1
Módosító javaslat
Dr. Gál Zoltán úr,
az Országgyûlés Elnökének
Helyben
Tisztelt Elnök Úr !
A Házszabály 94.§. (1) bekezdése és a 102.§.(1) bekezdése alapján a
nemzetbiztonsági szolgálatoakról szóló T/1474.sz. törvényjavaslathoz az alábbi
m ó d o s í t ó j a v a s l a t o k a t
terjesztem elõ:
1.) A 11.§. (2) bekezdés a.) pontja az alábbiak szerint módosul:
a.) törvényen, kormányrendeleten, vagy egyéb kormányzati döntésen alapuló
feladatok végrehajtására a nemzetbiztonsági szolgálatok részére feladatot
határoz meg, illetve utasítást ad, de nem adhat utasítást személyek és
bíróság által bejegyzett pártok megfigyelésére.
I n d o k l á s
A törvény által kell megtiltani, hogy a kormány, vagy a miniszter a
szolgálatokat magán-, vagy pártérdekbõl használja fel.
2.) A 11.§. (5) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
(5) A miniszter kivizsgálja a nemzetbiztonsági szolgálatok
tevékenységével kapcsolatos panaszokat, a vizsgálat eredményérõl és a megtett
intézkedésekrõl 30 napon belül tájékoztatja az érintettet és a
Nemzetbiztonsági Bizottságot. Ez a határidõ egy esetben 30 nappal
meghosszabbítható.
I n d o k l á s:
Az ellenõrzés miatt szükséges, hogy a Bizottság tudjon a beérkezett
panaszokról és azok kivizsgálásának eredményérõl.
3.) A 13.§. (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
(1) A fõigazgatók e törvény, a jogszabályok és az állami irányítás egyéb
jogi eszközei által meghatározott keretek között önálló felelõsséggel vezetik
a nemzetbiztonsági szolgálatokat.
I n d o k l á s:
Fontos hangsúlyozni, hogy a fõigazgatók részére e törvény az alap a vezetõi
tevékenységhez. Minden ezzel ellentétes jogszabályi elõírást figyelmen kívûl
kell hagyniok.
4.) A 13.§. (3) bekezdése k.) alponttal egészûl ki:
k.) ha a szolgálat jogellenes tevékenységre kap utasítást, azt köteles
megtagadni és haladéktalanul jelenteni a Nemzetbiztonsági Bizottság Elnökének.
I n d o k l á s:
Több gátat kell beépíteni a törvénybe azért, nehogy a kormány, vagy a
miniszter jogellenes tevékenységre tudja felhasználni a szolgálatokat.
5.) A 14.§. (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
(1) Az Országgyûlés a nemzetbiztonsági szolgálatok parlamenti
ellenõrzését Nemzetbiztonsági Bizottsága (továbbiakban: Bizottság) útján látja
el. A Bizottság elnöke mindenkor csak ellenzéki képviselõ lehet.
I n d o k l á s:
Ez az egyedüli garancia - mivel az elnök tudomására jut minden panasz,
észrevétel, feljelentés stb. -, hogy a jogellenes tevékenységet nem tudja a
kormány, a miniszter, vagy bármelyik vezetõ titokban elsimítani.
6.) A 14. §. (4) bekezdés f.) pontja az alábbiak szerint módosul:
f.) ha bármely módon valamely nemzetbiztonsági szolgálat
jogszabályellenes, vagy nem rendeltetésszerû mûködését észleli [felhívhatja a
minisztert a szükséges intézkedés megtételére és kezdeményezheti a felelõsség
megvizsgálását a miniszter a vizsgálat eredményérõl tájékoztatja a
Bizottságot]
elrendeli a bizottsági ellenõrzést, amelynek részletes jegyzõkönyvét az
ajánlásokkal együtt az Országgyûlés elé terjeszti;
I n d o k l á s
Itt már nem jogellenes tevékenység feltételezésérõl van szó, hanem
észlelésérõl. Ezért itt már nem a miniszternek kell vizsgálatot lefolytatni,
hanem a bizottságnak. Mivel tény a jogellenes tevékenység, a személyi
konzekvenciák levonása miatt az Országgyûlésnek kell zárt ülésen döntenie. Ez
egyúttal meggondolásra készteti a szolgálatok tagjait, hogy jogellenes
tevékenységet végezzenek.
7.) A 18.§. (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
(2) A [Bizottság és a Honvédelmi Bizottság] két Bizottság tagjait az e
minõségükben birtokukba jutott állam- és szolgálati titkot tartalmazó
információk tekinttetében titoktartási kötelezettség terheli, amely a
bizottsági tagság megszûnését követõen is fennáll.
