ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Módosító javaslat
Dr. Gál Zoltán Úrnak
az Országgyûlés elnökének
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
A Házszabály 94. § (1) bekezdése és 102. § (1) bekezdése alapján a
Polgári perrendtartásról szóló, többször módosított 1952. évi III. törvény
módosításáról szóló T/674.. számú törvényjavaslathoz a következõ
m ó d o s í t ó j a v a s l a t o t
terjesztem elõ:
A javaslat 21.§, 22.§, 23.§, 34.§-ai és 36. § (4) bekezdése kimarad.
"[21. §
A Pp 235. §-a (1) bekezdésének második és harmadik mondata
helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"A fellebbezésben új tényt is lehet állítani, továbbá új
bizonyítékra is lehet hivatkozni, és olyan bizonyítást is lehet kérni,
amelyet az elsõfokú bíróság mellõzött, kivéve, ha az elsõfokú bíróság az
adott tényállítást, illetve bizonyítékot a 141. § (6) bekezdésében
foglaltakra tekintettel nem vette figyelembe. A másodfokú bíróság az új
tény, illetve bizonyíték figyelembe vételét akkor is mellõzi, ha azt a fél
az elsõfokú eljárásban meg sem kísérelte elõterjeszteni, kivéve, ha az
érintett fél a mulasztását egyidejûleg kimenti."]"
- 2 -
"[22. §
A Pp 243. §-a elõtti cím helyébe a következõ cím,
a Pp 243. §-a helyébe pedig a következõ rendelkezés lép:
"Fellebbezési ellenkérelem, csatlakozó fellebbezés
243. § (1) Ha a fellebbezõ fél ellenfele az ítéletnek a fellebbezési
kérelemben foglaltak szerinti megváltoztatását ellenzi, fellebbezési
ellenkérelmet, ha pedig a fellebbezéssel megtámadott ítélet megváltoztatását
is kívánja - annyiban, amennyiben az ítélet ellen fellebbezésnek helye van
-, csatlakozó fellebbezést nyújthat be. Ha a fellebbezés a per fõtárgyát nem
érinti, a per fõtárgyára vonatkozóan csatlakozó fellebbezésnek nincs helye.
A 235. § (1) bekezdése a fellebbezési ellenkérelemre, valamint a csatlakozó
fellebbezésre is irányadó.
(2) A kizárt vagy elkésett csatlakozó fellebbezést a másodfokú
bíróság elutasítja. A fellebbezés hivatalból való elutasítása esetén
illetve a 241. § (2) bekezdésében és a 242. § (2) bekezdésében foglalt
esetben a fellebbezéssel szemben elõterjesztett fellebbezési ellenkérelem
vagy csatlakozó fellebbezés hatálytalanná válik."]"
"[23. §
A Pp 244. §-át megelõzõ cím helyébe a következõ cím, a Pp 244. §-a
helyébe pedig a következõ rendelkezés lép:
"A fellebbezési tárgyalás kitûzése, illetve a fellebbezés tárgyaláson kívüli
elbírálásának elõkészítése."
244. § (1) A tanács elnöke a fellebbezést kézbesíti a fellebbezõ fél
ellenfelének, s egyúttal figyelmezteti arra, hogy a fellebbezésre
vonatkozóan ellenkérelmet, illetve nyolc napon belül csatlakozó fellebbezést
terjeszthet elõ.
(2) Ha a fellebbezõ fél a fellebbezésében nem kérte a tárgyalás
megtartását, a tanács elnöke az (1) bekezdésben foglalt figyelmeztetéssel
egyidejûleg arról is tájékoztatja a felet, hogy nyolc napon belül tárgyalás
tartását kérheti. Ha a fél az elõírt határidõt elmulasztja, a bíróság a
fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el.
- 3 -
(3) A csatlakozó fellebbezést a másodfokú bíróság haladéktalanul
közli az ellenféllel. Ha a felek egyike sem kérte a tárgyalás megtartását, a
bíróság a csatlakozó fellebbezést benyújtó fél ellenfelét egyúttal
figyelmezteti arra, hogy a csatlakozó fellebbezés kézhezvételétõl
számított nyolc napon belül tárgyalás tartását kérheti.
(4) Ha a 240-242. §-ok alkalmazására nincs ok, és bármelyik fél
nyilatkozata, illetve a 256/A. § (3) bekezdése alapján tárgyalást kell
tartani, az elnök a fellebbezés tárgyalására határnapot tûz ki, s arra a
feleket, valamint a beavatkozókat, továbbá azokat, akik az ítélet ellen
fellebbezéssel éltek, megidézi. Ha az elsõfokú eljárásban az ügyész részt
vett, a tárgyalás idõpontjáról az ügyészt is értesíteni kell.
(5) A tárgyalást úgy kell kitûzni, hogy a fellebbezésnek az
ellenfél részére való kézbesítése a tárgyalás napját legalább tizenöt nappal
megelõzze.
