T/954/81.. szám
Egységes javaslat
a jövedéki szabályozásról ésellenõrzésrõl, valamint a bérfõzési szeszadóról
szóló 1993. évi LVIII. törvény
módosításáról és kiegészítésérõl szóló T/954.. számú törvényjavaslat
zárószavazásához
......................
dr. Bokros Lajos
pénzügyminiszter
Budapest, 1995. június14.
1995. évi ... törvény
a jövedéki szabályozásról és ellenõrzésrõl, valamint
a bérfõzési szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. törvény módosításáról
és
kiegészítésérõl
A jövedéki szabályozásról és ellenõrzésrõl, valamint a bérfõzési szeszadóról
szóló, többször módosított 1993. LVIII. törvény (a továbbiakban:Jszt.) a
következõk szerint módosul:
1. §
(1) A Jszt. 3. §-ának (1) bekezdése a) és b) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
/3. § (1) E törvény hatálya/
"a) a (3) bekezdésben meghatározott termékek tekintetében
1. a termelési, termeltetési,
2. az önálló raktározási, tárolási,
3. a nagy- és kiskereskedelmi,
4. az import és export,
b) a (4) bekezdésben meghatározott termékek tekintetében
1. a termelési, termeltetési,
2. az önálló raktározási, tárolási,
3. a nagykereskedelmi,
4. az import és export"
/tevékenység (a továbbiakban: jövedéki tevékenység) folytatásának
szabályozására, jövedéki engedélyezésére terjed ki./
(2) A Jszt. 3. §-ának (2) bekezdése a következõ h) és i) ponttal egészül ki:
/(2) Kiterjed a törvény hatálya továbbá/
"h) a denaturált ésa regenerált szesz elõállításának,
i) a zárjegy hamisításának, a hamisított vagy jogtalanul megszerzett zárjegy
birtokolásának, továbbadásának, értékesítésének, átvételének,
felhasználásának"
/az ellenõrzésére, illetve felderítésére (a továbbiakban: jövedéki
ellenõrzés)./
(3) A Jszt 3. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) Jövedéki terméknek minõsül
a) a mesterségesen fermentált dohány (METJ: 91-21-03-32;
91-21-03-33; 91-21-03-34);
b) a fogyasztási dohány, a szivar, a cigaretta (ITJ: 89-21, -22, -23) (a
továbbiakban: dohánygyártmány);
c) az etilalkohol (két szénatomos, egyértékû alifás alkohol), a nyersszesz, a
finomított szesz, a víztelenített szesz, az elõ- és utópárlat (a
továbbiakban: szeszgyártási termék) (ITJ: 52-12-11-2; 88-11, -12, -13; 89-98);
d) a lepárlással elõállított valódi (gyümölcs-, gabona- és egyéb) pálinka (a
továbbiakban: pálinka), a keletkezett alszesz, azelõ- és utópárlat (ITJ: 88-
22; 89-98);
e) a magas és középfokú borpárlat, valamint a közvetlen lepárlással
elõállított fogyasztási borpárlat (brandy) (a továbbiakban: borpárlat),
továbbá a keletkezett alszesz, az elõ- és utópárlat (ITJ: 88-21-1,-2,-3; 89-
98);
/a továbbiakban: c) - e) pont együtt: szesz/
f) a borpárlatból elõállított fogyasztási borpárlat (brandy), a szeszbõl hideg
úton elõállított pálinka, rum, likõr, kevert ital, egyéb szeszes ital (ITJ:
88-21-3; 88-23, -24, -25, -26, -29) (a továbbiakban: szeszes ital);
g) az 1,5 % alkoholtartalmat meghaladó szûretlen (fõzött) és szûrt (fejtett)
sör (ITJ: 88-43,-45) (a továbbiakban: sör);
h) a motorbenzin, a gázolaj és a tüzelõolaj (ITJ: 55-13-1; 55-15; 55-16) (a
továbbiakban: kõolajtermék);
i) a nyerskávé, a pörköltkávé és a valódi kávékivonat (METJ: 91-25-50; ITJ:
87-81; 87-82-1) (a továbbiakban: kávé);
j) a fûszerpaprika-õrlemény (ITJ: 83-81-1)."
(4) A Jszt 3. §-a (4) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(4) Jövedéki terméknek minõsül továbbá a cseppfolyósított földgáz, a pentán,
a hexán, az aromás szénhidrogének közül a benzol, toluol, xilol, ortoxilol és
aromatol, a cseppfolyósított butángáz és propán-bután gázkeverék, a stabil
gazolin, a (3) bekezdés h) pontjába nem tartozó benzin, a petróleum, a
fûtõolaj, a paraffinos és paraffinmentes párlat,
az orsóolaj (ITJ: 11-3; 52-11-14,-15; 52-21-11-1, -2, -4-, -9; 55-11-3,-4; 55-
12-2; 55-13-0, -2, -3, -4, -9; 55-14; 55-22; 55-24; 55-25; 55-31-1) (a
továbbiakban: egyéb kõolajszármazék)."
(5) A Jszt. 3. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:
" (5) A termékeknek - ideértve azok nem szabványos választékait is - az e
törvény hatálya alá tartozása megállapításához a Központi Statisztikai Hivatal
Ipari Termékek Jegyzéke (ITJ) és a Mezõgazdasági Termékek Jegyzéke (METJ)
1994. szeptember hónap 15. napján érvényes besorolási rendjét kell irányadónak
tekinteni."
2. §
A Jszt. 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
" (2) A jövedéki ellenõrzés és az e törvényben meghatározott jogkövetkezmények
tekintetében a törvény hatálya alá tartozik az is, aki az 54. § b) pontjában
meghatározott jogellenes tevékenységet végez, továbbá az a nem jövedéki alany,
amely (aki) a 3. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti terméket szerez be,és
termelési vagy nem termelési célra használ fel."
3. §
(1) A Jszt. 6. §-ának 1. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
/6. § E törvény alkalmazásában/
"1. termelési tevékenység: a jövedéki terméknek bármilyen alapanyagból,
termékbõl bármilyen eljárással és kivitelezés
ben történõ (saját termelésben vagy bérmunkában való) elõállítása, kis egységû
kiszerelése (palackozása), az elõállított termék raktározása, tárolása,
értékesítése;"
(2) A Jszt. 6. §-ának 3. és 4. pontjai helyébe a következõ rendelkezések
lépnek:
/6. § E törvény alkalmazásában/
"3. nagykereskedelmi tevékenység: a jövedéki terméknek a termelõ, az importõr
értékesítése és a termelõ felhasználó, az exportõr, illetve a kiskereskedõ
beszerzése között lebonyolódó, önálló tevékenységként végzett kereskedelmi
tevékenység;
4. kiskereskedelmi tevékenység: a jövedéki terméknek a beszerzése, a
készletezése és közvetlenül a lakosság, illetve a végsõ felhasználók részére
történõ értékesítése;"
(3) A Jszt. 6. §-ának 11. és 12. pontjai helyébe a következõ rendelkezések
lépnek:
/6. § E törvény alkalmazásában/
"11. üzlethelyiség: a szilárd térelemekkel körülhatárolt, a talajjal
egybeépített vagy a talajhoz rögzített, tartós használatra szolgáló,
nyíltárusítású, rendszeresen nyitva tartó kiskereskedelmi elárusítóhely,
ideértve a munkahelyi éttermet és büfét, továbbá az e feltételeknek megfelelõ
pavilont, valaminta személyhajó éttermét és büféjét, a belföldi polgári
repülõgépjáratot, a vasúti étkezõkocsit, büfét is;
12. üzemanyagtöltõ állomás: az Országos Mérésügyi Hivatal által hitelesített
kútoszloppal és az illetékes hatóság ál
tal engedélyezett éshitelesített tárolótartállyal ellátott kiskereskedelmi
elárusítóhely;"
(4) a Jszt. 6. §-ának 21., 22. és 23. pontjai helyébe a következõ
rendelkezések lépnek:
/6. § E törvény alkalmazásában/
"21. kõolajfeldolgozó üzem: a kõolajtermékek, az egyéb kõolajszármazékok és a
nem jövedéki kõolajtermékek bármilyen eljárással történõ elõállítását, ezen
termékek keverését és forgalombahozatal elõtti tárolását végzõ és a
tevékenységhez az illetékes hatóságok hatályos engedélyével rendelkezõ üzem;
22. számla: az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a
továbbiakban: ÁFA) 13. §-a (1) bekezdésének 16. pontja rendelkezései szerint
számlaként meghatározott bizonylat, amely tartalmazza a vevõ adóigazgatási
azonosító számát, továbbá a szállító jövedéki engedélyének számát, valamint a
vevõ jövedéki engedélyének a számát is, ha az jövedéki alanynak minõsül;
23. hivatalos zár: a jövedéki üzem mérõberendezésein az Országos Mérésügyi
Hivatal által történt hitelesítés után, illetve meghatározott esetben az üzem
berendezésein és a szállító eszközökön a vámhivatal által alkalmazott ólomzár
vagy pecsétzár;"
(5) A Jszt. 6. §-ának 36. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
/6. § E törvény alkalmazásában/
"36. elszámolási idõszak: olyan egy hónapos idõszak, amelynek kezdõnapját - ha
e törvény másként nem rendelkezik - a
vámhivatal a jövedéki alannyal egyeztetve, a jövedéki alanyra egyedileg
állapítja meg;"
(6) A Jszt. 6. §-a a következõ 1/a. ponttal egészül ki:
/6. § E törvény alkalmazásában/
"1/a. termeltetési tevékenység: a jövedéki terméknek - a lakosság által
bérfõzetett pálinka, borpárlatés bérõrõltetett fûszerpaprika-õrlemény
kivételével - bármilyen alapanyagból, termékbõl termeltetéssel (bérmunka
keretében) történõ elõállíttatása, kisegységû kiszereltetése (palackoztatása),
az elõállíttatott termék raktározása, tárolása és értékesítése;"
(7) A Jszt. 6. §-a a következõ 5/a. ponttal egészül ki:
/6. § E törvény alkalmazásában/
"5/a. forgalomba hozatal: a jövedéki terméknek a termelõ és az importáló által
történõ beszerzése, felhasználása és értékesítése, illetve a továbbadási
céllal történõ beszerzése, készletezése, birtokban tartása és
továbbértékesítése;"
(8) A Jszt. 6. §-a a következõ 21/c. ponttal egészül ki:
/6. § E törvény alkalmazásában/
"21/c. kávéüzem: a kávé pörkölését, kávékivonat elõállítását, tárolását,
kiszerelését végzõ termelõ-, csomagolóüzem;"
(9) A Jszt. 6.§-a a következõ 36/a. ponttal egészül ki:
/6. § E törvény alkalmazásában/
"36/a. készlethiány és -többlet: a jövedéki termék külön rendeletben
meghatározott elszámolható termelési, raktározási, mérési és szállítási
veszteségét, illetve többletét meghaladó mennyisége;"
4. §
A Jszt. 9. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"9. § (1) Jövedéki engedélyt - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - az a
kérelmezõ kap, amely (aki) a számvitelrõl szóló 1991. évi XVIII. törvény (a
továbbiakban: Szt.) elõírásai alapján kettõs könyvvezetésre kötelezett, vagy
saját elhatározása alapján a tárgyévet követõ év január 1-jétõl áttér a kettõs
könyvvezetésre.
(2) Az Szt. és a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény
rendelkezései szerint egyszeres könyvvezetésre kötelezett kérelmezõ mentesül
az (1) bekezdésben foglalt kettõs könyvvezetésre történõ áttérési
kötelezettség alól, ha a jövedéki engedélyt
a) kizárólag kiskereskedelmi tevékenység végzésére kéri, vagy
b) bérfõzési tevékenység, illetve fûszerpaprika-õrlemény termelési
tevékenység folytatására igényli, de a tárgyévet megelõzõ éves vagy
idõarányos, kezdõ vállalkozás esetében a kérelem benyújtása évében az
idõarányosan bérfõzéssel elõállításra kerülõ várható pálinka és borpárlat
mennyisége a 15 ezer hektoliterfokot, illetve a fûszerpaprika-õrlemény a 15
ezer kilogrammot nem haladja meg.
(3) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott tevékenység végzése esetén is
megszûnik a kettõs könyvvezetésre való át
térési kötelezettség alóli mentesség, ha a termelés a mentességre jogosító,ott
meghatározott mennyiséget meghaladja. A jövedéki alany a mentesség megszûnését
követõ év január 1-jétõl köteles a kettõs könyvvezetésre áttérni.
