Magyar Köztársaság
Kormánya
T/1548/97.. számú
EGYSÉGES JAVASLAT
az adózás rendjérõl szóló 1990. évi XCI. törvény
módosításáról szóló törvényjavaslat zárószavazásához
dr. Bokros Lajos
pénzügyminiszter
Budapest, 1995. december
1
1995. évi ......... törvény
az adózás rendjérõl szóló
1990. évi XCI. törvény módosításáról
1. § Az Art. 12. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemély, ha nem végez
általános forgalmiadó-köteles tevékenységet és nem rendelkezik adóazonosító
számmal, jövedelemadó-köteles bevételének megszerzése elõtt - adóazonosító
jelének közlése végett - az állami adóhatóságnál az e célra szolgáló
nyomtatványon írásban bejelenti nevét, születési helyét, idejét, lakóhelyét és
anyja leánykori nevét, nem magyar állampolgárságú magánszemély útlevélszámát
és állampolgárságát is. A bejelentés alapján az adóhatóság a magánszemély
adóazonosító jelét haladéktalanul közli."
2. § Az Art. 14. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) A kárpótlásról szóló törvények alapján eredeti jogosult magánszemély
adózót nem terheli e címen bejelentési kötelezettség, ha kizárólag termõföld
mûvelési ágú földterület bérbe-, haszonbérbe adása miatt válik az általános
forgalmi adó alanyává. Ugyanez a rendelkezés vonatkozik az 1992. évi II. tv.
szerinti részarány-földtulajdonosra, amennyiben földtulajdonát a szövetkezet
közös használatában hagyja, illetve ha kizárólag a részére kiadott
földtulajdonának bérbe-, haszonbérbe adása miatt válik az általános forgalmi
adó alanyává."
3. § (1) Az Art. 16. § (2) bekezdésének harmadik mondata helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"Az állami adóhatóság az adóazonosító számról - megkeresésre - az
önkormányzati adóhatóságot tájékoztatja."
(2) Az Art. 16. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) Az állami adóhatóság az adószámmal nem rendelkezõ magánszemélyt az
adóazonosító jelén, ennek hiányában - a magyar állampolgársággal nem
rendelkezõ magánszemélyt - útlevélszámán, állampolgárságát is feltüntetve,
tartja nyilván."
(3) Az Art. 16. §-ának (4) bekezdése a következõ mondattal egészül ki:
"Az önkormányzati adóhatóság megkeresésére az állami adóhatóság a 12. § (1)
bekezdésében foglalt adatok közlése esetén az adóazonosító számmal nem
rendelkezõ magánszemély adóazonosító jelét megállapítja és errõl az
önkormányzati adóhatóságot értesíti. Az önkormányzati adóhatóság a
magánszemélyt errõl tájékoztatja."
(4) Az Art. 16. §-a a következõ (8) bekezdéssel egészül ki:
"(8) Az adóhatóság törli a bejelentés alapján nyilvántartásba vett adózók
közül azt a 11. § (1) bekezdés a) pontja szerint bejelentésre köteles adózót,
aki (amely) az adószámának kiadását követõ 2 hónapon belül a cégbejegyzés,
illetve az egyéni vállalkozói igazolvány megszerzése érdekében szükséges
eljárás megindítását a cégbíróság, illetve az önkormányzat jegyzõje által
kiállított okirattal nem igazolja. A nyilvántartásból való törlésrõl az
adóhatóság az adózót, a cégbíróságot és az önkormányzat jegyzõjét
haladéktalanul értesíti."
4. § Az Art. 20. §-ának (5) bekezdése a következõ mondattal egészül ki:
"Nem kell éves adóbevallást benyújtania az általános forgalmi adóról a
magánszemélynek, ha nem vállalkozó és ha általános forgalmi adó fizetésére nem
kötelezett."
5. § Az Art. 23. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések
lépnek:
"(1) A magánszemélynek - a személyi jövedelemadóról szóló törvény eltérõ
rendelkezésének hiányában - bevallást kell adnia a jövedelemadó alá tartozó
összevont adóalapjáról, kivéve:
a) ha kizárólag nyugdíjból vagy ezzel azonosan adóztatott jövedelembõl
származó jövedelme van,
b) ha adóját jogszerû nyilatkozata alapján a munkáltatója állapította meg.
Az elõzõektõl függetlenül nem kell a bevallásban feltüntetni az adómentes, a
0 százalékos adómérték alá esõ jövedelmet, illetõleg azokat az
elkülönítetten adóztatott jövedelmeket, amelyek után az adót a kifizetõ
megállapította és levonta.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt kivételektõl függetlenül bevallást kell adnia a
magánszemélynek, ha van osztalékból, árfolyamnyereségbõl, külterületi
termõföld bérbeadásából származó jövedelme, vagy befektetési
adóhitelállománya.
(3) Az (1) bekezdésben, a 21. §-ban, továbbá a 22. § (1) és (4) bekezdésében
foglaltaktól függetlenül az adózónak 30 napon belül adóbevallást kell tennie -
a magánszemélynek a jövedelemadóját kivéve -, ha
a) felszámolását (végelszámolását) rendelték el, a felszámolás (végelszámolás)
kezdõ idõpontját megelõzõ nappal,
b) átalakul, az átalakulás napjával,
c) felszámolási eljárás vagy végelszámolás nélkül megszûnik vagy az adóköteles
tevékenységét megszünteti, a megszûnés napjával,
d) az adóbeszedésre kötelezettnek e kötelezettsége megszûnt, a megszûnés
napjával,
e) a számvitelrõl szóló törvény szerint a mérlegben megadott adatoknál
forintról devizára, illetve devizáról forintra tér át, az áttérés napjával,
f) a cégbírósági bejegyzés, illetve az egyéni vállalkozói igazolvány iránti
kérelmet az adózó elmulasztotta benyújtani, vagy azt a cégbíróság, illetve az
önkormányzat jegyzõje jogerõsen elutasította."