(6) Az idézésben figyelmeztetni kell a feleket, hogy
távolmaradásuk a fellebbezés elintézését nem gátolja (245. §), továbbá, hogy
a tárgyaláson - ha nem személyesen jelennek meg, illetve ha a jogi képviselet
nem kötelezõ - csak a 67. §-ban megjelölt meghatalmazottal képviseltethetik
magukat."]"
"[34. §
(1) A Pp 13. §-ának (2) bekezdésében az "és a jegyes" szövegrész
helyébe az "és az élettárs" szövegrész lép.
(2) A Pp 76. §-ának (4) bekezdésében, a 78. §-ának (3) bekezdésében,
a 219. §-a (1) bekezdésének e) pontjában, valamint a 229. §-ának (2)
bekezdésében a "2. §-ban megjelölt állami szerv" szövegrész helyébe a
"külön jogszabállyal erre feljogosított szervezet" szövegrész lép.
(3) A Pp 125. §-ának (5) bekezdésében, a 134. §-ának (3) és (6)
bekezdésében, valamint a 185. §-ának (4) bekezdésében a "fegyveres
testületek" szövegrész "rendvédelmi szervek" szövegrészre változik.
(4) A Pp 169. §-ának (2) bekezdésében, valamint a 192. §-ának (2)
bekezdésében az "üzemi titok" szövegrész "üzleti titok" szövegrészre
változik.
- 4 -
(5) A Pp 240. §-a elõtti cím helyébe "Intézkedések a fellebbezési
tárgyalás kitûzése elõtt, illetve a fellebbezés tárgyaláson kívüli
elbírálása elõtt" cím lép.
(6) A Pp a 288. § (2) bekezdésének utolsó mondatában a "280. § (6)
bekezdésében" szövegrész helyébe a " 285. § (4) bekezdésében" szövegrész
lép.]"
36. §
(1) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg
a 3. § (3) bekezdése, a 47. §-ból "a legfõbb ügyész meghallgatása
után" szövegrész, a 49. § (4) bekezdése, a 54. § (2) bekezdése, a 74. §
utolsó mondata, a 75. § (1) bekezdésébõl a "meghatalmazási és egyéb"
szövegrész, a 121. § (1) bekezdésének b) pontjából a "foglalkozását"
szövegrész, a 127. § (2) bekezdésének második mondata, a 180. § (1)
bekezdésébõl a "nem állandó" szövegrész, a 220. § (1) bekezdésének b)
pontjából a "foglalkozása" szövegrész, a 222. § (1) bekezdésébõl a
"foglalkozását" szövegrész, a 317. § b) pontjából a "foglalkozását"
szövegrész, a 336. §-t megelõzõ címbõl a "szünetelés, egyezség" szövegrész, a
339. § (4) bekezdése, a 341. § d) pontjából a "munkaügyi" szövegrész, a
341. § f) és g) pontja a hatályát veszti.
(2) A törvény hatálybalépésével a "Az ügyész jogai a perben" cím s az
azt követõ 2/A. §, a 3. §-t megelõzõ "Az igazság érvényesülésének biztosítása"
cím, a 3. § (1) bekezdésének második mondatából az "evégett hivatalból"
szövegrész, a 75. § (4) bekezdése, a 132. § (3) bekezdése, a 135. § (2)
bekezdésébõl a "- hivatalos kiküldetés esetét kivéve -" szövegrész, a 136.
§ (1) bekezdésébõl az "és megelõzõleg nem kérte, hogy a bíróság a
tárgyalást távollétében is tartsa meg" szövegrész, a 136. § (2) bekezdésébõl
a "továbbá, ha a keresetlevelet a 130. § (1) bekezdésének i) pontja alapján
el kellett volna utasítani" szövegrész, a 136/B. § (1) bekezdésébõl az
"illetõleg a távollevõ felperes megelõzõleg" szövegrész, a 136/B. § (2)
bekezdésének utolsó mondata, a 136/B. § (3) bekezdésének elsõ és második
mondata, harmadik mondatából pedig az "ilyen esetben" szövegrész, a 137. §
(1) bekezdés b) pontjából az "és a távollevõ felperes megelõzõleg egyik
esetben sem kérte, hogy a bíróság a tárgyalást távollétében is tartsa meg"
szövegrész, a 141. § (1) bekezdésébõl a "foglalkozás" szövegrész, a 143. § (2)
bekezdése, a 146. § (3) bekezdése, a 152. § (3) bekezdése, a 159. § (1)
bekezdésének második és harmadik mondata, a 167. § második mondata, a 220.
§ (2) bekezdése, a 234. § (1)
- 5 -
bekezdésének második mondata, a 249. § (2) bekezdésébõl az "akár hivatalból"
szövegrész, a 265. § utolsó
mondata,a 272. § (3) bekezdésének elsõ mondata, a 279. § (1) bekezdése, a
"Bontóper elõtti meghallgatás" cím, valamint a 280. §, a 283. § (4)
bekezdése, 285. § (1) bekezdésének utolsó mondata, a 293. § (1) bekezdésébõl,
a 302. § (1) bekezdésébõl, valamint a 304. § (2) bekezdésébõl "a 280. §"
szövegrész, a 305. §, a 344. § (2) bekezdésébõl a "vagy az nem a jogosulttól
származik" szövegrész, a 355. § hatályát veszti, de a hatályon kívül
helyezett rendelkezéseket a törvény hatálybalépésekor folyamatban lévõ
ügyekben továbbra is alkalmazni kell.
