- 1 -

T/1474/133.. számú

Egységes javaslat

a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló

T/1474. számú törvényjavaslat zárószavazásához

Nikolits István

tárca nélküli miniszter

Budapest, 1995. december 14.

1995. évi ...... törvény

a nemzetbiztonsági szolgálatokról

Az Országgyûlés a Magyar Köztársaság szuverenitásának biztosítása és

alkotmányos rendjének védelme érdekében a nemzetbiztonsági szolgálatok

alkotmányos mûködésérôl a következô törvényt alkotja:

A nemzetbiztonsági szolgálatok szervezete és jogállása

1.§

A Magyar Köztársaság nemzetbiztonsági szolgálatai

a) az Információs Hivatal;

b) a Nemzetbiztonsági Hivatal;

c) a Katonai Felderítô Hivatal;

d) a Katonai Biztonsági Hivatal;

e) a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat

(a továbbiakban együtt: nemzetbiztonsági szolgálatok).

2.§

(1) Az Információs Hivatal, a Nemzetbiztonsági Hivatal és a Nemzetbiztonsági

Szakszolgálat (a továbbiakban együtt: polgári nemzetbiztonsági szolgálatok)

a Katonai Felderítô Hivatal és a Katonai Biztonsági Hivatal (a továbbiakban

együtt: katonai nemzetbiztonsági szolgálatok) a Kormány irányítása alatt

álló országos hatáskörû, önálló gazdálkodást folytató költségvetési szervek.

(2) Az e törvényben meghatározott feladatok ellátására a nemzetbiztonsági

szolgálatok - a kormányzati irányítási döntéseknek megfelelôen - helyi,

területi szerveket hozhatnak létre.

A nemzetbiztonsági szolgálatok feladatai

3.§

A nemzetbiztonsági szolgálatok rendeltetése, hogy az e törvényben

meghatározott feladatok elvégzésével, a nyílt és a titkos információgyûjtés

eszközrendszerével elôsegítsék a Magyar Köztársaság nemzetbiztonsági

érdekeinek érvényesítését, ezáltal közremûködjenek az ország szuverenitásának

biztosításában és alkotmányos rendjének védelmében.

4.§

Az Információs Hivatal

a) megszerzi, elemzi, értékeli és továbbítja a kormányzati döntésekhez

szükséges, a külföldre vonatkozó, illetôleg külföldi eredetû, a nemzet

biztonsága érdekében hasznosítható információkat, továbbá a Magyar

Köztársaság érdekeinek érvényesítését szolgáló tevékenységet folytat;

b) felderíti a Magyar Köztársaság szuverenitását, politikai, gazdasági vagy

más fontos érdekét sértô vagy veszélyeztetô külföldi titkosszolgálati

törekvéseket és tevékenységet;

c) információkat gyûjt a nemzetbiztonságot veszélyeztetô, külföldi

szervezett bûnözésrôl, különösen a terrorszervezetekrôl, a jogellenes

kábítószer- és fegyverkereskedelemrôl, a tömegpusztító fegyverek és

alkotóelemeik, illetve az elôállításukhoz szükséges anyagok és eszközök

jogellenes nemzetközi forgalmáról;

d) felderíti az ország gazdasága biztonságának és pénzügyi helyzetének

veszélyeztetésére irányuló külföldi szándékokat és cselekményeket;

e) közremûködik a nemzetközileg ellenôrzött termékek és technológiák

jogellenes forgalmának felderítésében és megelôzésében;

f) ellátja a kormányzati tevékenység szempontjából fontos, külföldön lévô

magyar szervek (intézmények) és létesítmények biztonsági védelmét;

g) ellátja a hatáskörébe tartozó személyek nemzetbiztonsági védelmének,

illetve ellenôrzésének feladatait ;

h) ellátja a rejtjeltevékenység szakirányítását, hatósági engedélyezését,

felügyeletét és rejtjelkulcsot állít elô.

5.§

A Nemzetbiztonsági Hivatal

a) felderíti és elhárítja a Magyar Köztársaság szuverenitását, politikai,

gazdasági, védelmi vagy más fontos érdekét sértô vagy veszélyeztetô külföldi

titkosszolgálati törekvéseket és tevékenységet;

b) felderíti és elhárítja a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjének

törvénytelen eszközökkel történô megváltoztatására vagy megzavarására

irányuló leplezett törekvéseket;

c) felderíti és elhárítja külföldi hatalmak, szervezetek vagy személyek

terrorcselekmény elkövetésére irányuló törekvéseit;

d) felderíti és elhárítja a Magyar Köztársaság gazdasági, tudományos-

technikai, pénzügyi biztonságát veszélyeztetô leplezett törekvéseket,

valamint a jogellenes kábítószer- és fegyverkereskedelmet;

e) ellátja a központi államhatalmi és kormányzati tevékenység

szempontjából fontos szervek (intézmények) és létesítmények biztonsági

védelmét;

f) ellátja a hatáskörébe tartozó személyek nemzetbiztonsági védelmének,

illetve ellenôrzésének feladatait;

g) végzi a bevándorló, a menekült státuszért és a magyar állampolgárságért

folyamodó, valamint - az állami szuverenitás és az alkotmányos rend

védelméhez kötôdôen - a vízumkérelmet benyújtott személyek ellenôrzését és

az ezzel kapcsolatos feladatokat;

h) a nyomozás elrendeléséig végzi az állam elleni bûncselekmények (Btk. X.

fejezet), az emberiség elleni bûncselekmények (Btk. XI. fejezet), illetve

mûködési területén a külföldre szökés (Btk. 343.§), a zendülés (Btk. 352.§)

és a harckészültség veszélyeztetése (Btk. 363.§) bûncselekmények

felderítését;

i) felderíti a nemzeti, népi, faji vagy vallási csoport elleni

bûncselekményt (Btk. 156.§) és a terrorcselekményt (Btk. 261.§), ha a

bejelentés a Nemzetbiztonsági Hivatalhoz érkezett, illetôleg azokról a

Nemzetbiztonsági Hivatal szerzett tudomást;

j) információkat szerez az államtitoksértés (Btk. 221.§), a közveszélyokozás

(Btk. 259.§), a nemzetközi jogi kötelezettség megszegése (Btk. 261/A.§), a

légi jármû hatalomba kerítése (Btk. 262.§), a közösség elleni izgatás (Btk.

269.§) és a rémhírterjesztés (Btk. 270.§) bûncselekményekre vonatkozóan;

k) közremûködik a nemzetközileg ellenôrzött termékek és technológiák

jogellenes forgalmának felderítésében, megelôzésében, megakadályozásában és

legális forgalmának ellenôrzésében;

l) közremûködik a haditechnikai eszközök és szolgáltatások jogellenes

forgalmának felderítésében, megelôzésében, megakadályozásában és legális

forgalmának ellenôrzésében.

6.§

A Katonai Felderítô Hivatal

a) megszerzi, elemzi és továbbítja a kormányzati döntésekhez szükséges, a

külföldre vonatkozó, illetôleg külföldi eredetû, a biztonságpolitika katonai

elemét érintô katonapolitikai, hadiipari és katonai információkat;

b) felfedi a Magyar Köztársaság ellen irányuló, támadó szándékra utaló

törekvéseket;

c) felderíti a külföldi katonai titkosszolgálatoknak a Magyar Köztársaság

szuverenitását, honvédelmi érdekeit sértô vagy veszélyeztetô törekvéseit és

tevékenységét;

d) információkat gyûjt a nemzetbiztonságot veszélyeztetô jogellenes

fegyverkereskedelemrôl, valamint a fegyveres erôk biztonságát veszélyeztetô

terrorszervezetekrôl;

e) közremûködik a nemzetközileg ellenôrzött termékek és technológiák

jogellenes forgalmának felderítésében és megelôzésében;

f) biztosítja a Honvéd Vezérkar hadászati-hadmûveleti tervezô munkájához

szükséges információkat;

g) ellátja a kormányzati tevékenység szempontjából fontos, külföldön lévô

magyar katonai szervek és létesítmények (intézmények) biztonsági védelmét;

h) ellátja a hatáskörébe tartozó személyek nemzetbiztonsági védelmének,

illetve ellenôrzésének feladatait;

7.§

A Katonai Biztonsági Hivatal

a) felderíti és elhárítja a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség

ellen irányuló külföldi titkosszolgálati törekvéseket és tevékenységet;

b) mûködési területén felderíti és elhárítja a Magyar Köztársaság

alkotmányos rendjének törvénytelen eszközökkel történô megváltoztatására

vagy megzavarására irányuló leplezett törekvéseket;

c) a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség szervezeteinél felderíti

és elhárítja a külföldi hatalmak, személyek vagy szervezetek

terrorcselekmény elkövetésére irányuló törekvéseit;

d) információkat gyûjt a Honvédelmi Minisztériumot és a Magyar Honvédséget

veszélyeztetô szervezett bûnözésrôl, ezen belül kiemelten a jogellenes

kábítószer- és fegyverkereskedelemrôl;

e) közremûködik a nemzetközileg ellenôrzött termékek és technológiák

jogellenes forgalmának felderítésében, megelôzésében, megakadályozásában és

legális forgalmának ellenôrzésében;

f) közremûködik a haditechnikai eszközök és szolgáltatások jogellenes

forgalmának felderítésében, megelôzésében, megakadályozásában és legális

forgalmának ellenôrzésében;

g) ellátja az illetékességi körébe tartozó, kijelölt kormányzati és katonai

vezetési objektumok (intézmények) biztonsági védelmét;

h) ellátja a hatáskörébe tartozó személyek nemzetbiztonsági védelmének,

illetve ellenôrzésének feladatait;

i) mûködési területén a nyomozás elrendeléséig végzi az állam elleni

bûncselekmények (Btk. X. fejezet), az emberiség elleni bûncselekmények (Btk.

XI. fejezet), a külföldre szökés (Btk. 343.§), a zendülés (Btk. 352.§) és a

harckészültség veszélyeztetése (Btk. 363. §) bûncselekmények felderítését;

j) mûködési területén felderíti a nemzeti, népi, faji vagy vallási csoport

elleni bûncselekményt (Btk. 156.§) és a terrorcselekményt (Btk. 261.§);

k) mûködési területén információkat szerez az államtitoksértés (Btk. 221.§),

a közveszélyokozás (Btk. 259.§), a nemzetközi jogi kötelezettség megszegése

(Btk. 261/A.§), a légijármû hatalomba kerítése (Btk. 262.§), a közösség

elleni izgatás (Btk. 269.§), a rémhírterjesztés (Btk. 270.§), a

közveszéllyel fenyegetés (Btk. 270/A.§), a nemzetközileg ellenôrzött

termékek és technológiák forgalmazására vonatkozó kötelezettség megszegése

(Btk. 287.§) bûncselekményekre vonatkozóan, felderíti továbbá mindazon

bûncselekményeket, amelyek veszélyeztetik a Honvédelmi Minisztérium és a

Magyar Honvédség alkotmányos feladatainak végrehajtását;

l) ellátja a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség szervezeteiben

folytatott hadiipari kutatással, fejlesztéssel, gyártással és

kereskedelemmel összefüggô nemzetbiztonsági feladatokat.

8.§

(1) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat

a) a jogszabályok keretei között a titkos információgyûjtés különleges

eszközeivel és módszereivel - írásbeli megkeresésre - szolgáltatást végez

törvény által erre feljogosított szervezetek titkos információgyûjtô

tevékenységéhez;

b) törvény által feljogosított szervezetek igényei alapján biztosítja a

titkos információgyûjtô tevékenységhez szükséges különleges technikai

eszközöket és anyagokat;

c) speciális távközlési összeköttetést biztosít a Kormány által

meghatározott felhasználók részére;

d) ellátja a biztonsági okmányok védelmével összefüggô hatósági

felügyeletet;

e) szakértôi tevékenységet végez.

(2) A Nemzetbiztonság Szakszolgálat kormányzati tájékoztató tevékenységet

nem folytathat.

(3) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat szolgáltató szervezet, az 54.§ (1)

bekezdésének a)-d), f) és g) pontjaiban meghatározott eszközöket és

módszereket saját kezdeményezésre csak az (1) bekezdés a) és a 9.§ d)

pontjában meghatározott feladatai ellátása érdekében alkalmazhatja.

(4) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat az 54.§ (1) bekezdésének e), h)-j),

pontjaiban, valamint az 56. §-ban meghatározott titkos információgyûjtés

eszközeit és módszereit saját kezdeményezésre - a 9.§ d) pontjában

meghatározott feladat ellátását kivéve - nem alkalmazhatja.

(5) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat által teljesített szolgáltatások

térítésmentesek.

(6) A titkos információgyûjtésre felhatalmazott szervezetek és a

Nemzetbiztonsági Szakszolgálat közötti együttmûködés rendjét a Kormány

határozza meg.

