- 1 -
T/1474/133.. számú
Egységes javaslat
a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló
T/1474. számú törvényjavaslat zárószavazásához
Nikolits István
tárca nélküli miniszter
Budapest, 1995. december 14.
1995. évi ...... törvény
a nemzetbiztonsági szolgálatokról
Az Országgyûlés a Magyar Köztársaság szuverenitásának biztosítása és
alkotmányos rendjének védelme érdekében a nemzetbiztonsági szolgálatok
alkotmányos mûködésérôl a következô törvényt alkotja:
A nemzetbiztonsági szolgálatok szervezete és jogállása
1.§
A Magyar Köztársaság nemzetbiztonsági szolgálatai
a) az Információs Hivatal;
b) a Nemzetbiztonsági Hivatal;
c) a Katonai Felderítô Hivatal;
d) a Katonai Biztonsági Hivatal;
e) a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat
(a továbbiakban együtt: nemzetbiztonsági szolgálatok).
2.§
(1) Az Információs Hivatal, a Nemzetbiztonsági Hivatal és a Nemzetbiztonsági
Szakszolgálat (a továbbiakban együtt: polgári nemzetbiztonsági szolgálatok)
a Katonai Felderítô Hivatal és a Katonai Biztonsági Hivatal (a továbbiakban
együtt: katonai nemzetbiztonsági szolgálatok) a Kormány irányítása alatt
álló országos hatáskörû, önálló gazdálkodást folytató költségvetési szervek.
(2) Az e törvényben meghatározott feladatok ellátására a nemzetbiztonsági
szolgálatok - a kormányzati irányítási döntéseknek megfelelôen - helyi,
területi szerveket hozhatnak létre.
A nemzetbiztonsági szolgálatok feladatai
3.§
A nemzetbiztonsági szolgálatok rendeltetése, hogy az e törvényben
meghatározott feladatok elvégzésével, a nyílt és a titkos információgyûjtés
eszközrendszerével elôsegítsék a Magyar Köztársaság nemzetbiztonsági
érdekeinek érvényesítését, ezáltal közremûködjenek az ország szuverenitásának
biztosításában és alkotmányos rendjének védelmében.
4.§
Az Információs Hivatal
a) megszerzi, elemzi, értékeli és továbbítja a kormányzati döntésekhez
szükséges, a külföldre vonatkozó, illetôleg külföldi eredetû, a nemzet
biztonsága érdekében hasznosítható információkat, továbbá a Magyar
Köztársaság érdekeinek érvényesítését szolgáló tevékenységet folytat;
b) felderíti a Magyar Köztársaság szuverenitását, politikai, gazdasági vagy
más fontos érdekét sértô vagy veszélyeztetô külföldi titkosszolgálati
törekvéseket és tevékenységet;
c) információkat gyûjt a nemzetbiztonságot veszélyeztetô, külföldi
szervezett bûnözésrôl, különösen a terrorszervezetekrôl, a jogellenes
kábítószer- és fegyverkereskedelemrôl, a tömegpusztító fegyverek és
alkotóelemeik, illetve az elôállításukhoz szükséges anyagok és eszközök
jogellenes nemzetközi forgalmáról;
d) felderíti az ország gazdasága biztonságának és pénzügyi helyzetének
veszélyeztetésére irányuló külföldi szándékokat és cselekményeket;
e) közremûködik a nemzetközileg ellenôrzött termékek és technológiák
jogellenes forgalmának felderítésében és megelôzésében;
f) ellátja a kormányzati tevékenység szempontjából fontos, külföldön lévô
magyar szervek (intézmények) és létesítmények biztonsági védelmét;
g) ellátja a hatáskörébe tartozó személyek nemzetbiztonsági védelmének,
illetve ellenôrzésének feladatait ;
h) ellátja a rejtjeltevékenység szakirányítását, hatósági engedélyezését,
felügyeletét és rejtjelkulcsot állít elô.
5.§
A Nemzetbiztonsági Hivatal
a) felderíti és elhárítja a Magyar Köztársaság szuverenitását, politikai,
gazdasági, védelmi vagy más fontos érdekét sértô vagy veszélyeztetô külföldi
titkosszolgálati törekvéseket és tevékenységet;
b) felderíti és elhárítja a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjének
törvénytelen eszközökkel történô megváltoztatására vagy megzavarására
irányuló leplezett törekvéseket;
c) felderíti és elhárítja külföldi hatalmak, szervezetek vagy személyek
terrorcselekmény elkövetésére irányuló törekvéseit;
d) felderíti és elhárítja a Magyar Köztársaság gazdasági, tudományos-
technikai, pénzügyi biztonságát veszélyeztetô leplezett törekvéseket,
valamint a jogellenes kábítószer- és fegyverkereskedelmet;
e) ellátja a központi államhatalmi és kormányzati tevékenység
szempontjából fontos szervek (intézmények) és létesítmények biztonsági
védelmét;
f) ellátja a hatáskörébe tartozó személyek nemzetbiztonsági védelmének,
illetve ellenôrzésének feladatait;
g) végzi a bevándorló, a menekült státuszért és a magyar állampolgárságért
folyamodó, valamint - az állami szuverenitás és az alkotmányos rend
védelméhez kötôdôen - a vízumkérelmet benyújtott személyek ellenôrzését és
az ezzel kapcsolatos feladatokat;
h) a nyomozás elrendeléséig végzi az állam elleni bûncselekmények (Btk. X.
fejezet), az emberiség elleni bûncselekmények (Btk. XI. fejezet), illetve
mûködési területén a külföldre szökés (Btk. 343.§), a zendülés (Btk. 352.§)
és a harckészültség veszélyeztetése (Btk. 363.§) bûncselekmények
felderítését;
i) felderíti a nemzeti, népi, faji vagy vallási csoport elleni
bûncselekményt (Btk. 156.§) és a terrorcselekményt (Btk. 261.§), ha a
bejelentés a Nemzetbiztonsági Hivatalhoz érkezett, illetôleg azokról a
Nemzetbiztonsági Hivatal szerzett tudomást;
j) információkat szerez az államtitoksértés (Btk. 221.§), a közveszélyokozás
(Btk. 259.§), a nemzetközi jogi kötelezettség megszegése (Btk. 261/A.§), a
légi jármû hatalomba kerítése (Btk. 262.§), a közösség elleni izgatás (Btk.
269.§) és a rémhírterjesztés (Btk. 270.§) bûncselekményekre vonatkozóan;
k) közremûködik a nemzetközileg ellenôrzött termékek és technológiák
jogellenes forgalmának felderítésében, megelôzésében, megakadályozásában és
legális forgalmának ellenôrzésében;
l) közremûködik a haditechnikai eszközök és szolgáltatások jogellenes
forgalmának felderítésében, megelôzésében, megakadályozásában és legális
forgalmának ellenôrzésében.
6.§
A Katonai Felderítô Hivatal
a) megszerzi, elemzi és továbbítja a kormányzati döntésekhez szükséges, a
külföldre vonatkozó, illetôleg külföldi eredetû, a biztonságpolitika katonai
elemét érintô katonapolitikai, hadiipari és katonai információkat;
b) felfedi a Magyar Köztársaság ellen irányuló, támadó szándékra utaló
törekvéseket;
c) felderíti a külföldi katonai titkosszolgálatoknak a Magyar Köztársaság
szuverenitását, honvédelmi érdekeit sértô vagy veszélyeztetô törekvéseit és
tevékenységét;
d) információkat gyûjt a nemzetbiztonságot veszélyeztetô jogellenes
fegyverkereskedelemrôl, valamint a fegyveres erôk biztonságát veszélyeztetô
terrorszervezetekrôl;
e) közremûködik a nemzetközileg ellenôrzött termékek és technológiák
jogellenes forgalmának felderítésében és megelôzésében;
f) biztosítja a Honvéd Vezérkar hadászati-hadmûveleti tervezô munkájához
szükséges információkat;
g) ellátja a kormányzati tevékenység szempontjából fontos, külföldön lévô
magyar katonai szervek és létesítmények (intézmények) biztonsági védelmét;
h) ellátja a hatáskörébe tartozó személyek nemzetbiztonsági védelmének,
illetve ellenôrzésének feladatait;
7.§
A Katonai Biztonsági Hivatal
a) felderíti és elhárítja a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség
ellen irányuló külföldi titkosszolgálati törekvéseket és tevékenységet;
b) mûködési területén felderíti és elhárítja a Magyar Köztársaság
alkotmányos rendjének törvénytelen eszközökkel történô megváltoztatására
vagy megzavarására irányuló leplezett törekvéseket;
c) a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség szervezeteinél felderíti
és elhárítja a külföldi hatalmak, személyek vagy szervezetek
terrorcselekmény elkövetésére irányuló törekvéseit;
d) információkat gyûjt a Honvédelmi Minisztériumot és a Magyar Honvédséget
veszélyeztetô szervezett bûnözésrôl, ezen belül kiemelten a jogellenes
kábítószer- és fegyverkereskedelemrôl;
e) közremûködik a nemzetközileg ellenôrzött termékek és technológiák
jogellenes forgalmának felderítésében, megelôzésében, megakadályozásában és
legális forgalmának ellenôrzésében;
f) közremûködik a haditechnikai eszközök és szolgáltatások jogellenes
forgalmának felderítésében, megelôzésében, megakadályozásában és legális
forgalmának ellenôrzésében;
g) ellátja az illetékességi körébe tartozó, kijelölt kormányzati és katonai
vezetési objektumok (intézmények) biztonsági védelmét;
h) ellátja a hatáskörébe tartozó személyek nemzetbiztonsági védelmének,
illetve ellenôrzésének feladatait;
i) mûködési területén a nyomozás elrendeléséig végzi az állam elleni
bûncselekmények (Btk. X. fejezet), az emberiség elleni bûncselekmények (Btk.
XI. fejezet), a külföldre szökés (Btk. 343.§), a zendülés (Btk. 352.§) és a
harckészültség veszélyeztetése (Btk. 363. §) bûncselekmények felderítését;
j) mûködési területén felderíti a nemzeti, népi, faji vagy vallási csoport
elleni bûncselekményt (Btk. 156.§) és a terrorcselekményt (Btk. 261.§);
k) mûködési területén információkat szerez az államtitoksértés (Btk. 221.§),
a közveszélyokozás (Btk. 259.§), a nemzetközi jogi kötelezettség megszegése
(Btk. 261/A.§), a légijármû hatalomba kerítése (Btk. 262.§), a közösség
elleni izgatás (Btk. 269.§), a rémhírterjesztés (Btk. 270.§), a
közveszéllyel fenyegetés (Btk. 270/A.§), a nemzetközileg ellenôrzött
termékek és technológiák forgalmazására vonatkozó kötelezettség megszegése
(Btk. 287.§) bûncselekményekre vonatkozóan, felderíti továbbá mindazon
bûncselekményeket, amelyek veszélyeztetik a Honvédelmi Minisztérium és a
Magyar Honvédség alkotmányos feladatainak végrehajtását;
l) ellátja a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség szervezeteiben
folytatott hadiipari kutatással, fejlesztéssel, gyártással és
kereskedelemmel összefüggô nemzetbiztonsági feladatokat.
8.§
(1) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat
a) a jogszabályok keretei között a titkos információgyûjtés különleges
eszközeivel és módszereivel - írásbeli megkeresésre - szolgáltatást végez
törvény által erre feljogosított szervezetek titkos információgyûjtô
tevékenységéhez;
b) törvény által feljogosított szervezetek igényei alapján biztosítja a
titkos információgyûjtô tevékenységhez szükséges különleges technikai
eszközöket és anyagokat;
c) speciális távközlési összeköttetést biztosít a Kormány által
meghatározott felhasználók részére;
d) ellátja a biztonsági okmányok védelmével összefüggô hatósági
felügyeletet;
e) szakértôi tevékenységet végez.
(2) A Nemzetbiztonság Szakszolgálat kormányzati tájékoztató tevékenységet
nem folytathat.
(3) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat szolgáltató szervezet, az 54.§ (1)
bekezdésének a)-d), f) és g) pontjaiban meghatározott eszközöket és
módszereket saját kezdeményezésre csak az (1) bekezdés a) és a 9.§ d)
pontjában meghatározott feladatai ellátása érdekében alkalmazhatja.
(4) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat az 54.§ (1) bekezdésének e), h)-j),
pontjaiban, valamint az 56. §-ban meghatározott titkos információgyûjtés
eszközeit és módszereit saját kezdeményezésre - a 9.§ d) pontjában
meghatározott feladat ellátását kivéve - nem alkalmazhatja.
(5) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat által teljesített szolgáltatások
térítésmentesek.
(6) A titkos információgyûjtésre felhatalmazott szervezetek és a
Nemzetbiztonsági Szakszolgálat közötti együttmûködés rendjét a Kormány
határozza meg.
