1
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
KORMÁNYA
T/1544/380.. szám
EGYSÉGES JAVASLAT
a tûz elleni védekezésrõl,
a mûszaki mentésrõl és a tûzoltóságról
Ellenjegyezte:
Kuncze Gábor
belügyminiszter
Budapest, 1996. április 18.
Az Országgyûlés az Alkotmányból és a nemzetközi szerzõdésekbõl eredõ feladatok
teljesítése érdekében, az élet és vagyonbiztonságot veszélyeztetõ tüzek
megelõzése, a tûzeseteknél, a mûszaki mentéseknél való segítségnyújtás és a
tûz elleni védekezésben résztvevõk jogainak, kötelezettségeinek, valamint a
védekezés szervezeti, irányítási rendjének, személyi, tárgyi és anyagi
feltételeinek szabályozására a következõ törvényt alkotja:
I. fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A törvény hatálya
1. §
(1) A törvény hatálya kiterjed
a/ a Magyar Köztársaság területén tartózkodó magánszemélyekre;
b/ a Magyar Köztársaság területén levõ jogi személyekre, magán- és jogi
személyek jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezeteire, ha ezekre
vonatkozóan jogszabály, vagy nemzetközi szerzõdés másként nem rendelkezik,
ezek hiányában a viszonosság irányadó;
c/ a Magyar Köztársaság területén folytatott, a tûzvédelemre kiható
valamennyi tevékenységre és a tûzoltóság által végzett mûszaki mentésre.
(2) A diplomáciai vagy nemzetközi jogon alapuló mentességet élvezõ személyekre
a nemzetközi szerzõdésekben foglaltak, ezek hiányában a viszonosság az
irányadó.
(3) A viszonosság fennállása tekintetében az igazságügy-miniszter, a
külügyminiszter és a belügyminiszter együttes nyilatkozata az irányadó.
(4) A törvény hatálya nem terjed ki a Magyar Honvédség létesítményeire és a
bányák föld alatti részeire.
2 . §
(1) A tûzvédelemmel és a mûszaki mentéssel kapcsolatos kötelezettségeket az e
törvény hatálya alá tartozóknak a jogszabályokban és kötelezõen alkalmazandó
szabványokban meghatározottak szerint kell megvalósítani.
(2) A tûzoltás és a mûszaki mentés azon önkormányzatok kötelezõ
közszolgáltatási feladata, amelyek készenléti szolgálatot ellátó hivatásos
önkormányzati vagy önkéntes tûzoltósággal rendelkeznek.
(3) A tûzoltás és a mûszaki mentés az e törvényben meghatározott kivételekkel
térítésmentes.
(4) A hivatásos, az önkéntes és a létesítményi tûzoltóságok a tûzvédelmi és
mûszaki mentési feladataik ellátása során kötelesek egymással együttmûködni.
3. §
A hivatásos állami, a hivatásos önkormányzati, az önkéntes és a létesítményi
tûzoltóság (a továbbiakban együtt: tûzoltóság) a tûz oltása, illetõleg a
mûszaki mentés érdekében a személyes szabadságra, a magánlakás
sérthetetlenségére és a tulajdonra vonatkozó alkotmányos jogokat - az e
törvényben meghatározottak szerint - olyan mértékben korlátozhatja, amely
arányban áll az élet, a testi épség és anyagi javak védelmével.
Értelmezõ rendelkezések
4. §
E törvény alkalmazásában
a/ tûz (tûzeset): az az égési folyamat, amely veszélyt jelent az életre,
a testi épségre vagy az anyagi javakra, illetve azokban károsodást okoz;
b/ tûz elleni védekezés (a továbbiakban: tûzvédelem) a tûzesetek
megelõzése, a tûzoltási feladatok ellátása, a tûzvizsgálat, valamint ezek
feltételeinek biztosítása;
c/ tûzmegelõzés: a tüzek keletkezésének megelõzésére, továbbterjedésének
megakadályozására, illetõleg a tûzoltás alapvetõ feltételeinek biztosítására
vonatkozó, a létesítés és a használat során megtartandó tûzvédelmi
jogszabályok, szabványok, hatósági elõírások rendszere és az azok
érvényesítésére irányuló tevékenység;
d/ tûzvédelmi megfelelõségi tanúsítvány: az az irat, amely igazolja,
hogy az építési anyag, szerkezet, építési mód, tûz- vagy robbanásveszélyes
anyag - a robbanó- és a robbantóanyag kivételével - készülék, gép, berendezés,
technológia, tûzoltótechnikai eszköz és oltóanyag megfelel a jogszabályokban,
szabványokban meghatározott tûzvédelmi követelményeknek;
e/ tûzoltási feladat: a veszélyeztetett személyek mentése, a tûz
terjedésének megakadályozása, az anyagi javak védelme, a tûz eloltása és a
szükséges biztonsági intézkedések megtétele, továbbá a tûz közvetlen
veszélyének elhárítása;
f/ tûzvizsgálat: a tûzoltóságnak azon szakmai tevékenysége, amely a tûz
keletkezési idejének, helyének és okának felderítésére irányul;
g/ mûszaki mentés: természeti csapás, baleset, káreset, rendellenes
technológiai folyamat, mûszaki meghibásodás, veszélyes anyag szabadba jutása
vagy egyéb cselekmény által elõidézett veszélyhelyzet során az emberélet, a
testi épség és az anyagi javak védelme érdekében a tûzoltóság részérõl - a
rendelkezésére álló, illetõleg az általa igénybe vett eszközökkel - végzett
elsõdleges beavatkozói tevékenység.
A tûzjelzés
5. §
(1) Aki tüzet vagy annak közvetlen veszélyét észleli, köteles azt
haladéktalanul jelezni a tûzoltóságnak vagy ha erre nincs lehetõsége, a
rendõrségnek vagy a mentõszolgálatnak, illetõleg a települési önkormányzat
polgármesteri hivatalának (körjegyzõségnek).
(2) A törvény hatálya alá tartozók a tûz jelzéséhez, a segítségkéréshez
híradási eszközüket kötelesek rendelkezésre bocsátani, szükség esetén
jármûveikkel segítséget nyújtani.
(3) A rendõrség, a mentõszolgálat, a polgármesteri hivatal (körjegyzõség), a
hozzá beérkezett tûzjelzést köteles haladéktalanul továbbítani az állandó
készenléti szolgálatot ellátó tûzoltósághoz.
