MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM
Egységes javaslat
a
szakképzésrõl szóló 1993. évi LXXVI. törvény
módosításához
Kósáné dr. Kovács Magda
munkaügyi miniszter
1. §
(1) A szakképzésrõl szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szt.) 2.
§ (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg
a jelenlegi c) pont megjelölése d) pontra változik:
[2. § (1) A szakképzés intézményei:]
"c) a speciális szakiskola;".
(2)Az Szt. 2. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) A szakképzõ iskola, valamint a speciális szakiskola létesítésére,
fenntartására és mûködésére a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a
továbbiakban: közoktatási törvény), a munkaerõfejlesztõ és -képzõ központ
létesítésére és fenntartására a foglalkoztatás elõsegítésérõl és a
munkanélküliek ellátásáról szóló - többször módosított - 1991. évi IV. törvény
(a továbbiakban: Foglalkoztatási törvény) rendelkezéseit kell alkalmazni."
2. §
Az Szt. 3. § (2) bekezdésének c)-d) pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép, egyidejûleg az e) pont megjelölése h) pontra változik:
[(2) Az OKJ-ben kell meghatározni]
"c) az iskolai és a szakmai elõképzettséget;
d) a szakképesítés szintjét;
e) a szakmai képzésben való részvétel életkori feltételeit;
f) a kizárólag iskolai rendszerû szakképzésben megszerezhetõ
szakképesítéseket; valamint
g) annak megjelölését, hogy a szakképesítés megszerzéséhez pályaalkalmassági,
illetõleg szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni; továbbá"
3. §
(1) Az Szt. 4. § (1) bekezdésének bevezetõ mondata helyébe a következõ
rendelkezés lép, egyidejûleg az (1) bekezdés a következõ d)-e) ponttal egészül
ki:
"4. § (1) A szakképzés irányítását a munkaügyi miniszter koordinálja,
amelynek keretében a szakképzés egészére kiterjedõen a szakképesítésért
felelõs miniszterrel egyetértésben"
"d) meghatározza a szakmai vizsga díjának és a vizsgáztatási díjaknak a
kereteit;
e) meghatározza a szakképzés megkezdésére és folytatására vonatkozó
feltételeket."
(2) Az Szt. 4. § (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép:
[4. § (3) A munkaügyi miniszter]
"a) az (1) bekezdés d) pontjában és a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott
hatáskörét a mûvelõdési és közoktatási miniszterrel együtt;"
[gyakorolja.]
4. §
(1) Az Szt. 5. § (1) bekezdésének bevezetõ mondata és b) pontja helyébe a
következõ rendelkezés lép:
"5. § (1) A szakképesítésért felelõs miniszter az ágazatába tartozó -
jogszabályban meghatározott feladataival és hatásköreivel összefüggõ -
szakképesítés tekintetében"
"b) jogszabályban meghatározza - több szakképesítésért felelõs miniszter
esetén velük együttesen - a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit,
beleértve az elõzetes szakmai gyakorlatot is (a továbbiakban: szakmai
követelmény);"
(2) Az Szt. 5. §-ának (3) bekezdése a következõ d) ponttal egészül ki:
[4. § (3) Az (1) bekezdésben foglalt feladatokon túl a 4. § (2) bekezdés c)-
f) pontjaiban meghatározott hatásköröket]
"d) a fegyveres erõk és a rendvédelmi szervek keretében folyó szakképzés
tekintetében - az OKJ-ben feltüntetett megoszlás szerint - a belügyminiszter,
illetõleg a honvédelmi miniszter"
[gyakorolja.]
5. §
(1) Az Szt. 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"7. § (1) Az országos gazdasági kamara (a továbbiakban: gazdasági kamara) a
szakképesítésért felelõs miniszterrel kötött megállapodás alapján az 5. § (1)
bekezdés a)-c) pontokban meghatározott feladatokat ellátja azzal, hogy a
szakmai követelményeket a szakképesítésért felelõs miniszter a gazdasági
kamarával egyetértésben jogszabályban határozza meg. A gazdasági kamara és a
szakképesítésért felelõs miniszter között létrejött megállapodást a
szakképesítésért felelõs miniszter rendelettel teszi közzé."
(2) Az Szt. 7. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) A gazdasági kamara meghatározhatja azoknak a szakképesítéseknek a körét,
amelyekre az 1. § c) pontjában foglaltak céljából mesterképzés folytatható,
illetõleg mestervizsgáztatás szervezhetõ. A mestervizsgának a gazdasági kamara
által kidolgozott követelményeit a szakképesítésért felelõs miniszter a
gazdasági kamarával egyetértésben jogszabályban határozza meg."
6. §
Az Szt. 8. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"8. § (1) Az országos szakképzés stratégiai kérdéseinek érdekegyeztetése az
Érdekegyeztetõ Tanács keretei között valósul meg.