9.§

A nemzetbiztonsági szolgálatok

a) végzik a feladataik teljesítéséhez szükséges technikai rendszerek,

eszközök beszerzését, kutatását, fejlesztését és az eszközök alkalmazásával

kapcsolatos szakmai felkészítést, mindezek érdekében együttmûködhetnek

egymással és más szervekkel;

b) ellátják a rendkívüli állapottal és a szükségállapottal összefüggô, külön

törvényben meghatározott feladataikat;

c) ellátják e törvény keretei között a Kormány, illetve a polgári

nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter vagy a honvédelmi

miniszter által meghatározott feladatokat;

d) ellátják a belsô biztonsági és bûnmegelôzési célú ellenôrzési

feladatokat;

e) gondoskodnak a hivatásos állományú munkatársak és a közalkalmazottak

szakirányú képzésérôl.

A nemzetbiztonsági szolgálatok irányítása és vezetése

10.§

(1) A Kormány a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat a kijelölt miniszter,

a katonai nemzetbiztonsági szolgálatokat a honvédelmi miniszter (a

továbbiakban: miniszter) útján irányítja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító

kijelölt miniszter nem lehet a belügy-, a honvédelmi- és az igazságügy-

miniszter.

11.§

(1) A miniszter

a) elôkészíti a nemzetbiztonsági szolgálatok mûködésével, feladataival és

hatásköreivel kapcsolatos jogszabályok valamint egyéb kormányzati döntések

tervezeteit, illetôleg részt vesz azok elôkészítésében;

b) biztosítja a Magyar Köztársaság érdekeinek érvényesítésével és védelmével

kapcsolatos nemzetbiztonsági feladatok végrehajtását;

c) rendeletek és az állami irányítás egyéb jogi eszközei által szabályozza a

nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenységét és mûködését;

d) kapcsolatot tart fenn a nemzetbiztonsági szolgálatok nemzetközi

együttmûködésének elôsegítése érdekében.

(2) A miniszter irányító jogkörében

a) törvényen, kormányrendeleten vagy egyéb kormányzati döntésen alapuló

feladatok végrehajtására a nemzetbiztonsági szolgálatok részére feladatot

határoz meg, illetve utasítást ad;

b) félévente írásban meghatározza a fôigazgatók számára a szolgálatok

idôszerû feladatait; írásban ad utasítást a Kormány tagjaitól érkezett

információs igények teljesítésére;

c) a fôigazgatók elôterjesztésére jóváhagyja a nemzetbiztonsági szolgálatok

szervezeti és mûködési szabályzatát és az állománytáblát;

d) javaslatot tesz a nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetésére;

e) a nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetési gazdálkodása tekintetében

gyakorolja a fejezetért felelôs szerv vezetôjének, valamint a költségvetési

szerv felügyeletéért felelôs szerv vezetôjének jogszabályokban meghatározott

tervezési, elôirányzatmódosítási, beszámolási, információszolgáltatási,

pénzügyi, valamint ellenôrzési kötelezettségeit és jogait;

f) a nemzetbiztonsági szolgálatok gazdálkodása tekintetében célszerûségi és

eredményességi ellenôrzést végez;

g) ellenôrzi a nemzetbiztonsági szolgálatok törvényes és rendeltetésszerû

mûködését, feladataik végrehajtását;

h) a fôigazgatók elôterjesztésére jóváhagyja a titkos információgyûjtés

belsô eljárási és engedélyezési szabályait;

i) a fôigazgatók elôterjesztésére jóváhagyja a nemzetbiztonsági szolgálatok

nemzetközi kapcsolataira vonatkozó javaslatokat;

j) javaslatot tesz a miniszterelnöknek a fôigazgatók kinevezésére és

felmentésére;

k) a kinevezés és felmentés kivételével gyakorolja a munkáltatói jogokat a

fôigazgatók felett, kinevezi és felmenti helyetteseiket, felettük gyakorolja

a munkáltatói jogokat;

l) javaslatot tesz a köztársasági elnöknek a tábornoki kinevezésekre;

m) a fôigazgatók javaslatára kinevezi az ezredeseket;

n) jóváhagyja a tábornoki rendfokozattal rendszeresített beosztásokba

javasolt személyek kinevezését és az ilyen beosztásban lévô személyek

felmentését;

o) intézkedik a fôigazgatókat, helyetteseiket érintô belsô biztonsági és

bûnmegelôzési célú ellenôrzések elvégzésérôl;

p) gyakorolja a törvényben, kormányrendeletben vagy kormányhatározatban

számára biztosított külön jogokat.

(3) A miniszter az irányító jogkörében adott utasításával a fôigazgatók

hatáskörébe tartozó ügyet nem vonhat el, hatáskörük gyakorlását nem

akadályozhatja.

(4) A miniszter a nemzetbiztonsági szolgálatok részére egyedi utasítást a

fôigazgatók útján adhat, a hatósági jogkör alapján eljáró nemzetbiztonsági

szolgálatoknak a döntés tartalmára vonatkozó utasítást nem adhat.

(5) A miniszter kivizsgálja a nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenységével

kapcsolatos panaszokat, a vizsgálat eredményérôl és a megtett

intézkedésekrôl 30 napon belül tájékoztatja a panaszost. Ez a határidô egy

esetben 30 nappal meghosszabbítható.

(6) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter irányítja az

állami szervektôl származó, az ország nemzetbiztonságára vonatkozó

információk elemzését, értékelését, valamint az e tárgyú kormányzati

döntéselôkészítést támogató munkát.

12.§

(1) A nemzetbiztonsági szolgálatok élén fôigazgatók állnak, akiket a

miniszter elôterjesztésére a miniszterelnök nevez ki és ment fel.

(2) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat fôigazgatójára vonatkozó elôterjesztést

a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter a honvédelmi

miniszterrel és a belügyminiszterrel egyetértésben teszi meg.

13.§

(1) A fôigazgatók e törvény, a jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi

eszközei által meghatározott keretek között önálló felelôsséggel vezetik a

nemzetbiztonsági szolgálatokat.

(2) A Magyar Honvédség vezérkari fônöke a honvédelmi törvényben meghatározott

feladatai ellátásához szükséges információ átadását - alá- és fölérendeltség

hiányában is - közvetlenül igényelheti a Katonai Felderítô Hivatal

fôigazgatójától, aki azt haladéktalanul köteles teljesíteni. A szakmai

kapcsolattartás és az információszolgáltatás rendjét a honvédelmi miniszter

állapítja meg.

(3) A fôigazgató

a) felelôs a nemzetbiztonsági szolgálat törvényes, rendeltetésszerû és

szakszerû mûködéséért, a nemzetbiztonsági szolgálat feladatainak

végrehajtásáért;

b) a vezetése alatt álló nemzetbiztonsági szolgálat részére utasítást adhat

ki;

c) felelôs a nemzetbiztonsági szolgálat önálló költségvetési

gazdálkodásáért, a könyvvezetési és beszámolási kötelezettség

teljesítéséért;

d) a miniszter jóváhagyásával meghatározza a titkos információgyûjtés belsô

eljárási és engedélyezési szabályait;

e) meghatározza az adatkezelés belsô eljárási szabályait;

f) gondoskodik a szervezeti és mûködési szabályzat, valamint egyéb belsô

rendelkezések elkészítésérôl, azok összhangjának megteremtésérôl és

érvényesítésérôl;

g) javaslatot tesz a miniszternek a fôigazgató-helyettes kinevezésére és

felmentésére, illetve a tábornoki és ezredesi kinevezésekre;

h) jóváhagyásra felterjeszti a tábornoki rendfokozattal rendszeresített

beosztásokba történô kinevezést és felmentést;

i) a nemzetbiztonsági szolgálat személyi állománya tekintetében -

jogszabályban meghatározott kivételekkel - gyakorolja a munkáltatói

jogokat;

j) a nemzetbiztonsági szolgálat tevékenységérôl szükség szerint, de évente

legalább egyszer a miniszter útján jelentést tesz a Kormánynak.

A nemzetbiztonsági szolgálatok parlamenti ellenôrzése

14.§

(1) Az Országgyûlés a nemzetbiztonsági szolgálatok parlamenti ellenôrzését

Nemzetbiztonsági Bizottsága (továbbiakban: Bizottság) közremûködésével látja

el. A Bizottság elnöke mindenkor csak ellenzéki képviselô lehet.

(2) A miniszter a Bizottságot a nemzetbiztonsági szolgálatok általános

tevékenységérôl rendszeresen, de legalább évente kétszer tájékoztatja.

(3) A Kormány a nemzetbiztonsági szolgálatokkal kapcsolatos határozatairól a

Bizottságot a miniszter útján tájékoztatja.

(4) A parlamenti ellenôrzés gyakorlása során a Bizottság

a) tájékoztatást kérhet a minisztertôl és a miniszter egyidejû értesítése

mellett a nemzetbiztonsági szolgálatok fôigazgatóitól az ország

nemzetbiztonsági helyzetérôl, a nemzetbiztonsági szolgálatok mûködésérôl és

tevékenységérôl;

b) tájékoztatást kérhet az igazságügy-minisztertôl, a polgári nemzetbiztonsági

szolgálatokat irányító minisztertôl, a honvédelmi minisztertôl és a

fôigazgatóktól az 56.§-ban és az 59.§-ban meghatározott engedélyezési

eljárásról;

c) kivizsgálhatja a nemzetbiztonsági szolgálatok jogellenes tevékenységére

utaló panaszokat, ha a panaszos a 11.§ (5) bekezdésében meghatározott

vizsgálat eredményét nem fogadja el és a panasz súlya a bizottsági tagok

legalább egyharmadának szavazata szerint a vizsgálatot indokolttá teszi, a

Bizottság megállapításairól tájékoztatja az érintettet;

d) ha valamely nemzetbiztonsági szolgálat jogszabályellenes vagy nem

rendeltetésszerû tevékenységét feltételezi, vizsgálat lefolytatására

felkérheti a minisztert, aki a vizsgálat eredményérôl tájékoztatja a

Bizottságot;

e) ha valamely nemzetbiztonsági szolgálat jogszabályellenes mûködését észleli,

illetve ha a c) és d) pontokban, illetôleg a 27.§ (4) bekezdésben

meghatározott eljárás során azt indokoltnak tartja, ténymegállapító

vizsgálatot folytathat le, amely során betekinthet a nemzetbiztonsági

szolgálatok nyilvántartásában lévô, az adott ügyre vonatkozó iratokba,

meghallgathatja a nemzetbiztonsági szolgálatok munkatársait;

f) ha bármely módon valamely nemzetbiztonsági szolgálat jogszabályellenes vagy

nem rendeltetésszerû mûködését észleli, felhívhatja a minisztert a

szükséges intézkedés megtételére és kezdeményezheti a felelôsség

megvizsgálását; a miniszter a vizsgálat eredményérôl tájékoztatja a

Bizottságot;

g) véleményezi a nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetésének részletes

tervezetét, a titkos információgyûjtésre jogosult egyéb szervezetek

költségvetésének e tevékenységgel kapcsolatos tételeit, illetve az éves

költségvetési törvény végrehajtásáról szóló részletes beszámoló tervezetét,

a törvényjavaslatok tárgyalása során az elfogadásra vonatkozóan javaslatot

tesz az Országgyûlésnek;

h) kinevezésük elôtt meghallgatja a fôigazgatói tisztségre jelölt

személyeket, alkalmasságukról állást foglal.

(5) A Bizottság - ha ellenôrzési jogkörének gyakorlása szempontjából

szükséges - a nemzetbiztonsági szolgálatok munkatársát szakértôi

tevékenységre kérheti fel az illetékes fôigazgató egyidejû értesítésével.

15.§

(1) A Bizottság megkapja a nemzetbiztonsági szolgálatok által készített - a

nemzetbiztonság szempontjából fontos - általános értékelô, valamint a

Kormány számára készített jelentéseket.

(2) A Bizottság jogosult a nemzetbiztonsági szolgálatok nem egyedi ügyekkel

kapcsolatos tájékoztató jelentéseibe betekinteni.

(3) Ha a nemzetbiztonsági szolgálatok országgyûlési képviselôre vagy vele

közös háztartásban élô hozzátartozójára vonatkozóan információgyûjtô

tevékenységet kezdenek (folytatnak), e tényrôl a miniszter haladéktalanul

tájékoztatja a Bizottságot. Az ügyben érintett képviselô e tevékenységrôl

nem kaphat tájékoztatást.

16.§

(1) A Bizottság által folytatott parlamenti ellenôrzés során a miniszter és a

nemzetbiztonsági szolgálatok tájékoztatási kötelezettsége - a (2)

bekezdésben foglalt kivétellel - nem terjed ki azon információk

szolgáltatására, amelyek átadása konkrét ügyben a módszer, illetve forrás

(közremûködô személye) védelméhez fûzôdô kiemelt súlyú nemzetbiztonsági

érdeket veszélyeztetné.

(2) A Bizottság a nemzetbiztonsági szolgálatok jogellenes tevékenységéhez

kapcsolódó vizsgálata során tagjai kétharmadának egyetértésével kötelezheti a

minisztert és a fôigazgatót a titkos információgyûjtés során belföldön

alkalmazott módszerre vonatkozó olyan adatok szolgáltatására, amelyek

ismerete a jogellenesség megítélése szempontjából elengedhetetlen. Az így

megismert adat kizárólag a Bizottság eljárása során használható fel.

