Módosító javaslat
Dr. Gál Zoltán úr
az Országgyûlés elnökének
H e l y b e n
Tisztelt Elnök Úr!
A Házszabály 94. § (1) bekezdése és 102. § (1) bekezdése alapján A
közoktatás szervezésével és irányításával kapcsolatos egyes átmeneti
szabályokról szóló T/1206.. számú törvényjavaslathoz a következõ
m ó d o s í t ó j a v a s l a t o t
terjesztem elõ:
1.§-ának [E törvény hatályba lépésének napján megszûnnek a tankerületi
oktatásügyi központok. A tankerületi oktatásügyi központok - e törvény 3-4. §-
ában foglalt feladatok kivételével - jogutódja az Országos Közoktatási
Intézet.] - elhagyását javaslom.
Indokolás:
1. Az állam nem mondhat le sem kötelezõ alapfeladatainak egyikérõl, a
közoktatásról, sem az ehhez kapcsolódó állami felelõsségrõl. A tervezett
módosítás ugyanis ezt célozza, mert elfogadása esetén maga után vonná A
kormányzati munkamegosztás megváltozásával összefüggésben egyes törvények
módosításáról szóló 1990. évi LXVIII. tv. 3. §-át, s így a mûvelõdési
miniszter a TOK-ok felszámolásánál megszabadulna a közoktatásról szóló 1993.
évi LXXIX. törvény 99.§(1) bekezdésében reá vonatkozó felelõsségétõl, hiszen a
miniszter irányítási feladatainak ellátásában osztozott a TOK.
2. Hiányzik a kormányzati munkamegosztás megváltoztatásával
összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló 1990. évi LXVIII. tv. 3.§-
ának javasolt módosító szövege.
3. Az Országos Közoktatási Intézet (a továbbiakban OKI) alaptevékenysége
a közoktatási-kisérleti-innovációs fejlesztõ tevékenység. Ez nem cserélhetõ
fel és nem is vonható össze a közoktatásirányítási-tanügyigazgatási munkával,
mert
a) ismételten összekeveredne az irányítás és a szolgáltatás eltérõ
funkció rendszere, holott ez egyik alappillére az oktatásügy demokráciájának;
b) a közigazgatás középsõ szintje jószerével ellátatlan terület
maradna, s íly módon megszûnne az önkormányzatoktól, mint fenntartótól
független szakmai szervezet.
4. A megbízásos (tehát fizetett) függetlensége eleve kétséges a
megbízótól, ha az maga a mérésre kijelölt létesítmény fenntartója.
5. Különösen indokolatlan a TOK-ok felszámolása gazdasági szempontok
alapján is, mert:
a) a TOK-feladatok szétosztása a tervezett törvénymódosítás 1.sz.
melléklete alapján új intézmény létrehozását helyezi kilátásba, az Országos
Pedagógiai Továbbképzõ Irodáért (s ez számos más politikai vonzatú problémát
is felvet!);
b) a létszám elosztása gazdaságtalan, ha a kisebbségek
vonatkozását vizsgáljuk;
c) nem tartalmazza a tervezet, hogy miként kívánja az új
gazdasági évben biztosítani az e célra fordítandó összeget az 1996. évi
költségvetési törvényben.
6. A TOK-ok részfeladatának egyetemekre történõ telepítésével (JAPATE) az
egyetemi autonómia ismételt figyelmen kívül hagyásának, a jogsértésnek újabb
példáját adja.
7. Végezetül, de egyáltalán nem utolsósorban a magyarországi nemzeti
és etnikai kisebbségek oktatási és kulturális önigazgatásának, valamint a
magyar közoktatás egységének szempontjából a TOK megszüntetése
elképzelhetetlen, mert
a) a TOK-on belül kialakításra került - európai mintára - az a
szakmai ellenõrzési rendszer, amely intézménytípusoknak megfelelõen, az ország
területén szórtan élõ kisebbségek földrajzi elhelyezkedésén alapuló, a
kisebbségi autonómiát mûködtetõ rendszer megszûnik.
b) a tervezett módosítás 3. sz. melléklete oly módon hagyta
figyelmen kívül a kisebbségi érdekeket, hogy a Fõváros egyetlen nemzeti és
etnikai álláshelyet sem kapott, a 19 megyébõl pedig egyszerûen kimaradt 4
megye. A megyék részesedése is mellõz minden szakmai szempontot, hiszen pl.
Bács-Kiskun megye és Békés megye között a nemzetiségi feladat fordítottan
került felosztásra, Csongrád megye pedig egyszerûen kimaradt.
A TOK-ok megmaradása értelemszerûen teszi feleslegessé a tervezett 3. és 4.§-
t.
A módosító javaslat elfogadása esetén a törvényjavaslat további §-ainak
számozása értelemszerûen változik.
Budapest, 1995. szeptember 4.
/Dr.Dobos Krisztina/
országgyûlési képviselõ
MDF