- 1 -
EGYSÉGES JAVASLAT
az igazságügyi szakértõi kamaráról szóló törvényjavaslatról
Dr.Vastagh Pál
Budapest, 1995. december 6.
Törvényjavaslat
az igazságügyi szakértõi kamaráról
I. Fejezet
Általános rendelkezések
1. §
(1) Az igazságügyi szakértõi kamara (a továbbiakban: kamara) az
igazságügyi szakértõk (a továbbiakban: szakértõ) önkormányzati elven alapuló
szakmai, érdekképviseleti köztestülete. Köztestületként az igazságügyi
szakértõi tevékenység tudományos mûvelésének támogatásával, a szakmai és
etikai elvek meghatározásával és érvényesítésével, valamint a szakértõk
képviseletével kapcsolatos közfeladatokat látja el.
(2) A kamara
a) az igazságügyi szakértõi tevékenységgel összefüggõ ügyekben képviseli
és védi az igazságügyi szakértõi kar tekintélyét, testületeinek és tagjainak
érdekeit, a szakértõk jogait,
b) képviseli az igazságügyi szakértõi kart a nemzetközi szakmai szerve-
zetekben,
c) megalkotja a Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamara Alapszabályát,
d) megalkotja a szakértõk etikai kódexét, a törvényben meghatározott
esetekben a szakértõvel szemben etikai eljárást folytat le,
e) az igazságügyi szakértõi tevékenységre vonatkozó iránymutatást ad ki,
f) véleményezési jogot gyakorol a szakértõk tevékenységét érintõ
jogszabályok megalkotásánál,
g) véleményezési jogot gyakorol az igazságügyi szakértõi szervezet fej-
lesztési irányainak meghatározásában,
h) szervezi a szakértõk biztosító társaságokkal való kapcsolatait, gon-
doskodik a szakértõk szakértõi tevékenységéhez kapcsolódó biztosítási szerzõ-
dések nyilvántartásáról, indokolt esetekben a szakértõket biztosítási
szerzõdés megkötésére kötelezheti,
i) szervezi az igazságügyi szakértõk jogi és a szakértõi munkával össze-
függõ szakmai továbbképzését, ennek során együttmûködik a szakmai, társadalmi
szervekkel, más szakmai kamarákkal,
j) véleményt nyilvánít a szakértõk alkalmasságáról,
k) a törvényben meghatározott esetekben kezdeményezi a szakértõnek az
igazságügyi szakértõk névjegyzékébõl (a továbbiakban: névjegyzék) való törlé-
sét,
l) tagjairól nyilvántartást vezet,
m) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket jogszabály a hatáskörébe utal.
A kamarai tagság keletkezése
2. §
(1) Azt a szakértõt, akit az igazságügy-miniszter a névjegyzékbe felvett -
a (2) bekezdésben szabályozott kivétellel -, az Igazságügyi Minisztérium
értesítése alapján fel kell venni a szakértõ lakóhelye szerint illetékes
területi kamarába.
(2) Nem kell értesíteni a kamarát a szakértõnek a névjegyzékbe való fel-
vételérõl, ha a szakértõi tevékenységét kizárólag közalkalmazotti jogviszony
alapján szakértõi intézményben, illetõleg a rendõrség állományába tartozó
szakértõként végzi, és más szakmai kamara tagja.
(3) A (2) bekezdésben szabályozott feltétel megszûnése esetén a szakértõ
30 napon belül köteles a kamarába való felvételét kérni.
(4) A kamarába való felvételét az a szakértõ is kérheti, akinek a kamarai
tagsága nem kötelezõ.
(5) Az e törvény szerinti kamarai tagság nem zárja ki, hogy a szakértõ más
szakmai kamara tagja is legyen.
A kamarai tagság megszûnése
3. §
(1) Megszûnik a szakértõ kamarai tagsága, ha
a) ezt a szakértõ kéri,
b) a névjegyzékbõl törölték,
c) a kamarából kizárták,
d) meghalt.
