1
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/1367/18.. számú
egységes javaslat
közraktározásról szóló törvényjavaslathoz
dr. Lakos László
földmûvelésügyi miniszter
Budapest, 1996. május 9.
Az Országgyûlés az áru- és pénzforgalmi viszonyok fejlesztése, a termelés
hiteligényeinek jobb kielégítése, a közraktári tevékenység és a közraktárak
mûködésének szabályozása érdekében a következõ törvényt alkotja:
ELSÕ RÉSZ
A KÖZRAKTÁROZÁS INTÉZMÉNYEI
I. Fejezet
A közraktározás szervezeti és személyi feltételei
A közraktározással kapcsolatos fogalmak
1.§
(1) A közraktár olyan gazdálkodó szervezet, amelynél árut közraktározás
céljából szerzõdés alapján megõrzésre letétbe helyezhetnek.
(2) Közraktári tevékenység az áru közraktári szerzõdés alapján e
törvényben meghatározott módon történõ tárolása és õrzése, az árura közraktári
jegy kibocsátása, valamint az áru kiszolgáltatása.
(3) Közraktári jegy a közraktári szerzõdés alapján letétbe vett áruról
kiállított rendeletre szóló értékpapír, mely a közraktár részérõl az áru
átvételének elismerését jelenti és kiszolgáltatásra vonatkozó kötelezettségét
bizonyítja.
(4) Mûvi tárolás a közraktár által bérelt raktárban történõ
közraktározás.
(5) E törvény szerint árunak tekintendõ a pénz és az értékpapír
kivételével minden forgalomképes ingó dolog, amelyre közraktározási szerzõdés
köthetõ.
Szervezeti és mûködési feltételek
2.§
(1) Közraktár kizárólag részvénytársaságként mûködhet, amelyre a
gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény rendelkezéseit az e
törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A közraktárnak legalább ötszáz millió forint alaptõkével (jegyzett
tõkével) kell rendelkeznie. Az alaptõke pénzbeli részének legalább ötven
százalékát a közraktári tevékenység engedélyezése iránti kérelem benyújtásáig
szolgáltatni kell. A nem pénzbeli hozzájárulásként a részvénytársaság
rendelkezésére bocsátott, tehermentes ingatlannak szakértõ által megállapított
értéke nem lehet kevesebb kétszázötven millió forintnál, s e feltételnek a
közraktári tevékenység folytatása alatt is folyamatosan fenn kell állnia.
(3) Cégnevében a "közraktár" kifejezést, annak bármely képzett, összetett
vagy jelzõs alakját kizárólag az e törvény rendelkezéseinek megfelelõ
gazdálkodó szervezet használhatja.
3.§
(1) A közraktár csak névre szóló részvényeket bocsáthat ki. A közraktár
igazgatósága köteles olyan részvénykönyvet vezetni, amely a névre szóló vagy
ideiglenes részvényekrõl tartalmazza
a) a részvénytulajdonosok nevét (cégét), lakcímét (székhelyét), a
részvényes állampolgárságát;
b) a részvény jelét, sorszámát, névértékét, fajtáját és a részvényhez
fûzõdõ jogokat;
c) a részvényvásárlásnak és a részvénykönyvbe történõ bejegyzésnek
idõpontját, a részvény bevonásának és törlésének idõpontját;
d) közös tulajdonban lévõ részvények esetén a közös képviselõ nevét
(cégét) és lakcímét (székhelyét).
(2) A részvénykönyv mellékleteként nyilván kell tartani a közvetett
tulajdonnal rendelkezõ személyek személyi vagy cégjogi adatait is.
4.§
(1) Közraktár kizárólag a közraktári tevékenység folytatásával
közvetlenül összefüggõ célra vehet fel kölcsönt, zálogjogot kizárólag ennek
biztosítására engedhet vagyontárgyain. A közraktár harmadik személy
tartozásának visszafizetéséért kezességet nem vállalhat.
(2) A közraktár által felvett kölcsön biztosítékául zálogjogot a 2.§ (2)
bekezdése szerinti ingatlanra alapítani nem lehet.
(3) A közraktározáshoz felhasznált ingatlanaira a közraktár köteles az
ingatlanoknak és az azokban tárolható vagyonértéknek megfelelõ
vagyonbiztosítást kötni. A közraktár köthet felelõsségbiztosítást is, ha ezt
nem teszi, az általa kiállított közraktári jegyeken feltüntetett áruérték nem
lehet több, mint saját tõkéjének ötszöröse.
(4) A közraktár a nála közraktározott áru tulajdonjogát a közraktár által
történõ értékesítés során nem szerezheti meg.
A közraktári engedély
5.§
(1) A törvény rendelkezéseinek megfelelõen alapított és a cégjegyzékbe
bejegyzett közraktár a közraktári tevékenységet akkor kezdheti meg, ha azt az
ipari és kereskedelmi miniszter (a továbbiakban: felügyelet) az Állami
Bankfelügyelet egyetértésével engedélyezte és a közraktárat nyilvántartásba
vette. A közraktár vámszabadterületen való mûködéséhez erre vonatkozó külön
engedély is szükséges.
(2) A közraktári engedély iránti kérelemhez mellékelni kell
a) a részvénytársaság alapszabályát, valamint a cégbejegyzésre irányuló
kérelem elõterjesztését igazoló okiratot, mely a tevékenységi kör
meghatározásánál tartalmazza a közraktári tevékenység megjelölést is;
b) a 2.§ (2) bekezdésében meghatározott feltételek meglétét igazoló
okiratokat;
c) a közraktári tevékenységhez szükséges mûszaki feltételek meglétét
igazoló okiratokat, valamint a szakhatósági engedélyeket;
d) a közraktár üzletszabályzatának tervezetét;
e) a kölcsönnyújtással kapcsolatos szabályzatokat, ide értve a fedezetek
minõsítésére, illetõleg értékelésére, valamint a céltartalék-képzésre
vonatkozó szabályzatot;
f) a használni kívánt közraktári jegy, letéti könyv (letéti szelvény)
nyomtatványainak mintáját két példányban;
g) a közraktárban tulajdoni részesedéssel rendelkezõ személyek cégjogi és
személyi adatait, ide értve az állampolgárságra vonatkozó tájékoztatást;
h) nemleges nyilatkozatot a már mûködõ részvénytársaság , valamint az
igazgatóság tagjai köztartozásairól, továbbá ez utóbbiak tekintetében a
büntetlen elõéletet igazoló okiratot.
(3) A 2. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeket a befizetést
igazoló pénzintézeti okirat, illetve a tulajdonjogot igazoló vagy
valószínûsítõ (széljeggyel ellátott) tulajdoni lap bizonyítja. Az engedély
csak akkor adható meg, ha a részvénytársaság részére a tulajdonjogot be is
jegyezték.
(4) Ha a kérelmet hiányosan nyújtják be, a kérelmezõt megfelelõ
határidõvel hiánypótlásra kell felszólítani.
6.§
(1) Az engedély kiadásáról vagy annak megtagadásáról a felügyelet a
kérelem beérkezésétõl számított hatvan napon belül köteles határozni.
(2) A felügyelet az engedély kiadását akkor tagadhatja meg, ha
a) a kérelem hiányos, és a kérelmezõ a hiánypótlásra való felhívásnak
határidõben nem tett eleget, vagy
b) a kérelmezõ nem rendelkezik az e törvényben meghatározott
feltételekkel.
Személyi feltételek
7.§
(1) A közraktár ügyvezetését megfelelõ szakképzettséggel rendelkezõ, a
közraktárral munkaviszonyban álló személynek kell ellátnia.
