Módosító javaslat!
Új változat
Dr. Gál Zoltánnak
az Országgyûlés elnökének
helyben
Tisztelt Elnök Úr!
A Házszabály 94§(1) és 102§(1) bekezdése alapján a T/1474. sz. A
nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényjavaslathoz az alábbi
m ó d o s í t ó j a v a s l a t o k a t
nyújtom be:
Bármelyik elfogadása esetén a §-ok számozása értelemszerûen változik.
1. Módosítás
Az 1. § és a 2. § a következõk szerint módosul:
[1.§ A Magyar Köztársaság nemzetbiztonsági szolgálatai
a) az Információs Hivatal;
b) a Nemzetbiztonsági Hivatal;
c) a Katonai Felderítô Hivatal;
d) a Katonai Biztonsági Hivatal;
e) a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat
(a továbbiakban együtt: nemzetbiztonsági szolgálatok).]
2.§ [(1) Az Információs Hivatal, a Nemzetbiztonsági Hivatal és a
Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (a továbbiakban együtt: polgári]
N[n]emzetbiztonsági szolgálatok[)] a Kormány irányítása alatt álló országos
hatáskörû, önálló gazdálkodást folytató költségvetési szervek.
[(2) A Katonai Felderítô Hivatal és a Katonai Biztonsági Hivatal (a
továbbiakban együtt: katonai nemzetbiztonsági szolgálatok) országos
hatáskörrel a Magyar Honvédség részeként, annak szervezeti rendszerében
mûködnek.]
(3) Az e törvényben meghatározott feladatok ellátására a nemzetbiztonsági
szolgálatok - a kormányzati irányítási döntéseknek megfelelôen - helyi,
területi szerveket hozhatnak létre.
Indokolás:
A nemzetbiztonsági szolgálatok szervezetét szükségtelen törvényi szinten
rendezni.
2. Módosítás:
A 4.§-t az alábbiak szerint kívánom módosítani, egyúttal az 5.§, 6.§, 7.§,
8.§, 9.§ elhagyását javasolom.
4. § A nemzetbiztonsági tevékenység körébe tartozó feladatok :
[Az Információs Hivatal ]
[a)] - megszerzi, elemzi és továbbítja a kormányzati döntésekhez szükséges,
a külföldre vonatkozó, illetôleg külföldi eredetû, a nemzet biztonsága
érdekében hasznosítható információkat, továbbá a Magyar Köztársaság
érdekeinek érvényesítését szolgáló tevékenységet folytat;
[b)] - felderíti a Magyar Köztársaság szuverenitását, politikai, gazdasági
vagy más fontos érdekét sértô vagy veszélyeztetô külföldi titkosszolgálati
törekvéseket és tevékenységet;
[c)] - információkat gyûjt a nemzetbiztonságot veszélyeztetô, külföldi
szervezett bûnözésrôl, különösen a terrorszervezetekrôl, a jogellenes
kábítószer- és fegyverkereskedelemrôl, a tömegpusztító fegyverek és
alkotóelemeik, illetve az elôállításukhoz szükséges anyagok és eszközök
jogellenes nemzetközi forgalmáról;
[d] - felderíti az ország gazdasága biztonságának és pénzügyi helyzetének
veszélyeztetésére irányuló külföldi szándékokat és cselekményeket;
[e] - közremûködik a nemzetközileg ellenôrzött termékek és technológiák
jogellenes forgalmának felderítésében és megelôzésében;
[f] - ellátja a kormányzati tevékenység szempontjából fontos, külföldön
lévô magyar szervek (intézmények) és létesítmények biztonsági védelmét;
[g)] - nemzetbiztonsági védelmi, illetve ellenôrzési feladatokat lát el a
hatáskörébe tartozó személyek vonatkozásában;
[h)] - ellátja a rejtjeltevékenység szakirányítását, hatósági
engedélyezését, felügyeletét és rejtjelkulcsot állít elô.