(2) A kamara a szakértõ névjegyzékbõl való törlését kezdeményezi, ha
a) a szakértõt a kamarából kizárták,
b) a kamara olyan tényrõl szerez tudomást, amely a szakértõnek a név-
jegyzékbõl való törlését alapozhatja meg,
c) a szakértõ neki felróható okból egy évig szakértõi tevékenységet nem
folytat.
A kamarai tag jogai és kötelességei
4. §
(1) A kamara tagjának joga, hogy
a) tanácskozási és szavazati joggal részt vegyen a területi kamara közgyû-
lésén,
b) részt vegyen a területi kamarai küldöttek megválasztásában,
c) küldöttnek vagy tisztségviselõnek megválasszák,
d) igénybe vegye a kamara szolgáltatásait.
(2) A kamara tagjának kötelessége, hogy
a) megtartsa a kamara alapszabályában és egyéb szabályzatában foglaltakat,
b) megfizesse a kamarai tagdíjat.
II. Fejezet
A területi kamara
5. §
(1) A területi kamara jogi személy, amely képviseleti, ügyintézõi szer-
vezettel és önálló költségvetéssel rendelkezik, és a mûködési területén
képviseli a szakértõk érdekeit, gondoskodik a jogaik védelmérõl, ellátja az
alapszabályban meghatározott feladatokat.
(2) A Magyar Köztársaság területén a következõ területi kamarák mûködnek:
a) Budapesti Igazságügyi Szakértõi Kamara: Budapest, Nógrád megye és Pest
megye,
b) Debreceni Igazságügyi Szakértõi Kamara: Hajdú-Bihar megye és Szabolcs-
Szatmár-Bereg megye,
c) Gyõri Igazságügyi Szakértõi Kamara: Gyõr-Moson-Sopron megye, Komárom-
Esztergom megye és Vas megye,
d) Kecskeméti Igazságügyi Szakértõi Kamara: Bács-Kiskun megye és Jász-
Nagykun-Szolnok megye,
e) Miskolci Igazságügyi Szakértõi Kamara: Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves
megye,
f) Pécsi Igazságügyi Szakértõi Kamara: Baranya megye, Somogy megye és
Tolna megye,
g) Szegedi Igazságügyi Szakértõi Kamara: Békés megye és Csongrád megye,
h) Veszprémi Igazságügyi Szakértõi Kamara: Fejér megye, Veszprém megye és
Zala megye területén.
(3) A területi kamara székhelye az elnevezésében szereplõ város.
A területi kamara szervei
6. §
(1) A területi kamara szervei
a) a közgyûlés,
b) a területi elnökség,
c) az etikai bizottság,
d) a számvizsgáló bizottság.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt szerveken kívül a területi kamara alap-
szabályában meghatározott, más bizottság is választható.
A közgyûlés
7. §
(1) A közgyûlés a területi kamara tagjaiból áll.
(2) A területi kamara közgyûlése
a) megválasztja a területi elnökséget, a bizottságokat, azok
tisztségviselõit és tagjait,
b) megválasztja a Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamarába delegált tagokat,
c) beszámoltatja a területi elnökséget és a bizottságokat,
d) elfogadja a költségvetést és a költségvetési beszámolót,
e) véleményt nyilvánít a szakértõi tevékenységgel kapcsolatos kérdésekben,
f) elfogadja - összhangban a Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamara Alap-
szabályával - a területi kamara alapszabályát,
g) meghatározza a kamarai hozzájárulás mértékét,
h) dönt a területi kamara tisztségviselõinek díjazásáról,
i) az a) pontban felsoroltakat visszahívhatja.
(3) A területi kamara elnöksége szükség szerint, de évente legalább egy
alkalommal köteles a közgyûlést összehívni. A kamarai tagok legalább egyhar-
madának indítványára a közgyûlést össze kell hívni. A kamarai tagok
összehívása az (5) bekezdésben foglaltakra való figyelmeztetés mellett
történik.