(2) Ügyvezetõvé csak büntetlen elõéletû, felsõfokú iskolai végzettséggel
és legalább három év szakmai gyakorlattal rendelkezõ személyt lehet kinevezni.
(3) Kinevezése elõtt harminc nappal a jelölt személyérõl tájékoztatni
kell a felügyeletet a jelölt részletes szakmai önéletrajzának megküldésével.
(4) Nem lehet közraktárnál ügyvezetõ, akinek jogerõs bírósági határozaton
alapuló köztartozása van.
8.§
(1) Közraktárban befolyásoló részesedést, illetve azt eredményezõ vagy
ahhoz kapcsolódó, jelentõs elõnyt biztosító megállapodást a felügyeletnek
elõzetesen be kell jelenteni.
(2) A bejelentésnek tartalmaznia kell
a) a kérelmezõ adatait, cégmásolatát, külföldi kérelmezõ esetén a saját
államában vezetett cégnyilvántartásba bejegyzett cégadatainak kivonatát
hiteles magyar fordításban;
b) a kérelmezõ által megszerezni kívánt részesedés mértékének
megjelölését;
c) a megállapodás tartalmát.
(3) A befolyásoló részesedés szerzése a bejelentés megtételétõl számított
tizenöt napon belül megtiltható, ha a részesedést megszerezni kívánó fél
tevékenysége vagy a közraktárra gyakorolt befolyása a biztonságos mûködést,
illetve a kötelezettségek teljesítését veszélyeztetné. A befolyásoló
részesedésre, valamint a közvetett tulajdonra vonatkozóan a pénzintézetekrõl
és a pénzintézeti tevékenységrõl szóló módosított 1991. évi LXIX. törvény (a
továbbiakban: Pit.) fogalmait kell használni.
II. Fejezet
A közraktárak állami felügyelete
A felügyelet tartalma
9.§
(1) A közraktárak felügyeletét az 5. § (1) bekezdésében meghatározott
szerv látja el. Feladata e körben a közbizalom érdekében a közraktári
tevékenység engedélyezése, s a közraktár - e törvényben és a rá vonatkozó
egyéb jogszabályokban elõírt - kötelezettségei betartásának folyamatos
ellenõrzése.
(2) A felügyelet hatáskörébe tartozó ügyekben - az e törvényben foglalt
eltérésekkel - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló
módosított 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) A felügyelet az Állami Bankfelügyelettel együttmûködve évente
ellenõrzi a közraktári tevékenység törvényben elõírt feltételeinek meglétét, a
közraktározás és a kölcsönnyújtás gyakorlatát (általános ellenõrzés). A
felügyelet az általános ellenõrzésen kívül - egy-egy részterületre
kiterjedõen - további vizsgálatot rendelhet el.
(4) Az ellenõrzés során a közraktár köteles
a) az ingatlanra vonatkozó, harminc napnál nem régebbi tulajdoni lapot,
b) az éves beszámolóját, és a beszámoló óta eltelt idõszakról készült
jelentést,
c) a közraktári szerzõdésekrõl és a kiállított közraktári jegyekrõl,
valamint a közraktározott áru becsértékérõl vezetett nyilvántartását,
d) az általa nyújtott kölcsönökrõl készített kimutatást, továbbá
e) egyéb az ellenõrzéshez szükséges iratokat
a felügyelet rendelkezésére bocsátani.
(5) Az egyes részterületek vizsgálatához a felügyeleti ellenõrzés során a
közraktártól be lehet kérni a szükségesnek tartott iratokat, amit a közraktár
köteles megküldeni. A vizsgálat során helyszíni ellenõrzés rendelhetõ el.
(6) A felügyelet részérõl eljáró személy az ellenõrzés során jogosult a
közraktár helyiségeibe belépni, az iratokba betekinteni s felvilágosítást
kérni. A felvilágosítás megadása nem tagadható meg. A felügyelet elõírhatja a
közraktár számára egyes adatok idõszakonkénti jelentését.
(7) A felügyeleti vizsgálatról jegyzõkönyvet kell készíteni, amit a
közraktár részére át kell adni, lehetõséget adva, hogy arra észrevételt
tegyen.
Felügyeleti jogkörben hozott határozatok
10.§
(1) Ha a felügyeleti vizsgálat eredményeként jogsértést állapítanak meg,
annak súlyától függõen a felügyelet
a) kötelezheti a közraktárat, hogy a megadott határidõn belül küszöbölje
ki a jogsértést, illetve tevékenységét a jogszabályoknak megfelelõen végezze;
b) felfüggesztheti a közraktár tevékenységét;
c) visszavonhatja a közraktári engedélyt.
(2) Ha a közraktár az (1) bekezdés a) pontja szerinti felszólításnak az
abban meghatározott határidõn belül nem tesz eleget, a felügyelet újabb
határozattal a közraktári tevékenység felfüggesztésérõl vagy az engedély
visszavonásáról határozhat.
(3) A felügyelet határozata ellen fellebbezésnek helye nincs, de
határozatait - a kézbesítéstõl számított tizenöt napon belül - bíróság elõtt
megtámadhatja az, akire nézve a határozat rendelkezést tartalmaz.
(4) A felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott intézkedéseken kívül a
közraktár vezetõjét - a jogsértés mértékétõl függõen - egymillió forintig
terjedõ bírság megfizetésére kötelezheti.
11.§
(1) Ha tevékenységét felfüggesztik, vagy engedélyét visszavonják, a
közraktár - a határozatban megjelölt idõponttól kezdõdõen - újabb közraktári
szerzõdést akkor sem köthet, ha a határozatot bíróság elõtt megtámadta.
Felfüggesztés esetén a korábban kötött közraktári szerzõdésekbõl eredõ
kötelezettségeket teljesíteni kell.
(2) A közraktári engedély visszavonása esetén a határozatban megjelölt
idõponttól kezdõdõen a közraktárhoz felügyeleti biztost kell kirendelni. A
kirendeléstõl kezdõdõen a közraktár közraktári tevékenységgel,
kölcsönügylettel kapcsolatos jognyilatkozatot csak a felügyeleti biztos
ellenjegyzésével tehet. Ha a felügyelet álláspontja szerint fennáll a veszélye
annak, hogy a közraktár a törvény szerinti kártérítési kötelezettségének nem
tud eleget tenni, a felügyelet a közraktár vagyonával kapcsolatos
jognyilatkozatok érvényességét a felügyeleti biztos ellenjegyzéséhez kötheti.
12.§
(1) Ha a közraktár a közraktározásból folyó kötelezettségeinek eleget
tett vagy a felügyeleti biztos további munkájára nincs szükség, a felügyelet a
biztost visszarendeli, egyben kötelezi a közraktárat a kirendeléssel
kapcsolatos költségek megtérítésére. A felügyeleti biztos javadalmazását a
felügyelet biztosítja.
(2) A felügyeleti eljárásért igazgatási szolgálatási díjat kell fizetni,
amelyet az ipari és kereskedelmi miniszter a pénzügyminiszterrel együttes
rendeletben határoz meg.
(3) A közraktári engedély visszavonásáról a felügyelet értesíti az
illetékes cégbíróságot, s határozatát a Cégközlönyben is közzé kell tenni.
Bejelentési kötelezettség
13.§
A közraktár köteles a felügyeletnek haladéktalanul írásban bejelenteni,
a) fizetésképtelensége veszélyét, fizetéseinek vagy közraktári,
b) a közraktári tevékenységgel kapcsolatos személyi vagy tárgyi
feltételekben bekövetkezett változást, illetve a tárgyi feltételek
megszûnését,
c) az alaptõke (jegyzett tõke) felemelésére vagy leszállítására irányuló
szándékát,
d) cégadatainak megváltozását,
e) a részvénytársaság tulajdonosi szerkezetének megváltozását,
f) az alapszabály, alapító okirat engedélyt nem igénylõ változását,
valamint
g) az üzletszabályzat módosítását.