17.§

(1) Az Országgyûlés Honvédelmi Bizottsága (továbbiakban: Honvédelmi

Bizottság) folyamatosan ellenôrzi a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok

feladatainak megvalósulását, ennek keretén belül

a) a miniszter - legalább évente egyszer - tájékoztatja a Honvédelmi

Bizottságot a nemzetbiztonsági szolgálatok általános tevékenységérôl;

b) a miniszter tájékoztatja a Honvédelmi Bizottságot a katonai

nemzetbiztonsági szolgálatokkal kapcsolatos kormányhatározatokról;

c) a Honvédelmi Bizottság kinevezésük elôtt meghallgatja a katonai

nemzetbiztonsági szolgálatok fôigazgatói tisztségére jelölt személyeket,

alkalmasságukról állást foglal.

(2) A Honvédelmi Bizottság tagjának csak az az országgyûlési képviselô

választható meg, aki tekintetében elvégezték a 19.§-ban meghatározott

eljárás szerinti nemzetbiztonsági ellenôrzést.

(3) A Honvédelmi Bizottság tagjai megbizatásuk teljes idôtartama alatt

nemzetbiztonsági védelemben részesülnek.

18.§

(1) A Bizottság ülései az ellenôrzési jogkör gyakorlása, a Honvédelmi

Bizottság ülései a 17.§-ban meghatározott jogkör gyakorlása során zártak.

(2) A Bizottság és a Honvédelmi Bizottság tagjait az e minôségükben

birtokukba jutott állam- és szolgálati titkot tartalmazó információk

tekintetében titoktartási kötelezettség terheli, amely a bizottsági tagság

megszûnését követôen is fennáll.

(3) A Bizottság e törvényben szabályozott parlamenti ellenôrzési eljárása

nem érint más, jogszabályban meghatározott bírósági vagy egyéb eljárást.

(4) A nemzetbiztonsági szolgálatok jogszerû mûködésével kapcsolatos panaszra

vagy bejelentésre a Bizottság válaszát úgy fogalmazza meg, hogy abból a

nemzetbiztonsági szolgálatok titkos információgyûjtô tevékenységére ne

lehessen következtetéseket levonni.

19.§

(1) A Bizottság tagjának csak az az országgyûlési képviselô választható meg,

aki tekintetében elvégezték az e törvényben meghatározott nemzetbiztonsági

ellenôrzést.

(2) Az Országgyûlés elnöke - a fontos és bizalmas munkakörre jelölt személyek

ellenôrzésére vonatkozó szabályok szerint - köteles nemzetbiztonsági

ellenôrzést kezdeményezni a Bizottságba a képviselôcsoportok vezetôi által

jelölt képviselôk tekintetében. A képviselôcsoportok vezetôi legfeljebb

kétszer annyi jelöltet nevezhetnek meg, mint amennyi tag ajánlására jogosult

a képviselôcsoport.

(3) A bizottsági tagságra jelölt képviselô tekintetében a nemzetbiztonsági

ellenôrzést a Nemzetbiztonsági Hivatal végzi el. Amennyiben kockázati

tényezô merül fel, a Nemzetbiztonsági Hivatal fôigazgatója errôl

tájékoztatja az érintett képviselôt.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott nemzetbiztonsági ellenôrzés elvégzését

követôen a képviselôcsoport vezetôje ajánlást készít, amely annyi jelöltet

tartalmaz, amennyi tag ajánlására jogosult a képviselôcsoport.

(5) Ha az ajánlásban felsorolt jelölt tekintetében kockázati tényezô áll fenn

és a Bizottság megalakítására még nem került sor, a polgári nemzetbiztonsági

szolgálatokat irányító miniszter a kockázati tényezôrôl tájékoztatja az

Országgyûlés elnökét és az érintett képviselôcsoport vezetôjét.

(6) Ha az ajánlásban felsorolt jelölt tekintetében kockázati tényezô áll fenn

és már mûködô Bizottságba kerül sor új tag megválasztására, a polgári

nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter a kockázati tényezôrôl

tájékoztatja a Bizottságot és az érintett képviselôcsoport vezetôjét.

(7) Ha az érintett képviselôcsoport vezetôje a jelölést a tájékoztatást

követôen is fenntartja, a jelölés további érvényessége tekintetében az (5)

bekezdésben meghatározott esetben az Országgyûlés elnöke, a (6) bekezdésben

meghatározott esetben szavazattöbbséggel a Bizottság dönt.

(8) A Bizottság tagjai megbízatásuk teljes idôtartama alatt nemzetbiztonsági

védelemben részesülnek.

A nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állománya

20.§

(1) A nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állománya hivatásos állományú

személyekbôl és közalkalmazottakból áll. A hivatásos szolgálati jogviszony,

valamint a közalkalmazotti jogviszony részletes szabályait külön törvények

állapítják meg.

(2) A katonai nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai a

Magyar Honvédség állományába tartoznak. Szolgálati viszonyukra a hivatásos

katonák szolgálati viszonyára vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni.

(3) A miniszter jogosult munkavégzés céljából a nemzetbiztonsági szolgálatok

hivatásos állományú tagját az irányítási feladatok ellátását segítô

szervezetbe berendelni.

21.§

(1) A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományának szolgálati

jogviszonya határozatlan idôtartamra létesített különleges szolgálati

jogviszony, amelyben a szolgálat függelmi rendben, fokozott

veszélyeztetettségben történik.

(2) Hivatásos szolgálati jogviszony azzal a cselekvôképes, állandó belföldi

lakóhellyel rendelkezô, büntetlen elôéletû magyar állampolgárral

létesíthetô, aki rendelkezik a szolgálati beosztásához elôírt iskolai

végzettségi és szakképesítési, egészségügyi, pszichológiai és fizikai

alkalmassági feltételekkel, megfelel a miniszter által meghatározott további

követelményeknek, valamint hozzájárul a szolgálati jogviszony létesítése és

fenntartása céljából lefolytatandó biztonsági ellenôrzéshez és az ellenôrzés

kockázati tényezôt nem tár fel.

(3) A szolgálatra való alkalmasság a szolgálati jogviszony létesítésekor és

annak fennállása idején is ellenôrizhetô.

22.§

(1) A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja

a) fontos és bizalmas munkakört betöltô személynek minôsül;

b) állampolgári jogait az e törvényben és a szolgálati jogviszonyra vonatkozó

külön törvényben meghatározott korlátok között gyakorolhatja;

c) pártnak nem lehet tagja, politikai tevékenységet nem folytathat;

d) társadalmi szervezetbe történô belépési szándékát köteles elôzetesen a

fôigazgatónak bejelenteni, a fôigazgató a tagsági viszonyt megtilthatja, ha

az a hivatással vagy a szolgálati beosztással nem egyeztethetô össze,

illetôleg a szolgálat érdekeit sérti vagy veszélyezteti

(összeférhetetlenség);

e) nem folytathat olyan tevékenységet, amely a hivatásos szolgálati

jogviszonyhoz méltatlan, vagy a szolgálati feladatok pártatlan,

befolyástól mentes ellátását veszélyeztetné

f) munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt a fôigazgató elôzetes engedélyével

létesíthet; az engedélyt az e) pontban meghatározott esetekben, valamint

akkor kell megtagadni, ha a jogviszony létesítése a hivatással vagy a

szolgálati beosztással nem egyeztethetô össze, ha a szolgálati

jogviszonnyal összefüggésben szerzett információkkal való visszaélésre

adhat alkalmat, illetve ha a szolgálat érdekeit sérti vagy veszélyezteti.

(2) A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja köteles

a) esküt tenni,

b) a szolgálati beosztásában meghatározott feladatait a törvényes elôírásoknak

megfelelôen teljesíteni,

c) elöljárója utasításának a 27.§-ban foglaltak figyelembe vételével

engedelmeskedni,

d) a Magyar Köztársaság nemzetbiztonsági érdekeit minden törvényes eszközzel

érvényesíteni és - ha kell, élete árán is - megvédeni.

23.§

(1) A közalkalmazottak a nemzetbiztonsági szolgálatoknál olyan

feladatköröket látnak el, amelyekben - a különös követelményeket támasztó -

hivatásos szolgálati jogviszony létesítése nem szükséges.

(2) A nemzetbiztonsági szolgálatoknál közalkalmazotti jogviszony azon

személyekkel létesíthetô, akik megfelelnek a közalkalmazottak jogállásáról

szóló törvényben foglalt alkalmazási feltételeknek, valamint írásban

hozzájárulnak a jogviszony létesítése és fenntartása céljából folytatandó

biztonsági ellenôrzéshez.

(3) A hivatásos szolgálati beosztás közalkalmazotti munkakörré, illetôleg a

közalkalmazotti munkakör hivatásos szolgálati beosztássá átminôsíthetô. Az

átminôsítettek jogviszonyára a külön törvényben meghatározott rendelkezések

vonatkoznak.

24.§

A nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományát a nemzetbiztonsági

szolgálatokra és azok tevékenységére vonatkozó, tudomásukra jutott állam- és

szolgálati titok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli, amely magába

foglalja az állam- és szolgálati titok megôrzését és védelmét is. A

titoktartási kötelezettség alól a miniszter és a nemzetbiztonsági szolgálatok

fôigazgatói adhatnak felmentést. A nemzetbiztonsági szolgálatok személyi

állományát a titoktartási kötelezettség az alkalmazás megszûnése után is

terheli.

25.§

A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjainak beosztási

illetményük 25%-áig terjedô titkosszolgálati pótlék adható. A pótlékra

jogosító beosztásokat - a fôigazgató javaslatára - a miniszter határozza meg.

E pótlék a szolgálati idôpótlék számítása során nem vehetô figyelembe.

A nemzetbiztonsági szolgálatok mûködési alapelvei

26.§

A nemzetbiztonsági szolgálatok belsô szervezetét és mûködésének részletes

szabályait, az utasításkiadás rendjét úgy kell meghatározni, hogy az egyéni

felelôsség mindig megállapítható legyen.

27.§

(1) A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja feladata

teljesítése során köteles végrehajtani a szolgálati elöljáró utasításait,

kivéve, ha azzal nyilvánvalóan bûncselekményt követne el.

(2) Ha a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja a kapott

utasítás végrehajtását az (1) bekezdésben foglaltak alapján megtagadja, e

tényrôl jelentést tesz a fôigazgatónak. A fôigazgató a jelentést

haladéktalanul köteles továbbítani a miniszternek és a Bizottságnak.

(3) Ha a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja jogellenes

tevékenységre kap utasítást, köteles e tényre felhívni az utasítást adó

figyelmét, az utasítás végrehajtását - az (1) bekezdésben foglalt kivétellel

- nem tagadhatja meg.

(4) Ha a nemzetbiztonsági szolgálatok tagja a szolgálatok jogellenes

mûködését észleli, észrevételérôl írásban jelentést tehet a miniszternek. A

miniszter köteles a bejelentést kivizsgálni, valamint a vizsgálat

elrendelésérôl és annak eredményérôl a Bizottságot és a bejelentôt

tájékoztatni.

28.§

(1) A nemzetbiztonsági szolgálatok a feladataik teljesítése érdekében

együttmûködnek egymással.

(2) Az állami szervek és a nemzetbiztonsági szolgálatok egymás munkáját

kölcsönösen segítik. Az együttmûködés részletes szabályait - a törvényi

elôírások keretei között - külön megállapodások rögzítik.

(3) A nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik ellátása során

együttmûködhetnek természetes személyekkel, jogi személyekkel vagy jogi

személyiséggel nem rendelkezô szervezetekkel. Az együttmûködés részletes

szabályait - a törvényi elôírások keretei között - külön megállapodások

rögzíthetik.

(4) A nemzetbiztonsági szolgálatok nemzetközi megállapodások és

kötelezettségvállalások alapján együttmûködhetnek külföldi

titkosszolgálatokkal.

(5) A nemzetbiztonsági szolgálatok a biztonsági követelmények érvényesítése

érdekében a társadalombiztosítási, egészségügyi, adóelszámolási,

költségvetési, pénzügyi, statisztikai adatszolgáltatással, a maradandó

értékû irat védelme érdekében végzett levéltári ellenôrzéssel, valamint a

speciális mûködési költségek körébe tartozó valutafelhasználással

kapcsolatos eljárási szabályokat - a törvényi elôírások keretei között - az

illetékes szervezetekkel külön megállapodásban rögzítik.

29.§

(1) A Kormány tagjai feladatkörükben - e törvény keretei között - írásban

kérhetik a minisztertôl információs igények megjelölését a nemzetbiztonsági

szolgálatok részére. A kérést indokolni kell és jelezni, hogy az információt

más forrásból nem lehet beszerezni.

(2) Az állami szervek kötelesek a 11.§ (6) bekezdésében meghatározott

tevékenységhez szükséges információkról - a Kormány által meghatározottak

szerint - térítésmentesen adatszolgáltatást teljesíteni.

30.§

(1) Az e törvényben meghatározott feladatok ellátása érdekében, ha azt a

nemzetbiztonsági szolgálatok fôigazgatói kezdeményezik, a nemzetbiztonság

szempontjából különleges fontosságú állami szervek és a tartós állami

tulajdonban lévô gazdálkodó szervezetek, a központi energiaellátó és

hírközlési rendszereket üzemeltetô, a nemzetközileg ellenôrzött termékeket

és technológiákat elôállító és felhasználó, valamint a hadiipari kutatással

foglalkozó üzemek és intézmények a nemzetbiztonsági szolgálat - alkalmazási

feltételeknek egyébként megfelelô - munkatársával hivatásos szolgálati,

közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyt, illetve munkajogviszonyt (a

továbbiakban együtt: munkaviszony) létesítenek.

