ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Módosító javaslat!
Dr. Gál Zoltán Úrnak
az Országgyûlés elnökének
Helyben
Tisztelt Elnök Úr !
A Házszabály 94. § (1) bekezdése és 102. § (1) bekezdése alapján a tûz
elleni védekezésrõl , a mûszaki mentésrõl és a tûzoltóságról szóló T/1544..
számú törvényjavaslathoz az alábbi
módosító javaslatot
terjesztem elõ:
Az V. fejezet A tûzoltóság 31. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"(1) A hivatásos önkormányzati tûzoltóság a községekben, a városokban, a
megyei jogú városokban és a fõvárosban a[z] telepûlési képviselõ-testület
(közgyûlés) döntése alapján az önkormányzat intézményeként mûköd[ik]het."
Indokolás
A törvényjavaslat eredeti megfogalmazása szerint a hivatásos önkormányzati
tûzoltóság -függetlenül a települési önkormányzat legfõbb döntéshozó
szervének, a képviselõ-testületnek, illetve a közgyûlésnek a döntésétõl- az
önkormányzat intézményeként mûködik.
Ezzel a javaslat a döntéstõl függetlenül kötelezõvé teszi az önkormányzat
számára a tûzoltóság, mint intézmény létrehozását.
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 9. § (4) bekezdése
feljogosítja a képviselõ-testületet arra, hogy a feladatkörébe tartozó
közszolgáltatások céljából önkormányzati intézményt, vállalatot, más
szervezetet alapíthasson. Az Ötv. 81. § (1) bekezdése értelmében pedig az
önkormányzat a helyi lakosság szükségleteibõl és a jogszabályokból adódó
feladatait saját költségvetési szerv útján, más gazdálkodó szervezet
támogatásával, illetve egyéb módon látja el, továbbá az önkormányzat
feladataihoz igazodóan választja meg a gazdálkodás formáit és a pénzügyi
elõírások keretei között önállóan alakítja ki az érdekeltségi szabályokat.
Vagyis az idézett törvény nem csak az intézményalapítás jogát, hanem a
feladatellátás egyéb módjának választási jogát is elismeri.
A törvényjavaslat szerint a központi normatíva csupán a fenntartási,
üzemeltetési költségeket fedezi, a szükségessé váló beruházások, felújítások
megvalósítására csupán pályázat útján elnyert támogatásra van lehetõség. (
Ismerve a mai gazdasági helyzetet, elõre látható, hogy a pályázatra
elkülönített pénzösszeg csak a pályázni kívánt összegek töredékét fogja
fedezni, valamint felmerül a kérdés, hogy mi történik akkor, ha a pályázat
benyújtásának határidejét követõen valamely berendezés, felszerelés pótlásra
szorul, akkor erre mikor és milyen forrásból kerülhet sor. )
A hivatásos önkormányzati tûzoltóságok tárgyi és költségvetési átadás-
átvételének rendjérõl szóló 59/1995. (V.30.) Korm.rend. 2. § (1) bekezdése úgy
rendelkezik, hogy a rendeletben foglalt eszközök, vagyontárgyak a hivatásos
önkormányzati tûzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat számára akkor adható
át, ha a fenntartó gondoskodik a tûzoltóság önkormányzati költségvetési
szervként történõ megalapításáról. A feltételesen megfogalmazott átadási
lehetõség alapján a helyi önkormányzat nem köteles a tûzoltóságot
költségvetési szervként létrehozni . ( Így a törvényjavaslat és a
kormányrendelet ellentétes rendelkezéseket tartalmaz. )
A központi gazdálkodás körébe tartozó kiadásokra a központi költségvetésnek
kellene fedezetet biztosítani a költségvetési törvényben foglaltaknak
megfelelõen, vagyis az önkormányzatra hárított újabb feladat teljes anyagi
hátterének központi forrásból történõ biztosítására lenne szükség.
Figyelembe kell venni az Ötv. 1. § (5) bekezdését is, mely szerint törvény a
helyi önkormányzatnak kötelezõ feladat- és hatáskört is megállapíthat, továbbá
a kötelezõen ellátandó önkormányzati feladat- és hatáskörök meghatározásával
egyidejûleg az Országgyûlés biztosítja az ellátásukhoz szükséges anyagi
feltételeket és dönt a költségvetési hozzájárulás mértékérõl és módjáról. Az
elmúlt évek során a jogszabályok egyre több feladatot hárítottak át az
önkormányzatokra anélkül, hogy azok ellátásának tényleges fedezetét
biztosították volna.
