1
ORSZAGGYûLESI KEPVISELE
Módosító javaslat
Dr. Gál Zoltán úrnak,
az Országgyûlés elnökének
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
A Házszabály 94. § (1) bekezdése és a 102. § (1) bekezdése alapján A
felsõoktatás fejlesztésének irányelveirõl szóló H/915.. számú határozati
javaslathoz az alábbi
m ó d o s í t ó javaslatokat
terjesztjük elõ:
1. A határozati javaslat 1. pontja az alábbiak szerint módosul:
"Az Országgyûlés elfogadja az e határozat mellékletében megfogalmazott
[fejlesztési irányelveket], a felsõoktatás fejlesztésére vonatkozó fõ
célkitûzéseket. [kitüntetett értékeit elfogadja.]"
Indokolás
A módosítás lényegében stiláris jellegû.
2. A határozati javaslat 2. pontja a következõk szerint módosul:
"2. Az irányelvekben megfogalmazott [célok rövid távon megvalósítható elemeit]
célokat a felsõoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény [1995. december 31-ig]
1996. április 30-ig történõ módosításával, valamint [és ] a [hozzá]
kapcsolódó egyéb törvények és más jogszabályok módosításával, illetõleg
megalkotásával kell elérni. [A fejlesztési célkitûzések további elemeinek
megvalósulására az Országgyûlés a 2005. évet jelöli meg határidõként.]"
Indokolás
A módosítás pontosabban fogalmazza meg, hogy a felsõoktatás fejlesztésének a
jogi kereteit egyrészt a felsõoktatási törvény módosításával, másrészt egyéb
törvények (pl a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény) és más
jogszabályok módosításával, illetõleg megalkotásával kell megteremteni. A
törvénymódosítás-csomag kidolgozásának határidejét 1996. április 30-ra
módosítja, minthogy a felsõoktatás fejlesztésére vonatkozó ezen
határozattervezet országgyûlési tárgyalása a beterjesztéstõl számítva majdnem
fél évet késett.Tekintettel a 4. ponban foglaltakra a módosítás ezen a helyen
mellõzi a rövid és a hosszú távú feladatok megemlítését.
3. A határozati javaslat 3. pontja az alábbiak szerint módosul:
"3. A fejlesztési célok ütemezett megvalósításához az 1993. évi LXXX. törvény
9. §-a (1) bekezdésében megjelölt pénzügyi eszközök, [ együttesen szolgálnak
forrásul] a felsõoktatási rendszer hatékonyságának növelésébõl származó
megtakarítások, [a tandíjbevételek, az államháztartás eszközei - az egyensúlyi
követelményekre figyelemmel -, ] valamint egyéb [,a központi költségvetésen
kivüli ] hazai és külföldi [források] támogatások szolgálnak forrásul."
Indokolás
A módosítás világosabban határozza meg - a felsõoktatási törvényben
foglaltakra is utalva - a felsõoktatás fejlesztésének anyagi feltételeit.
4. A határozati javaslat 4. pontja a következõk szerint módosul:
"4. Az Országgyûlés felhívja a Kormányt, hogy az irányelvekben
megfogalmazottakat kormányzati munkája során tartsa szem elõtt, és
érvényesítse; a fejlesztési célkitûzések megvalósítása érdekében a határozat
kihirdetésétõl számított 60 napon belül dolgozza ki a rövid és hosszú távú
feladatokra [erre] vonatkozó cselekvési [feladat]tervét és jogalkotási
programját."
Indokolás
Célszerûbbnek tekintjük, hogy a rövid és a hosszú távú feladatok
megkülönböztetése e pontban szerepeljen.
5. A javaslat I. fejezete 4. oldalának harmadik bekezdése az alábbiak szerint
módosul:
"méltányos tehermegosztás - a döntõen a polgárok adóiból finanszírozott
képzési költségekhez a felsõoktatás hallgatói is hozzájárulnak a
tandíjkötelezettség keretében [és az adófizetõ polgárok közösen járulnak hozzá
a képzés költségeihez];"
Indokolás
Stiláris jellegû módosítás.