MÁSODIK RÉSZ
A KÖZRAKTÁRI TEVÉKENYSÉGRÕL
III. Fejezet
A közraktározás
A közraktári szerzõdés fogalma
14.§
(1) Közraktári szerzõdés alapján a közraktár köteles a nála letett árut
idõlegesen megõrizni és arról közraktári jegyet kiállítani, a letevõ pedig
köteles közraktári díjat fizetni. A szerzõdés érvényességéhez annak írásba
foglalása szükséges.
(2) Ha a közraktár a letett dologról nem állít ki közraktári jegyet, az
ügylet a Ptk. szerinti letétnek minõsül.
A szerzõdés tárgya és tartalma
15.§
(1) A közraktári szerzõdés tárgya olyan áru lehet, amely a személy- és
vagyonbiztonságot, illetve a közraktárban letett más árukat nem veszélyeztet.
(2) Jövedéki terméket csak jövedéki engedéllyel rendelkezõ jövedéki alany
helyezheti el a közraktárban és válthatja ki onnan.
(3) A semmis közraktári szerzõdés alapján kiállított közraktári jegy nem
értékpapír. A közraktári jegy vagy bármely részének jóhiszemû megszerzõjével
szemben a semmisségre nem lehet hivatkozni.
(4) A közraktár a semmisség megállapítását követõen felszólítja a letevõt
az áru harminc napon belül történõ átvételére. Az átvétel elmulasztása esetén
a közraktár jogosult az árut értékesíteni, a befolyt összegbõl a költségeit
levonni és köteles a fennmaradó összeget bírói letétbe helyezni.
16.§
(1) A közraktári szerzõdésben meg kell határozni a szerzõdés idõtartamát,
a teljesítés helyét, az áru mennyiségét, minõségét, a raktárban történõ
elhelyezésének és a raktározásának módját, valamint a közraktári díjat.
(2) Közraktári szerzõdést csak határozott idõtartamra, legfeljebb egy
évre lehet kötni, s annak idõtartamát nem lehet meghosszabbítani. Ha a
szerzõdés lejártát követõen az árut nem értékesítik, a közraktári jegy
birtokosa és a közraktár új szerzõdést köthetnek. Ilyenkor a korábbi szerzõdés
alapján kiállított közraktári jegyet be kell vonni és érvényteleníteni kell.
(3) A közraktározás - a felek megállapodása alapján - történhet oly
módon, hogy az árut
a) a többi árutól elkülönítve, vagy
b)a többi letevõ azonos fajú helyettesíthetõ áruival összekeverve
tárolják.
(4) A (3) bekezdés a) pontjában írt esetben a közraktárnak a közraktári
jegy alapján a letevõ által letett árut kell kiadni, a b) pont szerinti
esetben a közraktári jegy birtokosa a közraktártól a letett áru alapján
megállapított és közraktári jegyen megjelölt minõségnek és mennyiségnek
megfelelõ áru kiadására tarthat igényt.
(5) A közraktárnak és a letevõnek meg kell állapítania, hogy a közraktár
által történõ átvétel idõpontjában az áru milyen értéket képvisel és azt a
közraktári jegyre, valamint a letéti könyvbe is be kell jegyezni. Eltérõ
megállapodás hiányában az áru értéke a letevõ könyveiben az áru értékeként
megjelölt összeg. A felek megállapodhatnak abban is, hogy az áru értékét
szakértõ állapítsa meg. Az áru így megállapított értéke az alapja a
kártérítési
igénynek, valamint az áru kiszolgálásakor az általános forgalmiadó-fizetési
kötelezettségnek.
17.§
(1) A közraktár üzleti és díjszabályzatot köteles készíteni és az
ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben közzétenni.
(2) A szabályzatnak tartalmaznia kell:
a) a raktározható áru körét, az áru közraktárban történõ elhelyezésének,
õrzésének, az áru kisérõokmányainak, a közraktári tevékenységbõl eredõ és
egyéb szolgáltatásoknak, az áru árverés útján történõ értékesítésének
szabályait, feltételeit, valamint
b) a közraktári tevékenységbõl eredõ és az egyéb szolgáltatás után járó
díjakat.
(3) A díjszabályzat változása a letevõvel megkötött közraktári
szerzõdésben rögzített díjat nem érinti.
18.§
(1) Az áru közraktári megõrzésre való átvételének ideje az, amikor az
árut a közraktárba beszállítják, a kiszolgáltatásé pedig az, amikor a
közraktár a jogosult részére az árut kiadja, függetlenül az áru
kisérõokmányainak átadásától.
(2) A közraktár az áru átvételét megtagadhatja, ha az áru kisérõokmányai
nyilvánvalóan nem valódiak. Egyébként a közraktár az okiratok valódiságát nem
köteles vizsgálni.
(3) Az áru beszállításának befejezésekor jegyzõkönyvet kell kiállítani, s
annak alapján a letevõ részére a közraktári jegyet ki kell adni. Ha az áru
beszállítása több részletben történik, minden részmennyiségrõl jegyzõkönyvet
kell felvenni és a beszállítás befejezésekor a jegyzõkönyvek alapján a
közraktári jegyet a teljes mennyiségrõl kell kiállítani.
A felek jogai és kötelezettségei
19.§
(1) A közraktár a nála elhelyezett árut a szerzõdésben meghatározott
módon köteles megóvni a mennyiségi és minõségi változásoktól. Az e törvényben
szabályozott módon köteles eljárni, ha az árut a megromlás veszélye fenyegeti.
(2) A letevõ köteles tájékoztatni a közraktárat arról, hogy az áru milyen
különleges kezelést igényel. Az ennek elmulasztásából eredõ károkért a
közraktár a letevõvel szemben felelõsséggel nem tartozik, illetve a károk
megtérítését a letevõtõl követelheti.
20.§
(1) A közraktár a közraktározást végezheti saját tulajdonában lévõ
raktárában, illetve bérelt raktárban. Mûvi tárolást csak abban az esetben
vállalhat, ha a letenni kívánt árut a raktárt bérbeadó áruitól elkülönítve,
zárható helyen lehet raktározni.
(2) A mûvi tárolás megkezdéséig a közraktár a bérelt raktárt birtokba
veszi és a felügyeletet a közraktározás ideje alatt biztosítja.
(3) A letevõ - ha az áru jellegébõl vagy a felek megállapodásából más nem
következik - csomagolva köteles átadni az árut úgy, hogy az ne károsodjék,
illetve más áruban kárt ne okozzon, a személy- és vagyonbiztonságot ne
veszélyeztesse.
(4) A letevõ a közraktári szerzõdés szerint köteles megfizetni a
közraktárnak a raktározási idõre a közraktári tevékenység és az egyéb
szolgáltatások után felszámított díjakat. A közraktári jegyre fel kell vezetni
és a letéti könyvbe be kell jegyezni a közraktárat megilletõ díjkövetelést.
(5) A meg nem fizetett közraktári díj, valamint a közraktári szerzõdésben
kikötött egyéb szolgáltatások díjai biztosítékául a közraktárat az árura -
minden zálogjogosultat megelõzõen - zálogjog illeti meg.
A közraktár egyéb szolgáltatásai
21.§
(1) A közraktár a közraktári szerzõdésben vállalhatja az áru általános
kezelésén felül egyéb szolgáltatások teljesítését is.
