Módosító javaslat
Dr. Gál Zoltán úrnak
az Országgyûlés Elnöke
részére
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
A Házszabály 94. § (1) bekezdése és 102. § (1) bekezdése alapján az
adózás rendjérõl szóló 1990. évi XCI. törvény módosításáról szóló T/1548..
számú törvényjavaslathoz az alábbi
módosító javaslatot
terjesztjük elõ:
1. A törvényjavaslat 18. §-a új, (5) bekezdéssel egészül ki:
"Az Art. 48. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép,
egyidejûleg a § a következõ (3)-[(4)] (5) bekezdéssel egészül ki:
. . .
(5) A (4) bekezdés szerint nyilvánosságra hozott adózókkal szerzõdéses
kapcsolatban állt vagy álló adózókkal szemben e törvény bírságokkal és
pótlékokkal kapcsolatos rendelkezései csak abban az esetben alkalmazhatók, ha
a szerzõdéses kapcsolat, vagy ügylet és más hasonló cselekmények a
nyilvánosságrahozatal idõpontja után keletkeztek."
Indokolás
A javaslat az ún. fantomcégek adatait kívánja közzétenni, oldva ezzel
részlegesen az adótitok eddigi, indokolatlanul merev szabályait. Nem
rendelkezik viszont arról, hogy milyen védelemben részesülthetnek a
tisztességes adózók, akik, önhibájukon kívül kapcsolatba kerülve e
fantomcégekkel, jogkövetkezményeket szenvedhetnek. Pl.: az ÁFA tv. elõírja,
hogy adólevonási jog csak az azt igazoló hiteles dokumentum birtokában
gyakorolható, de ennek adójogi hitelességérõl a visszaigénylõ nem tud az
adótitok miatt elõzetesen meggyõzõdni addig, amíg a fantom adatai nem
nyilvánosak. Erre pedig csak akkor kerülhetne a javaslat szerint sor, ha a
fantom valamely adózót megtévesztene, vagyis az adóhatóság elõzetesen
jogosulatlan visszaigénylésnek minõsítene egy jogügyletet, természetesen ennek
jogkövetkezményeivel. Vagyis: az államot megkárosító adózók cselekményeinek
konzekvenciáit a fogható adózók viseljék, ellenérdekeltté téve ezzel az
adóhatóságokat a feketegazdaság elleni küzdelemben, hiszen a bírságok és
pótlékok behajtása után már szükségtelen a tantomok felkutatása, a
költségvetés hozzájutott az õt megilletõ "tisztes haszonhoz". A módosító
javaslat ezt a jelenlegi erkölcstelen állapotot próbálja feloldani az eddigi
tapasztalatokra támaszkodva, hiszen perek sokasága bizonyítja, hogy a
feketegazdaság szereplõinek felkutatása helyett jelenleg a miattuk szenvedõ
adózók elleni szervezett hajsza folyik, holott ezen adózóknak az elmúlt
években adójogi esélyük a megelõzésre nem volt és a javaslat szerint sincs.
Egyébként megjegyezzük, hogy az intézményes megelõzési módszerek nem
kerülnének annyi közpénzbe, mint az események után történõ intézkedések, de
erre a törekvésre utaló jeleket a javaslat egésze nem tartalmaz, emiatt
elengedhetetlen a kiegészítés.
Budapest, 1995. november 14.
Karakas János Fodor Sándor
......................... .........................
Matuska Sándor Francz Rezsõ
......................... .........................