(4) A közgyûlés akkor határozatképes, ha azon a kamara tagjainak fele je-
len van. A közgyûlés határozatának érvényességéhez a megjelent tagok több-
ségének szavazata, a területi kamara alapszabályának elfogadásához és módo-
sításához a kamarai tagok több, mint felének szavazata kell.
(5) A közgyûlés határozatképtelensége esetén legalább nyolc nappal ké-
sõbbre, azonos napirenddel összehívott közgyûlés - a megjelentek számára
tekintet nélkül - határozatképes.
A területi elnökség
8.§
(1) A területi kamara elnöksége az elnökbõl, az elnökhelyettesbõl, és az
elnökségi tagokból áll.
(2) A területi elnökség tisztségviselõinek, tagjainak számát a területi
kamara alapszabálya határozza meg, és rendelkezik a jelölés módjáról, valamint
a területi elnökség mûködési rendjérõl.
9. §
A területi elnökség
a) összehívja a területi kamara közgyûlését, javaslatot tesz annak napi-
rendjére, elõkészíti a közgyûlés tárgyalásait és a hatáskörébe tartozó
döntések meghozatalát, megszervezi a közgyûlés határozatainak végrehajtását,
b) elõterjeszti a területi kamara költségvetését, és beszámol a közgyû-
lésnek a költségvetés felhasználásáról,
c) elvégzi a közgyûlés által meghatározott egyéb feladatokat,
d) nyilvántartást vezet a területi kamara tagjairól,
e) kezdeményezheti a szakértõ névjegyzékbõl való törlését,
f) etikai eljárást kezdeményezhet,
g) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket az alapszabály a hatáskörébe
utal.
A területi kamara elnöke
10. §
A területi kamara elnöke
a) képviseli a területi kamarát,
b) irányítja a területi elnökség és a bizottságok mûködését, gondoskodik a
határozatok végrehajtásáról,
c) a tevékenységérõl beszámol a területi kamara elnökségének,
d) etikai eljárást kezdeményezhet,
e) irányítja a területi kamara hivatali szervezetének mûködését, az alkal-
mazottak felett munkáltatói jogot gyakorol.
11. §
(1) A területi kamara elnökhelyettese az elnök és a területi kamara
alapszabálya által a hatáskörébe utalt feladatokat látja el.
(2) A területi kamara elnökét távolléte vagy akadályoztatása esetén az
elnökhelyettes helyettesíti.
Az etikai bizottság
12. §
(1) A közgyûlés megválasztja tagjai sorából a hat tagú etikai bizottságot:
öt tagot és az elnököt. Az etikai bizottság elnöke jelöli ki az esetenként
eljáró etikai tanácsot.
(2) Az etikai bizottság évente egyszer beszámol a tevékenységérõl a köz-
gyûlésnek.
A számvizsgáló bizottság
13. §
(1) A közgyûlés tagjai közül megválasztja a három tagú számvizsgáló
bizottságot: két tagot és az elnököt.
(2) A számvizsgáló bizottság a területi kamara gazdasági és pénzügyi
mûködését ellenõrzi. A számvizsgáló bizottság évente egyszer köteles a közgyû-
lésnek beszámolni. Az ellenõrzés során a számvizsgáló bizottság jogosultságait
a területi kamara alapszabálya határozza meg.
III. Fejezet
A Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamara
14. §
(1) A Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamara a szakértõk országos szervezete,
amely képviseli a szakértõk érdekeit, véleményt nyilvánít a szakértõket érintõ
kérdésekben.
(2) A Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamarát a területi kamarák alkotják; a
székhelye: Budapest.
15. §
(1) A Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamara szervei
a) a küldöttgyûlés,
b) az elnökség,
c) az etikai bizottság,
d) a számvizsgáló bizottság,
e) a szakbizottságok.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt szerveken kívül a Magyar Igazságügyi
Szakértõi Kamara Alapszabályában meghatározott más bizottság is választható.
16. §
(1) A küldöttgyûlés a területi kamarák elnökeibõl és a területi kamarák
által megválasztott tagokból áll. Az egyes területi kamarák által választható
tagok számát a Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamara Alapszabálya határozza meg.