[5.§]
[A Nemzetbiztonsági Hivatal]
[a)] - felderíti és elhárítja a Magyar Köztársaság szuverenitását, politikai,
gazdasági, védelmi vagy más fontos érdekét sértô vagy veszélyeztetô külföldi
titkosszolgálati törekvéseket és tevékenységet;
[b)] - felderíti és elhárítja a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjének
törvénytelen eszközökkel történô megváltoztatására vagy megzavarására
irányuló leplezett törekvéseket;
[c)] - felderíti és elhárítja külföldi hatalmak, szervezetek vagy személyek
terrorcselekmény elkövetésére irányuló törekvéseit;
[d)] - felderíti és elhárítja a Magyar Köztársaság gazdasági, pénzügyi
biztonságát veszélyeztetô leplezett törekvéseket, valamint a jogellenes
kábítószer- és fegyverkereskedelmet;
[e)] - ellátja a központi államhatalmi és kormányzati tevékenység
szempontjából fontos szervek (intézmények) és létesítmények biztonsági
védelmét;
[f)] - nemzetbiztonsági védelmi, illetve ellenôrzési feladatokat lát el a
hatáskörébe tartozó személyek vonatkozásában;
[g)] - végzi a bevándorló, a menekült státuszért és a magyar állampolgárságért
folyamodó, valamint - az állami szuverenitás és az alkotmányos rend
védelméhez kötôdôen - a vízumkérelmet benyújtott személyek ellenôrzését és
az ezzel kapcsolatos feladatokat;
[h)] - a nyomozás elrendeléséig végzi az állam elleni bûncselekmények (Btk.
X. fejezet), az emberiség elleni bûncselekmények (Btk. XI. fejezet), a
külföldre szökés (Btk. 343.§), a zendülés (Btk. 352.§) és a harckészültség
veszélyeztetése (Btk. 363.§) bûncselekmények felderítését;
[i)] - felderíti a nemzeti, népi, faji vagy vallási csoport elleni
bûncselekményt (Btk. 156.§) és a terrorcselekményt (Btk. 261.§), ha a
bejelentés a Nemzetbiztonsági Hivatalhoz érkezett, illetôleg azokról a
Nemzetbiztonsági Hivatal szerzett tudomást;
[j)] - információkat szerez az államtitoksértés (Btk. 221.§), a
közveszélyokozás (Btk. 259.§), a nemzetközi jogi kötelezettség megszegése
(Btk. 261/A.§), a légi jármû hatalomba kerítése (Btk. 262.§), a közösség
elleni izgatás (Btk. 269.§) és a rémhírterjesztés (Btk. 270.§)
bûncselekményekre vonatkozóan;
[k)] - közremûködik a nemzetközileg ellenôrzött termékek és technológiák
jogellenes forgalmának felderítésében, megelôzésében, megakadályozásában és
legális forgalmának ellenôrzésében;
[l)] - közremûködik a haditechnikai eszközök és szolgáltatások jogellenes
forgalmának felderítésében, megelôzésében, megakadályozásában és legális
forgalmának ellenôrzésében.
[6.§]
[A Katonai Felderítô Hivatal]
[a)] - megszerzi, elemzi és továbbítja a kormányzati döntésekhez szükséges,
a külföldre vonatkozó, illetôleg külföldi eredetû, a biztonságpolitika
katonai elemét érintô katonapolitikai, hadiipari és katonai információkat;
[b)] - felfedi a Magyar Köztársaság elleni támadó szándékú törekvéseket;
[c)] - felderíti a külföldi katonai titkosszolgálatoknak a Magyar Köztársaság
szuverenitását, honvédelmi érdekeit sértô vagy veszélyeztetô törekvéseit és
tevékenységét;
[d)] - információkat gyûjt a nemzetbiztonságot veszélyeztetô jogellenes
fegyverkereskedelemrôl, valamint a fegyveres erôk biztonságát veszélyeztetô
terrorszervezetekrôl;
[e)] - közremûködik a nemzetközileg ellenôrzött termékek és technológiák
jogellenes forgalmának felderítésében és megelôzésében;
[f)] - biztosítja a Honvéd Vezérkar hadászati-hadmûveleti tervezô munkájához
szükséges információkat;
[g)] - ellátja a felderítô csapatok szakmai felügyeletét, folyamatosan végzi a
harcászati-hadmûveleti felderítés elméleti fejlesztését és ezek eredményét a
kiképzési programokban érvényesíti, ellenôrzi a felderítô csapatok
kiképzését és harckészültségét;
[h)] - szakanyaggal ellátja a felderítô csapatokat;
