1
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/1511/220.. számú
a területfejlesztésrõl és a területrendezésrõl
szóló törvényjavaslat
EGYSÉGES JAVASLATA
Budapest, 1996. március
1996. évi .......... törvény
a területfejlesztésrõl és a területrendezésrõl
Az ország kiegyensúlyozott területi fejlõdése és a térségei társadalmi-
gazdasági kulturális fejlõdésének elõmozdítása, valamint az átfogó
területfejlesztési politika érvényesítése, az országos és a térségi
területfejlesztési és területrendezési feladatok összehangolása érdekében az
Országgyûlés - az Európai Unió regionális politikájára figyelemmel,
alapelveihez, eszköz- és intézményrendszeréhez való csatlakozás
követelményeire is tekintettel - a következõ törvényt alkotja:
I. fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A törvény célja és hatálya
1. §
(1) A törvény célja a területfejlesztés és területrendezés alapvetõ
feladatainak, szabályainak megállapítása, intézményrendszerének
kialakítása.
(2) A törvény hatálya az országos és térségi területfejlesztési és
területrendezési feladatok ellátására terjed ki. A törvény hatálya alá
tartoznak az e tevékenységben közremûködõ, illetõleg általa érintett
természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkezõ
szervezetek.
(3) A településfejlesztésre és a településrendezésre külön törvény
rendelkezései az irányadók.
A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata
2. §
A területfejlesztés és területrendezés célja:
a) az ország valamennyi térségében a szociális piacgazdaság kiépítésének
elõsegítése, a fenntartható fejlõdés feltételeinek megteremtése, az
innováció térbeli terjedé-sének elõsegítése , a társadalmi, gazdasági és
környezeti céloknak megfelelõ térbeli szerkezet kialakítása;
b) a fõváros és a vidék, a városok és a községek, illetve a fejlett és az
elmaradott térségek és települések közötti - az életkörülményekben, a
gazdasági, a kulturális és az infrastrukturális feltételekben
megnyilvánuló - jelentõs különbségek mérséklése és a további
válságterületek kialakulásának megakadályozása, társadalmi esélyegyenlõség
biztosítása érdekében;
c) az ország térszerkezete, településrendszere harmonikus fejlõdésének
elõsegítése;
d) a nemzeti és térségi identitástudat megtartása és erõsítése.
3. §
(1) A területfejlesztés és területrendezés feladata:
a) a térségi és helyi közösségek területfejlesztési és területrendezési
kezdeményezéseinek elõsegítése, összehangolása az országos célkitûzésekkel;
b) fejlesztési koncepciók, programok és tervek kidolgozása, meghatározása és
megvalósítása, a társadalom, a gazdaság és a környezet dinamikus
egyensúlyának fenntartása, illetve javítása érdekében;
c) a nemzetközi együttmûködés keretében az Európai Unió regionális
politikájához illeszkedés elõsegítése, valamint a regionális
együttmûködésben rejlõ kölcsönös elõnyök hasznosítása és a határmenti
(különösen a hátrányos helyzetû határmenti) térségek összehangolt
fejlesztésének elõsegítése.
(2) A területfejlesztés feladata különösen:
a) az ország különbözõ adottságú térségeiben a társadalom és a gazdaság
megújulását elõsegítõ, a térségi erõforrásokat hasznosító
fejlesztéspolitika kidolgozása, összehangolása és érvényesítése;
b) az elmaradott térségek felzárkóztatásának és fejlõdésének elõsegítése;
c) a gazdaság szerkezeti megújulásának elõsegítése az egyes ipari és
mezõgazdasági jellegû térségekben, a munkanélküliség mérséklése;
d) az innováció feltételeinek javítása a megfelelõ termelési és szellemi
háttérrel rendelkezõ központokban, és az innovációk térségi terjedésének
elõsegítése;
e) a kiemelt térségek sajátos fejlõdésének elõsegítése;
f) a befektetõk számára vonzó vállalkozói környezet kialakítása.
(3) A területrendezés feladata különösen:
a) a környezeti adottságok feltárása és értékelése;
b) a környezet terhelését, terhelhetõségét, és a fejlesztési célokat
figyelembevevõ terület-felhasználásnak, az infrastrukturális hálózatok
területi szerkezetének, illetve elhelyezésének - az ágazati koncepciókkal
összhangban történõ - megállapítása;
c) az országos és térségi, továbbá a területrendezéssel kapcsolatos
településrendezési célok összehangolása.
(4) Az állam területfejlesztési feladata különösen:
a) az elmaradott térségek felzárkóztatása,
b) a szerkezet-átalakítás térségeinek fejlesztése,
c) a közszolgáltatásokban meglévõ területi különbségek mérséklése,
d) az európai integrációs, innovációs területfejlesztési feladatok
támogatása, a térségi terület-felhasználási célok megvalósításának
elõsegítése.
4. §
A területfejlesztési és területrendezési feladatokat az állami szervek,
az önkormányzatok, a természetes személyek és szervezeteik, a gazdálkodást
végzõ szervezetek és az érdekvédelmi szervezetek, valamint más intézmények
összehangoltan, egymással együttmûködve látják el.