(2) A küldöttgyûlés
a) megválasztja, és beszámoltatja az elnököt, az elnökséget, a bizottságo-
kat, azok tisztségviselõit és tagjait,
b) elfogadja a költségvetést és a költségvetési beszámolót,
c) dönt a Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamara tisztségviselõinek díjazá-
sáról,
d) megalkotja a Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamara Alapszabályát,
e) meghatározza a területi kamarák anyagi hozzájárulását,
f) elfogadja az elnökség jelentéseit, véleményt nyilvánít az elõterjeszté-
sekrõl, iránymutatásokról,
g) megalkotja a szakértõi tevékenység etikai kódexét,
h) az a) pontban felsoroltakat visszahívhatja.
(3) A Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamara elnöksége szükség szerint, de
évenként legalább egy alkalommal összehívja a küldöttgyûlést. A tagok legalább
egyharmadának indítványára a küldöttgyûlést össze kell hívni. A területi
kamarák elnökeit és a területi kamarák által választott tagokat az (5)
bekezdésben foglaltakra való figyelmeztetés mellett kell meghívni.
(4) A küldöttgyûlés határozatképes, ha azon a tagok fele jelen van. A
küldöttgyûlés határozatainak érvényességéhez a megjelent tagok többségének
szavazata, a Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamara Alapszabályának elfogadásához
és módosításához a tagok kétharmadának szavazata kell. Szavazategyenlõség
esetén az elnök szavazata dönt.
(5) A küldöttgyûlés határozatképtelensége esetén legalább nyolc nappal
késõbbre, azonos napirenddel összehívott küldöttgyûlés - a megjelentek számára
tekintet nélkül - határozatképes.
Az elnökség
17. §
(1) Az elnökség az elnökbõl, az elnökhelyettesekbõl és a küldöttgyûlés
által választott tagokból áll.
(2) Az elnökség tisztségviselõinek és tagjainak számát a Magyar Igaz-
ságügyi Szakértõi Kamara Alapszabálya határozza meg, rendelkezik a jelölés
módjáról és az elnökség mûködési rendjérõl.
(3) Az elnökség
a) összehívja a küldöttgyûlést, és javaslatot tesz az ülés napirendjére,
elõkészíti a küldöttgyûlés tárgyalásait és a hatáskörébe tartozó döntések
meghozatalát, szervezi a határozatok végrehajtását,
b) ellátja a szakértõk képviseletét a belföldi és a külföldi szakmai szer-
vezetekkel való kapcsolatokban,
c) kezdeményezheti a szakértõnek a névjegyzékbõl való törlését,
d) etikai eljárást kezdeményezhet,
e) elvégzi a küldöttgyûlés által meghatározott egyéb feladatokat.
18. §
A Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamara elnöke
a) képviseli a Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamarát,
b) irányítja az elnökség és a bizottságok mûködését, gondoskodik a hatá-
rozatok végrehajtásáról,
c) irányítja a Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamara hivatali szervezetének
mûködését, az alkalmazottak felett munkáltatói jogot gyakorol,
d) etikai eljárást kezdeményezhet.
19. §
(1) A Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamara elnökhelyettesei az elnök és a
Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamara alapszabálya által meghatározott
feladatokat látják el.
(2) A Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamara elnökét a távolléte vagy
akadályoztatása esetén a Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamara elnöksége által
kijelölt elnökhelyettes helyettesíti.
20. §
(1) A Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamara az Alapszabályát jóváhagyás
végett az igazságügy-miniszternek, iránymutatásait tájékoztatás végett az
igazságügy-miniszternek és a szakterületet felügyelõ miniszternek megküldi az
elfogadásától számított 30 napon belül.
(2) A területi kamara alapszabályának a Magyar Igazságügyi Szakértõi
Kamara Alapszabályával ellentétes rendelkezése semmis.
Az etikai bizottság
21. §
(1) A küldöttgyûlés tagjai közül megválasztja a 12 tagú etikai
bizottságot: 11 tagot és az elnököt.