(2) A szakképzés területi érdekegyeztetõ feladatait a megyei (fõvárosi)
munkaügyi tanács látja el."
7. §
Az Szt. 9. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"9. § (l) Az Országos Szakképzési Tanács (a továbbiakban: OSZT) a
szakképzéssel kapcsolatos irányítási feladatok tekintetében szakmai
döntéselõkészítõ, véleményezõ és javaslattevõ országos testületként mûködik.
Munkájában a munkaadók, a munkavállalók, a gazdasági kamarák, az
iskolafenntartók és a szakképesítésért felelõs minisztériumok képviselõi
vesznek részt.
(2) Az OSZT tagjait - három éves idõtartamra - a testület munkájában
résztvevõ szervezetekkel történõ egyeztetést követõen a munkaügyi miniszter
kéri fel.
(3) Az OSZT a szakképzés tekintetében
a) véleményt nyilvánít és állásfoglalást alakít ki a szakképzési rendszer
fejlesztését érintõ kérdésekben;
b) véleményezi a szakképzést érintõ jogszabály-tervezeteket;
c) véleményezi a megszerezhetõ szakképesítések körét, javaslatot tesz új
szakképesítés bevezetésére;
d) javaslatot tesz szakmai követelmények, tananyagok, valamint új eljárások
kifejlesztésére és ehhez anyagi források biztosítására;
e) értékeli a szakképzés és tanácsadás eredményességét, valamint a tananyagok
és a szakmai követelmények alkalmazását;
f) évente felülvizsgálja a szakképzésben szakképesítést szerzett pályakezdõ
szakemberek elhelyezkedési lehetõségeinek a tapasztalatait, különös
tekintettel a pályakezdõ fiatalok munkanélküliségére, és ajánlásokat tesz a
szakképzést folytató intézmények fenntartói számára.
(4) Az OSZT ügyrendjét maga határozza meg.
(5) Az OSZT mûködéséhez szükséges feltételek biztosításáról a Munkaügyi
Minisztérium gondoskodik."
8. §
A HARMADIK RÉSZ címe a következõk szerint módosul:
"Az OKJ szerinti szakképzés követelményei, a szakmai vizsga"
9. §
Az Szt. 12. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Az OKJ-ben meghatározott szakképesítésekhez csak olyan bizonyítvány,
illetve nyomtatvány használható, amelyet a Munkaügyi Minisztérium jóváhagyott.
A bizonyítvány, illetõleg a nyomtatvány elõállításához és forgalmazásához a
Munkaügyi Minisztérium engedélye szükséges."
10. §
(1) Az Szt. 13. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"13. § (1) Szakmai vizsgát a szakképesítésért felelõs miniszter által
jogszabályban feljogosított intézmény, továbbá az általa folytatott
szakképzések tekintetében a 2. § (1) bekezdésében felsorolt szakképzést
folytató intézmény szervezhet (a továbbiakban: szakmai vizsgát szervezõ
intézmény)."
(2) Az Szt. 13. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) A szakmai vizsga helyét és idõpontját - iskolai rendszerû szakképzésben a
tanév rendjében meghatározott keretek között - a szakmai vizsgát szervezõ
intézmény jelöli ki, egyúttal gondoskodik a szükséges feltételek biztosításáról
és vezeti a szakmai vizsgákkal kapcsolatos nyilvántartásokat."
(3) Az Szt. 13. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A szakmai vizsgát szervezõ intézmény székhelye szerint illetékes megyei
(fõvárosi) önkormányzat fõjegyzõje ellátja a szakmai vizsga törzslapjának
nyilvántartásával és megõrzésével kapcsolatos feladatokat."
11. §
(1) Az Szt. 14. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) A vizsgabizottság független szakmai testület. A vizsgabizottság
munkájában részt vesz a szakképesítésért felelõs miniszter által megbízott
elnök, a szakmai vizsgát szervezõ intézmény, továbbá a szakképesítés szerint
illetékes területi gazdasági kamara, vagy ha a szakképesítés nem tartozik
egyik gazdasági kamara hatáskörébe sem, a szakképzést folytató intézmény
képviselõje, illetõleg, ha az megegyezik a szakmai vizsgát szervezõ
intézménnyel, a szakképesítésért felelõs miniszter által kijelölt szakmai
szervezet képviselõje. A vizsgabizottság mûködéséhez az elnökön kívül legalább
két tag szükséges."
(2) Az Szt. 14. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(4) A (2) bekezdésben megjelölt gazdasági kamara, illetõleg kijelölt szakmai
szervezet képviselõjét - a szakmai vizsgát szervezõ intézmény kérésére - a
területi gazdasági kamara, illetõleg a szakmai szervezet elnöke, a szakmai
vizsgát szervezõ, valamint a szakképzést folytató intézmény képviselõjét az
intézmény vezetõje bízza meg."
