1
Módosító javaslat
Dr. Gál Zoltán úrnak
az Országgyûlés elnökének
B u d a p e s t
Tisztelt Elnök Úr!
A Házszabály 94. § (1) bekezdése és a 102. § (1) bekezdése alapján a
társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1995. évi költségvetésérõl szóló
T/985.. sz. alatt benyújtott törvényjavaslathoz a következõ
m ó d o s í t ó i n d í t v á n y t
terjesztem elõ:
1./ A törvényjavaslat 1. §-a (1)-(2) bekezdése az alábbiak szerint módosul, a
(3) bekezdése elmarad.
"1. § (1) Az Országgyûlés a Nyugdíjbiztosítási Alap (a továbbiakban: Ny. Alap)
1995. évi költségvetését [499.680] 510.117 millió forint bevételi, [507.173]
510.117 millió forint kiadási elõirányzattal, [7.493 millió forint hiánnyal]
nulla egyenleggel állapítja meg.
(2) A Ny. Alap 1995. évi költségvetés[ét]i mérlegét a törvény 1. számú
melléklete, tartalmazza.
[(3) A Ny.Alap hiányának rendezésérõl a Ny.Alap 1995. évi zárszámadásáról
szóló törvény keretében kell rendelkezni.]"
2./ A törvényjavaslat 2.§-a (1), (2), (4), (5) bekezdései az alábbiak szerint
módosulnak, új (2), (3) bekezdéssel egészül ki, egyúttal a (2)-(5) bekezdések
számozása (4)-(7) bekezdésre módosul.
"2. § (1) A járulékbevételek együttes összege [450.110] 453.714 millió forint,
melybõl a kintlévõségek 1995. évi behajtásából eredõ [rendkívüli]
járulékbevételek összege [11.136] 19.488 millió forint. A [438.974] 434.226
millió forint rendszeres járulékbevételekbõl a munkáltatói nyugdíjbiztosítási
járulékbevétel [340.299] 338.805 millió forint, az egyéni nyugdíjjárulék
befizetés [85.075] 81.321 millió forint, a munkanélküliek ellátása után
fizetett nyugdíjbiztosítási járulék 10.000 millió forint, a munkanélküli
járadék és a pályakezdõk munkanélküli segélye után fizetett nyugdíjjárulék
[2.200] 2.700 millió forint. Az egyes szociális ellátások után fizetett
nyugdíjbiztosítási járulék 1.400 millió forint, melybõl 1.125 millió forint a
települési önkormányzatok által fizetett járulék, 275 millió forint az
ellátásból levont járulék.
(2) Az AT. 7. § (3)-(4) bekezdése alapján 3.636 millió forint a befektetések
hozama tartalék, 1.300 millió forint a Lakásalap fedezeti kötvény 1995. évi
megtérülésének bevonásából származó bevétel.
(3) A Ny.Alap bevételét 1052 millió forinttal növeli az E. Alap egyszeri
bevétel átcsoportosítása.
[(2)] (4) A társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevétel
11.240 millió forint, melybõl a késedelmi pótlék és a rendbírság 10.901 millió
forint, 339 millió forint a jogalap nélküli kifizetések visszatérítésének
összege és egyéb várható bevétel[, pl. levonással megtérülõ nyugellátás].
[(4)] (6) A[z] Ny. Alapot az AT. 3.§ (5) bekezdésének b) pontjában foglalt
rendelkezés alapján megilletõ bevétel elõirányzata [szerint az Alapok egymás
részére az általuk finanszírozott pénzbeli ellátások tényleges kiadásaival
arányos járulék átadást eszközölnek. A pénzbeli egészségbiztosítási ellátások
után az Egészségbiztosítási Alaptól (továbbiakban: E. Alap) átvett járulék]
[34.735] 35.580 millió forint. [(az E. Alap 113.886 millió forint pénzbeli
ellátási kiadásának a NY.Alap ellátásainak fedezetére meghatározott járulék
mérték szerinti százaléka.)]
[(5)] (7) A mûködési célú bevételek összege 395 millió forint. Ebbõl a nem a
társadalombiztosítás által finanszírozott ellátásokra a Magyar Köztársaság
1995. évi költségvetésérõl szóló 1994. évi CIV. törvény XI. Népjóléti
Minisztérium fejezet 11. Cím 1. alcím szám 3. Elõirányzat csoport
költségtérítésének összege 155 millió forint, az egyéb szervek térítése,
illetve[,] a saját mûködési bevétel összege 240 millió forint."
