ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Dr. GÁL ZOLTÁN házelnök Úrnak
Tisztelt Elnök Úr !
Az életüktõl és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak
kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény módosításáról szóló T/1268..
határozati javaslathoz az alábbi módosító indítványokat terjesztem elõ:
1./ A preambulum elhagyását javaslom.
[" Az életüktõl és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak
kárpótlásáról szóló, az 1994. évi XII. törvénnyel módosított] 1992. évi XXXII.
törvény (a továbbiakban: Tv.) módosítására és egyben e kárpótlási folyamat
lezárására az Országgyülés a következõ törvényt alkotja:"]
Indokolás:
A kárpótlási folyamat lezárása nem függ a jogalkotó kinyilatkoztatásától. A
folyamat akkor zárul le, amikor az alkotmányos keretek között megtörténik a
jogszabályok megalkotása és azok végrehajtása befejezõdik. Mivel jelenleg a
kárpótlási folyamat jogszabályalkotási része sem zárult le; a kárpótlási
jegyek felhasználása pedig, mint ezen folyamat másik és igen jelentõs oldala
pedig messze van a befejezéstõl, ezért indokolatlan ennek hangsúlyozása a
preambulumban.
2./ Az 1. alatti módosító indítvány elutasítása esetén javaslom a preambulum
módosítását.
" Az életüktõl és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak
kárpótlásáról szóló[, az 1994. évi XII. törvénnyel módosított] 1992. évi
XXXII. törvény (a továbbiakban: Tv.) módosítására és egyben e kárpótlási
folyamat lezárására az Országgyülés a következõ törvényt alkotja:"
Indokolás:
A preambulumban nem szokták felsorolni az alaptörvényt módosító
jogszabályokat, ezért a módosító törvény számának megjelölése felesleges.
3./ Az 1 . elhagyását javaslom, értelemszerüen elfogadása esetén a javasolt
új szakaszok számozása megváltozik:
["1.
A Tv. a következõ 2/A.-sal egészül ki:
" 2/A. (1) Annak a személynek a hozzátartozója, aki a magyar hatóság vagy
hatósági személy politikai indíttatásu önkénye következtében vesztette életét,
egyösszegü kárpótlásra jogosult. Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha a
kárpótlásra való jogosultságot e törvény más rendelkezései szabályozzák.
(2) Az (1) bekezdésben említett kárpótlás 300 000 forint, amelyre az élõ
özvegy, a sérelmet elszenvedõ élõ gyermeke és az élõ szülõ jogosult. Ezek
hiányában az élõ testvér jogosult 150 000 forint kárpótlásra.
(3) Több jogosult esetén a felosztás tekintetében, illetõleg a házassági
tilalom alá esõ egyházi személy esetén a 2. (3), illetõleg (4) bekezdését
kell alkalmazni.]"
Indokolás:
A Tv. 20. . /2/ bekezdésében a jogalkotó a sortüzek áldozatai számára kívánt
többletkárpótlást biztosítani.
A Tv. megalkotását követõen az Országgyülés elfogadta a nemzeti gondozási
díjról szóló 1992. évi LII. törvényt / a továbbiakban: Ng/, valamint a
hadigondozás szabályait megállapító 1994. évi XLV. törvényt / a továbbiakban:
Hg/.
A hivatkozott jogszabályok biztosítják mindazon személyek illetve
hozzátartozóik többletkárpótlását, akik hatósági személyek vagy idegen
hatalmak szervei illetve harci cselekmények következtében szenvedtek
egészségkárosodást vagy vesztették el életüket.
A Tv. megalkotásakor még nem lehetett elõre látni, hogy a meghozandó
jogszabályok milyen ellátásokat fognak a sérelmet szenvedettek részére adni;
azonban jelenleg egyértelmüen megállapítható, hogy az Országgyülés a Ng.
illetve a Hg. megalkotásával eleget tett törvényalkotási kötelezettségének.