(2) Az e törvényben meghatározott feladatok ellátása érdekében a

nemzetbiztonsági szolgálatok - külön megállapodás alapján meghatározott

idôtartamra - munkaviszonyt kezdeményezhetnek az (1) bekezdés hatálya alá

nem tartozó szervezeteknél.

(3) A nemzetbiztonsági szolgálatok nem kezdeményezhetnek munkaviszonyt

bíróságnál, ügyészségnél, az Alkotmánybíróságnál, az Állami Számvevôszéknél,

az Országgyûlési Biztosok Hivatalánál, a Köztársasági Elnök Hivatalánál, és

az Országgyûlés Hivatalánál.

(4) A foglalkoztatás nemzetbiztonsági jellegével kapcsolatos speciális

szabályokat - a hatályos jogszabályok keretei között - a nemzetbiztonsági

szolgálatok és az érintett szervezet külön megállapodása tartalmazza. A

munkaviszony létesítésének nemzetbiztonsági jellege államtitok, kivéve, ha a

megállapodást kötô felek eltérôen rendelkeznek.

A nemzetbiztonsági szolgálatok által alkalmazható intézkedések

31.§

(1) A nemzetbiztonsági szolgálatok nyomozóhatósági jogkört nem

gyakorolhatnak.

(2) A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja a 32-36. §-ban

meghatározott intézkedéseket a nemzetbiztonsági szolgálatok feladatkörébe

tartozó bûncselekmények megelôzése, illetve az ilyen bûncselekmények

elkövetôjének elfogása érdekében alkalmazhatja.

(3) A nemzetbiztonsági szolgálatok a feladataik ellátása során a személyes

szabadsághoz, a magánlakás, a magántitok és a levéltitok

sérthetetlenségéhez, a személyes adatok védelméhez, a közérdekû adatok

nyilvánosságához, valamint a birtokvédelemhez fûzôdô jogokat e törvényben

foglaltak szerint korlátozhatják.

(4) Az intézkedés nem okozhat olyan hátrányt, amely nyilvánvalóan nem áll

arányban az intézkedés törvényes céljával.

(5) Az intézkedés során kényszerítô eszköz alkalmazása esetén lehetôleg

kerülni kell sérülés okozását.

(6) Több lehetséges és alkalmas intézkedés, illetôleg kényszerítô eszköz

közül azt kell választani, amely az eredményesség biztosítása mellett az

intézkedéssel érintettre a legkisebb korlátozással, sérüléssel vagy

károkozással jár.

32.§

A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja a nemzetbiztonsági

szolgálatok feladatkörébe tartozó bûncselekmény tettenért elkövetôjét

elfoghatja és elôállíthatja, ennek érdekében a cselekvés abbahagyására,

illetve az ellenszegülés megtörésére kényszerítést (testi kényszert)

alkalmazhat. Az elfogást követôen az elôállítást azonnal végre kell hajtani.

33.§

A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja bilincset alkalmazhat

a 32. §-ban szabályozott esetben a személyi szabadságában korlátozni kívánt

vagy korlátozott személy

a) önkárosításának megakadályozására;

b) támadásának megakadályozására;

c) szökésének megakadályozására;

d) ellenszegülésének megtörésére.

34.§

A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja szolgálati lôfegyver

viselésére jogosult. A szolgálati fegyver viselésével, használatával és

tárolásával kapcsolatos részletes szabályokat a miniszter állapítja meg.

35.§

(1) A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagját az e törvényben

foglaltak szerint lôfegyverhasználati jog illeti meg. A lôfegyverhasználat

saját elhatározásból vagy kivételesen utasításra történhet.

(2) Lôfegyverhasználatnak csak a szándékosan, személyre leadott lövés

minôsül.

36.§

(1) A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja - a jogos

védelem és a végszükség esetein kívül - lôfegyvert használhat

a) az élet elleni vagy a testi épséget súlyosan veszélyeztetô támadás,

illetve az ezekkel történô közvetlen fenyegetés elhárítására;

b) az alkotmányos rend erôszakos megváltoztatása (Btk. 139.§), a rombolás

(Btk. 142.§), a kémkedés (Btk. 147.§), a népirtás (Btk. 155.§) a

közveszélyokozás (Btk. 259.§), a terrorcselekmény (Btk. 261.§), a légijármû

hatalomba kerítése (Btk. 262.§) bûncselekmények elkövetésének

megakadályozására vagy megszakítására;

c) a nemzetbiztonsági szolgálattal összefüggô államtitoknak személy vagy

dolog elleni erôszakkal történô jogosulatlan megszerzése és az erre irányuló

kísérlet esetén;

d) a nemzetbiztonsági szolgálat objektumát ért vagy azt közvetlenül

fenyegetô támadás elhárítására.

(2) A lôfegyverhasználatot meg kell elôznie

a) a jogellenes tevékenység abbahagyására irányuló felszólításnak;

b) más kényszerítô eszköz alkalmazásának;

c) figyelmeztetésnek, hogy lôfegyverhasználat következik;

d) figyelmeztetô lövésnek.

(3) A lôfegyverhasználatot megelôzô intézkedések részben vagy egészben

teljesen mellôzhetôk, ha az eset összes körülményei folytán a megelôzô

intézkedésekre már nincs idô és a késedelem a hivatásos állomány tagját vagy

más személy életét, testi épségét közvetlenül veszélyezteti.

(4) A lôfegyverhasználat során kerülni kell az élet kioltását.

(5) A lôfegyverhasználatot, illetôleg a figyelmeztetô lövés leadását - annak

következményeitôl függetlenül - az intézkedést követôen haladéktalanul

jelenteni kell a szolgálati elöljárónak.

(6) Lôfegyver - a jogos védelem és a végszükség kivételével - nem használható

láthatóan terhes nôvel és gyermekkorúval szemben.

37.§

(1) A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja által

foganatosított, a 32-36.§-ban meghatározott intézkedések ellen az érintett -

akadályoztatása esetén hozzátartozója - panasszal élhet.

(2) A panaszt az intézkedésnek az érintett tudomására jutásától számított 8

napon belül a nemzetbiztonsági szolgálat fôigazgatójához kell benyújtani. A

kifogásolt intézkedéstôl számított 5 éven túl panasz nem terjeszthetô elô.

(3) A panasz tárgyában a fôigazgató a beérkezéstôl számított 8 napon belül

dönt.

(4) A döntés ellen a panaszos a közléstôl számított 8 napon belül a

miniszternél fellebbezéssel élhet. A miniszter a beérkezéstôl számított 8

napon belül az elsôfokú döntést helybenhagyja, megváltoztatja vagy

megsemmisíti.

(5) Az elmulasztott határnaptól számított 30 napon belül igazolási kérelmet

lehet elôterjeszteni.

(6) A miniszter határozatának felülvizsgálatát az érintett a polgári

perrendtartásnak a közigazgatási határozatok felülvizsgálatára vonatkozó XX.

fejezetének szabályai szerint kérheti. Az eljárásra kizárólag a Fôvárosi

Bíróság illetékes. A bíróság a megtámadott törvénysértô határozatot

megsemmisíti.

A nemzetbiztonsági szolgálatok adatkezelése

38.§

A nemzetbiztonsági szolgálatok az e törvényben meghatározott feladataik

ellátásának érdekében személyes adatot, (ezen belül különleges adatot) és

közérdekû adatot (a továbbiakban együtt: adat) kezelnek.

39.§

(1) A nemzetbiztonsági szolgálatok adatot szereznek be

a) az érintett önkéntes, illetve e törvényben elôírt kötelezô

adatszolgáltatásával;

b) nyílt forrásból;

c) adatkezelést végzô szerv adatszolgáltatásából;

d) titkos információgyûjtéssel.

(2) A nemzetbiztonsági szolgálatok az adatkezelés során kötelesek az adott

cél eléréséhez feltétlenül szükséges, ugyanakkor az érintett személyiségi

jogait legkevésbé korlátozó eszközt igénybe venni.

(3) A fontos és bizalmas munkakört betöltô, illetve az ilyen munkakörbe

jelölt személyek az e törvényben meghatározott biztonsági ellenôrzéssel

összefüggô személyes, köztük különleges adatokat kötelesek az ellenôrzést

végzô nemzetbiztonsági szolgálatok számára közölni.

40.§

(1) A nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik teljesítése érdekében - eltérô

törvényi rendelkezés hiányában - bármely adatkezelési rendszerbôl - az

adatkérés céljának megjelölésével - adatokat kérhetnek, a rendszerekbe és a

nyilvántartás alapjául szolgáló iratba betekinthetnek. Az adatkérést

hiányos és töredékadatok tekintetében is teljesíteni kell. Az

adattovábbítás tényét mind az átadó, mind az átvevô szervnél dokumentálni

kell.

(2) A nemzetbiztonsági szolgálatok az állami szervek, a pénzintézetek, a

biztosító intézetek és a távközlési szolgáltatást végzô szervezetek által

kezelt nyilvántartások adatait térítés nélkül kérhetik, illetve vehetik

igénybe. Egyéb adatkezelô szerv a nemzetbiztonsági szolgálatok

adatkérésével kapcsolatos költségeit utólag érvényesítheti.

(3) A nemzetbiztonsági szolgálatok a polgárok személyi adatainak és

lakcímének nyilvántartási feladatait ellátó szervezetektôl történô

adatkérés során, valamint belsô azonosítóként használhatják a természetes

személyazonosítókat és egyéb, jogszabályban meghatározott azonosítókat.

41.§

(1) A nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik ellátása érdekében a polgárok

személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervek, a Belügyminisztérium és

a Rendôrség nyilvántartásaiban, az egyéb igazgatási, valamint a

határforgalom ellenôrzését szolgáló nyilvántartó rendszerekben írásban - az

intézkedés céljának megjelölésével - jelzések elhelyezését rendelhetik el.

(2) A jelzésben a nemzetbiztonsági szolgálatok adatváltozást, illetve az

érintett személyre vonatkozó megkeresés esetében értesítés adását, továbbá

a határforgalomra vonatkozóan - írásban - az érintett feltartóztatását is

kérhetik. Az érintett szerv a nemzetbiztonsági szolgálatok megkeresésében

foglalt intézkedést teljesíti.

(3) A nemzetbiztonsági szolgálatok haladéktalanul kötelesek intézkedni a

jelzés elhelyezésének megszüntetésérôl, ha az arra okot adó körülmény

megszûnt.

42.§

(1) A nemzetbiztonsági szolgálatok adatkérése, adatbetekintése és

adatszolgáltatása, a jelzések elhelyezésének ténye, illetve mindezek

tartalma államtitoknak minôsül.

(2) Az az adatkezelô szerv, amely a nemzetbiztonsági szolgálatok részére az

általa kezelt nyilvántartásokból adatszolgáltatást teljesített,

adatbetekintést biztosított, illetôleg nyilvántartásában a nemzetbiztonsági

szolgálatok megkeresésére jelzést helyezett el, mindezek tényérôl,

tartalmáról, valamint a megtett intézkedésekrôl az érintettet, illetôleg más

személyt vagy szervezetet nem tájékoztathat.

(3) A hatósági jogkörrel nem rendelkezô adatkezelô szerv vagy intézmény

vezetôje az adatbetekintés, illetve az adatszolgáltatás elrendelése ellen -

halasztó hatállyal nem bíró - panasszal fordulhat a miniszterhez.

43.§

A nemzetbiztonsági szolgálatok a birtokukba került adatokat csak az

adatfelvétel elrendelésének jogalapjául szolgáló célra használhatják fel,

kivéve, ha az adat hivatalból üldözendô bûncselekményi tényállás

megvalósítására utal, vagy más nemzetbiztonsági szolgálat irányában

tájékoztatási kötelezettséget alapoz meg és az adatátvevô maga is jogosult az

adat megszerzésére.

44.§

(1) A nemzetbiztonsági szolgálatok e törvény alapján feladataik ellátása

érdekében egymástól adatot kérnek, illetve egymásnak adatot szolgáltatni

kötelesek.

(2) A Rendôrség, a Határôrség, a Vám- és Pénzügyôrség, a bíróság, az

ügyészség és a büntetésvégrehajtási szervek a konkrét cél megjelölésével -

a rájuk vonatkozó törvényben meghatározott feladataik ellátására, az ott

meghatározott körben - a nemzetbiztonsági szolgálatoktól adatok igénylésére

jogosultak.

(3) A nemzetbiztonsági szolgálatok adatközlése nem eredményezheti a

nemzetbiztonsági szolgálatokkal együttmûködô személy (adatforrás)

felfedését. A titkos információgyûjtô módszer és forrás védelme érdekében

az átadott adat felhasználására vonatkozóan a nemzetbiztonsági szolgálatok

fôigazgatói korlátokat határozhatnak meg.

