T/1294/13.. szám
E G Y S É G E S J A V A S L A T
a vámtarifáról szóló törvényjavaslat
Z Á R Ó S Z A V A Z Á S Á H O Z
Ellenjegyezte:
Dunai Imre
ipari és kereskedelmi miniszter
Budapest, 1995. november 2.
1
1995. évi ....... törvény
a vámtarifáról
A nemzetgazdaság fejlesztését és a hazai gazdaság védelmét szolgáló korszerû
vámrendszer megteremtése, az aktív vámpolitika érvényesítése, a
kereskedelempolitika és a vámokkal kapcsolatos nemzetközi kötelezettségek
összhangjának megteremtése érdekében az Országgyûlés a következõ törvényt
alkotja:
Általános rendelkezések
1.§
E törvény hatálya kiterjed a vámhatárt átlépõ minden árura.
2.§
A termék tarifális besorolásához, valamint a vám mértékének megállapításához -
amennyiben a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló
törvény (a továbbiakban: vámtörvény) eltérõen nem rendelkezik - e törvény
elõírásait kell alkalmazni.
A vámtarifa
3.§
A vámtarifa az Összehangolt Áruleíró és Kódrendszeren alapul, tartalmazza az
áruk vámtarifaszámát, a hozzá tartozó árumegnevezést és a vámtételeket.
Tarifális besorolás
4.§
A vámhatárt átlépõ minden áru esetében el kell végezni a vámtarifa szerinti
árubesorolást, amennyiben a vámtörvény írásbeli árunyilatkozat benyújtását
írja elõ, illetve írásbeli árunyilatkozat kiállításra kerül.
5.§
(1) A tarifális besorolás a termék azonosításához szükséges, az
árumegnevezések alapján legközvetlenebbül meghatározható, a termék fajtájának,
jellegének megfelelõ, a vámtarifában feltüntetett vámtarifaszámok alkalmazását
jelenti.
(2) A vámtarifaszám elsõ hat helyiértéke jelöli a nemzetközi elõírásoknak
megfelelõ osztályozást, a további alszámos bontás pedig a hazai
gazdaságpolitikai és statisztikai szempontokat érvényesíti.
6.§
A tarifális besorolás (áruosztályozás) általános szabályait e törvény
végrehajtási rendelete tartalmazza.
7.§
A vámtarifaszámokhoz tartozó árumegnevezésnél részletesebb áruleírást is
alkalmazni kell, az ezt meghatározó Vámtarifa Magyarázatot pénzügyminiszteri
rendelet határozza meg.
Vámtétel
8.§
(1) A vámtétel az árubesorolásnak megfelelõ árukra kivetendõ vám mértékét
határozza meg.
(2) A vámtételek kialakítása
a/ két- vagy többoldalú nemzetközi megállapodásokban, egyezményekben
foglalt kötelezettség szerint (szerzõdéses vámtételek); vagy
b/ ha a nemzetközi kötelezettségek lehetõvé teszik, a nemzetgazdasági
érdekek figyelembevételével, autonóm módon (autonóm vámtételek)
történhet.
9.§
A vámtarifa legnagyobb kedvezményes elbánás szerinti, valamint autonóm és
szerzõdéses preferenciális vámtételeket tartalmaz. A büntetõ vámtételekrõl a
13.§ rendelkezik.
Legnagyobb kedvezményes elbánás alapján
alkalmazandó vámtételek
10.§
A vámtarifa legnagyobb kedvezményes (II.) hasábjában az 1995.január 1-ével
létrehozott Világkereskedelmi Szervezet (a továbbiakban WTO) szerves részét
képezõ megállapodások [(Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény, a
továbbiakban GATT) GATT 1947 és GATT 1994] szerinti legnagyobb kedvezményes
elbánásnak megfelelõ vámtételeket kell feltüntetni, és azokból az országokból
származó áruk vámkezelésénél kell alkalmazni, amely országok a magyar
származású árukat a korlátlan és feltétel nélküli legnagyobb kedvezmény
elvének megfelelõ elbánásban részesítik.
Preferenciális vámtételek
11.§
(1) A vámtarifa preferenciális (I.) hasábjában kell feltüntetni azon
vámtételeket, amelyeket az Általános Preferencia Rendszer (a továbbiakban:
GSP) keretében (autonóm módon) preferenciális vámelbánásban részesített
országokból származó és onnan közvetlenül vásárolt áruk vámkezelésénél kell
alkalmazni.