[i)] - ellátja a kormányzati tevékenység szempontjából fontos, külföldön lévô
magyar katonai szervek és létesítmények (intézmények) biztonsági védelmét;
[j)] - nemzetbiztonsági védelmi, illetve ellenôrzési feladatokat lát el a
hatáskörébe tartozó személyek vonatkozásában;
[7.§
A Katonai Biztonsági Hivatal]
[a)] - felderíti és elhárítja a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar
Honvédség ellen irányuló külföldi titkosszolgálati törekvéseket és
tevékenységet;
[b)] - mûködési területén felderíti és elhárítja a Magyar Köztársaság
alkotmányos rendjének törvénytelen eszközökkel történô megváltoztatására
vagy megzavarására irányuló leplezett törekvéseket;
[c)] - a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség szervezeteinél
felderíti és elhárítja a külföldi hatalmak, személyek vagy szervezetek
terrorcselekmény elkövetésére irányuló törekvéseit;
[d)] - információkat gyûjt a Honvédelmi Minisztériumot és a Magyar Honvédséget
veszélyeztetô szervezett bûnözésrôl, ezen belül kiemelten a jogellenes
kábítószer- és fegyverkereskedelemrôl;
[e)] - közremûködik a nemzetközileg ellenôrzött termékek és technológiák
jogellenes forgalmának felderítésében, megelôzésében, megakadályozásában és
legális forgalmának ellenôrzésében;
[f)] - közremûködik a haditechnikai eszközök és szolgáltatások jogellenes
forgalmának felderítésében, megelôzésében, megakadályozásában és legális
forgalmának ellenôrzésében;
[g)] - ellátja az illetékességi körébe tartozó, kijelölt kormányzati és
katonai vezetési objektumok (intézmények) biztonsági védelmét;
[h)] - nemzetbiztonsági védelmi, illetve ellenôrzési feladatokat lát el a
hatáskörébe tartozó személyek vonatkozásában;
[i)] - mûködési területén a nyomozás elrendeléséig végzi az állam elleni
bûncselekmények (Btk. X. fejezet), az emberiség elleni bûncselekmények (Btk.
XI. fejezet), a külföldre szökés (Btk. 343.§), a zendülés (Btk. 352.§) és a
harckészültség veszélyeztetése (Btk. 363. §) bûncselekmények felderítését;
[j)] - mûködési területén felderíti a nemzeti, népi, faji vagy vallási
csoport elleni bûncselekményt (Btk. 156.§) és a terrorcseleményt (Btk.
261.§);
[k)] - mûködési területén információkat szerez az államtitoksértés (Btk.
221.§), a közveszélyokozás (Btk. 259.§), a nemzetközi jogi kötelezettség
megszegése (Btk. 261/A.§), a légijármû hatalomba kerítése (Btk. 262.§), a
közösség elleni izgatás (Btk. 269.§), a rémhírterjesztés (Btk. 270.§), a
közveszéllyel fenyegetés (Btk. 270/A.§), a nemzetközileg ellenôrzött
termékek és technológiák forgalmazására vonatkozó kötelezettség megszegése
(Btk. 287.§) bûncselekményekre vonatkozóan, felderíti továbbá mindazon
bûncselekményeket, amelyek veszélyeztetik a Honvédelmi Minisztérium és a
Magyar Honvédség alkotmányos feladatainak végrehajtását;
[l)] - ellátja a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség szervezeteiben
folytatott hadiipari kutatással, fejlesztéssel, gyártással és
kereskedelemmel összefüggô nemzetbiztonsági feladatokat.
[8.§]
[(1) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat]
[a)] - a jogszabályok keretei között a titkos információgyûjtés különleges
eszközeivel és módszereivel - írásbeli megkeresésre - szolgáltatást végez
törvény által erre feljogosított szervezetek titkos információgyûjtô
tevékenységéhez;
[b)] - törvény által feljogosított szervezetek igényei alapján biztosítja a
titkos információgyûjtô tevékenységhez szükséges különleges technikai
eszközöket és anyagokat;
[c)] - speciális távközlési összeköttetést biztosít a Kormány által
meghatározott felhasználók részére;
[d)] - ellátja a biztonsági okmányok védelmével összefüggô hatósági
felügyeletet;
[e)] - szakértõi tevékenységet végez.
