Válasz
Balsay István (FIDESZ)
"Hogyan kíván a Kormány érvényt
szerezni annak, hogy szigorú
bérpolitikai magatar-tás érvényesüljön
a gazdaság egész területén?" c. K/842/1.
sz. kérdésére
Balsay István
képviselõ Úr!
B u d a p e s t
Tisztelt Balsay Úr!
A Kormány az inflációra béroldalról gyakorolt nyomás enyhítésére döntött úgy,
hogy a bérkiáramlást mérsékelni kell. Ennek érdekében a többségi állami
tulajdonú gazdasági szervezetekhez eljuttatta a kívánatos bérgazdálkodáshoz
érvényesítendõ szempontokat. Ennek megfelelõen:
- A béremelés egész éves mértékérõl az üzleti tervek keretében kell állást
foglalni a közggyûlésnek és az állásfoglalást a menedzsmentnek
érvényesíteni kell a szakszervezetekkel folytatott bértárgyalásokon.
- A közggyûlések legfeljebb 10 %-os átlagkereset növekedést hagyjanak
jóvá, amelynek mértéke a tulajdonos jóváhagyásával haladható meg,
legfeljebb 15 %-ig.
- A veszteséges, vagy adózott eredményt el nem érõ, illetve
köztartozásokkal rendelkezõ társaságoknál, valamint azoknál, amelyeknél a
nyereséget 1994-ben állami juttatások biztosították, ideértve az állam
által közvetlenül konszolidált bankokat és más társaságokat, a kereset-
tömeg ne nõjön. A tulajdonos jóváhagyásával a veszteséges és az adózott
eredményt el nem érõ társaságoknál csak akkor és olyan mértékben nõhet a
kereset-tömeg, amennyiben ez a veszteség megszüntetése érdekében
elkerülhetetlen. Ezeknél a társaságoknál az átlagkereset növekedése ne
haladja meg a 6 %-ot.
- Az árhatósági jogkört gyakorlók kísérjék figyelemmel a hatósági árat
alkalmazó társaságok e szempontok szerint bérpolitikáját.
- A társaságok munkáltatói jogokat gyakorló felsõ vezetõi javadalmazásánál
a prémium kifizetésnek legyen feltétele a kereset-növelési ajánlások 1995.
évi érvényesítése. Indokolt kizári a felsõ vezetõi javadalmazás rendjébõl
a jutalmazás lehetõségét.
A bérkiáramlás szabályozását a központi költségvetés közvetlen hatáskörébe
tartozó köztisztviselõi, közalkalmazotti körben közvetlenül érvényesíti a
kormány. Ennek érdekében a kormány döntése alapján létszámcsökkentést kell
végrehajtani 1995-ben a honvédségnél, a Magyar Televíziónál, a Magyar Távirati
Irodánál, valamint a felsõoktatásban.
A központi költségvetési szerveknél a személyi juttatások eredeti
elõirányzatához képest 3 %-os támogatáscsökkentést kell realizálni. Új
javaslatot kell kidolgozni a köztisztviselõk illetmény és juttatási rendszerek
módosítására. A köztisztviselõkre, közalkalmazottakra vonatkozó törvényeket
sürgõs eljárással kell módosítani úgy, hogy egyes járandóságok, juttatások
mérséklõdjenek.
A minisztériumok országos hatáskörû szervek feladatköreit felül kell vizsgálni
és fel kell tárni a kiadás és létszámcsökkentés lehetõségeit. A központi
költségvetési fejezetek igazgatási szerveinél összességében 15 %-os
létszámleépítést kell végrehajtani.
Ezek az intézkedések a jelenlegi bértömeg több, mint felét érintik.
A magántulajdonosi szféra bérkiáramlására a kormánynak közvetlen ráhatása nem
lehet, de a hatálya alá tartozó területeken végrehajtandó létszám és
bérvisszafogó intézkedések a magántulajdonosi magatartást (létszám, bér)
erõsen befolyásolják. A magánvállalkozók alkalmazottaik fizetését a piaci
viszonyokat figyelembe véve határozzák meg. Ennek irányadó tényezõje lesz az
állam által befolyásolt területeken a visszafogott dinamikájú bér. Így a
magántulajdonosi érdek a bérkiáramlás növekedésének automatikus korlátozásához
vezet, amit erõsít, hogy e szférában még a munkaerõ kínálat is nõ.
Budapest, 1995. április 11.
Üdvözlettel
Dr Bokros Lajos