Alapfogalmak
5. §
A törvény alkalmazásában:
a) területfejlesztés:
az országra valamint térségeire kiterjedõ:
aa) társadalmi, gazdasági, és környezeti területi folyamatok figyelése,
értékelése, a szükséges tervszerû beavatkozási irányok meghatározása,
ab) rövid, közép és hosszú távú átfogó fejlesztési célok, koncepciók és
intézkedések meghatározása, összehangolása és megvalósítása a fejlesztési
programok keretében, érvényesítése az egyéb ágazati döntésekben;
b) területrendezés: az országra , illetve térségeire kiterjedõen a terület-
felhasználás rendjének és a területhasználat szabályainak megállapítása, e
körben:
ba) az erõforrások feltárása, a táj terhelése és terhelhetõsége
meghatározása, ezek együttes értékelése, elõrejelzések készítése,
bb) a területi adottságok célszerû hasznosítási javaslatainak kidolgozása,
bc) a fejlesztési koncepciók és programok térbeli, mûszaki-fizikai
rendszerének meghatározása,
bd) nemzetközi együttmûködés és szerzõdés keretében az európai és
határmenti területrendezési tevékenység összehangolása;
c) területrendezési terv: az ország, illetve egyes térségek nagytávlatú
mûszaki-fizikai szerkezetét meghatározó és befolyásoló tervdokumentum,
amely biztosítja a területi adottságok és erõforrások hosszú távú
hasznosítását és védelmét, az ökológiai elvek érvényesítését, a mûszaki-
infrastrukturális hálózatok összehangolt elhelyezését és a terület-
felhasználás rendszerét, optimális hosszú távú területi szerkezetét;
d) területfejlesztési politika:az ország és az egyes térségek területi
fejlõdése fõ irányainak, fejlesztési stratégiai céljainak és az ezek
elérését segítõ legfontosabb eszközöknek hosszabb idõtávra szóló
meghatározása és érvényesítése;
e) régió:
ea) tervezési-statisztikai (nagy) régió: több megye (a fõváros) területére
kiterjedõ, az érintett megyék közigazgatási határával határolt,
egybefüggõ tervezési, illetve statisztikai területi egység,
eb) fejlesztési régió: egy vagy több megyére (a fõvárosra) vagy azok
meghatározott területére kiterjedõ, társadalmi, gazdasági vagy környezeti
szempontból együtt kezelendõ területi egység;
f) kiemelt térség: egy vagy több megyére (a fõvárosra), vagy azok
meghatározott területére kiterjedõ, társadalmi, gazdasági vagy környezeti
szempontból együtt kezelendõ területi egység, amely egységes tervezéséhez
és fejlesztéséhez országos érdekek, vagy más jogszabályban meghatározott
célok is fûzõdnek (fõvárosi agglomeráció, kiemelt üdülõkörzet, több megyét
érintõ nemzeti parkok illetve tájvédelmi körzetek térsége, határmenti,
illetve más sajátos térségek);
g) városkörnyék: városközpontú kistérség, a fejlesztések összehangolása
érdekében kialakult önszervezõdõ területi egység;
h) kistérség:a települések között létezõ funkcionális kapcsolatrendszerek
összessége alapján behatárolható területi egység, egymással intenzív
kapcsolatban lévõ, önszervezõdõ, egymással határos települések összessége;
i) térség: különbözõ területi egységek (a régió, a megye, a kiemelt térség
és a kistérség) összefoglaló elnevezése;
j) vállalkozási övezet: a régió fejlõdése érdekében létrehozott, a területén
folytatott tevékenységhez sajátos pénzügyi kedvezmények igénybevételét
biztosító, területileg lehatárolt termelési és szolgáltató terület;
k) elmaradott térség: ahol a gazdaság értéktermelõ képessége,
infrastrukturális fejlettsége és társadalmi mutatói jelentõsen
kedvezõtlenebbek az országos átlagnál;
l) kedvezményezett térség: az érvényes területfejlesztési célok
figyelembevételével statisztikai jellemzõk alapján meghatározott térségek
köre, amelyek önkormányzatai, illetõleg azok közigazgatási területén
tervezett programok és fejlesztések pénzügyi, gazdasági ösztönzõkkel
támogathatók;
m) területfejlesztési koncepció: az ország, illetve egy térség átfogó
távlati fejlesztését megalapozó és befolyásoló tervdokumentum, ami
meghatározza a térség hosszú távú, átfogó fejlesztési céljait, továbbá a
fejlesztési programok kidolgozásához szükséges irányelveket, információkat
biztosít az ágazati és a kapcsolódó területi tervezés és a
területfejlesztés szereplõi számára;
n) területfejlesztési program: a területfejlesztési koncepció alapján
kidolgozott középtávú cselekvési terv, amely stratégiai és operatív
programokra épül;
o) szerkezet-átalakítás térségei: azok az aránytalan ipari szerkezetû
munkaerõ-piaci vonzáskörzetek, ahol a munkanélküliség aránya jelentõsen, és
az ipari foglalkoztatottak aránya, továbbá csökkenése meghaladja az
országos átlagot;
p) mezõgazdasági vidékfejlesztés térségei (rurális térségek): azok a
térségek, ahol jelentõs a mezõgazdaságban foglalkoztatottak, illetve a
mezõgazdasággal foglalkozók aránya a foglalkoztatási szerkezetben, illetve
a községekben, továbbá a kisvárosokban élõ népesség aránya;
r) innovációs központok: azon megfelelõ termelési és szellemi háttérrel,
illetve kapcsolatrendszerrel rendelkezõ települések, amelyek a gazdaság
növekedését, szerkezetváltását és megújulását, illetve a társadalmi
fejlõdést nagyobb térségben segítik elõ, vagy mindezek elérése érdekében
tudatos fejlesztési politika érvényesül;
s) hátrányos helyzetû határmenti térségek: azon települések összessége,
melyek fejlõdését, mûködését a határhoz való kötõdése egyoldalúan
meghatározza és kedvezõtlenül befolyásolja.