(4) Az adatszolgáltatást kérô szervek felelôsek az átvett adatoknak az e

törvényben, illetve az adatkezelésre vonatkozó jogszabályokban foglaltak

szerinti kezeléséért, kötelesek az átvett adatokat, azok felhasználását

nyilvántartani és kérésre a nemzetbiztonsági szolgálat számára arról

tájékoztatást adni.

45.§

A nemzetbiztonsági szolgálatok nemzetközi kötelezettségvállalás alapján

külföldi adatkezelô részére személyes adatokat továbbíthatnak a személyes

adatok védelmére vonatkozó jogszabályok keretei között.

46.§

A nemzetbiztonsági szolgálatok a személyes adatok továbbításáról

nyilvántartást vezetnek, amely tartalmazza

a) az adatigénylési kérelmet;

b) az adatkérô nyilvántartási azonosítóját;

c) az adattovábbítás idejét;

d) az adatszolgáltatást tartalmazó iratok és egyéb dokumentumok

másodpéldányát.

47.§

(1) A nemzetbiztonsági szolgálatok - konkrét feladataik teljesítése

érdekében, ha az adatvédelem és az adatbiztonság feltételei a másik

adatkezelô részérôl is biztosítottak - adatkezelési rendszereiket egymás és

más állami adatkezelô szervek adatkezelési rendszerével összekapcsolhatják.

(2) Az összekapcsolást a konkrét nemzetbiztonsági feladat elvégzését követôen

meg kell szüntetni, az összekapcsolás során keletkezett adatállományt az

eljárás befejezését követôen törölni kell.

48.§

(1) A nemzetbiztonsági szolgálatok által kezelt adatokról, és a 46.§-ban

meghatározott adattovábbítási nyilvántartásból az érintett kérelmére

történô tájékoztatást, a személyes adatainak törlését valamint a

nemzetbiztonsági szolgálat által kezelt közérdekû adat megismerésére

irányuló kérelmet a nemzetbiztonsági szolgálat fôigazgatója -

nemzetbiztonsági érdekbôl vagy mások jogainak védelme érdekében -

megtagadhatja.

(2) A nemzetbiztonsági szolgálatok az érintettektôl érkezô kéréseket

nyilvántartják, a kérelmekrôl, elbírálásuk módjáról, az elutasítás

indokairól évente tájékoztatják az adatvédelmi biztost.

(3) A nemzetbiztonsági szolgálatok szolgálati titokká minôsített adataival

kapcsolatban az érintettnek - az államtitokról és a szolgálati titokról

szóló 1995. évi LXV. törvény 11.§ (3) bekezdésben biztosított -

adatbetekintési jogát a fôigazgató nemzetbiztonsági érdekbôl korlátozhatja.

49.§

(1) A fôigazgatók gondoskodnak az adatokhoz való jogosulatlan hozzáférés,

közlés, megváltoztatás, törlés és megsemmisülés megelôzésérôl, illetôleg az

illetéktelen hozzáférést megakadályozó védelemrôl (adatbiztonság).

(2) A nemzetbiztonsági szolgálatok kötelesek rendszeresen ellenôrizni az

általuk kezelt személyes adatok helyességét. A valóságnak meg nem felelô

adatokat helyesbíteni kell, az adatkezelés során a tényeken alapuló

adatokat meg kell különböztetni a következtetésen, véleményen vagy

becslésen alapuló adatoktól.

(3) A nemzetbiztonsági szolgálatok a hatósági feladatkörükhöz kapcsolódó

adatokat az egyéb adatoktól elkülönítetten kezelik.

50.§

(1) A nemzetbiztonsági szolgálatok az e törvényben meghatározott feladataik

ellátása érdekében az adatkezelésre feljogosított szervek nyilvántartásából

átvehetik és kezelhetik

a) a biztonsági okmányok adatait az érvényesség lejártától számított 10 évig;

b) a rejtjeltevékenység felügyelete és irányítása során kiadott dokumentumokat

az érvényesség lejártától számított 10 évig;

c) a nemzetbiztonsági ellenôrzési és védelmi feladatok ellátása során

keletkezett adatokat a beosztás, illetve a tisztség megszûnésétôl számított

20 évig;

d) az a)-c) pontokban fel nem sorolt feladatkörben gyûjtött személyes adatokat

az adatgyûjtés megszüntetésétôl számított 70 évig.

(2) A nemzetbiztonsági szolgálatok által kezelt személyes adatot

haladéktalanul törölni kell ha

a) az (1) bekezdésben meghatározott határidô letelt;

b) bíróság az adatvédelmi eljárás során az adat törlését elrendelte;

c) az adat kezelése jogellenes;

d) a 60.§ (2) bekezdésében meghatározott esetben.

e) az adat kezelése nyilvánvalóan szükségtelen.

(3) A törlési kötelezettség - a (2) bekezdés b)-d) pontjaiban meghatározott

esetek kivételével - nem vonatkozik azon személyes adatra, amelynek

adathordozóját a levéltári anyagok védelmére vonatkozó jogszabály értelmében

levéltári megôrzésre kell átadni.

51.§

(1) A miniszter, illetve a fôigazgatók hozzájárulásával hozhatók

nyilvánosságra - az állam- és szolgálati titkot tartalmazó adatokon

túlmenôen - a nemzetbiztonsági szolgálatok

a) objektumaival és személyi állományával;

b) eszközbeszerzéseivel és egyéb szerzôdéseivel;

c) biztonsági ellenôrzési és védelmi feladataival

kapcsolatos adatok.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok megismerésére vonatkozó kérelem

elutasításáról, az elutasítás indokairól a nemzetbiztonsági szolgálatok

évente értesítik az adatvédelmi biztost.

52.§

(1) Az állampolgári jogok országgyûlési biztosa a nemzetbiztonsági

szolgálatok tekintetében külön törvényben meghatározottak szerint jár el.

(2) Az adatvédelmi biztost a nemzetbiztonsági szolgálatokat érintô eljárása

során az állampolgári jogok országgyûlési biztosának jogosítványai illetik

meg.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakon túlmenôen az adatvédelmi biztos betekinthet

a nemzetbiztonsági szolgálatok adatkezelésének szervezetére és mûködésére

vonatkozó belsô szabályzatokba és utasításokba.

(4) Az állampolgári jogok országgyûlési biztosa és az adatvédelmi biztos

tevékenységét a fôigazgatók - e törvény keretei között - kötelesek

elôsegíteni.

Titkos információgyûjtés

53.§

(1) A nemzetbiztonsági szolgálatok a 4-9.§-okban foglalt feladataik

teljesítése érdekében titkos információgyûjtést folytathatnak; ez nem terjed

ki a 4.§ h), és a 8.§ (1) d), e) pontjaiban meghatározott feladatok

ellátására.

(2) A nemzetbiztonsági szolgálatok a titkos információgyûjtés speciális

eszközeit és módszereit csak akkor használhatják, ha az e törvényben

meghatározott feladatok ellátásához szükséges adatok más módon nem

szerezhetôk meg.

Külsô engedélyhez nem kötött titkos információgyûjtés

54.§

(1) A titkos információgyûjtés keretében a nemzetbiztonsági szolgálatok

a) felvilágosítást kérhetnek;

b) a nemzetbiztonsági jelleg leplezésével információt gyûjthetnek;

c) titkos kapcsolatot létesíthetnek magánszeméllyel;

d) az információgyûjtést elôsegítô információs rendszereket hozhatnak létre és

alkalmazhatnak;

e) sérülést vagy egészségkárosodást nem okozó csapdát alkalmazhatnak;

f) a saját személyi állományuk és a velük együttmûködô természetes személyek

védelmére, valamint a nemzetbiztonsági jelleg leplezésére fedôokmányt

készíthetnek és használhatnak fel;

g) fedôintézményt hozhatnak létre és tarthatnak fenn;

h) a feladataik által érintett személyt, valamint azzal kapcsolatba hozható

helyiséget, épületet és más objektumot, terep- és útvonalszakaszt,

jármûvet, eseményt megfigyelhetik, az észlelteket technikai eszközzel

rögzíthetik;

i) az 56.§-ban foglaltakon kívül beszélgetést lehallgathatnak, az észlelteket

technikai eszközökkel rögzíthetik;

j) hatósági engedélyhez kötött távközlési rendszerekbôl és egyéb adattároló

eszközökbôl információkat gyûjthetnek.

(2) Rendvédelmi szerv fedôintézményként, okmánya fedôokmányként csak az

illetékes miniszter és az érintett szervezet országos vezetôjének

tájékoztatásával alkalmazható.

55.§

(1) A nemzetbiztonsági szolgálatok a legfôbb ügyész által kijelölt ügyész

elôzetes jóváhagyásával a nyomozás megtagadásának vagy megszüntetésének

kilátásba helyezésével információszolgáltatásban állapodhatnak meg

bûncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható személlyel, ha az

érintett személlyel történô együttmûködéshez fûzôdô nemzetbiztonsági érdek

jelentôsebb, mint az állam büntetôjogi igényének érvényesítéséhez fûzôdô

érdek.

(2) Nem köthetô megállapodás azzal a személlyel, aki olyan bûncselekményt

követett el, amellyel más életét szándékosan kioltotta.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott jogosultság a Nemzetbiztonsági

Szakszolgálatot nem illeti meg.

(4) A megállapodás létrejötte esetén a nemzetbiztonsági szolgálatok

megtérítik azt a kárt, amely az elkövetôt a polgári jog szerint terheli. A

kártérítési igény tekintetében az államot az igazságügy-miniszter

képviseli.

Külsô engedélyhez kötött titkos információgyûjtés

56.§

A nemzetbiztonsági szolgálatok külsô engedély alapján

a) lakást titokban átkutathatnak, az észlelteket technikai eszközökkel

rögzíthetik;

b) a lakásban történteket technikai eszközök segítségével megfigyelhetik és

rögzíthetik;

c) levelet és egyéb postai küldeményt felbonthatnak, ellenôrizhetik és azok

tartalmát technikai eszközzel rögzíthetik;

d) közcélú telefonvezetéken vagy azt helyettesítô távközlési szolgáltatás

útján továbbított közleményt megismerhetik, az észlelteket technikai

eszközzel rögzíthetik.

57.§

(1) Az 56.§-ban meghatározott titkos információgyûjtés engedélyezésére

irányuló elôterjesztést az Információs Hivatal, a Nemzetbiztonsági Hivatal,

a Katonai Felderítô Hivatal, a Katonai Biztonsági Hivatal és - a 9.§ d)

pontjában meghatározott feladat ellátása tekintetében - a Nemzetbiztonsági

Szakszolgálat fôigazgatója nyújthat be.

(2) Az elôterjesztésnek tartalmaznia kell

a) a titkos információgyûjtés helyét, az érintett vagy érintettek nevét vagy

körét, illetôleg az azonosításra alkalmas - rendelkezésre álló - adatokat;

b) a titkos információgyûjtés megnevezését és szükségességének indokolását;

c) a tevékenység kezdetét és végét napban meghatározva;

d) az 59.§-ban meghatározott engedély iránti elôterjesztés esetén annak

indokolását, hogy adott ügyben arra a nemzetbiztonsági szolgálat eredményes

mûködéséhez feltétlenül szükség volt.

58.§

(1) Az 5.§ b), d), h)-j) valamint a 7.§ b), d), i)-k) pontjaiban

meghatározott nemzetbiztonsági feladatok ellátása során az 56.§-ban

felsorolt titkos információgyûjtést a Fôvárosi Bíróság elnöke által e

feladatra kijelölt bíró engedélyezi.

(2) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó nemzetbiztonsági feladatok

ellátása során az 56.§-ban felsorolt titkos információgyûjtést az

igazságügy-miniszter engedélyezi.

(3) A bíró, illetve az igazságügy-miniszter (a továbbiakban együtt:

engedélyezô) az elôterjesztés benyújtásától számított 72 órán belül

határozatot hoz. Az elôterjesztésnek helyt ad, vagy azt megalapozatlansága

esetén elutasítja. A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.

(4) Az engedélyezô a titkos információgyûjtést esetenként legfeljebb 90 napra

engedélyezi. Ezt a határidôt az engedélyezô indokolt esetben - a fôigazgatók

elôterjesztése alapján - további 90 nappal meghosszabbíthatja.

(5) A bíró a határidô meghosszabbítására vonatkozó döntése kialakításánál

megismerheti az adott ügyben általa engedélyezett titkos információgyûjtés

során szerzett és rögzített adatokat.

(6) Az engedélyezô eljárásáról, illetve a titkos információgyûjtés tényérôl

az érintettet nem tájékoztatja.

Kivételes engedélyezés

59.§

(1) A nemzetbiztonsági szolgálatok fôigazgatói az 56.§-ban felsorolt titkos

információgyûjtés folytatását legfeljebb az engedélyezô döntéséig

engedélyezhetik, ha a titkos információgyûjtés külsô engedélyeztetése olyan

késedelemmel járna, amely az adott ügyben nyilvánvalóan sértené a

nemzetbiztonsági szolgálat eredményes mûködéséhez fûzôdô érdeket.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a külsô engedély iránti

elôterjesztést a nemzetbiztonsági szolgálatok fôigazgatói kötelesek

engedélyezésükkel egyidejûleg benyújtani.