6. § Az Art. 23. §-ának (4) bekezdése a következõ mondattal egészül ki:
"A (3) bekezdés f) pontjában a bevallás benyújtására elõírt határidõt az
adóhatóság nyilvántartásából való törlés közlésének, illetve a cégbírósági
végzés, illetve az önkormányzat jegyzõje határozatának jogerõre emelkedése
napjától kell számítani."
7. § Az Art. 26. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) Az adó megfizetéséért a Polgári Törvénykönyv szerint kezességet lehet
vállalni, illetve az adótartozást más átvállalhatja, ha azt adót,
költségvetési támogatást megállapító törvény lehetõvé teszi."
8. § Az Art. 32. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) Az adóhatóság az általa felülvizsgált, az adózót megilletõ költségvetési
támogatást az általa nyilvántartott adótartozás összegéig visszatarthatja, és
ezzel az adótartozás megfizetettnek minõsül. A visszatartásról az adózót az
adóhatóság határozattal értesíti. Az adóhatóság a határozat kiadása elõtt az
adózót folyószámlája egyeztetésére hívja fel. Ha az adózó e felhívásnak nem
tesz eleget az adóhatóság a rendelkezésére álló adatok alapján dönt."
9. § Az Art. 32. § (6)-(7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek:
"(6) Az állami és az önkormányzati adóhatóság az adózó adószámlájának
egyenlegérõl és a tartozásai után felszámított késedelmi pótlékról - feltéve,
hogy az adószámla tartozást vagy túlfizetést mutat - évente, augusztus 31-ig
fizetési értesítést ad ki. Ha az adózó a jogerõs fizetési értesítésben elõírt
késedelmi pótlékot az esedékességig nem fizeti meg, azt az adóhatóság
adótartozásként tartja nyilván.
(7) Az állami és önkormányzati adóhatóság a (6) bekezdésben foglaltaktól
eltérõen a fizetési értesítést október 31-ig adja ki, ha az adózó valamely
adójáról adóbevallását május 31-ig nyújthatja be."
10. § Az Art. 35. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A kifizetõ és a munkáltató olyan bizonylatot köteles kiállítani és a
kifizetéskor átadni, amelybõl kitûnik a magánszemély bevételének teljes
összege és jogcíme, az adóelõleg vagy az adó alapjául szolgáló összeg és a
levont adóelõleg, illetve adó összege. E rendelkezést kell alkalmazni az
adóköteles társadalombiztosítási ellátást teljesítõ társadalombiztosítási
kifizetõhelyre is. A munkáltató az elõzõekben említettekrõl, továbbá a
kifizetéskor figyelembe vett bevétel csökkentõ tételekrõl, valamint az
adóelõleget csökkentõ tételekrõl az elszámolási évet követõ év január 31-éig
összesített igazolást ad az önadózó magánszemélyeknek. A vállalkozó részére e
minõségben teljesített kifizetésre ez a rendelkezés nem vonatkozik."
11. § Az Art. 35. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) Az állami, vagy törvényben meghatározott más végkielégítés kifizetése
esetén az igazolásnak tartalmaznia kell a végkielégítés teljes összegét, a
kifizetéskor az ebbõl levont adóelõleg összegét, továbbá - ha a magánszemély
nyilatkozatában kéri - azt is, hogy a végkielégítést mely adóévekre és milyen
összegben kell a magánszemély jövedelmének tekinteni, illetve a már levont
adóelõlegbõl milyen összeget kell az egyes adóévek adóelõlegeként számításba
venni."
12. § Az Art. 35. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(4) Az olyan igazolást, amelynek alapján a magánszemély a bevételét vagy a
jövedelemadóját csökkentheti, a kedvezményre való jogosultság keletkezésének
idõpontjában, de legkésõbb az adóévet követõ év január 31-ig kell kiadni."
13. § Az Art. 37. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép,
egyidejûleg a § kiegészül a következõ (3)-(5) bekezdéssel:
"(2) Az (1) bekezdés alá nem tartozó magánszemély, az általa ismert illetve
nyilvántartásában szereplõ olyan adatról, tényrõl, körülményrõl, amely a vele
szerzõdéses kapcsolatban állt vagy álló adózó adókötelezettségének,
adóalapjának, adókedvezményének, adójának vagy költségvetési támogatásának
megállapítását, illetve ellenõrzését teszi lehetõvé, az adóhatóság felhívására
köteles tanúvallomást tenni.
(3) A nyilatkozattétel megtagadható, ha az adózó vagy a magánszemély az
eljárásban tanúként nem lenne meghallgatható, vagy a tanúvallomást
megtagadhatná.
(4) Az adózót, illetõleg a magánszemélyt ki kell oktatni jogairól és
kötelezettségeirõl, valamint figyelmeztetni kell a nyilatkozattétel, illetve a
tanúvallomás megtagadásának következményeire.
(5) Az adóhatóság az adózó, illetõleg a magánszemély szóbeli nyilatkozatáról
jegyzõkönyvet készít. A jegyzõkönyv tartalmazza az adóhatóság megnevezését, a
jegyzõkönyv készítésének helyét, idejét, a nyilatkozattevõ, a tanú
azonosításához szükséges adatokat és lakcímét, a jogokra és kötelezettségekre
történõ kioktatást és a jogkövetkezményekre való figyelmeztetést, a
nyilatkozatot, a tanúvallomást, valamint a nyilatkozattevõ, illetve a tanú és
a jegyzõkönyvvezetõ aláírását."
14. § Az Art. 42. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) Önellenõrzéssel az adóalapot, az adót, a költségvetési támogatást a
kötelezettség eredeti idõpontjában hatályos szabályok szerint, a helyesbítendõ
adóra elõírt bevallási idõszakra, az adómegállapításhoz való jog elévülési
idején belül lehet helyesbíteni. Az önellenõrzés az adóalap, a feltárt adó,
költségvetési támogatás, és - ha törvény elõírja - az önellenõrzési pótlék
megállapítása, a helyesbített adóalap, a helyesbített adó, költségvetési
támogatás, valamint a pótlék bevallása és egyidejû megfizetése, illetõleg az
adó, költségvetési támogatás igénylése. Nem minõsül önellenõrzésnek, ha az
általános forgalmi adót a vámhatóságnak a termékimportot terhelõ adót
megállapító határozatának módosítása miatt kell helyesbíteni. Ha a
vámhatóság a termékimportot terhelõ adót megállapító határozatát utóbb
módosítja, a módosító tételt annak a hónapnak a bevallásában kell elszámolni,
amelyben a pénzügyi teljesítés is megtörtént."