(2) Az etikai bizottság elnöke jelöli ki az esetenként eljáró etikai
tanácsot.
(3) Az etikai bizottság évente egyszer beszámol a tevékenységérõl a kül-
döttgyûlésnek.
A számvizsgáló bizottság
22. §
(1) A küldöttgyûlés a tagjai közül megválasztja a három tagú számvizsgáló
bizottságot: két tagot és az elnököt.
(2) A számvizsgáló bizottság a Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamara
gazdasági és pénzügyi mûködését ellenõrzi. A számvizsgáló bizottság évente
egyszer köteles a küldöttgyûlésnek beszámolni.
(3) A számvizsgáló bizottság munkája során bármely kamarai tagtól
felvilágosítást kérhet, a kamara irataiba betekinthet; intézkedést javasolhat
a küldöttgyûlésnek. Az ellenõrzés során a számvizsgáló bizottságot megilletõ
jogosultságokat a Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamara Alapszabálya határozza
meg.
A szakbizottság
23. §
A küldöttgyûlés a szakértõkbõl szakbizottságot választ. A szakbizottság
eljárási rendjét, feladatait a Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamara Alapszabá-
lya határozza meg.
IV. Fejezet
A kamarai tisztségviselõk választása,
megbízatásának megszûnése
24. §
(1) A kamarai tisztségviselõket az igazságügyi szakértõi kamara tagjai
közül négy éves idõtartamra titkosan választják. Azonos tisztségre a kamarai
tag legfeljebb két egymást követõ alkalommal választható meg.
(2) A tisztségviselõk megbízatása az új tisztségviselõk megválasztásának
napján szûnik meg. Ha a tisztségviselõ megbízatása egyéb okból elõbb szûnik
meg, a választására jogosult szerv a megbízatás megszûnésétõl számított 30
napon belül megválasztja az új tisztségviselõt.
25. §
(1) A tisztségviselõ megbízatása megszûnik a tisztségviselõ lemondásával,
visszahívásával, kamarai tagságának megszûnésével, valamint a megbízatás
idejének lejártával.
(2) A tisztségviselõ visszahívását az õt megválasztó szerv tagjainak
egytizede, a területi kamara vagy a Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamara
tisztségviselõje kezdeményezheti.
(3) A visszahívásról - titkos szavazással - az a testület dönt, amelyik a
tisztségviselõt megválasztotta, a kezdeményezéstõl számított 30 napon belül.
V. Fejezet
Felelõsségi szabályok
Etikai vétség
26. §
Etikai vétséget követ el az a szakértõ,
a) aki az igazságügyi szakértõi tevékenység gyakorlásából eredõ, jogsza-
bályban meghatározott kötelességét megszegi, vagy e tevékenység etikai szabá-
lyait megsérti,
b) a kamarai tagdíjat nem fizeti meg.
Büntetések
27.§
(1) Az etikai vétséget elkövetõ szakértõvel szemben kiszabható büntetések
a következõk:
a) figyelmeztetés,
b) megrovás,
c) pénzbírság,
d) a kamarából való kizárás.
(2) A kamarából való kizárás esetén a területi elnökség, illetve a Magyar
Igazságügyi Szakértõi Kamara elnöksége kezdeményezi a szakértõnek a név-
jegyzékbõl való törlését.
28.§
(1) A pénzbírság összege a - büntetés kiszabásának évében esedékes - évi
kamarai tagdíj ötszöröséig terjedhet.
(2) A pénzbírság felhasználására a Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamara
Alapszabályának rendelkezései az irányadók.
Elévülés
29.§
(1) Nem indítható etikai eljárás, ha azt az eljárás kezdeményezésére jogo-
sult az etikai vétségnek a tudomására jutásától számított hat hónap alatt nem
kezdeményezi, vagy a cselekmény befejezése óta két év eltelt.
(2) Az az etikai vétség, amely bûncselekmény törvényi tényállását való-
sítja meg, a bûncselekménnyel együtt évül el.