(2) Egyéb szolgáltatás lehet különösen: az áru raktárban történõ
elhelyezésének, fuvarozásának a letevõtõl történõ átvállalása, az áru
csomagolása, minõségi és mennyiségi meghatározása, értékbecslése,
vámkezelésének és egyéb hatósági vizsgálatának elvégeztetése. A közraktár
üzleti szabályzatában köteles megjelölni, hogy az egyes áruk tekintetében mely
szolgáltatások tartoznak az általános kezelés körébe.
Közraktári felelõsség
22.§
(1) A közraktár felel azért a kárért, amely a közraktározásra elhelyezett
áruban az átvételtõl a kiszolgáltatásig különösen a teljes vagy részleges
elveszésbõl, megsemmisülésbõl, megromlásból vagy megsérülésbõl keletkezik,
kivéve ha
a) a közraktár tevékenységi körén kívül esõ elháríthatatlan ok,
b) az áru belsõ tulajdonsága (természetes minõsége),
c) a csomagolás rejtett hiányossága,
d) a letevõ, illetve a képviseletében eljáró személy felróható
magatartása miatt következett be.
(2) A közraktárat terheli annak bizonyítása, hogy a kárt a tevékenységi
körén kívül esõ elháríthatatlan ok okozta, a letevõt terheli annak
bizonyítása, hogy a kár nem az áru belsõ tulajdonságaira vezethetõ vissza. A
csomagolás hiányosságát a közraktár, azt, hogy a kár nem ennek következtében
állott elõ, a letevõ köteles bizonyítani. A letevõ köteles bizonyítani, hogy
maga vagy képviselõi úgy jártak el, ahogy az általában elvárható.
(3) A közraktár ellen közraktári tevékenységbõl eredõ kártérítés fizetése
miatt indított peres eljárásokban a Polgári Perrendtartás váltóperekre
vonatkozó soronkívüliségi szabályát (Pp.124.§ (3), 126.§ (1), 217.§ (4), és
234.§ (1) bekezdése) kell alkalmazni.
23.§
(1) A közraktár nem köteles vizsgálni, hogy a letevõ tulajdonosa-e az
árunak, és nem felel azért, hogy a letevõ azonos-e azzal a személlyel, akit a
közraktári jegy letevõként megjelöl. Ha a közraktárnak hitelt érdemlõ módon
tudomására jut, hogy az áru bûncselekménybõl származik, köteles errõl az
illetékes hatóságot értesíteni.
(2) A közraktár a bûncselekménybõl származó árut a büntetõeljárással
összefüggésben hozott jogerõs határozat alapján köteles kiadni a határozatban
megjelölt jogosítottnak. A közraktár ebben az esetben a közraktári jegy
birtokosának nem tartozik kártérítési felelõsséggel.
IV. fejezet
A közraktári jegy
A közraktári jegy fogalma és alakja
24.§
(1) A közraktári jegy a közraktár által idõrend és sorszám szerint
vezetett letéti könyv szelvényrészét képezi, és a letéti könyvben maradó
tõlappal azonos adatokat tartalmazó, összefüggõ, de egymástól elválasztható
két részbõl, árujegybõl és zálogjegybõl áll.
(2) A közraktári jegy mindkét részének tartalmaznia kell
a) a közraktári jegy (árujegy-zálogjegy) elnevezést az okirat
kiállításának nyelvén,
b) a közraktár megnevezését,
c) a letéti könyv sorszámát,
d) a letevõ nevét, székhelyét (lakhelyét),
e) a letett áru megnevezését, mennyiségét, minõségét és a 16.§ (5)
bekezdés szerinti értékét,
f) a szerzõdésben kikötött közraktári díjból és a közraktári szerzõdésben
kikötött egyéb szolgáltatások díjaiból fennálló követelés összegét,
g) a közraktározás idõtartamát a lejárat pontos megjelölésével,
h) a raktározás helyét - mûvi tárolás esetén ennek megjelölésével,
továbbá
i) a kiállítás keltét és a közraktár cégszerû aláírását.
(3) A közraktár egyéb adatokat is felvehet a közraktári jegyre, ha
azonban az a (2) bekezdésben meghatározott adatok bármelyikét nem tartalmazza,
nem tekinthetõ közraktári jegynek.
25.§
(1) Az árujegy és a zálogjegy együttes birtoklása a közraktárban
elhelyezett áru kiszolgáltatásának igénylésére.
(2) A közraktár köteles megengedni mind az árujegy, mind a zálogjegy
birtokosának, hogy az árut az üzletszabályzatban meghatározott hivatali idõben
megtekintsék, az ezzel kapcsolatban felmerült költségeket azonban viselniük
kell.
A közraktári jegy átruházása
26.§
(1) A közraktári jegy vagy bármely részének átruházása forgatás útján
történhet.
(2) Forgatás a közraktári jegy vagy egy részének az átruházása a jegy
hátoldalára írt átruházó nyilatkozattal és az átruházó (cégszerû) aláírásával.
(3) Forgató a közraktári jegy vagy egy részének az átruházója.
Forgatmányos a közraktári jegyet vagy egy részét megszerzõ személy. Forgatmány
az átruházó nyilatkozat.
(4) Üres forgatmány az olyan átruházó nyilatkozat, amelyben nincs
meghatározva a forgatmányos.
(5) A közraktári jegy birtokosát a hátiratok összefüggõ láncolata
igazolja, az üres forgatmányt érvényesnek kell tekinteni. A közraktári jegy
forgatása nem közraktári tevékenység.
(6) A közraktári jegy birtokosa a zálogjegy forgatásával juthat
kölcsönhöz. A szabályosan forgatott zálogjegy önmagában a zálogjegyen szereplõ
összeg iránti pénzkövetelést testesíti meg, és ennek fedezetéül zálogjogot
biztosít birtokosának a közraktárban elhelyezett árun.
(7) Az árujegy magában véve csak a zálogjegyen feltüntetett összeggel
csökkentett értékkel rendelkezik, és a közraktárnak az áru kiszolgáltatására
vonatkozó, a zálogjegy által korlátozott kötelezettségét bizonyítja.
27.§
(1) Ha a zálogjegy átruházása külön történik, az elsõ hátiratnak
tartalmaznia kell
a) a kölcsönadó nevét, székhelyét, bankszámlája számát;
b) a kölcsön lejáratakor érvényesíthetõ határozott pénzösszeget, amely a
kölcsön lejáratáig számított kamatot is tartalmazza;
c) a kölcsön visszafizetése esedékességének napját (lejárat ideje);
d) a kölcsönt felvevõ elsõ zálogjegyforgató nevét, székhelyét.
(2) A zálogjegy elsõ forgatását és az (1) bekezdés szerinti adatokat az
árujegyre, valamint a letéti könyvbe be kell jegyezni. A bejegyzést a
zálogjegy minden késõbbi birtokosa is követelheti. A bejegyzés elmulasztásából
eredõ esetleges kárt a zálogjegy mindenkori birtokosa viseli.
(3) Közraktári jegyet vagy bármely részét óvadékként csak üres
forgatmánnyal lehet átadni.
(4) A közraktári jegy, illetve annak bármely része külföldire történõ
átruházása esetén a külkereskedelmi, valamint a devizajogszabályok
rendelkezéseit kell alkalmazni.
(5) A közraktári jegyek forgatásával kapcsolatban felmerült vitás
kérdések tekintetében - ha e törvény másként nem rendelkezik - a váltójogi
szabályok irányadóak.
A zálogkölcsön
28.§
(1) A közraktár a közraktári jegy kiállítása után az áru értéke
kétharmadának erejéig kölcsönt nyújthat a közraktári jegy birtokosa részére. A
kölcsön biztosítására a zálogjegyet a közraktárra kell forgatni.