A települési önkormányzatok legfontosabb feladata a helyi lakosság igényeihez
igazodó feladatellátás és közszolgáltatás biztosítása lenne, de a kötelezõ
feladatok növekedésével egyre kevésbé lehet figyelembe venni a lakossági
igényeket, így az önkormányzatok rövid idõn belül egy pusztán
alapszolgáltatásokat kínáló és lehetõségeik szerint teljesítõ szolgáltatóvá
válnak. A sokasodó kötelezõ feladatok így azzal a következménnyel is járnak,
hogy önként vállalt feladatot nem is tud felvállalni az önkormányzat, mivel
törvényi elõírás, hogy az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem
veszélyeztetheti a törvény által kötelezõen elõírt önkormányzati feladat- és
hatáskörök ellátását. [Ötv. 1.§ (4) bek. ]
Az máris megállapítható, hogy a költségvetési hozzájárulás ezen feladat
ellátásának fedezetét csak részben biztosítja, a további szükséges fedezetet
az önkormányzatnak kell elõteremtenie. A nem elégséges költségvetési
hozzájárulás mellett nehezíti az önkormányzatok helyzetét az is, hogy a
tûzoltóság mûködtetéséhez szükséges tárgyi (elsõsorban ingatlan) vagyon
juttatás sem biztosított.
A törvényjavaslat 47. § (3) bekezdése szerint ugyanis a hivatásos
önkormányzati tûzoltóságok használatában lévõ állami tulajdonú ingatlanok és
ingóságok térítésmentesen a fenntartó önkormányzatok tulajdonába kerülnek,
ugyanezen § (4) bekezdése pedig akként rendelkezik, hogy a megyei
önkormányzatok tulajdonában lévõ ingatlanok és ingóságok -megegyezés esetén-
térítésmentesen a hivatásos önkormányzati tûzoltóságot fenntartó önkormányzat
tulajdonába adhatók.
Itt egy véletlenszerû vagyonjuttatásról van szó, vagyis amíg az állami
tulajdonú vagyon minden további nélkül, törvény alapján önkormányzati
tulajdonba kerül, addig a megyei önkormányzat döntési körébe tartozik, hogy a
tulajdonában álló vagyont a települési önkormányzat tulajdonába adja-e. Nyitva
marad tehát az a kérdés, hogy -a megyei és a települési önkormányzat
megegyezésének hiányában- miként fog vagyonhoz jutni a hivatásos tûzoltóságot
fenntartó önkormányzat. Ez pedig jogbizonytalanságot eredményez.
A korábban hivatkozott kormányrendelet is csupán átadásról, s nem tulajdonba
adásról rendelkezik, így a megyei önkormányzat tulajdonában lévõ ingatlanokon
pusztán használati jogot szereznének a települési önkormányzatok. Legtöbb
esetben ezek az ingatlanok igen leromlott állapotban vannak, s máris szükséges
felújításuk, korszerûsítésük. A munkálatok költségeit a helyi önkormányzatnak
kell finanszíroznia, így az a furcsa helyzet áll elõ, hogy több milliós
beruházást kell eszközölnie más tulajdonában álló ingatlanba.
Mindezek alapján a törvényi szabályozás nem felel meg a törvényjavaslat
indokolásában foglalt azon kitételnek, hogy a javaslat 47. §-a a tûzoltóságok
használatában, kezelésében, illetõleg tulajdonában álló ingó- és ingatlan
vagyontárgyak sorsát kívánja megnyugtató módon szabályozni. Viszonylag
megnyugtató megoldást csak a vagyontárgyak általános körû települési
önkormányzati tulajdonba adása jelentené, amely jelentõsen elõsegítené a
képviselõ-testület döntését a tûzoltóság, mint költségvetési szerv létrehozása
tárgyában. Amennyiben nem kíván ilyen intézményt létrehozni, a tûzoltóság
továbbra is állami tûzoltóságként mûködik.
A javasolt módosítás elfogadásával a képviselõ-testület, illetve a közgyûlés -
törvényben biztosított jogánál fogva- belátása szerint és anyagi
lehetõségeinek ismeretében, a helyi viszonyokat és igényeket is figyelembe
véve dönthetne a tûzoltóság, mint intézmény létrehozásának kérdésében.
Budapest, 1996. március 08.
Dr. Rapcsák András
országgyûlési képviselõ
KDNP