1
Módosító javaslat
Dr. Gál Zoltán úrnak,
az Országgyûlés elnökének
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
A Házszabály alapján az egyes fontos tisztségeket betöltõ személyek
ellenõrzésére felállított bizottság két tagja megválasztásának semmisségérõl
szóló H/894.. számú országgyûlési határozati javaslathoz a következõ
módosító javaslatot
terjesztem elõ.
A határozati javaslat címe és szövege helyébe az alábbi cím és szöveg
lép:
"Az Országgyûlés
........./1995. ( ) OGY
határozata
az egyes fontos tisztségeket betöltõ személyek ellenõrzésére felállított
bizottság két tagja megválasztásának [semmisségérõl] érvényességérõl
Az Országgyûlés
[1.] megállapítja, hogy a dr. Botos Gábor és a dr. Eigner József, az egyes
fontos tisztségeket betöltõ személyek ellenõrzésérõl szóló 1994. évi XXIII.
törvény alapján felállított bizottság [tagjai az 1956-os népfelkeléssel
összefüggõ elítélések orvoslásáról szóló 1989. évi XXXVI. törvény, valamint
az 1945 és 1963 közötti törvénysértõ elítélések semmissé nyilvánításáról
szóló 1990. évi XXVI. törvény alapján semmissé nyilvánított ítéletek
hozatalában vettek részt, ezért a bizottság tagjává jelölésük, illetve
megválasztásuk a törvény 6. § (1) bekezdésébe ütközik;
2. ezért megállapítja, hogy a megválasztásukról hozott, az egyes fontos
tisztségeket betöltõ személyek ellenõrzését végzõ bizottság] tagjainak
választásáról szóló 27/1994. (IV.13.) OGY határozat a rájuk vonatkozó
részében [ - mint törvénybe ütközõ - semmis;
3. az érvénytelen megválasztás alapján létrejött jogviszonyukat azonnali
hatállyal felszámolja, egyben a munkavégzés alól õket azonnali hatállyal
felmenti.] érvényes."
* * *
Az egyes fontos tisztségeket betöltõ személyek ellenõrzésérõl szóló 1994.
évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 6. §-ának (1) bekezdése szerint a
bizottság tagjává csak olyan bíró jelölhetõ, aki nem vett részt olyan ítélet
hozatalában, amelyet a három semmisségi törvény valamelyike alapján semmissé
nyilvánítottak. A bírák által aláírt nyilatkozat is szó szerint ezt a szöveget
tartalmazza.
Az 1956-os népfelkeléssel összefüggõ elítélések orvoslásáról szóló 1989.
évi XXXVI. (az ún. elsõ semmisségi) törvény
a) 1. §-a szerint az ott egyébként részletesen felsorolt
bûncselekmények miatti elítélések semmisnek tekintendõk,
b). 2. és 3. §-ai szerint pedig meghatározott bûncselekményi körben
indítványra, illetve kérelemre a bûncselekmények miatti elítélést a
Legfelsõbb Bíróság semmisnek nyilváníthatja.
Az 1945 és 1963 közötti törvénysértõ elítélések semmissé nyilvánításáról
szóló 1990. évi XXVI. (az ún. második semmisségi) törvény 1. §-ának (1)-(3)
bekezdései szerint az ott meghatározott, és a 2. §-ban részletesen felsorolt
bûncselekmények miatti elítélések semmisnek tekintendõk.
Az 1963 és 1989 között elkövetett egyes állam és közrend elleni
bûncselekmények miatt történt elítélések semmissé nyilvánításáról szóló 1992.
évi XI. (az ún. harmadik semmisségi) törvény
a) 1-3. §-ai szerint az ott meghatározott bûncselekmények miatti
elítélést - a büntetõ eljárásról szóló törvény különleges eljárásokra
vonatkozó rendelkezéseinek megfelelõ alkalmazásával - semmissé kell
nyilvánítani, de csak akkor, ha a bûncselekmény elkövetése az 1976. évi 8.
törvényerejû rendelettel kihirdetett Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi
Egyezségokmányában rögzített alapjogok gyakorlását vagy az abban foglalt
elvek és célok megvalósítását jelentette,
b). 5. §-a szerint pedig az 1-3. §-okban meghatározott bûncselekmények
miatti, vagy az ilyen bûncselekményekhez kapcsolódó elítélést kérelemre a
Legfelsõbb Bíróság semmisnek nyilváníthatja, ha a bûncselekmény
megvalósítása nem közvetlenül kötõdik az egyezségokmányi alapjogok (elvek
vagy célok) gyakorlásához.