Továbbá a sortüzek felelõsei ellen megindultak a büntetõeljárások, ezek
következtében, s figyelemmel a polgári jog elévülési szabályaira,
megállapítható, miszerint a polgári jogi igények nem évültek el, ugyanis nem
volt a sérelmet szenvedett abban a helyzetben, hogy igényét érvényesíthesse,
erre csak a jogállami idõszakban nyílt meg a lehetõsége.
Az állammal szemben támasztott igények vonatkozásában - abban a körben, ahol
az állam meghatározott szervei felróhatóan, egyes esetekben büncselekmény
elkövetésével okoztak kárt - a Tv, az Ng. és a Hg. egységes elvek alapján
határozta meg az állam kártérítési kötelezettségét; ezzel a törvények
hatálybalépését követõen immár az állami kárfelelõsség korlátait a hivatkozott
jogszabályok normái jelentik.
Miután az Ng. és a Hg. nem köti büntetõeljárás formális megállapításához
illetve az állam büntetõjogi igényének elmulasztásához a kártalanítási igényt;
s ebbõl következõen az állam kárfelelõsségét sem - megállapítható, hogy a
jogalkotó még az Alkotmánybíróság határozatát megelõzõen kiküszöbölte az 1992.
évi XXXII. tv. 20. . /2/ bekezdésében rejlõ alkotmányellenességet azzal, hogy
nem tett különbséget a /2/ bekezdésben meghatározott személyek vonatkozásában,
s nem hozta õket elõnyõsebb helyzetbe azoknál, akik esetében a /2/ bekezdésben
elõírtak nem állottak fenn.
Ebbõl következik, hogy alkotmányos mulasztás sem történt, ugyanis a /2/
bekezdésben meghatározott kört alkotmányossá bõvítve a törvényhozó megalkotta
az Ng.-t és a Hg.-t, így eleget tett a /3/ bekezdésben elõírt törvényhozói
kötelezettségének.
Az ugyanis nem ütközik az alkotmányba, ha a jogalkotó nem úgy tesz eleget a
törvényben rögzített jogalkotói kötelezettségének, hogy jogtechnikailag külön
törvényt alkot, melyben hangsúlyozza milyen elõzményei vannak a jogi norma
megalkotásának; hanem ténylegesen rendezi a felmerült jogviszonyt, anélkül,
hogy erre kifejezetten utalna; természetesen törvényhozási szinten.
Véleményem szerint teljesen egyértelmü, hogy a jogalkotói kötelezettség nem
formai, hanem tartalmi kérdés; ezért az Ng és a Hg. szabályainak
értelmezésével megállapítható: a külön törvény meghozatali kötelezettségének
tartalmilag eleget tett az Országgyülés.
4./ A 2. . -ban a cím módosítását javaslom.
"2.
A Tv. a következõ címmel, valamint 2/B.-2/D.-sal egészül ki:
" Kárpótlás a[z országból való számüzetésért] deportálásért és a
Szovjetúnióban végzett kényszermunkáért
Indokolás:
A beterjesztett javaslat által használt fogalom: számüzetés - tartalmilag nem
pontosan fedi azokat a jogviszonyokat, melyek után a jogalkotó kárpótlást ad.
Az alkotmánybírósági határozat 5. pontja értelmezi a deportálás fogalmát, s a
számüzetést csak mint ennek egyik tartalmi elemét definiálja.
Nem szerencsés tehát a számüzetés szót, melynek tartalma a köznapi életben
megfelelõ jelentéssel bír, olyan életviszonyokra kiterjeszteni egy törvényben,
melyek tartalmilag nem felelnek meg ennek.
5./ A 2. . módosítását javaslom az 2/B. . tekintetében.
" 2.
A Tv. a következõ címmel, valamint 2/B.-2/D.-sal egészül ki:
" Kárpótlás az országból való számüzetésért
2/B. (1) Kárpótlás jár az alábbi sérelmekért:
[a) a szovjet szervek által történt kényszermunkára hurcolás, a szovjet
bíróság politikai indítékú ítélete vagy más szovjet hatóság intézkedése
alapján végrehajtott szabadságelvonás (a továbbiakban együtt: kényszermunka),
továbbá]
[b] a) a II. világháború alatt faji, vallási vagy politikai okból
külföldre történt deportálás[.], továbbá
b) a szovjet szervek által történt kényszermunkára hurcolás, a szovjet
bíróság politikai indítékú ítélete vagy más szovjet hatóság intézkedése
alapján végrehajtott szabadságelvonás (a továbbiakban együtt: kényszermunka).