(4) A tûzjelzés lehetõségét az állandó készenléti szolgálatot ellátó
tûzoltósághoz minden településrõl és az Országos Tûzvédelmi Szabályzatban
meghatározott létesítménybõl biztosítani kell. Az ezzel kapcsolatos költségek
a települési önkormányzatot, illetõleg a létesítmény fenntartóját terhelik.
Több fenntartó esetén az érdekeltek a költségeket érdekeltségük arányában
viselik.
(5) Tûzjelzés céljára a településen mindenki által bármikor igénybe vehetõ
nyilvános távbeszélõ állomást kell üzemben tartani.
(6) Az állandó készenléti szolgálatot ellátó tûzoltóságnál az ügyeleti
szolgálati helyen távbeszélõ és más, attól független hírközlõ berendezést
kell üzemeltetni. A tûz és káreset jelzésének fogadására összevont ügyelet is
létesíthetõ.
(7) A tûzjelzés díjtalan és más hívásokkal szemben elsõbbséget élvez.
A tûzoltás
6. §
(1) A törvény hatálya alá tartozók a tûzoltásban, a mûszaki
mentésben - ellenszolgáltatás nélkül - életkoruk, egészségi, fizikai állapotuk
alapján elvárható személyes részvétellel, adatok közlésével kötelesek
közremûködni.
(2) Azokat a változásokat, amelyek a településen, illetõleg a létesítményben a
tûzoltást befolyásolhatják (út, közmûvezetékek elzárása, forgalom elterelése
stb.) a kezdeményezõ vagy az elhárításért felelõs szerv haladéktalanul köteles
az állandó készenléti szolgálatot ellátó hivatásos önkormányzati, illetõleg
önkéntes tûzoltóságnak szóban azonnal és írásban is bejelenteni.
7. §
(1) A tûz oltásának felelõs vezetõje a tûzoltásvezetõ, aki csak a tûzoltóság
tagja lehet. A tûzoltás színhelyén más személy csak a tûzoltásvezetõ elõzetes
egyetértésével intézkedhet.
(2) A tûzoltásvezetõ a tûzoltáshoz:
a/ a fegyveres erõk, a rendõrség, a polgári védelem, a vám- és
pénzügyõrség, a büntetésvégrehajtási és a környezetvédelmi szervek, a
mentõszolgálatok és a közüzemi vállalatok kirendelését igényelheti. Ezek a
szervek, ha az az alapfeladataik ellátását nem veszélyezteti, kötelesek eleget
tenni a kirendelésnek;
b/ magánszemélyeket a tûz oltásában és a mentési munkálatokban, az
életkoruk, egészségi és fizikai állapotuk alapján elvárható közremûködésre
kötelezhet;
c/ az a) alpontban nem említett jogi személyeket, valamint a magán- és
jogi személyek jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezeteit a tûz oltásában
és a mentési munkálatokban való közremûködésre kötelezhet;
d/ az a/-c/ pontban felsoroltak jármûveit, eszközeit, felszereléseit,
anyagait igénybe veheti;
e/ elrendelheti a Riasztási és Segítségnyújtási Tervben meghatározott
tûzoltóságok riasztását;
f/ igényelheti az e/ ponton kívüli tûzoltóságok riasztását;
g/ a karitatív szervezetek egységeinek közremûködését kérheti,
h/ elrendelheti, hogy a tûzoltásban résztvevõk - az 1. § (2) bekezdésében
foglaltakra figyelemmel - magánlakásba, illetõleg jogi személyek, a
magánszemélyek és a jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezetek
tulajdonában, használatában, kezelésében álló területre, létesítménybe,
épületbe, helyiségbe bontással is behatolhassanak.
(3) A tûzoltásvezetõ a tûz által veszélyeztetett és a tûz oltásához szükséges
területen minden tevékenységet korlátozhat, megtilthat, elrendelheti az
illetéktelen vagy a veszélyeztetett személyek, valamint az anyagi javak
eltávolítását, a terület kiürítését.
(4) A (2) bekezdés a/ pontjában felsorolt szervek egységeinek a tûzoltásvezetõ
csak a jelenlevõ parancsnokaik, illetve vezetõik útján adhat utasítást a
tûzoltásban való közremûködésre.
8. §
(1) A tûzoltóság által a tûzoltás, a mûszaki mentés vagy az ezzel kapcsolatos
gyakorlatok során okozott kár, illetõleg a tûzjelzésben, tûzoltásban, mûszaki
mentésben közremûködõknek a közremûködésükkel, jármûveik, eszközeik,
felszereléseik igénybevételével közvetlen összefüggésben keletkezett, más
forrásból meg nem térülõ kárának megtérítésére - az elmaradt haszon
kivételével - ha e törvény kivételt nem tesz, a Polgári Törvénykönyv
szabályait kell alkalmazni.
(2) Nem kell megtéríteni annak a kárát, aki a tüzet szándékosan vagy súlyos
gondatlanságból okozta.
(3) A kártérítési, illetve kártalanítási ügyekben a kárt okozó tûzoltóság
fenntartója jár el.
(4) Köteles a tûzoltással, mûszaki mentéssel és ezek jelzésével kapcsolatosan
keletkezett költségek megtérítésére az, aki:
a/ a beavatkozást igénylõ eseményt szándékosan okozta;
b/ a tûzoltásra vagy a mûszaki mentésre vonatkozóan szándékosan
megtévesztõ jelzést adott.
A mûszaki mentés
9. §
A mûszaki mentések jelzésére, a jelzés feltételeinek biztosítására, a mûszaki
mentésben való részvételre, irányítására, - ha jogszabály eltérõen nem
rendelkezik - az 5-7. §-okban foglaltakat kell értelemszerûen alkalmazni.
10. §
(1) A tûzoltáson és a mûszaki mentésen kívül a tûzoltóság egyéb beavatkozást
az érdekelt kérelmére és költségére végezhet.
(2) A tûzoltási és a mûszaki mentési eszközök térítés ellenében történõ
igénybevétele csak a riaszthatóság megtartása mellett történhet.
II. fejezet
A TÛZMEGELÕZÉSI FELADATOK
Tûzvédelmi hatósági feladatok
11. §
A tûzvédelmi hatóság külön jogszabályban meghatározott esetekben engedélyezõ,
tiltó és korlátozó intézkedéseket tesz, a tûzesettel kapcsolatban hatósági
bizonyítványt ad ki, valamint a tûzvédelmi kötelezettségeiket megsértõkkel
szemben tûzvédelmi bírságot szab ki.