Eljáró szervek
30.§
(1) A szakértõ etikai ügyében elsõ fokon annak a területi kamarának az
etikai tanácsa jár el, amelynek tagja az eljárás alá vont szakértõ; másodfokon
a Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamara etikai tanácsa jár el. Az elsõ fokú
etikai tanács három tagból, a másodfokú etikai tanács öt tagból áll.
(2) Az etikai tanács munkájának elõkészítését, a vizsgálat lefolytatását
vizsgálóbiztos végezheti. A vizsgálóbiztost az etikai tanács elnöke jelöli ki.
Kizáró okok
31.§
Az etikai tanács tagjaként nem járhat el,
a) aki ellen etikai, fegyelmi vagy büntetõ eljárás van folyamatban, ennek
jogerõs befejezéséig; ha az eljárás során a szakértõt elmarasztalják, az
etikai bizottsági tagsága megszûnik,
b) aki az eljárás alá vont szakértõ hozzátartozója,
c) akinek a tanúkénti meghallgatása az eljárásban szükségessé válhat,
d) az a vizsgálóbiztos, aki az ügyben eljárt,
e) aki az eljárást kezdeményezte,
f) akitõl az ügy elfogulatlan elbírálása egyéb okból nem várható.
32.§
(1) Az etikai tanácsba jelölt tag, illetve a vizsgálóbiztos haladéktalanul
köteles bejelenteni, ha vele szemben kizáró ok áll fenn.
(2) Ha olyan körülmény merül fel, amely a vizsgálóbiztosnak, az etikai ta-
nács elnökének, illetõleg tagjának elfogulatlanságát kétségessé teszi, az
eljárás alá vont szakértõ elfogultsági kifogást terjeszthet elõ.
(3) A kizáró okról az etikai bizottság elnöke határoz. Ha az etikai tanács
határozatképtelenné válik, az etikai bizottság elnöke új etikai tanácsot jelöl
ki.
Az etikai eljárás megindítása
33.§
(1) Etikai vétség alapos gyanúja esetén a területi elnökség, a területi
kamara elnöke, illetve a Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamara elnöksége vagy a
Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamara elnöke kezdeményezi az eljárás megin-
dítását; az etikai bizottság elnöke kijelöli az eljáró etikai tanácsot.
(2) Az etikai tanács 15 napon belül határozattal dönt az eljárás megin-
dításáról. Errõl az etikai tanács elnöke haladéktalanul tájékoztatja az
eljárás alá vont szakértõt, és közli vele az etikai eljárás okát is.
(3) Egyszerû ügyben - ha az etikai vétség egyértelmû, és az eljárás alá
vont szakértõ azt elismeri - az etikai tanács elnöke azonnal tárgyalást tûz
ki, vagy az etikai tanács a 27.§ (1) bekezdésének a)-b) pontjában
meghatározott büntetést alkalmazza.
Etikai vizsgálat
34.§
(1) A vizsgálóbiztos feladata a tényállás megállapításához szükséges
körülmények tisztázása. Ennek érdekében meghallgathatja az eljárás alá vont
személyt, a tanúkat, szakértõ közremûködését veheti igénybe, és egyéb bizo-
nyítást végezhet. Az eljárási cselekményrõl jegyzõkönyvet kell felvenni.
(2) A vizsgálóbiztos eljárásának nem akadálya, ha az eljárás alá vont
szakértõ a meghallgatáson nem jelenik meg, vagy nem nyilatkozik. Errõl a
szakértõt tájékoztatni kell.
(3) A vizsgálóbiztos az eljárásának eredményérõl jelentést készít az
etikai tanács részére, a jelentéshez csatolni kell az iratokat. A
vizsgálóbiztost az etikai tanács meghallgathatja.
Az elsõ fokú etikai tanács eljárása
35.§
Az etikai tanács a vizsgálóbiztos jelentésének beérkezése után a következõ
intézkedéseket teheti meg:
a) a vizsgálat kiegészítését rendeli el, és az iratokat visszaküldi a
vizsgálóbiztosnak,
b) kitûzi a tárgyalást,
c) a tárgyalás mellõzésével a 27.§ (1) bekezdésének a)-b) pontjában
meghatározott büntetést alkalmazza,
d) az eljárást megszünteti.
