1
A Magyar Köztársaság Kormánya
T/1304/6.. szám
EGYSÉGES TÖRVÉNYJAVASLAT
a takarmányok elõállításáról és forgalomba hozataláról
Elõadó: Dr. Lakos László
Törvényjavaslat
a takarmányok elõállításáról és forgalomba hozataláról
Az Országgyûlés annak érdekében, hogy a takarmányok biztosítsák az
állatok korcsoportjának és hasznosítási irányának megfelelõ táplálóanyag-
tartalmat és a gazdasági haszonállatok esetében szolgálják a genetikai
potenciál hatékony kihasználását, valamint ne károsítsák az állatok egészségét
és megfeleljenek az állattartás állatvédelmi elõírásainak, továbbá hogy az
állati eredetû termékek megfeleljenek az elõírt minõségi követelményeknek,
tekintettel az emberi egészségre való ártalmatlanságukra, valamint, hogy védje
a takarmány-felhasználók érdekeit, a takarmányok elõállításának, forgalomba
hozatalának és felhasználásának feltételeirõl a következõ törvényt alkotja:
I. Fejezet
Bevezetõ rendelkezések
1. §
(1) E törvény hatálya kiterjed
a) a takarmányok, takarmány-alapanyagok, takarmány-kiegészítõanyagok,
takarmány-adalékanyagok, gyógyszeres takarmányok, elõkeverékek,
takarmánykeverékek, tápok, tápszerek elõállítására, importjára, forgalomba
hozatalára, forgalmazására, felhasználására, minõségvizsgálatára és -
ellenõrzésére;
b) a takarmányok elõállításával, importálásával, forgalomba hozatalával,
forgalmazásával és felhasználásával foglalkozó valamennyi természetes és jogi
személyre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaságra.
(2) A törvény rendelkezéseit megfelelõen alkalmazni kell a forgalomba
hozott és az importált szálas- és tömegtakarmányok esetében is.
2. §
E törvény alkalmazása szempontjából
1.) takarmány: az állatok táplálására, etetésére szolgáló növényi vagy
állati termék természetes állapotban, frissen vagy tartósítva, valamint ezek
iparilag feldolgozott készítményei, melléktermékei, továbbá szerves és
szervetlen anyag, önmagában vagy keverék formájában, adalékanyagokkal vagy
azok nélkül;
2.) takarmány-alapanyag: azok a természetes eredetû vagy mesterséges
folyamatok eredményeként keletkezõ növényi, állati, ásványi vagy szintetikus,
fermentációs, illetve egyéb technológiával elõállított takarmányok, amelyek
meghatározott arányú összekeverésével elõkeveréket, takarmánykeveréket, tápot
és tápszert lehet elõállítani;
3.) takarmány-kiegészítõanyag: olyan anyag, amely növeli a takarmány
tápértékét, élettani hatását, és nem tartozik az állatgyógyászati
készítményekre vonatkozó szabályok hatálya alá;
4.) nem nutritív testidegen takarmány-kiegészítõanyag: tápláló értékkel
nem rendelkezõ, maradék képzõ anyag - a hozamfokozókat is ideértve - az állati
testnek nem természetes alkotója, amely a takarmány-kihasználás fokozására
szolgál;
5.) takarmány-adalékanyag: olyan anyag, amely a takarmány tulajdonságait
kedvezõen befolyásolja, különös tekintettel a takarmány külsõ megjelenésére,
szagára, ízére, állományára és eltarthatóságára;
6.) gyógyszeres takarmány: olyan takarmány, amely az állatgyógyászati
készítményekre vonatkozó szabályok hatálya alá tartozó anyagot is tartalmaz;
7.) elõkeverék: különbözõ takarmány-alapanyagok, takarmány-
kiegészítõanyagok és adalékanyagok olyan keveréke, amely a teljes értékû
takarmánykeverék gyártásához alapanyagul szolgál;
8.) takarmánykeverék: állatok etetésére vagy további feldolgozás céljára