A Nemzetbiztonság Szakszolgálat kormányzati tájékoztató tevékenységet nem
folytathat.
(3) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat szolgáltató szervezet, az 53.§ (1)
bekezdésének a)-d), f és g) pontjaiban meghatározott eszközöket és
módszereket saját kezdeményezésre csak az (1) bekezdés a) és a 9.§ d)
pontjában meghatározott feladatai ellátása érdekében alkalmazhatja.
(4) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat az 53.§ (1) bekezdésének e), h)-j),
pontjaiban, valamint az 55.§-ban meghatározott titkos információgyûjtés
eszközeit és módszereit saját kezdeményezésre - a 9.§ d) pontjában
meghatározott feladat ellátását kivéve - nem alkalmazhatja.
(5) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat által teljesített szolgáltatások
térítésmentesek.
(6) A titkos információgyûjtésre felhatalmazott szervezetek és a
Nemzetbiztonsági Szakszolgálat közötti együttmûködés rendjét a Kormány
határozza meg.]
9.§
A nemzetbiztonsági szolgálatok
a) végzik a feladataik teljesítéséhez szükséges technikai rendszerek,
eszközök beszerzését, kutatását, fejlesztését és az eszközök alkalmazásával
kapcsolatos szakmai felkészítést, mindezek érdekében együttmûködhetnek
egymással és más szervekkel;
b) ellátják a rendkívüli állapottal és a szükségállapottal összefüggô, külön
törvényben meghatározott feladataikat;
c) ellátják e törvény keretei között a Kormány, illetve a [polgári]
nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter [vagy a honvédelmi
miniszter] által meghatározott feladatokat;
d) ellátják a belsô biztonsági és bûnmegelôzési célú ellenôrzési
feladatokat;
e) gondoskodnak a hivatásos állományú munkatársak és a közalkalmazottak
szakirányú képzésérôl.]
Indokolás:
A Kormány saját hatáskörében rendezze el, mert az Alkotmány csak a feladatok
meghatározásához írja elõ a kétharmados minõsített szavazással hozott döntést.
3. Módosítás: A [10. §. , 11.§, 12. §., 13. §., 14.§ ] maradjon el.
[10.§
A Kormány a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat a kijelölt miniszter, a
katonai nemzetbiztonsági szolgálatokat a honvédelmi miniszter (a továbbiakban:
miniszter) útján irányítja.
11.§
(1) A miniszter
a) elôkészíti a nemzetbiztonsági szolgálatok mûködésével, feladataival és
hatásköreivel kapcsolatos jogszabályok valamint egyéb kormányzati döntések
tervezeteit, illetôleg részt vesz azok elôkészítésében;
b) biztosítja a Magyar Köztársaság érdekeinek érvényesítésével és védelmével
kapcsolatos nemzetbiztonsági feladatok végrehajtását;
c) rendeletek és az állami irányitás egyéb jogi eszközei által szabályozza a
nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenységét és mûködését;
d) kapcsolatot tart fenn a nemzetbiztonsági szolgálatok nemzetközi
együttmûködésének elôsegítése érdekében.
