Kapcsolódó módosító javaslat
Dr. Gál Zoltán úrnak,
az Országgyûlés elnökének
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
1./ A T/912/15.. számú módosító javaslathoz az alábbi
csatlakozó módosító indítványt nyújtom be:
A törvényjavaslat 1. § (1) bekezdésében az Flt. 7. § (4) bekezdésének harmadik
mondata az alábbiak szerint módosul:
"A munkaadó által befizetendõ összeg elsõ esetben az ellenõrzés idõpontjában
hatályos kötelezõ legkisebb [havi] munkabér ötszörösénél, az engedély nélküli
foglalkoztatás második és további esetében tízszeresénél nem lehet kevesebb."
Indokolás
A nemzetközi és a magyar munkajogi fogalmak (lásd: Munka Törvénykönyve 17. §
(1) bekezdésének b) pontja, 144. §-ának (1) bekezdése) általában kötelezõ
legkisebb munkabérrõl szólnak. Ezen nyilvánvalóan a havonta járó bérminimumot
kell érteni, ezért a "havi" megjelölés elhagyása indokolt a Javaslat
szövegébõl. Emellett a Javaslat 19. §-ának (3) bekezdése is ezzel összhangban
meghatározza, hogy minimálbéren havibért kell érteni.
2./ A T/912/5. számú módosító javaslathoz az alábbi csatlakozó módosító
indítványt nyújtom be:
A törvényjavaslat 12. §-ában az Flt. 33. § (1) bekezdése az alábbiak szerint
módosul:
"(1) A pályakezdõk munkanélküli segélyének havi összege megegyezik az öregségi
nyugdíj legkisebb összegének [75] 9O százalékával."
Indokolás
A pályakezdõk és az öregségi nyugellátás elõtt álló, de munkanélküli ellátásra
egyaránt nem jogosult személyek támogatásának mértékét azonos összegben
indokolt meghatározni. Esetükben ugyanis az ellátás már nem a biztosításon
alapul, hanem a minimális megélhetés költségtényezõjén. A pályakezdõk
segélyének javasolt csökkentése egyébként is azt veszélyezteti, hogy
munkanélküliként bármiféle átképzésben, képzésben részt vehessenek.
3./ A T/912/13.. számú módosító javaslathoz az alábbi csatlakozó módosító
indítványt nyújtom be.:
A törvényjavaslat 19. §-ának (2) bekezdésében az Flt. 58. § (5) bekezdésének
e) pontja az alábbiak szerint módosul:
/(5) E törvény alkalmazásában:/
"e) keresõtevékenység: minden olyan munkavégzés, amelyért díjazás [ellenérték]
jár, [továbbá keresõtevékenységet folytatónak kell tekinteni azt a személyt
is, aki vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik, valamint aki gazdasági
társaságnak személyesen közremûködõ tagja,]"
Indokolás
Az ellenérték helyett a díjazás fogalma további fenntartása indokolt, mivel az
ellenérték a díjazás összegszerûségével kapcsolatos tartalommal bír, utalva a
szolgáltatás-ellenszolgáltatás hozzávetõleges egyenértékûségére. Ha valaki
vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik, ebbõl még a jogszabály nem vélelmezheti
azt, hogy ez már keresõtevékenység folytatását is jelenti, mivel ez esetben
csak arról van szó, hogy az illetõ a munkavégzéshez szükséges jogi
elõfeltételekkel bír. A gazdasági társaságban való személyes közremûködés
fogalma beletartozik a munkavégzés kategóriájába, ezért annak külön
szerepeltetése a normaszövegben felesleges.
Budapest, 1995. május 22.
Dr. Tóth Tihamér
(MDF)