15. § (1) Az Art. 45. § (4) bekezdése a következõ l) ponttal egészül ki:
[(4) A 3. mellékletben megállapított feltételek szerint az adóhatósághoz
adatot szolgáltat:]
"l) a megyei (fõvárosi) munkaügyi központ."
(2) Az Art. 45. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép,
egyidejûleg a 45. § a következõ (6) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A munkáltató és a kifizetõ adatszolgáltatásának tartalmaznia kell a
magánszemély adóazonosító jelét (adószámát), nem magyar állampolgárságú
magánszemély esetén az útlevélszámot. Adatszolgáltatásra kötelezett más
személyek adatszolgáltatásának tartalmaznia kell az érintett személy
adóazonosító számát, ennek hiányában nevét, születési helyét, idejét,
lakóhelyét és anyja leánykori nevét.
(6) A munkáltató és a kifizetõ a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló
törvény szabályai szerint 40%-os adókulccsal köteles levonni az adóelõleget,
illetve az adót, amennyiben az adózó az Art. 16. § (5) bekezdésében
meghatározott módon adóazonosító számát nem tudja közölni. Ilyen esetben a
munkáltató és a kifizetõ adatszolgáltatása az azonosító szám helyett az adózó
nevét, születési helyét, idejét, lakóhelyét és anyja leánykori nevét
tartalmazza."
16. § Az Art. 48. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép,
egyidejûleg a § a következõ (3)-(4) bekezdéssel egészül ki:
"(2) Az (1) bekezdés szerinti cáfolat közzétételét a felettes szerv
véleményének ismeretében a pénzügyminiszter engedélyezi. A döntés elõtt az
érintettet tájékoztatni kell.
(3) Az adóhatóság - a negyedévet követõ 30 napon belül - közzéteszi azoknak az
adózóknak a nevét (elnevezését), lakóhelyét, székhelyét, telephelyét, a
megállapított adóhiány és jogkövetkezmény összegét, akiknek (amelyeknek) a
terhére az elõzõ negyedév során jogerõre emelkedett határozatban
magánszemélyek esetében 10 millió, más adózók esetében 100 millió forintot
meghaladó összegû adóhiányt állapított meg. E bekezdés alkalmazásában nem
tekinthetõ jogerõsnek az adóhatóság határozata, ha a bírósági felülvizsgálat
megindítására nyitvaálló határidõ még nem telt el, illetõleg az adózó által
kezdeményezett, a határozat felülvizsgálatára irányuló bírósági eljárás
jogerõsen nem zárult le.
(4) Az állami adóhatóság folyamatosan nyilvánosságra hozza
a) azoknak az adózóknak a rendelkezésre álló azonosító adatait, akik
(amelyek) bejelentkezési kötelezettségüknek nem tettek eleget,
b) a 16. § (8) bekezdése alapján a nyilvántartásból törölt adózó adószámát."
17. § Az Art. 51. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, a
§ egyidejûleg kiegészül a következõ (4)-(6) bekezdéssel, a jelenlegi (4)
bekezdés számozása (7) bekezdésre változik:
"(3) Az adóhatóság az e törvényben elõírt feladatainak teljesítése érdekében
jogosult a magánszemélyt személyazonosságának igazolására felhívni akkor, ha a
körülmények arra utalnak, hogy adóköteles tevékenységet folytat, vagy abban
közremûködik.
(4) Az igazoltatott köteles a személyazonosító adatait hitelt érdemlõen
igazolni. A személyazonosság igazolására elsõsorban a személyi igazolvány
szolgál, elfogadható továbbá minden olyan okmány, amelybõl az igazoltatott
kiléte hitelt érdemlõen megállapítható. Az adóhatóság más jelen lévõ ismert
kilétû személy közlését is elfogadhatja igazolásként.
(5) Az igazoltatás megtagadása esetén a személyazonosság megállapítására az
adóhatóság a rendõrség közremûködését veheti igénybe.
(6) Az igazoltatás csak a személyazonosság megállapításához szükséges ideig
tarthat. Az igazoltatottal az igazoltatás során közölni kell annak okát."
18. § Az Art. 54. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) Az adóhatóság az ellenõrzéssel lezárt idõszakot - a (2) bekezdésben és az
53. §. (4) bekezdésének második mondatában foglalt kivétellel - csak azért
vonhatja ismét ellenõrzés alá, hogy a korábbi ellenõrzés megállapításainak
végrehajtását megvizsgálja (utóellenõrzés)."
19. § Az Art. az 57. § után a következõ 57/A. §-sal egészül ki:
"57/A. § (1) Ha az adózó, képviselõje, megbízottja, alkalmazottja
nyilatkozatai, nyilvántartásai vagy más azonosított és ellenõrzött forrásból
beszerzett adatok alapján valószínûsíthetõ, hogy az adózó az adókötelezettség
szempontjából jelentõs tárgyi bizonyítási eszközt elrejt, az illetékes elsõ
fokú állami adóhatóság vezetõjének határozata alapján az adóhatóság jogosult a
vállalkozási tevékenységgel összefüggésbe hozható helyszín, helyiség és
gépjármû átvizsgálására, valamint fuvarellenõrzésre. E rendelkezés lakás
átvizsgálására nem alkalmazható.
(2) Az átvizsgálás során talált, tárgyi bizonyítási eszköznek minõsülõ dolgot
- a romlandó élelmiszerek és az élõállatok kivételével - az illetékes elsõ
fokú állami adóhatóság határozatával lefoglalhatja, ha annak újabb
elrejtésétõl, megsemmisítésétõl vagy értékesítésétõl lehet tartani.
(3) A jármû, a helyszín, a helyiség átvizsgálásánál, a lefoglalásnál és a
fuvarellenõrzésnél az adózó jelenlétét biztosítani kell. Ha az adózó nem kíván
jelen lenni vagy ebben akadályozott és megfelelõ képviseletrõl nem
gondoskodik, az adóhatóság az átvizsgálást, illetõleg a lefoglalást, a
fuvarellenõrzést két hatósági tanú jelenlétében foganatosítja.
