- 1 -
ORSZAGGYûLESI KEPVISELI
Módosító javaslat
Dr. Gál Zoltán Úrnak
az Országgyûlés elnökének
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
A T/1456.. számon beterjesztett "A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetése"
címû törvényjavaslathoz az alábbi
módosító javaslatot
nyújtom be:
A törvénytervezet 91.§-a új (1) bekezdéssel egészül ki, a további bekezdések
számozása értelemszerûen változik, egyben a normaszöveg szerinti (1) bekezdés
12. pontja elmarad, a további pontok számozása értelemszerûen változik:
[12. Az Országos Tudományos Kutatási Alapról szóló 1993. évi XXII. törvény;]
(1) A törvény hatálybalépésével egyidejûleg az 1993. évi XXII. törvény az
alábbiak szerint módsul:
1. A törvény címében és preambulumában az "Alapról" szó "Támogatásról"-ra
változik.
2. A törvény 1 §-ának (1) bekezdése az alábbiakra módosul:
"Az Országgyûlés a tudományos alapkutatásokat a Magyar Tudományos Akadémia
költségvetésében szereplõ, önálló költségvetési címet alkotó és az éves
költségvetésben meghatározott összegû támogatással segíti."
3. A törvény 1. § (3) bekezdése elmarad.
4. A törvény 1 § (4) bekezdésének b) pontja az alábbiakra változik:
"Az OTKA céljait támogató alapítványok átutalásai. Magánszemélyeknek az OTKA
céljára történõ alapítványi befizetéseinek összege a személyi jövedelemadó
szempontjából nem jövedelem. "
5. A törvény 2. § (1) bekezdésében a miniszter szó miniszterelnök-re
változik.
6. A törvény 2. § (2) bekezdésének elsõ mondata az alábbira változik:
"Az elnököt és az alelnököket határozott idõre a miniszterelnök nevezi ki."
7. A törvény 2. § (4) bekezdésének b) és d) pontjában a miniszter szó
miniszterelnök-re változik.
8. A törvény 2. § (7) bekezdésében a miniszter szó helyére "az MTA elnöke"
kifejezés kerül.
9. Az OTKA alapjellegének megszüntetésével kapcsolatos, a jelen törvényben
foglalt változások nem érintik az OTKA Bizottság elnökének, alelnökeinek és
tagjainak megbízatását. A jelen módosításokkal létrehozott OTKA az 1993-ban
létrehozott Országos Tudományos Kutatási Alap jogutóda.
Indokolás
A magyar tudományos élet a kutatás demokratizálásának szimbólumát látja az
Országos Tudományos Kutatási Alap (OTKA) létezésében. Ez a korszerû
finanszírozási forma még az un. rendszerváltás elõtt létrejött, 1993-ban az
államháztartási törvény követelményeinek eleget téve az Országgyûlés törvényt
alkotott az Alapról. Az 1993. évi XXII. törvényt a képviselõk 1
ellenszavazattal, 2 tartózkodás mellett, vagyis igen nagy többséggel fogadták
el.
Hihetetlen és elfogadhatatlan az 1996. évi költségvetésrõl szóló
törvényjavaslat azon rendelkezése, amely az Alapok megszüntetésének és
összevonásának programját erre az Alapra is kiterjesztette. A magyar tudomány
képviselõi azonnal és élesen reagáltak erre a veszélyre, s ellenzéki és
kormánypárti képviselõk egyaránt szót emeltek az OTKA megmentése érdekében.
Körvonalazódni látszik egy elfogadható kompromisszum. Az OTKA költségvetése az
MTA fejezetbe kerül, támogatása nem változik, felhasználásának, "elosztásának"
kialakult rendszere sem.
A költségvetési fejezetek közötti cserét viszonylag könnyû megvalósítani. A
bizalomvesztés mai állapotában azonban nem megnyugtató, ha az Alap helyén
kialakuló költségvetési támogatásról miniszteri rendelet intézkedik. Az MTA -
mivel nem jogalkotó szerv - ráadásul nem is tud ilyen jogszabályt hozni.
Jelen módosítvány azt a célt szolgálja, ha az OTKA mint alap nem is mûködhet,
az eddigiekkel megegyezõen, törvénnyel védett autonóm támogatási rendszerként
élhessen tovább.