12. §
(1) Tûzvédelmi hatóságként a 13. §-ban meghatározott kivételekkel elsõ fokon
a települési önkormányzat jegyzõje (körjegyzõ), fõvárosban a fõjegyzõ,
másodfokon a megyei, fõvárosi közigazgatási hivatal vezetõje jár el.
(2) A tûzvizsgálatban, a tûzvédelmi ellenõrzés során és a szakhatósági
ügyekben az illetékes önkormányzati tûzoltóparancsnok jár el.
13. §
(1) Az új tûzoltótechnikai eszközök és oltóanyagok gyártásának,
forgalmazásának, a meglévõk módosításának engedélyezése, valamint a
jogszabályban, szabványban meghatározott tûzvédelmi követelményektõl való
eltérés ügyében tûzvédelmi hatóságként elsõ fokon az országos parancsnok,
másodfokon a belügyminiszter jár el.
(2) Az új építési anyag, szerkezet, építési mód, tûz- vagy robbanásveszélyes
anyag - a robbanó és robbantó anyag kivételével -, készülék, gép,berendezés,
technológia alkalmazásának, gyártásának engedélyezéséhez az országos
parancsnok egyetértése szükséges.
(3) Az (1) és a (2) bekezdésben foglalt esetekben a hatósági engedély,
illetõleg az egyetértés csak megfelelõségi tanúsítvány megléte esetén adható
meg.
A tûzvizsgálat
14. §
(1) A tûzvizsgálatot a tûzoltásvezetõnek kell megkezdenie, aki bûncselekmény
gyanúja esetén értesíti az illetékes rendõri szervet.
(2) A tûzoltóság a rendõrség kiérkezéséig köteles biztosítani a tûzeset
helyszínét, továbbá azoknak a dolgoknak a megõrzését, amelyek a bûncselekmény
gyanújának bizonyítékául szolgálhatnak.
III. fejezet
A MAGÁNSZEMÉLYEK, A JOGI SZEMÉLYEK VALAMINT A
MAGÁN- ÉS JOGI SZEMÉLYEK JOGI SZEMÉLYISÉGGEL NEM RENDELKEZÕ SZERVEZETEINEK
TÛZVÉDELEMMEL ÉS MÛSZAKI MENTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATAI
A magánszemélyek tûzvédelemmel és mûszaki mentéssel
kapcsolatos feladatai
15. §
(1) A magánszemélyeknek meg kell ismerniük és meg kell tartaniuk, illetõleg
meg kell tartatniuk a tulajdonukban, használatukban levõ épületek, lakások,
jármûvek, gépek, berendezések, eszközök és anyagok használatára és
mûködtetésére vonatkozó tûzmegelõzési szabályokat.
(2) A magánszemélyek kötelesek gondoskodni az (1) bekezdésben felsoroltaknak a
jogszabályban, kötelezõen alkalmazandó szabványban meghatározott tûzvédelmi
felülvizsgálatáról és biztosítani a tûzvédelmi ellenõrzés lehetõségét.
16 .§
A magánszemélyeknek meg kell ismerniük a tûzesetek és a mûszaki mentést
igénylõ balesetek, káresetek jelzésével, továbbá a tûz oltásával és a mûszaki
mentéssel kapcsolatos kötelezettségeiket.
17. §
A magánszemélyek kötelesek gondoskodni arról, hogy a nevelésük, felügyeletük
alatt álló személyek a 15. § (1) bekezdésében foglalt tûzvédelmi ismereteket
megszerezzék és tevékenységük során ne okozzanak tüzet vagy közvetlen
tûzveszélyt.
A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek,
a jogi személyeknek, a jogi és magánszemélyek jogi
személyiséggel nem rendelkezõ szervezeteinek tûzvédelemmel
és mûszaki mentéssel kapcsolatos feladatai
18. §
(1) A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, jogi személyeknek,
a jogi és magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezeteinek a
létesítmények, az építmények, a technológiai rendszerek megvalósításával,
üzemeltetésével, fejlesztésével összhangban gondoskodniuk kell a
jogszabályokban és kötelezõen alkalmazandó szabványokban meghatározott
tûzvédelmi követelmények megtartásáról, valamint a tevékenységi körükkel
kapcsolatos veszélyhelyzetek megelõzésének és elhárításának feltételeirõl.
(2) Az (1) bekezdésben felsoroltak kötelesek:
a/ a közvetlen tûzvédelmüket szolgáló - jogszabályban, kötelezõen
alkalmazandó szabványban, hatósági határozatban elõírt - tûzvédelmi
berendezést, készüléket, felszerelést, technikai eszközt állandóan üzemképes
állapotban tartani, idõszaki ellenõrzésükrõl, valamint az oltóvíz és egyéb
oltóanyagok biztosításáról gondoskodni;
b/ a tûzoltóság részére a tûz oltására, a mûszaki mentésre szolgáló
felkészítés érdekében - elõzetes egyeztetés alapján - a helyszíni gyakorlatok
megtartását lehetõvé tenni és abban közremûködni;
c/ a tevékenységi körükkel kapcsolatos tûzesetek megelõzésének és
oltásának, valamint a mûszaki mentésnek jogszabályokban és kötelezõen
alkalmazandó szabványokban meghatározott feltételeit biztosítani;
(d) biztosítani a tûzvédelmi ellenõrzés lehetõségét.
(3) Az erdõ és a parlag tûz elleni védelme - a tûzesetek megelõzése, a
tûzoltás feltételeinek biztosítása - a tulajdonos, a kezelõ, illetve használó
feladata.
19. §
(1) A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, a jogi
személyeknek, a jogi és a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkezõ
szervezeteinek, ha a munkavégzésben résztvevõ családtagokkal együtt ötnél több
munkavállalót foglalkoztatnak, vagy ha ötvennél több személy befogadására
alkalmas létesítményt mûködtetnek, illetve a fokozottan tûz- és
robbanásveszélyes besorolás esetén és kereskedelmi szálláshelyeken tûzvédelmi
szabályzatot kell készíteniük.