II. fejezet
A KÖZPONTI ÁLLAMI SZERVEK TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS TERÜLETRENDEZÉSI FELADAT-
ÉS HATÁSKÖRE
Az Országgyûlés feladatai
6. §
Az Országgyûlés:
a) határozattal elfogadja az országos területfejlesztési koncepciót,
ennek keretében megállapítja a területfejlesztési politikát meghatározó
irányelveket, célokat, hosszú távú prioritásokat;
b) beszámoltatja a Kormányt a területfejlesztési politika
végrehajtásáról;
c) meghatározza a kiemelt térségek körét és elfogadja a
területfejlesztés eszköz- és intézményrendszerének átfogó szabályait;
d) elfogadja az országos, valamint a kiemelt térségekre vonatkozó
területrendezési terveket, törvényben meghatározza azok önkormányzatokra
is kötelezõ elemeit;
e) meghatározza a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció
elveit, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszerét;
f) az éves költségvetési törvény elfogadása során dönt a
területfejlesztést szolgáló pénzeszközökrõl és ezzel egyidejûleg egyes
pénzügyi kedvezményekrõl;
g) évente beszámoltatja a Kormányt a területfejlesztést szolgáló
pénzeszközök felhasználásáról;
h) beszámoltatja a Kormányt a nemzetközi és határmenti
területfejlesztési és területrendezési tevékenységérõl;
i) meghatározza a területfejlesztéssel kapcsolatos önkormányzati
feladatokat és ezek forrásait;
A Kormány feladatai
7. §
A Kormány döntéseiben biztosítja a regionális politika érvényesülését:
a) elõkészíti és az Országgyûlés elé terjeszti:
ab) az országos területfejlesztési koncepciót, a területfejlesztési
politikát meghatározó irányelveket, célokat és hosszú távú prioritásokat,
ac) az országos és a kiemelt térségekre vonatkozó területrendezési
terveket és azok önkormányzatokra is kötelezõ elemeit,
ad) a területfejlesztési támogatások irányelveit, a kedvezményezett
térségek besorolásának feltételrendszerét,
ae) az éves költségvetési törvényben a területfejlesztést szolgáló
pénzügyi eszközöket, és az egyes pénzügyi kedvezményeket;
b) összehangolja a különbözõ területfejlesztési célokat szolgáló állami
pénzeszközöket;
c) pénzügyi támogatást nyújt az országos területfejlesztési koncepcióban
meghatározott területfejlesztési programok megvalósításához;
d) dönt - az e törvény 20. § (4) bekezdés a) pontjában meghatározott, - a
területfejlesztést szolgáló pénzeszközök decentralizálásáról;
e) meghatározza a területfejlesztést szolgáló pénzügyi eszközök, az
igénybevehetõ kedvezmények felhasználási szabályait;
f) kezdeményezheti regionális fejlesztési tanács létrehozását;
g) elfogadja az országos, illetve a regionális fejlesztési tanács javaslata
alapján a kiemelt térségekre vonatkozó területfejlesztési koncepciókat és
programokat;
h) elõsegíti a területfejlesztési települési önkormányzati társulások
szervezõdését, ösztönzi a fejlesztési programok készítését és a térségi
összefogással megvalósuló fejlesztéseket;
i) elõsegíti és támogatja az ország határmenti térségeinek a szomszédos
országokkal való együttmûködését, az európai regionális együttmûködést;
j) két évente beszámol az Országgyûlésnek az ország területi folyamatainak
alakulásáról és a területfejlesztési politika érvényesülésérõl;
k) gondoskodik az országos területi információs rendszer mûködtetésérõl és
ennek keretében a tervek nyilvántartásáról;
l) elõzetesen állást foglal a megyei területrendezési tervekkel kapcsolatban
az országos és a megyei területrendezési tervek összhangjának megteremtése
érdekében;
m) rendeletben határozza meg tagjainak a területfejlesztéssel és a
területrendezéssel kapcsolatos részletes feladat- és hatáskörét.
Országos Területfejlesztési Tanács
8. §
(1) Az Országos Területfejlesztési Tanács ( a továbbiakban: Tanács)
közremûködik a területfejlesztéssel és a területrendezéssel kapcsolatos
kormányzati feladatok ellátásában, valamint dönt az e törvényben
meghatározott esetekben.
(2) A Tanács munkájában
a) a megyei területfejlesztési tanácsok képviseletében régiónként egy-
egy fõ, legfeljebb azonban hat fõ,
b) az országos gazdasági kamarák elnökei,
c) az Érdekegyeztetõ Tanács munkaadói és munkavállalói oldalának
egy-egy képviselõje,
d) a környezetvédelmi és területfejlesztési, a belügy-, a
földmûvelésügyi, az ipari és kereskedelmi, a közlekedési, hírközlési és
vízügyi, a munkaügyi, a népjóléti, a pénzügyi, a mûvelõdési és
közoktatási miniszter,
e) a fõpolgármester vagy képviselõje,
f) az országos önkormányzati érdekszövetségek közös képviselõje
tagként,
g) a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány kuratóriumának az elnöke, a
Magyar Befektetési és Fejlesztési Banknak az elnöke és a Magyar
Tudományos Akadémia elnöke vagy képviselõje
tanácskozási joggal
vesznek részt.