(4) Az (1) bekezdésben foglaltak mellett a jövedéki engedélyt kérelmezõnek a
termelési - kivéve a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott termelési
tevékenységet - továbbá a termeltetési, az önálló raktározási és tárolási, az
import és export, a nagykereskedelmi jövedéki tevékenység folytatásához
a) jövedéki biztosítékot kell nyújtania, és
b) a kõolajtermékkel, az egyéb kõolajszármazékkal végzett ezen jövedéki
tevékenységek esetén legkésõbb a jövedéki engedély kiadása évét követõ évtõl
független könyvvizsgáló által hitelesített (auditált) mérleggel,
c) a kõolajtermékek termelési tevékenységéhez telephelyenként legalább 1000 mØ
ûrtartalmú, az illetékes hatóság által hitelesített és engedélyezett, talajjal
egybeépített vagy a talajhoz rögzített tárolótartállyal
is rendelkeznie kell.
(5) A termelési tevékenység végzéséhez a kérelmezõtõl legfeljebb 200 millió
forint, de
a) a bérfõzési és fûszerpaprika-õrlemény termelési tevékenység esetén legalább
1 millió forint,
b) kõolajtermék termelési tevékenység esetén legalább 80 millió forint,
c) egyéb termelési tevékenység esetén legalább 5 millió
forint
jövedéki biztosíték igazolása kérhetõ.
(6) Az (5) bekezdés szerinti jövedéki biztosíték nyújtása
a) a tárgyévet megelõzõ éves adóbevallásban bevallott nettó fogyasztási adó
éves összegének egytizenketted részét elérõ, illetve kezdõ vállalkozás esetén
a kérelem benyújtása évében a jövedéki termékértékesítés után számított
várható fizetendõ nettó fogyasztási adó egy hónapra esõ átlagának megfelelõ
összegre szólóbankgarancia, vagy
b) az a) pont szerint megállapított értéket elérõ forgalomképes, per-és
tehermentes saját ingatlan-tulajdon
igazolásával teljesíthetõ.
(7) A termeltetési, az önálló raktározási és tárolási, az import és export, a
nagykereskedelmi jövedéki tevékenység végzéséhez a kérelmezõnek jövedéki
biztosítékként
a) dohánygyártmány, szesz és szeszes ital, sör, kávé, fûszerpaprika-õrlemény
termékkel folytatott tevékenység esetén 15 millió forint értéket,
b) kõolajtermékkel és egyéb kõolajszármazékkal folytatott tevékenység esetén
80 millió forint értéket
elérõ forgalomképes, per-és tehermentes saját ingatlan-tulajdon, vagy azonos
értékben bankgarancia igazolásával kell rendelkeznie.
(8) A (7) bekezdésben foglaltakon kívül az önálló raktározási és tárolási, a
saját számlára végzett import,valamint a nagykereskedelmi tevékenység
folytatásához
a) dohánygyártmány, szesz, szeszes ital, sör, kávé és fûszerpaprika-õrlemény
forgalmazása esetén telephelyenként legalább 100 mø alapterületû, helyhez
kötött, szilárd térelemekkel körülhatárolt raktárhelyiséggel, illetve nem
palackozott szesz forgalmazásához összesen legalább 100 mØ ûrtartalmú, helyhez
kötött tárolótartállyal,
b) kõolajtermék és egyéb kõolajszármazék forgalmazásához telephelyenként
legalább 500 mØ ûrtartalmú, az illetékes hatóság által hitelesített és
engedélyezett, a talajjal egybeépített vagy a talajhoz
rögzítetttárolótartállyal
is rendelkeznie kell.
(9) E törvény alkalmazásában a jövedéki biztosítékként szolgáló bankgarancia
belföldi székhelyû pénzintézet által kiállított és igazolt, a 69. §-ban
foglaltak szerint megállapított és jogerõs határozattal kivetett jövedéki
bírság felmerülése esetére - az e § (6) bekezdése a) pontjában, illetve a (7)
bekezdése a) és b) pontjában meghatározott összeghatárig - az országos
parancsnokság számára érvényesíthetõ biztosítéknyújtás lehet.
(10) Ha a kérelmezõ saját ingatlan-tulajdonban nyújt jövedéki biztosítékot
a) a területi parancsnokság az ingatlan fekvése szerint illetékes
földhivatalnál a jövedéki engedély megadását követõen az ingatlanra
elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztet be;
b) a kérelmezõnek az ingatlan forgalmi értékét hat hónapnál nem régebbi - a
cégbíróságnál bejegyzett, értékbecslést végzõ vállalkozástól vagy
közhivataltól származó - értékbecsléssel kell igazolnia;
c) a b) pont szerinti értékbecslés - helyszíni szemlén -kétségbevont
megalapozottsága esetén a kérelmezõnek viselnie kell a területi parancsnokság
által ellenõrzésként elvégeztetett értékfelülvizsgálat költségét, ha a
felülvizsgálat alapján az ingatlan értékét 20 százalékot meghaladóan
kevesebbre értékelik. A területi parancsnokság ezt követõen, a
b) pontban foglalt értékbecslés és az értékfelülvizsgálat alapján dönt az
ingatlan elfogadható forgalmi értékérõl.
(11) Ha a kérelmezõ
a) a jövedéki termék termelési tevékenységéhez kapcsolódóan folytat import
vagy export, vagy belföldi értékesítési tevékenységet, a (6) bekezdésben
meghatározott jövedéki biztosítékot köteles nyújtani;
b) a jövedéki termék termeltetését, önálló raktározását és tárolását,
importját és exportját, nagykereskedelmi tevékenységét részben vagy egészben
együtt folytatja, tõle a (7) bekezdés szerinti jövedéki biztosítékok közül
csakegy tevékenységhez kapcsolódóan kérhetõ biztosíték;
c) a b) pont szerinti tevékenységeket együtt folytatja, illetve az önálló
raktározási és tárolási, a saját számlás import, vagy a nagykereskedelmi
tevékenység mellett végez import vagy export, vagy termeltetési tevékenységet,
a (8) bekezdésben meghatározott raktárhelyiséggel vagy tárolótartállyal is
rendelkeznie kell;
d) részben kõolajtermékkel és egyéb kõolajszármazékkal is folytat a b) pont
szerint jövedéki tevékenységet, akkor a (7) bekezdés b) pontjában
meghatározott jövedéki biztosítékot köteles nyújtani, és a nagykereskedelmi, a
saját számlás import, vagy az önálló raktározási és tárolási tevékenység
végzése esetén a (8) bekezdés b) pontjában foglaltaknak megfelelõ
tárolótartállyal is rendelkeznie kell.
(12) A jövedéki termék kiskereskedelmi forgalmazására jövedéki engedélyt az a
kérelmezõ kap, amely (aki)
a) a dohánygyártmány, a szesz, a szeszesital, a sör, a kávé és a
fûszerpaprika-õrlemény forgalmazásához üzlethelyiséggel, cigaretta
értékesítése esetén ideértve a kiskereskedelmi forgalmazáshoz kihelyezett
értékesítõ automata egységet is (automata üzlet),
b) a kõolajtermék forgalmazásához üzemanyagtöltõ állomással, kiskereskedelmi
tárolóteleppel, önálló háztartási tüzelõolaj eladóhellyel vagy tüzelõanyag
telephellyel
rendelkezik, és a 4. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint folytatja az
engedélyezett jövedéki tevékenységet.
(13) Ha a (12) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott kiskereskedelmi
elárusítóhelyen
a) a jövedéki tevékenységet (szerzõdéses vagy bérleti rendszerben) a bérlõ nem
a 4. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelõen végzi, a jövedéki engedélyt
kizárólag az elárusítóhely tulajdonosa kérheti;
b) a bérlõ (szerzõdéses vagy bérleti rendszerben) a kiskereskedelmi
elárusítóhelyet bérli és a jövedéki tevékenységet a 4. § (1) bekezdésében
foglaltak szerint végzi, a jövedéki engedélyt a bérlõn kívül a tulajdonos is
kérheti;
c) a b) pont szerinti eset áll fenn, akkor a tulajdonos a jövedéki
tevékenysége folytatásának - a szerzõdéses és bérleti idõszak alatti -
szüneteltetését, illetve a megkezdését köteles annak bekövetkezése elõtt hat
munkanappal a vámhivatalnak - írásban - bejelenteni.
(14) Jövedéki engedély - a termeltetési tevékenység, a szezonális jelleggel
üzemelõ fûszerpaprika-üzem, a szeszfõzde és a kiskereskedelmi elárusítóhely,
valamint a (13) bekezdés c) pontja szerinti eset kivételével - kizárólag a
folyamatosan, évente legalább 6 hónapon át megszakítás nélkül végzett jövedéki
tevékenységhez kérhetõ. A tevékenység folytatásának a szüneteltetését, annak
bekövetkezése elõtt hat munkanappal a vámhivatalnak írásban be kell jelenteni.
(15) Nem adható jövedéki engedély, ha
a) a kérelmezõ természetes személy, illetve jogi személy és jogi
személyiséggel nem rendelkezõ szervezet vezetõjét a gazdálkodási
kötelezettséget sértõ vagy vagyonelleni, továbbá visszaélés jövedékkel
bûncselekmény elkövetése miatt jogerõsen elítélték, és a kérelem benyújtásakor
még nem mentesült a büntetett elõélethez fûzõdõ hátrányok alól, vagy a kérelem
benyújtását megelõzõ két éven belül visszaélés jövedékkel szabálysértést
követett el;
b) a kérelmezõnek a kérelem benyújtásakor az országos parancsnokság, az állami
adóhatóság felé jogerõsen megállapított vám- és adótartozása van, kivéve ha
kérelemre az országos parancsnokság vagy az állami adóhatóság részletfizetést
vagy fizetési halasztást engedélyezett;
c) a kérelmezõ csõd- vagy felszámolási eljárás alatt áll."
5. §
(1) A Jszt. 10. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép:
/(2) A kérelemhez csatolni kell/
"c) a 9. § (8) és (12) bekezdésében foglaltak alapján a raktárhelyiségre és
tárolótartályra, az üzlethelyiségre, az üzemanyagtöltõ állomásra, a
kiskereskedelmi tárolótelepre, az önálló háztartási tüzelõolaj eladóhelyre
vagy tüzelõanyag telephelyre vonatkozóan a saját tulajdon igazolását, vagy a
bérleti szerzõdést, vagy ezek hiteles másolatát, illetõleg a használati jogra
vonatkozó egyéb megállapodást;"
(2) A Jszt. 10. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép:
/(2) A kérelemhez csatolni kell/
"e) az igazolást a 9. § (15) bekezdésének b) pontjában foglaltakról;"
(3) A Jszt. 10. §-ának (2) bekezdése a következõ f) ponttal egészül ki:
/(2) A kérelemhez csatolni kell/
"f) a 9. § (4)-(7) bekezdésének rendelkezései alapján nyújtott jövedéki
biztosítékot igazoló eredeti okmányokat, iratokat, bizonylatokat, vagy ezek
hiteles másolatát."
(4) A Jszt. 10. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A (2) bekezdésben elõírtak - indokolt esetben -az eredeti iratok
bemutatásával és az azokról készített - az ere
detivel való egyezõséget igazoló,az engedélyezõ hatóság aláírásával és
pecsétjével ellátott - másolatok egyidejû átadásával is teljesíthetõk."
6. §
(1) A Jszt. 11. §-ának (2) bekezdése a következõ d) ponttal egészül ki:
/(2) A területi parancsnokság a jövedéki engedélyezés keretében/
" d) a 9. § (8) bekezdésében meghatározott raktárhelyiséget és tárolótartályt"
/jövedéki ellenõrzési szempontból vizsgálja és minõsíti./
(2) A Jszt. 11. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) A (2) bekezdés szerinti vizsgálathoz, minõsítéshez a területi
parancsnokság bekérheti, megtekintheti a jövedéki üzem helyszínrajzát, az
üzemi berendezések technológiai rajzát, a technológiai folyamatábrát, a
mûszaki, technológiai és üzemmód leírását, a tartályok és edények jegyzékét, a
mérõberendezések helyére, azok típusára vonatkozó leírásokat, a nyilvántartási
és bizonylati rendszer leírását (szabályzatát), továbbá a 9. § (8)
bekezdésében meghatározott raktárhelyiség és tárolótartály mûszaki,
technikai, építési dokumentumait, és az azokhoz a külön jogszabályban elõírt
hatósági engedélyezési, hitelesítési bizonylatokat."
(3) A Jszt. 11. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(4) A területi parancsnokság a jövedéki engedély kiadása elõtt a jövedéki
üzemben, a 9. § (8) bekezdésében meghatározott raktárhelyiségben és a
tárolótartály telephelyén, valamint a jövedéki biztosíték módosulása esetén,
illetve a forgalmi értékének elbírálásához, ha fedezetét ingatlan képezi,
helyszíni szemlét tart."