(2) Az (1) bekezdés [a] b) pontja alkalmazásában a szovjet hadifogságba
esett katonát 1945. augusztus 1-jétõl kényszermunkára hurcoltnak kell
tekinteni."
Indokolás:
A módosítás történelmi okok miatt szükséges. A deportálások döntõ többsége
1944 nyara elõtt megkezdõdött; sõt, ezen idõpont elõtt is elõfordult zsidó
vallású személyek deportálása.
A szovjet csapatok elõrenyomulása folytán bekövetkezett szabadságelvonások
idõben késõbb kezdõdtek meg, ezért a felsorolás logikailag akkor helyes, ha az
idõrendiséget veszi alapul.
6./ A 2. .- ban javasolt új 2/C. . /1/ bekezdésének elhagyását javaslom.
" 2. .
[2/C. (1) A 2/B. (1) bekezdésében meghatározott sérelmekért a
szabadságelvonás miatt megállapítható kárpótlásnál 20%-kal több kárpótlás jár.
]"
Indokolás:
A Tv. 6. .- a állapítja meg a kárpótlás módját és mértékét. Ezért
rendszertanilag indokoltabb a javasolt módosítást e szakasz új bekezdéseként
szabályozni, így ugyanis nincs jelentõs logikai törés a törvény szerkezetében.
7./ A 2. .- ban javasolt új 2/C. . /2/ bekezdésének elhagyását javaslom,
amennyiben a 10. alatti módosítás nem kerül elfogadásra.
" 2. .
[(2) Ha a sérelmet szenvedett a kényszermunka vagy deportálás ideje
alatt meghalt, és a túlélõ házastárs hosszabb idõt nem bizonyít, a kárpótlás
kiszámításánál az alábbi idõtartamokat kell figyelembe venni:
a) a szovjet szervek által történt kényszermunkára hurcolás esetén 3
évet,
b) a szovjet bíróság ítélete vagy más szovjet hatóság intézkedése alapján
végrehajtott szabadságelvonás esetén azt az idõtartamot, amelyre ítélték
(kötelezték), ha pedig ez nem bizonyítható, 8 évet,
c) deportálás esetén 8 hónapot.] "
Indokolás:
A Tv. a sérelmet szenvedett halála esetén nem ad kárpótlást az élet elvesztése
miatt; hanem azért az Ng. illetve a Hg. szabályai alapján jár ellátás. Azonban
méltányossági szempontok figyelembevétele miatt, s a bizonyítási nehézségek
kiküszöbölésére - vélelmet vezetett be, mely kedvezõ volt a jogosultak
részére, ugyanis egy átlagos szabadságelvonási idõtartamot kellett figyelembe
venni a kárpótlás megállapításakor, amennyiben a sérelmet szenvedett meghalt a
szabadságelvonás alatt.
Ez logikusan következett a törvény szándékából is, ugyanis csak a
szabadságkorlátozás után járt kárpótlás.
Amennyiben a Kormány javaslata az élet elvesztése miatt külön juttatásban
részesíti az özvegyet, indokolatlan a méltányossági szempontok kétszeres
figyelembevétele és ennek következtében a ki nem töltött szabadságelvonás
utáni kárpótlás.
8./ A 2. .- ban javasolt új 2/C. . /2/ bekezdésének módosítását javaslom,
amennyiben a 10. alatti módosítás nem kerül elfogadásra.
" 2. .
(2) Ha a sérelmet szenvedett a [kényszermunka vagy] deportálás vagy
a kényszermunka ideje alatt meghalt, és az özvegy [túlélõ házastárs] hosszabb
idõt nem bizonyít, a kárpótlás kiszámításánál az alábbi idõtartamokat kell
figyelembe venni:
a) deportálás esetén 8 hónapot.