3./ A törvényjavaslat 3. §-a (1),(4),(5),(6),(8) bekezdése az alábbiak szerint
módosul és új (9) bekezdéssel egészül ki.
"3. § (1) Az AT. 4. §-ának (1) bekezdésében meghatározott nyugellátások
kiadásainak elõirányzata [440.280] 443.701 millió forint.
(4) A Ny. Alap mûködési kiadásának elõirányzata [8.090] 7.923 millió
forint. Ebbõl
a) [6590 millió forint a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzatnál és igazgatási
szerveinél mûködési célra felhasználható összeg, mely tartalmazza az ezen
igazgatási szerveknél ellátott, az egészségbiztosítás céljait szolgáló
feladatok (korhatár alatti rokkantsági és baleseti nyugellátások megállapítása
és folyósítása), valamint a közös érdekeltségû feladatok (a biztosítottak
bejelentésének, a járulék bevallási, befizetési kötelezettség teljesítésének,
az ezzel kapcsolatos nyilvántartási, adatszolgáltatási feladatok ellátásának
szakellenõrzése, a területi igazgatóságok közös elhelyezésével kapcsolatos
kiadások) végzéséhez szükséges - arányos részében az E. Alapból biztosított -
kiadásokat;] 7.375 millió forint az Ny.Alap járulékbevételeibõl fedezett
összeg.
b) [1.500 millió forint - a biztosítási önkormányzatok megállapodása
alapján az egymás számára végzett feladatokhoz történõ kölcsönös
hozzájárulásokhoz igazodóan - nettó módon átadásra kerülõ, az
Egészségbiztosítási Önkormányzat igazgatási szerveinél mûködési célra
felhasználható összeg.] 395 millió forint a 2. § (7) bekezdésében elõirányzott
bevételbõl teljesített kiadás.
(5) 150 millió forint a világbanki kölcsönszerzõdés 1995-ben esedékes
nyugdíjbiztosítási kiadása. Ha a világbanki kölcsönszerzõdés tényleges kiadása
ezt meghaladja,[úgy] a különbséggel az elõirányzat a befektetések hozama
tartalék 2. § (2) bekezdésében elõirányzott bevételi elõirányzaton túl
megvalósuló többlete terhére túlléphetõ. Ha a tényleges kiadás kevesebb, mint
az elõirányzat, akkor azt megtakarításként más célra nem lehet felhasználni.
(6) A mûködési célú informatikai fejlesztés elõirányzata [558] 358 millió
forint. Ha a tényleges kiadás kevesebb mint az elõirányzat azt
megtakarításként más célra nem lehet felhasználni.
(8) [A nyugdíj kiadások után az E. Alapnak átadott járulék összege 56.356
millió forint (a Ny. Alap 440.280 millió forint ellátási kiadásának az E. Alap
természetbeni ellátásainak fedezetére meghatározott járulékmérték szerinti
százaléka).] Az AT.3.§ (5) bekezdése a) pontjában foglalt rendelkezés alapján
keletkezõ kiadás elõirányzata 56.794 millió forint.
(9) A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat járulékellenõrzési tevékenységet
(elfedett járulék feltárását) végzõ igazgatási szervei hatékonyabb mûködéséhez
szükséges feltételek megteremtésére, illetve anyagi ösztönzésére fordítható
kiadás elõirányzata 40 millió forint.
4./ A törvényjavaslat 4. §-a (1)-(2) bekezdése az alábbiak szerint változik.
"4. § (1) [A mûködési költségvetés bevételét a 3. § (4)-(6) bekezdésében
meghatározott jogcímek, valamint a 22. § (1) bekezdésében meghatározott jogcím
Nyugdíjbiztosítási Alapot illetõ részének összegei képezik.] A mûködési
költségvetés bevételi elõirányzata 7.923 millió forint.