(3) A Tanács
a) részt vesz a területfejlesztési politika kialakításában és
érvényesítésében, döntés-elõkészítõ, javaslattevõ, véleményezõ és
koordinációs feladatkörben,
b) közremûködik az országos és a térségi fejlesztési programok, a
központi, ágazati és a térségi elképzelések összehangolásában,
c) véleményezi a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció
irányelveit, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszerét,
d) javaslatot tesz a területfejlesztési célú ágazati eszközök
összehangolására,
e) javaslatot tesz a területfejlesztést szolgáló pénzeszközök
felosztására és a központi keret felhasználására,
f) vizsgálja és értékeli az érintett minisztériumok és az országos
hatáskörû szervek, illetve a területfejlesztési tanácsok fejlesztési
célkitûzéseinek összhangját a területi politika céljaival,
g) véleményezi a lényeges területi hatásokkal járó ágazati fejlesztési
koncepciókat,
h) összehangolja az Országgyûlés által a 6. § d) pontja alapján az
önkormányzatok számára kötelezõen elõírt feladatok végrehajtását,
i) javaslatot tesz az egyes, megyehatáron túlterjedõ területfejlesztési
feladatok közös ellátására,
j) közremûködik az országos, az országos jelentõségû, valamint az
országhatárokon átnyúló infrastruktúra tervezés (létesítmények, hálózatok
elhelyezése) összehangolásában.
(4) A Tanács ügyrendjét egyhangúlag maga állapítja meg. Egyet nem értés
esetében a Tanács megismételt ülésén minõsített többséggel, azaz a Tanács
tagjai legalább 50 %-ának plusz egy fõnek a szavazatával fogadja el.
(5) A Tanács elnöke a területfejlesztési és területrendezési feladatok
ellátásának irányításáért felelõs miniszter (a továbbiakban: miniszter).
(6) A Tanács titkárságának feladatait a miniszter hivatali szervezete útján
látja el.
A miniszter és más miniszterek feladatai
9.§
(1) A miniszter:
a) koncepciókat és javaslatokat készít az országos területfejlesztési
politika megalapozására, annak célkitûzéseit érvényesíti tervezési,
koordinációs, szervezõ és információs feladataiban;
b) kidolgozza az országos területfejlesztési koncepciót, összehangolja
az országos és a térségi területfejlesztési koncepciókat és programokat;
közremûködik a kiemelt térségekre vonatkozó fejlesztési programok
kidolgozásában, szervezi a végrehajtásukkal összefüggõ feladatok
teljesítését, és az e célt szolgáló anyagi eszközök felhasználását;
c) szervezi az országos és az országos jelentõségû, valamint az
országhatáron átnyúló, közös területrendezési koncepciók és tervek
kialakítását, gondoskodik elkészítésükrõl.
(2) A miniszterek feladataik ellátása során érvényesítik az e törvényben
rögzített célokat, a 8. § (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel részt
vesznek a területfejlesztéssel összefüggõ és szakterületüket érintõ
kormányzati feladatok ellátásában. Így különösen:
a) részt vesznek a területfejlesztési koncepciók és programok, továbbá
a területrendezési tervek feladatkörüket érintõ munkarészeinek
kidolgozásában és érvényesítésében;
b) évente tájékoztatják a Kormányt a feladatkörükben végzett
fejlesztések fõbb mutatóiról;
c) közremûködnek a megyei területfejlesztési és a regionális
fejlesztési tanácsok munkájában.
III. fejezet
TERÜLETFEJLESZTÉST ÉS TERÜLETRENDEZÉST
ELLÁTÓ TERÜLETI SZERVEK ÉS FELADATAIK
Területfejlesztési önkormányzati társulás
10. §
(1) A települési önkormányzatok képviselõ testületei megállapodással a
települések összehangolt fejlesztése, közös területfejlesztési programok
kialakítása, a fejlesztések megvalósítását szolgáló közös pénzalap
létrehozása érdekében önálló jogi személyiséggel rendelkezõ
területfejlesztési társulást hozhatnak létre.
(2) A megállapodásnak tartalmaznia kell:
a) a társulás résztvevõinek nevét, székhelyét,
b) a társulásban intézendõ közös tervezési és fejlesztési feladatok
körét,
c) a feladatok ellátásának módját, a költségek viselésének arányát,
d) a társulásba való belépés, illetõleg a kiválás szabályait.
(3) A területfejlesztési önkormányzati társulás által készített
területfejlesztési koncepciót, programot a területileg érintett megyei,
illetve a fõvárosi agglomeráció regionális fejlesztési tanács véleményének
kikérése után a társulás hagyja jóvá.
A megyei önkormányzat területfejlesztési és területrendezési feladatai
11. §
(1) A megyei önkormányzat feladatai :
a) a megye területére, vagy térségére a 6. § d) pontjában meghatározott
tervvel összhangban, a 27. § (2) b) pontjában meghatározott tartalmi
követelmények alapján területrendezési tervet készít;
b) a hosszú távú elõrejelzések alapján területileg összehangolja a
kötelezõen ellátandó feladatait, különösen az oktatási, a közmûvelõdési,
az egészségügyi, a szociális, az épített és természeti környezet
védelmével kapcsolatos, az idegenforgalmi, illetve közszolgáltatási
feladatait, biztosítja azok összhangját a megyei gazdaságfejlesztési és
foglalkoztatás-politikai koncepciókkal;
c) koordinálja a megye települési önkormányzatai felkérése alapján a
települések fejlesztési tevékenységét;
d) együttmûködik a megyei jogú város önkormányzatával és az érintett
települések önkormányzataival a területrendezési tervek városkörnyéki
összehangolása érdekében;
e) együttmûködik a megye gazdasági szereplõivel;
f) részt vesz a Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatóságaival
és más területi adatgyûjtõ szervezetekkel együttmûködve a területi
információs rendszer kialakításában és mûködtetésében információkat
biztosít a területi tervek készítéséhez;
g) a települési önkormányzatok felkérése alapján elõsegíti
ga) a helyi önkormányzatok területfejlesztési társulásainak szervezõdését,
gb) a településrendezési tervek megyei területrendezési tervekkel való
összhangjának megteremtését;
h) gondoskodik a településrendezési terveknek a megyei
területrendezési tervekkel való összhangjáról.