a takarmány-alapanyagok összekeverésével elõállított nem teljes értékû,
önállóan etethetõ takarmány;
9.) táp: teljes értékû takarmánykeverék, amely a meghatározott fajú, korú
és hasznosítási irányú állat táplálóanyag szükségletét önmagában etetve
kielégíti;
10.) tápszer: olyan takarmány, amely anyatej helyettesítésére szolgál és
önmagában etetve alkalmas fiatal állatok felnevelésére;
11.) szálas- és tömegtakarmány: természetes állapotú friss vagy
tartósított kis energiatartalmú, többségében sok nyersrostot tartalmazó
takarmány;
12.) a takarmány nem kívánatos, mérgezõ anyagai: azok az anyagok, amelyek
nem az állat táplálóanyag szükségletének kielégítését szolgálják és jelenlétük
az állat egészségét, termelõképességét, illetve az állati eredetû
élelmiszereket fogyasztó ember egészségét veszélyeztetheti;
13.) takarmány-elõállítás: takarmányok elõkészítése, feldolgozása,
keverése és kiszerelése;
14.) új takarmány: engedély vagy szabvány nélkül, a korábbitól eltérõ
eljárással készült vagy eltérõ módon felhasználható, illetve új takarmányozás-
élettani hatással rendelkezõ takarmány;
15.) takarmánykezelés: a takarmány mérése, ki- és betöltése, csomagolása,
hõkezelése, hûtése, tárolása, megõrzése, valamint egyéb kezelése és minden
olyan ezekhez kapcsolódó tevékenység, amely nem minõsül elõállításnak vagy
forgalomba hozatalnak;
16.) takarmányforgalmazás: a takarmányok értékesítés elõtti tárolása és
értékesítése;
17.) takarmányelõállító üzem: az az üzem, amely takarmány- alapanyagot,
takarmány-kiegészítõanyagot, takarmány-adalékanyagot, elõkeveréket, vagy
ezekbõl takarmánykeveréket, tápot, tápszert, gyógyszeres takarmányt, illetve
nem nutritív testidegen takarmány- kiegészítõ-anyagot állít elõ.
18.) takarmány-higiénia: a takarmány elõállításának, tárolásának,
forgalomba hozatalának az állatbetegségekkel és az állategészségügyi
szempontból való fogyaszthatósággal összefüggõ követelményrendszere, a
takarmánnyal terjeszthetõ fertõzés, takarmányártalom, továbbá a termék révén
az emberi megbetegedés megelõzése és elhárítása;
19.) takarmányellenõrzés: a takarmány elõállításának, importálásának,
tárolásának, forgalmazásának, felhasználásának, elõzetesen megállapított
tulajdonságainak, valamint a nem kívánatos, mérgezõ anyagoktól való
mentességének és a takarmány higiéniai állapotának ellenõrzése.
II. Fejezet
A takarmány elõállításának, forgalomba hozatalának és
felhasználásának feltételei
3. §
(1) A takarmány, a takarmány-alapanyag, a takarmány-kiegészítõanyag, a
takarmány-adalékanyag, a gyógyszeres takarmány, az elõkeverék, a
takarmánykeverék, a táp, a tápszer és a szálas és tömegtakarmány
elõállításával, forgalmazásával forgalomba hozatalával kapcsolatos minõsítési,
engedélyezési, nyilvántartási és ellenõrzési feladatokat takarmányozási
hatósági jogkörben a mezõgazdasági minõsítõ feladatokat ellátó intézet (a
továbbiakban: minõsítõ intézet), valamint a megyei (fõvárosi)
állategészségügyi és élelmiszerellenõrzõ állomás (a továbbiakban: Állomás) (a
minõsítõ intézet, és az Állomás a továbbiakban együtt: takarmányozási
hatóság) látja el, a törvényben meghatározott esetekben az állatgyógyászati
oltóanyag, gyógyszer- és takarmányvizsgáló feladatokat ellátó intézet, mint
országos hatáskörû szakértõi intézmény (a továbbiakban: szakértõ intézet)
véleménye alapján.