(4) Az eszköz, anyag-, árukészlet tárgyi bizonyítási eszközként akkor
foglalható le, ha az adózó jogszabályban elõírt nyilvántartásában nem
szerepel.
(5) Az állami adóhatóság az átvizsgálásról, a fuvarellenõrzésrõl, illetve a
lefoglalásról jegyzõkönyvet vesz fel. A jegyzõkönyv tartalmazza a lefoglalt
dolog azonosításához szükséges adatokat, az intézkedés foganatosítását, az
intézkedés során megállapított tényeket, illetõleg a hatósági tanúk
azonosításához szükséges adatokat.
(6) Az állami adóhatóság a lefoglalt dolgot elszállítja és megõrzi, vagy ha ez
aránytalanul magas költségekkel járna, a dolgot az adózó õrizetében hagyja a
használat és értékesítés jogának megtiltásával.
(7) Az adózó vagy képviselõje a nála lefoglalt iratokba betekinthet, kérésére
az állami adóhatóság másolatot készít.
(8) Ha a lefoglalás szükségessége megszûnt, a lefoglalást meg kell szüntetni
és a lefoglalt dolgot - ha törvény másként nem rendelkezik - annak kell
visszaadni akitõl (amelytõl) azt lefoglalták. Ha a dolgot nem lehet
visszaadni, mert arra az adózó nem tart igényt, azt az adóhatóság az
adóvégrehajtás szabályai szerint értékesíti, ennek meghiúsulása esetén
megsemmisíti.
(9) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott intézkedések ellen
jogszabálysértésre hivatkozással az adózó a határozat közlésétõl számított
nyolc napon belül panasszal élhet. A panaszt az adóhatóság felettes szerve a
benyújtástól számított 15 napon belül elbírálja. A panasznak az intézkedés
végrehajtására nincs halasztó hatálya."
20. § Az Art. 59. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"59. § (1) Ha az adózó, képviselõje, alkalmazottja a személyes megjelenési
kötelezettségének szabályszerû idézés ellenére nem tesz eleget és
távolmaradását megfelelõen nem igazolja, az illetékes állami adóhatóság
vezetõje elrendelheti az elõvezetését. Az elõvezetés foganatosításához az
ügyész jóváhagyása szükséges.
(2) Az elõvezetést a rendõrség a rá vonatkozó szabályok szerint foganatosítja.
(3) Ha az adózó az ellenõrzést az adóhatóság alkalmazottainak
veszélyeztetésével, fenyegetésével akadályozza az állami adóhatóság a
rendõrségrõl szóló törvény szerinti rendõri intézkedés megtételét
kezdeményezheti."
21. § Az Art. 60. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:
"60. § (1) A becslés olyan bizonyítási módszer, amely a törvényeknek
megfelelõ, a valóságos adó, illetve költségvetési támogatás alapját
valószínûsíti.
(2) Becslés esetén az adóhatóság bizonyítja, hogy az alkalmazásának a
feltételei fennállnak, továbbá azt, hogy a becslés alapjául szolgáló adatok,
tények, körülmények, valamint a becslés során alkalmazott módszerek az adó
alapját valószínûsítik.
(3) Becslés alkalmazható
a) a vagyonszerzési illeték alapjának megállapításánál,
b) ha az adó, illetve a költségvetési támogatás alapja nem állapítható meg,
c) ha az adóhatóság rendelkezésére álló, azok száma vagy tartalma miatt
jelentõsnek tekinthetõ adat, tény, körülmény alapján alaposan feltételezhetõ,
hogy az adózó iratai nem alkalmasak a valós adó, illetve költségvetési
támogatás alapjának megállapítására, vagy
d) ha a magánszemély valótlan, hiányos bevallást vagy nyilatkozatot tett, vagy
a nyilatkozattételt elmulasztotta.
(4) A becslésnél az adóalap megállapítása szempontjából lényeges,
rendelkezésre álló tényeket, körülményeket, bizonyítékokat, nyilatkozatokat
kell figyelembe venni, és együttesen értékelni.
(5) A bevétel vagy a kiadások egy részének ismeretében az adóalap
valószínûsíthetõ bizonylatok, adatok, nyilatkozatok beszerzésével, szemlével,
próbagyártással, leltározással és más megfelelõ módszerrel.
(6) Becsléssel kell megállapítani az adóalapot akkor is, ha az adóalap
megállapítására a (5) bekezdés szerint azért nincs mód, mert sem a
bevételekrõl, sem a kiadásokról adatok, iratok, más bizonyítékok nem állnak az
adóhatóság rendelkezésére, és ezek hiánya nem az adózó érdekkörén kívül esõ
okra vezethetõ vissza. A becslésnél az adóalapot az adóhatóság az eset
körülményeire tekintettel valószínûsíti. Ennek során az azonos idõszakban
hasonló tevékenységet, hasonló körülmények között folytató adózók -
magánszemély adózó esetében a munkaviszony keretében hasonló tevékenységet,
hasonló körülmények között végzõk - kereseti, jövedelmi viszonyait figyelembe
kell venni. Ilyen esetben a becslés alapján számított adóalaptól való eltérést
az adózó hitelt érdemlõ adatokkal bizonyíthatja.