(2) A megyei önkormányzat közgyûlése:
a) állást foglal a megyei területfejlesztési tanács döntését megelõzõen
a megye hosszú távú területfejlesztési koncepciójáról, a megyei
területfejlesztési tanács döntését követõen elfogadja annak az
önkormányzatra vonatkozó részét;
b) elfogadja a 6. § d) pontjában foglaltakkal összhangban - az érintett
települési önkormányzatok véleményeinek figyelembevételével - a megyei
területrendezési terveket;
c) véleményezi az illetékességi területét érintõ, a 6. § d) pontjában
meghatározott terveket.
(3) A megyei önkormányzat közgyûlése a (2) bekezdés b) pontjában
meghatározott területrendezési tervet megállapító rendeletben a más
jogszabályokban elõírtaknál nagyobb mértékben korlátozó terület-
felhasználási szabályokat határozhat meg.
A megyei területfejlesztési tanács
12. §
(1) A megyében a területfejlesztési feladatok összehangolására megyei
területfejlesztési tanács mûködik. A megyei területfejlesztési tanács jogi
személy, székhelye a megyeszékhely város.
(2) A megyei területfejlesztési tanács mûködéséhez szükséges pénzügyi
fedezetrõl a megyei területfejlesztési tanácsban tagsággal rendelkezõ
szervek (helyi önkormányzatok, kamarák, kormány) gondoskodnak.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott mûködési költségekhez - azokkal arányosan
- a Kormány a költségvetési törvényben meghatározott mértékben járul
hozzá.
(4) A megyei területfejlesztési tanács maga alakítja ki munkaszervezetét,
amely ellátja a területfejlesztési tanács döntés-elõkészítési feladatait.
(5) A megyei területfejlesztési tanács foglalkoztatás-politikával kapcsolatos
feladatait a Megyei Munkaügyi Tanáccsal összehangoltan látja el.
13. §
(1) A megyei területfejlesztési tanács feladatainak ellátásában együttmûködik
a települési önkormányzatokkal, a megye fejlesztésében közvetlenül és
közvetve közremûködõ területi államigazgatási szervekkel, az érdekelt
társadalmi és szakmai szervezetekkel, valamint a megyei munkaügyi
tanáccsal.
(2) A megyei területfejlesztési tanács a megye területén összehangolja a
kormányzat, a helyi önkormányzatok, azok területfejlesztési társulásai és a
gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit. Ennek keretében :
a) vizsgálja és értékeli a megye társadalmi és gazdasági helyzetét,
adottságait, a vizsgálatok során felhasznált információkat és a
vizsgálatok eredményeit a területi információs rendszer rendelkezésére
bocsátja;
b) kidolgozza és elfogadja - az országos területfejlesztési
koncepcióval (6.§ a) pont) összhangban - a megye hosszú távú
területfejlesztési koncepcióját (a továbbiakban: a megyei
területfejlesztési koncepció) illetve a megye fejlesztési programját, és
az egyes alprogramokat;
c) pénzügyi tervet készít a fejlesztési programok megvalósítása
érdekében;
d) megállapodást köthet az érintett tárcákkal az egyes megyei
fejlesztési programok finanszírozásáról;
e) részt vesz - külön jogszabályok szerint - a területi kiegyenlítést
szolgáló elõ-irányzatok, elkülönített állami pénzalapok elosztásának
döntés-elõkészítésében, a felhasználás értékelésében;
f) véleményezi az illetékességi területét érintõ, a 6. § a) pontjában,
illetve a 7. § g) pontjában meghatározott koncepciókat;
g) közremûködik a megyében kialakult társadalmi és gazdasági
válsághelyzetek kezelésében;
h) forrásokat gyûjthet a tanács mûködtetéséhez és a fejlesztési
programok megvalósításához .
(3) A megyei területfejlesztési tanács pályázati rendszer keretében, a megyei
területfejlesztési koncepció figyelembevételével dönt a hatáskörébe utalt
pénzeszközök felhasználásáról, a fejlesztések megvalósításáról.
(4) A megyei területfejlesztési tanács a kistérségi társadalmi -gazdasági
válsághelyzetek kezelése érdekében - a miniszter vagy más miniszterek
javaslatára vagy saját elhatározásából - tagjaiból és a válságkezelésben
közvetlenül érintettek bevonásával albizottságot hoz létre.
(5) A megyei területfejlesztési tanács a megyehatáron túlterjedõ egyes
területfejlesztési feladatok ellátása érdekében megállapodást köthet.
14. §
(1) A megyei területfejlesztési tanács tagjai:
a) a megyei közgyûlés elnöke,
b) a megye területén lévõ megyei jogú város(ok) polgármestere(i),
c) a miniszter képviselõje,
d) a területi gazdasági kamarák képviselõi,
e) a megyében mûködõ területfejlesztési önkormányzati társulások
statisztikai vonzáskörzetenként egy-egy képviselõje,
f) a megyei munkaügyi tanács egy képviselõje.
(2) A miniszter kezdeményezésére a megyei területfejlesztési tanács a megye
társadalmi, gazdasági sajátosságainak figyelembevételével a megyei
területfejlesztési tanácsban tagként való részvételre más minisztert is
felkérhet.
(3) A megyei területfejlesztési tanács elnöke a megyei közgyûlés elnöke,
alelnökét két évre a megyei területfejlesztési tanács maga választja. A
megyei területfejlesztési tanácsot az elnök - akadályoztatása esetén az
alelnök - képviseli.
