A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
KORMÁNYA
T/1567/39.. számú
EGYSÉGES JAVASLAT
a
katonai és rendvédelmi felsõoktatási intézmények
vezetõinek, oktatóinak
és hallgatóinak jogállásáról
Ellenjegyezte: Keleti György
honvédelmi miniszter
Budapest, 1996. május 9.
2
1996. évi .......................törvényjavaslat
a katonai és rendvédelmi felsõoktatási intézmények
vezetõinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról
A katonai és rendvédelmi felsõoktatási intézményekben folyó tevékenység
célja - a magyar felsõoktatási rendszer részeként a fegyveres szervek személyi
állományának sajátos életviszonyaihoz igazodó körülmények között - a fegyveres
szervek hivatásos tiszti utánpótlásának, valamint a honvédelmet és a
rendvédelmet érintõ tevékenységet végzõ szakembereknek a képzése.
A képzési feladatok megvalósításához szükséges sajátos vezetõi, oktatói
és hallgatói jogállás szabályozása érdekében - a felsõoktatásról szóló 1993.
évi LXXX. törvény 115. §-ának (1) bekezdése alapján, a közalkalmazottak
jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényre, a fegyveres szervek hivatásos
állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényre és a hadköteles
katonák szolgálati viszonyáról szóló törvényre is figyelemmel - az
Országgyûlés a következõ törvényt alkotja.
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A törvény alkalmazási köre
1.§
(1) Ezt a törvényt kell alkalmazni a katonai és rendvédelmi felsõoktatási
intézmények (a továbbiakban együtt: intézmény)
a) vezetõire,
b) oktatóira, valamint
c) nappali, levelezõ és távoktatás formájában alapképzésben,
szakirányú továbbképzésben és doktori képzésben részt vevõ, magyar
állampolgárságú hallgatóira (a továbbiakban együtt: hallgató).
(2) A külföldi hallgató jogállására a 15.§ (2) bekezdésének c) pontja
szerinti polgári hallgatóra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ha
jogszabály vagy a képzésrõl szóló megállapodás másképp nem rendelkezik.
Értelmezõ rendelkezések
2. §
E törvény alkalmazásában
a) fegyveres szerv: a Magyar Honvédség (a továbbiakban: honvédség),
a határõrség, a rendõrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a vám- és
pénzügyõrség, a polgári védelem, az állami és önkormányzati tûzoltóság,
valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok,
b) miniszter: a katonai felsõoktatási intézmények vonatkozásában a
honvédelmi miniszter, a Rendvédelmi Fõiskola vonatkozásában a belügyminiszter,
c) országos parancsnok: az a) pont szerinti fegyveres szerv országos
parancsnoka, fõigazgatója vagy országos fõkapitánya,
d) szakmai gyakorlat: az intézmény tanterve által megkövetelt
csapat-, területi vagy üzemi gyakorlat,
e) vezetõ: a rektor, a fõiskolai fõigazgató, helyetteseik, a dékán,
a kari fõigazgató, a gazdasági (fõ)igazgató, a fõtitkár, az oktatási és a
kutatási szervezeti egység vezetõje.
II. FEJEZET
A VEZETÕK ÉS OKTATÓK
A vezetõi beosztás, és az oktatói munkakör keletkezése és megszûnése
3. §
(1) Az intézményben vezetõi beosztást, oktatói munkakört közalkalmazott
vagy a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról
szóló 199 . évi . törvény (a továbbiakban: Hszt.) szerinti hivatásos
állomány tagja tölthet be.
(2) Közalkalmazott vezetõ, oktató az lehet, aki:
a) a felsõoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban:
Ftv.) elõírásainak megfelel, és
b) tudomásul veszi, hogy munkahelyén pártpolitikától mentes
magatartást köteles tanúsítani.
(3) Hivatásos állományú vezetõ, oktató az lehet, aki:
a) fegyveres szerv hivatásos állományának tagja, és
b) az Ftv. szerint a beosztásához megkívánt követelményeknek
megfelel.
