Dr. Lövey László Gábor
országgyûlési képviselõ
módosító javaslat
dr. Gál Zoltán
az Országgyûlés elnökének
HELYBEN
Tisztelt Elnök Úr!
A takarmányok elõállításáról és forgalomba hozataláról szóló T/1304..
törvényjavaslat a preambulumban megfogalmazot céloknak nem felel meg minden
tekintetben. Ezért a Házszabály 94. § (1) bekezdése és 102. § (1) bekezdése
alapján a takarmányok elõállításáról és forgalomba hozataláról szóló T/1304..
számú törvényjavaslathoz a következõ átfogó
m ó d o s í t ó j a v a s l a t o t
terjesztem elõ:
· A törvényjavaslat 1. § (1) bekezdése az alábbiak szerint változik:
a) a takarmányok, takarmány-alapanyagok, takarmány-kiegészítõanyagok,
takarmány-adalékanyagok, gyógyszeres takarmányok, elõkeverékek,
takarmánykeverékek, [tápok], tápszerek elõállítására, importjára, forgalomba
hozatalára, forgalmazására, [és] felhasználására, minõségvizsgálatára és -
ellenõrzésére;
b) a takarmányok elõállításával, importálásával, forgalomba hozatalával,
forgalmazásával és felhasználásával foglalkozó valamennyi természetes és jogi
személyre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaságra.
I n d o k l á s
A takarmánykeverék kifejezés azonos a táp fogalmával, felesleges a dupla
szóhasználat, a további kiegészítés pedig pontosítja a törvény hatályát.
· A törvényjavaslat 2. § 2.) pontja módosul:
"... takarmánykeverékeket, [tápot] és..."
I n d o k l á s
Lsd: ad. 1. § indoklása
· A törvényjavaslat 2. § 7.) pontja módosul:
7.) elõkeverék: különbözõ takarmány-alapanyagok, [és] takarmány
kiegészítõ-anyagok és takarmány adalék-anyagok olyan keveréke, amely a teljes
értékû takarmánykeverék gyártásához alapanyagul szolgál;
I n d o k l á s
A szakma szabályai szerint a takarmány adalék-anyagot is fel kell
sorolni.
· A 2. § 8.) pontja helyébe új 8.) pont lép:
[8.) takarmánykeverék: állatok etetésére vagy további feldolgozás céljára
a takarmány-alapanyagok összekeverésével elõállított nem teljes értékû,
önállóan etethetõ takarmány;]
8.) takarmánykeverék: meghatározott korú és hasznosítási irányú
állat táplálóanyag szükségletét önmagában etetve kielégítõ takarmány;
I n d o k l á s
A táp azonos a takarmánykeverékkel, ezért az táp fogalmát az egész
törvénytervezetbõl kihagyásra javaslom.
· A 2. § 9.) pontja kimarad:
[9.) táp: teljes értékû takarmánykeverék, amely a meghatározott korú és
hasznosítási irányú állat táplálóanyag szükségletét önmagában etetve
kielégíti;]
I n d o k l á s
Lásd: elõzõ indoklás.
· A 2. § 10.) ponttól 15.) ponttig a számozás értelemszerûen változik.
I n d o k l á s
Elõzõleg egy pont elhagyását indítványoztam.
· A törvényjavaslat 2. § 16.) pontja az alábbiak szerint változik:
[16.)] 15.) takarmányforgalmazás: a takarmányok értékesítése [elõtti
tárolása és értékesítése];
I n d o k l á s
Az eredeti megfogalmazás értelemzavaró.
· A 2. § 17.) pont számozása - értelem szerûen - változik, az alábbi
szövegmódosításokkal:
[17.)] 16.) takarmány-elõállító üzem: az az üzem, amely takarmány-
alapanyagot, takarmány-kiegészítõanyagot, takarmány-adalékanyagot,
elõkeveréket, vagy ezekbõl takarmánykeveréket, [tápot,] tápszert, gyógyszeres
takarmányt[, illetve táplálóértékkel nem rendelkezõ takarmány- kiegészítõ-
anyagot] állít elõ.
I n d o k l á s
A táp fogalom kihagyását már indokoltam, a táplálóértékkel nem rendelkezõ
takarmány-kiegészítõanyag fogalom az állatgyógyászati készítmények kategóriába
sorolt az Állategészségügyi törvény szerint. Az ilyen készítményt elõállító
üzem pedig gyógyszerüzemnek minõsül és nem takarmánykeverõnek.