(2) A miniszter irányító jogkörében
a) törvényen, kormányrendeleten vagy egyéb kormányzati döntésen alapuló
feladatok végrehajtására a nemzetbiztonsági szolgálatok részére feladatot
határoz meg, illetve utasítást ad;
b) félévente írásban meghatározza a fôigazgatók számára a szolgálatok
idôszerû feladatait; írásban ad utasítást a Kormány tagjaitól érkezett
információs igények teljesítésére;
c) a fôigazgatók elôterjesztésére jóváhagyja a nemzetbiztonsági szolgálatok
szervezeti és mûködési szabályzatát és az állománytáblát;
d) javaslatot tesz a nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetésére;
e) a nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetési gazdálkodása tekintetében
gyakorolja a fejezetért felelôs szerv vezetôjének, valamint a költségvetési
szerv felügyeletéért felelôs szerv vezetôjének jogszabályokban meghatározott
tervezési, elôirányzatmódosítási, beszámolási, információszolgáltatási,
pénzügyi, valamint ellenôrzési kötelezettségeit és jogait;
f) a nemzetbiztonsági szolgálatok gazdálkodása tekintetében célszerûségi és
eredményességi ellenôrzést végez;
g) ellenôrzi a nemzetbiztonsági szolgálatok törvényes és rendeltetésszerû
mûködését, feladataik végrehajtását;
h) a fôigazgatók elôterjesztésére jóváhagyja a titkos információgyûjtés
belsô eljárási és engedélyezési szabályait;
i) a fôigazgatók elôterjesztésére jóváhagyja a nemzetbiztonsági szolgálatok
nemzetközi kapcsolataira vonatkozó javaslatokat;
j) javaslatot tesz a miniszterelnöknek a fôigazgatók kinevezésére és
felmentésére;
k) a kinevezés és felmentés kivételével gyakorolja a munkáltatói jogokat a
fôigazgatók felett, kinevezi és felmenti helyetteseiket, felettük gyakorolja
a munkáltatói jogokat;
l) javaslatot tesz a köztársasági elnöknek a tábornoki kinevezésekre;
m) a fôigazgatók javaslatára kinevezi az ezredeseket;
n) jóváhagyja a tábornoki rendfokozattal rendszeresített beosztásokba
javasolt személyek kinevezését és az ilyen beosztásban lévô személyek
felmentését;
o) intézkedik a fôigazgatókat, helyetteseiket érintô belsô biztonsági és
bûnmegelôzési célú ellenôrzések elvégzésérôl;
p) gyakorolja a törvényben, kormányrendeletben vagy kormányhatározatban
számára biztosított külön jogokat.
(3) A miniszter az irányító jogkörében adott utasításával a fôigazgatók
hatáskörébe tartozó ügyet nem vonhat el, hatáskörük gyakorlását nem
akadályozhatja.
(4) A miniszter a nemzetbiztonsági szolgálatok részére egyedi utasítást a
fôigazgatók útján adhat, a hatósági jogkör alapján eljáró nemzetbiztonsági
szolgálatoknak a döntés tartalmára vonatkozó utasítást nem adhat.
(5) A miniszter kivizsgálja a nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenységével
kapcsolatos panaszokat, a vizsgálat eredményérôl és a megtett
intézkedésekrôl 30 napon belül tájékoztatja az érintettet. Ez a határidô egy
esetben 30 nappal meghosszabbítható.
(6) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter irányítja az
állami szervektôl származó, az ország nemzetbiztonságára vonatkozó
információk elemzését, értékelését, valamint az e tárgyú kormányzati
döntéselôkészítést támogató munkát.
12.§
(1) A nemzetbiztonsági szolgálatok élén fôigazgatók állnak, akiket a
miniszter elôterjesztésére a miniszterelnök nevez ki és ment fel.
(2) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat fôigazgatójára vonatkozó elôterjesztést
a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter a honvédelmi
miniszterrel és a belügyminiszterrel egyetértésben teszi meg.
13.§
(1) A fôigazgatók a jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei
által meghatározott keretek között önálló felelõsséggel vezetik a nemzet-
biztonsági szolgálatokat.
(2) A katonai nemzetbiztonsági szolgálatok fõigazgatói a (1) bekezdésben
meghatározottak szerint, továbbá a Magyar Honvédség parancsnokának vezetôi
jogkörben adott - a 11.§-ban meghatározott miniszteri jogokat nem érintô -
rendelkezései alapján vezetik a katonai nemzetbiztonsági szolgálatokat. A
Katonai Felderítô Hivatal vezetésére vonatkozóan jogszabály a Honvéd
Vezérkar fônöke számára is megállapíthat hatáskört.