12. §
Az Szt. 15. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) A gyakorlati képzés minden olyan szakképzõ iskolában vagy a szakképzõ
iskolával kötött megállapodás, továbbá tanulószerzõdés alapján minden olyan
gyakorlati képzést végzõ jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkezõ
gazdasági társaság, illetõleg egyéni vállalkozó (a továbbiakban: gazdálkodó
szervezet) által fenntartott, illetõleg mûködtetett gyakorlóhelyen
megszervezhetõ, illetõleg folytatható, ahol a gyakorlati követelményekre való
felkészítés jogszabályban elõírt feltételei biztosítottak (a szakképzõ iskola
és a gazdálkodó szervezet a továbbiakban együtt: gyakorlati képzést
szervezõ)."
13. §
Az Szt. 16. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) Az elsõ szakképesítés megszerzésére irányuló képzés esetén a gazdálkodó
szervezet a tanulótól a gyakorlati képzésének megszervezéséért, végzéséért és
a gyakorlati képzés feltételeinek a biztosításáért nem kérhet és nem fogadhat
el költséghozzájárulást, illetõleg költségtérítést. Az e tilalmat megszegõ
gazdálkodó szervezetet a gazdasági kamara legfeljebb 5 évre eltilthatja a
gyakorlati képzésben való részvételtõl."
14. §
Az Szt. 19. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"19. § (1) Ha a szakképzõ iskola a gyakorlati képzést szervezõ, de ennek
feltételeivel csak részben rendelkezik, és a feltételekrõl más szakképzõ
iskolával együttmûködve sem tud gondoskodni, akkor gazdálkodó szervezettel
kell megállapodnia a gyakorlati képzési feladatok ellátására vonatkozó
együttmûködésben. A szakképzõ iskolának ugyancsak együttmûködési megállapodást
kell kötnie a gazdálkodó szervezettel akkor is, ha a gyakorlati képzést
szervezõ a teljes képzési idõ alatt a gazdálkodó szervezet. A megállapodást a
tanuló felvétele elõtt a teljes képzési idõre kiterjedõen kell megkötni. A
megállapodásra a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni."
15. §
Az Szt. a következõ 19/A. §-sal egészül ki:
"19/A. § (1) A 19. § (1) bekezdésben elõírt együttmûködési megállapodásról
tájékoztatni kell azt a területi gazdasági kamarát, amelynek a gazdálkodó
szervezet a tagja (a továbbiakban: illetékes területi gazdasági kamara).
(2) A 19. §-ban foglaltak esetén a gazdálkodó szervezetnél folyó gyakorlati
képzés felügyeletét és a képzésre vonatkozó rendelkezések megtartásának
ellenõrzését az illetékes területi gazdasági kamara - a feltételek biztosítása
mellett - a szakképzõ iskola közremûködésével látja el.
(3) Ha a szakképesítés nem tartozik egyik gazdasági kamara hatáskörébe sem, a
gyakorlati képzés felügyeletérõl a szakképzõ iskola gondoskodik."
16. §
Az Szt. 29. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"29. § (1) A gazdálkodó szervezetnek a tanulószerzõdés kötési szándékát az
iskolai felvételt megelõzõ naptári év végéig kell bejelentenie az illetékes
területi gazdasági kamarának és a tanuló szakmai elméleti képzését ellátó
szakképzõ iskolának. Ha a tanulószerzõdés megkötését az illetékes területi
gazdasági kamara kezdeményezi, a gazdálkodó szervezet mentesül a bejelentési
kötelezettség alól.
(2) A tanulószerzõdést az iskolai beiratkozás idõpontját megelõzõen az
illetékes területi gazdasági kamara elõtt írásban kell megkötni. Az írásban
megkötött tanulószerzõdést a gazdálkodó szervezet az iskolai beiratkozás
idõpontjáig köteles bemutatni az (1) bekezdésben megjelölt szakképzõ
iskolának. A tanulószerzõdés alapján a szakképzõ iskolába fel kell venni azt a
tanulót, aki egyébként a felvételi feltételeknek megfelel."
17. §
Az Szt. 30. § (2)-(3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép,
egyidejûleg a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:
"(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét az illetékes
területi gazdasági kamara a tanulószerzõdés megkötését megelõzõen bírálja el
és jogosult ellenõrizni a képzés során.
(3) A tanulószerzõdést, illetõleg a gyakorlati képzést szervezõ gazdálkodó
szervezetet az illetékes területi gazdasági kamara tartja nyilván és egyben
ellátja a gyakorlati képzés ellenõrzését.