(3) Ugyanabban az ügyben - kivéve ha a nemzetbiztonságot közvetlenül

veszélyeztetô új tény merül fel - csak egyszer rendelhetô el az (1)

bekezdésben meghatározott kivételes engedélyezés alapján titkos

információgyûjtés.

A külsô engedélyhez kötött titkos információgyûjtés megszüntetése

60.§

(1) A külsô engedélyhez kötött titkos információgyûjtést haladéktalanul meg

kell szüntetni, ha

a) az engedélyben meghatározott célját elérte;

b) a további alkalmazásától eredmény nem várható;

c) a határideje meghosszabbítás nélkül lejárt.

d) a titkos információgyûjtés bármely okból törvénysértô.

(2) Az 59.§ (1) bekezdésében meghatározott kivételes eljárás esetén a titkos

információgyûjtést akkor is haladéktalanul meg kell szüntetni, ha a titkos

információgyûjtés folytatását az engedélyezô nem engedélyezi. Ebben az

esetben a titkos információgyûjtés során nyert adatokat - az állam- és

szolgálati titkot tartalmazó iratok megsemmisítési rendjére vonatkozó

törvényi elôírások szerint - haladéktalanul meg kell semmisíteni.

A titkos információgyûjtésre vonatkozó egyéb szabályok

61.§

(1) Ha a titkos információgyûjtésre a 8.§ (1) a) pontjában meghatározottak

szerint kerül sor, a titkos információgyûjtéshez szükséges engedély

beszerzése az alkalmazást megrendelô szerv feladata. Az alkalmazás

jogszerûségéért a megrendelô szerv, a végrehajtásért a Nemzetbiztonsági

Szakszolgálat felel.

(2) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat a szolgáltatói feladata keretében

alkalmazott titkos információgyûjtés során nyert valamennyi adatot a

megrendelô szerv számára továbbítja, a továbbított adatokat a Szakszolgálat

nyilvántartásából törölni kell.

(3) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat szolgáltató feladataival kapcsolatosan

nyilvántartást vezet, amely tartalmazza

a) a megrendelô szervezet írásbeli megkeresését a szükséges engedéllyel,

b) a megkeresésben megjelölt személyek azonosításához szükséges személyes

adatokat,

c) az adott ügyben felhasznált titkos információgyûjtés eszközeinek és

módszereinek leírását,

d) a megrendelô szervezet részére továbbított adathordozók jegyzékét.

(4) A közölt adatok hitelességéért az adatszolgáltató, a felhasználásáért,

illetve az erre alapozott intézkedések megtételéért vagy elmulasztásáért a

titkos információgyûjtést megrendelô szerv felelôs.

62.§

A titkos információgyûjtés során beszerzett adatok a büntetôeljárásban

bizonyítási eszközként való esetleges felhasználásáig, továbbá a

nemzetbiztonsági szolgálattal együttmûködô természetes és jogi személyek,

valamint a jogi személyiséggel nem rendelkezô szervezetek kiléte, az

információgyûjtés ténye és technikai részletei államtitoknak minôsülnek. Az

együttmûködô személyek és szervezetek e tevékenységükkel kapcsolatban a

miniszter vagy a fôigazgatók engedélye nélkül adatokat nem hozhatnak

nyilvánosságra.

A titkos információgyûjtéssel kapcsolatos sajátos gazdálkodási szabályok

63.§

(1) A nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetésükben az alaptevékenységgel

összefüggô speciális mûködési kiadásaik fedezésére elkülönített

elôirányzatot szerepeltethetnek. A speciális mûködési kiadásokat összevontan

- az általános számviteli szabályoktól eltérôen, - egy összegben kell

szerepeltetni.

(2) Speciális mûködési kiadásnak minôsülnek a nemzetbiztonsági szolgálatok

titkosszolgálati tevékenységéhez, a titkos információgyûjtés eszközeinek és

módszereinek alkalmazásához közvetlenül kötôdô személyi és tárgyi

vonatkozású kiadások.

(3) A nemzetbiztonsági szolgálatok által az együttmûködô magánszemély

részére kifizetett összegbôl 20%-os forrásadót kell levonni és befizetni az

adóhatóságnak. A magánszemélynek ezt a jövedelmet nem kell az

összjövedelméhez hozzáadni, bevallani, és a kifizetônek nem kell errôl

személyre szólóan adatot szolgáltatni, illetôleg a magánszemély részére

igazolást kiadni.

64.§

(1) A nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik teljesítése érdekében - a

fedésül szolgáló intézmény típusára vonatkozó jogszabályok elôírásai szerint

- fedôintézményt hozhatnak létre és tarthatnak fenn. Fedôintézményként

költségvetési szerv nem hozható létre.

(2) A fedôintézmény létrehozása és fenntartása a nemzetbiztonsági

szolgálatok költségvetésébôl történik. Az ehhez szükséges kiadások speciális

mûködési kiadásnak minôsülnek.

(3) Ha a fedôintézmény megszûnik, vagyona a nemzetbiztonsági szolgálatokat

illeti.

65.§

A nemzetbiztonsági szolgálatok a 63.§ (2) bekezdésében meghatározott körben

külön devizahatósági engedély nélkül valutát kezelhetnek.

66.§

(1) A nemzetbiztonsági szolgálatok speciális mûködési kiadásai

felhasználásának külsô szerv által történô ellenôrzése kizárólag

törvényességi szempontból történhet. E körben célszerûségi és eredményességi

szempont szerinti ellenôrzés - a 11.§ (2) bekezdésének f) pontját kivéve -

nem végezhetô.

(2) A nemzetbiztonsági szolgálatok gazdálkodásának külsô szerv által történô

ellenôrzése során az ellenôrzést végzô szerv birtokába nem kerülhet olyan

adat, amely a titkos információgyûjtés során keletkezett információra,

forrására, illetve az alkalmazott titkos információgyûjtô módszer konkrét

jellegére utal.

A nemzetbiztonsági védelem és ellenôrzés szabályai

67.§

(1) A nemzetbiztonsági szolgálatok által nyújtott nemzetbiztonsági védelem (a

továbbiakban: védelem) célja az 1. számú mellékletben meghatározott

személyek tevékenysége ellen irányuló, valamint ezen személyek

tevékenységéhez kötôdô védett információk jogellenes megszerzését célzó -

ezáltal a Magyar Köztársaság nemzetbiztonsági érdekeit sértô vagy

veszélyeztetô - leplezett törekvések felderítése és elhárítása.

(2) A védelem ellátása során a nemzetbiztonsági szolgálatok a védendô

személyt érintôen csak írásbeli beleegyezésével alkalmazhatják a titkos és

nyílt információgyûjtés eszközeit és módszereit.

(3) A nemzetbiztonsági szolgálatok rendszeresen tájékoztatják a védendô

személyt a védelem során tett biztonsági intézkedésekrôl és az intézkedések

által érintett személyek körérôl.

68.§

(1) A nemzetbiztonsági szolgálatok által végzett nemzetbiztonsági ellenôrzés

(továbbiakban: ellenôrzés) célja annak vizsgálata, hogy fontos és bizalmas

munkakörre jelölt, illetve az ilyen munkakört betöltô személyek megfelelnek-

e az állami élet és a nemzetgazdaság jogszerû mûködéséhez szükséges

biztonsági feltételeknek.

(2) A biztonsági feltételek vizsgálata azon kockázati tényezôk, körülmények,

információk felderítését jelenti, amelyek felhasználásával a fontos és

bizalmas munkakört betöltô személyek tevékenysége jogellenes céllal

befolyásolhatóvá, illetve támadhatóvá válhat, és ezáltal a nemzetbiztonságot

sértô vagy veszélyeztetô helyzet állhat elô.

(3) A fontos és bizalmas munkakört betöltô személyek körét a 2. számú

melléklet tartalmazza.

(4) A fontos és bizalmas munkakörbe jelölt személyekre vonatkozó szabályok

szerint kijelölésük, illetve megbizatásuk elôtt egyszeri biztonsági

ellenôrzést kell kezdeményezni az alábbi személyek tekintetében

a) a titkos információgyûjtést engedélyezô bíró,

b) valamennyi miniszter,

c) a Bizottság és a Honvédelmi Bizottság tagja, illetve e két bizottság

eljárásában közremûködô szakértô,

d) az 55.§-ban meghatározott kijelölt ügyész,

e) az 1995. évi LXV. törvény szerinti titokbirtokos szervvel közremûködô

olyan személy, aki feladata ellátása során államtitkot vagy nemzetközi

kötelezettségvállalás alapján biztonsági ellenôrzéssel védendô szolgálati

titkot ismerhet meg.

69.§

(1) A köztársasági elnök kezdeményezi az ellenôrzést

a) a Magyar Honvédség parancsnoka és vezérkari fônöke;

b) a Határôrség országos parancsnoka;

c) a Köztársasági Elnök Hivatala vezetô beosztású munkatársai

tekintetében.

(2) Az Országgyûlés elnöke kezdeményezi az ellenôrzést

a) az Országgyûlés Nemzetbiztonsági Bizottságába és Honvédelmi

Bizottságába jelölt képviselôk;

b) az Országgyûlés Hivatalának vezetô beosztású munkatársai

tekintetében.

(3) A miniszterelnök kezdeményezi az ellenôrzést

a) valamennyi miniszteri tisztségre jelölt személy;

b) az államtitkárok és az azonos jogállású állami vezetôk;

c) a Miniszterelnöki Hivatal vezetô beosztású munkatársai;

d) a Kormány irányítása alatt álló országos hatáskörû szervek vezetôi, hel

yettesei, és a vezetôkkel azonos jogállású más közszolgálati vezetôk

tekintetében.

(4) Az illetékes miniszter kezdeményezi az ellenôrzést

a) a helyettes államtitkárok és az azonos jogállású állami vezetôk;

b) a nagykövetek és az önálló külképviseleteket irányító fôkonzulok;

c) a miniszter irányítása alatt álló központi államigazgatási szervek

vezetôi, valamint a velük azonos jogállású más közszolgálati vezetôk;

d) a minisztériumi fôosztályvezetôk és az azonos jogállású állami vezetôk;

e) az irányításuk alá tartozó rendvédelmi szervek országos parancsnokai és

helyettesei, valamint a tábornokok és a tábornoki rendfokozattal rendszer

esített beosztásokba kinevezettek;

f) az állami vagy többségi állami tulajdonban lévô gazdálkodó szervezetek

vezetôi;

g) a többségi állami tulajdonban lévô bankok, szakosított pénzintézetek és

biztosítóintézetek vezetô beosztású munkatársai;

h) az általa - a 2. számú melléklet 18. pontja alapján - meghatározott mun

kakört betöltô személyek

tekintetében.

(5) A honvédelmi miniszter vagy a Magyar Honvédség parancsnoka rendeli el,

illetve kezdeményezi az ellenôrzést a Magyar Honvédségen belül, az illetékes

miniszter által meghatározott munkakört betöltô személyek tekintetében.

(6) Az országos rendôr-fôkapitány kezdeményezi az ellenôrzést

a) a rendôrfôkapitányok és rendôrkapitányok;

b) a Rendôrségen belül, az illetékes miniszter által meghatározott

munkakört betöltô személyek

tekintetében.

(7) A Határôrség országos parancsnoka kezdeményezi az ellenôrzést a

Határôrségen belül, az illetékes miniszter által meghatározott munkakört

betöltô személyek tekintetében.

(8) A rendvédelmi szervek országos parancsnokai kezdeményezik az ellenôrzést

a rendvédelmi szerveken belül az illetékes miniszter által meghatározott

munkakört betöltô személyek tekintetében.

(9) A nemzetbiztonsági szolgálatok fôigazgatói kezdeményezik az ellenôrzést a

nemzetbiztonsági szolgálatok munkatársai tekintetében.

(10) A Fôvárosi Bíróság elnöke kezdeményezi az ellenôrzést a titkos

információgyûjtést engedélyezô bírói tisztségre jelölt személyek

tekintetében.

(11) A Nemzetbiztonsági Bizottság elnöke kezdeményezi az ellenôrzést a

Bizottság eljárása során szakértônek jelölt személyek tekintetében. A

Honvédelmi Bizottság elnöke kezdeményezi az ellenôrzést a Honvédelmi

Bizottság eljárása során szakértônek jelölt személyek tekintetében.

(12) A legfôbb ügyész kezdeményezi az ellenôrzést az általa az 55.§ alapján

kijelölt ügyész tekintetében.

(13) A titokbirtokos szerv vezetôje kezdeményezi az ellenôrzést a 68.§ (4)

bekezdésének e) pontjában és a 2. számú melléklet 19. pontjában

meghatározott személyek tekintetében.

70.§

(1) A fontos és bizalmas munkakörbe történô kinevezés elôtt kezdeményezni

kell a jelölt személy ellenôrzését.

(2) A fontos és bizalmas munkakört betöltô személy ellenôrzését a

kezdeményezésre jogosult saját mérlegelési jogkörében - de legalább öt

évenként - kezdeményezi.

(3) Az ellenôrzésre kötelezett munkakör illetve tisztség betöltésére

jelentkezô vagy felkért személyt (szakértôt) elôre tájékoztatni kell a

biztonsági ellenôrzés elrendelésének lehetôségérôl és annak lehetséges

módjairól.