9.§
A nemzetbiztonsági szolgálatok
a) végzik a feladataik teljesítéséhez szükséges technikai rendszerek,
eszközök beszerzését, kutatását, fejlesztését és az eszközök alkalmazásával
kapcsolatos szakmai felkészítést, mindezek érdekében együttmûködhetnek
egymással és más szervekkel;
b) ellátják a rendkívüli állapottal és a szükségállapottal összefüggô, külön
törvényben meghatározott feladataikat;
c) ellátják e törvény keretei között a Kormány, illetve a polgári
nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter vagy a honvédelmi
miniszter által meghatározott feladatokat;
d) ellátják a belsô biztonsági és bûnmegelôzési célú ellenôrzési
feladatokat;
e) gondoskodnak a hivatásos állományú munkatársak és a közalkalmazottak
szakirányú képzésérôl.
A nemzetbiztonsági szolgálatok irányítása és vezetése
10.§
(1) A Kormány a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat a kijelölt miniszter,
a katonai nemzetbiztonsági szolgálatokat a honvédelmi miniszter (a
továbbiakban: miniszter) útján irányítja.
(2) Az (1) bekezdés szerinti polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító
kijelölt miniszter nem lehet a belügy-, a honvédelmi- és az igazságügy-
miniszter.
11.§
(1) A miniszter
a) elôkészíti a nemzetbiztonsági szolgálatok mûködésével, feladataival és
hatásköreivel kapcsolatos jogszabályok valamint egyéb kormányzati döntések
tervezeteit, illetôleg részt vesz azok elôkészítésében;
b) biztosítja a Magyar Köztársaság érdekeinek érvényesítésével és védelmével
kapcsolatos nemzetbiztonsági feladatok végrehajtását;
c) rendeletek és az állami irányítás egyéb jogi eszközei által szabályozza a
nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenységét és mûködését;
d) kapcsolatot tart fenn a nemzetbiztonsági szolgálatok nemzetközi
együttmûködésének elôsegítése érdekében.
(2) A miniszter irányító jogkörében
a) törvényen, kormányrendeleten vagy egyéb kormányzati döntésen alapuló
feladatok végrehajtására a nemzetbiztonsági szolgálatok részére feladatot
határoz meg, illetve utasítást ad;
b) félévente írásban meghatározza a fôigazgatók számára a szolgálatok
idôszerû feladatait; írásban ad utasítást a Kormány tagjaitól érkezett
információs igények teljesítésére;
c) a fôigazgatók elôterjesztésére jóváhagyja a nemzetbiztonsági szolgálatok
szervezeti és mûködési szabályzatát és az állománytáblát;
d) javaslatot tesz a nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetésére;
e) a nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetési gazdálkodása tekintetében
gyakorolja a fejezetért felelôs szerv vezetôjének, valamint a költségvetési
szerv felügyeletéért felelôs szerv vezetôjének jogszabályokban meghatározott
tervezési, elôirányzatmódosítási, beszámolási, információszolgáltatási,
pénzügyi, valamint ellenôrzési kötelezettségeit és jogait;
f) a nemzetbiztonsági szolgálatok gazdálkodása tekintetében célszerûségi és
eredményességi ellenôrzést végez;
g) ellenôrzi a nemzetbiztonsági szolgálatok törvényes és rendeltetésszerû
mûködését, feladataik végrehajtását;
h) a fôigazgatók elôterjesztésére jóváhagyja a titkos információgyûjtés
belsô eljárási és engedélyezési szabályait;
i) a fôigazgatók elôterjesztésére jóváhagyja a nemzetbiztonsági szolgálatok
nemzetközi kapcsolataira vonatkozó javaslatokat;
j) javaslatot tesz a miniszterelnöknek a fôigazgatók kinevezésére és
felmentésére;
k) a kinevezés és felmentés kivételével gyakorolja a munkáltatói jogokat a
fôigazgatók felett, kinevezi és felmenti helyetteseiket, felettük gyakorolja
a munkáltatói jogokat;
l) javaslatot tesz a köztársasági elnöknek a tábornoki kinevezésekre;
m) a fôigazgatók javaslatára kinevezi az ezredeseket;
n) jóváhagyja a tábornoki rendfokozattal rendszeresített beosztásokba
javasolt személyek kinevezését és az ilyen beosztásban lévô személyek
felmentését;
o) intézkedik a fôigazgatókat, helyetteseiket érintô belsô biztonsági és
bûnmegelôzési célú ellenôrzések elvégzésérôl;
p) gyakorolja a törvényben, kormányrendeletben vagy kormányhatározatban
számára biztosított külön jogokat.
(3) A miniszter az irányító jogkörében adott utasításával a fôigazgatók
hatáskörébe tartozó ügyet nem vonhat el, hatáskörük gyakorlását nem
akadályozhatja.
(4) A miniszter a nemzetbiztonsági szolgálatok részére egyedi utasítást a
fôigazgatók útján adhat, a hatósági jogkör alapján eljáró nemzetbiztonsági
szolgálatoknak a döntés tartalmára vonatkozó utasítást nem adhat.
(5) A miniszter kivizsgálja a nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenységével
kapcsolatos panaszokat, a vizsgálat eredményérôl és a megtett
intézkedésekrôl 30 napon belül tájékoztatja a panaszost. Ez a határidô egy
esetben 30 nappal meghosszabbítható.
(6) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter irányítja az
állami szervektôl származó, az ország nemzetbiztonságára vonatkozó
információk elemzését, értékelését, valamint az e tárgyú kormányzati
döntéselôkészítést támogató munkát.
12.§
(1) A nemzetbiztonsági szolgálatok élén fôigazgatók állnak, akiket a
miniszter elôterjesztésére a miniszterelnök nevez ki és ment fel.
(2) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat fôigazgatójára vonatkozó elôterjesztést
a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter a honvédelmi
miniszterrel és a belügyminiszterrel egyetértésben teszi meg.
13.§
(1) A fôigazgatók e törvény, a jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi
eszközei által meghatározott keretek között önálló felelôsséggel vezetik a
nemzetbiztonsági szolgálatokat.
(2) A Magyar Honvédség vezérkari fônöke a honvédelmi törvényben meghatározott
feladatai ellátásához szükséges információ átadását - alá- és fölérendeltség
hiányában is - közvetlenül igényelheti a Katonai Felderítô Hivatal
fôigazgatójától, aki azt haladéktalanul köteles teljesíteni. A szakmai
kapcsolattartás és az információszolgáltatás rendjét a honvédelmi miniszter
állapítja meg.
(3) A fôigazgató
a) felelôs a nemzetbiztonsági szolgálat törvényes, rendeltetésszerû és
szakszerû mûködéséért, a nemzetbiztonsági szolgálat feladatainak
végrehajtásáért;
b) a vezetése alatt álló nemzetbiztonsági szolgálat részére utasítást adhat
ki;
c) felelôs a nemzetbiztonsági szolgálat önálló költségvetési
gazdálkodásáért, a könyvvezetési és beszámolási kötelezettség
teljesítéséért;
d) a miniszter jóváhagyásával meghatározza a titkos információgyûjtés belsô
eljárási és engedélyezési szabályait;
e) meghatározza az adatkezelés belsô eljárási szabályait;
f) gondoskodik a szervezeti és mûködési szabályzat, valamint egyéb belsô
rendelkezések elkészítésérôl, azok összhangjának megteremtésérôl és
érvényesítésérôl;
g) javaslatot tesz a miniszternek a fôigazgató-helyettes kinevezésére és
felmentésére, illetve a tábornoki és ezredesi kinevezésekre;
h) jóváhagyásra felterjeszti a tábornoki rendfokozattal rendszeresített
beosztásokba történô kinevezést és felmentést;
i) a nemzetbiztonsági szolgálat személyi állománya tekintetében -
jogszabályban meghatározott kivételekkel - gyakorolja a munkáltatói
jogokat;
j) a nemzetbiztonsági szolgálat tevékenységérôl szükség szerint, de évente
legalább egyszer a miniszter útján jelentést tesz a Kormánynak.
A nemzetbiztonsági szolgálatok parlamenti ellenôrzése
14.§
(1) Az Országgyûlés a nemzetbiztonsági szolgálatok parlamenti ellenôrzését
Nemzetbiztonsági Bizottsága (továbbiakban: Bizottság) közremûködésével látja
el. A Bizottság elnöke mindenkor csak ellenzéki képviselô lehet.
(2) A miniszter a Bizottságot a nemzetbiztonsági szolgálatok általános
tevékenységérôl rendszeresen, de legalább évente kétszer tájékoztatja.
(3) A Kormány a nemzetbiztonsági szolgálatokkal kapcsolatos határozatairól a
Bizottságot a miniszter útján tájékoztatja.
(4) A parlamenti ellenôrzés gyakorlása során a Bizottság
a) tájékoztatást kérhet a minisztertôl és a miniszter egyidejû értesítése
mellett a nemzetbiztonsági szolgálatok fôigazgatóitól az ország
nemzetbiztonsági helyzetérôl, a nemzetbiztonsági szolgálatok mûködésérôl és
tevékenységérôl;
b) tájékoztatást kérhet az igazságügy-minisztertôl, a polgári nemzetbiztonsági
szolgálatokat irányító minisztertôl, a honvédelmi minisztertôl és a
fôigazgatóktól az 56.§-ban és az 59.§-ban meghatározott engedélyezési
eljárásról;
c) kivizsgálhatja a nemzetbiztonsági szolgálatok jogellenes tevékenységére
utaló panaszokat, ha a panaszos a 11.§ (5) bekezdésében meghatározott
vizsgálat eredményét nem fogadja el és a panasz súlya a bizottsági tagok
legalább egyharmadának szavazata szerint a vizsgálatot indokolttá teszi, a
Bizottság megállapításairól tájékoztatja az érintettet;
d) ha valamely nemzetbiztonsági szolgálat jogszabályellenes vagy nem
rendeltetésszerû tevékenységét feltételezi, vizsgálat lefolytatására
felkérheti a minisztert, aki a vizsgálat eredményérôl tájékoztatja a
Bizottságot;
e) ha valamely nemzetbiztonsági szolgálat jogszabályellenes mûködését észleli,
illetve ha a c) és d) pontokban, illetôleg a 27.§ (4) bekezdésben
meghatározott eljárás során azt indokoltnak tartja, ténymegállapító
vizsgálatot folytathat le, amely során betekinthet a nemzetbiztonsági
szolgálatok nyilvántartásában lévô, az adott ügyre vonatkozó iratokba,
meghallgathatja a nemzetbiztonsági szolgálatok munkatársait;
f) ha bármely módon valamely nemzetbiztonsági szolgálat jogszabályellenes vagy
nem rendeltetésszerû mûködését észleli, felhívhatja a minisztert a
szükséges intézkedés megtételére és kezdeményezheti a felelôsség
megvizsgálását; a miniszter a vizsgálat eredményérôl tájékoztatja a
Bizottságot;
g) véleményezi a nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetésének részletes
tervezetét, a titkos információgyûjtésre jogosult egyéb szervezetek
költségvetésének e tevékenységgel kapcsolatos tételeit, illetve az éves
költségvetési törvény végrehajtásáról szóló részletes beszámoló tervezetét,
a törvényjavaslatok tárgyalása során az elfogadásra vonatkozóan javaslatot
tesz az Országgyûlésnek;
h) kinevezésük elôtt meghallgatja a fôigazgatói tisztségre jelölt
személyeket, alkalmasságukról állást foglal.
(5) A Bizottság - ha ellenôrzési jogkörének gyakorlása szempontjából
szükséges - a nemzetbiztonsági szolgálatok munkatársát szakértôi
tevékenységre kérheti fel az illetékes fôigazgató egyidejû értesítésével.
15.§
(1) A Bizottság megkapja a nemzetbiztonsági szolgálatok által készített - a
nemzetbiztonság szempontjából fontos - általános értékelô, valamint a
Kormány számára készített jelentéseket.
(2) A Bizottság jogosult a nemzetbiztonsági szolgálatok nem egyedi ügyekkel
kapcsolatos tájékoztató jelentéseibe betekinteni.
(3) Ha a nemzetbiztonsági szolgálatok országgyûlési képviselôre vagy vele
közös háztartásban élô hozzátartozójára vonatkozóan információgyûjtô
tevékenységet kezdenek (folytatnak), e tényrôl a miniszter haladéktalanul
tájékoztatja a Bizottságot. Az ügyben érintett képviselô e tevékenységrôl
nem kaphat tájékoztatást.
16.§
(1) A Bizottság által folytatott parlamenti ellenôrzés során a miniszter és a
nemzetbiztonsági szolgálatok tájékoztatási kötelezettsége - a (2)
bekezdésben foglalt kivétellel - nem terjed ki azon információk
szolgáltatására, amelyek átadása konkrét ügyben a módszer, illetve forrás
(közremûködô személye) védelméhez fûzôdô kiemelt súlyú nemzetbiztonsági
érdeket veszélyeztetné.
(2) A Bizottság a nemzetbiztonsági szolgálatok jogellenes tevékenységéhez
kapcsolódó vizsgálata során tagjai kétharmadának egyetértésével kötelezheti a
minisztert és a fôigazgatót a titkos információgyûjtés során belföldön
alkalmazott módszerre vonatkozó olyan adatok szolgáltatására, amelyek
ismerete a jogellenesség megítélése szempontjából elengedhetetlen. Az így
megismert adat kizárólag a Bizottság eljárása során használható fel.