7. §
(1) A Jszt. 12.§-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) A jövedéki alany jövedéki engedélyét vissza kell vonni, ha
a) az engedélyezésnél támasztott - a 9. § (1)-(14) bekezdésében meghatározott
- feltételeket a jövedéki tevékenység folytatása során nem teljesíti;
b) a természetes személy, illetve jogi személy és jogi személyiséggel nem
rendelkezõ szervezet vezetõjét, többségi tulajdonosát a gazdálkodási
kötelezettséget sértõ vagy vagyon elleni, továbbá visszaélés jövedékkel
bûncselekmény miatt jogerõsen elítélik;
c) a jövedéki nyilvántartás-vezetési kötelezettségének nem tesz eleget, annak
adatait bizonylattal nem támasztja alá, abban a termelt és forgalmazott
jövedéki terméket nem veszi hiánytalanul nyilvántartásba;
d) a termelõ, termeltetõ és az importõr zárjeggyel forgalomba hozható
jövedéki terméket belföldön zárjegy nélkül értékesít, az önálló raktározást,
tárolást végzõ és a nagykereskedõ ilyen terméket vásárol meg, tart készletében
és ad el, vagy az egyik fogyasztási adómérték alá besorolt termé
ket egy másik fogyasztási adómérték alá tartozó termékként hoz forgalomba;
e) terhére a vámhivatal a bérfõzési szeszadó, az általános forgalmi adó, a
fogyasztási adó és a vám befizetésének, az állami adóhatóság a jövedéki
termékek után az általános forgalmi adó és a fogyasztási adó adóbevallási,
adófizetési kötelezettségének elmulasztását vagy jelentõs késedelemmel történõ
teljesítését, vagy ezen adóknál - az éves adófizetési kötelezettség 20 %-át
meghaladó - nagyösszegû adóhiányt jogerõsen állapít meg és az adózás rendjérõl
szóló 1990. évi XCI. törvény szerint nincs helye az adóbírság mérséklésének,
illetve a jogerõs jövedéki bírságot a jövedéki alany nem fizeti meg;
f) cégbírósági bejegyzése a kérelem benyújtásától számított egy éven belül - a
jövedéki alanynak felróható okból -nem történik meg;
g) a termelõi, termeltetõi, az önálló raktározási, tárolási, az export, import
és anagykereskedelmi jövedéki tevékenység folytatásához az e törvényben elõírt
egyéb rendelkezések betartását ismételten elmulasztja;
h) nem teljesítette a 7. § (2) bekezdése szerinti egyéb jogszabályokban elõírt
kötelezettségeit."
(2) A Jszt. 12. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki, illetve a
jelenlegi (3) bekezdés számozása (4), a (4) bekezdés számozása (5) bekezdésre
változik:
"(3) Vissza kell vonni a jövedéki engedélyt a kiskereskedõ jövedéki alany 17.
§ (1) bekezdése szerinti, azon kiskereskedelmi elárusítóhelyére,
a) amelyben az e § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott jövedéki terméket
hoznak forgalomba, vagy az ott meghatározottak szerint értékesítik;
b) ahol a 17. § (8) bekezdésében elõírt pénztárgépet nem alkalmazzák;
c) amely nem felel meg az e törvényben megjelölt üzletkörû üzlethelyiségnek,
vagy ott nem kizárólag az üzletköri besorolásnak megfelelõ egyéb termékek
értékesítését, szolgáltatások nyújtását végzik;
d) ahol az e törvényben a kiskereskedelemre elõírt egyéb rendelkezések
betartását ismételten megszegik."
(3) A Jszt. 12. §-a a következõ (6), (7) és (8) bekezdésekkel egészül ki:
"(6) A jövedéki engedély visszavonását elrendelõ jogerõs határozat ellen
elõterjesztett keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs
halasztó hatálya. A végrehajtás felfüggesztésérõl -kérelemre -a bíróság
végzéssel határoz.
(7) Ha a területi parancsnokság vagy a jegyzõ (a továbbiakban: engedélyezõ
hatóság) a korábban jövedéki alany kérelmezõ jövedéki engedélyét visszavonta,
részére a jogerõs visszavonás napjától számított 2 éven belül jövedéki
engedély nem adható.
(8) Az országos parancsnokság a jövedéki alanyok név és címjegyzékét - a
kiskereskedõ jövedéki alanyok kivételével -a Pénzügyminisztérium hivatalos
lapjában köteles közzétenni és a változásokat (a jövedéki engedélyek
visszavonását és az újabbak kiadását) folyamatosan megjelentetni."
8. §
A Jszt. 13. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"13. § Jövedéki tevékenység jövedéki engedély birtokában, a
9. § (4)-(7) bekezdéseiben meghatározott jövedéki biztosíték folyamatos
nyújtása,az e törvényben meghatározott egyéb feltételek szerint és a 7. § (2)
bekezdésében foglaltak teljesítése mellett folytatható."
9. §
(1) A Jszt. 14. §-ának (7)-(10) bekezdéseihelyébe a következõ rendelkezések
lépnek:
"(7) A termelési, a termeltetési, az önálló raktározási vagy tárolási
tevékenységet végzõ jövedéki alany a jövedéki terméket kizárólag
számlakibocsátás mellett értékesítheti, illetve annak értékesítése és
raktárközi forgalma esetén a (6) bekezdés szerinti szállítási okmány
kíséretében szállíthatja ki, tárolhatja át.
(8) A jövedéki terméket termelõ üzemben, valamint a termeltetési tevékenységet
végzõ jövedéki alanynak a telephelyén, továbbá tárolótelepen, raktárban azt a
jövedéki terméket, amely után a fogyasztási adót megfizették, az adózatlantól
elkülönítve, külön helyiségben, tárolótartályban kell tárolni. Az elkülönítés
alól csak akkor mentesülhet a jövedéki alany, ha a tárolt összes mennyiségen
belül az adózott és adózatlan jövedéki termék elkülönítése bizonylatolásra
kerül, és könyvei alapján azok mennyisége megállapítható.
(9) A jövedéki alany a jövedéki üzemét kiskereskedelmi elárusítóhelyként nem
használhatja, illetve a jövedéki termék termelõi készlete terhére
kiskereskedelmi tevékenységet nem
folytathat, ha arra a 6. §-ban foglaltaknak megfelelõ külön kiskereskedelmi
elárusítóhelyet és elkülönített kiskereskedelmi készletet nem tud biztosítani.
(10) Jövedéki terméket a jövedéki alany saját kiskereskedelmi elárusítóhelye
részére is a (6) bekezdésben elõírt árukísérõ bizonylattal adhatja át."
(2) A Jszt. 14. §-a a következõ (11) bekezdéssel egészül ki:
"(11) A jövedéki alany a jövedéki terméke elõállításához beszerzett és
felhasznált közvetlen anyag, jövedéki termék származását, eredetét számlával,
import esetén vámokmánnyal, saját termelés esetén az Szt.elõírásainak
megfelelõ belsõ bizonylattal köteles igazolni, bizonylatolni."
10. §
A Jszt. 16. §-ának (4) és (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(4) Jövedéki termék - a bérfõzetett pálinka és borpárlat, valamint
bérõröltetett fûszerpaprika-õrlemény kivételével -kizárólag jövedéki alanytól
szerezhetõ be. A jövedéki termék beszerzését és értékesítését számlával,
kiszállítását árukísérõ jegyzékkel, nem adóalanytól történõ beszerzés esetén
az Szt. elõírásainak megfelelõ belsõ bizonylattal kell bizonylatolni.
(5) A nagykereskedõ a raktárhelyiségét, illetve tárolótartálya telephelyét
kiskereskedelmi elárusítóhelyként nem használhatja, illetve a jövedéki termék
nagykereskedelmi készlete terhére kiskereskedelmi tevékenységet nem
folytathat, ha arra a 6. §-ban foglaltaknak megfelelõ külön kiske
reskedelmi elárusítóhelyet és elkülönített kiskereskedelmi készletet nem tud
biztosítani."
11. §
A Jszt. 17. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"17. § (1) A kiskereskedõ jövedéki terméket - a bérfõzetett pálinka és
borpárlat, valamint bérõröltetett fûszerpaprika-õrlemény kivételével -
kizárólag jövedéki alanytól szerezhet be, és az e törvényben megjelölt
üzletkörben, illetve ezen belül
a) motorbenzint, motorhajtó üzemanyagként cseppfolyósított propán-bután
gázkeveréket, gázolajat és tüzelõolajat üzemanyagtöltõ állomáson,
kiskereskedelmi tárolótelepen, illetve háztartási tüzelõolajat önálló
háztartási tüzelõolaj eladóhelyen vagy tüzelõanyagtelephelyen,
b) egyéb jövedéki terméket csak üzlethelyiségben,
c) cigarettát automatán át is (automata üzlet)
értékesíthet.
(2) Az(1) bekezdés b) pontja szerinti üzlethelyiség csak egyféle, az e
törvényben megjelölt üzletkörû üzlethelyiségként mûködtethetõ. Az
üzlethelyiségben a jövedéki termék mellett kizárólag az üzletköri besorolásnak
megfelelõ egyéb termék értékesítése, illetve szolgáltatás nyújtása
folytatható, ideértve a vendéglátóipari tevékenység és szálláshelyszolgáltatás
esetén a külön jogszabályban megengedett vendéglátáson kívüli szolgáltatási
tevékenységek kiegészítõ jellegû végzését is.
(3) A kiskereskedõ az elárusítóhelye jövedéki termékkészletének részét képezõ
jövedéki termékét a saját üzemeltetésû mozgóboltján keresztül is
értékesítheti.
(4) A (3) bekezdésben foglaltak alkalmazásában mozgóboltnak az a forgalmi
rendszámmal ellátott közúti gépjármû minõsül, amely
a) tüzelõolaj értékesítése esetén a vevõnek a felhasználás helyszínén történõ
kiszolgálását végzi, továbbá olyan tartállyal van összeszerelve (tankautó),
amely az Országos Mérésügyi Hivatal által hitelesített, ólomzárral ellátott
mérõmûszeren (átfolyásmérõn), kiszolgálótömlõn és pillanatelzárón keresztül
méri ki a terméket;
b) dohánygyártmány, szesz és szeszesital, sör, kávé és fûszerpaprika-õrlemény
értékesítése esetén a kis-és tanyatelepülések ellátására rendszeresen
nyitvatartó kiskereskedelmi üzlethelyiségként üzemel, illetve olyan szilárd
alapanyagú térelemekkel körülhatárolt, zárt légtérrel rendelkezõ tehergépjármû
(autóbusz), amelyben a terméket eladótérben vagy utcán át szolgálják ki.
(5) A (3) bekezdésben meghatározott kiskereskedõ az elárusítóhelye szerint
illetékes vámhivatalnak - a mozgóboltján keresztül történõ jövedéki
termékértékesítése megkezdését megelõzõen 6 munkanappal - köteles a jövedéki
engedélyét bemutatni, továbbá a mozgóboltként mûködõ közúti gépjármû típusát,
forgalmi rendszámát, az ellátott települések, értékesítési megállóhelyek
megnevezését, azok megközelítésének útvonalát, valamint a településenként,
megállóhelyenként elõre meghatározott nyitvatartási idõt írásban közölni. A
mozgóboltot piacokon, vásárokon és különbözõ alkalmi rendezvényeken tilos
üzemeltetni.
(6) A kiskereskedõ
a) az általa forgalmazott, a készletében, a birtokában tartott jövedéki termék
származását (eredetét) számlával, származási bizonyítvánnyal vagy más módon
(szállítólevél, az Szt. elõírásainak megfelelõ belsõ bizonylat) igazolni
köteles;
b) a jövedéki termék beszerzésekor köteles jövedéki engedélyét bemutatni.
(7) A kiskereskedõ egy tételben
a) a 67. § (2) bekezdése 1.-8. pontjában megjelölt jövedéki termékekbõl az ott
meghatározott mennyiséget,
b) motorbenzinbõl és gázolajból 800 litert, tüzelõolajból 3500 litert
meghaladó mennyiséget csak számla kibocsátásával értékesíthet, és a számlán a
következõ jelzést köteles feltüntetni: "Továbbértékesítés esetén a jövedéki
termék származásának igazolására nem alkalmas".
(8) A kiskereskedõ az (1) bekezdés b) pontja szerinti üzlethelyiségben -
ideértve a (4) bekezdés b) pontjában meghatározott mozgóboltot is - a
vonatkozó jogszabályban elõírt pénztárgépet köteles alkalmazni.
(9) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott helyet, helyiséget a
kiskereskedõ termelési és nagykereskedelmi tevékenység folytatására nem
használhatja, a kiskereskedelmi készlet terhére nagykereskedelmi tevékenységet
nem folytathat."