· A tervezet 18.)-19.) pontjainak számozása változik:
[18.)] 17.)
[19.)] 18.)
I n d o k l á s
Egy pont kiesett a "táp" fogalom elhagyása miatt.
· A 3. § (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
(1) A takarmány, a takarmány-alapanyag, a takarmány-kiegészítõanyag, a
takarmány-adalékanyag, a gyógyszeres takarmány, az elõkeverék, a
takarmánykeverék, a [táp,] a tápszer és a szálas és tömegtakarmány
elõállításával, forgalomba hozatalával kapcsolatos minõsítési, engedélyezési,
nyilvántartási [és ellenõrzési] feladatokat [takarmányozási hatósági
jogkörben] a mezõgazdasági minõsítõ feladatokat ellátó intézet (a
továbbiakban: minõsítõ intézet), [az állatgyógyászati- oltóanyag gyógyszer- és
takarmányellenõrzési feladatokat ellátó intézet (a továbbiakban: ellenõrzõ
intézet),] az ellenõrzési feladatokat [valamint] a területi szervként mûködõ
Megyei Á[á]llategészségügyi és É[é]lelmiszerellenõrzõ Á[á]llomás (a
továbbiakban: Állomás) [(a minõsítõ intézet, az ellenõrzõ intézet, az Állomás]
(a továbbiakban együtt: takarmányozási hatóság) látja el.
I n d o k l á s
Ezzel a változattal az eddigi három hatóság helyett kettõre csökken a
hatóságok száma, a hatósági profilok tisztulnak.
· A 3. § (2) bekezdésének teljes elhagyását javasolom:
[(2) A törvényben meghatározott esetekben takarmányozási hatósági
feladatokat lát el a Földmûvelésügyi Minisztérium (a továbbiakban:
minisztérium) és a takarmány-felügyelõ is.]
I n d o k l á s
Ez a törvénytervezet további részébõl kitûnik, felesleges szószaporítás.
· A 4. § (1) bekezdése helyébe új (1) bekezdés lép:
[(1) A forgalomba hozatal céljából gyártó takarmány-elõállító üzem
létesítésének engedélyezéséhez az ellenõrzõ intézet, illetve az Állomás
szakhatósági hozzájárulása is szükséges.]
(1) Takarmány-elõállító üzem létesítésének engedélyezéséhez a
minõsítõ intézet engedélye szükséges, amely az illetékes Állomás
szakhatósági hozzájárulása alapján adható ki.
I n d o k l á s
Ezzel tágítom a kört, ugyanis pl. nem minõsül forgalomba hozatalnak, ha
valaki a saját 10.000 db sertésének állít elõ saját maga takarmányt,
ugyanakkor óriási veszélyt rejt az engedélynélküliség.
· A törvényjavaslat 4. § (2) bekezdése módosul:
(2) A környezetvédelmi és közegészségügyi feltételek biztosítása az új
takarmány-elõállító üzem létesítésének elõfeltétele. Az olyan takarmány-
elõállító üzemek létesítéséhez[, amelyek állati hulladékból állítanak elõ
takarmányt,] az illetékes környezetvédelmi felügyelõség és az ÁNTSZ
szakhatósági állásfoglalását is be kell szerezni.
I n d o k l á s
Minden keverõüzemhez kellenek az említett engedélyek, nem csak az állati
hulladékból elõállítókhoz.
· A 4. § (3) bekezdése kimarad, helyébe új (3) bekezdés lép:
[(3) A csak saját felhasználás céljából, - gyógyszert nem tartalmazó -
takarmányt, takarmánykeveréket, tápot és tápszert elõállító üzem létesítését a
takarmány-elõállítási tevékenység megkezdése elõtt 30 nappal be kell jelenteni
- nyilvántartásba vétel céljából - az Állomásnak, továbbá az Állami
Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak (a továbbiakban: ÁNTSZ).]
I n d o k l á s
Lásd: indoklás 4. § (1) bekezdéshez.
A 4. § (4) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
(3) A takarmány-elõállító üzem mûködésének megkezdése elõtt legalább 30
nappal engedélyt kell kérni a minõsítõ intézettõl, a takarmányelõállítási
tevékenység megkezdésére és az elõállítani kívánt takarmányok körére. A
takarmány-elõállító üzem mûködését az Állomással, az ÁNTSZ-szel és az
illetékes szakhatóságokkal egyetértésben., gyógyszeres takarmány esetén az
állatgyógyászati készítményekkel foglalkozó intézet szakhatósági véleményének
figyelembevételével kell engedélyezni.