6. A javaslat I. fejezete 6. bekezdése a következõk szerint módosul:
" versenysemlegesség - a tulajdonosi jogból fakadó kötelezettségeken túl [a
felsõoktatás intézményrendszerében,] a költségvetési és pályázati források
elnyerésének lehetõségében a fenntartó személyétõl függetlenül a minõség
szempontjai érvényesülnek [szakmai és gazdálkodási követelmények teljesülése
esetén]. "
Indokolás
A módosítás pontosabban határozza meg a versenysemlegesség biztosításásnak
kereteit.
7. A javaslat melléklete III. fejezetének 1. pontja az alábbiak szerint
módosul:
"1. A fejlesztés egyik fõ célja a hallgatói létszám jelentõs, de
szakterületenként és képzési szintenként eltérõ mértékû növelése. A
felsõoktatásba bejutók országos arányának el kell érnie a fejlett
demokratikus társadalmakban elért szintet, mely általában nem alacsonyabb a
korosztály 30 %-ánál. Jelentõs létszámnövelést különösen a rövidebb idejû
képzési formákban [valamint] és részben az általános alapozást nyújtó
egyetemi képzésekben [kell] indokolt elérni. A szakterületenként
differenciált aktuális létszámnövekedést, illetve -csökkenést munkaerõpiaci
prognózisok alapján célszerû meghatározni. [, rövid távon különösen a
jogász, a bölcsész és a gazdasági szakterületeken. Nem növelhetõ a
hallgatószám az agrár- és az orvosképzésben.] Biztosítani kell a
közoktatásból a felsõoktatásba való átkerülés egyszerûsítésével a
felsõoktatás és a közoktatás harmóniáját, a felvételi vizsgák szerepének
visszaszorítását - figyelemmel a szakterületi sajátosságokra.
A pályakezdõ munkanélküliség mérséklésének egyik leghatékonyabb módja az
oktatás, mely egyúttal a benne résztvevõk munkaerõpiaci esélyeit is növeli.
Bármely képzési szinten, illetve képzési formában résztvevõ hallgatóknak
hallgatói jogviszonyt kell biztosítani."
Indokolás
A módosítás a hallgatólétszám növelését a felsõoktatás egyik - de nem az
egyetlen - céljának jelöli meg, és általános jelleggel utal - a munkaerõpiaci
prognózisoknak megfelelõen - a hallgatólétszám növelésének szakterületenként
differenciált meghatározására.
8. A javaslat melléklete III. fejezetének 2. pontja az alábbiak szerint
módosul:
"2. Cél az átjárható, rugalmas képzési szintek kialakítása. A
felsõoktatás befogadóképességének növelését szolgálja a [piramisszerûen
felépülõ] többszintû képzési szerkezet kialakítása, mely lehetõvé teszi,
hogy az alsóbb képzési szinteken jelentkezõ magas hallgatói létszám
minõségi szelekciója révén csak a legrátermettebbek jussanak a magasabb
képzési szintekre. Az Ftv. módosításával meg kell határozni az egymáshoz
illesztett képzési szintek rendszerét, mely a fõiskolai és az egyetemi
képzés eltérõ jellegének megtartásával tartalmazza az egyszintû fõiskolai
és a többszintû egyetemi alapképzést, az egyetemi és fõiskolai
posztgraduális továbbképzéseket, valamint a doktori (PhD) képzést. [A
fõiskolai és az egyetemi jellegû képzés nem kötõdik szükségszerûen
intézménytípushoz, ki kell ezért alakítani a szakok és programok
akkreditációjának egységes követelményrendszerét, valamint a különbözõ
szakok és programok átjárhatóságának szabályozott feltételeit. A képzés
lehetõségeinek bõvítése mellett el kell kerülni az egyetemi alapképzési
szakok és a PhD-programok túlszakosodását. A rövidebb idejû képzések körét
bõvíteni, arányát növelni kell, csökkentve ezzel az átlagos képzési idõt,
összességében fajlagosan olcsóbbá téve a képzést. Ez biztosíthatja a
minõségi kiválasztódás lehetõségét is a magasabb képzési szintek számára]."
Indokolás
A módosítás tömörebben, felesleges részletezés nélkül emeli ki a többszintû
képzési struktúra kialakításának fontosságát.