12. §
(1) A Jszt. a 17. §-a után a következõ IV/A Fejezettel és címmel egészül ki:
"IV/A. Fejezet
A jövedéki termékek számbavétele, nyilvántartása,
elszámoltatása, a jövedéki biztosíték meghatározása"
(2) A Jszt. a következõ 17/A. §-sal egészül ki:
"17/A. §(1) A 14-16. §-okban meghatározott, valamint a termeltetési jövedéki
tevékenységet folytató jövedéki alany köteles folyamatosan, az 1-8. számú
mellékletek szerinti tartalommal telephelyenként és összesítve, a vámhivatal
által elfogadott és hitelesített nyomtatványon (ûrlapon) jövedéki
nyilvántartást vezetni, azt az elszámolási idõszak végén összegezni és
lezárni. A nyilvántartásba vett adatokat bizonylattal kell igazolni,
alátámasztani.
(2) A termelõ jövedéki alany a jövedéki termék gyártott mennyiségét naponta
köteles számbavenni és a nyilvántartásba bevezetni.
(3) A jövedéki termék önálló raktározását, tárolását és a termeltetési
tevékenységet végzõ jövedéki alany az 1-5/B. számú mellékletek részét képezõ
forgalmi számadást köteles készíteni.
(4) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott jövedéki alany az elszámolási
idõszakonként lezárt jövedéki nyilvántartása alapján a jövedéki termék
készletváltozásáról az 1-5/B. számú mellékletek forgalmi számadásai szerinti
tartalommal havonta elszámolást köteles a vámhivatalhoz benyújtani, az alábbi
termékbontásban és mennyiségi egységben:
a) mesterségesen fermentált dohány, mennyiségi egysége: kilogramm;
b) fogyasztási dohány, mennyiségi egysége: kilogramm;
c) szivar, cigaretta, mennyiségi egysége: 1000 darab;
d) etilalkohol, nyersszesz, finomított szesz, víztelenített szesz, a 3. § (3)
bekezdés d) pontjában meghatározott pálinka, a 3. § (3) bekezdés e) pontjában
meghatározott borpárlat, mennyiségi egysége: hektoliterfok;
e) rum, pálinka, likõr, fogyasztási borpárlat, kevert ital, egyéb szeszes
ital, mennyiségi egysége: hektoliterfok;
f) a szûretlen (fõzött) és szûrt (fejtett) sör, ezen belül hordós, palackos,
tank, dobozos kiszerelésû, mennyiségi egysége: hektoliter;
g) nyerskávé, pörköltkávé, valódi kávékivonat, mennyiségi egysége: kilogramm;
h) fûszerpaprika-õrlemény, mennyiségi egysége:kilogramm;
i) motorbenzin, gázolaj, tüzelõolaj, mennyiségi egysége: liter;
j) pentán, hexán, stabilgazolin, orsóolaj, egyéb benzin, petróleum, paraffinos
és paraffinmentes párlat, aromás szénhidrogén, mennyiségi egysége: liter;
k)fûtõolaj, cseppfolyósított butángáz és propán-bután gázkeverék,
cseppfolyósított földgáz, mennyiségi egysége: kilogramm.
(5) A (4) bekezdés szerinti elszámolást az elszámolási idõszakot követõ hónap
elsõ tíz munkanapján belül kell benyújtani. Az elszámolási idõszak kezdõ és
befejezõ napja a naptári hónap elsõ, illetve utolsó napjával egyezik meg.
(6) A jövedéki alany - a vámhivatal elõzetes egyetértése és jóváhagyása esetén
- mentesülhet az (1)-(3) bekezdés szerinti külön nyilvántartás vezetése alól,
ha bizonylati rendjét,
hagyományos vagy számítógépes nyilvántartását úgy alakítja ki, hogy annak
alapján az elõírt számbavétel teljesül,s az adatok üzemrészenként,
telephelyenként a jövedéki ellenõrzéshez bármikor rendelkezésre állnak.
(7) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásra kötelezett jövedéki alany a
belföldön értékesített jövedéki termékrõl (fermentált dohány, dohánygyártmány,
szesz, szeszes ital, sör, kávé, fûszerpaprika-õrlemény, kõolajtermék, egyéb
kõolajszármazék bontásban) vevõnként
a) az értékesített termék megnevezését, számla szerinti értékét, a számla
számát,
b) a vevõ nevét, székhelye (telephelye) címét, adóigazgatási azonosítószámát
és - jövedéki alany vevõ esetén - jövedéki engedélye számát,
c) a vásárlás idõpontját
tartalmazó külön vevõnyilvántartást is köteles vezetni, és az értékesített
termék értékét az elszámolási idõszak végén összesíteni.
(8) A vevõnyilvántartás vezetésekor az üzleti titok és a személyes adatok
védelmére vonatkozó rendelkezéseknek megfelelõen kell eljárni,és azt kizárólag
a vámhivatalnak és az
állami adóhatóságnak lehet, illetve - felkérésre - kell rendelkezésre
bocsátani.
(9) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott jövedéki alany a jövedéki termék
készletérõl - a vámhivatal negyedévenkénti és éves, továbbá a váratlan, elõre
be nem jelentett ellenõrzési célú készletfelvételének megkezdésekor -
készletbevallást köteles adni.
(10) A jövedéki alany a jövedéki termék importálása, valamint kõolajtermékek
nagykereskedelme esetén a külön jogszabályban meghatározott fizetési módokban
- kivéve a bankkártyát és a készpénzfizetést - állapodhat meg."
(3) A Jszt. a következõ 17/B.§-sal egészül ki:
"17/B. §(1) A termelõ vagy termeltetõ jövedéki alany (a továbbiakban: termelõ)
és a termelési tevékenységet folytató importáló (a továbbiakban: importáló) a
FAT rendelkezései szerinti jövedéki terméket az ott meghatározott célra és
feltételek mellett a fogyasztási adó megfizetése nélkül (a továbbiakban:
adózatlan jövedéki termék) értékesítheti, illetve importálhatja.
(2) A termelõ és az importáló csak akkor jogosult az adózatlan jövedéki termék
értékesítésére vagy importálására, illetve a termelési, a termeltetési
tevékenységet folytató vevõ (a továbbiakban: vevõ) a beszerzésére, ha a FAT és
az e § (3)-(18) bekezdése rendelkezéseit betartja.
(3) A termelõ (1) bekezdés szerinti belföldi termékértékesítése akkor minõsül
teljesítettnek, ha az adózatlan jövedéki terméket a 14. § (6) bekezdésében
meghatározott szállítási okmánnyal adta át a vevõnek, és a vevõ vagy
megbízottja e
szállítási okmány általa aláírt és cégbélyegzõjével ellátott egy példányának a
visszaküldésével az átvételt visszaigazolta.
(4) A vevõ és az importáló (a továbbiakban együtt: felhasználó) a vásárlást
megelõzõen az adózatlan jövedéki termék beszerzéséhez, illetve importálásához
az elsõfokú adóhatóságnak a FAT-ban meghatározott igazolása alapjánaz adó
megfizetése alóli mentesítést a vámhivataltól írásban köteles kérni.
(5) Amentesítési kérelemnek tartalmaznia kell
a) a felhasználó nevét, székhelye (telephelye) címét;
b) a beszerzésre, az importálásra kerülõ jövedéki termék megnevezését;
c) a jövedéki termék felhasználása helyének (helyeinek) címét;
d) az elsõfokú adóhatóság által kiadott és a mentesítési kérelemhez csatolt
(4) bekezdés szerinti adóigazolás számát, kiadásának keltét.
(6) Avámhivatal a mentességet a két példányban benyújtott mentesítési kérelem
záradékolásával, érvényességének meghatározásával, a benyújtása napját követõ
hat munkanapon belül köteles engedélyezni és annak egy példányát a felhasználó
részére visszaküldeni. A záradékolt mentesítés az (5) bekezdés d) pontja
szerinti adóigazolás keltétõl számított 90 napig érvényes.
(7) Vásárláskor a vevõ köteles a záradékolt mentesítést a termelõnek, illetve
importálás esetén az importáló a vámke
zelést végzõ vámhivatalnak bemutatni és arról másolatot adni.
(8) A (4) bekezdés szerinti mentesítési kérelemhez bejelentést kell csatolni,
amely a beszerzett, importált adózatlan jövedéki termék
a) felhasználásának célját és módját,
b) felhasználásával elõállított termékben, termékenként a felhasználási
arányszámát, kõolajtermék, egyéb kõolajszármazék elõállítása esetén a
komponensek, az adalékok megnevezését, mennyiségét
tartalmazza, melynek valós voltát a vámhivatal ellenõrizheti.
(9) A bejelentést a felhasználó az elsõ mentesítési kérelemhez köteles
csatolni és a továbbiakban a változásokat haladéktalanul bejelenteni. A
jövedéki termék eseti beszerzése, importálása esetén a bejelentést minden
egyes mentesítési kérelemhez mellékelni kell.
(10) A bejelentés alapján a vámhivatal a felhasználót nyilvántartásba veszi,
illetve az adózatlan jövedéki termék vásárlását és felhasználását ellenõrzi.
(11) A felhasználó köteles lehetõvé tenni a vámhivatal ellenõrzéssel
megbízott képviselõjének az üzem- és raktárhelyiségbe történõ belépést, az
adózatlan jövedéki termékkészlet és az annak felhasználásával elõállított
termék mennyiségének megállapítását, a gyártási eljárás ellenõrzését.
(12) A felhasználó az adózatlan jövedéki termékrõl a vámhivatal által
elfogadott és hitelesített nyomtatványon (ûrla
pon) a 9.-9/B. számú mellékletek szerinti nyilvántartást köteles folyamatosan
vezetni és az elszámolási idõszak végén összegezni, a zárókészlet mennyiségét
megállapítani. Az elszámolási idõszak kezdõ és befejezõ napja a naptári hónap
elsõ, illetve utolsó napjával egyezik meg.
(13) Az adózatlan jövedéki termék készletváltozását és az annak
felhasználásával elõállított termék termelési adatait a felhasználó az Szt.
rendelkezéseinek megfelelõen köteles alátámasztani, igazolni.
(14) A felhasználó elszámolási idõszakonként köteles a (12) bekezdés szerinti
nyilvántartást egy példányban a vámhivatal részére, az elszámolási idõszakot
követõ hónap elsõ tíz munkanapján belül megküldeni.
(15) Az adózatlan jövedéki termék felhasználásának a vámhivatal által az
üzemben lefolytatott - 57/A. § szerinti -éves elszámoltatásakor a felhasználó
a 9/A. és 9/B. számú mellékletnek megfelelõ tartalommal éves összesítõt,
illetve termékelõállítás esetén ugyancsak a vámhivatal által elfogadott és
hitelesített nyomtatványon (ûrlapon)a 10. számú melléklet szerinti
tartalommal, jövedéki termékenként - azon belül az elõállított termékek
szerinti bontásban és összegezve - köteles éves kimutatást készíteni és azt a
vámhivatal által elõre meghatározott idõpontig benyújtani.
(16) Az adózatlan jövedéki terméknek a gyártás, tárolás és szállítás során
bekövetkezett megsemmisülését a felhasználó haladéktalanul köteles a
vámhivatalnak bejelenteni. Az igazolt megsemmisülést az elszámolásnál kell
figyelembe venni.
(17) A felhasználó a felhasználás során szennyezetté vált, de tisztítással,
regenerálással visszanyert adózatlan jöve
déki termék tekintetében is a (11)-(16) bekezdés szerint köteles eljárni.
(18) A felhasználó a terméke elõállításához beszerzett, közvetlen anyagként
felhasznált jövedéki termék származását, eredetét számlával, import jövedéki
termék esetén vámokmánnyal köteles igazolni."
(4) A Jszt. a következõ 17/C. §-sal egészül ki:
"17/C. §(1) A 17/B. § (4) bekezdésében meghatározott felhasználó - ha a
jövedéki terméket fogyasztási adóval növelt áron szerezte be, de azt a FAT
rendelkezései szerint termelési célra, a saját gyártású vagy termeltetett
terméke elõállításához közvetlen anyagként használja fel, és a jövedéki
terméket terhelõ fogyasztási adót fizetendõ fogyasztási adójából levonja, vagy
ennek hiányában az állami adóhatóságtól visszaigényli - az adózatlanná vált
jövedéki termékkészletét - a fûszerpaprika-õrlemény kivételével - köteles a
vámhivatalnak a 17/B. § (8) bekezdésében foglaltak szerint bejelenteni.
(2) A felhasználó a bejelentést az adózatlan jövedéki termék felhasználásának
kezdõ napját hat munkanappal megelõzõen köteles teljesíteni.
(3) A felhasználónak az (1) bekezdés szerinti adózatlan jövedéki termék
felhasználása esetén is a 17/B. § (10)-(18) bekezdésében foglalt
rendelkezéseket kell alkalmaznia."
