T/785/37.. szám
E G Y S É G E S J A V A S L A T
a Magyar Köztársaság nemzeti jelképeinek és a Magyar Köztársaságra utaló
elnevezésnek a használatáról
szóló törvényjavaslat zárószavazásához
Ellenjegyezte:
dr. Vastagh Pál
Budapest, 1995. október 4.
- 1 -
Az Országgy¾lés a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló - többször
módosított - 1949. évi XX. törvény 76.§ (3) bekezdésének végrehajtására a
következô törvényt alkotja:
A címer
1.§
(1) A Magyar Köztársaság címerét (a továbbiakban:címer) az
Országgy¾lés, az országgy¾lési képviselô, a köztársasági elnök, az
Alkotmánybíróság, az Alkotmánybíróság tagja, az országgy¾lési biztosok, az
AElig;llami Számvevôszék, a Magyar Nemzeti Bank, a Kormány, a Kormány tagja, a
fegyveres erôk, a helyi önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzat, a
bíróság, az ügyészség, a rendvédelmi szervek és a közigazgatási feladatot
ellátó szervek, továbbá ezek hivatalai, illetôleg a felsoroltak képviseletére
jogosult személyek a hivatali feladataik ellátása során külön engedély nélkül
használhatják, illetôleg helyezhetik el az épületeiken és helyiségeikben.
(2) Az (1) bekezdés alá nem tartozó költségvetési szervek
(intézmény, intézet, stb.) címerhasználatának eseteit, illetôleg e szervek
épületein (helyiségeiben) a címer elhelyezését a tevékenységi körük szerint
illetékes miniszter határozza meg.
2.§
A címert a bankjegyen fel kell, az állampapíron (1990. évi
VI.tv.3.§) és a pénzérmén fel lehet tüntetni.
3.§
(1) Ha törvény, illetôleg törvény felhatalmazása alapján jogszabály
másként nem rendelkezik, magánszemély a foglalkozásának (hivatásának)
gyakorlása során, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet - az
1.§-ban említett szerveken (személyeken) kívül - a tevékenysége során,
illetôleg a szervezete jelképeként vagy ennek részeként a címert nem
használhatja.
(2) Az (1) bekezdést kell alkalmazni - a Magyar Köztársaság
hivatalos lapjai kivételével - a sajtótermékek címfeliratára is.
(3) Az (1) és (2) bekezdést a címer elkülöníthetô elemeire
(Szentkorona, pajzs) is alkalmazni kell.
4.§
(1) A címernek védjegy elemeként való használatát az ipari és
kereskedelmi miniszter engedélyezheti a védjeggyel védeni kívánt áru
tekintetében illetékes miniszter véleményének kikérése után. Az ipari és
kereskedelmi miniszter a kérelem elbírálása során az államigazgatási eljárás
általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: AElig;e.)
alapján jár el. Az ügyfél a határozat felülvizsgálatát a határozat közlésétôl
számított harminc napon belül keresettel kérheti a bíróságtól.
(2) A kérelem elbírálása során meg kell vizsgálni, hogy az áru
minôsége, jellege, a kérelmezô tevékenységének jelentôsége indokolttá teszi-e
a címer használatát. Ezt a kérelmezônek kell bizonyítania.
A zászló és a lobogó
5.§
A nemzeti ünnepeken a Magyar Köztársaság lobogóját (a továbbiakban:
lobogó) ünnepélyes keretek között, katonai tiszteletadással az Országház elôtt
fel kell vonni.
6.§
A Magyar Köztársaság zászlajának (a továbbiakban: zászló),
lobogójának védjegy elemeként való használata esetén a 4.§-t kell alkalmazni.
7.§
(1) A magyar tengeri és folyami hajók, továbbá egyéb vízijárm¾vek (a
továbbiakban: hajók) az állami felségjog jelzésére - a 8.§ (2) bekezdésében
foglalt kivétellel - a zászlóval azonos háromszín¾ lobogót használnak.