E törvények szerint az azokban felsorolt bûncselekmények miatti
elítélések semmissége tehát három módon következhet be:
1. úgy, hogy az elítélést a törvény tekinti semmisnek (ld. az elsõ
semmisségi törvény 1. §-át és a második semmiségi törvény egészét);
2. úgy, hogy az elítélést a bíróságnak semmissé kell nyilvánítania (ld.
a harmadik semmisségi törvényt akkor, ha az elítélés közvetlenül sérti az
egyezségokmányi jogok gyakorlását), végül
3. úgy, hogy az elítélést a Legfelsõbb Bíróság semmissé nyilváníthatja,
tehát mérlegelési joga van (ld. az elsõ semmisségi törvény 2. és 3. §-ait,
illetve a harmadik semmiségi törvényt az egyezségokmányba közvetlenül nem
ütközõ "kapcsolt" elítélések esetkörében).
A három módozat tehát nem egyforma. A semmisség ugyanis az egyes
esetekben nem egy és ugyanazon ok, közelebbrõl a bírói tevékenység miatt áll
fenn. Ellenkezõleg, a semmisségi esetkörök döntõ részében - ahol is az
elítéléseket a "törvény tekinti semmisnek" (ex lege semmisség) - valamennyi
elítélés semmissége a törvény amorális volta miatt kerül szóba. Ezért itt a
semmisség a törvény erejénél fogva áll be.
Csupán az esetek egy másik része az a bírói aktussal, konstitutív módon
kimondott semmisségi kör, amelynél szóba jöhet az, hogy a semmisség oka -
az amorális jogszabályon túl - a bírói magatartásban, a konkrét ítélkezésben
is keresendõ. E körben azonban az eredeti országgyûlési határozattervezettel
megnevezett bírák nem hoztak határozatokat (ítéleteket).
Dr. Botos Gábor határozataival kapcsolatban utólagosan semmissé
nyilvánító dokumentum egyáltalán nem keletkezett.
A Dr. Eigner József ítélkezésével kapcsolatban született egyetlen
semmisségi igazolás szerint az általa jegyzett elítélést a törvény tekintette
semmisnek. Nem azért, mert az elítélés volt törvénysértõ, hanem azért, mert a
korábbi büntetõ törvény egyes rendelkezéseihez fûzõdõ hátrányos
jogkövetkezményeket a semmisségi törvény gyakorlatilag ex lege hatályon kívül
helyezte.
A Tv. 6. §-a ellenben azt követeli meg, hogy az esetleg szóba nem jöhetõ
jelöltek korábbi ítéleteit a semmisségi törvények valamelyike szerint a
bíróság egyedi eljárás (vizsgálat) során nyilvánítsa semmisnek.
Ilyen ügy a bírák vizsgált referádájában, de büntetõ praxisában általában
sem létezett.
A módosító javaslat szerinti országgyûlési határozat meghozatalát az
indokolja, hogy a parlamentben kialakult jogi vitára is figyelemmel az
Országgyûlés jogalkotói jogértelmezés révén véglegesen egyértelmûvé tegye a
Tv. 6. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés pontos jelentését.
* * *
E módosító indítvány megjegyzi azt is, hogy a módosítással érintett
országgyûlési határozati javaslatról egységesen nem lehet szavazni. Ennek
oka, hogy
- a határozati javaslat címe nem tünteti fel, hogy az egyes fontos
tisztségek ellenõrzésére felállított bizottságnak név szerint mely két
tagjáról van abban szó;
- a határozati javaslat nincs tekintettel a dr. Botos Gábor és a dr. Eigner
József vizsgált ítéleteivel kapcsolatos tényállásbeli különbségre (a
semmisségi igazolás hiányára, illetõleg meglétére); végül
- a határozati javaslat nincs tekintettel arra sem, hogy dr. Botos Gábort
és dr. Eigner Józsefet az Országgyûlés két külön, egyébként titkos szavazás
során választotta meg az egyes fontos tisztségeket betöltõ személyek
ellenõrzését végzõ bizottság tagjaivá (lásd: az 1994. évi tavaszi ülésszak
április 7-i, 22. ülésnapja jegyzõkönyvének 34.992. oldalát), s személyüket
illetõen mindössze a megválasztásuk tényét rögzítõ 27/1994. (IV.13.) OGY
határozat volt közös.
A fentiek szerint még az eredeti országgyûlési határozat tárgyában való
döntés is két elkülönült szavazást igényelne.
Budapest, 1995. június 6.
Dr. Balsai István
országgyûlési képviselõ