A módosítvány nem engedi hatályon kívül helyezni az 1993. évi XXII. törvényt,
hanem annak nagyobb részét érvényben tartva csak azon pontokon változtat,
amelyek az új helyzet jogszerûségét biztosítják.
Amennyiben az Alap megszûnik, meg kell változtatni az elnevezést. Mivel az
OTKA rövidítés már polgárjogot nyert, és szimbólum értékû, a módosítvány
szerint az új forma neve Országos Tudományos Kutatási Támogatás, rövidítése
OTKA.
Az új forma nem teszi lehetõvé, hogy nem költségvetési szervek hozzájáruljanak
az OTKA céljának megvalósításához. A módosítvány szerzõi abból indulnak ki,
hogy ugyancsak OTKA néven alapítvány is létrehozható, amelynek támogatóit
különleges adókedvezmények illetik meg. A módosítvány nem rendelkezik egy
ilyen alapítványról, de létrehozása esetére biztosítja támogatóinak
adómentességét.
- o -
A hivatkozott 1993. évi XXII. törvény 1. és 2. §-ának javasolt változásai a
régi és új szöveg feltüntetésével a következõképpen néz ki:
1. A törvény címében és preambulumában az "Alapról" szó "Támogatásról"-ra
változik.
az Országos Tudományos Kutatási[Alapról] Támogatásról
A tudományos kutatások és a kutatási infrastruktúra független, széles körû
támogatása, a fiatal kutatók támogatása, nemzetközi színvonalú tudományos
eredmények létrehozása érdekében az Országgyûlés az Országos Tudományos
Kutatási [Alapról] Támogatásról (a továbbiakban: OTKA) a következõ törvényt
alkotja:
2. A törvény 1 §-ának (1) bekezdése az alábbiakra módosul:
1. § (1)[ Az OTKA elkülönített állami pénzalap] Az Országgyûlés a
tudományos alapkutatásokat a Magyar Tudományos Akadémia költségvetésében
szereplõ, önálló költségvetési címet alkotó és az éves költségvetésben
meghatározott összegû támogatással segíti.
3. A törvény 1. § (3) bekezdése elmarad.
[(3) Az OTKA-val a tudományos kutatásért felelõs miniszter (a továbbiakban:
miniszter) jogosult rendelkezni. ]
4. A törvény 1 § (4) bekezdésének b) pontja az alábbiakra változik:
b) [jogi és természetes személyek befizetései, amelyek a Ptk. 593-595. §-ai
alapján közérdekû kötelezettségvállalásnak minõsülnek;] Az OTKA céljait
támogató alapítványok átutalásai. Magánszemélyeknek az OTKA céljára történõ
alapítványi befizetéseinek összege a személyi jövedelemadó szempontjából nem
jövedelem. "
5. A törvény 2. § (1) bekezdésében a miniszter szó miniszterelnök-re
változik.
2. § (1) Az OTKA vezetõ testülete az Országos Tudományos Kutatási Alap
Bizottság (a továbbiakban: OTKA Bizottság), amely elnökbõl, két alelnökbõl
és 17 tagból áll. Az egyik alelnök személyére a Magyar Felsõoktatási
Egyesületek Szövetsége, a másikra az Akadémiai Kutatóhelyek Bizottsága tesz
javaslatot a [miniszter] miniszterelnök nek.
6. A törvény 2. § (2) bekezdésének elsõ mondata az alábbira változik:
(2) Az elnököt és az alelnököket határozott idõre a [miniszter]
miniszterelnök nevezi ki. Az OTKA Bizottság tagjai:
7. A törvény 2. § (4) bekezdésének b) és d) pontjában a miniszter szó
miniszterelnök-re változik.
b) félévente beszámol az OTKA mûködésérõl a [miniszter] miniszterelnöknek;
d) elkészíti és a [miniszter] miniszterelnök elé jóváhagyásra terjeszti az
OTKA Szervezeti és Mûködési Szabályzatát.
8. A törvény 2. § (7) bekezdésében a miniszter szó helyére "az MTA elnöke"
kifejezés kerül.
(7) Az Iroda költségvetési szerv, felügyeletét a [miniszter] az MTA elnöke
látja el. Az Iroda mûködését az OTKA Bizottság elnöke irányítja, kinevezi
vezetõjét és alkalmazottait.
Budapest, November 18, 1995
Dr. Surján László
KDNP