I n d o k l á s
Mivel az (1) bekezdés nevesíti a két bizottságot, felesleges ezt ismételni a
(2) bekezdésben is.
8.) A 19.§. (7) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
(7) [Ha az érintett képviselõcsoport vezetõje a jelölést a tájékoztatást
követõen is fenntartja, a jelölés további érvényessége tekintetében az (5)
bekezdésben meghatározott esetben az Országgyûlés elnöke, a (6) bekezdésben
meghatározott esetben szavazattöbbséggel a Bizottság dönt.]
Ha az ajánlásban felsorolt bármely jelölt tekintetében kockázati tényezõ
áll fenn, akkor az adott frakció jogosult dönteni, hogy a jelölést fenntartja,
vagy másik jelöltet nevez.
I n d o k l á s:
Mivel az Országgyûlésbe egymástól független és egymásért nem felelõs pártok
kerülnek be a választók akaratából, így jogaik csorbulnának, ha helyettük az
Országgyûlés elnöke, vagy Bizottság döntene.
9.) A 26.§. (3) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
(3) Ha a nemzetbiztonsági szolgálatok munkatársa a szolgálatok jogellenes
mûködését észleli, észrevételérõl írásban jelentést tehet a [miniszternek. A
miniszter köteles a bejelentést kivizsgálni, valamint a vizsgálat
elrendelésérõl és annak eredményérõl a Bizottságot tájékoztatni.] Bizottság
elnökének.
Az elnök a következõ ülésen tájékoztatja a Bizottságot és döntenek az
ellenõrzés elrendelésérõl.
I n d o k l á s:
A módosítás megakadályozza, hogy hivatalon belül titokban elsimítsák a
történteket és esetleg a jelentést tevõvel szemben retorziót alkalmazzanak.
10.) Az 59. §. (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
(2) Az 58.§.(1) bekezdésében meghatározott kívételes eljárás esetén a
titkos információgyûjtést akkor is haladéktalanul meg kell szüntetni, ha a
titkos információgyûjtés folytatását az engedélyezõ nem engedi. Ebben az
esetben és ha az adatgyûjtés, befejeztével bizonyítást nyert, hogy
szükségtelen volt az elrendelés, akkor a titkos információgyûjtés során nyert
adatokat - az állam- és szolgálati titkot tartalmazó iratok megsemmisítési
rendjére vonatkozó törvényi elõírások szerint - haladéktalanul meg kell
semmisíteni.
I n d o k l á s:
Nem maradhat egyik szolgálatnál akkor sem titkos információ útján szerzett
adat, ha kiderûl, hogy szükségtelen volt a kívételes eljárás elrendelése.
11.) A 68.§. (1) bekezdés az alábbi szerint módosul:
(1) A köztársasági elnök rendeli el az ellenõrzést
a.) a Magyar Honvédség parancsnoka [a] és vezérkari fõnöke;
b.) a Határõrség országos parancsnoka;
c.) a Köztársasági Elnök Hivatala vezetõ beosztású munkatársai
tekintetében.
I n d o k l á s:
A honvédelemrõl szóló 1993. évi CX. törvény 7.§. (1) bekezdés b.) pontja
szerint a köztársaság elnöke nevezi ki a Határõrség országos parancsnokát,
tehát a biztonsági ellenõrzést is õ köteles elrendelni.
12.) A 78.§. (2) bekezdés d.) pontja az alábbiak szerint módosul:
d.) [a nemzetbiztonsági szolgálatok védelemre jogosult vezetõinek
körét,] a védelmi intézkedések részletes szabályait.
I n d o k l á s:
Mivel a törvény (1.sz. melléklet) állapítja meg a védelem alá esõ
tisztségeket, így a miniszter nem jogosult újabb tisztségek kijelölésére.
13.) A 68.§. (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
(1) Az Országgyûlés rendeli el az ellenõrzést
a.) a köztársaság elnöke;
b.) az Országgyûlés elnöke;
c.) a miniszterelnök
tekintetében.
Az ezt követõ bekezdések értelemszerûen változnak.
I n d o k l á s:
Mivel a Házszabály 69.§. (2) bekezdése alapján a köztársaság elnöke és az
Országgyûlés elnöke részt vehetnek a Bizottságok zárt ülésén, a miniszterelnök
pedig mint a Nemzetbiztonsági Kabinet elnöke szintén hozzájut a
nemzetbiztonsági ügyekhez, ezért ellenõrzésük éppen úgy elengedhetetlen, amint
a Bizottság tagjaié.
Budapest, 1995. november 6-án
Sebõk János
országgyûlési képviselõ
MSZP