Módosító javaslat
Dr. Gál Zoltán úr
az Országgyûlés elnöke részére
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló T/1048.. számú törvényjavaslat
mellékletéhez az alábbi
m ó d o s í t ó j a v a s l a t o k a t
nyújtom be:
A melléklet 102-129. pontja helyére az alábbi új pontok kerülnek:
102. A Hivatalok szervezeti és mûködési szabályzatai, a szervezeti egységek
tevékenységét szabályozó rendelkezések és utasítások; a tevékenység irányaira
és a konkrét információs igényekre vonatkoztó adatok.
Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 30 év.
103. Külföldön vagy külföldi intézményekkel, személyekkel kapcsolatos, nem
titkosszolgálati eszközökkel megszerzett adatok értékelések.
Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 30 év.
104. A külföldön vagy a külföldi intézményekkel, személyekkel kapcsolatos azon
adatok, amelyeknek megszerzése csak titkosszolgálati eszközökkel volt
lehetséges; egészében vagy részben ilyen adatokra épülõ jelentések,
értékelések.
Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 70 év.
105. A nemzetbiztonsági helyzetet értékelõ elemzések, jelentések, amennyiben a
bennük szereplõ személyes adatok ésszerû munkaráfordítással azonosításra
alkalmatlanná tehetõk.
Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 30 év.
106. A belföldi nemzetbiztonsági szolgálatok jogszabályban meghatározott
felderítõ, megelõzõ és elhárító tevékenysége során keletkezett adatok,
amennyiben felhasználásukra nyilt büntetõ eljárásban nem került sor, illetve
amennyiben a korábban jogszerûen nyilvánosságra nem került személyes adatok
ésszerû munkaráfordítással azonosításra alkalmatlanná tehetõk.
Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 30 év.
107. A fontos és bizalmas munkakört betöltõ személyek törvényben meghatározott
körének nemzetbiztonsági védelme és ellenõrzése során keletkezett adatok,
kivéve a személyhez kötött különleges és érzékeny adatokat.
Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 30 év.
108. A kormányzati tevékenység szempontjából fontos szervek és létesítmények
nemzetbiztonsági védelmének feladataival összefüggõ információk, az ehhez
kapcsolódó tevékenység és a biztonsági berendezésekre vonatkozó adatok.
Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 70 év.
109. A titkosszolgálati eszközökre, módszerekre, eljárásokra, a Hivatalok
feladatainak ellátásához szükséges technikai rendszerekre és eszközökre
vonatkozó adatok.
Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 30 év.
110. A Hivataloknál alkalmazott számítástechnikai rendszerekkel, a szoftver
útján történõ titkosítással, rejtjelezéssel kapcsolatos adatok.
Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 30 év.
111. A nemzetbiztonsági szolgálatoknak egymás közötti vagy más belföldi
szervekkel, szervezetekkel és intézményekkel történõ együttmûködésére,
adatkérésére és adatszolgálatására vonatkozó adatok, amennyiben a személyes
adatok ésszerû munkaráfordítással azonosításra alkalmatlanná tehetõk.
Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 30 év.
113. A nemzetbiztonsági szolgálatoknak külföldi titkosszolgálatokkal és más
külföldi szervezetekkel kötött együttmûködési szerzõdései, az együttmûködés
során keletkezett adatok.
Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 70 év.
114. A Hivatal állományával és objektumaival kapcsolatos biztonsági adatok, az
állomány biztonsági védelmére kötött megállapodások.
Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év.
116. A Hivatalok oktatási anyagai.
Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 20 év.
117. A Hivatalok részletes költségvetési tervei, elszámolásai, az
alaptevékenységhez kötõdõ beszerzésekkel kapcsolatos adatok.
Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 25 év.
118. A nemzetbiztonsági szolgálatok által létrehozott fedõintézményekkel
kapcsolatos (a nemzetbiztonsági rendszerre utaló), valamint a pénzügyi
eszközeik forrását tartalmazó - a részleges költségvetésben tételesen nem
szereplõ - adatok.
Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 70 év.
119. A Hivatalok és szerveik értesítésével, riasztásával, a berendelésekkel,
valamint a minõsített idõszakkal kapcsolatos adatok.
Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év.
120. A Hivatalok nyilt személyi állományára vonatkozó, a szolgálattal
összefüggõ személyi adatok.
Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 30 év.
121. A Hivatalokkal együttmûködõ természetes személyek, a titkos és szigorúan
titkos állományú tisztek kilétére és tevékenységére vonatkozó adatok, a
Hivatalok személyi állományával kapcsolatos, a szolgálattal nem összefüggõ
személyes adatok, a fontos és bizalmas munkakört betöltõ személyekkel
kapcsolatos különleges és érzékeny adatok, a titkosszolgálati tevékenység
során megszerzett és jogszerûen nyilvánosságra nem került egyéb személyes
adatok.
Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje a személy
halálától számított 30, vagy - elhalálozási adat híján -: 90 év.
I n d o k o l á s
A nemzetbiztonság együtt a honvédelemmel és a külüggyel - sõt ez utóbbiakat
többnyire megelõzve - az a terület, amellyel kapcsolatban a jogállamok
törvényhozása leginkább megengedi az információmegismerés szabadságának
korlátozását. A korlátozás azonban nem korlátlan: csak akkor jogszerû, ha az
információ megismerése valóban veszélyeztetné a nemzet biztonságát, az ország
területi sértetlenségét, külkapcsolatait, közbiztonságát. Ebbõl az is
következik, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok körében keletkezõ, vagy ott
kezelt adatok csak akkor minõsülnek államtitkoknak, ha megismerésük révén a
fentebb felsorolt érdekek valóban sérülnek vagy sérülhetnek, illetve, ha
illetéktelen személy következtetéseket vonhatna le belõlük a nemzetbiztonsági
szolgálatoknak a nyilvánosság elõl jogszerûen elzárt tevékenységére
vonatkozóan.
A nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenységével, a szolgálatok által használt
eljárásokkal, technikákkal kapcsolatban széleskörû ismeretek állnak minden
érdeklõdõ rendelkezésére: a titkosszolgálati eszközök és módszerek mibenléte
mindenki számára megismerhetõ. Titoknak minõsíteni csupán az általánosan
ismert eljárások konkrét alkalmazását lehet. A konkrét alkalmazás megismerése
viszont csak viszonylag rövid ideig jelent biztonsági kockázatot: a konkrét
ügy, amely a titkosszolgálati eszközök használatát indokolta, vagy nyílt
büntetõ eljárás során válik ismertté, vagy az idõ múlása következtében
elveszti érdekességét. Még inkább igaz ez a nemzetbiztonsági szolgálatok által
használt technikákra, informatikai rendszerekre, szoftverekre: a dinamikus
tudományos és technikai fejlõdés következtében a titokként õrzött innovációk
egy-két év alatt közismeretté válnak. Egy jelentés az ország nemzetbiztonsági
helyezetérõl, terrorfenyegetettségérõl, szélsõséges politikai csoportjairól
harminc év múltán már nem nemzetbiztonsági, hanem történelmi,
társadalomtörténeti adat.
Ezért indokolt, hogy a nemzetbiztonsági adatok államtitokká minõsítésének
leghosszabb érvényességi ideje jelentõsen - az elõterjesztés szerinti
átlagosan 80 évrõl átlagosan 30 évre - csökkenjen.
Ez alól két adatfajta képez kivételt: a külföldi és a személyes vonatkozású
adat. A nemzetközi együttmûködés során keletkezett adatok titkosítási idejét a
felek megállapodása határozza meg. Itt a 70 éves határidõ megfelelõ
mozgásteret biztosít a Hivataloknak, hogy alkalmazkodjanak a külfödi partner
igényeihez. Ugyancsak 70 év a külföldrõl titkosszolgálati eszközökkel szerzett
információk leghosszabb titkosítási ideje.
A személyes vonatkozású adatok tekintetében a személyiségi jogok védelme az
irányadó. A nem közszereplõk személyi adatai, a továbbá a közszereplõk olyan
személyi adatai, amelyek nemzetbiztonsági védelmük és ellenõrzésük során
jutott a szolgálatok tudomására, csak jóval az érintett halála után válhatnak
ismertté. A személyes adatokat is tartalmazó iratokban és más adathordozókon a
személyek azonosítására alkalmas adatokat anonimizálni kell.
Budapest, 1995. június 7.
Kõszeg Ferenc
SZDSZ