(4) Ellenôrzés csak a fontos és bizalmas munkakörre jelölt, illetve az ilyen

munkakört betöltô személy (továbbiakban együtt: érintett személy) elôzetes

írásbeli hozzájárulásával folytatható.

(5) Ha az érintett személy az ellenôrzéshez nem járul hozzá, fontos és

bizalmas munkakörben nem alkalmazható.

(6) A biztonsági ellenôrzést kezdeményezni jogosult személy az ellenôrzés

elrendelésére - a 71. §-ban meghatározott kérdôív megküldésével egyidejûleg

- írásban kéri fel a minisztert. A miniszter az ellenôrzést elrendeli.

71.§

(1) Az érintett személy az ellenôrzés kezdeményezését megelôzôen - a

jogosult, illetve az általa kijelölt személy kérésére - a 3. számú

mellékletben meghatározott biztonsági kérdôívet tölt ki.

(2) A 68.§ (4) bekezdésben, valamint a 2. számú melléklet 1-17. pontjaiban

meghatározott személyek a 3. számú mellékletben meghatározott, "C" típusú

kérdôívet töltenek ki.

(3) Az illetékes miniszter vagy a titokbirtokos szerv vezetôje a 2. számú

melléklet 18., 19. pontja alapján meghatározza azokat a munkaköröket,

amelyek tekintetében az érintett személyek a 3. számú mellékletben

meghatározott "A", "B" vagy "C" típusú kérdôívet töltenek ki.

(4) Ha az "A" vagy "B" típusú kérdôívhez kötôdô ellenôrzés során kockázati

tényezô meglétére utaló adat keletkezik, az ellenôrzést végzô

nemzetbiztonsági szolgálat javasolhatja a kezdeményezônek a "B" vagy "C"

típusú kérdôív kitöltetését.

(5) Az ellenôrzés a kérdôívben megadott adatok valóságának vizsgálatára és

értékelésére, valamint egyéb kockázati tényezôk felderítésére terjed ki. Az

ellenôrzést a kezdeményezéstôl számított 30 napon belül kell lefolytatni. Ez

a határidô egy esetben - az érintett személy és a kezdeményezô egyidejû

tájékoztatása mellett - újabb 30 nappal meghosszabbítható.

(6) Az ellenôrzésnek, a kockázati tényezôk vizsgálatának és értékelésének

arányosnak kell lennie a fontos és bizalmas munkakör betöltéséhez fûzôdô

titokvédelmi és más biztonsági követelményekkel.

(7) Az ellenôrzést végzô nemzetbiztonsági szolgálat az érintett személlyel

konzultálhat, referens személyeket hallgathat meg, felhasználhatja a

személyügyi nyilvántartások és a korábbi ellenôrzések adatait, adatkezelési

rendszerekben adatellenôrzéseket végezhet - ha a szükséges adatok más módon

nem szerezhetôk meg, - titkos információgyûjtési eszközöket és módszereket

alkalmazhat. A nemzetbiztonsági szolgálat az 56.§-ban meghatározott, külsô

engedélyhez kötött titkos információgyûjtést csak a "C" típusú kérdôívhez

kapcsolódó ellenôrzés során alkalmazhat.

72.§

(1) Az ellenôrzés során megszerzett információk és adatok alapján a

nemzetbiztonsági szolgálat biztonsági szakvéleményt készít, amely valamennyi

felmerült biztonsági kockázati tényezôt tartalmazza. A szakvéleményt a

miniszter ellenjegyzi. A nemzetbiztonsági szolgálat a szakvéleményrôl

tájékoztatja a kezdeményezôt. A tájékoztatás elmaradásáért a felelôsség a

nemzetbiztonsági szolgálatot terheli.

(2) Az ellenôrzés befejezésérôl, valamint a biztonsági szakvéleményben

foglaltakról - kivéve a bûncselekmény elkövetésére utaló körülményeket - a

kezdeményezô tájékoztatja az érintett személyt.

(3) Az érintett személy a biztonsági szakvéleményben szereplô, általa

valótlannak tartott megállapításokkal kapcsolatosan - a 11.§ (5) bekezdés

alapján - panasszal élhet a miniszternél, illetve ezt követôen a

Bizottságnál.

(4) A kezdeményezô a nemzetbiztonsági szolgálattól kapott tájékoztatást - az

Országgyûlés elnöke a 19.§ (7) bekezdése szerinti korlátozással - döntése

kialakításánál szabadon mérlegeli.

(5) Az ellenôrzéshez kitöltött kérdôív, valamint az ellenôrzés során a

szolgálatok által beszerzett adatok államtitoknak minôsülnek.

Záró rendelkezések

73.§

Ha a nemzetbiztonsági szolgálatoknál létszámleépítésre kerül sor, nem

alkalmazhatók a foglalkoztatás elôsegítésérôl és a munkanélküliek ellátásáról

szóló 1991. évi IV. törvény IV. Fejezete 23.§ (2) bekezdésének, valamint a

munkaügyi központok tájékoztatására vonatkozó szabályai.

Értelmezô rendelkezések

74.§

E törvény alkalmazásában:

a) nemzetbiztonsági érdek: a Magyar Köztársaság szuverenitásának biztosítása

és alkotmányos rendjének védelme, ennek keretén belül

- az ország függetlensége és területi épsége elleni támadó szándékú

törekvések felderítése,

- az ország politikai, gazdasági, honvédelmi érdekeit sértô vagy

veszélyeztetô leplezett törekvések felfedése és elhárítása,

- a kormányzati döntésekhez szükséges, a külföldre vonatkozó, illetôleg

külföldi eredetû információk megszerzése,

- az ország az alapvetô emberi jogok gyakorlását biztosító alkotmányos

rendjének, a többpárti rendszeren alapuló képviseleti demokráciának és az

alkotmányos intézmények mûködésének törvénytelen eszközökkel történô

megváltoztatására vagy megzavarására irányuló leplezett törekvések

felderítése és elhárítása,

- a terrorcselekmények, az illegális fegyver- és kábítószerkereskedelem,

valamint a nemzetközileg ellenôrzött termékek és technológiák illegális

forgalmának felderítése és megakadályozása;

b) állami szerv: a minisztériumok, az országos hatáskörû államigazgatási

szervek, az ügyészség, a fegyveres erôk (Magyar Honvédség és Határôrség),

valamint a rendvédelmi szervek;

c) rendvédelmi szerv: a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendôrség, a

polgári védelem állami szervei, a hivatásos tûzoltóság, a vám- és

pénzügyôrség, valamint a büntetésvégrehajtási szervezet;

d) lakás: a nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló helyen kívüli

minden egyéb helyiség vagy terület;

e) hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a

mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelôszülô, a

testvér, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a jegyes, a

házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa.

75.§

(1) Ahol jogszabály fegyveres erôket és testületeket említ, azon a polgári

nemzetbiztonsági szolgálatokat is érteni kell.

(2) Eltérô rendelkezés hiányában ahol jogszabály rendvédelmi vagy rendészeti

szerveket említ, azon a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat is érteni

kell.

(3) Ahol jogszabály a nemzetbiztonsági szolgálatok tekintetében felügyelô

minisztert említ, azon a nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító illetékes

minisztert kell érteni.

Hatálybalépés

76.§

(1) E törvény a (2)-(4) bekezdésben meghatározottak kivételével a

kihirdetését követô 90. napon lép hatályba.

(2) A 25. §-ban meghatározott rendelkezés 1996. január 1-én lép hatályba.

(3) A 63.§ (3) bekezdése és a 89.§ (3) bekezdése 1997. január 1-én lép

hatályba.

(4) A 14.§ (4) bekezdésének c)-e) pontjai, a 15.§, valamint a 27.§ (2) és

(4) bekezdései a Bizottságnak a 19.§-ban foglaltak szerint történô

megalakítását követôen lépnek hatályba.

(5) E törvény kihirdetését követô 90. napon lép hatályba az államtitokról és

a szolgálati titokról szóló 1995.évi LXV. törvény 16. §-ának (2) bekezdése

és 19. §-a (1) bekezdésének h) pontja.

Felhatalmazó rendelkezések

77.§

(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben megállapítsa:

a) a rejtjeltevékenység szakirányításának és hatósági felügyeletének

rendjét;

b) a biztonsági okmányok körét, a biztonsági okmányvédelemre jogosult

szervezet feladat- és hatáskörét, a biztonsági okmányvédelem eljárási

szabályait;

c) a titkos információgyûjtés feltételeinek biztosítása érdekében a titkos

információgyûjtésre feljogosított szervezetek és a távközlési szolgáltatási

feladatokat ellátó szervezetek együttmûködésének rendjét és szabályait.

(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy határozatban megállapítsa:

a) a nemzetbiztonsági szolgálatok illetékességének, valamint egymással és más

szervekkel történô együttmûködésének szabályait;

b) a nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenységének fô irányait;

c) a nemzetbiztonsági szolgálatok és egyéb állami szerv tájékoztató

tevékenységének rendjét, valamint a nemzetbiztonsági információk

értékelésének, hasznosításának szervezeti kereteit és részletes szabályait;

d) a nemzetbiztonsági védelem alá esô szervek és létesítmények körét.

(3) A Kormány a törvény hatályba lépését követô hat hónapon belül biztosítsa

a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok és szervezeteik e törvény 2.§ (1)

bekezdése szerinti mûködését.

78.§

(1) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben megállapítsa:

a) a nemzetbiztonsági szolgálatok lakásgazdálkodása, valamint a lakáscélú

munkáltatói támogatás rendjét;

b) a szolgálati fegyver rendszeresítésének, viselésének rendjét és

használatának részletes szabályait;

c) a nemzetbiztonsági szolgálatok létesítményeibe való belépés rendjét;

d) a miniszteri elismerések adományozásának rendjét;

(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy utasításban megállapítsa:

a) a szolgálatra való alkalmasság különleges feltételeit, az alkalmassági

feltételek ellenôrzésének szabályait;

b) a nemzetbiztonsági szolgálatok fedôintézmények létrehozásával,

fenntartásával kapcsolatos eljárásának általános szabályait;

c) mindazokat az eljárásokat, amelyeket a költségvetés alapján gazdálkodó

szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségérôl szóló jogszabály

saját hatáskörû szabályozásként ír elô;

d) a nemzetbiztonsági szolgálatok védelemre jogosult vezetôinek körét, a

védelmi intézkedések részletes szabályait.

(3) Felhatalmazást kap az illetékes miniszter, hogy rendeletben megállapítsa

azon munkaköröket, amelyek - a 2. számú melléklet 18. pontja alapján -

fontos és bizalmas munkakörnek minôsülnek, illetve e munkakörök tekintetében

meghatározza a biztonsági ellenôrzések szintjét.

Hatályukat vesztô rendelkezések

79.§

E törvény hatályba lépésével egyidejûleg hatályát veszti:

a) a különleges titkosszolgálati eszközök és módszerek engedélyezésének

átmeneti szabályozásáról szóló 1990. évi X. törvény;

b) a személyes adatok védelmérôl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló

1992. évi LXIII. törvény 26.§ (3) bekezdésének utolsó mondata:

c) a fontos bizalmas munkakörök betöltésérôl szóló 1957. évi 66. törvényerejû

rendelet;

d) a fegyveres erôk és a fegyveres testületek hivatásos állományának

szolgálati viszonyáról szóló 1971. évi 10. törvényerejû rendelet 52.§-ának

második mondata;

e) az állam és közbiztonságról szóló 1974. évi 17. törvényerejû rendelet 4.§-

a, a 11.§ (1) bekezdés nemzetbiztonsági szolgálatokra vonatkozó

szövegrésze, a 11.§ (5)-(7) bekezdései, valamint az 1974. évi 17.

törvényerejû rendelet módosításáról szóló 1990. évi LI. törvény;

f) a nemzetbiztonsági feladatok ellátásának átmeneti szabályozásáról szóló

26/1990. (II.14.) MT rendelet, valamint az azt módosító 90/1990. (V 2.) MT

rendelet, a 98/1990. (VI. 11.) MT rendelet, és a 38/1990. (IX.14.) Korm.

rendelet, a 43/1994. (III.29.) Korm. rendelet 20.§ (3) bekezdése;

g) a honvédelemrôl szóló 1993. évi CX. törvény 11.§ g) pontja és a 77.§-a;

h) az egyes nemzetközileg ellenôrzött termékek és technológiák forgalmának

engedélyezésérôl szóló 61/1990. ( X.1.) Korm. rendelet módosításáról szóló

166/1992. ( XII. 18.) Korm. rendelet 13.§-a;

i) a nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetési gazdálkodásának, beszámolási

és könyvvezetési kötelezettségeinek egyes szabályairól szóló 85/1994.

(V.31.) Korm. rendelet 5.§ (1)-(3) bekezdése, valamint a 6.§ (2) bekezdése

j) a dr. Katona Béla tárca nélküli miniszter feladatairól szóló 108/1994

(VII.21.) Korm.rendelet.