(3) A fôigazgató
a) felelôs a nemzetbiztonsági szolgálat törvényes, rendeltetésszerû és
szakszerû mûködéséért, a nemzetbiztonsági szolgálat feladatainak
végrehajtásáért;
b) a vezetése alatt álló nemzetbiztonsági szolgálat részére utasítást adhat
ki;
c) felelôs a nemzetbiztonsági szolgálat önálló költségvetési
gazdálkodásáért, a könyvvezetési és beszámolási kötelezettség
teljesítéséért;
d) meghatározza a miniszter jóváhagyásával a titkos információgyûjtés belsô
eljárási és engedélyezési szabályait;
e) meghatározza az adatkezelés belsô eljárási szabályait;
f) gondoskodik a szervezeti és mûködési szabályzat, valamint egyéb belsô
rendelkezések elkészítésérôl, azok összhangjának megteremtésérôl és
érvényesítésérôl;
g) javaslatot tesz a miniszternek a fôigazgató-helyettes kinevezésére és
felmentésére, illetve a tábornoki és ezredesi kinevezésekre;
h) jóváhagyásra felterjeszti a tábornoki rendfokozattal rendszeresített
beosztásokba történô kinevezést és felmentést;
i) a nemzetbiztonsági szolgálat személyi állománya tekintetében -
jogszabályban meghatározott kivételekkel - gyakorolja a munkáltatói
jogokat;
j) a nemzetbiztonsági szolgálat tevékenységérôl szükség szerint, de évente
legalább egyszer a miniszter útján jelentést tesz a Kormánynak.
A nemzetbiztonsági szolgálatok parlamenti ellenôrzése
14.§
(1) Az Országgyûlés a nemzetbiztonsági szolgálatok parlamenti ellenôrzését
Nemzetbiztonsági Bizottsága (továbbiakban: Bizottság) útján látja el.
(2) A miniszter a Bizottságot a nemzetbiztonsági szolgálatok általános
tevékenységérôl rendszeresen, de legalább évente egyszer tájékoztatja.
(3) A Bizottság tájékoztatást kap a minisztertôl a nemzetbiztonsági
szolgálatokkal kapcsolatos kormányhatározatokról.
(4) A parlamenti ellenôrzés gyakorlása során a Bizottság
a) tájékoztatást kérhet a minisztertôl és a nemzetbiztonsági szolgálatok
fôigazgatóitól az ország nemzetbiztonsági helyzetérôl, a nemzetbiztonsági
szolgálatok mûködésérôl és tevékenységérôl;
b) általános tájékoztatást kérhet az igazságügy-minisztertôl, a polgári
nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító minisztertôl, a honvédelmi
minisztertôl és a fôigazgatóktól az 55.§-ban és az 58.§-ban meghatározott
engedélyezési eljárásról;
c) kivizsgálhatja a nemzetbiztonsági szolgálatok jogellenes tevékenységére
utaló panaszokat, ha a panaszos a 11.§ (5) bekezdésében meghatározott
vizsgálat eredményét nem fogadja el és a panasz súlya a vizsgálatot
indokolttá teszi; a Bizottság megállapításairól tájékoztatja az érintettet;
d) ha valamely nemzetbiztonsági szolgálat jogszabályellenes vagy nem
rendeltetésszerû tevékenységét feltételezi, vizsgálat lefolytatására
felkérheti a minisztert, aki a vizsgálat eredményérôl tájékoztatja a
Bizottságot;
e) ha valamely szolgálat jogszabályellenes mûködését észleli, illetve ha a c)
pontban meghatározott eljárás során azt indokoltnak tartja, ténymegállapító
vizsgálatot folytathat le, amely során betekinthet a nemzetbiztonsági
szolgálatok nyilvántartásában lévô, az adott ügyre vonatkozó iratokba,
meghallgathatja a nemzetbiztonsági szolgálatok munkatársait;
f) ha bármely módon valamely nemzetbiztonsági szolgálat jogszabályellenes vagy
nem rendeltetésszerû mûködését észleli, felhívhatja a minisztert a
szükséges intézkedés megtételére és kezdeményezheti a felelôsség
megvizsgálását; a miniszter a vizsgálat eredményérôl tájékoztatja a
Bizottságot;
g) véleményezi a nemzetbiztonsági szolgálat költségvetésének részletes
tervezetét, illetve az éves költségvetési törvény végrehajtásáról szóló
részletes beszámoló tervezetét, a törvényjavaslatok tárgyalása során az
elfogadásra vonatkozóan javaslatot tesz az Országgyûlésnek;
h) kinevezésük elôtt meghallgatja a fôigazgatói tisztségre jelölt
személyeket, alkalmasságukról állást foglal.