(2) Az (1) bekezdésben felsoroltak kötelesek gondoskodni arról, hogy
munkavállalóik, (a munkavégzésben résztvevõ családtagjaik) a jogszabályokban,
kötelezõen alkalmazandó szabványokban foglalt elõírások szerint végezzék a
tevékenységüket, illetõleg a létesítmény, építmény, helyiség igénybevevõi a
tûzvédelmi szabályzatban foglaltakat megismerjék és megtartsák.
(3) Az (1) bekezdésben felsoroltaknak a fokozottan tûz- és robbanásveszélyes,
a tûz- és robbanásveszélyes, valamint a tûzveszélyes tûzveszélyességi
osztályba tartozó létesítményekben megfelelõ szervezettel, tûzvédelmi
szakképesítéssel rendelkezõ személlyel, illetõleg szolgáltatás igénybe
vételével kell gondoskodniuk a tûzvédelem biztosításáról.
20. §
(1) A tûzvédelmi helyzetre kiható olyan tevékenységet, amely a létesítmény, az
épület, az építmény, a helyiség vagy a szabadtér tûzveszélyességi osztályba
sorolásának megváltoztatását teszi szükségessé, annak megkezdése elõtt
legalább tizenöt nappal a kezdeményezõ az illetékes hivatásos önkormányzati
tûzoltóságnál - az új tûzveszélyességi osztályba sorolásra vonatkozó javaslat
megküldésével - köteles bejelenteni.
(2) Minden új tûz- vagy robbanásveszéllyel járó készülék, gép, berendezés,
technológia, anyag bevezetése, illetõleg alkalmazása elõtt elsõdlegesen a
gyártó, amennyiben az nem gondoskodott arról, akkor a forgalombahozó köteles a
tûzvédelmi rendelkezések megállapítása céljából szükséges vizsgálatokat
elvégezni, illetve elvégeztetni.
21. §
(1) A felelõs tervezõ köteles a tervekhez tûzvédelmi fejezetet készíteni,
amely tartalmazza a vonatkozó jogszabályokban, kötelezõen alkalmazandó
szabványokban és hatósági elõírásokban foglalt követelmények kielégítését.
(2) A kivitelezõ köteles a tervben szereplõ tûzvédelmi követelményeket a
kivitelezés során megtartani, megvalósítani, a tervezési hiányosságok
megszüntetését a felelõs tervezõnél, illetõleg a beruházónál kezdeményezni.
(3) A felelõs tervezõnek és a kivitelezõnek az (1) bekezdésben foglaltak
érvényesítésérõl írásban kell nyilatkoznia.
22. §
(1) Az általános- és középiskolákban, a szakképzõiskolákban, valamint a
felsõoktatási intézményekben a tanulmányi követelményekbe építve, továbbá a
szaktanfolyamokon, továbbképzéseken oktatni kell az általános és az egyes
szakanyagokhoz kapcsolódó tûzvédelmi ismereteket. Az oktatásról a nevelési-
oktatási intézmény és az oktatást végzõ szerv köteles gondoskodni.
(2) Jogszabályban meghatározott foglalkozási ágakban és munkakörökben csak
tûzvédelmi szakvizsgával rendelkezõ személy foglalkoztatható. A tûzvédelmi
szakvizsgáztatást az adott foglalkozási ágra (munkakörre) képesítést adó
oktatás (szaktanfolyam) keretében az oktatást végzõ köteles megszervezni.
(3) A munkáltató köteles gondoskodni a munkavállalói, illetõleg a
munkavégzésben résztvevõ családtagjai tûzvédelmi oktatásáról és rendszeres
továbbképzésérõl, valamint arról, hogy azok a munkakörükkel, tevékenységükkel
kapcsolatos tûzvédelmi ismereteket a foglalkoztatásuk megkezdése elõtt
elsajátítsák, a tûz esetén végzendõ feladataikat megismerjék.
(4) A munkáltató azt a munkavállalót, illetõleg a munkavégzésben résztvevõ
családtagot, aki a tevékenységéhez szükséges tûzvédelmi ismeretekkel,
illetõleg az elõírt tûzvédelmi szakvizsgával nem rendelkezik, az adott
tevékenységgel nem foglalkoztathatja.
IV. fejezet
A TÛZVÉDELMI ÉS A MÛSZAKI MENTÉSI TEVÉKENYSÉG,
VALAMINT A TÛZOLTÓSÁG IRÁNYÍTÁSA
A belügyminiszter irányító tevékenysége
23. §
(1) A tûzvédelem és a mûszaki mentés, valamint a tûzoltóság tevékenységének
központi irányítását a belügyminiszter gyakorolja.
(2) A belügyminiszter (1) bekezdésben meghatározott irányító jogköre - a
Magyar Honvédség létesítményei és a bányák föld alatti részei kivételével - a
tûzvédelmet és a mûszaki mentést ellátó és az abban közremûködõ valamennyi
szervre, minden tûzvédelmi és mûszaki mentési ügyre és tevékenységre kiterjed.
24. §
A belügyminiszter :
a/ elõkészíti a tûzvédelemre, a mûszaki mentésre és a tûzoltóságra
vonatkozó magasabb szintû jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi
eszközei, valamint a nemzetközi szerzõdések tervezeteit, illetõleg a
hatáskörébe tartozó rendeletalkotás és az állami irányítás egyéb jogi
eszközei útján az érdekelt miniszterekkel egyetértésben szabályozza a
tûzvédelmet és a mûszaki mentést, valamint a tûzoltóság tevékenységét;
b/ egyetértési jogot gyakorol a más miniszter által tervezett - a
tûzvédelmet, a mûszaki mentést és a tûzoltóságot érintõ - szabályozásokkal
kapcsolatban;
c/ gyakorolja a hivatásos önkormányzati tûzoltóság létesítésével,
átszervezésével és megszüntetésével kapcsolatos egyetértési jogot;
d/ meghatározza a tûzoltási, mûszaki mentési és az ezekhez kapcsolódó
tûzvédelmi technika tervezése, fejlesztése, rendszeresítése, ellenõrzése,
felülvizsgálata és javítása követelményeit;
e/ meghatározza a tûzoltóság tagjaira vonatkozó szakmai képesítési
követelményeket, a képzés rendszerét és elveit;
f/ gyakorolja a hivatásos állami és önkormányzati tûzoltóságok, valamint
a tûzoltó szakiskolák hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyával
kapcsolatban, illetõleg társadalombiztosítási ellátásáról szóló jogszabályok
alkalmazása során az illetékes minisztert megilletõ jogokat;
g/ munkáltatói jogkört gyakorol az országos parancsnok és helyettese
felett,
h/ meghatározza a tûzoltóság szakmai információs és adatszolgáltatási
rendszerét.