36.§
(1) A tárgyalásra az eljárás alá vont szakértõt és a képviselõjét meg kell
idézni.
(2) Ha az eljárás alá vont szakértõ szabályszerû idézés ellenére nem
jelent meg a tárgyaláson, azt a távollétében is meg lehet tartani. Errõl a
szakértõt az idézésben tájékoztatni kell.
(3) Az eljárás alá vont szakértõ és képviselõje az eljárásra, valamint a
bizonyítékokra nyilatkozatot tehet, az iratokba betekinthet, a tanúhoz és a
szakértõhöz kérdést intézhet; további bizonyítási indítványt terjeszthet elõ
az eljárás bármely szakaszában.
37.§
Az etikai tanács elnöke vezeti a tárgyalást, gondoskodik a tárgyalás
rendjének fenntartásáról, kihirdeti a határozatokat.
Az etikai tanács határozata
38.§
(1) A tanácskozás és a szavazás zárt ülésen történik.
(2) Az etikai tanács a határozatát szótöbbséggel hozza. Utolsóként az
etikai tanács elnöke szavaz.
39.§
Az etikai tanács határozatában az eljárást megszünteti, vagy az eljárás
alá vont szakértõt vétkesnek nyilvánítja, és büntetést szab ki; dönt az
eljárási költségek viselésérõl.
40.§
(1) A határozatot és indokait szóban ki kell hirdetni, és 15 napon belül
az eljárás alá vont szakértõ, képviselõje, valamint az eljárás kezdeményezõje
részére kézbesíteni kell.
(2) A határozatot az etikai tanács elnöke és tagjai írják alá.
Jegyzõkönyv
41.§
(1) A tárgyalásról jegyzõkönyvet kell készíteni. A jegyzõkönyvet az etikai
tanács elnöke és a jegyzõkönyvvezetõ írja alá.
(2) A jegyzõkönyvvezetõ kizárására a 31.§-ban foglaltak megfelelõen
irányadók.
Fellebbezés
42.§
(1) Az elsõ fokú etikai tanács határozata ellen az eljárás alá vont
szakértõ, képviselõje és az eljárás kezdeményezõje fellebbezéssel élhet a
másodfokú etikai tanácshoz.
(2) A fellebbezést az elsõ fokú határozat kézbesítésétõl számított 15
napon belül kell az elsõ fokú etikai tanácsnál benyújtani, és elõ kell
terjeszteni a fellebbezés indokait is.
(3) A határozat végrehajtására a fellebbezés halasztó hatályú.
(4) Az elsõ fokú etikai tanács a fellebbezési határidõ lejártával a
fellebbezést és az ügy iratait a másodfokú etikai tanácshoz felterjeszti.
A másodfokú etikai tanács eljárása
43.§
(1) A másodfokú etikai tanács a fellebbezést elutasítja, ha az nem a jogo-
sulttól származik, vagy nem határidõben nyújtották be.
(2) A másodfokú etikai tanács a fellebbezést tárgyaláson bírálja el. A
fellebbezési tárgyalást a másodfokú etikai tanács elnöke tûzi ki.
(3) A tárgyaláson ismertetni kell az elsõ fokú eljárás iratait és a
fellebbezésben foglaltakat.
(4) Ha a bizonyítás kiegészítése szükséges, azt a másodfokú etikai tanács
az elsõ fokú etikai tanács útján is foganatosíthatja.
44.§
(1) A másodfokú etikai tanács a határozatát és annak indokait szóban
kihirdeti.
(2) Ha az elsõ fokú határozat jogszabálysértõ vagy megalapozatlan - a
tényállás nincs felderítve, vagy hiányos, ellentétes az iratok tartalmával,
illetõleg helytelen ténybeli következtetést tartalmaz -, a másodfokú etikai
tanács az elsõ fokú határozatot hatályon kívül helyezi, és az elsõfokú etikai
tanácsot új eljárásra utasítja.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott eseten kívül a másodfokú etikai tanács
a fellebbezés keretei között az ügy érdemében határoz, a határozata vég-
rehajtható.