(4) A megyei területfejlesztési tanács szervezeti és mûködési szabályzatát
maga állapítja meg. A szervezeti és mûködési szabályzat elfogadásához az
összes tag egyhangú szavazata szükséges. Amennyiben nincs konszenzus, úgy a
döntést újbóli vita után még egyszer meg kell ismételni. Ha második esetben
sincs egyhangú döntés, úgy minõsített többséggel (összes tag 50 % + 1 fõ)
kell a szervezeti és mûködési szabályzatot elfogadni. Ennek keretében
meghatározza, mely szervezetek tanácskozási jogot a szervezet ülésein.
(5) A megyei területfejlesztési tanács a szervezeti és mûködési szabályzat
keretében szabályozza a tanácskozási jogot a testület ülésein, valamint a
tanács tisztségviselõinek feladat- és jogkörét.
(6) A megyei területfejlesztési tanács üléseinek állandó meghívottjai a
területfejlesztésben és területrendezésben érdekelt területi
államigazgatási szervek képviselõi.
(7) A megyei területfejlesztési tanács határozatképes, ha az ülésén a tagok
több mint a fele jelen van.
(8) A miniszter képviselõjének ellenszavazata esetén a miniszter tíz napon
belül kezdeményezheti az adott kérdés újratárgyalását. Ugyanabban az ügyben
azonban e jogát csak egyszer gyakorolhatja. Ha a 12. § (3) bekezdést érintõ
kérdésben két alkalommal is kisebbségben marad, a miniszter az Országos
Területfejlesztési Tanács döntését kérheti.
(9) A megyei területfejlesztési tanács munkájáról és a képviselt
álláspontjáról:
a) a megyei közgyûlés elnöke a megyei közgyûlésnek,
b) a megyei jogú város polgármestere a megyei jogú város
közgyûlésének,
c) a miniszter képviselõje a miniszternek,
d) a területi gazdasági kamara képviselõje az elnökségnek,
e) a területfejlesztési önkormányzati társulás képviselõje a
társulásban résztvevõ önkormányzatok képviselõtestületeinek,
f) a megyei munkaügyi tanács képviselõi a megyei munkaügyi tanácsnak
rendszeresen köteles beszámolni.
Regionális fejlesztési tanács
15. §
(1) A megyehatárokon túlterjedõ egyes területfejlesztési feladatok ellátására
a megyei területfejlesztési tanácsok regionális fejlesztési tanácsot
hozhatnak létre. A regionális fejlesztési tanács jogi személy.
(2) A területfejlesztési koncepció kidolgozását, a területrendezési terv
készítésében való közremûködést és más közös területfejlesztési
feladatokat:
a) a fõvárosi agglomeráció térségében a Budapesti Agglomeráció
Fejlesztési Tanács
b) Balaton kiemelt üdülõkörzete térségében a Balaton Fejlesztési Tanács
látja el.
(3) A regionális fejlesztési tanács létrehozásakor az (1) bekezdésben
meghatározott feladatok tekintetében az érintett megyei területfejlesztési
tanácsok, illetve a fõvárosi önkormányzat megállapodnak a 13. §-ban
felsorolt feladatok figyelembevételével, hogy mely feladatokat látnak el a
regionális fejlesztési tanács keretében.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott megállapodásban
a) a mûködési költségek fedezetérõl,
b) a regionális fejlesztési tanács elnevezésérõl,
c) székhelyérõl,
d) részletes tevékenységérõl
is rendelkezni kell.
(5) A (4) bekezdés a), c) és d) pontjában foglaltakról a (2) bekezdésben
foglalt regionális tanácsok tekintetében az alapszabály rendelkezik. Az
alapszabályt a (2) bekezdésben foglalt regionális tanács a 14. § (4)
bekezdésében foglaltak alapján hagyja jóvá.
16. §
A regionális fejlesztési tanács megállapodik a megyei területfejlesztési
tanácsokkal és más, a térségi fejlesztési programokban közremûködõkkel a
programok és fejlesztések finanszírozásáról.
17. §
(1) A regionális fejlesztési tanács tagjai:
a) a tanács illetékességi területén mûködõ megyei területfejlesztési
tanácsok elnökei (a fõvárosi önkormányzat képviselõje);
b) a miniszter, a pénzügy-, a belügy-, a közlekedési, hírközlési és
vízügyi, a földmûvelésügyi, az ipari és kereskedelmi, a népjóléti, a
munkaügyi és a mûvelõdési és közoktatási miniszter képviselõje;
c) a gazdasági kamarák egy-egy képviselõje, továbbá
d) az érintett területfejlesztési önkormányzati társulások legfeljebb
hat képviselõje,
továbbá a Budapesti Agglomeráció Fejlesztési Tanács tekintetében:
e) a kormány kinevezett képviselõje;
f) a fõpolgármester;
és a Balaton Fejlesztési Tanács tekintetében:
g) a kormány kinevezett képviselõje.
(2) A területfejlesztési önkormányzati társulások képviselõi a területüket
érintõ fejlesztési programok tárgyalása során a regionális fejlesztési
tanácsban szavazati joggal vehetnek részt.
(3) A regionális fejlesztési tanács a tagjai sorából elnököt választ,
ügyrendjét egyhangúlag maga állapítja meg, munkaszervezetét maga alakítja
ki. Egyet nem értés esetén az ügyrendet a tanács megismételt ülésén
minõsített többséggel, azaz a tanács tagjai legalább 50 %-ának plusz egy
fõnek szavazatával fogadja el.
(4) A Budapesti Agglomeráció Fejlesztési Tanács és a Balaton Fejlesztési
Tanács dönt a hatáskörébe utalt pénzeszközök felhasználásáról és
megállapodást köthet az érintett tárcákkal az egyes fejlesztési programok
finanszírozásáról.