Az országos parancsnok tevékenysége
25. §
Az országos parancsnok figyelemmel kíséri és segíti az önkormányzatok
tûzvédelmi, mûszaki mentési és tûzoltósággal kapcsolatos tevékenységét,
koordinálja a tûzvédelmi kutatómunkát, kapcsolatot tart a tûzvédelemmel
foglalkozó köztestületek, egyesületek országos szövetségeivel.
26. §
Az országos parancsnok:
a/ irányítja az állami tûzoltóság tevékenységét;
b/ javaslatot tesz a belügyminiszter részére a tûzoltóság tevékenységére
vonatkozó szakmai mûködési elõírások, a tûzoltóság szakmai információs és
hírrendszerére, továbbá a tûzvédelmi felvilágosítás, tájékoztatás és képzés,
valamint a tûzoltóság szakmai képzése rendszerének és elveinek szabályozására,
illetõleg ellátja a tûzvédelmi és a tûzoltóképzés szakfelügyeletét;
c/ a tûzoltóság nemzetközi kapcsolatainak szervezésében való
közremûködése során együttmûködési megállapodást köt és viszonosság alapján
együttmûködik a külföldi és nemzetközi tûzvédelmi szervekkel ;
d/ közvetlen utasítást adhat a tûzoltóság egységeinek a tûzoltási és a
mûszaki mentési tevékenységre, az ezzel kapcsolatos felkészítésre és
jelentéstételre, mûködési területük elhagyására, továbbá rendkívüli készenléti
szolgálatuk elrendelésére;
e/ felügyeli a tûzoltóság szakmai tevékenységét;
f/ gyakorolja a jogszabályban részére meghatározott engedélyezési
jogkört;
g/ gyakorolja a részére belügyminiszteri rendeletben megállapított
hatásköröket;
h/ munkáltatói jogkört gyakorol a megyei tûzoltóparancsnok felett;
i/ véleményezési jogkört gyakorol a fõvárosi tûzoltóparancsnok
kinevezésénél és felmentésénél.
A megyei tûzoltóparancsnok tevékenysége
27. §
A megyei tûzoltóparancsnok
a/ irányítja a megyei tûzoltóparancsnokság tevékenységét;
b/ figyelemmel kíséri és segíti a helyi önkormányzatok tûzvédelmi,
mûszaki mentési és tûzoltósággal kapcsolatos tevékenységét;
c/ a hivatásos önkormányzati, valamint az önkéntes tûzoltóság szakmai
felügyelete során a megye területén gyakorolja a 26. § d/, - a rendkívüli
készenléti szolgálata elrendelésének kivételével - e/ és a megyei
tûzoltóparancsnokság tekintetében a g/ pontban meghatározott jogosítványokat;
d/ ellátja az önkéntes és a létesítményi tûzoltóság tevékenységének
szakmai felügyeletét, segíti a tûzoltó egyesületek szakmai munkáját;
e/ javaslatot tesz az országos parancsnoknak a hivatásos önkormányzati és
az önkéntes tûzoltóság rendkívüli készenléti szolgálatának elrendelésére,
valamint az összevont és az ellenõrzõ gyakorlatok tartására;
f/ véleményezési jogkört gyakorol a hivatásos önkormányzati tûzoltóság
parancsnokának kinevezésénél, illetve felmentésénél;
g/ véleményezési jogkört gyakorol a létesítményi tûzoltóság
parancsnokának kinevezésénél, illetve felmentésénél.
A helyi önkormányzatok tûzoltósággal kapcsolatos
tevékenysége
28. §
(1) A hivatásos önkormányzati tûzoltósággal rendelkezõ települési, fõvárosban
a fõvárosi önkormányzat képviselõtestülete:
a/ átszervezheti, megszüntetheti a belügyminiszter elõzetes
egyetértésével a hivatásos önkormányzati tûzoltóságot;
b/ elrendelheti az irányítása alá tartozó tûzoltóság rendkívüli
készenléti szolgálatát;
c/ a fõvárosban az országos parancsnok véleményének kikérésével kinevezi
és felmenti a hivatásos önkormányzati tûzoltóparancsnokot, gyakorolja a vele
kapcsolatos - jogszabályban meghatározott - munkáltatói jogköröket;
d/ az illetékes megyei tûzoltóparancsnok véleményének kikérésével
kinevezi és felmenti a hivatásos önkormányzati tûzoltóparancsnokot, gyakorolja
a vele kapcsolatos - jogszabályban meghatározott - munkáltatói jogköröket;
e/ önkéntes tûzoltóság alapításában vehet részt;
f/ beszámoltatja a hivatásos önkormányzati tûzoltóparancsnokot.
(2) A hivatásos önkormányzati tûzoltósággal nem rendelkezõ települési
önkormányzat képviselõtestülete
a/ a belügyminiszter elõzetes egyetértésével hivatásos önkormányzati
tûzoltóságot hozhat létre;
b/ önkéntes tûzoltóság alapításában vehet részt;
c/ gondoskodik az önkéntes tûzoltóság fenntartásáról, mûködtetésérõl és
fejlesztésérõl;
d/ megállapítja az önkéntes tûzoltóság fenntartásához, illetõleg a
költségvetéséhez való hozzájárulás mértékét;
e/ hozzájárulhat más tûzoltóság létesítéséhez.
29. §
(1) A településen az oltóvíznyerési lehetõségek biztosítása az önkormányzat
feladata.
(2) Az e törvény 1. § (1) bekezdés b/ pontjában felsoroltak az általuk
mûködtetett létesítmények oltóvíz ellátásáról saját maguk kötelesek
gondoskodni.
(3) Az önkormányzatok részt vesznek a lakosság tûzvédelmi felvilágosításában,
a tûzvédelmi propagandában.
V. fejezet
A TÛZOLTÓSÁG
A hivatásos állami és a hivatásos önkormányzati tûzoltóság
30. §
(1) A hivatásos állami és a hivatásos önkormányzati tûzoltóság (a
továbbiakban együtt: hivatásos tûzoltóság) egységes elvek alapján szervezett
rendvédelmi szerv.