(2) A közraktár által nyújtott zálogkölcsönök együttes összege nem
haladhatja meg a közraktár saját tõkéjének ötszörösét.
(3) A közraktár által nyújtott kölcsön lejáratát úgy kell meghatározni,
hogy az ne essék késõbbi idõpontra, mint a közraktári szerzõdés lejárata.
(4) A közraktár által nyújtott kölcsön árufedezetét legalább negyedévente
minõsíteni kell és a fedezetminõsítés szerint meghatározott érték, valamint a
nyújtott kölcsön közötti különbség összegében az egyéb ráfordítások terhére
céltartalékot kell képezni.
(5) A közraktár a nyilvánosságtól visszafizetendõ pénzeszközöket nem
gyûjthet.
(6) A közraktár által történõ zálogkölcsön-nyújtás nem minõsül
pénzintézeti tevékenységnek.
V. fejezet
A közraktári tevékenység befejezése
Az áru kiadása
29.§
(1) A közraktár a nála elhelyezett árut annak köteles kiszolgáltatni,
aki
a) az árujegyet és a zálogjegyet a részére visszaadja, vagy
b) az árujegyet visszaadja, a zálogjegyen feltüntetett követelés összegét
a közraktárnál letétbe helyezi feltéve, hogy a kiszolgáltatás mint
termékértékesítés jogcímén keletkezõ általános forgalmi adó összegét a letevõ
javára a közraktárnál letétbe helyezte.
(2) Nem minõsül termékértékesítésnek a kiszolgáltatás akkor, ha a letevõ
és a kiszolgáltatást kérõ személye azonos.
(3) A közraktár az (1) bekezdés b) pontja szerint letett összeget köteles
elkülönített számlán kezelni, s az általa ismert utolsó zálogjegybirtokost két
napon belül a letétbe helyezésrõl értesíteni. Ha a zálogjegybirtokos a
zálogjegyet már továbbforgatta, további két napon belül köteles forgatmányosát
tájékoztatni a közraktár értesítésérõl, s ugyanez a kötelezettsége a zálogjegy
összes további forgatójának is. E kötelezettség elmulasztásával okozott kárért
a zálogjegy forgatói felelõsséggel tartoznak a zálogjegybirtokosnak.
(4) A közraktár nem köteles vizsgálni a közraktári jegy hátiratának
valódiságát, csak azt, hogy az átruházások összefüggõ láncolata igazolja-e a
közraktári jegy birtokosát.
30.§
(1) A közraktár köteles az árut a közraktári jegy birtokosának kiadni, ha
az a közraktári jegyen feltüntetett követeléseit kielégítette. Ellenkezõ
esetben a közraktár az árut értékesítheti, és a befolyt összeget e törvény
rendelkezései szerint felosztja.
(2) A közraktár az áru kiszolgáltatásával egyidejûleg értesíti a letevõt
a kiszolgáltatás idõpontjáról az értékesítés-, az általános forgalmi adó- és
a jövedéki elszámoláshoz szükséges adatokról. Ez a nap az árut letevõ
termékértékesítésének teljesítési idõpontja.
(3) A közraktár a közraktári szerzõdésbõl eredõ követeléseit a közraktári
jegy, illetve az árujegy birtokosával szemben érvényesítheti. A forgatmányosok
csak a saját követelésüket érvényesíthetik a közraktárral szemben, az õket
megelõzõ forgatók követelését nem. A közraktár, illetve a közraktári jegy vagy
bármely részének birtokosa követelései e körben egymásba beszámíthatók.
(4) A különvált árujegy birtokosa csak úgy válthatja ki az árut a
közraktárból, hogy a zálogjegyet magához váltja. Ha a zálogjegy birtokosa nem
érhetõ el, ismeretlen, vagy a felek nem tudnak megegyezni, az árujegy
birtokosa a zálogjegyen szereplõ összeget a közraktárnál letétbe helyezheti és
a közraktár díjat kifizetheti. A közraktár ezután az árut köteles
kiszolgáltatni.
(5) Ha az elsõ zálogjegyforgató a kölcsönszerzõdés lejárata elõtt a
kölcsönt visszafizeti, és az árujegy nála van, a zálogjegy forgatásával újabb
kölcsönt vehet fel, azonban a másodszori zálogjegybirtoklást megelõzõen
felvezetett zálogjegyforgatók ellen visszkereseti joggal a zálogjegybirtokos,
illetve a zálogjegyforgatók nem élhetnek.
Az óvás
31.§
(1) Ha a zálogjegyen feltüntetett kölcsönösszeget a lejáratkor nem
fizetik ki a zálogjegybirtokosnak, az a lejárat napját követõ második munkanap
végéig e tényt az elsõ zálogjegyforgatónak a zálogjegyre vezetett elismerõ
nyilatkozatával, vagy közjegyzõi okirattal megállapíttathatja (óvás). Ennek
elmulasztása a visszkereseti jog elvesztését eredményezi, de az óvás nem
feltétele annak, hogy a zálogjegybirtokos a közraktártól az áru értékesítését
kérje.
(2) Közjegyzõnél az óvás felvétele úgy történik, hogy a zálogjegy
birtokosa köteles a közjegyzõvel az elsõ - kölcsönt felvevõ - zálogjegyforgató
székhelyére elmenni és ott a forgatót a fizetésre felhívni. Bármilyen okból
hiúsul meg a fizetés, a közjegyzõ ezt hitelesen írásban - az óvás felvételével
- tanúsítja.
(3) A közjegyzõ köteles a felvett óvásokról idõrendi sorrendben
óváskönyvet vezetni, melyben rögzíteni kell, hogy mikor, kinek az érdekében,
ki ellen és mekkora összegre vonatkozóan lett az óvás felvéve.
(4) Az óvásnak tartalmaznia kell
a) a zálogjegy szövegét a rajta lévõ átruházó nyilatkozatokkal és
megjegyzésekkel,
b) az óvást kérõnek és annak megnevezését, aki ellen az óvást felveszik
(óvatolt),
c) az óvatolthoz intézett felszólítást, az arra adott választ, avagy
annak a megjegyzését, hogy az óvatolt nem válaszolt, vagy nem volt fellelhetõ,
d) a felszólításnak, illetve annak a helyét és idejét, amikor a
felszólítást megkísérelték,
e) a közjegyzõ aláírását és pecsétjét.
(5) Ha nem a közjegyzõ veszi fel az óvást, hanem a zálogjegyre jegyzik
rá, akkor annak a zálogjegy elsõ forgatója és a zálogjegybirtokos cégszerû
aláírásán kívül a (4) bekezdés b), c) és d) pontjában foglaltakat kell
tartalmaznia.
(6) A zálogjegy elsõ forgatója - ha az árujegyet is továbbforgatta -
köteles az árujegy forgatmányosát két napon belül értesíteni a fizetésre
történt felszólításról. Ugyanez a kötelessége az árujegy további forgatóinak
is.
Az áru értékesítése
32.§
(1) Ha a lejáratot követõ három napon belül a zálogjegyen szereplõ
összeget a zálogjegy birtokosának nem fizetik ki, követelheti a közraktárnál
elhelyezett áru értékesítését és a vételárból történõ kielégítését. Ugyanezen
jog illeti meg az elsõ forgatót az árujegy birtokosa ellenében, ha a
zálogjegyet beváltja.