17.§
(1) Az Országgyûlés Honvédelmi Bizottsága (továbbiakban: Honvédelmi
Bizottság) folyamatosan ellenôrzi a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok
feladatainak megvalósulását, ennek keretén belül
a) a miniszter - legalább évente egyszer - tájékoztatja a Honvédelmi
Bizottságot a nemzetbiztonsági szolgálatok általános tevékenységérôl;
b) a miniszter tájékoztatja a Honvédelmi Bizottságot a katonai
nemzetbiztonsági szolgálatokkal kapcsolatos kormányhatározatokról;
c) a Honvédelmi Bizottság kinevezésük elôtt meghallgatja a katonai
nemzetbiztonsági szolgálatok fôigazgatói tisztségére jelölt személyeket,
alkalmasságukról állást foglal.
(2) A Honvédelmi Bizottság tagjának csak az az országgyûlési képviselô
választható meg, aki tekintetében elvégezték a 19.§-ban meghatározott
eljárás szerinti nemzetbiztonsági ellenôrzést.
(3) A Honvédelmi Bizottság tagjai megbizatásuk teljes idôtartama alatt
nemzetbiztonsági védelemben részesülnek.
18.§
(1) A Bizottság ülései az ellenôrzési jogkör gyakorlása, a Honvédelmi
Bizottság ülései a 17.§-ban meghatározott jogkör gyakorlása során zártak.
(2) A Bizottság és a Honvédelmi Bizottság tagjait az e minôségükben
birtokukba jutott állam- és szolgálati titkot tartalmazó információk
tekintetében titoktartási kötelezettség terheli, amely a bizottsági tagság
megszûnését követôen is fennáll.
(3) A Bizottság e törvényben szabályozott parlamenti ellenôrzési eljárása
nem érint más, jogszabályban meghatározott bírósági vagy egyéb eljárást.
(4) A nemzetbiztonsági szolgálatok jogszerû mûködésével kapcsolatos panaszra
vagy bejelentésre a Bizottság válaszát úgy fogalmazza meg, hogy abból a
nemzetbiztonsági szolgálatok titkos információgyûjtô tevékenységére ne
lehessen következtetéseket levonni.
19.§
(1) A Bizottság tagjának csak az az országgyûlési képviselô választható meg,
aki tekintetében elvégezték az e törvényben meghatározott nemzetbiztonsági
ellenôrzést.
(2) Az Országgyûlés elnöke - a fontos és bizalmas munkakörre jelölt személyek
ellenôrzésére vonatkozó szabályok szerint - köteles nemzetbiztonsági
ellenôrzést kezdeményezni a Bizottságba a képviselôcsoportok vezetôi által
jelölt képviselôk tekintetében. A képviselôcsoportok vezetôi legfeljebb
kétszer annyi jelöltet nevezhetnek meg, mint amennyi tag ajánlására jogosult
a képviselôcsoport.
(3) A bizottsági tagságra jelölt képviselô tekintetében a nemzetbiztonsági
ellenôrzést a Nemzetbiztonsági Hivatal végzi el. Amennyiben kockázati
tényezô merül fel, a Nemzetbiztonsági Hivatal fôigazgatója errôl
tájékoztatja az érintett képviselôt.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott nemzetbiztonsági ellenôrzés elvégzését
követôen a képviselôcsoport vezetôje ajánlást készít, amely annyi jelöltet
tartalmaz, amennyi tag ajánlására jogosult a képviselôcsoport.
(5) Ha az ajánlásban felsorolt jelölt tekintetében kockázati tényezô áll fenn
és a Bizottság megalakítására még nem került sor, a polgári nemzetbiztonsági
szolgálatokat irányító miniszter a kockázati tényezôrôl tájékoztatja az
Országgyûlés elnökét és az érintett képviselôcsoport vezetôjét.
(6) Ha az ajánlásban felsorolt jelölt tekintetében kockázati tényezô áll fenn
és már mûködô Bizottságba kerül sor új tag megválasztására, a polgári
nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter a kockázati tényezôrôl
tájékoztatja a Bizottságot és az érintett képviselôcsoport vezetôjét.
(7) Ha az érintett képviselôcsoport vezetôje a jelölést a tájékoztatást
követôen is fenntartja, a jelölés további érvényessége tekintetében az (5)
bekezdésben meghatározott esetben az Országgyûlés elnöke, a (6) bekezdésben
meghatározott esetben szavazattöbbséggel a Bizottság dönt.
(8) A Bizottság tagjai megbízatásuk teljes idôtartama alatt nemzetbiztonsági
védelemben részesülnek.
A nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állománya
20.§
(1) A nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állománya hivatásos állományú
személyekbôl és közalkalmazottakból áll. A hivatásos szolgálati jogviszony,
valamint a közalkalmazotti jogviszony részletes szabályait külön törvények
állapítják meg.
(2) A katonai nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai a
Magyar Honvédség állományába tartoznak. Szolgálati viszonyukra a hivatásos
katonák szolgálati viszonyára vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni.
(3) A miniszter jogosult munkavégzés céljából a nemzetbiztonsági szolgálatok
hivatásos állományú tagját az irányítási feladatok ellátását segítô
szervezetbe berendelni.
21.§
(1) A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományának szolgálati
jogviszonya határozatlan idôtartamra létesített különleges szolgálati
jogviszony, amelyben a szolgálat függelmi rendben, fokozott
veszélyeztetettségben történik.
(2) Hivatásos szolgálati jogviszony azzal a cselekvôképes, állandó belföldi
lakóhellyel rendelkezô, büntetlen elôéletû magyar állampolgárral
létesíthetô, aki rendelkezik a szolgálati beosztásához elôírt iskolai
végzettségi és szakképesítési, egészségügyi, pszichológiai és fizikai
alkalmassági feltételekkel, megfelel a miniszter által meghatározott további
követelményeknek, valamint hozzájárul a szolgálati jogviszony létesítése és
fenntartása céljából lefolytatandó biztonsági ellenôrzéshez és az ellenôrzés
kockázati tényezôt nem tár fel.
(3) A szolgálatra való alkalmasság a szolgálati jogviszony létesítésekor és
annak fennállása idején is ellenôrizhetô.
22.§
(1) A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja
a) fontos és bizalmas munkakört betöltô személynek minôsül;
b) állampolgári jogait az e törvényben és a szolgálati jogviszonyra vonatkozó
külön törvényben meghatározott korlátok között gyakorolhatja;
c) pártnak nem lehet tagja, politikai tevékenységet nem folytathat;
d) társadalmi szervezetbe történô belépési szándékát köteles elôzetesen a
fôigazgatónak bejelenteni, a fôigazgató a tagsági viszonyt megtilthatja, ha
az a hivatással vagy a szolgálati beosztással nem egyeztethetô össze,
illetôleg a szolgálat érdekeit sérti vagy veszélyezteti
(összeférhetetlenség);
e) nem folytathat olyan tevékenységet, amely a hivatásos szolgálati
jogviszonyhoz méltatlan, vagy a szolgálati feladatok pártatlan,
befolyástól mentes ellátását veszélyeztetné
f) munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt a fôigazgató elôzetes engedélyével
létesíthet; az engedélyt az e) pontban meghatározott esetekben, valamint
akkor kell megtagadni, ha a jogviszony létesítése a hivatással vagy a
szolgálati beosztással nem egyeztethetô össze, ha a szolgálati
jogviszonnyal összefüggésben szerzett információkkal való visszaélésre
adhat alkalmat, illetve ha a szolgálat érdekeit sérti vagy veszélyezteti.
(2) A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja köteles
a) esküt tenni,
b) a szolgálati beosztásában meghatározott feladatait a törvényes elôírásoknak
megfelelôen teljesíteni,
c) elöljárója utasításának a 27.§-ban foglaltak figyelembe vételével
engedelmeskedni,
d) a Magyar Köztársaság nemzetbiztonsági érdekeit minden törvényes eszközzel
érvényesíteni és - ha kell, élete árán is - megvédeni.
23.§
(1) A közalkalmazottak a nemzetbiztonsági szolgálatoknál olyan
feladatköröket látnak el, amelyekben - a különös követelményeket támasztó -
hivatásos szolgálati jogviszony létesítése nem szükséges.
(2) A nemzetbiztonsági szolgálatoknál közalkalmazotti jogviszony azon
személyekkel létesíthetô, akik megfelelnek a közalkalmazottak jogállásáról
szóló törvényben foglalt alkalmazási feltételeknek, valamint írásban
hozzájárulnak a jogviszony létesítése és fenntartása céljából folytatandó
biztonsági ellenôrzéshez.
(3) A hivatásos szolgálati beosztás közalkalmazotti munkakörré, illetôleg a
közalkalmazotti munkakör hivatásos szolgálati beosztássá átminôsíthetô. Az
átminôsítettek jogviszonyára a külön törvényben meghatározott rendelkezések
vonatkoznak.
24.§
A nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományát a nemzetbiztonsági
szolgálatokra és azok tevékenységére vonatkozó, tudomásukra jutott állam- és
szolgálati titok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli, amely magába
foglalja az állam- és szolgálati titok megôrzését és védelmét is. A
titoktartási kötelezettség alól a miniszter és a nemzetbiztonsági szolgálatok
fôigazgatói adhatnak felmentést. A nemzetbiztonsági szolgálatok személyi
állományát a titoktartási kötelezettség az alkalmazás megszûnése után is
terheli.
25.§
A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjainak beosztási
illetményük 25%-áig terjedô titkosszolgálati pótlék adható. A pótlékra
jogosító beosztásokat - a fôigazgató javaslatára - a miniszter határozza meg.
E pótlék a szolgálati idôpótlék számítása során nem vehetô figyelembe.
A nemzetbiztonsági szolgálatok mûködési alapelvei
26.§
A nemzetbiztonsági szolgálatok belsô szervezetét és mûködésének részletes
szabályait, az utasításkiadás rendjét úgy kell meghatározni, hogy az egyéni
felelôsség mindig megállapítható legyen.
27.§
(1) A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja feladata
teljesítése során köteles végrehajtani a szolgálati elöljáró utasításait,
kivéve, ha azzal nyilvánvalóan bûncselekményt követne el.
(2) Ha a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja a kapott
utasítás végrehajtását az (1) bekezdésben foglaltak alapján megtagadja, e
tényrôl jelentést tesz a fôigazgatónak. A fôigazgató a jelentést
haladéktalanul köteles továbbítani a miniszternek és a Bizottságnak.
(3) Ha a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja jogellenes
tevékenységre kap utasítást, köteles e tényre felhívni az utasítást adó
figyelmét, az utasítás végrehajtását - az (1) bekezdésben foglalt kivétellel
- nem tagadhatja meg.
(4) Ha a nemzetbiztonsági szolgálatok tagja a szolgálatok jogellenes
mûködését észleli, észrevételérôl írásban jelentést tehet a miniszternek. A
miniszter köteles a bejelentést kivizsgálni, valamint a vizsgálat
elrendelésérôl és annak eredményérôl a Bizottságot és a bejelentôt
tájékoztatni.
28.§
(1) A nemzetbiztonsági szolgálatok a feladataik teljesítése érdekében
együttmûködnek egymással.
(2) Az állami szervek és a nemzetbiztonsági szolgálatok egymás munkáját
kölcsönösen segítik. Az együttmûködés részletes szabályait - a törvényi
elôírások keretei között - külön megállapodások rögzítik.
(3) A nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik ellátása során
együttmûködhetnek természetes személyekkel, jogi személyekkel vagy jogi
személyiséggel nem rendelkezô szervezetekkel. Az együttmûködés részletes
szabályait - a törvényi elôírások keretei között - külön megállapodások
rögzíthetik.
(4) A nemzetbiztonsági szolgálatok nemzetközi megállapodások és
kötelezettségvállalások alapján együttmûködhetnek külföldi
titkosszolgálatokkal.
(5) A nemzetbiztonsági szolgálatok a biztonsági követelmények érvényesítése
érdekében a társadalombiztosítási, egészségügyi, adóelszámolási,
költségvetési, pénzügyi, statisztikai adatszolgáltatással, a maradandó
értékû irat védelme érdekében végzett levéltári ellenôrzéssel, valamint a
speciális mûködési költségek körébe tartozó valutafelhasználással
kapcsolatos eljárási szabályokat - a törvényi elôírások keretei között - az
illetékes szervezetekkel külön megállapodásban rögzítik.
29.§
(1) A Kormány tagjai feladatkörükben - e törvény keretei között - írásban
kérhetik a minisztertôl információs igények megjelölését a nemzetbiztonsági
szolgálatok részére. A kérést indokolni kell és jelezni, hogy az információt
más forrásból nem lehet beszerezni.
(2) Az állami szervek kötelesek a 11.§ (6) bekezdésében meghatározott
tevékenységhez szükséges információkról - a Kormány által meghatározottak
szerint - térítésmentesen adatszolgáltatást teljesíteni.