I n d o k l á s
Lásd: 3. § (1) bekezdés indoklása.
A törvénytervezet 4. § (5) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
[(5)] (4) Az engedélyben feltüntetett takarmányok körét csak a[z
ellenõrzõ] minõsítõ intézet engedélyével lehet bõvíteni.
I n d o k l á s
Lásd: 3. § (1) bekezdésének indoklása.
· A törvényjavaslat 4. § (6) bekezdése az alábbiak szerint változik:
[(6)] (5) A[z ellenõrzõ] minõsítõ intézet, illetve az Állomás ötévenként
felülvizsgálja, hogy a takarmány-elõállító üzem megfelel-e az (1) bekezdésben
foglalt feltételeknek.
I n d o k l á s
Lásd: 3. § (1) bekezdésének indoklása.
· A tervezet 5. § (1) bekezdése az alábbiak szerint változik:
(1) Takarmány elõállításához csak engedélyezett takarmány-alapanyagot,
takarmány-kiegészítõanyagot, takarmány-adalékanyagot lehet felhasználni. Nincs
szükség engedélyre a természetes állapotú, növényi eredetû[, illetve
szabvánnyal rendelkezõ] alapanyagok esetében.
I n d o k l á s
Álláspontom szerint éppen a minõsítésnek kell megvizsgálni, hogy
megfelel-e a szabványnak a kérdéses alapanyag.
· Az 5. § (4) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
"...takarmánykeveréket, [tápot és] tápszert.."
I n d o k l á s
Lásd: ad. 1. § indoklása.
· Az 5. § (5) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
·
" . . . felhasználhatóságáról [a takarmányozási hatóság] az Állomás dönt."
I n d o k l á s
Lásd: 3. § (1) bekezdésének indoklása.
· A törvényjavaslat 6. § (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
(1) A forgalomba hozatalt, illetve a felhasználást megelõzõen az új
takarmányt, takarmány-alapanyagot, takarmány-kiegészítõanyagot, takarmány-
adalékanyagot, valamint a hazai engedéllyel [vagy szabvánnyal] nem rendelkezõ
import takarmányt a takarmányozási célú hasznosíthatóság szempontjából
minõsíteni kell. A minõsítés iránti kérelmet a minõsítõ intézethez kell
benyújtani, amely a minõsítésrõl határozatot ad ki[.], ami egyben a termék
forgalombahozatali engedélye.
I n d o k l á s
Fogalompontosítás.
· A 6. § (2) bekezdés elmarad:
[(2) A minõsítést megelõzõ vizsgálatoknak ki kell terjednie
a) a szükséges laboratóriumi vizsgálatokra;
b) szükség szerint az állatetetési kísérletekre.]
I n d o k l á s
Miután az összes vizsgálat felsorolása meghaladja a törvény terjedelmét,
javasolom, hogy ezt is inkább el kellene hagyni és a végrehajtási utasításban
erre kitérni.
· A 6. § (2) bekezdés helyébe új (2) bekezdés lép:
(2) Gyógyszeres takarmány esetén az engedély az állatgyógyászati
készítményekkel foglalkozó intézet szakhatósági véleménye alapján adható
ki.
I n d o k l á s
Az állatgyógyászati készítményekhez ez az intézet ért, szakhatósági
véleményük nem nélkülözhetõ.
· A törvényjavaslat 6. § (3) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
(3) A hazai és nemzetközi takarmányozásban ismeretlen, illetve
tisztázatlan hatású új takarmányok minõsítéséhez a minõsítõ intézet
[felkérésére a minisztérium által kijelölt szakmai bizottság állásfoglalását
kell kérni.] szakértõt kérhet fel.
I n d o k l á s
Ne bonyolítsuk az életet, az intézet maga kérjen fel szakértõt - esetleg
többet is - , minek ehhez a minisztérium?
A 7. § új, d) ponttal bõvül:
d) gyógyszeres takarmány esetében az állatgyógyászati készít-ményekkel
foglalkozó intézet szakhatósági véleménye alapján
I n d o k l á s
Lásd: 6. § (2) bekezdés indoklása.
· A 8. § (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
(1) Takarmány-alapanyagot, takarmány-kiegészítõanyagot, takarmány-
adalékanyagot, gyógyszeres takarmányt, elõkeveréket, takarmánykeveréket,
[tápot] és tápszert csak olyan csomagolóanyagban lehet forgalomba hozni, amely
biztosítja a takarmány minõségének megóvását.
I n d o k l á s
Lásd: 1. § indoklása.