(7) A pénzügyminiszter évente irányelvben kötelezi az állami adóhatóságot,
hogy azokat az adózókat hívja fel az adóbevallást követõen a bevallásban
közölt adatok kiegészítésére, akiknek a bevallott jövedelme nem éri el a
mindenkori minimálbérre, a tevékenység gyakorlásának körülményeire, a területi
és szakmai sajátosságokra figyelemmel kialakított összeghatárokat. Az állami
adóhatóság a (3) bekezdés d) pontjában említett magánszemélyt a bevallást
követõen felhívja, hogy az adóévben szerzett összes jövedelem (bevétel)
felhasználásáról (kiadásáról, ráfordításáról, befektetésérõl), továbbá annak
forrásairól tegyen nyilatkozatot. Az adóhatóság megvizsgálja, hogy a
nyilatkozatban megjelölt felhasználásra (kiadásra, ráfordításra, befektetésre)
a magánszemélynek a bevallott jövedelme és egyéb forrása nyújthatott-e
elegendõ fedezetet. Amennyiben a felhasználáshoz a bevallott jövedelem és
egyéb forrás nem adhatott elégséges fedezetet, vagy a magánszemély - az
adóhatóság külön felhívására - a nyilatkozatban foglaltakat hitelt érdemlõen
nem igazolja, az adóhatóság a magánszemély adóalapját olyan összegben
állapítja meg, amely a tevékenység jellegére, az eset összes körülményeire
tekintettel valószínûsíthetõ. Az adóalap megállapításánál a (6) bekezdésben
foglaltak szerint kell eljárni.
(8) Ha az adózó az adóköteles bevételszerzõ tevékenységét az adóhatóságnak
bejelenteni elmulasztotta, és az adóalap megállapítására az (5) bekezdés
szerint nincs mód, az adóhatóság - feltéve, hogy az adózó az ellenkezõjét nem
bizonyítja - 12 havi mûködést vélelmezve átlagadó fizetésére kötelezi. Az
átlagadó alapját a (6) bekezdés alkalmazásával kell megállapítani."
22. § Az Art. 67. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"(3) Kivételes méltánylást érdemlõ körülmény esetén az adóhiányt megállapító
határozatban - hivatalból vagy kérelemre - az adó esedékességének, illetve a
költségvetési támogatás igénybevételének napjánál az adóhatóság vezetõje
késõbbi idõpontot is megállapíthat a pótlékfizetés kezdõ napjaként. Utólagos
adóellenõrzés során megállapított adóhiány késedelmi pótléka legfeljebb 3 évre
számítható fel. A késedelmi pótlék felszámítása során nem alkalmazható a 69. §
(1) bekezdésének második mondata. A helyi adók esetében a 82. § (4) bekezdését
kell alkalmazni."
23. § Az Art. 70. § (3) bekezdésének második mondata helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"Ha az önellenõrzés pótlólagos adófizetési kötelezettséget nem eredményezett,
mert az adózó adóját az eredeti esedékességkor hiánytalanul megfizette, a
fizetendõ pótlék mértéke 5000 forint, magánszemély esetén 1000 forint."
24. § Az Art. 70. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki, a jelenlegi (4)-
(5) bekezdés számozása (5)-(6) bekezdésre változik:
"(4) Kérelemre az állami adóhatóság mérsékli az önellenõrzési pótlék alapját,
ha több egymást követõ elszámolási idõszak általános forgalmi adó bevallását
azért kellett önellenõrizni, mert az elõzõ vagy korábbi elszámolási idõszak
téves bevallása miatt a göngyölített levonható, de vissza nem igényelhetõ adó
összegét az adózó helyesbítette. Az önellenõrzési pótlék alapja ez esetben az
elsõ téves adóbevallásban feltárt különbözet. Az ezzel összefüggésben
felszámított önellenõrzési pótlék megfizetésére a kérelemnek halasztó hatálya
van."
25. § Az Art. 72. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(6) Ha az adót a munkáltató állapította meg, az adóhatóság az adóhiány után
az adóbírságot, a késedelmi pótlékot a munkáltató terhére, a rá vonatkozó
szabályok szerint állapítja meg."
26. § Az Art. 74. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(5) Ha az adózó az elõzõ idõszak adatai alapján fizetendõ adóelõleget a 2.
számú mellékletben elõírt esedékességig nem egészítette ki legalább a
fizetendõ adó 90 %-ának megfelelõ összegre, a befizetett elõleg és az adó 90
%-ának különbözete után 20 % mulasztási bírságot fizet. Az adózó 20%-os
mértékû bírságot fizet akkor is, ha az elõzõ idõszak adatai alapján elõírt
adóelõlegét mérsékelték és ezért kevesebb adóelõleget fizetett, mint amennyit
tényleges eredménye alapján kellett volna. A bírság alapja a mérsékelt
adóelõleg és a tényleges kötelezettség alapján fizetendõ adó különbözete."
27. § Az Art. 74. §-ának (12) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(12) Ha az adózó a számla, egyszerûsített számla, számlát helyettesítõ
okmány, nyugta kibocsátási kötelezettségét elmulasztja, vagy a számlát,
egyszerûsített számlát, számlát helyettesítõ okmányt, nyugtát nem a tényleges
ellenértékrõl bocsátja ki, az adóhatóság az elsõ alkalommal 100 ezer forintig,
a mulasztás ismétlõdése esetén az elõzõ bírság összegének kétszereséig terjedõ
mulasztási bírságot állapít meg."
28. § Az Art. 74. §-ának (13) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(13) Mulasztási bírság szabható ki az adózással összefüggõ
a) jogszabályokban elõírt bizonylatok, könyvek, nyilvántartások hiánya, azok
vezetésének elmulasztása, e törvény 33. §-ában foglalt elõírásoktól eltérõ
vezetése, a bizonylatokon, könyvekben, nyilvántartásokban helytelen vagy
valótlan adatok feltüntetése;
b) az adóhatóság felszólításában elõírt, az adójogszabályok szerint az adózó
által megõrzendõ iratok bemutatásának elmulasztása;
c) az adóalap, az adó, a költségvetési támogatás megállapításához szükséges
iratok átadásának megtagadásával vagy egyéb módon az ellenõrzés eredményes
lefolytatásának akadályozása;
d) hibás vagy valótlan adatszolgáltatás;
e) nyilatkozattétel elmulasztása
esetén. A mulasztási bírság mértéke a vállalkozási tevékenységet nem folytató
magánszemélyek esetében 100 ezer forintig, más adózók esetében 200 ezer
forintig terjedhet."
29. § Az Art. 78/A. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép,
egyidejûleg a (4) bekezdés számozása (2) bekezdésre változik:
"(1) Az állami adóhatóság azonnali ellenõrzést rendel el, ha a bevallás
alapján megállapítható, hogy a 60. § (3) bekezdésének d) pontjában
szabályozott becslés feltételei fennállnak."
