- 1 -

T/985/8..

ORSZAGGYûLESI KEPVISELI

M985-

3.DOC

Módosító javaslat

Dr. Gál Zoltán Úrnak

az Országgyûlés elnökének

Helyben

Tisztelt Elnök Úr!

A T/985.. számon beterjesztett "A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1995

évi költségvetésérõl" szóló törvényjavaslathoz az alábbi

módosító indítványt

nyújtom be:

A törvénytervezet új 32. §-sal egészül ki:

32. § (1) Az ingyenes terhesgondozáson való elsõ részvétel igazolása egyszeri

várandóssági segélyre jogosít, amennyiben a családnak a magzatot is figyelembe

véve megállapított egy fõre esõ jövedelme alapján a családi pótlékra való

jogosultság is fentáll.

(2) Felhatalmazást kap a népjóléti miniszter, hogy a várandóssági segély

igénylésérõl és kifizetésének módjáról rendeletben intézkedjék.

(3) A várandóssági segély összegérõl az Országgyûlés az éves költségvetésben

határoz. A segély összege az 1996. évi költségvetés hatálybalépéséig 5000 Ft.

Az 1995-ben esedékes segélyeket a költségvetésbõl az Egészségbiztosítási

Alapnak a terhesség-megszakítások átalánya címén átadott 1400 millió Ft

terhére kell kifizetni.

Indokolás

A gazdasági stabilizációt szolgáló törvénymódosítások megszûntették az

úgynevezett várandóssági pótlékot. Ezzel párhuzamosan anyasági segélyt

vezettek be, amelynek kifizetésére a szülést követõen mintegy 4-6 héttel

kerülhet sor. Ez a rendelkezés tehát utólagos jellege miatt nem felel meg a

magzatvédelmi törvény szellemének. A jelenlegi elképzelések alkotmányossági

aggályokat vetnek fel, amelyeket a módosításban szereplõ várandóssági segély

bevezetése felold. Igaz ugyan, hogy a várandóssági segély javasolt összege és

az anyasági segély együttesen csak a korábbi várandóssági pótlék kiadásainak

mintegy 75 %-át teszik ki, de a segélyezés mértéke nem lehet alkotmányossági

vita tárgya, hanem a gazdaság egésze lehetõségeinek függvénye.

Magyarországon évente mintegy 200 ezer terhességrõl van tudomásunk. Ha az

érintettek egyike sem esik a családi pótléknál bevezetett jövedelmi korlátozás

alá, és mindegyike résztvesz az ingyenes terhesgondozáson, a javasolt

várandóssági segély összege mellett az 1995. II. félévére várható költségek

500 millió forintot tesznek ki. Ez az összeg 200 millióval kevesebb, mint

amit a költségvetés a terhesség-megszakítások költségeinek átalányára szánt. A

várandóssági segély bevezetésének költségvetési akadályai nincsenek, és ha az

átalánydíjas elszámolást a tényleges kiadások megfizetésére szóló

kötelezettség váltja fel és az 1994. évi kiadások terhesség-megszakításokkal

kapcsolatos megtérítése az ez évi költségvetésben megállapított átalány

terhére történik, a társadalombiztosítási mérleg 246 millió forinttal javul.

Az új rendszer egész éves mûködése esetén 400 millió forintos kiadáscsökkenés

következhet be.

A gyermekellátásokat is érintõ szigorító intézkedések hatására az elõzõ évhez

képest 1995 februárjában 10, márciusában pedig 23 %-kal növekedett a

terhesség-megszakítások száma. E közben a spontán vetélések gyakorisága

lényegében változatlan, sõt statisztikailag nem értékelhetõ az összes

terhesség számának eltérése sem. Az államnak kötelessége a megfogant élet

védelme és ezért legalább jelzéseket kell küldenie a társadalomnak, hogy

erejéhez képest kész támogatást nyújtani a gyermek vállalásához. Ezen

jelzéseknek minél hamarabb kell elérkezniük a családokhoz, s ezt a célt

szolgálja a várandóssági segély javasolt bevezetése, amely a fentiek alapján

nem jár többlet-kiadással a központi költségvetés vagy a társadalombiztosítás

számára.

Budapest, June 12, 1995

Dr. Surján László

KDNP

Eleje Honlap