(4) A másodfokú eljárásban az elsõ fokú eljárás szabályait megfelelõen
kell alkalmazni.
(5) A másodfokú határozat ellen az eljárás alá vont szakértõ, a
képviselõje és az eljárás kezdeményezõje a kézbesítéstõl számított 30 napon
belül a közigazgatási perekre (Pp. XX. fejezet) irányadó szabályok szerint
bírósághoz fordulhat. A bíróság a kamarai határozatot megváltoztathatja.
A büntetõ eljárással kapcsolatos intézkedések
45.§
(1) Az etikai tanács elnökét bûncselekmény alapos gyanúja esetén
feljelentési kötelezettség terheli.
(2) A büntetõ eljárás jogerõs befejezéséig az etikai eljárást fel kell
függeszteni.
(3) A büntetõ ügyben eljáró hatóság a szakértõ ellen indított büntetõ
eljárásról a területi elnökséget értesíti.
Új eljárás kezdeményezése
46.§
A jogerõs határozat meghozatalát követõen a területi elnökség, a területi
kamara elnöke, a Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamara elnöksége, elnöke vagy a
szakértõ új eljárást kezdeményezhet a szakértõ javára, ha olyan tényre vagy
bizonyítékra, illetve olyan jogerõs bírói vagy más hatósági határozatra hivat-
kozik, amelyet az etikai tanács nem bírált el - feltéve, hogy az elbírálás
esetén a határozatra lényeges kihatással lett volna. Új eljárásnak van helye
akkor is, ha az alapügyben az etikai tanács tagja a kötelességét a Büntetõ
Törvénykönyvbe ütközõ módon megszegte.
Költség
47.§
(1) Az eljárás költségét a kamara elõlegezi.
(2) Ha az etikai eljárás során a szakértõ felelõsségét megállapították,
köteles az eljárás költségét egészben vagy részben megtéríteni.
A határozat megküldése
48.§
Az etikai tanács a jogerõs határozatát megküldi a területi elnökségnek.
VI. Fejezet
Törvényességi felügyelet
49.§
(1) Az igazságügy-miniszter törvényességi felügyeletet gyakorol a kamara
tevékenysége felett.
(2) Az igazságügy-miniszter a törvényességi felügyeleti jogkörében
a) ellenõrzi, hogy a területi kamarák és a Magyar Igazságügyi Szakértõi
Kamara tevékenysége megfelel-e a jogszabályoknak és az Alapszabálynak;
b) jóváhagyja a Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamara Alapszabályát.
(3) Az igazságügy-miniszter
a) a területi kamara és a Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamara
jogszabállyal ellentétes határozatát hatályon kívül helyezheti;
b) ismételt és súlyos jogszabálysértés esetén a területi kamara vagy egyes
szervei mûködését felfüggesztheti. Ha az igazságügy-miniszter a területi
kamara mûködését felfüggesztette, felügyelõ biztost rendel ki a területi
kamara hatáskörébe tartozó feladatok elvégzésére.
VII. Fejezet
Záró rendelkezések
50.§
(1) Ez a törvény a kihirdetését követõ második hónap 1. napján lép
hatályba.
(2) A területi kamarákat és a területi elnökségeket e törvény hatályba-
lépését követõ 6 hónapon belül meg kell alakítani. A területi kamarák megala-
kulásától számított 3 hónapon belül létre kell hozni a Magyar Igazságügyi
Szakértõi Kamarát és szerveit.
(3) A törvény alkalmazása során hozzátartozón a Pp. 13.§-ának (2)
bekezdése szerinti hozzátartozót kell érteni.
T/1538/17.. számú
EGYSÉGES JAVASLAT
az igazságügyi szakértõi kamaráról szóló törvényjavaslatról
Dr. Vastagh Pál
Budapest, 1995. december 6.