(2) [A mûködési költségvetés kiadásainak összegébõl a Nyugdíjbiztosítási
Alap központi irányításának kiadási elõirányzata 708 millió forint, a területi
Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságok kiadási elõirányzata 3.549 millió forint, a
Nyugdíjfolyósító Igazgatóság kiadási elõirányzata 1.532 millió forint, a
központosított elõirányzatok összege 3.049 millió forint.] A 7.923 millió
forint mûködési kiadás összegébõl
a) 632 millió forint a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzatnál és az Országos
Nyugdíjbiztosítási Fõigazgatóságnál, 4.533 millió forint az igazgatási
szerveknél mûködési célra felhasználható összeg, mely tartalmazza az ezen
igazgatási szerveknél ellátott, az egészségbiztosítás céljait szolgáló
feladatok (korhatár alatti rokkantsági és baleseti nyugellátások megállapítása
és folyósítása), valamint a közös érdekeltségû feladatok (a biztosítottak
bejelentésének, a járulék-bevallási, befizetési kötelezettség teljesítésének,
az ezzel kapcsolatos nyilvántartását, adatszolgáltatási feladatok ellátását,
szakellenõrzését, a területi igazgatóságok közös elhelyezésével kapcsolatos
feladatokat) végzéséhez szükséges - arányos részében az E. Alapból biztosított
kiadásokat;
b) A központosított kiadási elõirányzat 2.757 millió forint. Ebbõl 1.500
millió forint - a biztosítási önkormányzatok megállapodása alapján az egymás
számára végzett feladatokhoz történõ kölcsönös hozzájárulásokhoz igazodóan -
nettó módon átadásra kerülõ, az Egészségbiztosítási Önkormányzat igazgatási
szerveinél mûködési célra felhasználható összeg, 150 millió forint a
világbanki program hazai költségeire fordítható elõirányzata, 358 millió
forint az informatikai célú fejlesztések elõirányzata.
5./ A törvényjavaslat 5. §-ának (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul, (2)
bekezdése elhagyásra kerül, a (3) bekezdés számozása (2) bekezdésre változik.
"5. § (1) Az Országgyûlés az E. Alap 1995. évi költségvetését [436.062]
434.680 millió forint bevételi, [435.953] 434.680 millió forint kiadási
elõirányzattal, [109 millió forint bevételi többlettel] nulla egyenleggel
állapítja meg.
[(2) Az (1) bekezdés szerinti bevételi többletet az E. Alap likviditási
tartalékába kell helyezni.]
[(3)] (2) Az E.Alap költségvetésének a mérlegét a törvény 3.számú
melléklete tartalmazza."
6./ A törvényjavaslat 6. §-a (1),(3),(6) bekezdései az alábbiak szerint
módosulnak, és új (8) bekezdéssel egészül ki.
"6 .§ (1) A járulékbevételek együttes összege [361.773] 359.418 millió forint,
melybõl a kintlévõségek behajtásából eredõ járulékbevételek összege [9.264]
15.912 millió forint. A rendszeres járulékbevételek összegébõl a munkáltatói
egészségbiztosítási járulék összege (ideértve az egyéni vállalkozók és a
társasvállalkozások egészségbiztosítási járulékát is) [272.530]269.680 millió
forint, a munkanélküliek ellátása után fizetett egészségbiztosítási járulék
7.977 millió forint, az egyéni egészségbiztosítási járulék összege [55.902]
54.349 millió forint, a baleseti járulék összege 1.100 millió forint. A
központi költségvetésnek a társadalombiztosításról szóló, többször módosított
1975. évi II. törvény (a továbbiakban: T.) 119. §-ában megállapított
járulékfizetési kötelezettsége alapján az 1995. évben esedékes járulékbevétel
[15.000] 10.400 millió forint.
(3) A társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek
összege 12.118 millió forint. Ebbõl 9.018 millió forint a késedelmi pótlék és
a rendbírság összege, 1.100 millió forint a baleseti megtérítés és egyéb
kártérítések megtérítésének összege, [300] 700 millió forint a terhesség-
megszakítás egyéni térítési díja, [1400] 1000 millió forint az E. Alap által e
feladattal kapcsolatban 1994-ben megelõlegezett költségek 1995. évi - a
magzati élet védelmérõl szóló 1992. évi LXXIX. törvény 16. §-ának (3)
bekezdésében meghatározott - központi költségvetési megtérítése. Az egyéb
bevételek 300 millió forint összegû elõirányzata tartalmazza a különféle
okokból visszaérkezett ellátások, támogatások [stb.] összegét.