· A 8. § (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
"(2) A [takarmány-elõállító üzemben elõállított] takarmány-alapanyag,
illetve takarmány-kiegészítõanyag, takarmány-adalékanyag, gyógyszeres
takarmány, elõkeverék, takarmánykeverék, [táp] és tápszer csomagolóanyagán,
illetve címkéjén magyarul, jól olvashatóan, eltávolíthatatlanul és
észrevehetõen fel kell tüntetni a takarmány:"
I n d o k l á s
A takarmány alapanyagot, kiegészítõ vagy adalékanyagot nem csak
takarmányelõállító üzemben lehet elõállítani, az ásványi anyagok vagy
vitaminok gyógyszrüzemekbõl vagy ipari üzemekbõl származnak, címkézésük
azonban legalább annyira fontos.
· A 8. § (2) bekezdése d) pontja az alábbiak szerint módosul:
" . . . törzskönyvi számát, mennyiségét és hatóanyagának . . . "
I n d o k l á s
A gyógyszerkészítmény mennyiségét kell elõbb megadni, csak utána a
hatóanyag mennyiségét.
· A 8. § (2) bekezdése e) pontja az alábbiak szerint módosul:
e) [szükség szerint] az élelmezés-egészségügyi várakozási idõt;
I n d o k l á s
Az élelmezésegészségügyi várakozási idõt mindig fel kell tüntetni, nulla
nap esetében is.
· A 8. § (2) bekezdése g) pontja az alábbiak szerint módosul:
g) megfelelõ alkalmazásást lehetõvé tevõ [etetési ] útmutatót;
I n d o k l á s
Alapanyag esetén pl. nem etetési, hanem felhasználási útmutató kell.
· A tervezet 8. § (4) bekezdése elmarad:
[(4) A takarmány-elõállító üzemen kívül elõállított takarmány-alapanyagok
esetében azok csomagolóanyagán, illetve kísérõ okmányán fel kell tüntetni:
a) az elnevezést;
b) a rendeltetést;
c) az elõállítás idõpontját, helyét;
d) származását.]
I n d o k l á s
Minden takarmányt egyformán kell címkézni, a biztonság érdekében nem
tehetõk különbségek.
· A 9. § (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
(1) Belföldi felhasználás vagy forgalomba hozatal céljából kizárólag az e
törvény elõírásainak megfelelõ takarmányt szabad importálni. Az importálni
kívánt takarmányt csak a minõsítõ intézet forgalombahozatali engedélyével
lehet behozni. [, vámkezeltetni. A minõsítõ intézet dönt a vizsgálatok
szükségességérõl és körérõl.]
I n d o k l á s
Lásd: 6. § (1) bekezdés indoklása, illetve a vámkezeléshez másmilyen
engedély kell, továbbá nyilvánvaló, hogy minõsítõ intézet dönt a vizsgálatok
szükségességérõl. Ez felesleges szószaporítás.
· A 9. § (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
(2) Tilos olyan takarmányt importálni, elõállítani, forgalomba hozni,
forgalmazni és felhasználni, amely Magyarországon nem törzskönyvezett
állatgyógyászati készítményt tartalmaz.
I n d o k l á s
A kiegészítés pontosítja a törvényben foglaltakat.
· A 10. § (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
(1) A takarmány, takarmány-alapanyag, takarmány-kiegészítõanyag,
takarmány-adalékanyag, gyógyszeres takarmány, elõkeverék, takarmánykeverék,
[táp] és tápszer, szálas és tömegtakarmány elõállításával, importjával,
forgalomba hozatalával, forgalmazásával, felhasználásával és vizsgálatával
kapcsolatos szabályozási, szervezési, igazgatási és hatósági feladatokat a
minisztérium, a takarmányozási hatóság és a takarmány-felügyelõ látja el.
I n d o k l á s
Lásd: ad. 1. § indoklása, illetve fogalomkiegészítés.
· A 10. § (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
(2) a) A takarmány-felügyelõ elsõ fokú határozatát felettes szervként a[z
ellenõrzõ ] minõsítõ intézet és az Állomás vezetõje bírálja el.
I n d o k l á s
Lásd: 3. § (1) bekezdés indoklása.
· A 11. § (1) bekezdés c) pontja kimarad:
[c) gondoskodik a takarmányozásra vonatkozó kötelezõ elõírásokat, szakmai
irányelveket, ajánlásokat tartalmazó takarmánykódex kialakításáról és
közzétételérõl;]
I n d o k l á s
Ez a záró rendelkezésekben (lásd: 20. §) már benne van.