(3) A 148. § (2) bekezdésébõl az "és a felek méltányos érdekeinek"
szövegrész hatályát veszti, de a hatályon kívül helyezett rendelkezést a
törvény hatálybalépésekor folyamatban lévõ ügyekben továbbra is alkalmazni
kell, ha a törvény hatálybalépésekor a bíróság a felek egyezségének
jóváhagyása kérdésében már döntést hozott.
"[(4) A törvény hatálybalépésével a 217. § (3) bekezdésébõl a
"különösen, ha a kötelezett fél kereseti viszonyai azt indokolttá teszik"
szövegrész, a 233. § (3) bekezdésének a) és c) pontja, a 251. § (1)
bekezdésébõl az "a tárgyalás alapján" szövegrész, a 253. § (1) bekezdésébõl
az "a fellebbezési tárgyalás alapján" szövegrész, a 256. § (1) bekezdésébõl
"A fellebbezési tárgyalás elhalasztása esetében" szövegrész, a 256/A. § (2)
bekezdése és (4) bekezdésének utolsó mondata hatályát veszti, azonban a
hatályon kívül helyezett rendelkezéseket a törvény hatálybalépésekor
folyamatban lévõ ügyekben továbbra is alkalmazni kell, ha a bíróság a törvény
hatálybalépésekor az elsõfokú határozatot már meghozta.]"
(5) A törvény hatálybalépésével a 274. § (4)-(5) bekezdése, a 275. §
(2) bekezdésébõl a "a tárgyalás alapján" szövegrész hatályát veszti, de a
hatályon kívül helyezett rendelkezéseket a törvény hatálybalépésekor
folyamatban lévõ ügyekben továbbra is alkalmazni kell, ha a bíróság a törvény
hatálybalépésekor a másodfokú határozatát már meghozta.
- 6 -
Indokolás:
A Pp. 235. § (1) bekezdés új szövegének elsõ mondata mint fõ tételt
foglalja magába, hogy a benefícium novorum a fellebbezõ felet megilleti. a
továbbiakban azonban kiderül, hogy a szöveg valójában az új tények és
bizonyítékok felhozhatóságát csak kivételesen engedi meg. A szövegben írt
mulasztások adott esetben mást, mint azt, hogy a fél a fellebbezésében
állított tényre az elsõ fokú eljárásban nem hivatkozott, s így akkor
természetszerûleg erre a tényre vonatkozó bizonyítékot sem jelölhetett meg, és
azt , hogy az elsõ fokú eljárásban állított, de az elsõfokú bíróság által
bebizonyítottság hiányában valónak el nem fogadott tényre vonatkozó valamennyi
bizonyítékát az elsõ fokú bíróság elõtt nem jelölte meg, nem érteni.
A mulasztás kimentése pedig úgy történhet, hogy a fél legalább
valószínûsíti: az elsõ fokú eljárás során a fellebbezésében hivatkozott
tényrõl illetve bizonyítékról még nem tudott vagy érvényesítésében gátolva
volt.
Ezzel a szabályozással a fellebbezési eljárásban eljáró fellebbezõ fél
jogérvényesítési lehetõségei éppen annyira korlátozottak, mint az ismételt
perújítással vagy az egyezség elleni perújítással élõ félé. Jelen szabályozás
mellett ugyanis a másodfokú bíróság még abban a szûk körben sem
foganatosíthatna bizonyítást, mint a felülvizsgálati bíróság (Pp. 275. § (1)
bekezdés).
Miután adott esetben a fél fellebbezéssel nem tudott jogorvoslatot
találni a másodfokú bíróságnál, mert a másodfokú bíróságnak arra nincs
lehetõsége, hogy az elsõfokú ítéleti tényállást a fél mulasztása folytán
késedelmesen bejelentett bizonyíték kapcsán megváltoztassa, így a
megalapozatlan ítéletet helyben hagyja, így a felek nyilvánvalóan
felülvizsgálati avagy perújítási eljárásban igyekeznek érvényt szerezni vélt
vagy valós érdekeiknek.
Megítélésem szerint a másodfokú eljárásban korlátozás nélkül kell
lehetõvé tenni novumok felhasználását, a fellebbezõ fél helyzetét ennyire
megnehezíteni még az eljárás gyorsításához fûzõdõ érdekekre tekintettel sem
szabad.
Budapest, 1995. április hó 24. nap
Dr. Serfõzõ András Dr. Csizmadia László
országgyûlési képviselõ országgyûlési képviselõ
(MSZP) (MSZP)