(6) Az E. Alapot az AT. 3. § (5) bekezdésének a) pontjában foglalt
rendelkezés alapján megilletõ bevétel elõirányzata [56.356] 56.794 millió
forint.
(8) AT 7. § (3) bekezdése alapján 535 millió forint a befektetések
hozama tartalék bevonásából származó bevétel."
7./ A törvényjavaslat 7. §-a (1),(2),(4),(6),(11),(13),(15),(16),(17)
bekezdései az alábbiak szerint módosulnak.
"7. § (1) A gyógyító-megelõzõ ellátásokra fordítható kiadások elõirányzata -
felújítások, beruházások nélkül - [192.953] 190.800 millió forint. Az
elõirányzat magában foglalja a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1995.
évi költségvetésérõl szóló törvény hatályba lépéséig szükséges egyes
rendelkezésekrõl, valamint a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II.
törvény módosításáról szóló 1994. évi CIII. törvényben meghatározott
intézkedések fedezetét is. Az energia-áremelés hatásának kompenzálása címén az
E. Alapba évközben a központi költségvetésbõl átutalandó összeggel ez az
elõirányzat - valamint az E. Alap bevételi elõirányzata - automatikusan
megemelkedik. A gyógyító-megelõzõ ellátásokra fordítható kiadások
részletezését a törvény 4. számú melléklete tartalmazza. Az egészségügyi
ellátás területén a fekvõbeteg-ellátó intézmények átvilágításával,
költséggazdálkodásuk felülvizsgálatával, a felesleges intézményi kapacitások
csökkentésével elért megtakarítások a fekvõbeteg-ellátásban használhatók fel.
(2) A gyógyszerek fogyasztói árának társadalombiztosítási támogatására
fordított kiadás elõirányzata 67.702 millió forint, a gyógyászati
segédeszközök árának társadalombiztosítási támogatására fordított kiadás
elõirányzata [8.500] 7.500 millió forint, 800 millió forint a vérzékenység
kezelésére szolgáló kiadás elõirányzata.
(4) Az E. Alapot terhelõ nyugellátások kiadásainak elõirányzata
[69.036]69.616 millió forint.
(6) A táppénzkiadás összege [33.000] 35.188 millió forint.
(11) Az AT. 3. §-a (5) bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezés
alapján keletkezõ kiadás elõirányzata [34.735] 35.580 millió forint.
(13) A [11.133] 11.355 millió forint összegû mûködésre fordított
kiadásból
a) [7.719] 6.634 millió forint az E. Alapból fedezett összeg[, amelybõl
649 millió forint a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII.
törvényben elõírt kötelezettségek teljesítésével kapcsolatban 1995-ben a
tényleges személyi juttatás szükségletre és járulékaira használható fel] ;
b) 2.765 1.265 millió forint a[z] 6. § (7) bekezdése szerinti mûködési
célú bevételekbõl teljesített kiadás (ebbõl 425 millió forint a családi pótlék
rendszer átalakításával összefüggõ, a megyei kifizetõhelyek költségeit fedezõ
kiadás).
(15) A[z] mûködési célú informatikai fejlesztés[re fordított összeg]
elõirányzata 500 millió forint. Ha a tényleges kiadás kevesebb mint az
elõirányzat, azt megtakarításként más célra nem lehet felhasználni.
(16) A világbanki program hazai költségeire fordítható kiadás
elõirányzata [807] 407 millió forint. Az elõirányzat az 1995-ben ténylegesen
felmerülõ költségek mértékéig használható fel, illetve léphetõ túl a 6.§ (5)
és (8) bekezdésében elõirányzott bevételi elõirányzaton túl megvalósuló
többlet terhére.
(17) [A Fõvárosi és Pest megyei Egészségbiztosítási Pénztár
elhelyezésének 1995. évi költségeire fordítható kiadás 1300 millió forint.]Az
E.Alap egyszeri átcsoportosítása a Ny.Alap részére 1995-ben 1052 millió
forint."
8./ A törvényjavaslat 8. §-a (1),(2) bekezdése az alábbiak szerint módosul, új
(3),(4) bekezdéssel egészül ki a (3) bekezdés számozása (5) bekezdésre
módosul.
"8. § (1) A mûködési költségvetés bevétel[ét a 7. § (13)-(17) bekezdésében
meghatározott jogcímek összegei képezik]i elõirányzata 11.355.millió forint.