9. A javaslat melléklete III. fejezetének 3. pontja az alábbiak szerint
módosul:
"3. A korszerû felsõoktatási rendszerekben a nappali képzési formák
mellett, azokat kiegészítve az esti, levelezõ (a továbbiakban: részidõs) és
távoktatási formák szerepe folyamatosan növekszik, takarékosabbá téve a
képzést, növelve a hallgatólétszámot és szabadabbá téve a tanulás és
továbbképzés folyamatát. A felsõoktatás fejlesztésének egyik célja e
folyamat erõsítése. Ennek érdekében ki kell alakítani a nappalitól eltérõ
oktatási formák módszertani egységesítését és minõségbiztosítását [nak
akkreditációs rendjét is]. A délutáni, a vakációs és a hétvégi idõ
kitöltésével a részidõs és a távoktatási formák komoly lehetõséget
nyújtanak a személyi és tárgyi feltételek gazdaságosabb felhasználására. Az
új képzési formák keretében kialakulhat a programkihelyezés rendszere, mely
lehetõvé teszi a kisebb intézmények számára is a gyors és olcsó
kínálatnövelést."
Indokolás
Kisebb, stiláris jellegû módosítás.
10. A javaslat melléklete III. fejezetének 4. pontja az alábbiak szerint
módosul:
"4. A felsõoktatási képzés hatékonyságának, egyszersmind a szerzett tudás
alkalmazhatóságának záloga az önálló hallgatói munka szerepének és súlyának
növekedése az oktatási folyamatban. A jelenlegi, gyorsan változó
körülmények között nagy szükség van a különben jó felkészültségû diplomások
nagyobb önállóságára, problémafelismerõ és -megoldó, döntésvállaló
képességük növekedésére. Ehhez az oktatási módok szervezeti kereteinek
átalakítása vezethet, ami együtt jár a heti kötött óraszámok csökkentésével
és az önálló hallgatói munka- és feladatmegoldás növelésével. Az oktatói
munkában új szemléletet kíván, és új feladatot jelent elsõsorban a magasabb
képzési szinteken az egyéni foglalkozások szerepének jelentõs növekedése
[rendszerének (az ún. tutor-rendszernek) a kialakítása]. Az intézmények
oktatást és tanulást segítõ háttérszolgáltatásait és infrastruktúráját az
erõforrások célirányos felhasználásával úgy kell fejleszteni, hogy ezen
szolgáltatások minél szélesebb körben és idõsávban legyenek elérhetõek a
hallgatók számára."
Indokolás
Az egyéni foglalkozások szerepének növekedése nem korlátozható a magasabb
képzési szintekre. Az önálló hallgatói munka szerepének növelését valóban
elõsegíti a tutor-rendszer, de ennek a technikának külön kiemelése e helyen
nem indokolt.
11. Az 5. pont az alábbiak szerint módosul:
"5. A hallgatószám növelésének és a felsõoktatás kiegyenlített
színvonalának alapfeltétele az átjárhatóság és a tanulmányok
folytathatóságának megteremtése. Így a képzési szintek között idõveszteség
nélkül is lehetõvé válik a hallgatóknak, hogy tanulmányaikat - a következõ
szinten - folytathassák. E cél elérését a[z] kreditrendszer általánosan
egységes országos standardjainak és az erre épülõ szakterületi
kreditrendszer kidolgozása és bevezetése biztosítja. [Az állami támogatás
igénybevételének feltétele az országos kreditrendszerhez való csatlakozás
kell hogy legyen.] A[z országos] kreditrendszer kidolgozása során
[kialakításában az ECTS (European Credit Transfer System) ajánlásait kell]
figyelembe kell venni [, biztosítva ezzel a hallgatók nemzetközi
mobilitásának jobb esélyeit és erõsítve Magyarország haladását] az európai
integráció követelményeit is [felé]. "
Indokolás
Habár a kredit-rendszer általánossá válása az átjárhatóság alapvetõ
kívánalma, annak kidolgozásáig nem céleszerû olyan szigorú feltételeket
szabni, mint amilyen az állami támogatás igénybe vétele.
A módosítás utal a kreditrendszer szakterületenkénti kidolgozásának
szükségességére is, az európai integráció követelményeit pedig általánosabb
jelleggel fogalmazza meg.