30.§
(1) Az e törvényben meghatározott feladatok ellátása érdekében, ha azt a
nemzetbiztonsági szolgálatok fôigazgatói kezdeményezik, a nemzetbiztonság
szempontjából különleges fontosságú állami szervek és a tartós állami
tulajdonban lévô gazdálkodó szervezetek, a központi energiaellátó és
hírközlési rendszereket üzemeltetô, a nemzetközileg ellenôrzött termékeket
és technológiákat elôállító és felhasználó, valamint a hadiipari kutatással
foglalkozó üzemek és intézmények a nemzetbiztonsági szolgálat - alkalmazási
feltételeknek egyébként megfelelô - munkatársával hivatásos szolgálati,
közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyt, illetve munkajogviszonyt (a
továbbiakban együtt: munkaviszony) létesítenek.
(2) Az e törvényben meghatározott feladatok ellátása érdekében a
nemzetbiztonsági szolgálatok - külön megállapodás alapján meghatározott
idôtartamra - munkaviszonyt kezdeményezhetnek az (1) bekezdés hatálya alá
nem tartozó szervezeteknél.
(3) A nemzetbiztonsági szolgálatok nem kezdeményezhetnek munkaviszonyt
bíróságnál, ügyészségnél, az Alkotmánybíróságnál, az Állami Számvevôszéknél,
az Országgyûlési Biztosok Hivatalánál, a Köztársasági Elnök Hivatalánál, és
az Országgyûlés Hivatalánál.
(4) A foglalkoztatás nemzetbiztonsági jellegével kapcsolatos speciális
szabályokat - a hatályos jogszabályok keretei között - a nemzetbiztonsági
szolgálatok és az érintett szervezet külön megállapodása tartalmazza. A
munkaviszony létesítésének nemzetbiztonsági jellege államtitok, kivéve, ha a
megállapodást kötô felek eltérôen rendelkeznek.
A nemzetbiztonsági szolgálatok által alkalmazható intézkedések
31.§
(1) A nemzetbiztonsági szolgálatok nyomozóhatósági jogkört nem
gyakorolhatnak.
(2) A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja a 32-36. §-ban
meghatározott intézkedéseket a nemzetbiztonsági szolgálatok feladatkörébe
tartozó bûncselekmények megelôzése, illetve az ilyen bûncselekmények
elkövetôjének elfogása érdekében alkalmazhatja.
(3) A nemzetbiztonsági szolgálatok a feladataik ellátása során a személyes
szabadsághoz, a magánlakás, a magántitok és a levéltitok
sérthetetlenségéhez, a személyes adatok védelméhez, a közérdekû adatok
nyilvánosságához, valamint a birtokvédelemhez fûzôdô jogokat e törvényben
foglaltak szerint korlátozhatják.
(4) Az intézkedés nem okozhat olyan hátrányt, amely nyilvánvalóan nem áll
arányban az intézkedés törvényes céljával.
(5) Az intézkedés során kényszerítô eszköz alkalmazása esetén lehetôleg
kerülni kell sérülés okozását.
(6) Több lehetséges és alkalmas intézkedés, illetôleg kényszerítô eszköz
közül azt kell választani, amely az eredményesség biztosítása mellett az
intézkedéssel érintettre a legkisebb korlátozással, sérüléssel vagy
károkozással jár.
32.§
A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja a nemzetbiztonsági
szolgálatok feladatkörébe tartozó bûncselekmény tettenért elkövetôjét
elfoghatja és elôállíthatja, ennek érdekében a cselekvés abbahagyására,
illetve az ellenszegülés megtörésére kényszerítést (testi kényszert)
alkalmazhat. Az elfogást követôen az elôállítást azonnal végre kell hajtani.
33.§
A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja bilincset alkalmazhat
a 32. §-ban szabályozott esetben a személyi szabadságában korlátozni kívánt
vagy korlátozott személy
a) önkárosításának megakadályozására;
b) támadásának megakadályozására;
c) szökésének megakadályozására;
d) ellenszegülésének megtörésére.
34.§
A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja szolgálati lôfegyver
viselésére jogosult. A szolgálati fegyver viselésével, használatával és
tárolásával kapcsolatos részletes szabályokat a miniszter állapítja meg.
35.§
(1) A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagját az e törvényben
foglaltak szerint lôfegyverhasználati jog illeti meg. A lôfegyverhasználat
saját elhatározásból vagy kivételesen utasításra történhet.
(2) Lôfegyverhasználatnak csak a szándékosan, személyre leadott lövés
minôsül.
36.§
(1) A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja - a jogos
védelem és a végszükség esetein kívül - lôfegyvert használhat
a) az élet elleni vagy a testi épséget súlyosan veszélyeztetô támadás,
illetve az ezekkel történô közvetlen fenyegetés elhárítására;
b) az alkotmányos rend erôszakos megváltoztatása (Btk. 139.§), a rombolás
(Btk. 142.§), a kémkedés (Btk. 147.§), a népirtás (Btk. 155.§) a
közveszélyokozás (Btk. 259.§), a terrorcselekmény (Btk. 261.§), a légijármû
hatalomba kerítése (Btk. 262.§) bûncselekmények elkövetésének
megakadályozására vagy megszakítására;
c) a nemzetbiztonsági szolgálattal összefüggô államtitoknak személy vagy
dolog elleni erôszakkal történô jogosulatlan megszerzése és az erre irányuló
kísérlet esetén;
d) a nemzetbiztonsági szolgálat objektumát ért vagy azt közvetlenül
fenyegetô támadás elhárítására.
(2) A lôfegyverhasználatot meg kell elôznie
a) a jogellenes tevékenység abbahagyására irányuló felszólításnak;
b) más kényszerítô eszköz alkalmazásának;
c) figyelmeztetésnek, hogy lôfegyverhasználat következik;
d) figyelmeztetô lövésnek.
(3) A lôfegyverhasználatot megelôzô intézkedések részben vagy egészben
teljesen mellôzhetôk, ha az eset összes körülményei folytán a megelôzô
intézkedésekre már nincs idô és a késedelem a hivatásos állomány tagját vagy
más személy életét, testi épségét közvetlenül veszélyezteti.
(4) A lôfegyverhasználat során kerülni kell az élet kioltását.
(5) A lôfegyverhasználatot, illetôleg a figyelmeztetô lövés leadását - annak
következményeitôl függetlenül - az intézkedést követôen haladéktalanul
jelenteni kell a szolgálati elöljárónak.
(6) Lôfegyver - a jogos védelem és a végszükség kivételével - nem használható
láthatóan terhes nôvel és gyermekkorúval szemben.
37.§
(1) A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja által
foganatosított, a 32-36.§-ban meghatározott intézkedések ellen az érintett -
akadályoztatása esetén hozzátartozója - panasszal élhet.
(2) A panaszt az intézkedésnek az érintett tudomására jutásától számított 8
napon belül a nemzetbiztonsági szolgálat fôigazgatójához kell benyújtani. A
kifogásolt intézkedéstôl számított 5 éven túl panasz nem terjeszthetô elô.
(3) A panasz tárgyában a fôigazgató a beérkezéstôl számított 8 napon belül
dönt.
(4) A döntés ellen a panaszos a közléstôl számított 8 napon belül a
miniszternél fellebbezéssel élhet. A miniszter a beérkezéstôl számított 8
napon belül az elsôfokú döntést helybenhagyja, megváltoztatja vagy
megsemmisíti.
(5) Az elmulasztott határnaptól számított 30 napon belül igazolási kérelmet
lehet elôterjeszteni.
(6) A miniszter határozatának felülvizsgálatát az érintett a polgári
perrendtartásnak a közigazgatási határozatok felülvizsgálatára vonatkozó XX.
fejezetének szabályai szerint kérheti. Az eljárásra kizárólag a Fôvárosi
Bíróság illetékes. A bíróság a megtámadott törvénysértô határozatot
megsemmisíti.
A nemzetbiztonsági szolgálatok adatkezelése
38.§
A nemzetbiztonsági szolgálatok az e törvényben meghatározott feladataik
ellátásának érdekében személyes adatot, (ezen belül különleges adatot) és
közérdekû adatot (a továbbiakban együtt: adat) kezelnek.
39.§
(1) A nemzetbiztonsági szolgálatok adatot szereznek be
a) az érintett önkéntes, illetve e törvényben elôírt kötelezô
adatszolgáltatásával;
b) nyílt forrásból;
c) adatkezelést végzô szerv adatszolgáltatásából;
d) titkos információgyûjtéssel.
(2) A nemzetbiztonsági szolgálatok az adatkezelés során kötelesek az adott
cél eléréséhez feltétlenül szükséges, ugyanakkor az érintett személyiségi
jogait legkevésbé korlátozó eszközt igénybe venni.
(3) A fontos és bizalmas munkakört betöltô, illetve az ilyen munkakörbe
jelölt személyek az e törvényben meghatározott biztonsági ellenôrzéssel
összefüggô személyes, köztük különleges adatokat kötelesek az ellenôrzést
végzô nemzetbiztonsági szolgálatok számára közölni.
40.§
(1) A nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik teljesítése érdekében - eltérô
törvényi rendelkezés hiányában - bármely adatkezelési rendszerbôl - az
adatkérés céljának megjelölésével - adatokat kérhetnek, a rendszerekbe és a
nyilvántartás alapjául szolgáló iratba betekinthetnek. Az adatkérést
hiányos és töredékadatok tekintetében is teljesíteni kell. Az
adattovábbítás tényét mind az átadó, mind az átvevô szervnél dokumentálni
kell.
(2) A nemzetbiztonsági szolgálatok az állami szervek, a pénzintézetek, a
biztosító intézetek és a távközlési szolgáltatást végzô szervezetek által
kezelt nyilvántartások adatait térítés nélkül kérhetik, illetve vehetik
igénybe. Egyéb adatkezelô szerv a nemzetbiztonsági szolgálatok
adatkérésével kapcsolatos költségeit utólag érvényesítheti.
(3) A nemzetbiztonsági szolgálatok a polgárok személyi adatainak és
lakcímének nyilvántartási feladatait ellátó szervezetektôl történô
adatkérés során, valamint belsô azonosítóként használhatják a természetes
személyazonosítókat és egyéb, jogszabályban meghatározott azonosítókat.
41.§
(1) A nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik ellátása érdekében a polgárok
személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervek, a Belügyminisztérium és
a Rendôrség nyilvántartásaiban, az egyéb igazgatási, valamint a
határforgalom ellenôrzését szolgáló nyilvántartó rendszerekben írásban - az
intézkedés céljának megjelölésével - jelzések elhelyezését rendelhetik el.
(2) A jelzésben a nemzetbiztonsági szolgálatok adatváltozást, illetve az
érintett személyre vonatkozó megkeresés esetében értesítés adását, továbbá
a határforgalomra vonatkozóan - írásban - az érintett feltartóztatását is
kérhetik. Az érintett szerv a nemzetbiztonsági szolgálatok megkeresésében
foglalt intézkedést teljesíti.
(3) A nemzetbiztonsági szolgálatok haladéktalanul kötelesek intézkedni a
jelzés elhelyezésének megszüntetésérôl, ha az arra okot adó körülmény
megszûnt.
42.§
(1) A nemzetbiztonsági szolgálatok adatkérése, adatbetekintése és
adatszolgáltatása, a jelzések elhelyezésének ténye, illetve mindezek
tartalma államtitoknak minôsül.
(2) Az az adatkezelô szerv, amely a nemzetbiztonsági szolgálatok részére az
általa kezelt nyilvántartásokból adatszolgáltatást teljesített,
adatbetekintést biztosított, illetôleg nyilvántartásában a nemzetbiztonsági
szolgálatok megkeresésére jelzést helyezett el, mindezek tényérôl,
tartalmáról, valamint a megtett intézkedésekrôl az érintettet, illetôleg más
személyt vagy szervezetet nem tájékoztathat.
(3) A hatósági jogkörrel nem rendelkezô adatkezelô szerv vagy intézmény
vezetôje az adatbetekintés, illetve az adatszolgáltatás elrendelése ellen -
halasztó hatállyal nem bíró - panasszal fordulhat a miniszterhez.
43.§
A nemzetbiztonsági szolgálatok a birtokukba került adatokat csak az
adatfelvétel elrendelésének jogalapjául szolgáló célra használhatják fel,
kivéve, ha az adat hivatalból üldözendô bûncselekményi tényállás
megvalósítására utal, vagy más nemzetbiztonsági szolgálat irányában
tájékoztatási kötelezettséget alapoz meg és az adatátvevô maga is jogosult az
adat megszerzésére.
44.§
(1) A nemzetbiztonsági szolgálatok e törvény alapján feladataik ellátása
érdekében egymástól adatot kérnek, illetve egymásnak adatot szolgáltatni
kötelesek.
(2) A Rendôrség, a Határôrség, a Vám- és Pénzügyôrség, a bíróság, az
ügyészség és a büntetésvégrehajtási szervek a konkrét cél megjelölésével -
a rájuk vonatkozó törvényben meghatározott feladataik ellátására, az ott
meghatározott körben - a nemzetbiztonsági szolgálatoktól adatok igénylésére
jogosultak.
(3) A nemzetbiztonsági szolgálatok adatközlése nem eredményezheti a
nemzetbiztonsági szolgálatokkal együttmûködô személy (adatforrás)
felfedését. A titkos információgyûjtô módszer és forrás védelme érdekében
az átadott adat felhasználására vonatkozóan a nemzetbiztonsági szolgálatok
fôigazgatói korlátokat határozhatnak meg.
