ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ

T/785/29..

Kapcsolódó módosító javaslat

Dr. Gál Zoltán úrnak,

az Országgyûlés elnökének

H e l y b e n

Tisztelt Elnök Úr!

A Magyar Köztársaság nemzeti jelképeinek és a Magyar Köztársaságra utaló

elnevezéseknek a használatáról T/785.. számon beterjesztett törvényjavaslathoz

az alábbi módosító indítványt nyújtom be kapcsolódva a T/785/18.. és a

T/785/24.. számhoz.

A zászlóról, közelebbrõl a honvédségi csapatzászlóról és a Magyar Honvédség

hadilobogójáról szóló 8. § szövege az alábbiak szerint módosul:

"(1) A honvédeségi csapatzászló fehér színû, közepén címer van, amelyet

jobbról cserfaág, balról olajág övez. A zászlót nég oldalról váltakozó,

háromszög alakú piros és zöld ékek sora keretezi."

A (2) bekezdés az alábbi dõlt szövegrésszel egészül ki:

"(2) A Magyar Honvédség hadihajói nemzeti hovatartozásuk jelzésére hadilobogót

használnak. A hadilobogó fehér színû, az árboc felõli részén címer van,

amelynek függõleges tengelye a lobogót harmadoló képzeletbeli függõleges

vonallal esik egybe. A hadilobogót négy oldaláról váltakozó, háromszög alakú

zöld és piros ékek sora keretezi."

INDOKOLÁS

Az eredeti szöveg (1) bekezdésében emlegetett "zöld lángnyelvek" pontatlan

leírás, ezért félrevehetõ. A 16. században használatos magyad hadizászlókon

valóban voltak lángnyelvek, de azok nem zöld, hanem arany színûek voltak,

valószínûleg a Szentlélek szimbólumaiként. A honvédségi csapatzászlón és a

hadilobogón egyaránt használatos, a zászló feér mezével együtt a nemzeti

színeket összegzõ piros és zölt ékek az 1848/49-es hadizászlók óta

ismeretesek, ezeket szokás farkasfogaknak is nevezni, de csak akkor, ha nem

egyenlõ szárú háromszögekrõl van szó.

A jelen esetben ezért a megfelelõ kifejezés az ék, mégpedig - a törvényszöveg

egységességének érdekében - mindkét zászló esetében.

( Dr. Csapody Miklós )

MDF

Budapest, 1995. szeptember 10.

Eleje Honlap