30. § Az Art. 80. §-a után a következõ címmel és 80/A. §-sal egészül ki:
"Az adó feltételes megállapítása
80/A. § (1) A Pénzügyminisztérium az adózó kérelmére az általa közölt -
jövõben megkötendõ szerzõdésre vagy más jogügyletre vonatkozó - részletes
tényállás alapján megállapítja az adókötelezettséget vagy annak hiányát, és
amennyiben lehetséges az adóalapot és az adót. A feltételes adómegállapítás az
adóhatóságra csak változatlan tényállás mellett, az adott ügyben kötelezõ.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelem az elõírt nyomtatványon, csak ügyvéd vagy
adótanácsadó ellenjegyzésével nyújtható be. A kérelem díjköteles, a díj
mértéke az ügylet tárgya értékének 1 %-a, de legalább 250 ezer és legfeljebb 5
millió forint, ha az ügylet tárgyának értéke nem állapítható meg, 250 ezer
forint.
(3) Az adó feltételesen nem állapítható meg az (1) bekezdés szerint, ha az
adózó által közölt tényállás hiányos vagy egyébként az adatok az
adómegállapításhoz nem elegendõek, továbbá abban az esetben sem, ha alaposan
lehet attól tartani, hogy a közölt tényállás valamely más szerzõdést, ügyletet
vagy cselekményt leplez.
(4) Amennyiben az adó a (3) bekezdés szerint nem állapítható meg, a befizetett
díjat vissza kell utalni."
31. § Az Art. 96. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) Az adóhatóság a bejelentésre, a bevallásra, az adatszolgáltatásra, a 60.
§ (7) bekezdése szerinti nyilatkozatra, az önellenõrzésre, az adófizetésre, és
az adófolyószámla egyeztetésére nyomtatványt rendszeresíthet. A bevallás és az
adatszolgáltatás az adóhatóság által meghatározott módon, gépi adathordozón is
teljesíthetõ. A rendszeresített nyomtatvánnyal azonos értékû teljesítés, ha az
adózó az adóhatóság által jóváhagyott program alapján, számítógéppel
elõállított és aláírt irat benyújtásával teljesíti a kötelezettségét. A gépi
adathordozón teljesített bevalláshoz mellékelni kell az azzal azonos
adattartalmú, aláírt iratot is."
32. § Az Art. 96/A. §-ának (5)-(6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések
lépnek és egyidejûleg a következõ (7) bekezdéssel egészül ki:
"(5) Ha e törvény a magánszemélyek jövedelemadójával, munkaadói, munkavállalói
járulékkal összefüggõ kötelezettségrõl rendelkezik, azt a kifizetõ és a
munkáltató - a (6) és (7) bekezdésben foglaltak kivételével - a rá vonatkozó
szabályok szerint teljesíti.
(6) Az államháztartásról szóló törvény szerint a kincstári körbe, illetõleg a
helyi önkormányzatok nettó finanszírozása hatálya alá tartozó bérszámfejtési
feladatokat ellátó munkáltatónak és kifizetõnek az e törvényben a
munkáltatóra, a kifizetõre elõírt kötelezettségek közül az elszámolt összeget
terhelõ adó, adóelõleg levonást, befizetést, bevallást nem kell teljesítenie.
(7) A (6) bekezdésben említett munkáltató és a kifizetõ külön törvény alapján
a kincstárral szembeni elszámolásában a kifizetést terhelõ adóról
(adóelõlegrõl) az elszámolt hónapot (kifizetést) követõ hó 20-ig adatot
szolgáltat az illetékes állami adóhatóságának."
33. § Az Art. 97. §-a a következõ x) és y) ponttal egészül ki:
x) család: a közös háztartásban élõ közeli hozzátartozók,
y) adóazonosító szám: az adószám, a magánszemély adóazonosító jele, ennek
hiányában magyar állampolgársággal nem rendelkezõ magánszemély esetében az
útlevélszám."
34. § Az Art. 98. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) Ha törvény másként nem rendelkezik, az adóztatás és az adóigazgatási
eljárás költségeit az állam, illetve az önkormányzat viseli, kivéve a
lefoglalt dolog elszállításának és megõrzésének [57/A. § (6) bekezdés], és a
végrehajtás (92. §) költségeit."
Záró és átmeneti rendelkezések
35. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - 1996.
január 1-jén lép hatályba, egyidejûleg az Art. 1., 2., 3., 5. számú melléklete
e törvény 1., 2., 3., 4. számú mellékletével módosul. Ezzel egyidejûleg
hatályát veszti a 18. § (3) bekezdésének c) pontjából a "...vagy..."
szövegrész, az Art. 2. számú mellékletének I. Határidõk 1/B.f), és 6. pontja,
IV. Költségvetési támogatások 8. pontja.
(2) A törvény 2. §-a, 4. §-ának (1)-(3) bekezdése, 17. §-ának (2) bekezdése,
valamint 35. §-ának az Art. 97. §-át y) ponttal kiegészítõ rendelkezése 1997.
január 1-jén lép hatályba, és ezzel egyidejûleg veszti hatályát az Art. 12. §
(2) bekezdése, 3. számú mellékletének A/5.., valamint C/3.. pontja. 1997. január
1-jével az Art. 11. § (6) bekezdésének h), j) és k) pontjában a
"személyazonosító jel" kifejezés helyébe "adóazonosító jel", az Art. 16. §-
ának (5) bekezdésében az "azonosító szám" kifejezés helyébe "adóazonosító
szám" kifejezés lép.
36. § (1) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a hatálybalépésekor
jogerõsen el nem bírált ügyekben, továbbá - a (2) bekezdésben foglalt
eltéréssel - a törvény hatálybalépését követõen az azt megelõzõ idõszakra
teljesítendõ, illetve esedékessé vált kötelezettségekre azzal, hogy ha az e
törvény hatálybalépéséig hatályos rendelkezések az adózóra összességében
kevésbé terhes bírság (felemelt adó, felemelt illeték) pótlék feltételeket
határoztak meg, a kötelezettségre legfeljebb az ott megjelölt legmagasabb
mérték alkalmazható.