(2) Ha a zálogjegybirtokos az óvást felvetette, az ezzel kapcsolatban
felmerült költségeit is érvényesítheti a kölcsönösszeg megfizetésére vonatkozó
követelésével együtt, azonban a közraktár részére be kell csatolni az óvás
költségeire vonatkozó számla hiteles másolatát. Értékesítés esetén a befolyt
vételárból a zálogjegyen szereplõ összeggel együtt, azzal egysorban kell az
óvás költségeit megtéríteni.
(3) Az értékesítésbõl befolyt összeget a következõ sorrendben kell
kifizetni:
a) a közraktár közraktári jegyre felvezetett díjkövetelése,
b) a zálogjegybirtokos követelése,
c) a közraktár egyéb követelése,
d) az árujegybirtokos követelése. Ha ez utóbbi ismeretlen helyen
tartózkodik, a részére járó pénzt bírói letétbe kell helyezni.
(4) Ha a követelését kielégítették, a zálogjegybirtokos a zálogjegyet
köteles visszaadni a közraktárnak, amely azt érvényteleníti.
(5) Ha a vételár a zálogjegyen szereplõ kölcsönösszeget nem fedezi, a
részletfizetésnek a zálogjegyre, valamint a letéti könyvbe történõ bejegyzését
követõen a zálogjegyet a birtokosának vissza kell adni.
33.§
(1) Ha a közraktári szerzõdés alapján elhelyezett árut a szerzõdés
lejáratát követõen nem váltják ki, vagy a szerzõdés tartama alatt a megromlás
veszélye fenyegeti, a közraktár - a letevõ elõzetes felszólítása után - az
árut értékesítheti. Ha a letevõ a közraktári jegyet vagy az árujegyet
továbbforgatta, kötelessége az õt követõ birtokost a közraktár felszólításáról
két napon belül tájékoztatni. A tájékoztatás elmaradásából eredõ kárért a
mulasztó fél felel.
(2) Az értékesítésbõl befolyt összegbõl az igényeket a 32.§ (3) bekezdése
szerint kell kielégíteni. Ha a közraktári jegy birtokosának tartózkodási helye
ismeretlen, az õt megilletõ pénzt bírói letétbe kell helyezni.
34.§
(1) Ha az árut értékesíteni kell és az a közraktárjegyen feltüntetett
adatok szerint megfelel a Budapesti Árutõzsde szabályzatában foglalt
feltételeknek, a közraktár az árut tõzsdei forgalomban, a Budapesti Árutõzsde
közraktári áruk kényszerértékesítésére vonatkozó szabályzatának rendelkezései
szerint értékesíti.
(2) Ha az áru a tõzsdei forgalomban nem értékesíthetõ, illetve az
értékesítés hét egymást követõ tõzsdei napon nem sikerült, az árut árverés
útján kell értékesíteni.
(3) Mind a tõzsdei, mind az árverésen történõ értékesítéskor a vevõ akkor
is tulajdonjogot szerez, ha a letevõ nem volt az áru tulajdonosa.
Az árverés
35.§
(1) Az árverésrõl hirdetményt kell kibocsátani, melynek tartalmaznia
kell:
a) a letevõ nevét, székhelyét (címét),
b) az árverés helyét, idejét,
c) az értékesítés indokát,
d) az árverésre kerülõ áru fajtáját, mennyiségét, minõségét, különleges
jellemzõit, szakértõ által megállapított becsértékét,
e) azt, hogy az árut az árverés elõtt hol és mikor lehet megtekinteni,
f) az árverési biztos nevét.
(2) Az árverési hirdetményt
a) ki kell függeszteni az árverést megelõzõ tizenöt napig a közraktár
ügyfélforgalommal foglalkozó telephelyén, valamint azon a telephelyen, ahol az
árut tárolják,
b) közzé kell tenni két országos napilapban, az árverést legalább hét
nappal megelõzõen.
(3) A közraktárnak a hirdetményt meg kell küldenie a letevõ és az elsõ
zálogjegybirtokos részére. Ezek kötelessége, - ha idõközben a közraktári
jegyet továbbforgatták - hogy két munkanapon belül tájékoztassák az árverésrõl
az utánuk következõ birtokost.
(4) Az árverést a közraktár által felkért árverés szervezésével
üzletszerûen foglalkozó árverési biztos vezeti, aki független a letevõtõl és
az ismert zálogjegybirtokostól.
36.§
(1) Az árverést munkanapon, a közraktár hivatali idején belül kell
megtartani.
(2) Az árverési biztos az árverés megkezdésekor
a) nyilvántartásba veszi az árverezõket,
b) ismerteti az árverés szabályait,
c) közli az áru szakértõ által megállapított becsértékét, ismerteti a
mennyiségi és minõségi jellemzõket,
d) felhívja az árverezõket ajánlatuk megtételére,
e) az ajánlatokat rögzíti,
f) a megajánlott legmagasabb ár háromszori kikiáltása után közzéteszi a
legtöbbet ajánló nevét és megköti vele az adásvételi szerzõdést.
(3) Ha a felajánlott legmagasabb vételár nem éri el a becsértéket, az áru
megromlásának veszélye miatt történt értékesítés esetén az árverési biztos a
becsérték 50 %-án, de legalább a legmagasabb ajánlati áron kiálthatja ki ismét
az árat, ha így sem sikerül az értékesítés, akkor a legmagasabb árat ajánló
vevõ részére kell értékesíteni az árut.
(4) A zálogjegybirtokos által kért, illetve a közraktári szerzõdés
lejárta miatt tartott árverésen, ha a becsértéken nem sikerül értékesíteni az
árut, akkor az árverést ismét meg kell hirdetni a legmagasabb ajánlati áron,
de legalább a becsérték 50 %-án, és meg kell tartani az elõzõ árverést követõ
harminc napon belül.
(5) Az áru részmennyiségére tett ajánlatot is el lehet fogadni,
a) ha az áru a fennmaradó rész értékének csökkenése nélkül osztható,
b) ha az áru egészére arányosan számított legalább azonos értékû ajánlat
nem érkezett.
(6) Ha csak az áru egy részét értékesítették, az értékesítés tényét a
közraktári jegyre és a letéti könyvbe fel kell jegyezni azzal a megjegyzéssel,
hogy milyen tartozások lettek a befolyó összegbõl kielégítve.
(7) Az áru értékesítése esetén az új tulajdonos részére az árverési
jegyzõkönyv egy példányát ki kell adni, s a vevõ ezzel kérheti az áru
kiadását. Az árut helyettesítõ közraktári jegyet a közraktárnak be kell vonnia
és érvénytelenítenie kell.
(8) A közraktári jegy birtokosa az árverés lebonyolításához közjegyzõ
jelenlétét biztosíthatja saját költségén, ezt a tényt azonban az árverésrõl
készült jegyzõkönyvben rögzíteni kell. Ha a jelenlévõ közjegyzõ az árverési
biztos által készített jegyzõkönyvet nem hitelesíti, úgy az árverést meg kell
ismételni.
(9) Az árverési költségek a közraktári tevékenységbõl származó
közraktárat megilletõ követelések közé tartoznak.
A visszkereseti jog
37.§
(1) A zálogjegy birtokosát az áru értékesítése után fennmaradó követelése
erejéig a zálogjegyet õt megelõzõen forgatókkal szemben visszkereseti jog
illeti meg, melyet az árverés (tõzsdei értékesítés) napjától kezdõdõen
érvényesíthet. A követelésért az elõzõ zálogjegyforgatók egyetemlegesen
felelnek. Nincs visszkereseti joga a zálogjegybirtokosnak, ha az óvás
felvételét elmulasztotta, illetve az áru értékesítését az óvás felvételétõl
számított harminc napon belül nem kezdeményezte.