(2) A törvényben meghatározott esetekben takarmányozási hatósági
feladatokat lát el a Földmûvelésügyi Minisztérium (a továbbiakban:
minisztérium) és a takarmányfelügyelõ is.
A takarmányelõállító üzem létesítése
4. §
(1) A takarmányelõállító üzem létesítésének engedélyezéséhez az Állomás
szakhatósági hozzájárulása is szükséges.
(2) A környezetvédelmi és közegészségügyi feltételek biztosítása az új
takarmányelõállító üzem létesítésének elõfeltétele. A takarmányelõállító
üzemek létesítéséhez az illetékes környezetvédelmi felügyelõség és az Állami
Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat ( a továbbiakban: ÁNTSZ)
szakhatósági állásfoglalását is be kell szerezni.
(3) A takarmányelõállító üzem mûködésének megkezdése elõtt legalább 30
nappal engedélyt kell kérni az Állomástól a takarmányelõállítási tevékenység
megkezdésére és az elõállítani kívánt takarmányok körére. A takarmányelõállító
üzem mûködését az ÁNTSZ-szel és az illetékes szakhatóságokkal egyetértésben
kell engedélyezni.
(4) Az engedélyben feltüntetett takarmányok körét csak az Állomás
hozzájárulásával lehet bõvíteni.
(5) Az Állomás legalább ötévenként felülvizsgálja, hogy a
takarmányelõállító üzem megfelel-e az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek.
A takarmányelõállítás és forgalomba hozatal
5. §
(1) Takarmány elõállításához csak engedélyezett takarmány-alapanyagot,
takarmány-kiegészítõanyagot, takarmány-adalékanyagot lehet felhasználni. Nincs
szükség engedélyre a természetes állapotú, növényi eredetû, illetve
szabvánnyal rendelkezõ alapanyagok esetében.
(2) Takarmány elõállításának további feltétele:
a) a takarmány minõségi követelményeinek megfelelõ elõállításra alkalmas,
a 4.§ szerinti takarmányelõállító üzem és berendezés, valamint
b) a tevékenység folytatásához elõírt szakképzettség.
(3) Takarmányt csak nyilvántartásba vett gyártmánylap alapján lehet
forgalomba hozni.
(4) Tilos takarmányt, takarmány-alapanyagot, takarmány-kiegészítõanyagot,
takarmány-adalékanyagot, gyógyszeres takarmányt, elõkeveréket,
takarmánykeveréket, tápot és tápszert, továbbá szálas és tömegtakarmányt úgy
elõállítani, kezelni, forgalomba hozni, valamint felhasználni, hogy
a) a termék minõsége károsan megváltozzon;
b) az állat, illetve közvetve az ember egészségét veszélyeztesse;
c) az állat termelõképességét károsan befolyásolja;
d) az a minõségében károsult takarmányok hibáit elfedje.
(5) A minõségében károsult takarmányok felhasználhatóságáról a
takarmányozási hatóság dönt.
A takarmány minõsítése
6. §
(1) A forgalomba hozatalt, illetve a felhasználást megelõzõen az új
takarmányt, takarmány-alapanyagot, takarmány-kiegészítõanyagot, takarmány-
adalékanyagot, valamint a hazai engedéllyel vagy szabvánnyal nem rendelkezõ
import takarmányt a takarmányozási célú hasznosíthatóság szempontjából
minõsíteni kell. A minõsítés iránti kérelmet a minõsítõ intézethez kell
benyújtani, amely a minõsítésrõl határozatot ad ki, ami egyben a termék
forgalombahozatali engedélye.
(2) A minõsítést megelõzõ vizsgálatoknak ki kell terjednie
a) a szükséges laboratóriumi vizsgálatokra;
b) szükség szerint az állatetetési kísérletekre.
(3) Gyógyszeres takarmány esetén az engedély a szakértõ intézet
szakvéleménye alapján adható ki.
(4) A hazai és nemzetközi takarmányozásban ismeretlen, illetve
tisztázatlan hatású új takarmányok minõsítéséhez a minõsítõ intézet szakértõt
kérhet fel.