(2) A hajók lobogóhasználatának részletes szabályait a hajózásról
szóló jogszabályok és nemzetközi szerzôdések állapítják meg.
8.§
(1) A honvédségi csapatzászló fehér szín¾, közepén címer van,
amelyet jobbról cserfaág, balról olajág övez, széleit váltakozva piros és zöld
lángnyelvekbôl álló pártázat veszi körül.
(2) A Magyar Honvédség hadihajói az állami felségjog jelzésére
hadilobogót használnak. A hadilobogó fehér szín¾, az árboc felôli részén címer
van, amelynek függôleges tengelye a lobogót harmadoló képzeletbeli függôleges
vonallal esik egybe; széleit váltakozva piros és zöld ékekbôl álló pártázat
veszi körül.
A Magyar Köztársaságra utaló elnevezés használata
9.§
A Magyar Köztársaságra utaló elnevezést a szervezetek (személyek),
továbbá azok hivatalai, illetôleg vezetô beosztású dolgozói a rájuk vonatkozó
jogszabályok szerint használhatják.
Egyéb rendelkezések
10.§
(1) Nemzetközi vásáron (kiállításon, árubemutatón, stb.) a Magyar
Köztársaságra utaló elnevezést, illetôleg a címer használatát az ilyen esemény
rendezésére vagy az azon való részvételre jogosultak részére - a
külügyminiszter véleményének kikérése után - az ipari és kereskedelmi
miniszter engedélyezi.
(2) Nemzetközi kulturális vagy társadalmi jelleg¾ rendezvény esetén
az (1) bekezdés megfelelô alkalmazásával az engedélyt a m¾velôdési és
közoktatási miniszter, illetôleg a társadalmi rendezvény jellege szerint
illetékes miniszter - a külügyminiszter véleményének meghallgatása után -
adhatja meg. A kérelmet a m¾velôdési és közoktatási miniszterhez kell
benyújtani.
(3) Az engedély iránti kérelem elbírálása során az (1) és (2)
bekezdésben említett miniszter az AElig;e. alapján jár el.
Ha a kérelmet a benyújtástól számított harminc napon belül nem utasítja el, az
engedélyt megadottnak kell tekinteni. A kérelem elutasítása esetén az ügyfél a
határozat felülvizsgálatát a határozat közlésétôl számított harminc napon
belül keresettel kérheti a bíróságtól.
11.§
(1) A nemzethez tartozás kinyilvánítása céljából magánszemély a
címert és a zászlót (lobogót) az e törvényben foglalt korlátozások
megtartásával használhatja.
(2) A címernek és a zászlónak (lobogónak) a nemzeti ünnepek, az
ezekhez kapcsolódó és egyéb társadalmi (politikai, gazdasági, tudományos,
stb.) rendezvény, nemzeti jelleg¾ más megemlékezés, valamint katonai
tiszteletadás alkalmával történô eseti használata - az e törvényben foglalt
korlátozások megtartásával - megengedett.
(3) A címer és a zászló (lobogó) az (1) és (2) bekezdésben
meghatározott esetekben a történelmileg kialakult formák szerint (pl.
pajzstartóval) is használható.
(4) A zászlón elhelyezett címer használata azokban az esetekben és
feltételekkel megengedett, ahol e törvény a címer használatát megengedi.
12.§
A nemzeti jelképek használata során meg kell ôrizni azok
tekintélyét.
13.§
(1) A külön törvényben erre feljogosított önkormányzat által
alkotott címernek és zászlónak (lobogónak) a Magyar Köztársaság címerétôl és
zászlajától (lobogójától) jól megkülönböztethetônek kell lennie.
(2) Ha a címer, illetôleg a címeres körbélyegzô használata kötelezô,
az önkormányzati címer, illetôleg címeres körbélyegzô egyidej¾leg nem
használható.
14.§
(1) A címer grafikai megjelenítésére a szabvány elôírásai irányadók.