(2) A zálogjegybirtokost a zálogjegy forgatóival szemben megilletõ
visszkereseti jog az óvás napjától számított egy év elteltével évül el. A
forgatók - a többi forgató és az elsõ zálogjegyforgató elleni - visszkereseti
joga attól a naptól számított hat hónap elteltével évül el, amelyen a
zálogjegybirtokos igényét kielégítették.
(3) Ha a zálogjegybirtokos követelését nem teljesítették, és az a kölcsön
lejáratát követõ hat napon belül nem kéri a közraktártól az áru értékesítését,
nem tarthat igényt késedelmi kamatra. Ha a zálogjegybirtokos idõben kéri az
áru értékesítését, a közraktárnak a késedelmi kamatot a polgári jog általános
szabályai szerint ki kell számítania, s azt az értékesítésbõl befolyt
összegbõl az alapösszeggel együtt ki kell fizetnie a zálogjegybirtokos
részére. Ha a befolyt összeg nem fedezi a követelést, a késedelmi kamatot az
elõzõ zálogjegyforgatókkal szemben is érvényesíteni lehet.
(4) Az árujegy birtokosa a zálogjegy birtokosának, illetve a zálogjegy
forgatóinak csak akkor tartozik felelõsséggel, ha õ volt a zálogjegy elsõ
forgatója.
Végrehajtás, csõdeljárás, felszámolás
38.§
(1) A közraktárba letett árut bírósági végrehajtás során lefoglalni nem
lehet. A közraktárba letett áru nem tartozik a csõdeljárásról, a felszámolási
eljárásról és a végelszámolásról szóló többször módosított 1991. évi IL.
törvény (a továbbiakban: Cstv) által meghatározott vagyonba. Az árujegyet és
a zálogjegyet - mint értékpapírt - bírósági végrehajtás során le lehet
foglalni, és a Cstv. szerinti vagyon megállapításánál is figyelembe kell
venni. A bírósági végrehajtás során történõ értékesítéskor a végrehajtó által
készített jegyzõkönyv pótolja a forgató nyilatkozatot.
(2) Az árujegy birtokosának csõdeljárása esetén a zálogjegy birtokosára
nem hat ki a fizetési haladék és a kényszeregyezség. Ha a követelését nem
elégíti ki a zálogjegy elsõ forgatója, a lejáratot követõen a
zálogjegybirtokos e törvény alapján az áru értékesítése során befolyt
összegbõl kérheti a kielégítést.
(3) A zálogjegy elsõ forgatójának csõdeljárása a zálogjegyen alapuló
követelés érvényesítését nem akadályozza, a visszkereseti jog tekintetében a
fizetési haladék és a kényszeregyezség azonban a zálogjegybirtokosra is kihat.
A zálogjegy elsõ forgatójának csõdeljárása nem akadályozza a
zálogjegybirtokost megelõzõ forgatók elleni igény érvényesítését.
(4) Az árujegy birtokosának felszámolása nem akadályozza a zálogjegy
birtokosát, hogy e törvény rendelkezései szerint kérje a közraktártól az áru
értékesítését.
(5) A zálogjegy elsõ forgatójának felszámolása esetén, ha az áru nem
nyújtott kellõ fedezetet a zálogjegy birtokosának kielégítésére, a
zálogjegybirtokosnak a felszámolási eljárásban a letett áru értékesítését
követõ harminc napon belül be kell jelentenie közraktári jeggyel biztosított
és ki nem elégített követelését. A bejelentett igénynek nincs kielégítési
elsõbbsége, azt a Cstv. 57.§ (1) bekezdés f) pontja szerinti egyéb követelések
közé kell besorolni. Ha a zálogjegybirtokos az õt megelõzõ forgatótól
kielégítést kap, a forgató a felszámolási eljárásban a zálogjegybirtokos
helyére lép, s ebbõl fakadó igényét érvényesítheti.
(6) A zálogjegy birtokosának csõdeljárása és felszámolása az árujegy
birtokosának igényét nem érinti.
39.§
(1) A közraktár ellen indított felszámolási eljárásra a Cstv.
rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a felszámolás kezdõ idõpontját
követõen közraktári szerzõdést a felszámoló sem köthet, a közraktári
szerzõdések teljesítésére vonatkozóan pedig a közraktár tevékenysége
felfüggesztésének szabályai [10.§ (1) bekezdés b) pontja és 11.§ (1)
bekezdés] irányadók.
(2) A közraktár felszámolása során kötendõ kényszeregyezség esetén az
adós egyezségi ajánlatához köteles elõzetesen megszerezni a felügyelet
jóváhagyását. Ha a felügyelet a jóváhagyást megtagadja és az adós a
hitelezõkkel egyezséget kötött, a felügyelet a 10.§ (1) bekezdés c) pontja
szerint jár el, és a 11. § (2) bekezdésében foglalt következményeket kell
alkalmazni.
(3) Közraktár felszámolása esetén az ellene a közraktári szerzõdésbõl
eredõ kártérítés iránti követeléseket a Cstv. 57.§ (1) bekezdés b) pontja
szerint kell besorolni és kielégíteni, a közraktár elleni zálogjogból és
óvadékból eredõ követeléseket megelõzõen.
Biztosítás
40.§
A közraktár - a letevõvel történt megállapodás alapján - az árut
biztosíthatja. Az áru- és zálogjegy birtokosát, valamint a közraktárat az áru
megsemmisülése, vagy károsodása esetében a biztosítási összegre vonatkozóan
ugyanolyan jogok illetik meg, mint az áru tekintetében.
A közraktári jegy megsemmisítése
41.§
(1) A közraktári jegy vagy bármely részének elvesztése, megsemmisülése
egyben a követelés megsemmisülését is jelenti, kivéve, ha a közraktári jegyet
közjegyzõi határozat semmissé nyilvánítja. Ebben az esetben a követelés a
közraktári jegy nélkül is érvényesíthetõ.
(2) A közraktári jegy vagy annak bármely része megsemmisítésére a
közraktár székhelye szerinti közjegyzõ illetékes. A megsemmisítést a jegy
utolsó birtokosa, valamint az kérheti, akit a közraktári jegy alapján
valamilyen jog illet meg, vagy kötelezettség terhel.
(3) A közraktári jegy megsemmisítésére irányuló eljárás megindítása
iránti kérelemben meg kell jelölni az értékpapír lényeges tartalmát s
valószínûsíteni kell a kérelmezési jogosultságot.
42.§
(1) A kérelem alapján a közjegyzõ a közraktár székhelye szerint illetékes
megyei bíróság székhelyén mûködõ helyi bíróságnál (Budapesten a Pesti Központi
Kerületi Bíróságnál), valamint a közraktár ügyfélfogadásra nyitva álló
helyiségében hirdetményt tesz közzé, amelyben a közraktári jegyre vonatkozó
adatok feltüntetése mellett felhívja az értékpapír birtokosát, hogy az
értékpapírt a hirdetmény bírósági hirdetõtáblán való kifüggesztésétõl
számított egy hónapon belül nála mutassa be. A hirdetménynek tartalmaznia kell
a figyelmeztetést, hogy a bemutatás elmulasztása esetén a közjegyzõ a
közraktári jegyet semmissé nyilvánítja. A hirdetmény kibocsátásáról a
kérelmezõt, a közraktárat, a letevõt és a zálogjegy elsõ birtokosát is
értesíteni kell. Az áru- és zálogjegy átruházói kötelesek az utánuk következõ
birtokosokat az értesítésrõl két napon belül tájékoztatni.
(2) A megsemmisítési eljárás megindítása után a közraktári jegy birtokosa
- biztosítékadás mellett - a közraktártól a jegyrõl másolat kiadására tarthat
igényt. Ha a biztosítékban a felek nem tudnak megállapodni, azt a bíróság
határozza meg. Ha a közjegyzõ a közraktári jegyet semmisnek nyilvánítja, a
biztosítékot vissza kell adni.