(4) A gazdálkodó szervezet gyakorlati képzésre való alkalmasságának
elbírálásában és a gyakorlati képzés ellenõrzésében - az illetékes területi
gazdasági kamara felkérése alapján és a feltételek biztosítása mellett - a
tanuló szakmai elméleti képzését ellátó szakképzõ iskola részt vesz."
18. §
Az Szt. 31. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) Az illetékes területi gazdasági kamara a 30. § (2)-(3) bekezdéseiben
említett esetben az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint jár
el.
(2) Az illetékes területi gazdasági kamara határozatával szemben
fellebbezésnek nincs helye. A határozat felülvizsgálatát a bíróságtól lehet
kérni, a bíróság a határozatot megváltoztathatja. A bíróság soron kívül
köteles eljárni."
19. §
Az Szt. 32. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A szakmai alkalmassági vizsga, illetõleg a pályaalkalmassági vizsgálat
lebonyolításában a gazdálkodó szervezet felkérésére - a feltételek biztosítása
esetén - a tanuló szakmai elméleti képzését ellátó szakképzõ iskola részt
vesz."
20. §
(1) Az Szt. 34. §-ának (1) bekezdése a következõ d) ponttal egészül ki:
"d) a gazdálkodó szervezet eltiltásával a gyakorlati képzésben való
részvételtõl;"
(2) Az Szt. 34. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) Az (1) bekezdés d) pontja alapján a tanulószerzõdés a gyakorlati
képzésben való részvételtõl eltiltó határozat jogerõre emelkedésének napjával,
azonnali végrehajtás elrendelése esetén a határozat végrehajtásának napján
szûnik meg."
(3) Az Szt. 34. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) Ha a tanulószerzõdés az (1) bekezdés c) és d) pontja alapján szûnik meg,
akkor az illetékes területi gazdasági kamara és a szakképzõ iskola köteles
elõsegíteni a tanuló további gyakorlati képzését."
21. §
Az Szt. 38. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"A tanuló a tanulószerzõdést az illetékes területi gazdasági kamarával
történt egyeztetést követõen indokolás nélkül bármikor felmondhatja."
22. §
Az Szt. 40. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A tanulószerzõdés megszûnésérõl a gazdálkodó szervezetnek az illetékes
területi gazdasági kamarát, illetõleg a tanuló szakmai elméleti képzését
ellátó szakképzõ iskolát egyidejûleg értesítenie kell."
23. §
Az Szt. a következõ 40/A. §-sal egészül ki:
"40/A. § Kiskorú tanuló esetén a tanulószerzõdés megkötéséhez, a tanuló
részérõl történõ felmondásához és módosításához be kell szerezni a szülõ,
illetõleg a gyám írásbeli hozzájárulását is."
24. §
(1) Az Szt. 52. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben részt vevõvel a szakképzést
folytató intézmény képzési szerzõdést köt."
(2) Az Szt. 52. § (3) bekezdésének e) pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép:
[52. § (3) A képzési szerzõdésben meg kell határozni]
"e) a részt vevõ és a szakképzést folytató intézmény mulasztásának
következményeit."
25. §
Az Szt. 53 §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) A képzõ központ szakmai irányításának segítésére, a munkaerõpiac igényei
és a regionális szakképzési szükségletek összehangolására a képzõ központot
létesítõ szervezetek felügyelõ tanácsot hoznak létre, amelynek munkájában
részt vesznek a területileg illetékes gazdasági kamarák képviselõi is."
26. §
Az Szt. 55. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(4) A törvény elõírásait a fegyveres erõk és a rendvédelmi szervek keretében
folyó szakképzés, valamint a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi
XXIII. törvény és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII.
törvény hatálya alá tartozók tekintetében az eltérõ sajátosságok
figyelembevételével kell alkalmazni. A fegyveres erõk és a rendvédelmi szervek
keretében munkakör betöltésére jogosító szakképesítésre irányuló szakképzés
megkezdéséhez a szakképesítésért felelõs miniszter engedélye szükséges."
27. §
(1) Ez a törvény a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba.
(2) A törvény hatálybalépésével egyidejûleg a gazdasági kamarákról szóló 1994.
évi XVI. törvény 30. § (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
[A gazdasági kamarák feladatai (26-29.§) közül az országos gazdasági kamara
látja el a következõ feladatokat:]
"a) részt vesz az Országos Szakképzési Tanács munkájában;"
(3) A törvény hatálybalépésével egyidejûleg a szakképzési hozzájárulásról és a
Szakképzési Alapról szóló 1988. évi XXIII. törvény 6. §-ában az Országos
Képzési Tanács szöveg helyébe az Országos Szakképzési Tanács szöveg lép.
Göncz Árpád Dr. Gál Zoltán
a Köztársaság elnöke az Országgyûlés elnöke