[a] b) a szovjet szervek által történt kényszermunkára hurcolás esetén 3
évet,
[b] c) a szovjet bíróság ítélete vagy más szovjet hatóság intézkedése
alapján végrehajtott szabadságelvonás esetén azt az idõtartamot, amelyre
ítélték (kötelezték), ha pedig ez nem bizonyítható, 8 évet[,]
[[c) deportálás esetén 8 hónapot]."
Indokolás:
Részben megegyezik a 5. alattival a sorrend tekintetében, továbbá az élet
elvesztése esetén a Tv. következetesen az özvegy fogalmat használja, ezért e
tekintetben sincs ok eltérni ettõl a fogalomtól.
9./ A 2. .- ban javasolt új 2/C. . /3/ bekezdésének elhagyását javaslom.
" 2. .
[(3) A kényszermunka, illetõleg a deportálás esetére egyebekben a 4-8.
rendelkezéseit kell alkalmazni.]"
Indokolás:
A Tv. 4- 8. .- ának szabályai az általános jogosultsági feltételeket
határozzák meg mindegyik kárpótlási jogcím esetében. Mivel a javaslat a
deportálást és a kényszermunkát a kárpótlási jogcímek között határozza meg,
ezért értelemszerüen az átalános szabályok az irányadóak ezen jogcímek
esetében is. gy felesleges és a kodifikációs elvekkel ellentétes az elhagyni
javasolt bekezdés.
10./ A 2. .- ban javasolt új 2/D. . elhagyását javaslom.
" 2. .
[2/D. (1) Ha a sérelmet szenvedett a kényszermunka vagy a deportálás
ideje alatt meghalt, túlélõ házastársa a 2/C.-ban meghatározott kárpótláson
felül 300 000 forint egyösszegü kárpótlásra jogosult.
(2) A túlélõ házastárs részére az (1) bekezdés szerint kifizetett
kárpótlás és a 2/C. alapján kárpótlási jegyben adott vagy életjáradékban
folyósított kárpótlás, valamint a nemzeti gondozási díj összege együttesen nem
haladhatja meg az 1 millió forintot. Ha az együttes juttatás értéke ezt az
összeget eléri, az életjáradék és a nemzeti gondozási díj folyósítását a
következõ hónaptól meg kell szüntetni.]"
Indokolás:
Megegyezik a 3. alatti indokolásával, külön hangsúlyozva, hogy ezáltal
kirívóan súlyos alkotmánysértés történne, mivel sem a II. vh. polgári
áldozatai, akiket német, magyar, szovjet, fasiszta vagy kommunista katonák
gyilkoltak le; sem a II. vhb. harcterein hõsi halált halt katonák, sem a
nyugati hadifogságban meghaltak, sem az 1956- os forradalom áldozatainak
özvegyei nem részesülnének az egyösszegü kárpótlásban.
Az Alkotmánybíróság döntésébõl egyáltalán nem következik a javasolt megoldás;
ezen sérelmekre az Ng. és a Hg. nyújt részleges jóvátételt.
11./ A 2. .- ban javasolt új 2/D. . módosítását javaslom, amennyiben a 10.
alatti javaslat nem kerül elfogadásra.
" 2. .
2/D. (1) Ha a sérelmet szenvedett a kényszermunka vagy a deportálás
ideje alatt meghalt, [túlélõ házastársa] özvegye a 2/C.-ban meghatározott
kárpótláson felül 300 000 forint egyösszegü kárpótlásra jogosult.
(2) Az özvegy [túlélõ házastárs] részére az (1) bekezdés szerint
kifizetett kárpótlás és a 2/C. alapján kárpótlási jegyben adott vagy
életjáradékban folyósított kárpótlás, valamint a nemzeti gondozási díj összege
együttesen nem haladhatja meg az 1 millió forintot. Ha az együttes juttatás
értéke ezt az összeget eléri, az életjáradék és a nemzeti gondozási díj
folyósítását a következõ hónaptól meg kell szüntetni."