(2) Az 1.§-ban feljogosított szerveknek a címert a címeres
körbélyegzôn úgy kell használniuk, hogy a címer körül a szerv nevét, illetôleg
a címert használó személy hivatalának (tisztségének) megnevezését fel kell
tüntetni.
AElig;tmeneti rendelkezések
15.§
A Magyar Népköztársaság címerével kiadott okiratok (útlevél,
személyi igazolvány, stb.) a bennük megjelölt, illetôleg a meghosszabbított
érvényességi határidôig használhatók.
16.§
(1) A Magyar Népköztársaság címerét a középületekrôl, a köztulajdonú
építményekrôl - a m¾szaki és pénzügyi lehetôségek szerint - a legrövidebb idôn
belül el kell távolítani, ennek megtörténtéig pedig le kell fedni. A Magyar
Köztársaság címerét - az építési szabályok szerint - a középületeken a m¾szaki
és pénzügyi lehetôségeknek megfelelôen kell elhelyezni.
(2) A m¾emléki védelem alatt álló épületek, építmények esetén a
korábban eltávolított és a Magyar Népköztársaság címerével helyettesített - az
eredeti építési korszakhoz tartozó - címert kell visszaállítani.
17.§
E törvény hatálybalépése elôtt a Magyar Népköztársaság címerével
kibocsátott bankjegy, pénzérme, értékpapír és bélyeg - ha jogszabály másként
nem rendelkezik - a bevonásáig forgalomban marad.
18.§
A címernek, a zászlónak (lobogónak) és a Magyar Köztársaságra utaló
elnevezésnek e törvénytôl eltérô használatát - ha a 15.-17.§ másként nem
rendelkezik - e törvény hatálybalépését követô két hónapon belül meg kell
szüntetni. Ez irányadó a törvény hatálybalépését megelôzôen kiadott engedély
alapján történô címerhasználatra is.
Hatálybalépés
19.§
(1) Ez a törvény a kihirdetését követô nyolcadik napon lép hatályba.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejüleg a csapatzászló
adományozásáról szóló 31/1976.(XI.6.) NET határozat a hatályát veszti.
20.§
(1) A szabálysértésekrôl szóló 1968. évi I. törvény a következô
címmel, és 116/C.§-sal egészül ki:
"Nemzeti jelkép jogosulatlan használata
116/C.§
(1) Aki a Magyar Köztársaság címerét, zászlaját (lobogóját), a
Magyar Köztársaságra utaló elnevezést jogosulatlanul vagy jogszabályba ütközô
módon használja, ha a cselekmény b¾ncselekményt nem valósít meg,
ötvenezer forintig terjedô pénzbírsággal sújtható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatti eljárás a
rendôrség hatáskörébe tartozik.
(3) Azt a dolgot, amellyel vagy amelyre nézve az (1) bekezdésben
meghatározott szabálysértést elkövették, el lehet kobozni."
Felhatalmazás
21.§
(1) Felhatalmazást kapnak
a) a miniszterek, hogy az 1.§ (2) bekezdésében foglaltakat,
b) a miniszterek, hogy a feladatkörükben a nem állami szervek által
kiadott okiratokon a címer és a címeres körbélyegzô kötelezô használatát,
c) a honvédelmi miniszter, hogy a honvédségi csapatzászlóra, a
hadilobogóra és a felségjelre, valamint ezek használatára, illetôleg
adományozására vonatkozó részletes elôírásokat,
d) a belügyminiszter, hogy az irányítása alatt álló szervek
tekintetében a csapatzászlóra, annak használatára, illetôleg
adományozására vonatkozó elôírásokat,
e) a sportügyeket felügyelô miniszter, hogy a címer, a zászló
(lobogó) sportszervezetek által történô használatát
rendeletben szabályozzák.
2) Felhatalmazást kapnak a települési önkormányzatok - Budapesten a
fôvárosi önkormányzat -, hogy a középületeknek és közterületeknek a nemzeti
ünnepeken történô fellobogózását rendeletben szabályozzák.