A területi államigazgatási szervek feladatai
18. §
A területi államigazgatási szervek a területfejlesztéssel és
területrendezéssel összefüggõ kormányzati feladatok végrehajtásában,
érvényesítésének ellenõrzésében, a térségi fejlesztés és tervezés
koordinálásában szakmai segítségnyújtással és információ szolgáltatással,
valamint hatósági ellenõrzéssel vesznek részt.
19. §
(1) A miniszter feladatkörébe tartozó egyes területrendezési feladatokat a
területi fõépítészek látják el.
(2) A területi fõépítész
a) elõzetesen véleményezi illetékességi területén a terület- és
településrendezési terveket, folyamatosan figyelemmel kiséri azok
megvalósulását, s indokolt esetben kezdeményezi e tervek módosítását,
b) véleményezi az országos, valamint az illetékességi területét érintõ
regionális fejlesztési programokat és azoknak a területrendezési
tervekkel való összhangját.
IV. fejezet
A TERÜLETFEJLESZTÉS ÉS A TERÜLETRENDEZÉS ESZKÖZEI
A területfejlesztést segítõ pénzügyi eszközök
20. §
(1) A területfejlesztési célokat az általános gazdasági szabályozás, a
normatív és a térségre vonatkozó sajátos pénzügyi eszközrendszer
összehangolt mûködése biztosítja.
(2) A területfejlesztés külön jogszabály szerinti központi eszközei
különösen:
a) a területfejlesztési célokat szolgáló költségvetési elõirányzat
(a Terület-fejlesztési Alap átvett feladatai) legfeljebb 50 %-a,
b) a vállalkozásokat segítõ, meghatározott területen igénybevehetõ
pénzügyi kedvezmények.
(3) A területfejlesztést segítik külön jogszabályban meghatározott módon :
a) a gazdaság, a foglalkoztatás és az infrastruktúra fejlesztését
szolgáló pénzalapok, illetve költségvetési elõirányzatok,
b) az éves központi költségvetésben meghatározott, a minisztériumok
költségvetési forrásainak területfejlesztési programokra és célokra
biztosított kerete,
c) az egyes elkülönített pénzalapok területfejlesztési programokra és
célokra felhasználható pénzeszközei,
d) az önkormányzatok településfejlesztését támogató címzett- és
céltámogatások
rendszere.
(4) A területfejlesztés térségi eszközei
a) a területfejlesztési célokat szolgáló központi költségvetési
elõirányzat (a Területfejlesztési Alap átvett feladatai) legalább 50 %-a,
b) az önkormányzati szabályozás keretében mûködõ, az önkormányzatok
infrastruktúra fejlesztését támogató területi kiegyenlítõ pénzeszköz,
c) a térség helyi önkormányzatai által átadott források, helyi
adókedvezmények.
(5) A területfejlesztés egyéb eszközei:
a) a területfejlesztési célú segélyek, illetve hitelek,
b) a gazdálkodást végzõ szervezetek és mindezek érdekvédelmi
szervezetei, a gazdasági kamarák, valamint más intézmények önkéntes
hozzájárulásai.
21. §.
A területfejlesztés céljainak hatékony megvalósítása érdekében a központi
költségvetés, továbbá az egyes programok és fejlesztések elfogadásakor a
területfejlesztés céljait figyelembe kell venni:
a) az országos infrastruktúra-rendszerek fejlesztése során,
b) az ipari és mezõgazdasági válságkezelõ és szakmapolitikai
programokban,
c) a foglalkoztatás-politikában,
d) a beruházás- és vállalkozásösztönzést, valamint a
beruházásfejlesztést szolgáló alapok kialakításában,
e) az önkormányzati szabályozás kiegyenlítõ mechanizmusaiban,
f) az idegenforgalomban,
g) az adópolitikában,
h) a szociálpolitikában és az egészségügyi ellátásban,
i) a mûvelõdési és köz-oktatáspolitikában.
22. §
(1) A Kormány a területfejlesztési célok érdekében vállalkozási övezetet
hozhat létre az ipari szerkezet-átalakítás térségeiben (tartós szerkezeti
problémákkal küzdõ térségekben), illetve a gazdasági szerkezet-átalakítás
szempontjából meghatározó térségekben.
(2) A vállalkozási övezetekben a területfejlesztési célok érdekében - külön
törvényben meghatározott - pénzügyi és más kedvezményeket kell biztosítani.
(3) Önkormányzatok és kistérségi társulások sajátos területfejlesztési
céljaik érdekében ipari parkokat és egyéb fejlesztési egységeket hozhatnak
létre.
V. fejezet
A TERÜLETRENDEZÉSRE VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOK
23. §
(1) A területi tervezés alapja a területfejlesztési koncepció, a
területfejlesztési program és a területrendezési terv.
(2) A területrendezési terv a területfejlesztési koncepciókban megállapított
célokkal összhangban meghatározza a térségi területhasználat módját.
(3) A területrendezési terv tartalmazza továbbá:
a) a térségi mûszaki infrastrukturális rendszerek térbeli rendjét;
b) a térség hosszú távú területi szerkezetét;
c) az egyes térségek adottságainak célszerû hasznosítását;
d) a környezet-, a táj- és természetvédelemmel kapcsolatos térségi
feladatokat;
e) a környezeti, a társadalmi és a gazdasági hatásvizsgálatot.
(4) A területfejlesztési és ágazati programok, valamint a településrendezési
tervek készítése, egyeztetése és elfogadása során figyelembe kell venni az
országos, regionális és megyei területrendezési tervben foglaltakat.
(5) A területrendezési terv (3) bekezdés c) pontjában meghatározott
feladatainak tartalmaznia kell a fenntartható fejlõdés, a környezeti
elemekkel való gazdálkodás és a környezet minõségének térségi szempontjait.