Indokolás:
Megegyezik a 8. alatti javaslat fogalommeghatározásra vonatkozó indokolásával.
12./ A 2. .- ban javasolt új 2/D. . /2/ bekezdésének módosítását javaslom,
amennyiben a 10. alatti módosító javaslat nem kerül elfogadásra.
" 2. .
2/D. (2) A túlélõ házastárs részére az (1) bekezdés szerint kifizetett
kárpótlás és a 2/C. alapján kárpótlási jegyben adott vagy életjáradékban
folyósított kárpótlás, valamint a nemzeti gondozási díj illetve hadiözvegyi
járadék összege együttesen nem haladhatja meg az 1 millió forintot. Ha az
együttes juttatás értéke ezt az összeget eléri, az életjáradék és a nemzeti
gondozási díj illetve hadiözvegyi járadék folyósítását a következõ hónaptól
meg kell szüntetni."
Indokolás:
A szovjet kényszermunka során elhunytak özvegyei hadiözvegyi díjra jogosultak.
Indokolatlan csak a nemzeti gondozási díj összeszámítása az egyösszegü
kárpótlással, holott ugyanazon sérelmért egy másik törvény alapján más
jogcímen, de jár ellátás.
13./ A 3. . elhagyását javaslom.
["3.
A Tv. 3.-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
(A 6-8.-ban meghatározott kárpótlás jár a személyes szabadságot súlyosan, 30
napot meghaladóan korlátozó következõ sérelmekért:)
" c) a II. világháború alatt (1941. június 27-1945. május 9.) faji, vallási
vagy politikai okból teljesített munkaszolgálat;"]
Indokolás:
Az Alkotmánybíróság megállapította a jogszabály hatályos szövegét. Az így
szerzett jogokat a jogalkotó nem csorbíthatja, nem szükítheti. Mivel az
Alkotmánybíróság idõbeli hatályhoz nem kötötte a munkaszolgálat után járó
kárpótlást, ezért alkotmányellenes és sérti a jogbiztonság elvét, ha az
Országgyülés szükítõ értelmezést kodifikálván, jelentõs létszámú jogosulti
kört foszt meg a kárpótlástól.
14./ A 4. . módosítását javaslom.
"4.
A Tv. 10.-ában a "2. és 3.-ban meghatározott" szövegrész helyébe a "2.,
2/A., [2/B.] és 3.-ban meghatározott" szövegrész lép."
Indokolás:
A módosítás a 3. alatti javaslattal függ össze.
15./ Az 5. . módosítását javaslom.
"5.
[(1)] A Tv. 2/A. [és 2/B.-D.] -a alapján lefolytatásra kerülõ eljárásra
az 1991. évi XXV. törvény 10-12.-ában foglaltak az irányadók [a (2)-(5)
bekezdésben meghatározott eltérésekkel].
[(2) Aki a Tv. 2/A.-a, illetõleg 3.-a (1) bekezdésének c) pontja
alapján jogosult a kárpótlásra, e törvény hatálybalépésétõl számított 6
hónapon belül a lakóhelye szerint illetékes megyei (fõvárosi) kárrendezési
hivatalhoz vagy az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatalhoz (a
továbbiakban: OKKH) nyújthatja be kárpótlás iránti kérelmét. A kérelmet
elsõfokon az OKKH bírálja el. A határozat felülvizsgálata során eljáró bíróság
illetékességére a Tv. 14.-ának d) pontját kell alkalmazni.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott határidõ elmulasztása jogvesztéssel
jár, a mulasztás miatt igazolásnak nincs helye.
(4) Annak a jogosultnak, akinek e törvény hatálybalépése elõtt benyújtott
kérelmét az OKKH azért utasította el, mert nem tudta bizonyítani a harcoló
alakulat kötelékében teljesített munkaszolgálatot, új kérelmet nem kell
elõterjesztenie, az OKKH e törvény alapján korábbi döntését hivatalból
felülvizsgálja és határozatot hoz. Hivatalból jár el az OKKH a kárpótlásnak a
Tv. 2/C.-a szerinti emelése és a 2/D. szerint járó kárpótlás megállapítása
ügyében.