(5) A Bizottság - ha ellenôrzési jogkörének gyakorlása szempontjából
szükséges - a nemzetbiztonsági szolgálatok munkatársát szakértôi
tevékenységre kérheti fel az illetékes fôigazgató egyetértésével.
(6) A Bizottság szakértôi tevékenységre kérhet fel a nemzetbiztonsági
szolgálatokkal hivatásos vagy közalkalmazotti jogviszonyban nem álló
személyeket is. Ha a felkért személy fegyveres erôknél vagy rendvédelmi
szerveknél hivatásos szolgálati viszonyban áll, szakértôi tevékenységet
csak vezetôjének engedélyével folytathat.]
Indokolás:
A kormány saját hatáskörében szabályozza, mert ez a nemzetbiztonsági
szolgálatok belsõ rendjére vonatkoznak.
4. Módosítás: A [15. §., 16.§., 17.§., 18.§., 19.§.] maradjon el.
[15.§
(1) A Bizottság megkapja a nemzetbiztonsági szolgálatok által készített - a
nemzetbiztonság szempontjából fontos - általános értékelô, valamint a
Kormány számára készített jelentéseket.
(2) A Bizottság jogosult a nemzetbiztonsági szolgálatok nem egyedi ügyekkel
kapcsolatos tájékoztató jelentéseibe betekinteni.
(3) Ha a nemzetbiztonsági szolgálatok országgyûlési képviselôre vagy vele
közös háztartásban élô hozzátartozójára vonatkozóan információgyûjtô
tevékenységet kezdenek (folytatnak), e tényrôl a miniszter tájékoztatja a
Bizottság elnökét vagy alelnökét.
16.§
A Bizottság által folytatott parlamenti ellenôrzés során a miniszter és a
nemzetbiztonsági szolgálatok tájékoztatási kötelezettsége nem terjed ki azon
információk szolgáltatására, amelyek átadása konkrét ügyben a módszer,
illetve forrás (közremûködô személye) védelméhez fûzôdô kiemelt súlyú
nemzetbiztonsági érdeket veszélyeztetné.
17.§
Az Országgyûlés Honvédelmi Bizottsága a honvédelmi minisztertôl és a katonai
nemzetbiztonsági szolgálatok fôigazgatóitól a katonai nemzetbiztonsági
szolgálatok tevékenységére, feladatainak megvalósítására vonatkozóan általános
jelleggel kérhet tájékoztatást .
18.§
(1) A Bizottság ülései az ellenôrzési jogkör gyakorlása, a Honvédelmi
Bizottság ülései a 17.§-ban meghatározott jogkör gyakorlása során zártak.
(2) A Bizottság és a Honvédelmi Bizottság tagjait az e minôségükben
birtokukba jutott állam- és szolgálati titkot tartalmazó információk
tekintetében titoktartási kötelezettség terheli, amely a bizottsági tagság
megszûnését követôen is fennáll.
(3) A Bizottság e törvényben szabályozott parlamenti ellenôrzési eljárása
nem érint más, jogszabályban meghatározott bírósági vagy egyéb eljárást.
19.§
(1) A Bizottság tagjának csak az az országgyûlési képviselô választható meg,
aki tekintetében elvégezték az e törvényben meghatározott nemzetbiztonsági
ellenôrzést.
(2) Az Országgyûlés elnöke - a fontos és bizalmas munkakörre jelölt személyek
ellenôrzésére vonatkozó szabályok szerint - köteles nemzetbiztonsági
ellenôrzést elrendelni a Bizottságba a képviselôcsoportok vezetôi által
jelölt képviselôk tekintetében. A képviselôcsoportok vezetôi legfeljebb
kétszer annyi jelöltet nevezhetnek meg, mint amennyi tag ajánlására jogosult
a képviselôcsoport.
(3) A bizottsági tagságra jelölt képviselô tekintetében a nemzetbiztonsági
ellenôrzést a Nemzetbiztonsági Hivatal végzi el. Amennyiben kockázati
tényezô merül fel, a Nemzetbiztonsági Hivatal fôigazgatója errôl
tájékoztatja az érintett képviselôt.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott nemzetbiztonsági ellenôrzés elvégzését
követôen a képviselôcsoport vezetôje ajánlást készít, amely annyi jelöltet
tartalmaz, amennyi tag ajánlására jogosult a képviselôcsoport.