7. §
(1) A minõsítõ intézet kérelem alapján engedélyezheti a nem minõsített
takarmányok felhasználását
a) kutatómunkák és kísérletek céljára;
b) a takarmányelõállító üzemek által végzett kísérleti programok
idõtartamára, a takarmány minõsítéséig;
c) az állatok létszükségletét biztosító ellátás veszélyeztetése esetén
(pl.: természeti csapás).
(2) Gyógyszeres takarmány esetében a minõsítõ intézet a szakértõ intézet
szakvéleménye alapján adja ki az engedélyt.
A takarmány csomagolása és jelölése
8. §
(1) Takarmány-alapanyagot, takarmány-kiegészítõanyagot, takarmány-
adalékanyagot, gyógyszeres takarmányt, elõkeveréket, takarmánykeveréket, tápot
és tápszert csak olyan csomagolóanyagban lehet forgalomba hozni, amely
biztosítja a takarmány minõségének megóvását.
(2) A takarmányelõállító üzemben elõállított takarmány-alapanyag, illetve
takarmány-kiegészítõanyag, takarmány-adalékanyag, gyógyszeres takarmány,
elõkeverék, takarmánykeverék, táp és tápszer csomagolóanyagán, illetve
címkéjén magyarul, jól olvashatóan, eltávolíthatatlanul és észrevehetõen fel
kell tüntetni a takarmány:
a) elnevezését;
b) összetevõinek felsorolását;
c) garantált beltartalmát;
d) a takarmányba kevert gyógyszer nevét, törzskönyvi számát és hatóanyagának
a takarmány egységnyi tömegére számított mennyiségét;
e) élelmiszertermelõ állat esetében az élelmezés-egészségügyi várakozási
idõt;
f) rendeltetését;
g) megfelelõ alkalmazását lehetõvé tevõ felhasználási, etetési útmutatót;
h) elõállításának idõpontját;
i) minõségmegõrzési idõtartamát;
j) származását, az elõállítás helyét;
k) elõállítójának és a forgalmazójának megnevezését;
l) a munkavédelmi elõírásokat;
m) a tárolási és raktározási javaslatot;
n) a "csak takarmányozási célra" feliratot.
(3) A takarmányelõállító üzemben elõállított ömlesztett takarmány
esetében az elõállítónak a (2) bekezdésben felsorolt adatokat a takarmány
kísérõ okmányán kell feltüntetni.
(4) A takarmányelõállító üzemen kívül elõállított takarmányalapanyagok
esetében azok csomagolóanyagán, illetve kísérõ okmányán fel kell tüntetni:
a) az elnevezést;
b) a rendeltetést;
c) az elõállítás idõpontját, helyét;
d) származását.
9. §
(1) Belföldi felhasználás vagy forgalomba hozatal céljából kizárólag az e
törvény elõírásainak megfelelõ takarmányt szabad importálni. Az importálni
kívánt takarmányt csak a minõsítõ intézet engedélyével lehet behozni,
vámeljárás alá vonni és vámkezeltetni.
(2) Tilos olyan takarmányt importálni, elõállítani, forgalomba hozni,
forgalmazni és felhasználni, amely Magyarországon nem törzskönyvezett
állatgyógyászati készítményt tartalmaz.
III. Fejezet
A takarmányozási szakigazgatás és a takarmányozási
hatóság feladatai
10. §
(1) A takarmány, takarmány-alapanyag, takarmány-kiegészítõanyag,
takarmány-adalékanyag, gyógyszeres takarmány, elõkeverék, takarmánykeverék,
táp és tápszer, szálas és tömegtakarmány elõállításával, importjával,
forgalomba hozatalával, forgalmazásával, felhasználásával és vizsgálatával
kapcsolatos szabályozási, szervezési, igazgatási és hatósági feladatokat a
minisztérium, a takarmányozási hatóság és a takarmányfelügyelõ látja el.
(2) a) A takarmányfelügyelõ elsõ fokú határozatát felettes szervként
az Állomás vezetõje bírálja el.
b) A takarmányozási hatóság vezetõjének elsõ fokú határozatát
felettes szervként a minisztérium bírálja el.