(5) A (2) bekezdés alapján nem nyújthat be kérelmet, aki e törvény
hatálybalépése elõtt kizárólag a harcoló alakulat kötelékében teljesített
munkaszolgálat jogcímén volt az igénylésre jogosult, de azt az elõírt
határidõig elmulasztotta. Nem nyújthat be ismételt kérelmet munkaszolgálat
jogcímén az, akinek a kérelmét nem a (4) bekezdésben meghatározott ok miatt
utasították el.]
Indokolás:
Részben összefügg a javasolt módosításokkal / 3, 6, 10/, másrészt jogellenes
eltérõ eljárási szabályokat megállapítani ugyanazon törvény jogosultjai
részére. A Tv. eredeti igénybejelentési szabályai kedvezõbb végsõ
igénybejelentési határidõt írtak elõ; ezért az igényjogosultság
érvényesítésének szükítése elfogadhatatlan.
A munkaszolgálatos igények benyújtása pedig nem a beterjesztett javaslat 3.
.- án alapul, ezért értelemszerüen nem is képezhet kivételt az /1/ bekezdés
szövege függvényében.
16./ A javaslat kiegészítését indítványozom új 6. .- kal. Értelemszerüen
elfogadása esetén a további szakaszok számozása megváltozik.
"6.
(1) Annak a jogosultnak, aki a Tv. 3. -a (1) bekezdésének c) pontja
alapján jogosult a kárpótlásra és e törvény hatálybalépése elõtt benyújtott
kérelmét az OKKH azért utasította el, mert nem tudta bizonyítani a harcoló
alakulat kötelékében teljesített munkaszolgálatot, új kérelmet nem kell
elõterjesztenie, az OKKH e törvény alapján korábbi döntését hivatalból
felülvizsgálja és határozatot hoz.
(2) Nem nyújthat be ismételt kérelmet munkaszolgálat jogcímén az, akinek
a kérelmét az OKKH azért utasította el, mert nem tudta bizonyítani a harcoló
alakulat kötelékében teljesített munkaszolgálat tényét."
Indokolás:
Részben összefügg a 15. alattival, ugyanis szabályozni szükséges a
munkaszolgálatos igények beadásának eljárási szabályait, ahogy ezt az
Alkotmánybíróság elõrta. E körben felesleges az igénybejelentési jogot
korlátozni a tekintetben, hogy aki korábban elkésetten adott be kérelmet, és
ezért elutasították formai okokból, holott tartalmilag pl. azért került volna
elutasításra, mert nem harcoló alakulat, most ne adhasson be igény.
17./ A 7. . /2/ bekezdésének módosítását javaslom.
"7.
(2) A havi életjáradékot a Tv. szerint kell kiszámítani. Ha a
visszaszolgáltatott kárpótlási jegy címletértéke kevesebb, mint a kárpótlást
megállapító határozatban megjelölt érték, az életjáradék havi összegét
arányosan csökkenteni kell. [Az életjáradék e törvény hatálybalépését követõ
hónap elsõ napjától esedékes.]"
Indokolás:
A kárpótlásra jogosultat az állam hozta abba a helyzetbe, hogy nem tudta
felhasználni a kárpótlási jegyét. Visszatetszõ lenne, ha az állam a saját
felróható magatartása miatt négy év életjáradékát nem fizetné ki a kárpótlásra
jogosultnak, holott a kárpótlási jegyet / annak kamattal növelt névértékét /
visszakapja.
18./ A 8. . /2/ bekezdésének elhagyását javaslom.
"8.
[(2) Az életjáradék folyósításáról az OKKH határozata alapján a
Nyugdíjfolyósító Igazgatóság - a korábbi életjáradékot megállapító
határozatokra vonatkozó szabályok szerint - gondoskodik.]"