(5) Ha az ajánlásban felsorolt jelölt tekintetében kockázati tényezô áll fenn
és a Bizottság megalakítására még nem került sor, a polgári nemzetbiztonsági
szolgálatokat irányító miniszter a kockázati tényezôrôl tájékoztatja az
Országgyûlés elnökét és az érintett képviselôcsoport vezetôjét.
(6) Ha az ajánlásban felsorolt jelölt tekintetében kockázati tényezô áll fenn
és már mûködô Bizottságba kerül sor új tag megválasztására, a polgári
nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter a kockázati tényezôrôl
tájékoztatja a Bizottságot és az érintett képviselôcsoport vezetôjét.
(7) Ha az érintett képviselôcsoport vezetôje a jelölést a tájékoztatást
követôen is fenntartja, a jelölés további érvényessége tekintetében az (5)
bekezdésben meghatározott esetben az Országgyûlés elnöke, a (6) bekezdésben
meghatározott esetben szavazattöbbséggel a Bizottság dönt.
(8) A Bizottság tagjai megbízatásuk teljes idôtartama alatt nemzetbiztonsági
védelemben részesülnek.]
Indokolás:
A fenti §-okban foglaltakat a Házszabály szabályozza.
5. Módosítás: Az 52. §. az alábbiak szerint változik:
(1) A nemzetbiztonsági szolgálatok a [a 3.§ - 9. §-okban foglaltak] feladataik
teljesitése érdekében titkos információgyûjtést folytathatnak. [Ez nem terjed
ki a 4. §. h.), a 6. §. g.), h.) és a 8. §. d.), e.) pontjaiban meghatározott
feladatok ellátására].
6. Módosítás: Az 52. §. új harmadik bekezdéssel egészül ki:
(3) Titkos információgyûjtés eszközének minõsül minden olyan eszköz és
módszer, amelyet az érintett személy tudta nélkül alkalmaznak, és amelyek
használata a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok, a
levéltitok és a személyes adatok védelméhez fûzõdõ jogokat sértheti.
Indokolás:
A titkos adatgyûjtést nem határozták meg.
7. Módosítás:
A 74. §. c.) rendvédelmi szerv: a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a
Rendõrség [a Határõrség], a polgári védelem állami szervek, a hivatásos
tûzoltóság, a vám és pénzügyõrség, valamint a büntetésvégrehajtási testület:
Indokolás:
Az Alkotmány 40. §-a, valamint a jelen § b, pontja szerint a Határõrség
fegyveres erõ.
8. Módosítás: A 82. §. (2) bek. az alábbiak szerint módosul:
(2) Bûncselekmény elkövetésének alapos gyanúja esetén az ügyész elõzetes
jóváhagyásával a nyomozóhatóság a nyomozást megtagadhatja [ha a bûncselekmény
elkövetésével alaposan gyanúsitható személlyel történõ együttmûködéssel
elérhetõ] nemzetbiztonsági érdek, vagy bûnüldözési célhoz fûzõdõ érdek
meghaladja az állam büntetõjogi igényének érvényesítéséhez fûzõdõ érdeket.
9. Módosítás: A 83. §. (2) bek. az alábbiak szerint változik:
(2) Bûncselekmény elkövetésének alapos gyanúja esetén az ügyész elõzetes
jóváhagyásával a nyomozóhatóság a nyomozást megszüntetheti [ha bûncselekmény
elkövetésével alaposan gyanúsitható személlyel történõ együttmûködéssel
elérhetõ] nemzetbiztonsági érdek vagy bûnüldözési célhoz fûzõdõ érdek
meghaladja az állam büntetõjogi igényének érvényesítéséhez fûzõdõ érdeket.
Indoklás:
Nemzetbiztonsági vagy bûnüldözési érdekbõl megtagadhatja és megszüntetheti a
nyomozást a rendõrség az ügyész elõzetes hozzájárulásával, de ennek az oknak a
nyilvánosságra hozatala meghiúsítja a hozzá fûzõdõ érdeket.
Budapest, 1995. november 15.
Dr. Rubovszky György
KDNP