(2) A mûködési költségvetés kiadásainak összegébõl az Egészség-
biztosítási [Alap Központi Irányításának] Önkormányzat és az Országos
Egészségbiztosítási Pénztár kiadási elõirányzata [4727] 2.773 millió forint[;
ez az összeg tartalmazza a világbanki program 807 millió forint összegû hazai
kiadásait, valamint a Fõvárosi és Pest megyei Egészségbiztosítási Pénztár
elhelyezésének 1300 millió forint összegû kiadását]. A megyei és ágazati
Egészségbiztosítási Pénztárak kiadási elõirányzata [7277] 6.605 millió forint,
az Országos Orvosszakértõi Intézet kiadási elõirányzata [587] 530 millió
forint, a központosított elõirányzatok összege [1549] 1.448 millió forint.
(3) Az informatikai fejlesztések kiadási elõirányzata 500 millió forint.
(4) A világbanki kölcsönnel kapcsolatos belföldi kiadások elõirányzata 407
millió forint.
[(3)](5) A mûködési költségvetés mérlegét a[z] törvény 5.számú melléklete
tartalmazza."
9./ A törvényjavaslat 21. § (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
"21. § (1) Az Országgyûlés a társadalombiztosítási alrendszer összevont
költségvetését [843.151] 849.871 millió forint bevételi, [850.535] 849.871
millió forint kiadási elõirányzattal, [7384 millió forint deficittel] nulla
egyenleggel állapítja meg.
10./ A törvényjavaslat 1-7.számú mellékletei helyébe a módosító indítvány új
1-7.számú mellékletei lépnek, amelyek a módosító indítvány 1-21. pontjaival
együtt tárgyalandó, mert a számok konzisztenciája csak így tartható.
I n d o k o l á s
A törvényjavaslat módosítását a stabilizációs törvény elfogadása indokolja,
mivel annak kihatása a törvényjavaslatban nem jelenik meg. Ezért az alapok
bevételi és kiadási elõirányzatait az elfogadott intézkedéseknek megfelelõen
módosítani szükséges. Ezen túlmenõen a nyugdíjak plusz egy százalékos
emelésének a feltételeit is szükséges megteremteni és az Alapok
megfeleltetését külön-külön a null szaldós követelménynek. Ez indokolja az
alapok befektetése hozama tartalékának az 1995-ös év kiadásai fedezetére
bevonását, a Nyugdíjbiztosítási Alap esetében a Lakásalap fedezeti kötvény
1995-ben megtérülõ tõke részének is. Ezen túlmenõen a Nyugdíjbiztosítási Alap
részére az Egészségbiztosítási Alap 1995-ben egyösszegû rendkívüli bevétel
átcsoportosítást eszközöl a null szaldó biztosítása érdekében.
A törvényjavaslat 1-7.számú mellékleteinek teljes módosítását az Alapok
számszaki konzisztenciája indokolja
A társadalombiztosítási összevont költségvetési mérlegének a módosítása a
részletes módosítások miatt értelemszerûen indokolt.
Tekintettel a társadalombiztosítási alapok kintlévõségeinek behajtására
irányuló kiemelt tevékenységére a két Alapnak, szükségesnek tartom a
behajtással és az elfedett járulék feltárásával foglalkozók tevékenységének
ösztönzését. Ezért javaslatom mindkét Alapnál biztosítja a behajtás, illetve a
ténylegesen feltárt járulékfizetési kötelezettség 2%-ának az erre a célra
szolgáló felhasználását.
11./ A 9.§ (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(4) A finanszírozásra vonatkozó szabályokat a bevezetésük elõtt [60] 30
nappal [nyilvánosságra kell hozni] ki kell hirdetni."
Indokolás
A finanszírozásra vonatkozó szabályokat a bevetésük elõtt 30 nappal elég
kihirdetni, hiszen a felkészüléshez így is több mint egy hónap áll
rendelkezésre. A nyilvánosságra hozatal kifejezés nem egyértelmû, hiszen a
jogszabályok érvényességének feltétele a hivatalos lapban való kihirdetés,
ezért - annak elkerülésére, hogy tévesen feltételezhessék azt, hogy
finanszírozásra vonatkozó szabály jogszabályon kivûl is közzétételre kerülhet
- pontosítani szükséges a törvényjavaslat szövegét.