(2) A hivatásos állami tûzoltóság országos tûzoltóparancsnokságból és megyei
tûzoltóparancsnokságokból áll. Az országos parancsnokság és a megyei
tûzoltóparancsnokság jogi személy.
(3) A hivatásos tûzoltóság központi szakmai felügyeleti szerve az országos
parancsnokság. Területi feladatait a megyei tûzoltóparancsnokságok útján látja
el.
(4) Az országos parancsnokság hatósági tevékenységet végez.
(5) Az országos és megyei tûzoltóparancsnokság
a/ ellátja, illetõleg koordinálja a tûzvédelmi oktató tevékenységet,
b/ tûzvédelmi felvilágosítást és tájékoztatást végez;
c/ jogszabályban meghatározott esetekben szakhatóságként jár el;
d/ szakértõi tevékenységet lát el;
e/ ellátja a jogszabályokban meghatározott gazdálkodási, anyagi,
pénzügyi feladatokat.
31. §
(1) A hivatásos önkormányzati tûzoltóság a községekben, a városokban, a
megyei jogú városokban és a fõvárosban az önkormányzat intézményeként mûködik.
(2) A hivatásos önkormányzati tûzoltóság
a/ tûzoltási és mûszaki mentési tevékenységet végez, illetõleg
közremûködik közvetlen tûz- és robbanásveszély esetén a biztonsági
intézkedések végrehajtásában, ennek érdekében állandó készenléti szolgálatot
tart;
b / ellátja az e törvény 12. § (2) bekezdésében, valamint a 30. § (5)
bekezdésében felsorolt tevékenységeket.
(3) A hivatásos önkormányzati tûzoltóság a (2) bekezdés b/ pontjában foglalt
feladatok ellátására is mûködtethetõ.
32. §
(1) A hivatásos tûzoltóság és a tûzoltó szakiskolák hivatásos szolgálati
viszonyban álló tagjai a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak
szolgálati viszonyáról szóló törvény hatálya alá tartoznak.
(2) A hivatásos tûzoltóság és a tûzoltó szakiskolák polgári állományú tagjai
köztisztviselõk vagy közalkalmazottak.
A tûzoltó egyesület és az önkéntes tûzoltóság
33. §
A tûzoltó egyesület a településen a tûzmegelõzési, valamint a tûzoltási és
mûszaki mentési feladatok ellátásában közremûködõ társadalmi szervezet.
34. §
(1) Az önkéntes tûzoltóság a települési önkormányzat és a tûzoltó egyesület
által közösen alapított köztestület (Ptk. 65. §), amely tûzoltási és mûszaki
mentési célokra folyamatosan igénybevehetõ készenléti szolgálatot lát el, és
önálló mûködési területtel rendelkezik. A mûködési terület megállapítását a
székhely szerinti települési önkormányzat képviselõtestülete kezdeményezi a
belügyminiszternél.
(2) Az önkéntes tûzoltóság parancsnokát a megyei tûzoltóparancsnok
véleményének kikérése mellett a köztestület nevezi ki.
(3) Az önkéntes tûzoltóság székhelye szerinti települési önkormányzat részére
a központi költségvetés az átvállalt feladattal arányos költségfedezetet
biztosítja.
A létesítményi tûzoltóság
35. §
(1) A létesítményi tûzoltóság a gazdálkodó szervezet vagy más jogi személy
tevékenységével összefüggõ tûzoltási és más mûszaki mentési feladatok
elsõdleges ellátására létrehozott és fenntartott szervezet. A létesítményi
tûzoltóságot több gazdálkodó szervezet vagy más jogi személy közösen is
létrehozhatja és fenntarthatja.
(2) A létesítményi tûzoltóság a fenntartó szervezetén belül, annak szervezeti
egységeként, gazdasági társaságként vagy közhasznú társaságként is mûködhet.
(3) A létesítményi tûzoltóság vezetõjét (parancsnokát) a munkáltató nevezi ki
és menti fel.
(4) Jogszabály a gazdálkodó szervezetet vagy más jogi személyt létesítményi
tûzoltóság mûködtetésére kötelezhet.
(5) A fenntartó szervezetén belüli létesítményi tûzoltóság fõfoglalkozású,
továbbá alkalomszerûen igénybe vehetõ létesitményi tûzoltókból is állhat.
Készenléti szolgálatot a fenntartó által meghatározottak szerint lát el.
Az önkéntes és a létesítményi tûzoltóságra vonatkozó
közös rendelkezések
36. §
Az önkéntes, illetõleg a létesítményi tûzoltóság feladatainak ellátására a 35.
§ (1) bekezdés szerint létesítésre kötelezettek megállapodást köthetnek
egymással, illetõleg a települési önkormányzattal. Az önkéntes és a
létesítményi tûzoltóság létrehozását és megszüntetését, továbbá a tûzoltói
feladatok ellátására kötött megállapodást az illetékes hivatásos önkormányzati
tûzoltóságnak be kell jelenteni.
37. §
(1) Az önkéntes és a létesítményi tûzoltónak a tûzoltás, mûszaki mentés, az
ezekre való felkészítés és a rendkívüli készenléti szolgálat idõtartamára a
munkahelyén történt munkavégzési kötelezettség alóli felmentés miatt kiesett
jövedelmét az igénybevevõ téríti meg. Ennek alapján az igénybevett önkéntes és
létesítményi tûzoltó társadalombiztosítási ellátásra is jogosult.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladat ellátására igénybevett önkéntes
és létesítményi tûzoltó élelmezésérõl és elszállásolásáról, valamint a
felmerült szükségszerû és indokolt költségeinek megtérítésérõl az igénybevevõ
köteles gondoskodni.
(3) Az önkéntes és a létesítményi tûzoltó kiesett jövedelme, illetve az általa
elszenvedett kár megtérítésére, illetõleg kártalanítására, ha az igénybevétel
a/ a mûködési területen belül történt, akkor a székhely szerinti
települési önkormányzat, illetõleg a létesítmény fenntartója;
b/ a mûködési területen kívül történt, akkor külön jogszabályban
meghatározott módon az országos parancsnokság köteles, amennyiben azok más
jogviszonyból nem térülnek meg.
38. §
A készenlétet ellátó önkéntes és létesítményi tûzoltó mentesíthetõ
- a tartalékos katonai szolgálat;
- a polgári védelmi kötelezettség;
- részben vagy teljesen a helyi adó megfizetése
alól.