(3) A takarmányozási hatóság eljárására az államigazgatási eljárás
általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit az e
törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
11. §
(1) A minisztérium
a) irányítja a takarmányminõsítési és ellenõrzési tevékenységet;
b) kialakítja a takarmányozásra vonatkozó szabályozást;
c) gondoskodik a takarmányozásra vonatkozó kötelezõ elõírásokat, szakmai
irányelveket, ajánlásokat tartalmazó takarmánykódex kialakításáról és
közzétételérõl;
d) kijelöli és nyilvántartja a hatósági ellenõrzés során vett
takarmányminták vizsgálatát végzõ laboratóriumokat.
(2) A hatósági ellenõrzés során vett takarmányminták vizsgálatára
kijelölt laboratóriumokat közzé kell tenni a minisztérium hivatalos lapjában.
12. §
A minõsítõ intézet takarmányozási hatósági jogkörében:
a) minõsíti:
1. az új takarmányt;
2. a hazai engedéllyel nem rendelkezõ import takarmányt;
3. a szolgáltatást végzõ takarmányvizsgáló laboratóriumokat;
b) engedélyezi:
1. a minõsített új takarmányok elõállítását és forgalomba hozatalát;
2. a nem minõsített takarmányok kísérleti jellegû felhasználását;
3. az import termékek takarmányozási célú behozatalát, és forgalomba
hozatalát;
4. a szolgáltatást végzõ takarmányvizsgáló laboratóriumok mûködését;
c) nyilvántartja, ellenõrzi és irányítja a szolgáltatást végzõ
takarmányvizsgáló laboratóriumokat.
13. §
A szakértõ intézet:
a) szakvéleményt ad
1. a takarmányelõállító üzem engedélyezéséhez,
2. az új és import gyógyszeres takarmány forgalombahozatali
engedélyének kiadásához,
3. a minõsítõ intézethez benyújtott gyógyszeres takarmányok
nyilvántartásba vételéhez,
4. a gyógyszeres takarmányt vizsgáló laboratóriumok
engedélyezéséhez,
b) szakmailag irányítja:
1. a gyógyszeres takarmányt vizsgáló laboratóriumok tevékenységét az
állatgyógyászati készítmények vonatkozásában
2. a hatósági ellenõrzés során vett takarmányminták vizsgálatára
kijelölt laboratóriumokat.
c) a b) 1. 2. pontban foglaltak végrehajtására körvizsgálatokat szervez.
d) szükség esetén javasolhatja a minõsítõ intézetnek a gyógyszeres
takarmányt vizsgáló laboratóriumok engedélyének visszavonását.
14. §
Az Állomás takarmányozási hatósági jogkörében:
a) engedélyezi a természetes állapotú növényi eredetû, illetve
szabvánnyal rendelkezõ alapanyagok kivételével a takarmány-alapanyagot,
takarmány-kiegészítõanyagot, nem nutritív testidegen takarmány-
kiegészítõanyagot, takarmány-adalékanyagot, gyógyszeres takarmányt,
elõkeveréket, takarmánykeveréket, tápot és tápszert gyártó takarmányelõállító
üzem mûködését, továbbá az elõállítani kívánt takarmányok körét;
b) szakhatósági hozzájárulást ad az a) pontban meghatározott
takarmányokat elõállító üzem létesítéséhez;
c) nyilvántartja:
1. a takarmányelõállító üzemeket;
2. az elõállított takarmányokat és azok gyártmánylapját;
3. a minõsített, illetve engedélyezett takarmányokat;
d) ellenõrzi:
1. a takarmányelõállító üzemeket;
2. a takarmány-alapanyagot, takarmány-kiegészítõanyagot, nem nutritív
testidegen takarmány- kiegészítõanyagot, takarmány-adalékanyagot, gyógyszeres
takarmányt, elõkeveréket, takarmánykeveréket, tápot és tápszert és azok
elõállítását, kezelését, forgalmazását, forgalomba hozatalát, felhasználását
és összetételét;
3. a forgalomba hozott és importált szálas és tömegtakarmányok nem
kívánatos, mérgezõ anyagait;
e) kiszabja a minõségvédelmi bírságot.