(5) A Jszt. a következõ 17/D. §-sal egészül ki:
"17/D. § (1) A jövedéki alany a 9. § (5) és (6) bekezdésében meghatározott
jövedéki biztosítékot köteles a nettó fogyasztásiadó-összeg alakulásának
megfelelõen kiigazítani és a változás szerinti biztosítékot nyújtani.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakhoz a jövedéki alany elõször a jövedéki
engedélye kiadása évét, illetve ezt követõen a tárgyévet követõ év február 28-
ig köteles a tárgyévi tényleges nettó fogyasztási adó alapján, a 9. § (5)
és(6) bekezdése szerint a jövedéki biztosíték értékét megállapítani.
(3) Ha a (2) bekezdés szerinti felülvizsgálat eredményeként a jövedéki
biztosíték értéke módosul, a számítási adatokat, a módosult jövedéki
biztosíték teljesítését igazoló bankgaranciát, vagy a saját ingatlan-tulajdont
igazoló iratokat, forgalmi értékbecslést április 30-ig köteles a vámhivatalnak
megküldeni.
(4) A saját ingatlan-tulajdonban adott jövedéki biztosíték esetén a jövedéki
tevékenység folytatására szóló jogosultság megszûnését (12. §) követõen a
területi parancsnokságnak az ingatlanra bejegyzett elidegenítési és terhelési
tilalom törlésérõl haladéktalanul intézkednie kell."
13. §
(1) A Jszt. 22. §-ának f) pontját követõ rendelkezése helyébe a következõ
rendelkezés lép:
/22. § Dohánygyártmány kiskereskedelmi értékesítése csak az üzletek
mûködésérõl szóló jogszabályban meghatározott
f) kereskedelmi szálláshelyek ( a fizetõ vendéglátóhely kivételével)/
" üzletkörbe tartozó kereskedelmi egységben, továbbá üzletköri besorolástól
függetlenül az üzemanyagtöltõ állomás, a közforgalmú repülõtér, a vasúti-és a
hajóállomás területén üzemeltetett üzlethelyiségekben, valamint a 2 ezer fõnél
ki
sebb népességszámú településen (lakott helyen) a postai szolgáltatást nyújtó
szolgáltató helyiségben megengedett."
(2) A Jszt. 22. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, egyúttal a 22. §
jelenlegi rendelkezésének számozása (1) bekezdésre változik:
"(2) Az a kiskereskedõ, amely (aki) dohánygyártmányt közvetlenül a termelõtõl
szerez be, e beszerzésével a külön jövedéki engedéllyel végezhetõ
nagykereskedelmi jövedéki tevékenység folytatását is megvalósítja."
14. §
A Jszt. 31. §-a elõtti cím helyébe a következõ cím lép:
"A bérfõzetett pálinka és borpárlat kiadásának feltételei"
15. §
A Jszt. 38. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"38. § (1) Belföldön kizárólag palackozott és - a vámszabadterület, a
tranzitterület, továbbá a zártárusítású diplomatabolt kivételével - zárjeggyel
ellátott szeszt és szeszes italt lehet fogyasztói forgalomba hozni.
(2) A zárjegy igénylésére, a palackra történõ elhelyezésére és elszámolására a
19-20. § és az 51-52. § rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni.
(3) A szesz és a szeszesitalok kiskereskedelmi forgalmazása csak az üzletek
mûködésérõl szóló jogszabályban meghatározott
a) általános áruház,
b) élelmiszer áruház,
c) élelmiszer szaküzletek közül az édesség, a kávé és a tea szakbolt,a
palackozott italok boltja,
d) élelmiszer jellegû vegyes üzlet,
e) vendéglátóipari üzletek ( a termelõ és segédüzem kivételével),
f) kereskedelmi szálláshelyek ( a fizetõ vendéglátóhelyek kivételével)
üzletkörbe tartozó kereskedelmi egységben, továbbá üzletköri besorolástól
függetlenül az üzemanyagtöltõ állomás, a közforgalmú repülõtér, a vasúti- és a
hajóállomás területén üzemeltetett üzlethelyiségben megengedett.
(4) A (3) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott üzletkörben, valamint az
üzemanyagtöltõ állomás, a közforgalmú repülõtér, a vasúti-és a hajóállomás
területén üzemelõ és nem a (3) bekezdés e) és f) pontja szerinti üzletkörbe
tartozó üzlethelyiségben szesz és szeszes ital kizárólag bontatlan palackban
értékesíthetõ.
(5) A szeszt és szeszes italt a (3) bekezdés e) és f) pontja szerinti
üzletkörök, továbbá az üzemanyagtöltõ állomás, a közforgalmú repülõtér, a
vasúti-és a hajóállomás területén üzemelõ vendéglátóipari üzletek és
kereskedelmi szálláshelyek raktárhelyiségeiben is bontatlan palackban lehet
tárolni, illetve ezek kiszolgálóhelyiségeiben, kiszolgálóhelyenként
egyidejûleg választékonként csak egy-egy bontott palac
kot lehet tartani, palackból lehet szeszt és szeszes italt kimérni.
(6) E § alkalmazásában palackozottnak a két liter ûrtartalmat el nem érõ
göngyölegben forgalmazott szesz és szeszes ital minõsül. Reklám, kiállítási
célra, különleges ajándék-termékként a (3) bekezdés a)-d) pontjában megjelölt
üzletkörû üzlethelyiségekben történõ forgalmazásra a jövedéki alany kérésére,
meghatározott mennyiségben, sorszámmal ellátott két liter ûrtartalmat elérõ
vagy meghaladó palack kiszerelését, értékesítését a vámhivatal
engedélyezheti."
16. §
A Jszt. 39. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"39. § (1) A sörgyár és a sörfõzde a gyártáshoz használt üzemi berendezéseket
az Országos Mérésügyi Hivatallal hitelesíttetni köteles. Ezek a nyomótank, a
fejtõtank, valamint a sör kimérésére, illetve fejtésére szolgáló hordók és
szállítótartályok. Azokat a rozsdamentes acélhordókat (KEG), melyeken
domborított, vagy nyomott formában szerepel a hordó gyártója és a hordó
térfogata a jövedéki termék gyártójának nem kell hitelesíttetni."
17. §
A Jszt. 41. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"41. § (1) A sör forgalmazásánál - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - a
szesz és a szeszesital forgalmazására a
38. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni."
18. §
A Jszt. 42. §-a (2) bekezdésének d) pontja és az azt követõ rendelkezés
helyébe a következõ rendelkezés lép:
/(2) A kávé kiskereskedelmi forgalmazása csak az - üzletek mûködésérõl szóló
jogszabályban meghatározott -/
"d) élelmiszer szaküzletek közül a kávé, a tea és az édesség szakbolt
üzletkörbe tartozó kereskedelmi egységben, továbbá üzletköri besorolástól
függetlenül az üzemanyagtöltõ állomás, a közforgalmú repülõtér, a vasúti- és a
hajóállomás területén üzemeltetett üzlethelyiségben, valamint a 2 ezer fõnél
kisebb népességszámú településen (lakott helyen) a postai szolgáltatást nyújtó
szolgáltató helyiségben megengedett."
19. §
(1) A Jszt. 43. §-a elõtti cím helyébe a következõ cím lép:
"A kõolajtermék és az egyéb kõolajszármazék termelésének,
termeltetésének,importjának és exportjának, nagykereskedelmi
forgalmazásának feltételei"
(2) A Jszt. 43. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"43. § (1) A kõolajtermék és az egyéb kõolajszármazék jövedéki üzemben
termelt, készletezett és értékesített, továbbá a termeltetett, az importált és
exportált, valamint a nagy
kereskedelemben forgalmazott mennyiségét egyaránt - a cseppfolyósított
butángáz és propán-bután gázkeverék, a cseppfolyósított földgáz és a fûtõolaj
kivételével - kompenzált, 15 °C hõmérsékletre átszámított térfogatban kell
meghatározni és nyilvántartásba venni. Az átszámítást a mindenkor érvényes
magyar szabvány szerint kell elvégezni.
(2) Adózatlan kõolajtermék és egyéb kõolajszármazék a jövedéki üzemben az
Országos Mérésügyi Hivatal által hitelesített tárolótartályban tárolható.
(3) A kõolajfeldolgozó üzem, nagykereskedelmi raktár és önálló raktár a
gyártott kõolajtermék és egyéb kõolajszármazék mennyiségének mérésére
engedélyezett típusú, az Országos Mérésügyi Hivatal által hitelesített
mérõberendezést köteles alkalmazni.
(4) A vámhivatal a kõolajfeldolgozó üzem, nagykereskedelmi raktár és önálló
raktár, az általa meghatározott berendezéseit, mérõmûszereit, valamint a
tároló- és szállítóeszközöket hivatalos zárral látja el.
(5) A kõolajtermék és egyéb kõolajszármazék raktárközi forgalma és
értékesítése
a) tartállyal történõ (közúti, vasúti) szállítás esetén az Országos Mérésügyi
Hivatal által hitelesített mérõberendezés, zár (ólomzár),
b) csõvezeték-szállítás esetén (ideértve az uszálytöltést is) az Országos
Mérésügyi Hivatal által hitelesített áramlásmérõ vagy - annak hiányában -
tartályszintmérés
alkalmazásával történhet. A cseppfolyósított gáz tömegét csõvezeték-szállítás
esetén számítással kell meghatározni.
Ennek módszerét a vámhivatalnak be kell mutatni, és a telephelyen hozzáférhetõ
helyen kell tartani.
(6) Az értékesítés és raktárközi forgalom esetén - az (1) és (5) bekezdésben
foglaltak figyelembe vételével - a szállítási okmányon fel kell tüntetni a
kõolajtermék és az egyéb kõolajszármazék
a) megnevezését;
b) tényleges hõmérsékletét;
c) átadott-átvett mennyiségét környezeti hõmérsékleten mért tényleges
térfogatban, illetve vasúti-, közúti- és uszályszállítás esetén mért vagy
számítotttömegét;
d) 15 °C hõmérséklethez tartozó sûrûségét;
e) 15 °C hõmérséklethez tartozó térfogatát;
f) szállításának célját (áttárolás, értékesítés);
g) szállításának rendeltetési helyét (címét, címzettjét);
h) átadása-átvétele keltét;
i) a termék minõségét az érvényes MSZ szerint;
j) a termék minõségtanusítását;
k) az eladó megnevezését;
l) a vevõ megnevezését."
20. §
(1) A Jszt. 45. §-a elõtti cím helyébe akövetkezõ cím lép:
"A kõolajtermék kiskereskedelmi forgalmazásának feltételei"
(2) A Jszt. 48. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"48.§ A jövedéki alany gázolajat a vámhivatalhoz történõ elõzetes - három
munkanappal korábbi - bejelentés alapján az üzemanyagtöltõ állomáson és a
kiskereskedelmi tárolótelepen kívül is értékesíthet."
21.§
A Jszt. 54. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"54. § A jövedéki ellenõrzés
a) a jövedéki alany e törvényben meghatározott jogai gyakorlása és
kötelezettsége teljesítésének vizsgálatára,
b) bárkinek a felderítésére, aki jövedéki tevékenységet engedély nélkül végez,
e törvény elõírásainak megsértésével vásárol, értékesít, birtokol, szállít, az
e törvényben tiltott tevékenységet végez, zárjegyet hamisít vagy jogtalanul
tart birtokban, ezeket továbbadja, értékesíti, megvásárolja, felhasználja (a
továbbiakban: jogellenes tevékenység),
c) a 3. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti terméket beszerzõ, felhasználó
nem jövedéki alany ellenõrzésére és elszámoltatására, illetve
d) a jogsértést elkövetõkkel szemben a jogkövetkezmények érvényesítésére
terjed ki."
22.§
(1) A Jszt. 55. §-a (1) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:
"55. § (1) A jövedéki ellenõrzést elsõfokú hatósági jogkörben az a vámhivatal
végzi, amelynek illetékességi területén a jövedéki vagy a jogellenes (54. § b)
pont) tevékenységet folytatják vagy elkövetik, illetve a 3. § (2) bekezdésének
b) pontja szerinti terméket beszerzik, felhasználják."
(2) A Jszt. 55. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Ha a nem jövedéki alany jogi személyrõl, jogi személyiséggel nem
rendelkezõ szervezetrõl és természetes személyrõl vált ismertté vagy a
rendelkezésre álló adatok, a tevékenység folytatásának körülményei alapján
feltételezhetõ, hogy az 54. § b) pontjában meghatározott jogellenes
tevékenységet követett el vagy annak elkövetésében közremûködött, a
vámhivatal az ilyen személy jármûvét is megállíthatja, átvizsgálhatja,
beléphet a személy üzemébe, üzlethelyiségébe, raktárába, a jogellenes
tevékenység végzésére, elkövetésére használt területre, épületbe és lakóházba
(lakásba)."
23.§
A Jszt. 56. §-a (1) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:
"56. § (1) A (2) bekezdésben megnevezett szervek is kötelesek ellenõrizni,
illetve felderíteni az 54. § b) pontjában meghatározott jogellenes
tevékenységeket."