(4) Az adatszolgáltatást kérô szervek felelôsek az átvett adatoknak az e
törvényben, illetve az adatkezelésre vonatkozó jogszabályokban foglaltak
szerinti kezeléséért, kötelesek az átvett adatokat, azok felhasználását
nyilvántartani és kérésre a nemzetbiztonsági szolgálat számára arról
tájékoztatást adni.
45.§
A nemzetbiztonsági szolgálatok nemzetközi kötelezettségvállalás alapján
külföldi adatkezelô részére személyes adatokat továbbíthatnak a személyes
adatok védelmére vonatkozó jogszabályok keretei között.
46.§
A nemzetbiztonsági szolgálatok a személyes adatok továbbításáról
nyilvántartást vezetnek, amely tartalmazza
a) az adatigénylési kérelmet;
b) az adatkérô nyilvántartási azonosítóját;
c) az adattovábbítás idejét;
d) az adatszolgáltatást tartalmazó iratok és egyéb dokumentumok
másodpéldányát.
47.§
(1) A nemzetbiztonsági szolgálatok - konkrét feladataik teljesítése
érdekében, ha az adatvédelem és az adatbiztonság feltételei a másik
adatkezelô részérôl is biztosítottak - adatkezelési rendszereiket egymás és
más állami adatkezelô szervek adatkezelési rendszerével összekapcsolhatják.
(2) Az összekapcsolást a konkrét nemzetbiztonsági feladat elvégzését követôen
meg kell szüntetni, az összekapcsolás során keletkezett adatállományt az
eljárás befejezését követôen törölni kell.
48.§
(1) A nemzetbiztonsági szolgálatok által kezelt adatokról, és a 46.§-ban
meghatározott adattovábbítási nyilvántartásból az érintett kérelmére
történô tájékoztatást, a személyes adatainak törlését valamint a
nemzetbiztonsági szolgálat által kezelt közérdekû adat megismerésére
irányuló kérelmet a nemzetbiztonsági szolgálat fôigazgatója -
nemzetbiztonsági érdekbôl vagy mások jogainak védelme érdekében -
megtagadhatja.
(2) A nemzetbiztonsági szolgálatok az érintettektôl érkezô kéréseket
nyilvántartják, a kérelmekrôl, elbírálásuk módjáról, az elutasítás
indokairól évente tájékoztatják az adatvédelmi biztost.
(3) A nemzetbiztonsági szolgálatok szolgálati titokká minôsített adataival
kapcsolatban az érintettnek - az államtitokról és a szolgálati titokról
szóló 1995. évi LXV. törvény 11.§ (3) bekezdésben biztosított -
adatbetekintési jogát a fôigazgató nemzetbiztonsági érdekbôl korlátozhatja.
49.§
(1) A fôigazgatók gondoskodnak az adatokhoz való jogosulatlan hozzáférés,
közlés, megváltoztatás, törlés és megsemmisülés megelôzésérôl, illetôleg az
illetéktelen hozzáférést megakadályozó védelemrôl (adatbiztonság).
(2) A nemzetbiztonsági szolgálatok kötelesek rendszeresen ellenôrizni az
általuk kezelt személyes adatok helyességét. A valóságnak meg nem felelô
adatokat helyesbíteni kell, az adatkezelés során a tényeken alapuló
adatokat meg kell különböztetni a következtetésen, véleményen vagy
becslésen alapuló adatoktól.
(3) A nemzetbiztonsági szolgálatok a hatósági feladatkörükhöz kapcsolódó
adatokat az egyéb adatoktól elkülönítetten kezelik.
50.§
(1) A nemzetbiztonsági szolgálatok az e törvényben meghatározott feladataik
ellátása érdekében az adatkezelésre feljogosított szervek nyilvántartásából
átvehetik és kezelhetik
a) a biztonsági okmányok adatait az érvényesség lejártától számított 10 évig;
b) a rejtjeltevékenység felügyelete és irányítása során kiadott dokumentumokat
az érvényesség lejártától számított 10 évig;
c) a nemzetbiztonsági ellenôrzési és védelmi feladatok ellátása során
keletkezett adatokat a beosztás, illetve a tisztség megszûnésétôl számított
20 évig;
d) az a)-c) pontokban fel nem sorolt feladatkörben gyûjtött személyes adatokat
az adatgyûjtés megszüntetésétôl számított 70 évig.
(2) A nemzetbiztonsági szolgálatok által kezelt személyes adatot
haladéktalanul törölni kell ha
a) az (1) bekezdésben meghatározott határidô letelt;
b) bíróság az adatvédelmi eljárás során az adat törlését elrendelte;
c) az adat kezelése jogellenes;
d) a 60.§ (2) bekezdésében meghatározott esetben.
e) az adat kezelése nyilvánvalóan szükségtelen.
(3) A törlési kötelezettség - a (2) bekezdés b)-d) pontjaiban meghatározott
esetek kivételével - nem vonatkozik azon személyes adatra, amelynek
adathordozóját a levéltári anyagok védelmére vonatkozó jogszabály értelmében
levéltári megôrzésre kell átadni.
51.§
(1) A miniszter, illetve a fôigazgatók hozzájárulásával hozhatók
nyilvánosságra - az állam- és szolgálati titkot tartalmazó adatokon
túlmenôen - a nemzetbiztonsági szolgálatok
a) objektumaival és személyi állományával;
b) eszközbeszerzéseivel és egyéb szerzôdéseivel;
c) biztonsági ellenôrzési és védelmi feladataival
kapcsolatos adatok.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok megismerésére vonatkozó kérelem
elutasításáról, az elutasítás indokairól a nemzetbiztonsági szolgálatok
évente értesítik az adatvédelmi biztost.
52.§
(1) Az állampolgári jogok országgyûlési biztosa a nemzetbiztonsági
szolgálatok tekintetében külön törvényben meghatározottak szerint jár el.
(2) Az adatvédelmi biztost a nemzetbiztonsági szolgálatokat érintô eljárása
során az állampolgári jogok országgyûlési biztosának jogosítványai illetik
meg.
(3) A (2) bekezdésben foglaltakon túlmenôen az adatvédelmi biztos betekinthet
a nemzetbiztonsági szolgálatok adatkezelésének szervezetére és mûködésére
vonatkozó belsô szabályzatokba és utasításokba.
(4) Az állampolgári jogok országgyûlési biztosa és az adatvédelmi biztos
tevékenységét a fôigazgatók - e törvény keretei között - kötelesek
elôsegíteni.
Titkos információgyûjtés
53.§
(1) A nemzetbiztonsági szolgálatok a 4-9.§-okban foglalt feladataik
teljesítése érdekében titkos információgyûjtést folytathatnak; ez nem terjed
ki a 4.§ h), és a 8.§ (1) d), e) pontjaiban meghatározott feladatok
ellátására.
(2) A nemzetbiztonsági szolgálatok a titkos információgyûjtés speciális
eszközeit és módszereit csak akkor használhatják, ha az e törvényben
meghatározott feladatok ellátásához szükséges adatok más módon nem
szerezhetôk meg.
Külsô engedélyhez nem kötött titkos információgyûjtés
54.§
(1) A titkos információgyûjtés keretében a nemzetbiztonsági szolgálatok
a) felvilágosítást kérhetnek;
b) a nemzetbiztonsági jelleg leplezésével információt gyûjthetnek;
c) titkos kapcsolatot létesíthetnek magánszeméllyel;
d) az információgyûjtést elôsegítô információs rendszereket hozhatnak létre és
alkalmazhatnak;
e) sérülést vagy egészségkárosodást nem okozó csapdát alkalmazhatnak;
f) a saját személyi állományuk és a velük együttmûködô természetes személyek
védelmére, valamint a nemzetbiztonsági jelleg leplezésére fedôokmányt
készíthetnek és használhatnak fel;
g) fedôintézményt hozhatnak létre és tarthatnak fenn;
h) a feladataik által érintett személyt, valamint azzal kapcsolatba hozható
helyiséget, épületet és más objektumot, terep- és útvonalszakaszt,
jármûvet, eseményt megfigyelhetik, az észlelteket technikai eszközzel
rögzíthetik;
i) az 56.§-ban foglaltakon kívül beszélgetést lehallgathatnak, az észlelteket
technikai eszközökkel rögzíthetik;
j) hatósági engedélyhez kötött távközlési rendszerekbôl és egyéb adattároló
eszközökbôl információkat gyûjthetnek.
(2) Rendvédelmi szerv fedôintézményként, okmánya fedôokmányként csak az
illetékes miniszter és az érintett szervezet országos vezetôjének
tájékoztatásával alkalmazható.
55.§
(1) A nemzetbiztonsági szolgálatok a legfôbb ügyész által kijelölt ügyész
elôzetes jóváhagyásával a nyomozás megtagadásának vagy megszüntetésének
kilátásba helyezésével információszolgáltatásban állapodhatnak meg
bûncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható személlyel, ha az
érintett személlyel történô együttmûködéshez fûzôdô nemzetbiztonsági érdek
jelentôsebb, mint az állam büntetôjogi igényének érvényesítéséhez fûzôdô
érdek.
(2) Nem köthetô megállapodás azzal a személlyel, aki olyan bûncselekményt
követett el, amellyel más életét szándékosan kioltotta.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott jogosultság a Nemzetbiztonsági
Szakszolgálatot nem illeti meg.
(4) A megállapodás létrejötte esetén a nemzetbiztonsági szolgálatok
megtérítik azt a kárt, amely az elkövetôt a polgári jog szerint terheli. A
kártérítési igény tekintetében az államot az igazságügy-miniszter
képviseli.
Külsô engedélyhez kötött titkos információgyûjtés
56.§
A nemzetbiztonsági szolgálatok külsô engedély alapján
a) lakást titokban átkutathatnak, az észlelteket technikai eszközökkel
rögzíthetik;
b) a lakásban történteket technikai eszközök segítségével megfigyelhetik és
rögzíthetik;
c) levelet és egyéb postai küldeményt felbonthatnak, ellenôrizhetik és azok
tartalmát technikai eszközzel rögzíthetik;
d) közcélú telefonvezetéken vagy azt helyettesítô távközlési szolgáltatás
útján továbbított közleményt megismerhetik, az észlelteket technikai
eszközzel rögzíthetik.
57.§
(1) Az 56.§-ban meghatározott titkos információgyûjtés engedélyezésére
irányuló elôterjesztést az Információs Hivatal, a Nemzetbiztonsági Hivatal,
a Katonai Felderítô Hivatal, a Katonai Biztonsági Hivatal és - a 9.§ d)
pontjában meghatározott feladat ellátása tekintetében - a Nemzetbiztonsági
Szakszolgálat fôigazgatója nyújthat be.
(2) Az elôterjesztésnek tartalmaznia kell
a) a titkos információgyûjtés helyét, az érintett vagy érintettek nevét vagy
körét, illetôleg az azonosításra alkalmas - rendelkezésre álló - adatokat;
b) a titkos információgyûjtés megnevezését és szükségességének indokolását;
c) a tevékenység kezdetét és végét napban meghatározva;
d) az 59.§-ban meghatározott engedély iránti elôterjesztés esetén annak
indokolását, hogy adott ügyben arra a nemzetbiztonsági szolgálat eredményes
mûködéséhez feltétlenül szükség volt.
58.§
(1) Az 5.§ b), d), h)-j) valamint a 7.§ b), d), i)-k) pontjaiban
meghatározott nemzetbiztonsági feladatok ellátása során az 56.§-ban
felsorolt titkos információgyûjtést a Fôvárosi Bíróság elnöke által e
feladatra kijelölt bíró engedélyezi.
(2) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó nemzetbiztonsági feladatok
ellátása során az 56.§-ban felsorolt titkos információgyûjtést az
igazságügy-miniszter engedélyezi.
(3) A bíró, illetve az igazságügy-miniszter (a továbbiakban együtt:
engedélyezô) az elôterjesztés benyújtásától számított 72 órán belül
határozatot hoz. Az elôterjesztésnek helyt ad, vagy azt megalapozatlansága
esetén elutasítja. A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.
(4) Az engedélyezô a titkos információgyûjtést esetenként legfeljebb 90 napra
engedélyezi. Ezt a határidôt az engedélyezô indokolt esetben - a fôigazgatók
elôterjesztése alapján - további 90 nappal meghosszabbíthatja.
(5) A bíró a határidô meghosszabbítására vonatkozó döntése kialakításánál
megismerheti az adott ügyben általa engedélyezett titkos információgyûjtés
során szerzett és rögzített adatokat.
(6) Az engedélyezô eljárásáról, illetve a titkos információgyûjtés tényérôl
az érintettet nem tájékoztatja.
Kivételes engedélyezés
59.§
(1) A nemzetbiztonsági szolgálatok fôigazgatói az 56.§-ban felsorolt titkos
információgyûjtés folytatását legfeljebb az engedélyezô döntéséig
engedélyezhetik, ha a titkos információgyûjtés külsô engedélyeztetése olyan
késedelemmel járna, amely az adott ügyben nyilvánvalóan sértené a
nemzetbiztonsági szolgálat eredményes mûködéséhez fûzôdô érdeket.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a külsô engedély iránti
elôterjesztést a nemzetbiztonsági szolgálatok fôigazgatói kötelesek
engedélyezésükkel egyidejûleg benyújtani.