15. §
(1) Az Állomások takarmányfelügyelõi részére szolgálati igazolványt kell
adni.
(2) A takarmányfelügyelõ jogosult
a) ellenõrizni:
1. a takarmányelõállító üzemeket, importõröket és forgalmazó egységeket;
2. az elõállítás személyi és tárgyi feltételeit;
3. a gyártásban felhasznált takarmány-alapanyagok, valamint az
elõállított takarmányok nyilvántartását, forgalmazását, tárolását;
b) laboratóriumi vizsgálatok céljára térítésmentes mintát venni;
c) a 18. § a), c), d), és f) pontjaiban foglalt hatósági intézkedéseket
alkalmazni.
(3) A takarmányfelügyelõ beléphet a takarmányelõállító üzem, az
importáló, a takarmányforgalmazó területére, továbbá a takarmányt, takarmány-
alapanyagot, takarmány-kiegészítõanyagot, takarmány- adalékanyagot,
gyógyszeres takarmányt, elõkeveréket, takarmánykeveréket, tápot és tápszert
árusító üzlethelyiségbe, megtekintheti a dokumentációkat és a ki és berakodás
helyén a szállítóeszközöket.
16. §
Az ellenõrzött természetes személy, illetve az 1. §. b) pontjában foglalt
gazdálkodó szervezet köteles az ellenõrzéshez szükséges valamennyi adatot,
anyagot és eszközt a takarmányozási hatóság rendelkezésére bocsátani.
Hatósági vizsgálatok
17.§
(1) A takarmányozási hatóság által végzett minõsítési, engedélyezési és
ellenõrzési vizsgálatok díjkötelesek, a díjak mértékét jogszabály állapítja
meg. A megállapított díjat a számlát kibocsátó takarmányozási hatóság számára
kell befizetni.
(2) A takarmányozási hatóság a minõsítés és az ellenõrzés során a
helyszínen térítésmentesen mintát vehet. Az ellenõrzött kérésére - a
mikrobiológiai vizsgálat céljára vett minta kivételével - ellenmintát kell
venni. A mintavételrõl a helyszínen jegyzõkönyvet kell készíteni.
IV. Fejezet
Hatósági intézkedések
18. §
(1) Minden olyan esetben, amikor az Állomás az e törvényben, más
jogszabályban, elõírásban foglaltak megszegését észleli:
a) megtilthatja az üzem, berendezés, gép, felszerelés mûködtetését,
illetve a csomagolóanyag felhasználását, továbbá a takarmánytároló hely vagy a
szállítóeszköz használatát, kezdeményezheti a takarmányt árusító üzlet
mûködési engedélyének visszavonását;
b) további feltételekhez kötheti az újbóli mûködtetést, a
használatbavételt, illetve használatban tartást;
c) az állat, illetve az ember egészségét veszélyeztetõ takarmányok
forgalomba hozatala, illetve felhasználása esetén a takarmányozási hatóság
értesíti az ÁNTSZ területileg illetékes intézetét;
d) a takarmányt etetésre alkalmatlannak nyilvánítja, felhasználását,
forgalomba hozatalát korlátozza, feltételhez köti, illetve megtiltja, valamint
a környezetvédelmi elõírások figyelembevételével elrendeli a megsemmisítését;
e) felfüggeszti illetve visszavonja a 12-14. §-ban foglalt engedélyeket,
kijelölést, minõsítést és nyilvántartásba vételt;
f) szabálysértési eljárást kezdeményez.
(2) Az Állomás csökkent értékûnek nyilvánítja azt a takarmányt, amelynek
összetevõi és beltartalmi értékei a megengedettnél nagyobb mértékben eltérnek
a jelölésen, illetve a takarmány kísérõ okmányán feltüntetett értékektõl, de
nem veszélyezteti az állat és az ember egészségét. A takarmányozási hatóság
által végrehajtott értékcsökkentés mértékét a felhasználó számára egyértelmûen
jelezni kell.