(2) Ahol a vámtarifa preferenciális hasábja nem tartalmaz vámtételt, ott a
legnagyobb kedvezményes hasáb vámtételét kell alkalmazni.
(3) A preferenciális hasáb vámtételei azon Európán kívüli fejlõdõ országokból
származó termékek esetében alkalmazhatók, amely országok a magyar árukat a
legnagyobb kedvezmény elvének megfelelõ elbánásban részesítik és nem
alkalmaznak Magyarországgal szemben hátrányos megkülönböztetõ
intézkedéseket. Az /1/ bekezdés szerint preferenciális vámelbánásban
részesített országok felsorolását e törvény végrehajtási rendelete
tartalmazza.
12.§
Nemzetközi szerzõdések, két- vagy több oldalú szabadkereskedelmi
megállapodások is megállapíthatnak kedvezményes vámtételeket. Ezek mértékét a
vámtarifa megfelelõ, külön-külön hasábjai tartalmazzák. A kedvezményes
vámtételek alkalmazásánál a vonatkozó nemzetközi szerzõdések, megállapodások
elõírásait figyelembe kell venni.
Büntetõ vámtételek
13.§
A legnagyobb kedvezményes elbánás szerinti vámtétel háromszorosát, de legalább
húszszázalékos vámtételt kell alkalmazni azokból az országokból származó áruk
vámkezelésénél, amely országok nem részesítik a magyar származású árukat a
korlátlan és feltétel nélküli legnagyobb kedvezmény elvének megfelelõ
elbánásban. Azon országot (országokat), amelybõl (amelyekbõl) származó
vámárukra büntetõ vámtételeket kell alkalmazni, az ipari és kereskedelmi
miniszter és a pénzügyminiszter együttes rendeletben határozza meg.
A vámtételek módosítása
A vámtételek felemelése
14.§
A vámtarifa vámtételeinek felemelésére a versenyszabadság és
versenysemlegesség szem elõtt tartásával az alábbiak szerint kerülhet sor:
a/ a 10.§-ban említett vámtételek esetében a WTO által meghatározott
feltételekkel;
b/ a 11.§ hatálya alá tartozó vámtételeknél autonóm módon, a legnagyobb
kedvezményes hasábban megállapított vámtétel szintjéig;
c/ a 12.§-ban meghatározott esetekben a vonatkozó nemzetközi szerzõdésekben
foglalt feltételeknek megfelelõen.
A vámtételek csökkentése
15.§
A vámtételeket - ugyancsak a versenyszabadság és versenysemlegesség szem elõtt
tartásával - csökkenteni lehet, feltéve, hogy a csökkentés nemzetközi
szerzõdésekben rögzített kötelezettségvállalásainkkal, illetve a hazai
termelés szükséges mértékû védelmének igényével nem ellentétes és
költségvetési fedezete biztosítható:
a/ a gazdaság mûszaki fejlettségi színvonala növelésének elõsegítése céljából,
a környezet védelme érdekében, valamint a kultúra, a tudomány és az
oktatás-informatika területén való fejlõdése céljából;
b/ születõ iparágakban vagy szerkezeti átalakítás alatt álló szektorokban
felhasználásra kerülõ termékek esetében, valamint
c/ gazdaságilag indokolt hosszabb távon is elsõsorban importból beszerezhetõ
termékek esetében.
Átmeneti eltérés a Vámtarifa vámtételeitõl
16.§
(1) A vámtarifában meghatározott vámtételekbõl nemzetközi szerzõdés alapján
vagy nemzetgazdasági szempontok érvényesítése érdekében autonóm módon,
naptári évre meghatározva - a versenyszabadság és a versenysemlegesség szem
elõtt tartásával - az ipari és kereskedelmi miniszter a pénzügyminiszterrel
egyetértésben mind egyedi, mind általános formában vámkönnyítést adhat,
különösen olyan termékekre vonatkozóan:
a/ amelyekbõl nincs vagy nem elegendõ mennyiségû a hazai termelés,
b/ amelyek régiók fejlesztése, termékszerkezet átalakítása, munkahelyek
teremtése érdekében szükségesek,vagy
c/ amelyek a környezetvédelem érdekeit szolgálják.