(3) Ugyanabban az ügyben - kivéve ha a nemzetbiztonságot közvetlenül
veszélyeztetô új tény merül fel - csak egyszer rendelhetô el az (1)
bekezdésben meghatározott kivételes engedélyezés alapján titkos
információgyûjtés.
A külsô engedélyhez kötött titkos információgyûjtés megszüntetése
60.§
(1) A külsô engedélyhez kötött titkos információgyûjtést haladéktalanul meg
kell szüntetni, ha
a) az engedélyben meghatározott célját elérte;
b) a további alkalmazásától eredmény nem várható;
c) a határideje meghosszabbítás nélkül lejárt.
d) a titkos információgyûjtés bármely okból törvénysértô.
(2) Az 59.§ (1) bekezdésében meghatározott kivételes eljárás esetén a titkos
információgyûjtést akkor is haladéktalanul meg kell szüntetni, ha a titkos
információgyûjtés folytatását az engedélyezô nem engedélyezi. Ebben az
esetben a titkos információgyûjtés során nyert adatokat - az állam- és
szolgálati titkot tartalmazó iratok megsemmisítési rendjére vonatkozó
törvényi elôírások szerint - haladéktalanul meg kell semmisíteni.
A titkos információgyûjtésre vonatkozó egyéb szabályok
61.§
(1) Ha a titkos információgyûjtésre a 8.§ (1) a) pontjában meghatározottak
szerint kerül sor, a titkos információgyûjtéshez szükséges engedély
beszerzése az alkalmazást megrendelô szerv feladata. Az alkalmazás
jogszerûségéért a megrendelô szerv, a végrehajtásért a Nemzetbiztonsági
Szakszolgálat felel.
(2) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat a szolgáltatói feladata keretében
alkalmazott titkos információgyûjtés során nyert valamennyi adatot a
megrendelô szerv számára továbbítja, a továbbított adatokat a Szakszolgálat
nyilvántartásából törölni kell.
(3) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat szolgáltató feladataival kapcsolatosan
nyilvántartást vezet, amely tartalmazza
a) a megrendelô szervezet írásbeli megkeresését a szükséges engedéllyel,
b) a megkeresésben megjelölt személyek azonosításához szükséges személyes
adatokat,
c) az adott ügyben felhasznált titkos információgyûjtés eszközeinek és
módszereinek leírását,
d) a megrendelô szervezet részére továbbított adathordozók jegyzékét.
(4) A közölt adatok hitelességéért az adatszolgáltató, a felhasználásáért,
illetve az erre alapozott intézkedések megtételéért vagy elmulasztásáért a
titkos információgyûjtést megrendelô szerv felelôs.
62.§
A titkos információgyûjtés során beszerzett adatok a büntetôeljárásban
bizonyítási eszközként való esetleges felhasználásáig, továbbá a
nemzetbiztonsági szolgálattal együttmûködô természetes és jogi személyek,
valamint a jogi személyiséggel nem rendelkezô szervezetek kiléte, az
információgyûjtés ténye és technikai részletei államtitoknak minôsülnek. Az
együttmûködô személyek és szervezetek e tevékenységükkel kapcsolatban a
miniszter vagy a fôigazgatók engedélye nélkül adatokat nem hozhatnak
nyilvánosságra.
A titkos információgyûjtéssel kapcsolatos sajátos gazdálkodási szabályok
63.§
(1) A nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetésükben az alaptevékenységgel
összefüggô speciális mûködési kiadásaik fedezésére elkülönített
elôirányzatot szerepeltethetnek. A speciális mûködési kiadásokat összevontan
- az általános számviteli szabályoktól eltérôen, - egy összegben kell
szerepeltetni.
(2) Speciális mûködési kiadásnak minôsülnek a nemzetbiztonsági szolgálatok
titkosszolgálati tevékenységéhez, a titkos információgyûjtés eszközeinek és
módszereinek alkalmazásához közvetlenül kötôdô személyi és tárgyi
vonatkozású kiadások.
(3) A nemzetbiztonsági szolgálatok által az együttmûködô magánszemély
részére kifizetett összegbôl 20%-os forrásadót kell levonni és befizetni az
adóhatóságnak. A magánszemélynek ezt a jövedelmet nem kell az
összjövedelméhez hozzáadni, bevallani, és a kifizetônek nem kell errôl
személyre szólóan adatot szolgáltatni, illetôleg a magánszemély részére
igazolást kiadni.
64.§
(1) A nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik teljesítése érdekében - a
fedésül szolgáló intézmény típusára vonatkozó jogszabályok elôírásai szerint
- fedôintézményt hozhatnak létre és tarthatnak fenn. Fedôintézményként
költségvetési szerv nem hozható létre.
(2) A fedôintézmény létrehozása és fenntartása a nemzetbiztonsági
szolgálatok költségvetésébôl történik. Az ehhez szükséges kiadások speciális
mûködési kiadásnak minôsülnek.
(3) Ha a fedôintézmény megszûnik, vagyona a nemzetbiztonsági szolgálatokat
illeti.
65.§
A nemzetbiztonsági szolgálatok a 63.§ (2) bekezdésében meghatározott körben
külön devizahatósági engedély nélkül valutát kezelhetnek.
66.§
(1) A nemzetbiztonsági szolgálatok speciális mûködési kiadásai
felhasználásának külsô szerv által történô ellenôrzése kizárólag
törvényességi szempontból történhet. E körben célszerûségi és eredményességi
szempont szerinti ellenôrzés - a 11.§ (2) bekezdésének f) pontját kivéve -
nem végezhetô.
(2) A nemzetbiztonsági szolgálatok gazdálkodásának külsô szerv által történô
ellenôrzése során az ellenôrzést végzô szerv birtokába nem kerülhet olyan
adat, amely a titkos információgyûjtés során keletkezett információra,
forrására, illetve az alkalmazott titkos információgyûjtô módszer konkrét
jellegére utal.
A nemzetbiztonsági védelem és ellenôrzés szabályai
67.§
(1) A nemzetbiztonsági szolgálatok által nyújtott nemzetbiztonsági védelem (a
továbbiakban: védelem) célja az 1. számú mellékletben meghatározott
személyek tevékenysége ellen irányuló, valamint ezen személyek
tevékenységéhez kötôdô védett információk jogellenes megszerzését célzó -
ezáltal a Magyar Köztársaság nemzetbiztonsági érdekeit sértô vagy
veszélyeztetô - leplezett törekvések felderítése és elhárítása.
(2) A védelem ellátása során a nemzetbiztonsági szolgálatok a védendô
személyt érintôen csak írásbeli beleegyezésével alkalmazhatják a titkos és
nyílt információgyûjtés eszközeit és módszereit.
(3) A nemzetbiztonsági szolgálatok rendszeresen tájékoztatják a védendô
személyt a védelem során tett biztonsági intézkedésekrôl és az intézkedések
által érintett személyek körérôl.
68.§
(1) A nemzetbiztonsági szolgálatok által végzett nemzetbiztonsági ellenôrzés
(továbbiakban: ellenôrzés) célja annak vizsgálata, hogy fontos és bizalmas
munkakörre jelölt, illetve az ilyen munkakört betöltô személyek megfelelnek-
e az állami élet és a nemzetgazdaság jogszerû mûködéséhez szükséges
biztonsági feltételeknek.
(2) A biztonsági feltételek vizsgálata azon kockázati tényezôk, körülmények,
információk felderítését jelenti, amelyek felhasználásával a fontos és
bizalmas munkakört betöltô személyek tevékenysége jogellenes céllal
befolyásolhatóvá, illetve támadhatóvá válhat, és ezáltal a nemzetbiztonságot
sértô vagy veszélyeztetô helyzet állhat elô.
(3) A fontos és bizalmas munkakört betöltô személyek körét a 2. számú
melléklet tartalmazza.
(4) A fontos és bizalmas munkakörbe jelölt személyekre vonatkozó szabályok
szerint kijelölésük, illetve megbizatásuk elôtt egyszeri biztonsági
ellenôrzést kell kezdeményezni az alábbi személyek tekintetében
a) a titkos információgyûjtést engedélyezô bíró,
b) valamennyi miniszter,
c) a Bizottság és a Honvédelmi Bizottság tagja, illetve e két bizottság
eljárásában közremûködô szakértô,
d) az 55.§-ban meghatározott kijelölt ügyész,
e) az 1995. évi LXV. törvény szerinti titokbirtokos szervvel közremûködô
olyan személy, aki feladata ellátása során államtitkot vagy nemzetközi
kötelezettségvállalás alapján biztonsági ellenôrzéssel védendô szolgálati
titkot ismerhet meg.
69.§
(1) A köztársasági elnök kezdeményezi az ellenôrzést
a) a Magyar Honvédség parancsnoka és vezérkari fônöke;
b) a Határôrség országos parancsnoka;
c) a Köztársasági Elnök Hivatala vezetô beosztású munkatársai
tekintetében.
(2) Az Országgyûlés elnöke kezdeményezi az ellenôrzést
a) az Országgyûlés Nemzetbiztonsági Bizottságába és Honvédelmi
Bizottságába jelölt képviselôk;
b) az Országgyûlés Hivatalának vezetô beosztású munkatársai
tekintetében.
(3) A miniszterelnök kezdeményezi az ellenôrzést
a) valamennyi miniszteri tisztségre jelölt személy;
b) az államtitkárok és az azonos jogállású állami vezetôk;
c) a Miniszterelnöki Hivatal vezetô beosztású munkatársai;
d) a Kormány irányítása alatt álló országos hatáskörû szervek vezetôi, hel
yettesei, és a vezetôkkel azonos jogállású más közszolgálati vezetôk
tekintetében.
(4) Az illetékes miniszter kezdeményezi az ellenôrzést
a) a helyettes államtitkárok és az azonos jogállású állami vezetôk;
b) a nagykövetek és az önálló külképviseleteket irányító fôkonzulok;
c) a miniszter irányítása alatt álló központi államigazgatási szervek
vezetôi, valamint a velük azonos jogállású más közszolgálati vezetôk;
d) a minisztériumi fôosztályvezetôk és az azonos jogállású állami vezetôk;
e) az irányításuk alá tartozó rendvédelmi szervek országos parancsnokai és
helyettesei, valamint a tábornokok és a tábornoki rendfokozattal rendszer
esített beosztásokba kinevezettek;
f) az állami vagy többségi állami tulajdonban lévô gazdálkodó szervezetek
vezetôi;
g) a többségi állami tulajdonban lévô bankok, szakosított pénzintézetek és
biztosítóintézetek vezetô beosztású munkatársai;
h) az általa - a 2. számú melléklet 18. pontja alapján - meghatározott mun
kakört betöltô személyek
tekintetében.
(5) A honvédelmi miniszter vagy a Magyar Honvédség parancsnoka rendeli el,
illetve kezdeményezi az ellenôrzést a Magyar Honvédségen belül, az illetékes
miniszter által meghatározott munkakört betöltô személyek tekintetében.
(6) Az országos rendôr-fôkapitány kezdeményezi az ellenôrzést
a) a rendôrfôkapitányok és rendôrkapitányok;
b) a Rendôrségen belül, az illetékes miniszter által meghatározott
munkakört betöltô személyek
tekintetében.
(7) A Határôrség országos parancsnoka kezdeményezi az ellenôrzést a
Határôrségen belül, az illetékes miniszter által meghatározott munkakört
betöltô személyek tekintetében.
(8) A rendvédelmi szervek országos parancsnokai kezdeményezik az ellenôrzést
a rendvédelmi szerveken belül az illetékes miniszter által meghatározott
munkakört betöltô személyek tekintetében.
(9) A nemzetbiztonsági szolgálatok fôigazgatói kezdeményezik az ellenôrzést a
nemzetbiztonsági szolgálatok munkatársai tekintetében.
(10) A Fôvárosi Bíróság elnöke kezdeményezi az ellenôrzést a titkos
információgyûjtést engedélyezô bírói tisztségre jelölt személyek
tekintetében.
(11) A Nemzetbiztonsági Bizottság elnöke kezdeményezi az ellenôrzést a
Bizottság eljárása során szakértônek jelölt személyek tekintetében. A
Honvédelmi Bizottság elnöke kezdeményezi az ellenôrzést a Honvédelmi
Bizottság eljárása során szakértônek jelölt személyek tekintetében.
(12) A legfôbb ügyész kezdeményezi az ellenôrzést az általa az 55.§ alapján
kijelölt ügyész tekintetében.
(13) A titokbirtokos szerv vezetôje kezdeményezi az ellenôrzést a 68.§ (4)
bekezdésének e) pontjában és a 2. számú melléklet 19. pontjában
meghatározott személyek tekintetében.
70.§
(1) A fontos és bizalmas munkakörbe történô kinevezés elôtt kezdeményezni
kell a jelölt személy ellenôrzését.
(2) A fontos és bizalmas munkakört betöltô személy ellenôrzését a
kezdeményezésre jogosult saját mérlegelési jogkörében - de legalább öt
évenként - kezdeményezi.