12./ A 10.§ (2) bekezdése helyébe a következõ bekezdés lép:
"(2) Az OEP [a szerzõdéseket a Kormány rendeletében meghatározott
gyógyító-megelõzõ kapacitás mûködtetésére köteles megkötni. Ezt meghaladó
szolgáltatásra a népjóléti miniszter egyetértésével szerzõdést köthet.] az (1)
bekezdés szerinti szerzõdéseket az egészségügyi szakellátás tekintetében az
OEP és a Népjóléti Minisztérium 2-2 képviselõjébõl álló közös szakmai
bizottság javaslata alapján köti meg. A bizottság az egészségügyi alapellátás
tekintetében - megyénkénti bontásban - az országos kapacitásra, a szakellátás
tekintetében a finanszírozandó konkrét kapacitásra tesz javaslatot. Bizottsági
döntés hiányában a népjóléti miniszter dönt a konkrét finanszírozandó
kapacitásról."
Indokolás
A törvényjavaslat csupán arra adna felhatalmazást a Kormánynak, hogy a
gyógyító-megelõzõ ellátás kapacitás kereteit határozza meg, azonban a
keretszámok figyelembe vételével a biztosító szabadon döntene a konkrét
finanszírozandó intézményekrõl. Tekintettel arra, hogy alapvetõen szakmai
kérdés annak megítélése, hogy adott területen a szükséges kapacitás mely
egészségügyi intézményekben mûködjön, célszerû a döntést a Népjóléti
Minisztérium és a biztosító szakembereibõl álló közös bizottságra bízni,
azzal, hogy a vitás esetek rendezése a miniszter feladata.
13./ A 10.§ (4) bekezdése maradjon el.
Indokolás
Az elhagyni javasolt rendelkezés nevesíti azokat a szerveket, amelyek a
finanszírozási szerzõdés megkötését kezdeményezni jogosultak. Tekintettel
arra, hogy a nevesített szervek kezdeményezése sem jár szerzõdéskötési
kötelezettséggel, indokolatlan a kezdeményezésre jogosultak körének szûkítése.
14./ A 11.§ (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
"a) az átvállalt feladat ellátásához szükséges, [a Népjóléti Minisztérium
által szabályozott minimális] tárgyi feltételek térítésmentes biztosításáról,"
Indokolás
A Népjóléti Minisztérium nem rendelkezik szabályozási jogosítvánnyal, a
népjóléti minisztert illeti meg, ezért pontatlan és félre értelmezhetõ a
törvényjavaslatban foglalt rendelkezés. E mellett korlátozza a funkcionális
privatizációt, hiszen miniszteri rendeletben csak a háziorvosi szolgálatok
alapfelszerelése van meghatározva, így pl. a fogorvosi ellátás
privatizációjának akadályát képezné a tárgyi feltételek meghatározásának
hiánya.
15./ A 12.§ (1) bekezdés a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
"a) a társadalombiztosítás által támogatott gyógyszerek, gyógyászati seg
édeszközök készletben tartására [a készlet fenntartásra], a kiszolgáltatá
sára, az elszámolásra és az ellenõrzésre vonatkozó szabályokat,"
Indokolás
A biztosító érdekeltsége csak az általa támogatott gyógyszerek forgalmazásával
kapcsolatosan áll fenn, ezért indokolatlan a gyógyszertár teljes
tevékenységének ellenõrzésére adott felhatalmazás.
16./ A 12.§ (2) bekezdése maradjon el.
Indokolás
Felesleges törvényi felhatalmazást adni arra, hogy a felek a szerzõdésben más
kérdésekben is megállapodhatnak, hiszen a szerzõdés tartalma - a kötelezõ
elemeken túl - a mellérendelt felek szabad akarata szerint alakul.
17./ A 14. § (1) bekezdésének utolsó mondata maradjon el.
Indokolás
Az elhagyni javasolt rendelkezés értelmében a biztosító az általánosan
rögzített finanszírozási módszereken túl személyi ösztönzéseket is
alkalmazhat. Tekintettel arra, hogy a biztosító az egészségügyi intézmények
mûködtetõivel áll jogviszonyban, nincs arra jogalapja, hogy a vele szerzõdést
nem kötõ dolgozók számára közvetlen személyi ösztönzést nyújtson.