· A 11. § (1) bekezdés d) pontja c) ponra változik:
[d)] c)
I n d o k l á s
Egy pont elhagyását javasoltam.
· A 12. § bevezetõ szakasza az alábbiak szerint módosul:
A minõsítõ intézet [takarmányozási hatósági jogkörében] feladatai:
I n d o k l á s
Felesleges szócséplés, törvénybõl következõen mi másról lenne szó?
· A 12. § bevezetõ szakasza az alábbiak szerint módosul:
a) minõsíti:
1. az új takarmányt;
2. a hazai engedéllyel nem rendelkezõ import takarmányt;
3. a [szolgáltatást végzõ ] takarmányvizsgáló laboratóriumokat;
I n d o k l á s
Minden takarmányminõsítést végzõ laboratóriumot minõsít, nem csak a
szolgáltatást végzõt, a hatósági minták ellenõrzését végzõket is.
· A 12. § b) pontja az alábbiak szerint módosul:
b) engedélyezi:
1. a takarmány-alapanyagot, takarmány-kiegészítõanyagot, takarmány-
adalékanyagot, gyógyszeres takarmányt, elõkeveréket, takarmánykeveréket és
tápszert gyártó takarmány-elõállító üzem mûködését, továbbá az elõállítani
kívánt takarmányok körét,
[1.] 2. a minõsített új takarmányok elõállítását és forgalombahozatalát
[2.] 3.
[3.] 4. az import termékek takarmányozási célú [behozatalát,
forgalmazását,] forgalomba hozatatlát.
[4.] 5. a [szolgáltatást végzõ ] takarmányvizsgáló laboratóriumok
mûködését;
I n d o k l á s
Lásd: 3. § (1), 6 § (1), 12 § a) 3. pont indoklások.
· A 12. § c) pontja az alábbiak szerint módosul:
c) nyilvántartja, ellenõrzi és irányítja a [szolgáltatást végzõ]
takarmányvizsgáló laboratóriumokat.
I n d o k l á s
Lásd: 12 § a) 3. pont indoklása.
· A 13. § kimarad, helyébe új 13. § lép:
[Az ellenõrzõ intézet takarmányozási hatósági jogkörében:
a) engedélyezi:
1. a természetes állapotú növényi eredetû, illetve szabvánnyal rendelkezõ
alapanyagok kivételével a takarmány-alapanyagot, takarmány-kiegészítõanyagot,
nem nutritív testidegen takarmány-kiegészítõanyagot, takarmány-adalékanyagot,
gyógyszeres takarmányt, elõkeveréket és tápszert forgalomba hozatal céljára
gyártó takarmány-elõállító üzem mûködését, továbbá az elõállítani kívánt
takarmányok körét;]
b) szakhatósági hozzájárulást ad az a/1 pontban meghatározott
takarmányokat elõállító üzem létesítéséhez
c) nyilvántartja:
1. a forgalomba hozatal céljából gyártó takarmány-elõállító üzemeket;
2. a csak saját felhasználás céljából takarmányokat elõállító üzemeket;
3. a forgalomba hozatal céljából elõállított takarmányokat és azok
gyártmánylapját;
4. a minõsített, illetve az engedélyezett takarmányokat.
d) ellenõrzi:
1. a takarmány-alapanyagot, a takarmány-kiegészítõanyagot, nem nutritív
testidegen takarmány- kiegészítõ-anyagot, a takarmány-adalékanyagot, a
gyógyszeres takarmányt, elõkeveréket, a tápszert és azok elõállítását,
kezelését, forgalomba hozatalát és felhasználását;
2. az import takarmányok kezelését, forgalomba hozatalát és
felhasználását;
3. a hatósági ellenõrzés során vett takarmányminták vizsgálatára kijelölt
laboratóriumokat;
e) koordinálja és szakmailag irányítja a területi és központi
takarmányellenõrzési feladatokat;
f) kiszabja a minõségvédelmi bírságot.]
Az állatgyógyászati készítményekkel foglalkozó intézet feladatai:
a/ szakhatósági hozzájárulást ad állatgyógyászati készítmény
vonatkozásában:
1. a gyógyszeres takarmányt elõállító üzem engedélyezéséhez,
2. az új és import gyógyszeres takarmány forgalombahozatali
engedélyének kiadásához,
3. a minõsítõ intézethez benyújtott gyógyszeres takarmányok
nyilvántartásba vételéhez.