(3) Az ellenôrzésre kötelezett munkakör illetve tisztség betöltésére
jelentkezô vagy felkért személyt (szakértôt) elôre tájékoztatni kell a
biztonsági ellenôrzés elrendelésének lehetôségérôl és annak lehetséges
módjairól.
(4) Ellenôrzés csak a fontos és bizalmas munkakörre jelölt, illetve az ilyen
munkakört betöltô személy (továbbiakban együtt: érintett személy) elôzetes
írásbeli hozzájárulásával folytatható.
(5) Ha az érintett személy az ellenôrzéshez nem járul hozzá, fontos és
bizalmas munkakörben nem alkalmazható.
(6) A biztonsági ellenôrzést kezdeményezni jogosult személy az ellenôrzés
elrendelésére - a 71. §-ban meghatározott kérdôív megküldésével egyidejûleg
- írásban kéri fel a minisztert. A miniszter az ellenôrzést elrendeli.
71.§
(1) Az érintett személy az ellenôrzés kezdeményezését megelôzôen - a
jogosult, illetve az általa kijelölt személy kérésére - a 3. számú
mellékletben meghatározott biztonsági kérdôívet tölt ki.
(2) A 68.§ (4) bekezdésben, valamint a 2. számú melléklet 1-17. pontjaiban
meghatározott személyek a 3. számú mellékletben meghatározott, "C" típusú
kérdôívet töltenek ki.
(3) Az illetékes miniszter vagy a titokbirtokos szerv vezetôje a 2. számú
melléklet 18., 19. pontja alapján meghatározza azokat a munkaköröket,
amelyek tekintetében az érintett személyek a 3. számú mellékletben
meghatározott "A", "B" vagy "C" típusú kérdôívet töltenek ki.
(4) Ha az "A" vagy "B" típusú kérdôívhez kötôdô ellenôrzés során kockázati
tényezô meglétére utaló adat keletkezik, az ellenôrzést végzô
nemzetbiztonsági szolgálat javasolhatja a kezdeményezônek a "B" vagy "C"
típusú kérdôív kitöltetését.
(5) Az ellenôrzés a kérdôívben megadott adatok valóságának vizsgálatára és
értékelésére, valamint egyéb kockázati tényezôk felderítésére terjed ki. Az
ellenôrzést a kezdeményezéstôl számított 30 napon belül kell lefolytatni. Ez
a határidô egy esetben - az érintett személy és a kezdeményezô egyidejû
tájékoztatása mellett - újabb 30 nappal meghosszabbítható.
(6) Az ellenôrzésnek, a kockázati tényezôk vizsgálatának és értékelésének
arányosnak kell lennie a fontos és bizalmas munkakör betöltéséhez fûzôdô
titokvédelmi és más biztonsági követelményekkel.
(7) Az ellenôrzést végzô nemzetbiztonsági szolgálat az érintett személlyel
konzultálhat, referens személyeket hallgathat meg, felhasználhatja a
személyügyi nyilvántartások és a korábbi ellenôrzések adatait, adatkezelési
rendszerekben adatellenôrzéseket végezhet - ha a szükséges adatok más módon
nem szerezhetôk meg, - titkos információgyûjtési eszközöket és módszereket
alkalmazhat. A nemzetbiztonsági szolgálat az 56.§-ban meghatározott, külsô
engedélyhez kötött titkos információgyûjtést csak a "C" típusú kérdôívhez
kapcsolódó ellenôrzés során alkalmazhat.
72.§
(1) Az ellenôrzés során megszerzett információk és adatok alapján a
nemzetbiztonsági szolgálat biztonsági szakvéleményt készít, amely valamennyi
felmerült biztonsági kockázati tényezôt tartalmazza. A szakvéleményt a
miniszter ellenjegyzi. A nemzetbiztonsági szolgálat a szakvéleményrôl
tájékoztatja a kezdeményezôt. A tájékoztatás elmaradásáért a felelôsség a
nemzetbiztonsági szolgálatot terheli.
(2) Az ellenôrzés befejezésérôl, valamint a biztonsági szakvéleményben
foglaltakról - kivéve a bûncselekmény elkövetésére utaló körülményeket - a
kezdeményezô tájékoztatja az érintett személyt.
(3) Az érintett személy a biztonsági szakvéleményben szereplô, általa
valótlannak tartott megállapításokkal kapcsolatosan - a 11.§ (5) bekezdés
alapján - panasszal élhet a miniszternél, illetve ezt követôen a
Bizottságnál.
(4) A kezdeményezô a nemzetbiztonsági szolgálattól kapott tájékoztatást - az
Országgyûlés elnöke a 19.§ (7) bekezdése szerinti korlátozással - döntése
kialakításánál szabadon mérlegeli.
(5) Az ellenôrzéshez kitöltött kérdôív, valamint az ellenôrzés során a
szolgálatok által beszerzett adatok államtitoknak minôsülnek.
Záró rendelkezések
73.§
Ha a nemzetbiztonsági szolgálatoknál létszámleépítésre kerül sor, nem
alkalmazhatók a foglalkoztatás elôsegítésérôl és a munkanélküliek ellátásáról
szóló 1991. évi IV. törvény IV. Fejezete 23.§ (2) bekezdésének, valamint a
munkaügyi központok tájékoztatására vonatkozó szabályai.
Értelmezô rendelkezések
74.§
E törvény alkalmazásában:
a) nemzetbiztonsági érdek: a Magyar Köztársaság szuverenitásának biztosítása
és alkotmányos rendjének védelme, ennek keretén belül
- az ország függetlensége és területi épsége elleni támadó szándékú
törekvések felderítése,
- az ország politikai, gazdasági, honvédelmi érdekeit sértô vagy
veszélyeztetô leplezett törekvések felfedése és elhárítása,
- a kormányzati döntésekhez szükséges, a külföldre vonatkozó, illetôleg
külföldi eredetû információk megszerzése,
- az ország az alapvetô emberi jogok gyakorlását biztosító alkotmányos
rendjének, a többpárti rendszeren alapuló képviseleti demokráciának és az
alkotmányos intézmények mûködésének törvénytelen eszközökkel történô
megváltoztatására vagy megzavarására irányuló leplezett törekvések
felderítése és elhárítása,
- a terrorcselekmények, az illegális fegyver- és kábítószerkereskedelem,
valamint a nemzetközileg ellenôrzött termékek és technológiák illegális
forgalmának felderítése és megakadályozása;
b) állami szerv: a minisztériumok, az országos hatáskörû államigazgatási
szervek, az ügyészség, a fegyveres erôk (Magyar Honvédség és Határôrség),
valamint a rendvédelmi szervek;
c) rendvédelmi szerv: a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendôrség, a
polgári védelem állami szervei, a hivatásos tûzoltóság, a vám- és
pénzügyôrség, valamint a büntetésvégrehajtási szervezet;
d) lakás: a nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló helyen kívüli
minden egyéb helyiség vagy terület;
e) hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a
mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelôszülô, a
testvér, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a jegyes, a
házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa.
75.§
(1) Ahol jogszabály fegyveres erôket és testületeket említ, azon a polgári
nemzetbiztonsági szolgálatokat is érteni kell.
(2) Eltérô rendelkezés hiányában ahol jogszabály rendvédelmi vagy rendészeti
szerveket említ, azon a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat is érteni
kell.
(3) Ahol jogszabály a nemzetbiztonsági szolgálatok tekintetében felügyelô
minisztert említ, azon a nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító illetékes
minisztert kell érteni.
Hatálybalépés
76.§
(1) E törvény a (2)-(4) bekezdésben meghatározottak kivételével a
kihirdetését követô 90. napon lép hatályba.
(2) A 25. §-ban meghatározott rendelkezés 1996. január 1-én lép hatályba.
(3) A 63.§ (3) bekezdése és a 89.§ (3) bekezdése 1997. január 1-én lép
hatályba.
(4) A 14.§ (4) bekezdésének c)-e) pontjai, a 15.§, valamint a 27.§ (2) és
(4) bekezdései a Bizottságnak a 19.§-ban foglaltak szerint történô
megalakítását követôen lépnek hatályba.
(5) E törvény kihirdetését követô 90. napon lép hatályba az államtitokról és
a szolgálati titokról szóló 1995.évi LXV. törvény 16. §-ának (2) bekezdése
és 19. §-a (1) bekezdésének h) pontja.
Felhatalmazó rendelkezések
77.§
(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben megállapítsa:
a) a rejtjeltevékenység szakirányításának és hatósági felügyeletének
rendjét;
b) a biztonsági okmányok körét, a biztonsági okmányvédelemre jogosult
szervezet feladat- és hatáskörét, a biztonsági okmányvédelem eljárási
szabályait;
c) a titkos információgyûjtés feltételeinek biztosítása érdekében a titkos
információgyûjtésre feljogosított szervezetek és a távközlési szolgáltatási
feladatokat ellátó szervezetek együttmûködésének rendjét és szabályait.
(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy határozatban megállapítsa:
a) a nemzetbiztonsági szolgálatok illetékességének, valamint egymással és más
szervekkel történô együttmûködésének szabályait;
b) a nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenységének fô irányait;
c) a nemzetbiztonsági szolgálatok és egyéb állami szerv tájékoztató
tevékenységének rendjét, valamint a nemzetbiztonsági információk
értékelésének, hasznosításának szervezeti kereteit és részletes szabályait;
d) a nemzetbiztonsági védelem alá esô szervek és létesítmények körét.
(3) A Kormány a törvény hatályba lépését követô hat hónapon belül biztosítsa
a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok és szervezeteik e törvény 2.§ (1)
bekezdése szerinti mûködését.
78.§
(1) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben megállapítsa:
a) a nemzetbiztonsági szolgálatok lakásgazdálkodása, valamint a lakáscélú
munkáltatói támogatás rendjét;
b) a szolgálati fegyver rendszeresítésének, viselésének rendjét és
használatának részletes szabályait;
c) a nemzetbiztonsági szolgálatok létesítményeibe való belépés rendjét;
d) a miniszteri elismerések adományozásának rendjét;
(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy utasításban megállapítsa:
a) a szolgálatra való alkalmasság különleges feltételeit, az alkalmassági
feltételek ellenôrzésének szabályait;
b) a nemzetbiztonsági szolgálatok fedôintézmények létrehozásával,
fenntartásával kapcsolatos eljárásának általános szabályait;
c) mindazokat az eljárásokat, amelyeket a költségvetés alapján gazdálkodó
szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségérôl szóló jogszabály
saját hatáskörû szabályozásként ír elô;
d) a nemzetbiztonsági szolgálatok védelemre jogosult vezetôinek körét, a
védelmi intézkedések részletes szabályait.
(3) Felhatalmazást kap az illetékes miniszter, hogy rendeletben megállapítsa
azon munkaköröket, amelyek - a 2. számú melléklet 18. pontja alapján -
fontos és bizalmas munkakörnek minôsülnek, illetve e munkakörök tekintetében
meghatározza a biztonsági ellenôrzések szintjét.
Hatályukat vesztô rendelkezések
79.§
E törvény hatályba lépésével egyidejûleg hatályát veszti:
a) a különleges titkosszolgálati eszközök és módszerek engedélyezésének
átmeneti szabályozásáról szóló 1990. évi X. törvény;
b) a személyes adatok védelmérôl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló
1992. évi LXIII. törvény 26.§ (3) bekezdésének utolsó mondata:
c) a fontos bizalmas munkakörök betöltésérôl szóló 1957. évi 66. törvényerejû
rendelet;
d) a fegyveres erôk és a fegyveres testületek hivatásos állományának
szolgálati viszonyáról szóló 1971. évi 10. törvényerejû rendelet 52.§-ának
második mondata;
e) az állam és közbiztonságról szóló 1974. évi 17. törvényerejû rendelet 4.§-
a, a 11.§ (1) bekezdés nemzetbiztonsági szolgálatokra vonatkozó
szövegrésze, a 11.§ (5)-(7) bekezdései, valamint az 1974. évi 17.
törvényerejû rendelet módosításáról szóló 1990. évi LI. törvény;
f) a nemzetbiztonsági feladatok ellátásának átmeneti szabályozásáról szóló
26/1990. (II.14.) MT rendelet, valamint az azt módosító 90/1990. (V 2.) MT
rendelet, a 98/1990. (VI. 11.) MT rendelet, és a 38/1990. (IX.14.) Korm.
rendelet, a 43/1994. (III.29.) Korm. rendelet 20.§ (3) bekezdése;
g) a honvédelemrôl szóló 1993. évi CX. törvény 11.§ g) pontja és a 77.§-a;
h) az egyes nemzetközileg ellenôrzött termékek és technológiák forgalmának
engedélyezésérôl szóló 61/1990. ( X.1.) Korm. rendelet módosításáról szóló
166/1992. ( XII. 18.) Korm. rendelet 13.§-a;
i) a nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetési gazdálkodásának, beszámolási
és könyvvezetési kötelezettségeinek egyes szabályairól szóló 85/1994.
(V.31.) Korm. rendelet 5.§ (1)-(3) bekezdése, valamint a 6.§ (2) bekezdése
j) a dr. Katona Béla tárca nélküli miniszter feladatairól szóló 108/1994
(VII.21.) Korm.rendelet.