18./ A 14.§ (3) bekezdése a következõ mondattal egészül ki:
"Az átcsoportosítás szükségességét a társadalombiztosítási alapok éves
költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényben részletesen indokolni kell."
Indokolás
Ha az Egészségbiztosítási Önkormányzat utólagos indokolási kötelezettség
nélkül szabadon átcsoportosíthatja az elõirányzatokat, felesleges az
Országgyûlésnek a részletes költségvetést megalkotni, elég lenne csak a
keretszámok meghatározása. Részletes költségvetés meghatározása esetén azonban
meg kell indokolni, hogy mi tette szükségessé a Parlament döntésétõl való
eltérést.
19./ A 15.§ (1) bekezdésének utolsó mondata maradjon el.
Indokolás
A törvényjavaslat lehetõséget kíván biztosítani arra, hogy a törvényben
meghatározott finanszírozási módszereken túl, más finanszírozási technikát is
alkalmazzanak. Amennyiben törvény határozza meg a finanszírozás alapját képezõ
teljesítmények összetevõit, felesleges - konkrét utalások nélkül - parttalanná
tenni a figyelembe vehetõ körülményeket. Tekintettel arra, hogy a
finanszírozás részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg, a
finanszírozás alapját képezõ minden tényezõt jogszabályban kell rögzíteni.
20./ A 19.§ (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
"a«\szimbÓlum SYMBOL \f "Times New Roman CE" \s 14 \h») védõnõi,
ügyeleti- [üzem-egészségügyi] szolgálat, valamint iskola- [és
sportegészségügy] egészségügyi szolgálat";
Indokolás
Az üzem-egészségügyi ellátás idegen a biztosítási jogviszony keretében
térítésmentesen igénybevehetõ egészségügyi szolgáltatásoktól, azok
igénybevétele nem hozzáférhetõ valamennyi biztosított számára. A szolidaritási
elvû kötelezõ biztosítási rendszer az egyes biztosítottak részére csak az
életkori sajátosságok figyelembe vételével adhat eltérõ ellátást, ezért nem
indokolt a munkahelyi sajátosságok alapján egyes biztosítotti körök részére
többletszolgáltatás nyújtása. A munkavédelmi törvény értelmében a foglalkozás-
egészségügyi ellátás biztosítása a munkáltatók feladata, így annak fedezetét
nem a járulékbevételébõl kell biztosítani. A gazdasági stabilizációt szolgáló
egyes törvények módosítása során a társadalombiztosításról szóló 1975.évi
II.törvénybõl hatályon kívül helyezésre került a biztosítottak részére
térítésmentesen nyújtandó sportegészségügyi ellátásról rendelkezõ szövegrész,
így a biztosítási jogviszony keretében nem vehetõ igénybe a sportorvosi
szolgáltatás. A két törvény közötti összhang megteremtése indokolja a
sportegészségügy finanszírozására vonatkozó rendelkezések elhagyását.
21./ A 20. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) [A biztosítási érdekkörbe tartozó] kockázatcsökkentõ és -kezelõ
programok finanszírozása[ára] körében az E. Alap éves költségvetésérõl szóló
törvényben foglalt e célra szolgáló elõirányzat terhére az önkormányzat a
Népjóléti Minisztériummal egyeztetve [pályázatot írhat ki] a biztosítói
finanszírozásból kikerült egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó intézmények
részére nyújt 1995.évben támogatást.
Indokolás
A kockázatcsökkentõ és kezelõ programok célja lényegében a biztosítási
jogviszony keretét meghaladó egyes egészségügyi szolgáltatások támogatása is
volt. Tekintettel arra, hogy elsõsorban a foglalkozás-egészségügy szolgálatok
mûködésében jelentõs zavarok prognosztizálhatók, célszerû a rendelkezésre álló
eszközökkel az átalakítással legérintettebb területek mûködõképességét
elõsegíteni.
22./ A 17.§ (2) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"[Az intézménycsoportok kijelölését a Népjóléti Minisztérium véleményének
kikérésével kell elvégezni.] Az egyes ellátási szintekhez tartozó
intézményeket a 10.§ (2) bekezdésében foglaltak szerint kell megállapítani."
Indokolás
Az egyes ellátási szintekhez tartozó intézmények kijelölése kizárólag szakmai
szempontokon alapulhat, ezért azok kijelölésére nem a biztosító hivatott.
