- 1 -
ORSZAGGYûLESI KEPVISELI
M985-
3.DOC
Módosító javaslat
Dr. Gál Zoltán Úrnak
az Országgyûlés elnökének
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
A T/985.. számon beterjesztett "A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1995
évi költségvetésérõl" szóló törvényjavaslathoz az alábbi
módosító indítványt
nyújtom be:
A törvénytervezet új 32. §-sal egészül ki:
32. § (1) Az ingyenes terhesgondozáson való elsõ részvétel igazolása egyszeri
várandóssági segélyre jogosít, amennyiben a családnak a magzatot is figyelembe
véve megállapított egy fõre esõ jövedelme alapján a családi pótlékra való
jogosultság is fentáll.
(2) Felhatalmazást kap a népjóléti miniszter, hogy a várandóssági segély
igénylésérõl és kifizetésének módjáról rendeletben intézkedjék.
(3) A várandóssági segély összegérõl az Országgyûlés az éves költségvetésben
határoz. A segély összege az 1996. évi költségvetés hatálybalépéséig 5000 Ft.
Az 1995-ben esedékes segélyeket a költségvetésbõl az Egészségbiztosítási
Alapnak a terhesség-megszakítások átalánya címén átadott 1400 millió Ft
terhére kell kifizetni.
Indokolás
A gazdasági stabilizációt szolgáló törvénymódosítások megszûntették az
úgynevezett várandóssági pótlékot. Ezzel párhuzamosan anyasági segélyt
vezettek be, amelynek kifizetésére a szülést követõen mintegy 4-6 héttel
kerülhet sor. Ez a rendelkezés tehát utólagos jellege miatt nem felel meg a
magzatvédelmi törvény szellemének. A jelenlegi elképzelések alkotmányossági
aggályokat vetnek fel, amelyeket a módosításban szereplõ várandóssági segély
bevezetése felold. Igaz ugyan, hogy a várandóssági segély javasolt összege és
az anyasági segély együttesen csak a korábbi várandóssági pótlék kiadásainak
mintegy 75 %-át teszik ki, de a segélyezés mértéke nem lehet alkotmányossági
vita tárgya, hanem a gazdaság egésze lehetõségeinek függvénye.
Magyarországon évente mintegy 200 ezer terhességrõl van tudomásunk. Ha az
érintettek egyike sem esik a családi pótléknál bevezetett jövedelmi korlátozás
alá, és mindegyike résztvesz az ingyenes terhesgondozáson, a javasolt
várandóssági segély összege mellett az 1995. II. félévére várható költségek
500 millió forintot tesznek ki. Ez az összeg 200 millióval kevesebb, mint
amit a költségvetés a terhesség-megszakítások költségeinek átalányára szánt. A
várandóssági segély bevezetésének költségvetési akadályai nincsenek, és ha az
átalánydíjas elszámolást a tényleges kiadások megfizetésére szóló
kötelezettség váltja fel és az 1994. évi kiadások terhesség-megszakításokkal
kapcsolatos megtérítése az ez évi költségvetésben megállapított átalány
terhére történik, a társadalombiztosítási mérleg 246 millió forinttal javul.
Az új rendszer egész éves mûködése esetén 400 millió forintos kiadáscsökkenés
következhet be.
A gyermekellátásokat is érintõ szigorító intézkedések hatására az elõzõ évhez
képest 1995 februárjában 10, márciusában pedig 23 %-kal növekedett a
terhesség-megszakítások száma. E közben a spontán vetélések gyakorisága
lényegében változatlan, sõt statisztikailag nem értékelhetõ az összes
terhesség számának eltérése sem. Az államnak kötelessége a megfogant élet
védelme és ezért legalább jelzéseket kell küldenie a társadalomnak, hogy
erejéhez képest kész támogatást nyújtani a gyermek vállalásához. Ezen
jelzéseknek minél hamarabb kell elérkezniük a családokhoz, s ezt a célt
szolgálja a várandóssági segély javasolt bevezetése, amely a fentiek alapján
nem jár többlet-kiadással a központi költségvetés vagy a társadalombiztosítás
számára.
Budapest, June 12, 1995
Dr. Surján László
KDNP