LEGFÕBB ÜGYÉSZ

I/1140/2..

PLÜ.30.451/1995.

Dr. Sepsey Tamás úrnak

országgyûlési képviselõ

Országgyûlési Képviselõk Irodaháza

B u d a p e s t

Tisztelt Képviselõ Úr!

Az Országgyûlés 1995. június 20-i ülésnapján az igazságügyminiszter úrhoz és

hozzám intézett interpellációjára - az Országgyûlés által a Házszabály 117. §.

(1) bekezdése alapján engedélyezett 30 napon belül - az alábbiakban

válaszolok.

Képviselõ Úr interpellációja tárgyában ügyészi vizsgálat lefolytatását

rendeltem el.

A vizsgálat során megállapított tényállás lényege a következõ:

Az Óbuda Mezõgazdasági-Kertészeti Termelõszövetkezet (a továbbiakban:

Szövetkezet) és a Budapest Bank Rt az 1990. december 21-én kötött és az

ingatlannyílvántartásba 1992. augusztus 25-én bejegyzésre került

keretbiztosítéki jelzálogjog szerzõdéssel a Budapest III. kerületi 19/0. számú

tulajdoni lapon nyílvántartott:

1.) 020645. helyrajzi számú 1 hektár, 3957 n. méter,

2.) 020646. helyrajzi számú 9 hektár, 5480 n. méter,

3.) 020655/3. helyrajzi számú 10 hektár, 9907 n. méter,

4.) 020655/5. helyrajzi számú 6 hektár, 2180 n. méter,

5.) 020655/6. helyrajzi számú 9 hektár, 3788 n. méter,

Összesen: 36 hektár, 5312 n. méter

termelõszövetkezei használatban lévõ külterületi ingatlanokat terhelték meg a

tartós hitelkapcsolatukból eredõ kötelezettségek biztosítékául.

A Szövetkezet képviselõje 1993. október 27-én közjegyzõi okiratban elismerte

367 millió Ft összegû tartozás lejártát, és a Budapest Bank jogosultságát a

jelzáloggal terhelt ingatlanokból való kielégítésre.

A közjegyzõi okirat bírósági záradékolásával indult végrehajtási eljárásban a

Szövetkezet és a Bank közös kérelmére a végrehajtó 1994. június 29-én

árverésen kívüli értékesítést foganatosított. Ennek keretében az ingatlanokat

a 2B Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelõsségû Társaság (a

továbbiakban: Kft) -amelynek részbeni alapítója és 1993. december 30-tól

kizárólagos tulajdonosa a Budapest Bank - vásárolta meg a becsértékkel azonos

367 millió Ft vételárért. A Kft. az ingatlanokat 1994. július 25-i

szerzõdéssel továbbértékesítette a Budapest Bank vevõ részére.

Az illetékes Fõvárosi Kerületek Földhivatala a tulajdonszerzéseket az

ingatlannyílvántartáson keresztülvezette.

A jelzálogjog szerzõdés, majd a vételi szerzõdések megkötésére törvényi

rendelkezések megsértésével, illetve megkerülésével, másrészt nyílvánvalóan a

jóerkölcsöt sértõen került sor, ezért álláspontom szerint a szerzõdések

semmisek.

A földtörvénynek, a szövetkezei átmeneti törvénynek az egyes ügyletkötések

idején hatályos rendelkezései értelmében a termelõszövetkezeti használatban

álló földrészletek megterhelésére, elidegenítésére nem kerülhetett volna sor.

A szerzõdéskötések eredményeként a mezõgazdasági termelõszövetkezet

használatában volt ingatlanok kikerültek a földalap kijelölésbõl. Az ismert

adatok szerint a Szövetkezet földalap-kijelölési tervezetét jogerõs bírüsági

ítélet alapján az illetékes földhivatalnak hivatalból kell elkészítenie.

Idõközben a Fõvárosi Kerületek Földhivatala határozattal engedélyezte az

ingatlanok megzõgazdasági mûvelés alóli kivonását, és a III. kerületi

önkormányzati képviselõtestület beterületbe vonásukról és lakóövezetté történõ

átsorolásuk kezdeményezésérõl döntott.

Az ügyészi álláspont szerint semmis szerzõdésekj alapján az ingatlanokra

eszközölt ingatlannyílvántartási bejegyzések - jelzálogjog, a Budapest Bank,

illetve a Kft tulajdonjoga - érvénytelenek.

Ezért a legfõbb Ügyészség az ingatlannyílvántartásról szóló 1972. évi 31. tvr.

30. §. (1) bekezdés a.) pontjában foglalt jogosultsága alapján az

ingatlannyílvántartási bejegyzések törlése és az eredei állapot visszaállítása

irán - a Fõvárosi Bírósághoz a jelen válaszlevelemmel egyidejûleg benyújtott

keresetlevéllel - pert indított a Szövetkezet, a Budapest Bank és a Kft

alperesek ellen.

Az interpelláció tárgyát képezõ ügy kapcsán felmerült jogkérdésekre a végleges

érdemi választ az ügyészi kereset alapján induló perben hozandó bírósági

döntés adja meg.

Összefoglalva: a Képviselõ Úr interpellációjában feltett kérdések sorrendjében

a válaszom a következõ:

- a kérdéses földterület átruházása álláspontom szerint az elõzõekben

kifejtettekre figyelemmel törvénysértõ volt;

- a kifogásolt döntésekért való felelõsség kérdésében akkor lehet

megnyugtatóan állást foglalni, ha a bíróság az ügészi kereset alapján

megállapította, hogy valóban törvénysértés történt;

- az elõállt helyet aorvoslására leginkább célravezetõ eszköznek az ügyész

áltan az ingatlannyílvántartásból való törtlés iránti kereset benyújtását

tartottam.

Kérem tisztelt Képviselõ Urat, hogy az interpellációjára dott írásbeli

válaszomat szíveskedjék elfogadni.

Budapest, 1995. július 11.

Dr. Györgyi Kálmán s.k.

Eleje Honlap