Indokolás:
Az életjáradék folyósításának szabályairól a Tv. végrehajtására kiadott
111/1992. / VII. 1. / Korm. r. 6. .- a rendelkezik. Ezért felesleges a csak
részleges törvényi szintü rendezés.
19./ A 9. . címének módosítását javaslom.
[Hatálybalépés]
Egyéb rendelkezések
Indokolás:
A cím nem felel meg az azt követõ rendelkezéseknek, ugyanis csak az /1/
bekezdés hatálybaléptetõ norma, az összes többi egyéb viszonyokat szabályoz,
ezért indokolt a változtatás.
20./ A 9. . /2/ bekezdésének módosítását javaslom.
"9.
(2) A Tv. 2/B.-2/D.-a és 3.-a (1) bekezdésének c) pontja alapján
megállapított kárpótlás esedékességének napja - a Tv. 16. -ának (1) bekezdése
szerint - 1992. január 1. A pénzbeli kárpótlás után kamat nem jár."
Indokolás:
A korábbi jogosultak sem kaptak kamatot a pénzbeli kárpótlás után, holott
igényük elbírálására és a kárpótlás kifizetésére jóval igényük benyújtását és
a törvényi esedékességet követõen került sor.
21./ A 9. . /3/ bekezdésének módosítását javaslom.
(3) E törvény hatálybalépésével egyidejüleg hatályát veszti a Tv. 3.-a
(1) bekezdésének d), e) pontja és (2) bekezdése, [8.-ának (4) bekezdése,]
9.-ának d)-f) pontja, 20.-ának (2) és (3) bekezdése, és a 20. (1)
bekezdésének számozása 20.-ra változik.
Indokolás:
A hatályon kivül helyezni kívánt rendelkezést jelenleg már nem alkalmazzák,
mivel a feltételek - az eredeti törvény hatálybalépése óta meghatározott idõ
eltelte - teljesültek. Ezért kifezett hatályon kivül helyezés indokolatlan és
ellentétes a kodifikációs gyakorlattal.
22./ A 9. . /4/ bekezdésének kiegészítését javaslom.
" 9. .
(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az 5-8. végrehajtására vonatkozó
eljárási szabályokat - ideértve a kárpótlási jegy helyett az ismételt
életjáradék választásának részletes szabályait - megállapítsa.
Indokolás:
A hatályos szabályok szerint is megilleti a jogosultat, hogy a határozat
jogerõre emelkedéséig kárpótlási jegy helyett életjáradékot kérjen. A javaslat
arra a rendkivüli helyzetre ad megoldást, amikor a kárpótlási jegyben történõ
kárpótlást megállapító határozat jogerõs. Az eljárási szabályok megállapítása
is csak ezen rendkivüli esetre indokolt, ennek viszont a felhatalmazás
szövegébõl ki kell tünnie.
23./ A 9. . kiegészítését javaslom új /5/ bekezdéssel.
"9.
"(5) A Tv. 6. .- a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki
" 6. . (5) A 2/A. . (1) bekezdésében meghatározott sérelmekért a
szabadságelvonás miatt megállapítható kárpótlásnál 20 %- kal több kárpótlás
jár."
Indokolás:
Összefügg a 6. alattival.
24./ A 9. . kiegészítését javaslom új /6/ bekezdéssel.
"9.
"(5) A Tv. 12. .- a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, a jelenlegi
/2/ és /3/ bekezdés számozása /3/ és /4/ bekezdésre változik.
" 12. . (2) Nem jár kárpótlás élet elvesztése esetén a 2/A. és 2/D. .
alapján, ha a sérelmet elszenvedett hozzátartozója külföldi államtól
kártalanításban, kárpótlásban vagy visszatérítésben részesült."
Indokolás:
Németország a Magyarországon kivül élõ, egykor magyar állampolgároknak
különféle jogszabályok és egyezmények alapján a fasiszta diktatúra alatt
okozott sérelmekért jóvátételt fizetett illetve fizet.
Ezen jóvátételt figyelembe kell venni a Magyar Állam által adandó kárpótlás
esetében.
Budapest, 1995. szeptember 19.
Dr. Sepsey Tamás
MDF