12. A javaslat melléklete III. fejezetének 7. pontja az alábbiak szerint
módosul:
"7. A felsõoktatás finanszírozási rendszerének [ben a] átalakítása során
a képzési kiadások, valamint részben a létesítmény-fenntartási kiadások
normatív meghatározására kell áttérni. E normatívák kidolgozása alapos
oktatásszervezési és közgazdasági elemzést igényel. Az indokolatlan
kötöttségek megszüntetésével növelni kell az intézmények gazdasági
önállóságát, törekedni kell a központi költségvetésen kívüli források
fokozatos növelésére, s a szakmai és gazdasági racionalitás követelményeit
egyaránt szem elõtt tartva az intézmények gazdálkodását lényegesen
hatékonyabbá szükséges tenni. [ivitás elemeinek kell uralkodóvá válnia,
kiegészítve a feladat- és intézményfinanszírozás elemeivel. Fõ követelmény,
hogy a modell a meglévõ kereteknek az intézmények közötti
teljesítményarányos újraelosztást valósítsa meg, elõzetesen értékelt és
elfogadott költségszintek szerint. A modell bevezetésének üzemgazdasági
értékelésre, oktatásszervezési, költségeket befolyásoló, ésszerûsítõ
intézkedésekre kell épülnie. Teljesítménynövekedéskor ugyanilyen
követelményeket kell érvényesíteni. Az állami felsõoktatás-finanszírozásnak
olyan intézményrendszerét kell kialakítani, amely a hatékonyságnövelés
állami elsõdlegességének közvetítésén túl képes a költségvetés változó
támogatását is rugalmasan kezelni.]
[A tandíjnak, ami a hallgatók hozzájárulása a képzés költségeihez,
összefüggésben kell állnia a szakirányok fajlagos költségigényével és a
tanulmányok késõbbi "megtérülésével" is.] A tandíjbevétel [részben
központi, részben intézményi forráskezelés és döntések alapján] az
intézmények számára biztosít kiegészítõ fejlesztési forrást. A
tandíjrendszer bevezetésével és mindenkori módosításával egyidejûleg a
hallgatói juttatások rendszerét is úgy kell alakítani, hogy csökkentse
[segítse] az esély[egyenlõséget]különbségeket. A támogatásra jogosultság
folyamatos követésére [a felvételi adatbázisra ráépülõ] teljes hallgatói
adatbázis kiépítése szükséges."
Indokolás
A módosítás pontosabban határozza meg a normatív finanszírozás körét,
mellõzi a felesleges részleteket, továbbá hangsúlyozza az intézmények
gazdasági önállósága növelésének és hatékonyabb gazdálkodásának
szükségességét. A tandíj kérdésével kapcsolatban a módosítás nem tartja
szükségesnek a kiegészítõ tandíj megállapítása kritériumainak
megállapítását, és egyértelmûen kimondja, hogy a tandíj a jövõben az
intézmények számára biztosít kiegészítõ fejlesztési forrást.
13. A javaslat melléklete III. fejezetének 8. pontja az alábbiak szerint
módosul:
"8. A versenysemlegesség szempontjából a nem állami intézmények körében
elengedhetetlen az intézményalapítás és a képzés szabadságának biztosítása,
a versenyösztönzõ és piacépítõ állami szerepvállalás. Ki kell dolgozni az
intézményi mûködési engedélyek kiadásának nyilvános feltételrendszerét és
folyamatát. [A normatív finanszírozás kialakításakor, az egységes
minõségbiztosításon nyugvó szak- és programindításban, valamint a pályázati
források elosztásában egyenlõ feltételeket kell biztosítani az állam által
elismert nem állami intézményeknek is.]"
Indokolás
A módosítás mellõzi a felesleges részletezést.