4. a gyógyszeres takarmányt vizsgáló laboratóriumok
engedélyezéséhez.
b/ Szakmailag irányítja:
a gyógyszeres takarmányt vizsgáló laboratóriumok tevékenységét az
állatgyógyászati készítmények vonatkozásában.
c/ Szükség esetén javasolhatja a minõsítõ intézet felé a gyógyszeres
takarmányt vizsgáló laboratóriumok engedélyének a visszavonását.
I n d o k l á s
Ezzel a szakmai háttérrel biztosított a gyógyszeres takarmányokkal
kapcsolatos valamennyi eljárás, ugyanakkor ez az intézet szakhatóság, az
ügyfél kizárólag a minõsítõ intézettel áll kapcsolatban, így a hatóságok száma
örvendetes módon csökken.
· A 14. § kimarad, helyébe új 14. § lép:
[Az Állomás takarmányozási hatósági jogkörében:
a) engedélyezi a takarmánykeveréket és tápot forgalomba hozatal céljára
gyártó takarmány-elõállító üzem mûködését, továbbá az elõállítani kívánt
takarmányok körét;
b) szakhatósági hozzájárulást ad a takarmánykeveréket és tápot elõállító
üzem létesítéséhez;
c) nyilvántartja:
1. a takarmánykeveréket és tápot forgalomba hozatal céljából gyártó
takarmány-elõállító üzemeket;
2. a csak saját felhasználás céljából takarmányokat elõállító üzemeket;
3. a forgalomba hozatal céljából elõállított takarmányokat és azok
gyártmánylapját;
4. a minõsített, illetve engedélyezett takarmányokat;
d) ellenõrzi:
1. a takarmánykeveréket, a tápot és azok elõállítását, kezelését,
forgalomba hozatalát és felhasználását;
2. a forgalomba hozott és importált szálas és tömegtakarmányok nem
kívánatos mérgezõ anyagait;
e) kiszabja a minõségvédelmi bírságot.]
Az állomás feladatai:
a/ szakhatósági hozzájárulást ad a takarmány-elõállító üzem
létesítéséhez,
b/ ellenõrzi:
1. a takarmány-elõállító üzemeket,
2. takarmányok elõállítását, kezelését, forgalmazását,
forgalombahozatalát, felhasználását és összetételét,
3. a forgalomba hozott és importált szálas és tömegtakarmányok
nem kívánatos mérgezõ anyagait.
I n d o k l á s
Lásd. 3. § (1) bekezdés indoklása, azaz a hatósági profil tisztítása, a
takarmányellenõrzés teljes egészében állomási hatáskör lesz.
· A 15. § (1) bekezdés módosul:
(1) Az [ellenõrzõ] minõsítõ intézet és az Állomások takarmány-felügyelõi
részére szolgálati igazolványt kell adni.
I n d o k l á s
Lásd. 3. § (1) bekezdés indoklása.
· A 15. § (2) bekezdés kimarad:
[(2) A takarmány-felügyelõ jogosult
a) ellenõrizni:
1. a takarmány-elõállító üzemeket, importõröket és forgalmazó egységeket;
2. az elõállítás személyi és tárgyi feltételeit;
3. a gyártásban felhasznált takarmány-alapanyagok, valamint az
elõállított takarmányok nyilvántartását, forgalmazását, tárolását;
b) laboratóriumi vizsgálatok céljára térítésmentes mintát venni;
c) a 18. § a), c), d), és f) pontjaiban foglalt hatósági intézkedéseket
alkalmazni.]
I n d o k l á s
Mindez a törvény szellemébõl fakad, felesleges a szót szaporítani.
· A 15. § (3) bekezdés (2) bekezdésre módosul, az alábbi változásokkal:
[(3)] (2) A takarmány-felügyelõ beléphet a takarmány-elõállító üzem, az
importáló, a takarmányforgalmazó területére, továbbá a takarmányt, takarmány-
alapanyagot, takarmány-kiegészítõanyagot, takarmány- adalékanyagot,
gyógyszeres takarmányt, elõkeveréket, takarmánykeveréket, [tápot] és tápszert
árusító üzlethelyiségbe, megtekintheti a dokumentációkat és a ki és berakodás
helyén a szállítóeszközöket.
I n d o k l á s
Lásd: 1. § indoklása.
A 15. §. új (3) bekezdéssel egészül ki:
(3) A takarmányüzemi ellenõrzések száma évente maximum hat alkalom,
alkalmanként maximum tizenöt mintavétel, mintánként maximum négy
vizsgálat. A mennyiben a vizsgált minták több, mint 50%-a kifogásolt, a
további ellenõrzések számát az állomás vezetõje állapítja meg mindaddig,
amíg a kifogásoltság 50%-ra csökken.