Módosuló rendelkezések

80.§

A szabálysértésekrôl szóló 1968. évi I. törvény 28.§ (3) bekezdése a következô

szövegrésszel egészül ki:

(28.§ (3)A szabálysértési rendelkezések alkalmazásában katona)

" a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja."

81.§

(1) A Magyar Köztársaság ügyészségérôl szóló 1972. évi V. törvény (a

továbbiakban: Ütv.) mellékletének 1. pont f) alpontja helyébe a következô

rendelkezés lép:

(1. Az ügyészségi nyomozás kizárólagos hatáskörébe tartozó bûncselekmények)

"f) A rendôrség hivatásos állományú tagjai által elkövetett nem katonai

bûncselekmények, valamint a fegyveres erôk és a polgári nemzetbiztonsági

szolgálatok hivatásos állományú tagjai által elkövetett nem katonai és a

szolgálattal nem összefüggô bûncselekmények."

(2) Az Ütv. melléklete 2. pont utolsó francia bekezdésének helyébe a

következô rendelkezés lép:

(A katonai ügyészségi nyomozás kizárólagos hatáskörébe tartoznak :)

"- a fegyveres erôk tényleges állományú és a polgári nemzetbiztonsági

szolgálatok hivatásos állományú tagja által a szolgálati helyen, illetve a

szolgálattal összefüggésben elkövetett bûncselekmények."

82.§

(1) A büntetôeljárásról szóló - többször módosított - 1973. évi I. törvény

(a továbbiakban: Be.) 127.§-a a következô (2) bekezdéssel egészül ki, és a

(3) bekezdés helyébe a következô rendelkezés lép:

"(2) Bûncselekmény elkövetésének alapos gyanúja esetén az ügyész elôzetes

jóváhagyásával a nyomozóhatóság a nyomozást megtagadhatja, ha a

bûncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható személlyel történô

együttmûködéshez fûzôdô nemzetbiztonsági vagy bûnüldözési érdek

jelentôsebb, mint az állam büntetôjogi igényének érvényesítéséhez fûzôdô

érdek."

"(3) Ha a nyomozást nemzetbiztonsági érdekbôl tagadja meg a nyomozóhatóság, a

határozat jóváhagyására a legfôbb ügyész által kijelölt ügyész jogosult."

(2) A Be. a következô 129/A. §-sal egészül ki:

"129/A.§(1) Ha a nyomozást a 127. § (2) bekezdése alapján tagadja meg a

hatóság, az állam téríti meg azt a kárt, amely az elkövetôt a polgári jog

szerint terheli.

(2) A kártérítési igény tekintetében az államot az igazságügy-miniszter

képviseli.

(3) Ha a nyomozást a 127.§ (2) bekezdése alapján tagadja meg a hatóság, és a

határozatban elbírált bûncselekmény anyagi jogi következményei felôl

polgári perben kell határozni, a bíróság nem állapíthatja meg, hogy az

elkövetô nem követte el a cselekményt."

(3) A Be. a következô 129/B.§-sal egészül ki:

"129/B.§ Ha a nyomozást a 127.§ (2) bekezdése alapján tagadja meg a hatóság,

a határozat rendelkezô részbôl és keltezésbôl áll. A rendelkezô rész

tartalmazza:

a) a bûncselekmény jelölését,

b) a nyomozás megtagadásának tényét,

c) tájékoztatást arról, hogy a bûncselekmény elkövetésével kapcsolatban

felmerült kár az állammal szemben miképp érvényesíthetô."

83.§

(1) A Be. 139.§-a a következô (2) bekezdéssel egészül ki, és a (3) bekezdés a

helyébe a következô rendelkezés lép:

"(2) Bûncselekmény elkövetésének alapos gyanúja esetén az ügyész elôzetes

jóváhagyásával a nyomozóhatóság a nyomozást megszüntetheti, ha a

bûncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható személlyel történô

együttmûködéshez fûzôdô nemzetbiztonsági vagy bûnüldözési érdek

jelentôsebb, mint az állam büntetôjogi igényének érvényesítéséhez fûzôdô

érdek."

"(3) Ha a nyomozást nemzetbiztonsági érdekbôl szünteti meg a nyomozóhatóság,

a határozat jóváhagyására a legfôbb ügyész által kijelölt ügyész

jogosult."

(2) A Be. a következô 141/A. §-sal egészül ki:

"141/A.§ (1) Ha a nyomozást a 139. § (2) bekezdése alapján szünteti meg a

hatóság, az állam téríti meg azt a kárt, amely az elkövetôt a polgári jog

szerint terheli.

(2) A kártérítési igény tekintetében az államot az igazságügy-miniszter

képviseli.

(3) Ha a nyomozást a 139.§ (2) bekezdése alapján szünteti meg a hatóság, és a

határozatban elbírált bûncselekmény anyagi jogi következményei felôl

polgári perben kell határozni, a bíróság nem állapíthatja meg, hogy az

elkövetô nem követte el a cselekményt."

(3) A Be. a következô 141/B.§-sal egészül ki:

"141/B.§ Ha a nyomozást a 139.§ (2) bekezdése alapján szünteti meg a

hatóság, a határozat rendelkezô részbôl és keltezésbôl áll. A rendelkezô

rész tartalmazza:

a) a bûncselekmény jelölését,

b) a nyomozás megtagadásának tényét,

c) tájékoztatást arról, hogy a bûncselekmény elkövetésével kapcsolatban

felmerült kár az állammal szemben miképp érvényesíthetô.

84.§

A Be. 331.§ (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

"(1) Katonai büntetôeljárásnak van helye a katona /Btk. 122.§ (1) bekezdés/

által a tényleges szolgálati viszonyának tartama alatt elkövetett katonai

bûncselekmény /Btk. XX. Fejezet/, valamint a fegyveres erôk tényleges

állományú tagja és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos

állományú tagja által a szolgálati helyen, illetôleg a szolgálattal

összefüggésben elkövetett más bûncselekmények esetén."

85.§

A Büntetô Törvénykönyvrôl szóló 1978. évi IV. törvény 122.§ (1) bekezdése az

alábbiak szerint módosul:

"122.§ (1) E törvény alkalmazásában katona a fegyveres erôk tényleges

állományú, a rendôrség, és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos

állományú tagja ."

86.§

A sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény 3.§ (2) bekezdésének elsô mondata a

következô szövegrésszel egészül ki:

(3.§ (2) Nincs helye sztrájknak )

"és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál."

87.§

Az Állami Számvevôszékrôl szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 16.§ (2) bekezdése

a következôk szerint módosul:

"(2) Az Állami Számvevôszék a pártok gazdálkodását, a pártok parlamenti

frakciói számára az Országgyûlés által - külön törvény alapján -

folyósított hozzájárulás felhasználását és a Magyar Nemzeti Bank bankjegy-

és éremkibocsátására, továbbá a nemzetbiztonsági szolgálatok speciális

mûködési költségkeret felhasználására vonatkozó adatait törvényességi

szempontok szerint ellenôrzi."

88.§

A távközlésrôl szóló 1992.évi LXXII. törvény 32.§-a a következô (7)

bekezdéssel egészül ki:

" (7) A távközlési szolgáltatást végzôk a titkos információgyûjtésre külön

törvényben feljogosított szervekkel kötelesek együttmûködni és a titkos

információgyûjtés eszközeinek és módszereinek alkalmazási feltételeit

biztosítani."

89. §

(1) A Rendôrségrôl szóló 1994. évi XXXIV. törvény (továbbiakban: Rtv.) 64.§-a

a következô (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Rendvédelmi szerv és nemzetbiztonsági szolgálat fedôintézményként,

okmánya fedôokmányként csak az illetékes miniszter és az érintett szervezet

országos vezetôjének tájékoztatásával alkalmazható."

(2) Az Rtv 67.§ (1) bekezdésének helyébe a következô rendelkezés lép, illetve

a 67.§ a következô (3) bekezdéssel egészül ki:

"(1) A Rendôrség az ügyész hozzájárulásával a nyomozás megtagadásának vagy

megszüntetésének kilátásba helyezésével információszolgáltatásban állapodhat

meg a bûncselekmény elkövetôjével, ha a megállapodással elérhetô bûnüldözési

célhoz fûzôdô érdek jelentôsebb, mint az állam büntetôjogi igényének

érvényesítéséhez fûzôdô érdek."

"(3) Nem köthetô megállapodás azzal a személlyel, aki olyan bûncselekményt

követett el, amellyel más életét szándékosan kioltotta."

(3) Az Rtv. 95.§ (2) bekezdésének elsô mondata a következôk szerint módosul:

"(2) A Rendôrség által az együttmûködô magánszemélyek részére az (1) bekezdés

alapján kifizetett összegbôl 20%-os forrásadót kell levonni és befizetni az

adóhatóságnak."

90.§

(1) Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény

16.§ (2) bekezdése a következôk szerint módosul:

"(2) Államtitok vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján biztonsági

ellenôrzéssel védendô szolgálati titok esetén a nemzetbiztonsági

szolgálatokról szóló törvényben foglaltak szerint meghatározott titokbirtokos

személy köteles magát biztonsági ellenôrzésnek alávetni."

(2) Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény

31.§ (2) bekezdése a következô szövegrésszel egészül ki:

" Ez a jogosultság a Katonai Biztonsági Hivatal és a Katonai Felderítô Hivatal

mûködése körében keletkezett államtitokkörre vonatkozóan a nemzetbiztonsági

szolgálatokról szóló 1995. évi ... törvény 17. §-ának keretei között

érvényesül."

91.§

A honvédelemrôl szóló 1993. évi CX. törvény 10.§-ának h) pontja helyébe a

következô rendelkezés lép:

"h) vezeti a Honvédelmi Minisztériumot és a - nemzetbiztonsági szolgálatokról

szóló törvény elôírásai szerint - közvetlenül irányítja a katonai

nemzetbiztonsági szolgálatokat, valamint irányítja a hatáskörébe utalt más

szervek tevékenységét és mûködését."

1.számú melléklet

az 1995. évi .....törvényhez

A védelem alá esô tisztségek:

1. a köztársasági elnök,

2. a miniszterelnök,

3. az Országgyûlés elnöke, alelnökei,

4. az Alkotmánybíróság elnöke és tagjai,

5. a Legfelsôbb Bíróság elnöke és elnökhelyettesei,

6. a miniszterek,

7. a legfôbb ügyész és helyettesei,

8. az Állami Számvevôszék elnöke és alelnökei,

9. az országgyûlési biztosok és az állampolgári jogok országgyûlési

biztosának általános helyettese,

10. az Országgyûlés Nemzetbiztonsági és Honvédelmi Bizottságának tagjai,

11. a titkos információgyûjtést engedélyezô bírók,

12. a legfôbb ügyész által az 54.§ alapján kijelölt ügyész,

13. a Magyar Nemzeti Bank elnöke és alelnökei.

2. számú melléklet

az 1995. évi ....törvényhez

Fontos és bizalmas munkakört betöltô személyek

1. a nagykövetek és az önálló külképviseleteket irányító fôkonzulok,

2 az államtitkárok és az azonos jogállású állami vezetôk,

3. a helyettes államtitkárok és az azonos jogállású állami vezetôk,

4. az országos hatáskörû szervek vezetôi, helyettesei és a vezetôkkel azonos

jogállású más közszolgálati vezetôk,

5. miniszter irányítása alatt álló központi államigazgatási szervek vezetôi,

valamit a velük azonos jogállású más közszolgálati vezetôk,

6. az Országgyûlés Hivatala vezetô beosztású munkatársai,

7. a Köztársasági Elnök Hivatala vezetô beosztású munkatársai,

8. a Miniszterelnöki Hivatal vezetô beosztású munkatársai,

9. a Magyar Honvédség parancsnoka, a vezérkari fônök,

10. a Határôrség országos parancsnoka,

11. a rendvédelmi szervek országos parancsnokai és helyettesei,

12. az országos rendôr-fôkapitány, helyettesei, a rendôrfôkapitányok és

rendôrkapitányok,

13. a tábornokok és a tábornoki rendfokozattal rendszeresített beosztásba

kinevezettek,

14. a minisztériumi fôosztályvezetôk és az azonos jogállású állami vezetôk,

15. az állami vagy többségi állami tulajdonban lévô gazdálkodó szervezetek

vezetôi,

16. a többségi állami tulajdonban lévô bankok, szakosított pénzintézetek és

biztosítóintézetek vezetô beosztású munkatársai,

17. a nemzetbiztonsági szolgálatok munkatársai,

18. a minisztériumokon, országos hatáskörû szerveken, a fegyveres erôkön, a

rendvédelmi szerveken belül az illetékes miniszter által meghatározott

további olyan munkakört betöltô személyek, akik munkavégzésük során

államtitkot vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján biztonsági

ellenôrzéssel védendô szolgálati titkot ismerhetnek meg, illetve a

munkakörük külsô, leplezett támadás által fenyegetett,

19. a 18.pont hatálya alá nem tartozó, az 1995. évi LXV. törvény szerinti

titokbirtokos szervezeten belül a vezetô által meghatározott olyan

személyek, akik munkavégzésük során államtitkot vagy nemzetközi

kötelezettségvállalás alapján biztonsági ellenôrzéssel védendô szolgálati

titkot ismerhetnek meg.

Eleje Honlap