Kapcsolódó módosító javaslat

dr. Gál Zoltán

az Országgyûlés elnökének

HELYBEN

Tisztelt Elnök Úr!

A Házszabály 102. § (1) bekezdése alapján a vámjogról, a

vámeljárásjogról, valamint a vámigazgatásról szóló T/1300.. számú

törvényjavaslathoz - a T/1300/76. számon benyújtott módosító javaslathoz

kapcsolódva - a következõ

kapcsolódó módosító javaslatot

terjesztem elõ:

A törvényjavaslat 8.§-át a következõ (4) bekezdéssel javaslom kiegészíteni:

A vámügynöki tevékenység engedélyezéséhez szükséges bankgarancia mértékét a

tervezett (elõzõ évben lebonyolított) éves áruforgalom együttes vámterhe 1/12.

részének nyolc százalékában kell meghatározni. Ez a mértékû bankgarancia

feljogosítja a vámügynököt, hogy a 209. paragrafus (1) bekezdésben

meghatározott valamennyi tevékenységet végezhesse.

Az elõzõ módosítás miatt a törvényjavaslat 133. §-a (8) bekezdése az alábbiak

szerint módosul:

A 7.§ (3) bekezdése alapján kezesség vállalás[ára]i tevékenységre engedéllyel

rendelkezõ [szállítmányozó és vámközvetítõ] és a 8.§ (4) bekezdésben

meghatározott vámügynöki tevékenységet végzõ, egyúttal halasztott vámfizetésre

is jogosult.

Indokolás:

A vámügynöki tevékenység végzéséhez szükséges bankgarancia mértékét nem

ajánlott túl magasan meghatározni. A vámügynök, mely a hatóság és az ügyfél

között mûködik közre, nem tulajdonosa az árunak, nem is lehet célja, hogy

kijátsza a jogszabályokat.

A túl magas szintre állított bankgarancia igény ellehetetleníti az ügynöki

tevékenység vállalását a bankgarancia beszerzésének magas költsége miatt.

(Különösen azok számára, akik a külkereskedelmi forgalomból a nagyobb

részarány vámügynöki bonyolítására vállalkoznának.)

Az ügynöki tevékenység végzéséhez nem célszerû jogcímenként külön-külön

bankgaranciát követelni. Az ügynök legfõbb célja, hogy hosszú távon megbízható

közremûködõ legyen. Nem a bankgarancia elvesztését félti, hanem tevékenysége

megtartását.

Budapest, 1995. október 24.

Bakonyi Tibor (MSZP)

országgyûlési képviselõ