I n d o k l á s
Ezek a számok a jelenlegi ellenõrzési eseteknél és mintavételeknél
alacsonyabb értékeket adnak meg, hiszen ha az ellenõrzések száma kedvezõ
eredményû, miért terheljük felesleges költségekkel a
takarmányelõállítókat, ugyanakkor a hibás takarmányt elõállítók
fokozottabb ellenõrzésre számíthatnak.
· A 17. § (2) bekezdése elmarad:
[(2) Ha az ellenõrzõ intézet és az Állomás az ellenõrzés körében végzett
vizsgálatai során megállapítja, hogy az elõállított, illetve a forgalomba
hozott takarmány jogszabályban meghatározott követelményeknek nem felel meg,
az (1) bekezdésben foglaltakon kívül az eltérés mértékétõl függõen
szabályozott pótdíjat kell fizetni.]
I n d o k l á s
Értelmetlennek tartom a pótdíj bevezetését úgy ahogy van, hiszen a 19. §
igen kimerítõen foglalkozik a minõségvédelmi bírsággal. Két büntetõ díjszabást
feleslegesnek tartok.
· A 17. § további bekezdéseinek számozása értelemszerûen változik:
[(3)] (2) "Az (1) és [(2)]"
[(4)] (3)
· A 18. § (1) bekezdés az alábbiak szerint módosul:
(1) Minden olyan esetben, amikor az [ellenõrzõ intézet és] az Állomás az
e törvényben, vagy a vonatkozó más jogszabályban, elõírásban foglaltak
megszegését észleli:
I n d o k l á s
Lásd: 3. § (1) bekezdés indoklása.
· A 18. § (1) bekezdés a) pontja az alábbiak szerint módosul:
a) [megtilthatja] felfüggesztheti az üzem, berendezés, gép, felszerelés
mûködtetését, [illetve] megtilthatja a csomagolóanyag felhasználását, továbbá
a takarmánytároló hely vagy a szállítóeszköz használatát, kezdeményezheti a
takarmányt árusító üzlet mûködési engedélyének visszavonását;
I n d o k l á s
Mindig az engedélyezõ tilthat csak meg valamit, az üzem, berendezés, gép,
felszerelés engedélyezõje pedig a minõsítõ intézet. Ezért az Állomás csak
felfüggesztheti mindezt.
· A 18. § (1) bekezdés c) pontja az alábbiak szerint módosul:
c) [az állat, illetve] az ember egészségét veszélyeztetõ takarmányok
forgalomba hozatala, illetve felhasználása esetén [a takarmányozási hatóság]
értesíti az ÁNTSZ illetékes városi intézetét;
I n d o k l á s
Az állat egészsége álláspontom szerint nem az ÁNTSZ hatáskörébe tartozik,
ezért javasolom kihúzni, a 18. § (1) pedig már nevesítette az Állomást.
· A 18. § (1) bekezdés e) pontja kimarad, helyébe új e) pont lép:
[e) felfüggeszti illetve visszavonja a 12-14. §-ban foglalt engedélyeket,
kijelölést, minõsítést és nyilvántartásba vételt;]
e) javasolhatja a minõsítõ intézet felé a 12. § -ban foglalt engedélyek,
nyilvántartások visszavonását, felfüggesztését, módosítását,
I n d o k l á s
Miután az engedélyeket a minõsítõ adta ki, az állomás csak javasolhatja
ezek visszavonását.
· A 18. § (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
(2) Az [ellenõrzõ intézet és az] Állomás csökkent értékûnek nyilvánítja
azt a takarmányt, amelynek összetevõi és beltartalmi értékei a jogszabályban
meghatározott mértéknél [megengedettnél] nagyobb mértékben eltérnek a
[jelölésen, illetve a takarmány kísérõ okmányán feltüntetett] garantált
beltartalmi értékektõl, de nem veszélyeztetik az állat és az ember egészségét.
A [takarmányozási hatóság által] végrehajtott értékcsökkentés mértékét a
felhasználó számára egyértelmûen jelezni kell.
I n d o k l á s
Ez az ellenõrzést végzõ hatóság ( 3. § (1)), azaz az Állomás feladata, a
szóhasználatot pedig korrigáltam a 19. § (1)-ben használtakra.