Minõségvédelmi bírság
19. §
(1) Ha a vizsgálat során az Állomás megállapítja, hogy az elõállított,
illetve forgalomba hozott takarmány beltartalmi értékei jogszabályban
meghatározott mértéknél nagyobb mértékben eltérnek a garantált beltartalmi
értékektõl, az elõírt szinttõl eltérõ mértékben gyógyszerhatóanyagot, vagy a
maximális szintet meghaladó mértékben nem kívánatos, mérgezõ anyagot
tartalmaz, minõségvédelmi bírságot szab ki.
(2) A minõségvédelmi bírságot a vizsgált tétellel azonos takarmányra
lehet kiszabni. A minõségvédelmi bírság összege a vizsgált tétellel azonos
takarmány kereskedelmi értékének legalább kétszerese, és legfeljebb tízszerese
lehet. A vizsgált tétellel azonos takarmány fogalmát, valamint a
minõségvédelmi bírságra vonatkozó elõírásokat jogszabály tartalmazza. A
minõségvédelmi bírság a 18. § szerinti intézkedések mellett is kiszabható.
(3) A minõségvédelmi bírságot az Állomás folyószámlájára kell befizetni.
A befolyt összeg felhasználásáról a takarmányvizsgálati módszerek
korszerûsítésére és a takarmányok minõségének javítását elõsegítõ
intézkedésekre figyelemmel a minisztérium dönt.
V. Fejezet
Felhatalmazások
20. §
(1) Felhatalmazást kap a földmûvelésügyi miniszter, hogy szabályozza
a) a takarmány elõállításának, importjának, forgalomba hozatalának és
felhasználásának, valamint a takarmány minõsítésének feltételeit;
b) a laboratóriumok takarmányvizsgálatára vonatkozó engedélyek kiadásának
rendjét;
c) a takarmányba keverhetõ állatgyógyászati-készítmények, takarmány-
adalékanyagok használatát, valamint azok nem kívánatos, mérgezõ anyag
tartalmának maximális szintjeit a népjóléti miniszterrel egyetértésben;
d) a takarmányba, elõkeverékbe keverhetõ biológiailag aktív anyagok
használatát, valamint a takarmányok, takarmány-kiegészítõanyagok, beltartalom
és gyógyszerhatóanyag tartalom értékének megengedhetõ eltéréseit;
e) a tápok és tápszerek minõségi követelményeit;
f) a takarmányozásra vonatkozó szakmai irányelveket, ajánlásokat
tartalmazó takarmánykódex kiadásának rendjét;
g) a takarmány-alapanyagot, a takarmány-kiegészítõanyagot és takarmány-
adalékanyagot, az elõkeveréket, a takarmánykeveréket, a tápot, a tápszert és a
gyógyszeres takarmányt elõállító üzemek engedélyezését, üzemeltetését,
technológiai elõírásait;
h) a takarmányminõsítés és ellenõrzés szakmai szabályait, valamint - a
pénzügyminiszterrel egyetértésben - a takarmányok hatósági vizsgálatáért
fizetendõ díjakat;
i) a minõségvédelmi bírság részletes szabályait.
(2) Felhatalmazást kap a földmûvelésügyi miniszter, hogy kijelölje a
minõsítõ, illetõleg szakértõi feladatokat ellátó intézetet.
21.§
(1) Ez a törvény 1996. július 1. napján lép hatályba, egyidejûleg az
ipari takarmányok elõállításáról és forgalomba hozataláról szóló 9/1974.
(III.21.) MT, valamint az azt módosító 44/1977. (XI.19.) MT, az 1/1983.
(I.19.) MT és a 32/1986. (VIII.21.) MT rendelet hatályát veszti.
(2) A törvény hatályba lépése elõtt takarmány-elõállításra, forgalomba
hozatalra, laboratóriumi tevékenységre kiadott engedélyek továbbra is
érvényben maradnak.