(6) A területrendezésre vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabályok
állapítják meg.
Területi információrendszer
24. §
(1) A társadalom, a gazdaság és a környezet területi jellemzõinek és
változásainak figyelemmel kísérése, illetve elõrejelzése érdekében az
országos, a regionális, a megyei és a települési szintek között az
információcsere biztosításával területi információs rendszert kell
létrehozni és mûködtetni.
(2) A miniszter, a megyei önkormányzat és a megyei jogú város részére az
adatgyûjtõ és feldolgozó szervezetek külön jogszabály rendelkezései szerint
területi bontásban rendszeresen adatot szolgáltatnak.
A nyilvánosság és a társadalmi részvétel
25. §
(1) A térségi területfejlesztési és területrendezési tervek nyilvánosak.
(2) A tervezés folyamatáról és a tervek elfogadásáról tényközlõ és általános
ismertetõ híradást kell közzétenni az érintett térségi, szükség esetén
országos tömegtájékoztatási eszközökben.
(3) A tervezéssel összefüggõ részletes szabályokat, így különösen a tervek
elkészítésének szakmai szabályait, elfogadásának rendjét jogszabály
állapítja meg. A területrendezési tervek szakmai tartalmának elbírálását a
külön jogszabályban meghatározott tervtanácsok végzik.
VI. fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
26. §
(1) Ez a törvény a kihirdetését követõ hatvanadik napon lép hatályba,
egyidejûleg az építésügyrõl szóló 1964. évi III. törvény (a továbbiakban:
Ét.) 2. §-ának a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép, továbbá az
Ét. 4. §-a hatályát veszti:
"(2. § Az építésügyi igazgatás körébe tartozik:)
a) a városok és a községek rendezésére vonatkozó szabályok
megállapítása, érvényesítése és alkalmazásuk ellenõrzése".
(2) Az egyes állami tulajdonban lévõ vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába
adásáról szóló, 1991. évi XXXIII. törvény 51. §-ának (2) bekezdése helyébe
a következõ rendelkezés lép és a következõ (3) és (7) bekezdésekkel egészül
ki, egyidejûleg a (3) bekezdés (4) bekezdésre, a (4) bekezdés (5)
bekezdésre, az (5) bekezdés (6) bekezdésre változik:
"(2) Az ingatlan kezelõje köteles a vagyonmérlegben szereplõ belterületi
föld értékérõl a föld fekvése szerinti illetékes települési - a fõvárosban
a kerületi - önkormányzatot, valamint a Környezetvédelmi és
Területfejlesztési Minisztériumot tájékoztatni."
"(3) A vagyonmérleghez tartozó belterületi föld ingatlannyilvántartásba
történõ bejegyzését igazoló határozat egy példányát a föld fekvése szerint
illetékes földhivatal megküldi a Környezetvédelmi és Területfejlesztési
Minisztériumnak."
"(7) Az (1) bekezdés szerinti vételárrész másik 50 %-át a külön
jogszabályban meghatározott számlára kell befizetni. A kötelezettség
teljesítésének elmulasztása esetén az adózás rendjérõl szóló 1990. évi
XCI. törvény rendelkezései az irányadóak."
(3) A törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a
területfejlesztési támogatás irányelveirõl és a kedvezményezett területek
besorolásának feltételrendszerérõl szóló 84/1993. (XI.11.) OGY. határozat.
(4) A megyei önkormányzat a törvény hatálybalépését követõ harminc napon
belül kezdeményezi a megyei területfejlesztési tanács megalakulását az
alakuló ülés összehívásával.
(5) A 15. § (2) bekezdésében meghatározott regionális fejlesztési tanácsokat
1996. december 31-ig meg kell alakítani. Az ezzel kapcsolatos
szervezõmunkát a miniszter végzi.
(6) A területrendezés és a területfejlesztés állami feladatainak ellátását
segítõ háttérintézményi feltételekrõl a miniszter 1996. december 31-ig
gondoskodik.
(7) A törvény 6. § e) pontjában foglalt rendelkezéseket 1997. január 1-tõl
kell alkalmazni. 1996. évre a 27. § (1) bekezdés g) pontjában foglaltak az
irányadóak.
(8) A 7. § a) pont ab) alpontjában meghatározott koncepciót 1996-ban, a
Nemzeti Környezetvédelmi Programmal egyidejûleg kell elõterjeszteni.
Felülvizsgálata és megújítása hat évente történik, végrehajtásáról a
Kormány két évente beszámol az Országgyûlésnek.
27. §
(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:
a) a minisztériumok és az országos hatáskörû szervek
területfejlesztéssel és területrendezéssel kapcsolatos feladatait;
b) a kedvezményezett területek besorolását;
c) a térségek besorolását és a kiemelt térségek behatárolását;
d) a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési
tervek egyeztetésének és elfogadásának rendjét;
e) a vállalkozási övezetek létrehozásának és mûködésének szabályait;
f) a területfejlesztéssel és területrendezéssel kapcsolatos
információrendszert és a kötelezõ adatközlés szabályait;
g) a 20. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott pénzeszköz - a
társadalmi-gazdasági-infrastrukturális fejlettséget, illetve
elmaradottságot figyelembe vevõ - differenciált területi felosztását.
(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg:
a) a terület-felhasználás és tájhasznosítás, a terület- és tájrendezés
országos, illetve térségi szabályait;
b) a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési
tervek tartalmi követelményeit és a tervek nyilvántartásának szabályait;
c) a területfejlesztési és területrendezési tervezésre jogosultak körét
és a szakképesítési feltételeket;
d) a tervtanács mûködésének szabályait.