(2) Az adózónak az e törvény hatálybalépését követõen az azt megelõzõ
idõszakra teljesítendõ adómegállapítási, bevallási, adófizetési, adóelõleg
fizetési, bizonylat kiállítási, adatszolgáltatási és adólevonási
kötelezettségét az 1995. december 31-én hatályos szabályok szerint kell
teljesítenie.
(3) Az adószámmal vagy adóazonosító jellel nem rendelkezõ adózó, ha 1991.
január 1-jét követõen jövedelemadó-bevallást nem tett, vagy az adóját
munkáltatója nem állapította meg és 1996. évben adóbevallási kötelezettség alá
esõ jövedelemadó-köteles bevételhez (jövedelemhez) jutott, adóazonosító
jelének közlését e törvény hatálybalépését követõ 30 napon belül az állami
adóhatóságtól írásban kéri az e célra szolgáló nyomtatványon nevének,
születési helyének, idejének, lakóhelyének, anyja leánykori nevének, magyar
állampolgársággal nem rendelkezõ magánszemély nevének, útlevélszámának és
állampolgárságának bejelentésével.
37. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletében 1996. december
31-ig az állami adóhatóságra vonatkozó e törvényben meghatározott hatásköri és
illetékességi szabályoktól eltérõ hatáskört és illetékességet állapítson meg.
(2) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter arra, hogy rendeletben szabályozza a
feltételes adómegállapítás iránti kérelem benyújtásának, nyilvántartásának,
továbbá a díj fizetésének és visszatérítésének módját és részletes
feltételeit.
1. számú melléklet
az 1995. évi ............. törvényhez
1. Az Art. 1. számú mellékletének II/1/a) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"a) Az adózónak valamennyi adóról - az adóhatóság által elõírt társasági
adóelõleg kivételével - és költségvetési támogatásról, ha az adóévet megelõzõ
második évben a nettó módon számított, elszámolandó általános forgalmi adója,
vagy a nettó módon számított fogyasztási adója, vagy a magánszemélyektõl
általa levont jövedelemadó-elõleg, vagy a magánszemélyektõl általa levont
jövedelemadó-elõleg és jövedelemadó együttes összege
- a 6 millió forintot elérte
havonta,
- ha a 2 millió forintot elérte
negyedévenként
kell bevallást tennie."
2. Az Art. 1. számú mellékletének II/3/b) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
[Az adózónak]
"b) a magánszemélyek jövedelemadójáról a vállalkozási tevékenységet nem
folytató magánszemélynek, ha általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett
az adóévet követõ év március 20-ig"
[kell bevallást tennie.]
3. Az Art. 1. számú mellékletének II/4/a) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
[4. Az adóbevallás benyújtására vonatkozó különös rendelkezések]
"a) Ha a társasági adó hatálya alá tartozó egyszeres könyvvezetésre kötelezett
adózó - a felszámolás esetét kivéve - megszûnik, e tevékenységét megszünteti,
vagy a társasági adó hatálya alól kikerül, a társasági adóról a megszûnést
követõ 30 napon belül adóbevallást tesz.
E rendelkezés nem vonatkozik arra az egyéni vállalkozóra, akinek társasági
adókötelezettsége az adóév utolsó napjával azért szûnik meg, mert a következõ
év január 1-jével átjelentkezett a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló
törvény hatálya alá."
4. Az Art. 1. számú mellékletének II/4/c) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"c) az adózónak a fogyasztási adó és a fogyasztói árkiegészítés féléves
összesítõ bevallását
az adóév július 20-ig
kell benyújtania."
2. számú melléklet
az 1995. évi .............. törvényhez
1. Az Art. 2.
számú mellékletének I. Általános rendelkezések 1. pontja második mondata
helyébe a következõ rendelkezés lép:
"Az e törvény 23. §-ának (3) bekezdése b)-c) és e)-f) pontjában, a 23. §-ának
(5) bekezdésében, továbbá az 1. számú melléklet II. rész 4/a. pontjában
meghatározott esetben az adózónak az adóbevallás benyújtásával egyidejûleg az
adót is meg kell fizetnie."
2. Az Art. 2.
számú mellékletének I. Határidõk 1/A. pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép:
[A) A jövedelemadó-elõleg]
"a) a munkáltató az általa levont jövedelemadó-elõleget
az elszámolt hónapot követõ hó 12-ig,
b) a kifizetõ az általa levont jövedelemadó-elõleget
a kifizetés hónapját követõ hó 5-ig,
c) a magánszemély, ha nem kifizetõtõl származó jövedelmet szer-
zett, az adóelõleget negyedévenként,
a negyedévet követõ hó 5-ig
fizeti meg."
3. Az Art. 2.
számú mellékletének I. Határidõk 1/B/e) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
[B) A jövedelemadó]
"e) a kifizetõ az általa levont jövedelemadót
a levonást követõ hó 5-ig,"
[fizeti meg.]
4. Az Art. 2. számú mellékletének I. Határidõk 1/B/g) pontja helyébe a
következõ rendelkezés lép:
"g) A vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemély, ha általános
forgalmi adó fizetésére nem kötelezett, a jövedelemadót
az adóévet követõ év március 20-ig,"
[fizeti meg]
5. Az Art. 2. számú mellékletének I. Határidõk 2/b) pontja helyébe a
következõ rendelkezés lép:
[2. Az általános forgalmi adó]
"b) Az adózó kérheti az adóhatóságtól, hogy az adó nettó, elszámolandó
összegét 15 naponként, a tárgyhót követõ hó 5-én, illetve 20-án számolhassa
el. A negyedévenként bevallásra kötelezett adózó a havonkénti elszámolás és
bevallás, vagy a havonként kétszeri elszámolás engedélyezését kérheti. Az
adóhatóság a gyakorított elszámolás lehetõségét az adóév végéig
engedélyezheti."