24.§
(1) A Jszt. 57. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép:
/(2) A vámhivatal a jövedéki ellenõrzés keretében/
"d) negyedévenként megállapítja a termelt és készleten lévõ jövedéki termék
mennyiségét, fajtáját, valamint - ha az a jövedéki ellenõrzéshez szükséges -
minõségi jellemzõit, illetve elvégzi az adózatlan jövedéki termék közvetlen
anyagként való felhasználásának elszámoltatását az 57/A. § rendelkezéseinek
alkalmazásával;"
(2) A Jszt. 57. §-ának (2) bekezdése a következõ f) ponttal egészül ki:
/(2) A vámhivatal a jövedéki ellenõrzés keretében/
"f) a jövedéki alany bejelentése alapján haladéktalanul kivizsgálja a
jövedéki terméknek a gyártás, tárolás, szállítás közben bekövetkezett
megsemmisülését, a mérõberendezés meghibásodását, jegyzõkönyvben rögzíti az
igazoltan megsemmisült jövedéki termék mennyiségét, a mérõberendezés
meghibásodásának leírását (idõpontját, okát, következményeit)."
(3) A Jszt. 57. §-a (3) bekezdésének a) pontját megelõzõ rendelkezése helyébe
a következõ rendelkezés lép:
"(3) A (2) bekezdés d) pontjában foglaltak megállapításához a vámhivatal
negyedévenként, illetve váratlan, elõre be nem
jelentett idõpontban a jövedéki nyilvántartások alapján elszámolást készít:"
25.§
A Jszt. az57 §.-a után a következõ címmel és 57/A. §-sal egészül ki:
"Az adózatlan jövedéki termék vásárlásának és
felhasználásának ellenõrzése
57/A. § (1) A vámhivatal a 17/B. és a 17/C. § szerint beszerzett és
felhasznált adózatlan jövedéki termék közvetlen anyagként történõ
felhasználásáról a felhasználót éves elszámoltatás keretében tételesen
elszámoltatja. Ennek során:
a) a naptári év végén vagy a felhasználóval közösen megállapított idõpontban
évente készletfelvétellel megállapítja a vásárolt jövedéki termék tényleges
mennyiségét;
b) felülvizsgálja a felhasználásról benyújtott elszámolást;
c) megállapítja a készlettöbbletet vagy hiányt;
d) a hiányt az igazolt megsemmisüléssel csökkenti;
e) a többletet nyilvántartásba veszi, a d) pont szerint korrigált hiány után
kiveti az e törvényben elõírt jövedéki bírságot.
(2) A vámhivatal az (1) bekezdésben foglalt éves elszámoltatás mellett év
közben is végezhet jövedéki elszámoltatást az 57. § (3) bekezdésében foglaltak
szerint. Az év közben végzett ellenõrzések során a megállapított hiányt,
illetve
jövedéki bírság kivetést az éves elszámolásnál figyelembe kell venni."
26. §
A Jszt. 59. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép:
/A vámhivatal a motorbenzin, a gázolaj, motorhajtó üzemanyagként használt
cseppfolyósított propán-bután gázkeverék, és a háztartási tüzelõolaj
kiskereskedelmi forgalmazásánál/
"b) vizsgálja a kiskereskedelmi elárusítóhely tárolótartályába betárolt
(beérkezett) és kiszolgált motorbenzin, gázolaj, a motorhajtó üzemanyagként
használt cseppfolyósított propán-bután gázkeverék, és háztartási tüzelõolaj
mennyiségét, elszámolási idõszakonként vagy szúrópróbaszerûen elszámolást
készít, és megállapítja a készlettöbbletet;"
27.§
A Jszt. 66. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép,
egyúttal a jelenlegi (3) bekezdés számozása (10), a (4) bekezdés számozása
(11) bekezdésre változik:
"66. § (1) A vámhivatal
a) a jövedéki ellenõrzés alól elvont termékek után,
b) az adózatlan jövedéki termékek készletében keletkezett készlethiány után,
c) a kiskereskedelmi elárusítóhely motorbenzin, gázolaj, a motorhajtó
üzemanyagként használt propán-bután gázkeverék, és tüzelõolaj készletében
megállapított többlet után,
d) az a)-c) pontban foglaltakon kívül, az e törvényben és a végrehajtási
rendeletekben elõírt, az üzemi- és mérõberendezések, tárolóeszközök
hitelesítésére, a vevõnyilvántartásra, a termelõ jövedéki alany
készletbevallására, a mozgóbolt üzemeltetésére, a sör üzlethelyiségen, illetve
a gázolaj üzemanyagtöltõ állomáson és kiskereskedelmi tárolótelepen kívüli
értékesítésére, a mérõberendezés és a hivatalos zár alkalmazására, a
denaturálásra elõírt rendelkezések megszegése, illetve a jövedéki tevékenység
folytatásának szüneteltetésére és újbóli megkezdésére, a jövedéki termék
készletváltozására, az adózatlan jövedéki termék beszerzésére és
felhasználására, a jövedéki biztosíték módosulására, a jövedéki engedélyben
szereplõ adatok változásának és a jövedéki tevékenység módosulásának
bejelentésére elõírt jelentési kötelezettség elmulasztása, valamint a zárjegy
elszámolás késedelmes teljesítése esetén, továbbá
e) a zárjegy hamisítása, a hamisított, illetve a jogtalanul megszerzett
zárjegy birtokolása, továbbadása, értékesítése, felhasználása esetén
jövedéki bírságot vet ki.
(2) Ha bármely jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet
és természetes személy
a) jövedéki terméket jövedéki engedély nélkül hoz nagy-és kiskereskedelmi
forgalomba, importál vagy exportál,
b) olyan jövedéki terméket hoz nagy- és kiskereskedelmi forgalomba, importál
és exportál, vagy szállít, amelynek a származását, eredetét nem tudja
igazolni,
a vámhivatal az e tevékenységekhez szolgáló helyiséget (a nagy- és
kiskereskedelmi elárusítóhelyet, a kereskedelmi,
az import, export raktárt és tárolóhelyet) a cselekmény elsõ elkövetése
alkalmával 10 napra, a második és minden további elkövetése alkalmával 30
napra lezárja, illetve a szállítóeszközt zár alá veszi.
(3) Ha bármely jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet
és természetes személy
a) jövedéki engedély nélkül állít elõ jövedéki terméket, vagy a jövedéki alany
termelõ és termeltetõ a megtermelt jövedéki terméket az elszámoláshoz nem
veszi hiánytalanul nyilvántartásba,
b) termelõ, termeltetõ és importáló zárjegyköteles jövedéki terméket zárjegy
nélkül vagy hamis zárjeggyel belföldön értékesít,
c) nagy- és kiskereskedõ zárjegyköteles jövedéki terméket zárjegy nélkül
vásárol meg, készletez és értékesít, illetve ilyen terméket bizonyíthatóan
neki felróható okból hamis zárjeggyel hoz forgalomba,
a vámhivatal az e tevékenységekhez szolgáló helyiséget (a termelõ üzemet,
telepet, a nagy- és kiskereskedelmi elárusítóhelyet, a termelõ, termeltetõ,
importõr, nagy- és kiskereskedõ raktárát és tároló helyét) a cselekmény
elkövetõje elõl - az addig folytatott tevékenysége tekintetében - véglegesen
lezárja. A rendelkezés a helyiség egyéb irányú használatát, hasznosítását nem
érinti.
(4) A vámhivatal a lezárásról - fellebbezésre tekintet nélkül - végrehajtható
határozatot hoz. A határozatban a (2) bekezdés szerinti átmeneti lezárás
esetén a zárvatartás elsõ és utolsó napjáról, illetve a (3) bekezdésben
foglalt végleges lezárásról rendelkezni kell.
(5) A lezárásnál a romlandó áruk, az élõállatok elszállítására, az egyéb
termékek tárolásának, megõrzésének biztosítására a szükséges idõt biztosítani
kell. Az intézkedésbõl harmadik személyt ért kárért a cselekmény elkövetõje
köteles helytállni.
(6) A vámhatóság az átmenetileg lezárt helyiségre, illetve a végleges
lezárásig folytatott tevékenységhez használt termelõeszközökre hivatalos
zárat helyez el. Az ideiglenes zárvatartás idõtartamát jól láthatóan fel kell
tüntetni.
(7) A (2) és (3) bekezdés szerinti lezárást az elkövetõ lakására, vagy a
lakásától mûszakilag el nem különített helyiségre, továbbá arra a
kiskereskedelmi üzlethelyiségre, amelynek lezárása az üzletkörébe esõ
termékekbõl a településen az ellátást megakadályozná, nem lehet alkalmazni. Az
ilyen esetekben a 69. § (4) bekezdésének a) pontja szerint meghatározott
összeg ötszörösét elérõ, de legalább 200 ezer forint jövedéki bírságot kell
kivetni.
(8) A vámhivatal az (1)-(7) bekezdésben foglalt rendelkezések alkalmazása
mellett, ha a cselekmény egyben a Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV.
törvény rendelkezéseit is megsérti, büntetõeljárást kezdeményez.
(9) A jövedéki bírság kivetése, a (2) és (3) bekezdésben meghatározott
lezárás tekintetében a cselekmény elkövetési helye szerint illetékes
vámhivatal jogosult intézkedni."
28. §
A Jszt. 67. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"67. § (1) E törvény alkalmazásábanjövedéki ellenõrzés alól elvont terméknek
(a továbbiakban: elvont termék) minõsül:
a) bármely termék, amelyet a termelõ jövedéki alany a jövedéki terméke
elõállításához közvetlen anyagként szerzett be, illetve az a jövedéki termék,
amelyet a 17/B. és 17/C. §-ban meghatározott nem jövedéki alany felhasználó
közvetlen anyagként terméke elõállításához szerzett be, és származását,
eredetét számlával, vámokmánnyal, az Szt. elõírásainak megfelelõ belsõ
bizonylattal nem tudja igazolni;
b) az a jövedéki termék, amelyet jövedéki engedély nélkül gyártottak, hoztak
forgalomba, importáltak, illetve amelynek a beszerzését, értékesítését
vagyszállítását a jövedéki alany vagy a szállítását végzõ bármely személy e
törvény rendelkezéseinek megsértésével végzi;
c) az a jövedéki termék, amelynek származását, eredetét forgalomba hozója,
szállítója számlával, vámokmánnyal, az Szt. elõírásainak megfelelõ belsõ
bizonylattal nem tudja igazolni, illetve vásárlója bizonyíthatóan nem járt el
kellõ körültekintéssel a termék jogszerû forgalmazásának tisztázása
érdekében;
d) az a jövedéki termék, amelyet üzlethelyiségen kívül, vagy nem az e
törvényben meghatározott üzletkörbe tartozó üzlethelyiségben, üzemanyagtöltõ
állomáson, kiskereskedelmi tárolótelepen, önálló háztartási tüzelõolaj
eladóhelyen vagy tüzelõanyag telephelyen hoztak kiskereskedelmi forgalomba,
kivéve a 41. § (2) bekezdésében a sörre és a 48. §-ban a gázolajra adott eseti
engedéllyel történõ értékesítést;
e) ha a jövedéki terméket export célra adták el, és az exportáló annak
teljesítését a 15. § (3) bekezdése szerint a termék kiszállításának
megkezdését követõ 30 napon belül nem tudja igazolni;
f) az a palackozott szesz és szeszes ital, kávé, fûszerpaprika-õrlemény és
dohánygyártmány, amelyet a termelõ, a termeltetõ és importáló zárjegy nélkül
vagy hamis zárjegy alkalmazásával, vagy jogtalanul szerzett zárjeggyel ellátva
belföldön értékesít, amelyet a nagy- és kiskereskedõ zárjegy nélkül vásárol
meg, készletez és értékesít, illetve ilyen terméket bizonyíthatóan neki
felróható okból hamis zárjeggyel hoz forgalomba;
g) az a háztartási tüzelõolaj, amelynek a 46. § (1) bekezdésében meghatározott
jelzését megváltoztatták;
h) a cukorcefre és az abból készült szesz és szeszesital;
i) az a szárított és fermentált dohány, amelyet közvetlen fogyasztási célra
adtak át, értékesítettek, illetve megvásároltak, birtokban tartanak;
j) az a fûszerpaprika-féltermék, amelyet közvetlen fogyasztásra adtak át,
értékesítettek, illetve vásároltak;
k) az az adózatlanul vásárolt, de nem közvetlen anyagként felhasznált
(értékesített) jövedéki termék, amely után a fogyasztási adót nem fizették
meg;
l) az az adózatlanul értékesített jövedéki termék, amelynek értékesítése a
17/B. § (3) bekezdése szerint - az értékesítést követõ 30 nap elteltével - nem
minõsül teljesítettnek, illetve az a 17/C. § (1) bekezdése szerinti adózatlan
jövedéki termék, amelynek felhasználását a 17/C. § szerint nem jelentették be;
m) az a (2) bekezdés szerint kereskedelmi mennyiségûnek minõsülõ jövedéki
termék, amelyet az 55. § (3) bekezdése szerint folytatott jövedéki ellenõrzés
során a nem jövedé
ki alanynáltalálnak meg, és annak származását, eredetét, birtokolásának
jogszerûségét nem tudják igazolni.