39. §
Az önkéntes és a létesítményi tûzoltó, valamint a tûzoltó egyesület tagja
egyenruha viselésére jogosult.
40. §
A fegyveres erõk és a rendvédelmi szervek kártérítési felelõsségérõl
rendelkezõ jogszabályokat az önkéntes és a létesítményi tûzoltókra is
alkalmazni kell. Az ennek alapján járó összeget az igénybevevõ fizeti meg.
A tûzoltóság anyagi, pénzügyi ellátása
41. §
(1) A hivatásos állami tûzoltóság fejlesztésével, mûködésével és
fenntartásával kapcsolatos költségek fedezetét a központi költségvetés a
Belügyminisztérium útján biztosítja.
(2) A hivatásos önkormányzati tûzoltóság mûködésének és fenntartásának
költségeit a központi költségvetés az illetékes önkormányzat útján normatív
hozzájárulásként, a létesítés és a fejlesztés költségeit pedig pályázati
formában a Belügyminisztérium útján biztosítja. A pályázat - a
belügyminiszter által rendeletben szabályozott feltételek szerint - a
fejlesztési költség egészére vagy annak meghatározott részére irányulhat.
(3) A központi költségvetésbõl történõ hozzájárulás mértékét legalább a
hivatásos önkormányzati tûzoltóság elõírt legkisebb létszámának és
gépjármûállományának figyelembe vételével kell megállapítani.
(4) A hivatásos és az önkéntes tûzoltóság fenntartásával és mûködésével
kapcsolatos rendkívüli kiadások fedezetére a Belügyminisztérium fejezet
költségvetésében elkülönített tartalékalapot kell biztosítani. Ebbõl kell
gondoskodni a mûködési területen kívüli vonulások költségeirõl, illetõleg a
szolgálati feladatok ellátása során súlyos munkabalesetet szenvedett tûzoltók
kártérítésérõl.
(5) A tûzoltóság fenntartója a tûzoltóság készenléti szolgálatot, illetve a
tûzoltás irányítását ellátó tagjai részére szolgálati tevékenységükre
vonatkozóan köteles élet- és balesetbiztosítást kötni.
(6) Az önkéntes tûzoltóságok létesítésével, fejlesztésével, fenntartásával és
mûködésével kapcsolatos költségek fedezetérõl a székhely szerinti települési
önkormányzat, valamint az átvállalt feladattal arányosan a központi
költségvetés gondoskodik.
(7) A tûzoltóságok tagjai a belügyminiszter által rendeletben elõírt képesítés
megszerzése során a Belügyminisztérium tûzoltó szakiskoláiban
tandíjmentességet élveznek. A képzéssel kapcsolatos egyéb költségek fedezetét
a hivatásos tûzoltóság tagja és az önkéntes tûzoltóság tisztségviselõi
esetében a központi költségvetésbõl a Belügyminisztérium biztosítja, más
hallgatók esetében a küldõ szerv vagy a hallgató viseli.
42. §
A létesítményi tûzoltóság létesítésével, fejlesztésével, fenntartásával és
mûködésével kapcsolatos költségek fedezetérõl a tûzoltóság létesítõje
gondoskodik.
VI. fejezet
VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
43. §
(1) Tûzvédelmi bírság fizetésére a magánszemélyek, a jogi személyek, és ezek
jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezetei kormányrendeletben
meghatározottak szerint kötelezhetõk.
(2) A tûzvédelmi hatóság tûzvédelmi bírságot a jogszabályban, kötelezõen
alkalmazandó szabványban elõírt tûzvédelmi kötelezettségek megsértése esetén
szabhat ki.
44. §
Kizárólag a hivatásos és az önkéntes tûzoltóságok tûzoltási és mûszaki
mentéshez szükséges technikai eszközeinek, felszereléseinek beszerzésére,
fejlesztésére használható fel
a/ a tûzvédelmi bírság bevétele;
b/ a vagyonbiztosítás címén a biztosítóhoz befolyt biztosítási
díjak 1 %-a.
45. §
A tûzvédelmi hatósági ügyekben, valamint a tûzvédelmi bírság kiszabása során
az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvényt kell
alkalmazni.
46. §
(1) Az országos parancsnokság és szervei, valamint a tûzoltó szakiskolák
használatában lévõ ingatlanok és ingóságok állami tulajdont képeznek.
(2) A megyei tûzoltóparancsnokságokat, valamint a tûzoltó szakiskolát
ingyenes használati jog illeti meg a használatukban lévõ, de nem állami
tulajdonban álló ingatlanok és ingóságok tekintetében.
(3) A hivatásos önkormányzati tûzoltóságok használatában lévõ állami
tulajdonú ingatlanok és ingóságok térítésmentesen a fenntartó önkormányzatok
tulajdonába kerülnek.
(4) A megyei önkormányzatok tulajdonában lévõ ingatlanok és ingóságok
- megegyezés esetén - térítésmentesen a hivatásos önkormányzati tûzoltóságot
fenntartó önkormányzatok tulajdonába adhatók.
(5) A tûzoltóság vonatkozásában központi gazdálkodás körébe tartoznak:
a/ a tûzoltóságok beruházására, fejlesztésére szolgáló központi
költségvetési elõirányzat;
b/ a rendkívüli események, ideértve a szolgálati feladatok során súlyos
munkabalesetet szenvedett tûzoltó kártérítése folytán felmerülõ
többletköltségek, továbbá a tûzoltóságnak a mûködési területén kívüli
igénybevételével keletkezõ költségek fedezetére szolgáló költségvetési
elõirányzat;
c/ radiológiai-, biológiai- és vegyi védelmi eszközök, minõsített
idõszaki készletek;
d/ a megyei tûzoltóparancsnokság javítómûhelyeinek felszerelése,
berendezése, alkatrészkészlete;
e/ az országos és a megyei kiképzõbázisok mûködtetésével kapcsolatos
költségvetési elõirányzatok.
(6) A (5) bekezdés a/-b/ és az e/ pontjában említett költségvetési eszközzel
az országos parancsnokság, a c/-d/ pontokban foglaltakkal a megyei
tûzoltóparancsnokság gazdálkodik.