· A 19. § kimarad, helyébe új 19. § lép:
[(1) Ha a vizsgálat során az ellenõrzõ intézet és az Állomás
megállapítja, hogy az elõállított, illetve forgalomba hozott takarmány
beltartalmi értékei jogszabályban meghatározott mértéknél nagyobb mértékben
eltérnek a garantált beltartalmi értékektõl, az elõírt szinttõl eltérõ
mértékben gyógyszerhatóanyagot, vagy a maximális szintet meghaladó mértékben
nem kívánatos mérgezõ anyagot tartalmaz, minõségvédelmi bírságot szab ki.
(2) A minõségvédelmi bírságot a vizsgált tétellel azonos takarmányra
lehet kiszabni. A minõségvédelmi bírság összege a vizsgált tétellel azonos
takarmány kereskedelmi értékének legalább kétszerese, és legfeljebb tízszerese
lehet. A vizsgált tétellel azonos takarmány fogalmát, valamint a
minõségvédelmi bírságra vonatkozó elõírásokat jogszabály tartalmazza. A
minõségvédelmi bírság a 18. § szerinti intézkedések mellett is kiszabható.
(3) A vizsgálati pótdíj (17.§ (2) bekezdés) és a minõségvédelmi bírság
együttes kiszabásának nincs helye.
(4) A minõségvédelmi bírságot az ellenõrzõ intézet, illetve az Állomás
folyószámlájára kell befizetni. A befolyt összeg felhasználásáról a
takarmányvizsgálati módszerek korszerûsítésére és a takarmányok minõségének
javítását elõsegítõ intézkedésekre figyelemmel a minisztérium dönt.]
(1) Ha a vizsgálat során az Állomás megállapítja, hogy az
elõállított, illetve forgalomba hozott takarmány beltartalmi értékei
jogszabályban meghatározott mértéknél nagyobb mértékben eltérnek a
garantált beltartalmi értékektõl, az elõírt szinttõl eltérõ mértékben
gyógyszerhatóanyagot, vagy a maximális szintet meghaladó mértékben nem
kívánatos mérgezõ anyagot tartalmaz, minõségvédelmi bírságot szab ki.
(2) A minõségvédelmi bírság összege az ellenõrzési vizsgálati díj
tízszerese. A vizsgált tétellel azonos takarmány fogalmát, valamint a
minõségvédelmi bírságra vonatkozó elõírásokat jogszabály tartalmazza. A
minõségvédelmi bírság a 18. § szerinti intézkedések mellett is
kiszabható.
(3) A minõségvédelmi bírságot az Állomás folyószámlájára kell
befizetni. A befolyt összeg felhasználásáról a takarmányvizsgálati
módszerek korszerûsítésére és a takarmányok minõségének javítását
elõsegítõ intézkedésekre figyelemmel a minisztérium dönt.
I n d o k l á s
A minõségvédelmi bírság kiszabásának szubjektivitását ezzel
megszûntetjük, a takarmányelõállítók számára ezzel bizonyos védelmet nyújtunk.
Az eredeti tervezet komoly jogviták lehetõségét rejti magában.
· A 20. § (1) bekezdés e) pontja az alábbiak szerint módosul:
e) a [tápok] takarmánykeverékek és tápszerek minõségi követelményeit;
I n d o k l á s
Lásd: 1. § indoklása.
· 20. § (1) bekezdés g) pontja az alábbiak szerint módosul:
g) a takarmány-alapanyagot, a takarmány-kiegészítõanyagot és takarmány-
adalékanyagot, az elõkeveréket, a takarmánykeveréket, [a tápot,] a tápszert és
a gyógyszeres takarmányt elõállító üzemek engedélyezését, üzemeltetését,
technológiai elõírásait;
I n d o k l á s
Lásd: 1. § indoklása.
· A 20. § (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
(2) Felhatalmazást kap a földmûvelésügyi miniszter, hogy kijelölje a
minõsítõ, illetõleg ellenõrzõ feladatokat ellátó [intézetet] szervezetet.
I n d o k l á s
Az Állomások nem minõsíthetõk intézetnek, ezért jobb a szervezet
megnevezés.
· A 21. § az alábbiakkal egészül ki:
A törvény hatályba lépése elõtt takarmány-elõállításra, forgalomba
hozatalra, laboratóriumi tevékenységre kiadott engedélyek továbbra is
érvényben maradnak.
I n d o k l á s
Ezzel biztosítjuk a teljes tevékenységi kör folyamatosságát.
Budapest, 1995. szeptember 20.
Dr. Lövey László Gábor
MSZP