(2) Az (1) bekezdés m) pontjában foglaltak alkalmazásában kereskedelmi
mennyiségû jövedéki terméknek
1. cigarettából a 2000 darabot,
2. szivarból a 200 darabot,
3. fogyasztási dohányból az 1000 grammot,
4. szeszbõl választékonként a3 litert,
5. szeszes italból választékonként a 3 litert,
6. sörbõl az 50 litert,
7. kávéból az 5 kilogrammot,
8. fûszerpaprika-õrleménybõl az5 kilogrammot,
9. üzemanyagból az üzemeltetett gépjármûvek mûszakilag in dokolt egy havi
szükségletét,
10. tüzelõolajból a fûtési idényre számított éves szükséglet idõarányos
részét (ha tüzelõolajjal fûtenek)
meghaladó beszerzett, tárolt, birtokban tartott mennyiség minõsül."
29.§
A Jszt. 68. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"68. § (1) A büntetõeljárásban le nem foglalt,megtalált elvont terméket
a) a 67. § (1) bekezdése a), k) és l) pontjában meghatározott, továbbá
azokban az esetekben, ha a jövedéki alany a jövedéki engedélye szerinti általa
gyártott, importált, exportált, nagy- és kiskereskedelmi tevékenysége során
forgalmazott jövedéki terméke származását, eredetét nem tudja igazolni, a
vámhivatal ezen elvont terméket többletként állapítja meg és a jövedéki
alannyal készletre veteti;
b) a 67. § (1) bekezdésében foglalt egyéb - az a) pontba nem tartozó -
esetekben az elvont terméket, továbbá a tárgyi bizonyítási eszközt a
vámhivatal lefoglalja.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerint lefoglalt
a) terméket el kell kobozni, az elkobzásról a jövedéki bírságot megállapító
határozatban kell rendelkezni;
b) tárgyi bizonyítási eszköz lefoglalását - az (5) bekezdésben foglalt
eltéréssel - meg kell szüntetni, ha az eljárás érdekében arra már nincs
szükség és a jogerõs jövedéki bírságot megfizették.
(3) A (2) bekezdés a) pontja szerint elkobzott termékek közül
a) a zárjegy nélküli vagy a hamis, illetve a jogellenesen megszerzett
zárjeggyel ellátott dohánygyártmányt, szeszt, szeszes italt, kávét és
fûszerpaprika-õrleményt a vámhivatal felügyelete mellett meg kell semmisíteni;
b) az a) pontba nem tartozó egyéb elkobzott termékek esetén a vámhivatal
intézkedik azoknak az állam javára történõ értékesítésérõl, illetve
eredménytelenség esetén azt is az a) pont szerint megsemmisíti;
c) a megsemmisítésre kerülõ termékek megsemmisítési, illetve az elkobzott
termékek környezeti kártételének meg-szüntetésével felmerülõ költségeket a 70.
§ (1) bekezdése szerinti elkövetõ a 71. §-ban foglalt eljárás alapján köteles
megfizetni.
(4) Ha a hatóság vagy a bíróság a büntetõeljárásban lefoglalt elvont terméknek
a visszaadását rendeli el, de az e
törvény rendelkezései szerint - egyéb okból - elkobzás alá esik, a vámhivatal
az elvont terméket lefoglalja és az e § (2) és (3) bekezdése rendelkezései
szerint jár el.
(5) A tárgyi bizonyításieszközként lefoglalt,
a) a szárított és fermentált dohány feldolgozására alkalmas gépet, ha azt
nem a fermentáló, a dohánygyár használja, tartja birtokában,
b) a szeszgyártásra alkalmas készüléket, amelyet nem a vámhivatal engedélyével
és ellenõrzése mellett mûködtetnek, a 27. § (4) bekezdésében megjelölt
kivétellel,
el kell kobozni."
30.§
(1) A Jszt. 69. §-ának (4)-(7) bekezdéseihelyébe a következõ rendelkezések
lépnek:
"(4) A jövedéki bírság mértéke - az (5)-(8) bekezdésben foglalt eltéréssel -
a) a 67. § (1) bekezdésének b)-g), k) és l) pontjaiban szereplõ elvont
termékek után az (1) bekezdés szerint meghatározott bírságalapnak
1. dohánygyártmányoknál a 140 %-a,
2. szesznél és szeszes italnál a 160 %-a,
3. sörnél a 110 %-a,
4. kávénál a 60 %-a,
5. fûszerpaprika-õrleménynél a 100 %-a,
6. motorbenzinnél, gázolajnál és
tüzelõolajnál 120 %-a,
de legalább 20 ezer forint, illetve a 67. § (1) bekezdésének m) pontjában
foglalt esetekben az 1.-6. alpontok alapján meghatározott összeg kétszerese,
de legalább 100 ezer forint;
b) cukorcefre után 200 forint literenként;
c) a 67. § (1) bekezdésének i) pontjában foglalt esetekben a szárított és
fermentált dohány után 1000 forint kilogrammonként;
d) a 67. § (1) bekezdésének j) pontjában meghatározott esetben a
fûszerpaprika-féltermék után 1000 forint kilogrammonként;
e) az egyéb kõolajszármazékok elvont mennyisége után a termék fogyasztási
adót és általános forgalmi adót nem tartalmazó termelõi értékesítési
egységárának 500 %-ával felszorzott összeg, de legalább 100 ezer forint, ahol
egységárként az elvont terméknek vagy a használati érték alapján vele
azonosítható terméknek a jövedéki ellenõrzés idõpontjában leggyakrabban
érvényesülõ (szokásos) árát kell számításba venni.
(5) Az adózatlan készletekben keletkezett készlethiány, az üzemanyagtöltõ
állomás motorbenzin, gázolaj, továbbá a kiskereskedelmi elárusítóhelyek
tüzelõolaj készletében megállapított készlettöbblet után a jövedéki bírság
mértéke az (1) bekezdés szerint meghatározott bírság-alapnak
1. dohánygyártmányoknál a 110 %-a,
2. szesznél és szeszes italnál a 120 %-a,
3. sörnél a 80 %-a,
4. kávénál az 50 %-a,
5. fûszerpaprika-õrleménynél a 100 %-a,
6. motorbenzinnél, gázolajnál és
tüzelõolajnál a 90 %-a,
illetve az egyéb kõolajszármazékoknál a (4) bekezdés e) pontja szerint
kiszámított összegnek az 50 %-a.
(6) A 67. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott elvont termék után a
vámhivatal
a) jövedéki alany esetén az elvont termék felhasználásával elõállított
jövedéki termék egységnyi mennyiségére a (4) bekezdés a) pontja szerint
számított bírságnak ésaz elvont termék mennyiségének a szorzatával,
b) a nem jövedéki alany felhasználó esetén az elvont jövedéki termék
mennyiségére a (4) bekezdés a) pontja szerint
meghatározott összeg kétszeresét elérõ, de legalább 100 ezer forint jövedéki
bírságot vet ki.
(7) A 66. § (1) bekezdésének d) pontjában foglalt esetben
a) a természetes személy terhére legalább 10 ezer forint és legfeljebb 100
ezer forint;
b) jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet terhére
legalább 50 ezer forint és legfeljebb 500 ezer forint
jövedéki bírság vethetõ ki."
(2) A Jszt. 69. §-a a következõ (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:
"(8) A 66. § (1) bekezdésének e) pontjában foglalt esetekben a jövedéki bírság
a megtalált hamisított vagy jogtalanul megszerzett zárjegy darabszámával és
díjtételével számított összeg ötszöröse.
(9) Ha az elvont terméket sem a büntetõ-, sem a jövedéki eljárás során nem
lehet lefoglalni, de az elvonás ténye bizonyított, a jövedéki bírság alapját a
rendelkezésre álló adatok alapján becsléssel kell megállapítani. A becslési
eljárás során az adózás rendjérõl szóló 1990. évi XCI. törvény rendelkezéseit
kell megfelelõen alkalmazni."
31.§
A Jszt. 70. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(5) A jogerõs jövedéki bírság sem hivatalból, sem kérelemre nem engedhetõ el
és nem mérsékelhetõ. Kérelemre a természetes személy részére fizetési
halasztást, részletfizetést a területi parancsnokság engedélyezhet, ha a
bírság egyösszegben való megfizetése a személy családi, jövedelmi, vagyoni és
szociális körülményeire tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést
jelentene."
32.§
A Jszt. 71. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"71. § (1) A vámhivatal az elvont termék mennyisége, értéke után a jövedéki
bírság alapját és a fizetendõ jövedéki bírság összegét, valamint az elkobzás
elrendelését határozattal állapítja meg."
33. §
A Jszt. 73. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(4) A tartozást
a) azon fizetésre kötelezett esetében, amely a jövedéki biztosítékot
bankgaranciában teljesítette,
aa) a jövedéki bírságot megállapító jogerõs határozat megküldésével a
bankgaranciát kiállító pénzintézet számlájának terhére,
ab) a jövedéki bírság bankgaranciával nem fedezett összegére vonatkozóan
azonnali beszedési megbízással;
b) az a) pontba nem tartozó fizetésre kötelezett személy esetén,
ba) ha bankszámlával rendelkezik, azonnali beszedési megbízással,
bb) ha nem rendelkezik bankszámlával, a munkabérébõl vagy egyéb rendszeres
járadékából történõ letiltással
kell végrehajtani."
34.§
A Jszt. 79. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter arra, hogy
a)az ipari és kereskedelmi, valamint a földmûvelésügyi miniszterrel
egyetértésben a jövedéki termék termelési, raktározási, mérési, szállítási
elszámolható veszteség normáit és többleteit,
b) a jövedéki ellenõrzés alól elvont termék vámhivatal által történõ
lefoglalásának, elkobzásának és megsemmisítésének részletes szabályait
rendeletben határozza meg."
35. §
A Jszt. 3. számú melléklete helyébe az e törvény szerinti 1. számú, a 4. számú
melléklete helyébe a 2. számú, a 9. számú melléklete helyébe a 3. számú, a 10.
számú melléklete helyébe a 4. számú melléklet lép, és kiegészül az 5. számú
melléklet szerinti 5/B. számú, a 6. számú melléklet szerinti 9/A. számú és a
7.számú melléklet szerinti 9/B. számú melléklettel.
36. §
A szabálysértésekrõl szóló 1968. évi I. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 79. §-
ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"79. § (1) A pénzügyi, vám- és devizaszabálysértési ügyben a tényállás
felderítése érdekében az eljáró szerv az elkövetõt és a tanukat kikérdezheti,
a bizonyítékul szolgáló vagy elkobzás alá esõ tárgyakat lefoglalhatja, továbbá
megfigyelést, valamint könyv-, árukészlet-, helyszín- és helyiségellenõrzést
végezhet. A pénzügyi és vámszervek ezen felül - a
külön jogszabály szerint - jármû-, csomag- és személyellenõrzést is
tarthatnak, az elkövetõt pedig a szabálysértés alapos gyanúja esetén
feltartóztathatják és elõállíthatják."
37. §
(1) A FAT 7.§-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép:
[(1) Az adóalany és az importáló]
"b) a stabilgazolin, a benzin, kivéve a motorbenzint, a benzol, a toluol, a
xilol, az orto-xilol, az aromatol, a petróleum, a gázolaj, kivéve a dízel-
motorokhoz való gázolajat, a paraffinos és paraffinmentes párlat"
/(az a) és b) pont a továbbiakban együtt: jövedéki termék)
belföldi értékesítése, illetve importálása esetén mentesülhet az adó
megfizetése alól./
(2) A FAT 7. §-a (3) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
/(3) A vevõ, illetve az importáló akkor kérhet és kaphat mentesítést az adó
megfizetése alól, ha/
"a) a jövedéki terméket közvetlen anyagként a saját elõállítású vagy a
bérmunkában termeltetett termékéhez, ezen belül a sugárhajtómûvek üzemanyagát
(55-14-2) kizárólag a sugárhajtású és gázturbina meghajtású harci repülõgép,
helikopter, illetve a nemzetközi légiforgalomban résztvevõ belföldi és
külföldi lajstromjelû sugárhajtású és gázturbina meghajtású repülõgép
hajtóanyagaként használják fel;
b) a Jszt-ben meghatározott feltételek szerinti mentesítési kérelmet nyújt be
és mentesítést kap, teljesíti a nyilvántartási és elszámolási elõírásokat;"
(3) A FAT 11. § (1) bekezdése f) pontjának fb) alpontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
/f) az e)pontban foglaltak alkalmazása szempontjából közvetlen
anyagfelhasználásnak minõsül az is, ha/
"fb) az 1. számú melléklet 21. pontja b) alpontjában szereplõ petróleumból a
sugárhajtómûvek üzemanyagát (55-14-2) kizárólag a sugárhajtású és gázturbina
meghajtású harci repülõgép, helikopter, illetve a nemzetközi légiforgalomban
résztvevõ belföldi és külföldi lajstromjelû sugárhajtású és gázturbina
meghajtású repülõgép hajtóanyagaként használják fel;"
38. §
(1) Ez a törvény - a (2)-(7) bekezdésekben foglalt eltéréssel - akihirdetése
napján lép hatályba.