(2) A vámkönnyítés (vámsemlegesítés) lehetséges formái: a vámkontingens
(értékben vagy mennyiségben megadva), a vámfelfüggesztés és a felhasználási
célhoz kötött vámtételcsökkentés (engedélyjegy).
(3) A vámtarifában meghatározott vámtételnél kedvezõbb vámtétel alkalmazása
feltételhez is köthetõ.
17. §
A vámtarifát, valamint az átmeneti jelleggel érvényesülõ vámtétel
kedvezményeket az ipari és kereskedelmi miniszter és a pénzügyminiszter
meghatározott idõre, általában egy naptári évre, de szükség esetén több évre
szólóan is, együttes rendeletben állapítja meg.
Vámtarifa Bizottság
18.§
A vámtarifa módosítását, illetve a vámtarifa vámtételeitõl történõ átmeneti
eltérítést érintõ kérdések vizsgálatát a Vámtarifa Bizottság végzi.
19.§
A Vámtarifa Bizottság vizsgálatát hivatalból vagy kérelemre végzi. A Vámtarifa
Bizottsághoz kérelemmel bárki fordulhat. A kérelmet a termelés, forgalmazás
vagy felhasználás szempontjából érintett minisztériumon, országos hatáskörû
szerven, köztestületen vagy érdekképviseleti szerven keresztül is be lehet
nyújtani.
20.§
A Vámtarifa Bizottság tesz javaslatot és készíti elõ a döntést:
a/ a vámtarifa nemzeti alszámainak, a hozzátartozó árumegnevezéseknek és
vámtételeinek módosítására, valamint
b/ a vámtarifa vámtételeinek módosításaira vonatkozóan.
21.§
A Vámtarifa Bizottság összetételét és ügyrendjét, továbbá a Vámtarifa
Bizottsághoz benyújtható kérelem alaki és tartalmi kellékeit e törvény
végrehajtási rendelete határozza meg.
Felhatalmazás és záró rendelkezések
22.§
Felhatalmazást kap az ipari és kereskedelmi miniszter és a pénzügyminiszter,
hogy együttes rendeletben szabályozza:
a/ az áruosztályozás általános szabályait;
b/ azon országok meghatározását, amelyekbõl származó termékek vámkezelésénél
a preferenciális hasábban feltüntetett vámtételeket kell alkalmazni;
c/ azon országok meghatározását, amelyekbõl származó termékek vámkezelésénél
büntetõ vámtételeket kell alkalmazni;
d/ a vámtarifát, annak hatályban tartását, a vámtételek emelését,
csökkentését, továbbá az átmeneti jelleggel érvényesíthetõ vámtétel
kedvezményeket;
e/ a Vámtarifa Bizottság összetételét és ügyrendjét, valamint a Vámtarifa
Bizottságnak benyújtható kérelem kellékeit.
23. §
Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy rendeletben szabályozza a
Vámtarifa Magyarázatot.
24.§
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.)
az alábbiak szerint módosul:
(1) Az Áht. 10. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ bekezdés lép:
"(3) Fizetési kötelezettséget elõírni, a fizetésre kötelezettek körét, a
fizetési kötelezettség mértékét, a kedvezmények, mentességek körét és
mértékét, továbbá elõlegfizetési kötelezettséget megállapítani - a díj és a
nemzetközi szerzõdésekben nem rögzített vámtételek kivételével - csak
törvényben lehet."
(2) Az Áht. 10. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) A törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerzõdésekben nem szabályozott
vámtételek kialakítását, módosítását, átmeneti idõre történõ csökkentését -
a törvényben szabályozott feltételek alapján és nemzetközi
kötelezettségeinkkel összhangban - az ipari és kereskedelmi miniszter és a
pénzügyminiszter együttes rendeletben szabályozza."
25. §
Ez a törvény 1996. január 1-én lép hatályba, és ezzel egyidejûleg hatályát
veszti a Kereskedelmi Vámtarifáról szóló 21/1976.(VI.28.) MT rendelet, az ezt
módosító 46/1977.(XII.8.) MT rendelet, az 1/1980.(I.16.) MT rendelet és az
58/1984.(XII.8.) MT rendelet.