14. A javaslat melléklete III. fejezetének 9. pontja az alábbiak szerint
módosul:
"9. Hatékonysági vizsgálatok elvégzése mellett bõvíteni kell az
intézményirányítás és -mûködtetés jelenlegi formáit, hosszabb távon ki kell
dolgozni a közalapítványi tulajdonba adás feltételeit, hogy mód nyíljék a
ráfordításigény mérséklésére és központi költségvetési támogatáson túli
források fokozottabb bevonására. Biztosítani kell a lehetõséget arra, hogy
a képzési kínálatot a munkaadói csoportok és a helyi társadalom igényei is
befolyásolhassák. Bõvíteni kell az önálló intézményi gazdálkodás
közgazdasági és jogi kereteit a biztonságos gazdálkodás követelményének
egyidejû erõsítése mellett, korszerûsíteni kell az intézményi szervezeti és
vezetési struktúrát, kialakítva a hatékonyan mûködõ, professzionális
intézményi menedzsmentet."
Indokolás
A módosítás említést tesz a közalapítványi forma alkalmazásáról, és az
önálló gazdálkodással összefüggésben hangsúlyozza az intézményi szervezeti
és vezetési struktúra korszerûsítésének követelményét is.
15. A javaslat melléklete III. fejezetének 11. pontja az alábbiak szerint
módosul:
"11. A közoktatás és a szakképzés fejlõdése szükségessé teszi a tanító-
és tanárképzés [korábbi] kialakult szerkezetének [átalakítását. Az egységes
tanárképzés kialakításnak biztosítania kell] a fõiskolai intézményrendszer
értékei[nek]t megõrz[ését]õ korszerûsítését és minõségi fejlesztését. Cél
az egységes tanárképzés feltételeinek biztosítása. [és a szakmai
követelmények magasabb színvonalra emelését, valamint a megfelelõ színvonal
folyamatos fenntartását. A kétszintû egyetemi szakmai képesítés mellett a
tanári képesítés megszerzésének egységes modulját kell kialakítani.]
[A tudományegyetemeken a tanárképzéssel és -továbbképzéssel kapcsolatos
megnövekedett feladatokra nagyobb szervezeti egységet, tanárképzõ intézetet
(kart) kell létrehozni, mely a sajátos szakmai és szervezési feladatok
megfelelõ színvonalú ellátását, valamint az összes tanárszakon az egységes
követelmények érvényesítését tudja biztosítani. A többi, tanárképzéssel is
foglalkozó intézményben a tanárképzés hagyományos szervezeti kereteinek
megtartásával egyidejûleg gondoskodni kell a kívánatos szakmai színvonal
fenntartásáról.]
A tananyagban és az oktatásszervezésben végbement változások alapján ki
kell alakítani a pedagógusok általános és kötelezõ továbbképzését és az
ezzel összefüggõ minõsítési rendszert. A kialakítandó országos hálózatban a
képzés és a minõsítés tartalmi feladataiért a[z egyetemek (tanárképzõ
intézetek)] pedagógusképzõ intézmények felelõsek, a szervezését pedig a
közoktatási törvény keretei szabályozzák."
Indokolás
A módosítás lényegesen rövidebben jelöli meg a pedagógusképzés - és
továbbképzés minõségi fejlesztésének céljait és elhagyni kívánjuk a
technikai részleteket, melyek alkalmazása amúgy is gondos elõtanulmányokat
igényel.
16. A javaslat melléklete III. fejezetének 12. pontja az alábbiak szerint
módosul:
"12. Az Ftv. módosításával a felsõoktatás és a felsõoktatási intézmények
mûködésének szerves részévé kell tenni az iskolarendszerû felsõfokú
szakképzés ("post-secondary" képzés) egyes programjait. A gazdag piaci
kínálatból azok a programok kapcsolódhatnak a felsõoktatáshoz, amelyek
ismeretanyagának egy részét valamely felsõoktatási szak vagy program
részeként akkreditálják. E felsõfokú szakképzési programok kettõs
feltételeknek kell hogy megfeleljenek: egyrészt az Országos Képzési Jegyzék
elõírásai szerinti szakmai követelményeknek, másrészt - valamely
felsõoktatási intézmény erre vonatkozó befogadó nyilatkozata alapján - a
felsõoktatási akkreditációs követelményeknek. A felsõoktatási intézményben
folyó felsõfokú szakképzésnek részben költségvetési forrást, a benne
résztvevõknek hallgatói jogviszonyt kell biztosítani."