(2) Az a jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet és
természetes személy, amely (aki) e törvény hatályba lépése elõtt már
termelési, termeltetési, önálló raktározási, tárolási, import, export és
nagykereskedelmi tevékenység folytatásához jövedéki engedéllyel rendelkezett,
a Jszt. 9. §-ának (4)-(11) bekezdéseiben meghatározott feltételek teljesítése,
jövedéki engedélyének a területi parancsnokság által történõ záradékolása
nélkül legfeljebb 1995. december 31-éig folytathatja jövedéki tevékenységét.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott jövedéki alany a Jszt. 10. §-a(2)
bekezdésének f) pontja szerinti igazolást legké
sõbb 1995. szeptember 30-áig köteles az engedélyezõ hatósághoz benyújtani, a
területi parancsnokság pedig az igazolások alapján a feltételek teljesítésével
a jövedéki engedélyt 1995. december 31-éig záradékolni.
(4) Az a jövedéki alany, amelyet (akit) a Jszt. 17/A. §-ának (7) bekezdése
vevõnyilvántartás vezetésére kötelez, e vevõnyilvántartást legkésõbb 1995.
augusztus 1-jétõl köteles folyamatosan vezetni.
(5) Szeszt és szeszesitalt a termelõ, a termeltetõ és az importáló jövedéki
alany a Jszt. 38. §-ának (6) bekezdésében meghatározott két liter vagy azt
meghaladó ûrtartalmú göngyölegben legfeljebb 1995. szeptember 30-áig, a
kereskedõ legfeljebb 1995. december 31-éig hozhat fogyasztói forgalomba,
illetve importálhat.
(6) Az a jövedéki alany, amely (aki) jövedéki tevékenységét nem folyamatosan
végzi, illetve olyan tevékenység végzésére is kért és kapott jövedéki
engedélyt, amelyet nem végez folyamatosan (a Jszt. 9. §-ának (14) bekezdésében
foglaltak szerint), jövedéki engedélyét legkésõbb 1995. július 31-ig köteles
az engedélyezõ hatóságnak visszaadni, illetve módosíttatni.
(7) Az a jövedéki alany, amely (aki) e törvény hatályba lépése elõtt már
jövedéki engedéllyel rendelkezett, a Jszt. 9. §-a (4) bekezdésének b)
pontjában foglalt elõírásnak elsõ ízben az 1995. évrõl készített éves
beszámoló során köteles eleget tenni.
(8) E törvény hatályba lépésével egyidejûleg
a) a Jszt. 15. §-ának (4) és (5) bekezdése, 30. §-ának (2) bekezdése, 32.§-a,
33. §-a, 37. §-ának (2) bekezdése,
41. §-ának (3) bekezdése, 43. §-ának (5) bekezdése, 44. §-a, 57. §-ának (4)
bekezdése,59. §-ának (2) bekezdése, 69. §-ának (2) bekezdése, a 12. számú
melléklete,
b) az Sztv. 113/A. §-a
hatályát veszti.
1. számú melléklet a ... számú törvényhez
"3. számú melléklet
az 1993. éviLVIII. törvényhez
Azitalgyár jövedéki nyilvántartásainak tartalma
I.Szesz számadás (szesz fajtánként,a 17/A. § (4) bekezdésének c) pontja
szerinti termékbontásban és összegezve)
1) Szesz fajtája (megnevezés ésITJ szám):
2) Nyitókészlet az elszámolási idõszak elején:
3) Beszerzések részletezése (idõpont, szállító, mennyiség), ezen belül:
a) adózatlanul beszerzett
b) adózottan beszerzett, de az adó visszaigénylésével adózatlanná vált
c) saját elõállítású szesz átvétele szeszesital gyártásra
4) Felhasználások részletezése (idõpont, jogcím)
a) szeszes ital gyártáshoz felhasznált mennyiség (szeszes ital fajtánként
részletezve)
b) egyéb adóköteles célra történt felhasználás mennyisége (felhasználási célok
részletezésével)
c) igazoltan megsemmisült, megsemmisített mennyiség
5) Zárókészlet az elszámolási idõszak végén:
II. Italgyártási napló
a) A gyártás megkezdésének idõpontja:
b) A gyártó tartály száma:
c) A gyártás száma:
d) Az alapanyagkéntfelhasznált szesz mennyisége (liter, szeszfok,
hektoliterfok):
e) A gyártott szeszes ital megnevezése (fajtája) és szeszfoka, mennyisége
literben és hektoliterfokban:
III. Italforgalmi számadás (italfajtánként)
1) Nyitókészlet az elszámolási idõszak kezdetén:
2) Bevétel
a) a termelt szeszes ital fajtája, mennyisége:
b) importként beszerzett szeszes ital fajtája, mennyisége:
c) egyéb címen bevételezett szeszes ital fajtája:
3) Kiadás
a) értékesített szeszes ital fajtája, mennyisége:
b) exportként kiszállított szeszes ital fajtája, mennyisége:
c) igazoltan megsemmisült vagy jövedéki ellenõrzés
mellett megsemmisített szeszes ital fajtája, mennyisége:
d) a mintavételi szabványban elõírt módon vett minta mennyisége:
4) Zárókészlet az elszámolási idõszak végén:"
2. számú melléklet a .... számútörvényhez
"4. számú melléklet
az 1993. éviLVIII. törvényhez
A sörgyár és sörfõzde jövedéki nyilvántartásainak tartalma
I. Sörtermelési napló
Szûrt sör termelése
1. Szûrés nyomótankba
a) kezdõ és befejezõidõpont
b) szûrt sör mennyisége nyomótankban
2. Késztermék fejtése
a) nyomótankból fejtett: hordós sör mennyisége:
tanksör mennyisége:
palacksör mennyisége (ûrtartalom szerinti
bontásban és összesen-
ben):
dobozos sör mennyisége (ûrtartalom szerinti
bontásban és össze-
senben):
b) tankautóból fejtett: hordós sör mennyisége:
palacksör mennyisége (ûrtartalom szerinti bontásban
és összesen-
ben):
dobozos sör mennyisége (ûrtartalom szerinti
bontásban és össze-
senben):
c) fejtési veszteség:
Szûretlen sör termelése
1. Fejtés
a) kezdõ és befejezõ idõpont
b) ászoktartályból: fejtõtankba fejtett mennyiség
tankautóba fejtett mennyiség
c) fejtési veszteség
2. Késztermék fejtése
a) fejtõtankból fejtett: hordós sör mennyisége:
tanksör mennyisége:
palacksör mennyisége (ûrtartalom szerinti bontásban
és összesen-
ben):
dobozos sör mennyisége (ûrtartalom szerinti
bontásban és össze-
senben):
b) tankautóból fejtett: hordós sör mennyisége:
palacksör mennyisége (ûrtartalom szerinti bontásban
és összesen-
ben):
dobozos sör mennyisége (ûrtartalom szerinti
bontásban és össze-
senben):
c) fejtési veszteség:
II. Sörforgalmi számadás
(sör fajtánként, a 17/B. § (4) bekezdésének e) pontja szerinti termékbontásban
és összegezve)
1) Nyitókészlet az elszámolási idõszak kezdetén
2) Bevétel
a) termelt sör fajtája, mennyisége
b) importként beszerzett sör fajtája, mennyisége
c) egyéb címen bevételezett sör fajtája, mennyisége
3) Kiadás
a) értékesített sör fajtája, mennyisége
b) exportként kiszállított sör fajtája, mennyisége
c) egyéb, adóköteles felhasználás mennyisége
d) igazoltan megsemmisült vagy jövedéki ellenõrzés mellett
megsemmisített sör mennyisége
f) a mintavételi szabványban elõírt módon vett minta mennyisége
4) Zárókészlet az elszámolási idõszak végén"
3. számú melléklet a ... számú törvényhez
"9. számú melléklet
az 1993. évi LVIII.törvényhez
Az adózatlan jövedéki termék beszerzésének és felhaszná lásának
folyamatos nyilvántartása
(Termék fajtánként a 17/A. § (4) bekezdése szerinti termék részletezettséggel
és mennyiségi egységben)
1. Adózatlan jövedéki termék megnevezése és mennyiségi egysége
2. Nyitókészlet az elszámolási idõszak kezdetén
3. Beszerzések részletezése (idõpont, szállító, mennyiség)
4. Felhasználások részletezése (idõpont, jogcím)
a) közvetlen anyagként, saját elõállítású termékhez (termékekhez),
termékenkénti részletezésben és összesenben
b) egyéb, adóköteles felhasználás
c) igazoltanmegsemmisült, megsemmisített
5. Zárókészlet az elszámolási idõszak végén"
4. számú melléklet a ... számú törvényhez
"10. számú melléklet
az 1993. évi LVIII.törvényhez
Az adózatlan jövedéki termék felhasználásának éves
szintûkimutatása
Idõszak:.....év
1. A felhasználó neve, telephelye, vámhivatali nyilvántartási száma, a
nyilvántartó vámhivatal székhelye
2. Adózatlan jövedéki termék megnevezése és mennyiségi egysége
3. Közvetlen anyagként, saját elõállítású termékhez történt felhasználás
elszámolása (elõállított termékenként részletezve és összegezve)
a) az elõállított termék megnevezése és ITJ száma
b) az elõállított termék mennyisége
c) a bejelentett felhasználási arányszám, kõolajtermékeknél a komponensek, az
adalékok mennyisége
d) az arányszám a komponensek, az adalékok mennyisége szerint felhasználható
jövedéki termék mennyisége
e)a termék elõállítására ténylegesen felhasznált jövedéki termék mennyisége
(egyezõen a 9.sz. melléklet szerinti nyilvántartásban elszámolt havi
felhasználás éves szintre összegzett adatával)
f) túllépés vagy megtakarítás
4) Nem termékelõállításhoz történt, adóköteles felhasználás mennyisége
5) A kimutatás elkészítésének ideje, cégszerû aláírás"
5. számú melléklet a ... számú törvényhez
"5/B.számú melléklet
az 1993. évi LVIII.törvényhez
A kávéüzem jövedéki nyilvántartásának tartalma
Termékforgalmi számadás
1. Nyitókészlet elszámolási idõszak elején
2. Bevétel
a) az elõállított termék mennyisége
b) importként beszerzett termék mennyisége
c) egyéb címen történõ beszerzés, betárolás
3. Kiadás
a) belföldi értékesítés mennyisége
b) saját felhasználás mennyisége
c) exportként kiszállított mennyiség
d) igazoltan megsemmisült mennyiség
e) a mintavételi szabványban elõírt módon vett minta mennyisége
4. Zárókészlet az elszámolási idõszak végén"
6. számú melléklet a .... számú törvényhez
"9/A.számú melléklet
az 1993. évi LVIII.törvényhez
Az adózatlan sugárhajtómû üzemanyag beszerzésének és
felhasználásának folyamatos nyilvántartása
(mennyiségi egység:hektoliter, 15 °C hõmérsékleten)
1) Nyitókészlet az elszámolási idõszakkezdetén:
2) A beszerzés részletezése (idõpont, szállító, mennyiség):
3) A felhasználás részletezése (jogcím,idõpont):
a) sugárhajtású, gázturbinás gépek üzemanyagaként:
- belföldi lajstromjelû légijármû üzemeltetésére:
- külföldi lajstromjelû légijármû üzemeltetése:
b) egyéb saját, adóköteles felhasználás:
c) adóköteles értékesítés:
4) Zárókészlet az elszámolási idõszakvégén"
7. számú melléklet a ..... számú törvényhez
"9/B.számú melléklet
az 1993. évi LVIII.törvényhez
Azadózatlan tüzelõolaj beszerzésének
ésfelhasználásának folyamatos nyilvántartása
(mennyiségi egység:hektoliter, 15 ° C hõmérsékleten)
1) Nyitókészlet az elszámolási idõszakkezdetén:
2) A beszerzés részletezése (idõpont, szállító, mennyiség):
3) A felhasználás részletezése (jogcím,idõpont):
a) elektromos áram termeléséhez:
b) egyéb saját, adóköteles felhasználás:
c) adóköteles értékesítés:
4) Zárókészlet az elszámolási idõszakvégén"