23./ A törvényjavaslat 25.§-a (3) bekezdésének b) pontja és a (4) bekezdés a)
pontja elmarad, a következõ (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a
jelenlegi (3)-(4) bekezdése (4)-(5) bekezdésre módosul.
"(3) A törvény hatálybalépését követõen 1995.december 31-éig, azok a
foglalkozás-egészségügyi szolgálatok, amelyek 1995.I.félévében is
társadalombiztosítási finanszírozásban részesültek, a törvény hatálybalépést
megelõzõen számukra folyósított összeg 50%-ában részesülnek.
Indokolás
A 10.§ (2) bekezdésének és a 17.§ (2) bekezdésének módosítása esetén a
kapacitási szintekre való utalás és a minimális tárgyi feltételek népjóléti
miniszteri rendeletben történõ szabályozása elmarad, ezért az összhang
megteremtése miatt e rendelkezések elhagyása is indokolt. A foglalkozás-
egészségügyi szolgálatok finanszírozásának azonnali megszüntetése
veszélyeztetheti az elõzetes és az idõszakos munkaköri alkalmassági
vizsgálatok lebonyolítását, ezért az átmeneti idõre csökkentett finanszírozás
biztosítása szükséges.
24./ A törvényjavaslat 29. § (6) bekezdése maradjon el.
Indokolás
Az OEP által összeállított, a finanszírozási szerzõdés megkötéséhez szükséges
adatokat tartalmazó útmutató közzétételét nem indokolja semmi a Magyar
Köztársaság hivatalos lapjában, hiszen az nem jogszabály formájában kerül
kiadásra.
25./ A törvényjavaslat 30. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
[A törvény hatályba lépésével egyidejûleg a Társadalombiztosítási Alap 1992.
évi költségvetésérõl, valamint a Társadalombiztosítási Alapról szóló 1988. évi
XXI. törvény módosításáról szóló 1992. évi X.
törvény 21.§ (4) bekezdésének elsõ mondatában megjelölt határidõ 1995.
december 31-re, a második mondatában megjelölt határidõ pedig 1995. június 30-
ra változik.]
"A törvény hatálybalépésével egyidejûleg a Társadalombiztosítási Alap 1992.évi
költségvetésérõl, valamint a Társadalombiztosítási Alapról szóló 1988.évi
XXI.törvény módosításáról szóló 1992.évi X.törvény 21.§-ának (4) bekezdése
helyébe a következõ rendelkezés lép:
(4) Az Egészségbiztosítási Alap és a Nyugdíjbiztosítási Alap 1995.december 31.
napjáig legalább 55 milliárd forint, legfeljebb azonban 65 milliárd forint
értékû vagyonjuttatásban részesül."
Indokolás
A társadalombiztosítás vagyonhoz juttatása az új privatizációs törvényhez
igazodva módosítást igényel.
26./ A törvényjavaslat 31.§-sal egészül ki.
"A törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a munkavédelemrõl
szóló 1993.évi XCIII.törvény 58.§-ának (5) bekezdése."
Indokolás
A munkavédelemrõl szóló törvény hatályon kívül helyezni javasolt rendelkezése
értelmében az Egészségbiztosítási Alap finanszírozza az 1994.január 1-jén
mûködõ üzem-egészségügyi szolgálatokat. Ugyanakkor a törvény minden munkáltató
számára kötelezõvé teszi a foglalkozás-egészségügyi ellátás biztosítását. Így
egyenlõtlen helyzetet teremt a hatálybalépésekor már mûködõ, illetve az azt
követõen létrehozott szolgálatok mûködtetése tekintetében, amely helyzet a
biztosítottak részére azonos szinten és módon garantált ellátások igényével
összevetve többszörösen megkülönböztetett helyzetet hozott létre. Ezen
túlmenõen a rendelkezés hatályon kívül helyezését az is indokolja, hogy a
törvényjavaslat 4.számú melléklete az 1994.évi elõirányzatnak mintegy 5%-át
szerepelteti az e célú elõirányzatban, azzal számolva, hogy a stabilizációs
intézkedések következtében a II. félévtõl megszûnik a foglalkozás-egészségügyi
ellátás társadalombiztosítási finanszírozása. Ennek azonban feltétele a
kapcsolódó törvény finanszírozási szabályának hatályon kívül helyezése is.
Budapest, 1995. június 12.
...............................
képviselõ