6. Az Art. 2. számú mellékletének I. Határidõk 3/B. pontja a következõ e)
ponttal egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi e) pont f) pontra változik:
"e) A számviteli törvényben meghatározottak szerint a mérlegben megadott
adatoknál forintról devizára, illetve devizáról forintra áttérõ vállalkozó az
adóévben megfizetett adóelõleg és az áttérés napjáig számított tényleges
társasági adó különbözetét az áttérésrõl benyújtott adóbevallással egyidejûleg
fizeti meg, illetve ettõl az idõponttól kezdõdõen igényelheti vissza."
7. Az Art. 2. számú mellékletének I. Határidõk 7/b) pontja helyébe a
következõ rendelkezés lép:
[7. Kereskedelmi és játékadó]
"b) Az adózó - a játékautomata után fizetendõ játékadó kivételével - a
játékadót
a tárgyhót követõ 20-ig,
a nem folyamatosan szervezett sorsolásos játék esetén
a sorsolás napját követõ hó 20-ig
fizeti meg.
A játékautomata éves adóját az adózó az erre vonatkozó bevallással egyidejûleg
fizeti meg."
8. Az Art. 2. számú mellékletének II/A/15/c) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
[15. Kommunális adó, iparûzési adó]
"c) A vállalkozónak a helyi kommunális és iparûzési adóelõleget - az egyszeres
könyvvezetésre kötelezett kivételével - a várható éves fizetendõ adó összegére
az adóév december 20. napjáig
kell kiegészítenie."
9. Az Art. 2. számú mellékletének II/A/15/e) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
[15. Kommunális adó, iparûzési adó]
"e) A vállalkozó a megfizetett adóelõleg és az adóévre megállapított tényleges
adó különbözetét
az adóévet követõ év május 31-ig
fizeti meg, illetõleg ettõl az idõponttól igényelheti vissza."
1
3. számú melléklet
az 1995. évi ... törvényhez
1. Az Art. 3. számú mellékletének A) 2. a) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
[ 2. A kifizetõ adózónként szolgáltat adatot ]
"a) az összevont adóalapba beszámító, általa kifizetett teljes összegrõl
(bevételrõl, jövedelemrõl), illetve az általa juttatott vagyoni érték
összegérõl, a külön adózó jövedelmek közül azokról, amelyek után a kifizetõ az
adót nem állapította meg és nem vonta le, ez utóbbitól függetlenül a
kifizetett osztalékról, és az árfolyamnyereségrõl, valamint a földjáradék,
külterületi termõföld bérbeadásából származó jövedelembõl levont
forrásadóról,"
2. Az Art. 3. számú mellékletének C/2.. pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"2. Az illetékhivatal adatot szolgáltat - a tartási, életjáradéki és öröklési
szerzõdés keretében történõ lakástulajdon, lakótelek átruházásának kivételével
- ingatlanértékesítés esetén az ingatlan értékesítõjérõl, vevõjérõl és az
ingatlan szerzéskori és elidegenítéskori szerzõdés szerinti, illetõleg az
illetékkiszabás alapjául elfogadott forgalmi értékérõl, továbbá az ingatlanhoz
kapcsolódó vagyoni értékû jogról ellenérték fejében való lemondás, ilyen jog
visszterhes alapítása, átruházása (átengedése), megszüntetése esetén az
átruházó (átengedõ), e jogot alapító, illetve megszüntetõ magánszemélyrõl és e
jog szerzõdés szerinti, illetõleg az illetékkiszabás alapjául elfogadott
forgalmi értékérõl, külön feltüntetve az ingatlan jellegét (pl. lakás,
lakótelek, üdülõ, üdülõtelek, garázs)
az adóévet követõ március 20-ig
a székhelye szerint illetékes állami adóhatóságnak."
3. Az Art. 3. számú mellékletének D) pontja a következõ 5. ponttal egészül ki:
[D) A pénzintézet adatszolgáltatása]
"5. Ha az ellenõrzés adatai 2 millió forintot meghaladó adóhiány
megállapítását valószínûsítik, a tényállás kiegészítése érdekében az
adóhatóság jogosult a pénzintézetet az adózót érintõ a pénzintézet
nyilvántartásában megtalálható valamennyi adat szolgáltatására kötelezni."
4. Az Art. 3. számú mellékletének G) 4. a) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
[4. A Belügyminisztérium Adatfeldolgozó Hivatala minden év február 28-ig a
január elsejei állapotnak megfelelõ adatokat szolgáltat a gépjármûadó
kivetésére illetékes települési önkormányzati, a fõvárosban a kerületi
önkormányzati adóhatóságnak]
"a) a gépjármû rendszámáról, esetleges korábbi rendszámáról, a személygépjármû
saját tömegérõl, a tehergépjármû saját tömegérõl és a megengedett együttes
tömegérõl,"
5. Az Art. 3. számú melléklete a következõ l) ponttal egészül ki:
"I) A megyei (fõvárosi) munkaügyi központ adatszolgáltatása
A megyei (fõvárosi) munkaügyi központ adatot szolgáltat azokról a
személyekrõl, akiknél a munkanélküli ellátás folyósítását az ellátásra való
jogosultságot kizáró keresõ tevékenység miatt szüntették meg, valamint e
személyek munkaadóiról, azok adószámának feltüntetésével.
Az adatszolgáltatást a folyósítás megszüntetésérõl szóló jogerõs határozat egy
másolati példányának egyidejû megküldésével kell teljesíteni a magánszemélynek
a 45. § (5) bekezdésében meghatározott azonosító adatainak feltüntetésével a
megyei (fõvárosi) munkaügyi központ székhelye szerint illetékes állami
adóhatósághoz."
4. számú melléklet
az 1995. évi ............ törvényhez
Az Art. 5. számú mellékletének 5. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
"5. a) A 3. pontban említett külföldi vállalkozó a társasági adó elõlegét
negyedévenként a negyedévet követõ hó 15-ig fizeti meg, de az elsõ és második
negyedév elõlegét együttesen, a második negyedévet követõ hó 15-ig kell
megfizetni;
b) Az adózó az adóévet követõ év május hó 31-ig adóbevallást tesz. Eddig az
idõpontig megfizeti az adó és az adóelõleg különbözetét, de az adókülönbözetet
csak az adóévet követõ év május hó 31-tõl igényelheti vissza."