(3) Ha a hirdetményi határidõ alatt a közraktári jegyet bemutatják, a
közjegyzõ az eljárást megszünteti, míg ha az értékpapírt nem mutatják be,
illetõleg annak hollétére vonatkozó adatot nem jelentenek be, a közraktári
jegyet semmissé nyilvánítja. A határozatot a kérelmezõvel, a közraktárral,
valamint az egyéb érdekeltekkel közölni kell.
Bírósági letét
43.§
(1) A bírósági letétbe helyezés iránti kérelmet a közraktár székhelye
szerint illetékes helyi bíróságnál kell elõterjeszteni.
(2) A letétbe helyezendõ pénzt a helyi bíróság székhelye szerint
illetékes bírósági gazdasági hivatal letéti számlájára kell befizetni. A
befizetéskor meg kell jelölni az összeg rendeltetését, a letevõ nevét, azt,
hogy a közraktári jegy vagy a jegy mely részének birtokosa jogosult felvenni a
letett összeget, valamint annak a bíróságnak a megnevezését, amelyhez a
közraktár a befizetett összegnek bírósági letétként elfogadása iránti kérelmet
benyújtotta. Ha a jogosult ismeretlen, erre utalni kell.
(3) A letét elfogadása iránt a bíróságnál kérelmet kell elõterjeszteni. A
kérelemben fel kell tüntetni a (2) bekezdésben említett adatokat, továbbá a
letét kiutalásával kapcsolatos kikötéseket. Elõ kell adni és valószínûsíteni
kell a letétbe helyezés okát, vagy célját. A kérelemhez csatolni kell a pénz
befizetését igazoló okiratot.
(4) A közraktári jegy vagy egyik részének birtokosa - ha a bírósági
letétbe helyezett összeghez hozzá akar jutni - köteles a közraktárnál az
értékpapírt bemutatni, s a közraktár - ha az e törvényben foglalt feltételek
fennállnak - a jegy érvénytelenítése után cégszerû aláírásával igazolja, hogy
a jegy birtokosa jogosult a letétbe helyezett összeg felvételére. Az igazolás
alapján a bíróság a letétet köteles kiutalni.
HARMADIK RÉSZ
VEGYES RENDELKEZÉSEK
VI. Fejezet
Átmeneti és záró rendelkezések
Átmeneti szabályok
44.§
(1) Az e törvény hatálybalépését megelõzõen megkötött közraktári
ügyletekre a Kereskedelmi Törvényrõl szóló 1875. évi XXXVII.tc.VI. címében
foglaltakat - az ott nem szabályozott kérdésekben azonban e törvény
rendelkezéseit - kell alkalmazni.
(2) A törvény hatálybalépésekor mûködõ közraktár köteles a hatálybalépést
követõ harminc napon belül a felügyeletnél bejelentkezni. A bejelentkezéshez
mellékelni kell
a) az e törvény rendelkezéseinek megfelelõen módosított alapító okiratot,
b) a cégmásolatot,
c) az utolsó éves beszámolót az azóta történt változásokkal,
d) a közraktári ügyletekre vonatkozó összesítést (milyen árut, milyen
mennyiségben, hol közraktároznak, hány közraktári jegyet adtak ki, milyen
lejárattal),
e) a közraktár ellen, illetve általa indított perek listáját, megjelölve,
hogy milyen összegre és milyen jogviszonyból ered a követelés.
(3) A felügyelet további adatokat és felvilágosítást kérhet a
közraktártól.
(4) A felügyelet - a közraktár gazdasági helyzetétõl, általa megkötött
közraktári ügyletektõl függõen - határidõt szabhat a közraktár részére, hogy
tõkéjét a törvény szerinti mértékre emelje fel, illetve alakuljon át. A
törvény hatálybalépését követõ egy év elteltével közraktárként csak az e
törvény rendelkezéseinek megfelelõ részvénytársaság mûködhet.
(5) Ha az (1) bekezdés szerinti közraktár nem kíván közraktárként
mûködni, vagy a felügyelet a közraktári engedély kiadását megtagadja, új
közraktári szerzõdést nem köthet, de a már megkötött ügyletekbõl eredõ
kötelezettségeket - a megkötésekor hatályba volt szabályok szerint - köteles
teljesíteni. Ha a már megkötött közraktári ügyletnek a Kereskedelmi Törvény
szerinti teljesítése is veszélyben van, a felügyelet a közraktárhoz
felügyeleti biztost rendelhet ki, aki e törvénynek megfelelõ jogkörrel köteles
ott eljárni.
Módosuló jogszabályok
45.§
A törvény hatálybalépésével
a) az egyes értékpapírok nyilvános forgalombahozataláról és
forgalmazásáról szóló 1990. évi VI. törvény 2.§-a (2) bekezdésének b) pontja
helyébe a következõ rendelkezés lép:
/Nem tartozik a törvény hatálya alá/
"b) a csekk, a takarékbetétrõl kiállított okirat, a letéti jegy, a
szövetkezeti részjegy, célrészjegy és üzletrész, valamint a közraktári jegy és
a váltó forgalombahozatala és forgalmazása".
b) az árutõzsdérõl és az árutõzsdei ügyletekrõl szóló 1994. évi XXXIX.
törvény 1.§-ának (2) bekezdése a következõ új d) ponttal egészül ki,
egyidejûleg a d) és e) pont jelölése e) és f) pontra változik:
/E törvény alkalmazásában áru/
"d) a közraktárjegy, illetve annak árujegy része;".
c) a Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény
hatálybalépésérõl és végrehajtásáról szóló 1979. évi 5. törvényerejû rendelet
24.§-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
/A papírpénzzel azonos megítélés alá esik:/
"b) a kötvény, letéti jegy, a befektetési jegy, a részvény, a vagyonjegy,
a csekk és az utazási csekk, valamint a közraktári jegy, feltéve, hogy a névre
szóló értékpapír átruházását jogszabály, vagy az értékpapíron feltüntetett
nyilatkozat nem zárja ki, vagy nem korlátozza."
d) a közjegyzõkrõl szóló 1991. évi XLI. törvény 145.§-a kiegészül a
következõ (3) bekezdéssel:
"(3) A közraktári jegy zálogjegy része óvásának szabályait a
közraktározásról szóló törvény határozza meg."
e) a pénzintézetekrõl és a pénzintézeti tevékenységrõl szóló, többször
módosított 1991. évi LXIX. törvény 4.§-ának (2) bekezdése j) pontja helyébe a
következõ rendelkezés lép:
"j) a közraktár zálogkölcsönnyújtó tevékenysége."
Hatálybalépés
46.§
Ez a törvény a kihirdetését követõ hatvanadik napon lép hatályba. Ezzel
egyidejûleg
a) a Kereskedelmi Törvényrõl szóló 1875. évi XXXVII. törvénycikk VI.címe,
b) az egyes kereskedelmi tevékenységek gyakorlásáról szóló, többször
módosított 15/1989.(IX.7.)KeM rendelet 2.§-ának (1) bekezdése elsõ mondatában
a "továbbá közraktári tevékenységet" szövegrész, 2.§-a (3) bekezdésének b)
pontja, 2/A §-a (1) bekezdésében a "valamint közraktári tevékenység"
szövegrész és 2/C §-a, valamint
c) a szakképzésrõl szóló, a 2/1994.(I.14.)IKM rendelettel módosított
5/1990.(IV.5.)KeM rendelet 2.számú mellékletének 29. pontja hatályát veszti.