Módosuló rendelkezések
80.§
A szabálysértésekrôl szóló 1968. évi I. törvény 28.§ (3) bekezdése a következô
szövegrésszel egészül ki:
(28.§ (3)A szabálysértési rendelkezések alkalmazásában katona)
" a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja."
81.§
(1) A Magyar Köztársaság ügyészségérôl szóló 1972. évi V. törvény (a
továbbiakban: Ütv.) mellékletének 1. pont f) alpontja helyébe a következô
rendelkezés lép:
(1. Az ügyészségi nyomozás kizárólagos hatáskörébe tartozó bûncselekmények)
"f) A rendôrség hivatásos állományú tagjai által elkövetett nem katonai
bûncselekmények, valamint a fegyveres erôk és a polgári nemzetbiztonsági
szolgálatok hivatásos állományú tagjai által elkövetett nem katonai és a
szolgálattal nem összefüggô bûncselekmények."
(2) Az Ütv. melléklete 2. pont utolsó francia bekezdésének helyébe a
következô rendelkezés lép:
(A katonai ügyészségi nyomozás kizárólagos hatáskörébe tartoznak :)
"- a fegyveres erôk tényleges állományú és a polgári nemzetbiztonsági
szolgálatok hivatásos állományú tagja által a szolgálati helyen, illetve a
szolgálattal összefüggésben elkövetett bûncselekmények."
82.§
(1) A büntetôeljárásról szóló - többször módosított - 1973. évi I. törvény
(a továbbiakban: Be.) 127.§-a a következô (2) bekezdéssel egészül ki, és a
(3) bekezdés helyébe a következô rendelkezés lép:
"(2) Bûncselekmény elkövetésének alapos gyanúja esetén az ügyész elôzetes
jóváhagyásával a nyomozóhatóság a nyomozást megtagadhatja, ha a
bûncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható személlyel történô
együttmûködéshez fûzôdô nemzetbiztonsági vagy bûnüldözési érdek
jelentôsebb, mint az állam büntetôjogi igényének érvényesítéséhez fûzôdô
érdek."
"(3) Ha a nyomozást nemzetbiztonsági érdekbôl tagadja meg a nyomozóhatóság, a
határozat jóváhagyására a legfôbb ügyész által kijelölt ügyész jogosult."
(2) A Be. a következô 129/A. §-sal egészül ki:
"129/A.§(1) Ha a nyomozást a 127. § (2) bekezdése alapján tagadja meg a
hatóság, az állam téríti meg azt a kárt, amely az elkövetôt a polgári jog
szerint terheli.
(2) A kártérítési igény tekintetében az államot az igazságügy-miniszter
képviseli.
(3) Ha a nyomozást a 127.§ (2) bekezdése alapján tagadja meg a hatóság, és a
határozatban elbírált bûncselekmény anyagi jogi következményei felôl
polgári perben kell határozni, a bíróság nem állapíthatja meg, hogy az
elkövetô nem követte el a cselekményt."
(3) A Be. a következô 129/B.§-sal egészül ki:
"129/B.§ Ha a nyomozást a 127.§ (2) bekezdése alapján tagadja meg a hatóság,
a határozat rendelkezô részbôl és keltezésbôl áll. A rendelkezô rész
tartalmazza:
a) a bûncselekmény jelölését,
b) a nyomozás megtagadásának tényét,
c) tájékoztatást arról, hogy a bûncselekmény elkövetésével kapcsolatban
felmerült kár az állammal szemben miképp érvényesíthetô."
83.§
(1) A Be. 139.§-a a következô (2) bekezdéssel egészül ki, és a (3) bekezdés a
helyébe a következô rendelkezés lép:
"(2) Bûncselekmény elkövetésének alapos gyanúja esetén az ügyész elôzetes
jóváhagyásával a nyomozóhatóság a nyomozást megszüntetheti, ha a
bûncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható személlyel történô
együttmûködéshez fûzôdô nemzetbiztonsági vagy bûnüldözési érdek
jelentôsebb, mint az állam büntetôjogi igényének érvényesítéséhez fûzôdô
érdek."
"(3) Ha a nyomozást nemzetbiztonsági érdekbôl szünteti meg a nyomozóhatóság,
a határozat jóváhagyására a legfôbb ügyész által kijelölt ügyész
jogosult."
(2) A Be. a következô 141/A. §-sal egészül ki:
"141/A.§ (1) Ha a nyomozást a 139. § (2) bekezdése alapján szünteti meg a
hatóság, az állam téríti meg azt a kárt, amely az elkövetôt a polgári jog
szerint terheli.
(2) A kártérítési igény tekintetében az államot az igazságügy-miniszter
képviseli.
(3) Ha a nyomozást a 139.§ (2) bekezdése alapján szünteti meg a hatóság, és a
határozatban elbírált bûncselekmény anyagi jogi következményei felôl
polgári perben kell határozni, a bíróság nem állapíthatja meg, hogy az
elkövetô nem követte el a cselekményt."
(3) A Be. a következô 141/B.§-sal egészül ki:
"141/B.§ Ha a nyomozást a 139.§ (2) bekezdése alapján szünteti meg a
hatóság, a határozat rendelkezô részbôl és keltezésbôl áll. A rendelkezô
rész tartalmazza:
a) a bûncselekmény jelölését,
b) a nyomozás megtagadásának tényét,
c) tájékoztatást arról, hogy a bûncselekmény elkövetésével kapcsolatban
felmerült kár az állammal szemben miképp érvényesíthetô.
84.§
A Be. 331.§ (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
"(1) Katonai büntetôeljárásnak van helye a katona /Btk. 122.§ (1) bekezdés/
által a tényleges szolgálati viszonyának tartama alatt elkövetett katonai
bûncselekmény /Btk. XX. Fejezet/, valamint a fegyveres erôk tényleges
állományú tagja és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos
állományú tagja által a szolgálati helyen, illetôleg a szolgálattal
összefüggésben elkövetett más bûncselekmények esetén."
85.§
A Büntetô Törvénykönyvrôl szóló 1978. évi IV. törvény 122.§ (1) bekezdése az
alábbiak szerint módosul:
"122.§ (1) E törvény alkalmazásában katona a fegyveres erôk tényleges
állományú, a rendôrség, és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos
állományú tagja ."
86.§
A sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény 3.§ (2) bekezdésének elsô mondata a
következô szövegrésszel egészül ki:
(3.§ (2) Nincs helye sztrájknak )
"és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál."
87.§
Az Állami Számvevôszékrôl szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 16.§ (2) bekezdése
a következôk szerint módosul:
"(2) Az Állami Számvevôszék a pártok gazdálkodását, a pártok parlamenti
frakciói számára az Országgyûlés által - külön törvény alapján -
folyósított hozzájárulás felhasználását és a Magyar Nemzeti Bank bankjegy-
és éremkibocsátására, továbbá a nemzetbiztonsági szolgálatok speciális
mûködési költségkeret felhasználására vonatkozó adatait törvényességi
szempontok szerint ellenôrzi."
88.§
A távközlésrôl szóló 1992.évi LXXII. törvény 32.§-a a következô (7)
bekezdéssel egészül ki:
" (7) A távközlési szolgáltatást végzôk a titkos információgyûjtésre külön
törvényben feljogosított szervekkel kötelesek együttmûködni és a titkos
információgyûjtés eszközeinek és módszereinek alkalmazási feltételeit
biztosítani."
89. §
(1) A Rendôrségrôl szóló 1994. évi XXXIV. törvény (továbbiakban: Rtv.) 64.§-a
a következô (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Rendvédelmi szerv és nemzetbiztonsági szolgálat fedôintézményként,
okmánya fedôokmányként csak az illetékes miniszter és az érintett szervezet
országos vezetôjének tájékoztatásával alkalmazható."
(2) Az Rtv 67.§ (1) bekezdésének helyébe a következô rendelkezés lép, illetve
a 67.§ a következô (3) bekezdéssel egészül ki:
"(1) A Rendôrség az ügyész hozzájárulásával a nyomozás megtagadásának vagy
megszüntetésének kilátásba helyezésével információszolgáltatásban állapodhat
meg a bûncselekmény elkövetôjével, ha a megállapodással elérhetô bûnüldözési
célhoz fûzôdô érdek jelentôsebb, mint az állam büntetôjogi igényének
érvényesítéséhez fûzôdô érdek."
"(3) Nem köthetô megállapodás azzal a személlyel, aki olyan bûncselekményt
követett el, amellyel más életét szándékosan kioltotta."
(3) Az Rtv. 95.§ (2) bekezdésének elsô mondata a következôk szerint módosul:
"(2) A Rendôrség által az együttmûködô magánszemélyek részére az (1) bekezdés
alapján kifizetett összegbôl 20%-os forrásadót kell levonni és befizetni az
adóhatóságnak."
90.§
(1) Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény
16.§ (2) bekezdése a következôk szerint módosul:
"(2) Államtitok vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján biztonsági
ellenôrzéssel védendô szolgálati titok esetén a nemzetbiztonsági
szolgálatokról szóló törvényben foglaltak szerint meghatározott titokbirtokos
személy köteles magát biztonsági ellenôrzésnek alávetni."
(2) Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény
31.§ (2) bekezdése a következô szövegrésszel egészül ki:
" Ez a jogosultság a Katonai Biztonsági Hivatal és a Katonai Felderítô Hivatal
mûködése körében keletkezett államtitokkörre vonatkozóan a nemzetbiztonsági
szolgálatokról szóló 1995. évi ... törvény 17. §-ának keretei között
érvényesül."
91.§
A honvédelemrôl szóló 1993. évi CX. törvény 10.§-ának h) pontja helyébe a
következô rendelkezés lép:
"h) vezeti a Honvédelmi Minisztériumot és a - nemzetbiztonsági szolgálatokról
szóló törvény elôírásai szerint - közvetlenül irányítja a katonai
nemzetbiztonsági szolgálatokat, valamint irányítja a hatáskörébe utalt más
szervek tevékenységét és mûködését."
1.számú melléklet
az 1995. évi .....törvényhez
A védelem alá esô tisztségek:
1. a köztársasági elnök,
2. a miniszterelnök,
3. az Országgyûlés elnöke, alelnökei,
4. az Alkotmánybíróság elnöke és tagjai,
5. a Legfelsôbb Bíróság elnöke és elnökhelyettesei,
6. a miniszterek,
7. a legfôbb ügyész és helyettesei,
8. az Állami Számvevôszék elnöke és alelnökei,
9. az országgyûlési biztosok és az állampolgári jogok országgyûlési
biztosának általános helyettese,
10. az Országgyûlés Nemzetbiztonsági és Honvédelmi Bizottságának tagjai,
11. a titkos információgyûjtést engedélyezô bírók,
12. a legfôbb ügyész által az 54.§ alapján kijelölt ügyész,
13. a Magyar Nemzeti Bank elnöke és alelnökei.
2. számú melléklet
az 1995. évi ....törvényhez
Fontos és bizalmas munkakört betöltô személyek
1. a nagykövetek és az önálló külképviseleteket irányító fôkonzulok,
2 az államtitkárok és az azonos jogállású állami vezetôk,
3. a helyettes államtitkárok és az azonos jogállású állami vezetôk,
4. az országos hatáskörû szervek vezetôi, helyettesei és a vezetôkkel azonos
jogállású más közszolgálati vezetôk,
5. miniszter irányítása alatt álló központi államigazgatási szervek vezetôi,
valamit a velük azonos jogállású más közszolgálati vezetôk,
6. az Országgyûlés Hivatala vezetô beosztású munkatársai,
7. a Köztársasági Elnök Hivatala vezetô beosztású munkatársai,
8. a Miniszterelnöki Hivatal vezetô beosztású munkatársai,
9. a Magyar Honvédség parancsnoka, a vezérkari fônök,
10. a Határôrség országos parancsnoka,
11. a rendvédelmi szervek országos parancsnokai és helyettesei,
12. az országos rendôr-fôkapitány, helyettesei, a rendôrfôkapitányok és
rendôrkapitányok,
13. a tábornokok és a tábornoki rendfokozattal rendszeresített beosztásba
kinevezettek,
14. a minisztériumi fôosztályvezetôk és az azonos jogállású állami vezetôk,
15. az állami vagy többségi állami tulajdonban lévô gazdálkodó szervezetek
vezetôi,
16. a többségi állami tulajdonban lévô bankok, szakosított pénzintézetek és
biztosítóintézetek vezetô beosztású munkatársai,
17. a nemzetbiztonsági szolgálatok munkatársai,
18. a minisztériumokon, országos hatáskörû szerveken, a fegyveres erôkön, a
rendvédelmi szerveken belül az illetékes miniszter által meghatározott
további olyan munkakört betöltô személyek, akik munkavégzésük során
államtitkot vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján biztonsági
ellenôrzéssel védendô szolgálati titkot ismerhetnek meg, illetve a
munkakörük külsô, leplezett támadás által fenyegetett,
19. a 18.pont hatálya alá nem tartozó, az 1995. évi LXV. törvény szerinti
titokbirtokos szervezeten belül a vezetô által meghatározott olyan
személyek, akik munkavégzésük során államtitkot vagy nemzetközi
kötelezettségvállalás alapján biztonsági ellenôrzéssel védendô szolgálati
titkot ismerhetnek meg.