47. §
(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg:
a/ a tûzvédelmi hatóság tevékenységének részletes szabályait, illetõleg a
hivatásos önkormányzati tûzoltóság illetékességi területét;
b/ a tûzvédelmi bírságra vonatkozó szabályokat;
c/ a tûzoltóságok tagjaira vonatkozó élet- és balesetbiztosítási
kötelezettséget;
d/ a létesítményi tûzoltóságra vonatkozó részletes szabályokat;
e/ az önkéntes tûzoltóság létesítésének, mûködésének feltételeit,
feladatát.
(2) Felhatalmazást kap a belügyminiszter, hogy rendeletben határozza meg:
a/ az Országos Tûzvédelmi Szabályzatot;
b/ a tûzvédelmi szakértõi és igazságügyi szakértõi tevékenység
szabályait;
c/ a tûzesetek vizsgálatára vonatkozó szabályokat;
d/ a tûzoltók és a tûzvédelmi szervezetek tagjainak képesítési
követelményeit, képzési rendszerét;
e/ a tûzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakat,
munkaköröket;
f/ a hivatásos tûzoltóság tagjaira vonatkozó személyzeti hatásköröket és
a személyzeti munka rendjét;
g/ a hivatásos tûzoltóságnál rendszeresített köztisztviselõi és
közalkalmazotti beosztások körét;
h/ a központi költségvetési elõirányzat terhére igényelhetõ beruházási,
fejlesztési támogatás pályázati rendszerét;
i/ Riasztási és Segítségnyújtási Tervben a hivatásos önkormányzati és az
önkéntes tûzoltóságok mûködési területét;
j/ a hivatásos önkormányzati tûzoltóságok legkisebb létszámát ;
k/ a tûzoltóság mûködési területen kívül elrendelt igénybevétele
költségeinek megtérítésére vonatkozó szabályokat;
l/ azon technikai eszközök körét, amelyek beszerzését a
Belügyminisztérium szervezésében vagy útján lehet igényelni, illetõleg a
beszerzés pályázati feltételeit;
m/ a tûzoltási, mûszaki mentési és az ezekhez kapcsolódó tûzvédelmi
technika tervezésének, fejlesztésének, rendszeresítésének, felülvizsgálatának
és javításának követelményeit és ellenõrzési rendszerét;
n/ a tûzoltóság tûzoltási és mûszaki mentési tevékenységének szabályait;
o/ a tûzvédelmi szabályzat általános elveit;
p/ a tûzoltósági célokat szolgáló ingatlanok, tûzvédelmi berendezések,
tûzoltó szakfelszerelések rendeltetéstõl eltérõ használatának szabályait;
r/ a tûzoltóságok által végezhetõ szolgáltatások körét és szabályait;
s/ a tûzvédelmi megfelelõségi tanúsítvány beszerzésére vonatkozó
szabályokat.
(3) Felhatalmazást kap a honvédelmi miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg
a készenlétet vállaló önkéntes és létesítményi tûzoltók tartalékos katonai
szolgálat alóli mentesítésének rendjét.
(4) Felhatalmazást kapnak a miniszterek, hogy a belügyminiszterrel
egyetértésben rendeletben állapítsák meg a tûzvédelem és a mûszaki mentés
ágazatukra vonatkozó különös szabályait.
(5) Nemzetközi szerzõdés, egyezmény, megállapodás hiányában kötelezõen
alkalmazandó szabványban kell meghatározni:
a/ a létesítmények, az építmények, a technológiai rendszerek és
berendezések létesítésével, a tûz- és robbanásveszélyes anyagot szállító
jármûvekkel kapcsolatos részletes tûzvédelmi mûszaki követelményeket;
b/ a tûzvédelmi berendezésekre, készülékekre, felszerelésekre, technikai
eszközökre, anyagokra, oltóanyagokra és a tûzoltógépjármûvekre vonatkozó
tûzvédelmi követelményeket;
c/ az épületszerkezetekre, és az építõanyagokra vonatkozó tûzvédelmi
vizsgálati módszereket.
(6) Felhatalmazást kap a belügyminiszter, hogy
a/ a tûzvédelmi bírságból és a vagyonbiztosítás címén a biztosítóhoz
befolyt biztosítási díjak 1 %-ából rendelkezésre álló pénzeszközök
felhasználási rendjét a pénzügyminiszterrel;
b/ a Ferihegyi Repülõtéri Tûzoltóság mûködésére, fenntartására és
fejlesztésére vonatkozó szabályokat a közlekedési, hírközlési és vízügyi
miniszterrel;
c/ az erdõk tûzvédelmére vonatkozó szabályokat a földmûvelésügyi
miniszterrel
egyetértésben rendeletben állapítsa meg."
48. §
(1) Ez a törvény a kihirdetését követõ kilencvenedik napon lép hatályba. A
törvény 44. §-ának rendelkezését 1997. január 1-tõl kell alkalmazni.
(2) E törvény 12. § (2) bekezdésében meghatározott hatásköröket gyakorló
hivatásos önkormányzati tûzoltóparancsnok a képviselõtestület hivatala
ügyintézõjének tekintendõ.
(3) E törvény hatályba lépésével egyidejûleg:
a/ a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992 . évi XXII. törvény 107. §-a a
következõ e/ ponttal egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi e/, f/ és g/ pont
jelölése f/, g/, h/ pontra változik:
(Mentesül a munkavállaló a munkavégzési kötelezettség alól)
"e/ amíg önkéntes, illetõleg létesítményi tûzoltóként tûzoltási vagy
mûszaki mentési szolgálatot lát el,feltéve, hogy a tûzoltás és a mûszaki
mentés nem munkaköri kötelessége".
(3) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti:
a/ a tûz elleni védekezésrõl és a tûzoltóságról szóló 1973. évi 13.
törvényerejû rendelet;
b/ a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak,
valamint egyes centrális alárendeltségû szervek feladat- és hatásköreirõl
szóló 1991. évi XX. törvény 10-16. §-a;
c/ az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1981. évi I.
törvény hatálybalépésérõl és egyes jogszabályok módosításáról rendelkezõ 1981.
évi 25. törvényerejû rendelet 11. §-a és 18. §-ának az 1973. évi 13.
törvényerejû rendeletre vonatkozó rendelkezése;
d/ a tûz elleni védekezésrõl és a tûzoltóságról szóló 1973. évi 13.
törvényerejû rendelet módosításáról rendelkezõ 1995. évi XLIX. törvény.
49. §
A tûzvédelmi szabályzatokat az errõl szóló belügyminiszteri rendelet hatályba
lépését követõ hat hónapon belül kell kiadni.