Indokolás
A módosítás kiegészíti e pontot a felsõoktatási intézményekben folyó
post-secondary képzés költségvetési támogatásával és az e képzésben
részvevõk hallgatói jogviszonyának elismerésével.
17. A javaslat melléklete III. fejezetének 13. pontja az alábbiak szerint
módosul:
"13. A tudományos kutatómunka intézményi bázisát, közremûködõit és
eszközrendszerét ma nagyobbrészt a felsõoktatás biztosítja. Az akadémiai és
a csökkenõ számú ágazati kutatóintézetek tudományos munkatársai
nélkülözhetetlen intellektuális kapacitást jelenthetnek a felsõoktatás
számára. Cél, hogy a kutatóintézeti munkatársak - a szabad
intézményválasztás figyelembevételével és az intézmény befogadó szándékának
függvényében - fokozottabban kapcsolódjanak be a felsõoktatásba, és e
tevékenységük legyen intézeti munkájuk értékelt része.
Támogatni kell a felsõoktatási intézmények és a kutatóintézmények közötti
kutatási-oktatási együttmûködést, a szervezeti kapcsolódást közös tanszék
létesítésével, vagy oly módon is, hogy újabb önálló kutatócsoportok,
intézetek váljanak egyetemi támogatott kutatóhellyé, illetõleg egyetemi
szervezeti egységgé.
Az egyetemek meghatározó feladata az alapkutatások, valamint az
interdiszciplináris jellegû kutatások folytatása, és valamennyi
felsõoktatási intézményben szükséges az alkalmazott és a fejlesztõ jellegû
kutatások erõsítése. Alapvetõ a nemzetközi tudományos kapcsolatok
kiszélesítése, a nemzetközi kutatási projektekben való részvétel."
Indokolás
A módosítás meghatározza a felsõoktatási intézményekben folyó
kutatómunka fõ típusait, és hangsúlyozza a nemzetközi tudományos
kapcsolatok kiszélesítésének fontosságát is.
18. A javaslat melléklete III. fejezetének 15. pontja az alábbiak szerint
módosul:
"15. A felsõoktatási intézményekben az oktatók körében jelentkezõ
kontraszelekciónak, illetõleg az oktatói kapacitás intézmények közötti
szétaprózódásának egyik legfõbb oka az oktatók bérének alacsony volta. A
foglalkoztatási formákat rugalmasabbá kell tenni és oktatói
követelményrendszert kell érvényre juttatni. Az oktatói munkaterhelés
intézményi [országos] standardjainak kidolgozás[a]ával, valamint a minõségi
követelmények érvényesítésével összefüggésben [és bevezetése mellett] felül
kell vizsgálni a közalkalmazottak elõmeneteli és illetményrendszerét. Az
oktatói követelményrendszer elemét kell képezze a - csökkenõ óraszámmal
összefüggésben - a hallgatói konzultációs igény kielégítése. Az oktatói
létszámot - a hallgatói létszám emelkedését is figyelembe véve - a nyugat-
európai fajlagos szintekhez kell néhány éven belül igazítani.
Az egyetemi, fõiskolai vezetõ oktatók kiválasztásában kulcsfontosságú az
Ftv. által bevezetett habilitáció intézménye, amely nemcsak az
elõadókészség elbírálásán, hanem az egyéni tudományos tevékenységen is
alapul. A habilitációval kapcsolatban el kell kerülni az intézményi
belterjesség veszélyét, ott, ahol erre lehetõség van, az elbírálásba be
kell vonni a nemzetközi tudományos közvélemény képviselõit.
Az oktatói és tudományos utánpótlás magas színvonalon való biztosításának
jelentõs forrása a posztdoktori ösztöndíj-rendszer bõvítése.
A katonai és rendészeti felsõoktatás intézményei esetében tekintettel
kell lenni az Ftv. 115. §-a alapján megjelenõ külön törvényekre is."
Indokolás
A módosítás kiemeli az oktatók elõmeneteli és illetményrendszerével
kapcsolatban a minõségi követelményeket is, és kiegészíti e pontot a
posztdoktori intézmény rendszeresítésével.
Budapest, 1995. szeptember 19.
Bretter Zoltán Dr. Daróczy Zoltán
(SZDSZ) (MSZP)