4. §
(1) Az intézményben a vezetõi beosztásokat és oktatói munkaköröket
nyilvános pályázat útján kell betölteni. Egyes beosztások, illetve munkakörök
ellátása hivatásos szolgálati viszonyhoz és külön törvény szerinti
nemzetbiztonsági követelményekhez is köthetõ.
(2) A vezetõi és az egyetemi tanári pályázatot a miniszter, az egyéb
pályázatot az intézmény vezetõje írja ki az e törvényben és az Ftv-ben
meghatározott feltételeknek megfelelõen.
(3) Ha a pályázatot a hivatásos állomány tagja nyeri el, a Hszt. szerint
határozott vagy határozatlan idõre rendelkezési állományba kerül a beosztás,
illetve a munkakör elfoglalásának napjától.
5. §
(1) Az egyetemi tanárt az intézményi tanács felterjesztésére, a
miniszternek a mûvelõdési és közoktatási miniszter egyetértésével tett
javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel.
(2) A fõiskolai tanárt az (1) bekezdés szerinti eljárás alapján a
miniszterelnök nevezi ki és menti fel.
(3) A miniszter, valamint a mûvelõdési és közoktatási miniszter az (1) és
(2) bekezdés szerinti javaslattételt megtagadja, ha az eljárás során
jogszabálysértés történt. A megtagadásról és okáról az intézményi tanácsot
írásban kell értesíteni.
(4) Az intézmény vezetõje az adjunktusi és a tanársegédi oktatói beosztás
4 évre szóló ellátására megbízást ad. A határozott idõ elteltével az oktatót
az intézményi szabályzatban meghatározott szempontok és az oktatási, illetve
kutatási szervezeti egység vezetõjének javaslatai alapján az intézmény
vezetõje minõsíti.
(5) Az intézmény az oktatói fokozatban való elõmenetelhez szükséges
továbbtanuláshoz köteles az intézményi Szabályzatban meghatározottak szerint
hozzájárulni.
6. §
(1) Ha a közalkalmazott vezetõ, oktató hivatásos állományba került, a
közalkalmazottként betöltött beosztását, munkakörét újabb pályázat elnyerése
nélkül jogosult ellátni.
(2) Az az oktató, akinek a hivatásos szolgálati viszonya neki fel nem
róható okból szûnt meg, vagy aki a hivatásos szolgálat felsõ korhatárát
elérte, kérésére állományviszonyának megváltoztatása mellett
közalkalmazottként, pályázat kiírása nélkül az eredeti munkakörében tovább
foglalkoztatható, ha a munkakör ellátása nincs a hivatásos szolgálati
viszonyhoz kötve.
(3) A (2) bekezdés szerinti felróhatóság szempontjából a Hszt. alapján a
hivatásos szolgálati viszony megszüntetésekor kiadott szolgálati viszonyra
vonatkozó igazolás az irányadó.
7.§
(1) A hivatásos állomány tagja a vezetõi beosztás, illetve az oktatói
munkakör ellátásának megszûnése esetén a kinevezési parancs szerinti fegyveres
szerv alárendeltségébe kerül vissza.
(2) A hivatásos állomány tagja részére a kinevezési parancs szerinti
fegyveres szervnél rendfokozatának, végzettségének és képzettségének megfelelõ
beosztást kell biztosítani, ha
a) az oktatói munkakör megszüntetése a hivatásos állomány tagjának
nem róható fel, vagy
b) az adjunktust, illetõleg a tanársegédet munkakörének ellátásában
nem hosszabbították meg, vagy magasabb oktatói munkakört nem nyert el.
(3) A volt hivatásos állományú oktató illetménye az új beosztásba
helyezéssel nem csökkenhet.
Az oktatók jogai és kötelességei
8. §
Ha e törvény másképpen nem rendelkezik, az oktatók felett a munkáltatói
jogokat az intézmény vezetõje gyakorolja.
9. §
(1) A hivatásos állomány tagját az egyetemi docenssé, vagy fõiskolai
tanárrá történõ kinevezéskor a soron következõ rendfokozatba - alezredesig -
soron kívül elõ kell léptetni.
(2) A hivatásos állomány tagját az egyetemi tanárrá történõ
kinevezéskor a soron következõ rendfokozatba - ezredesig - soron kívül elõ
kell léptetni.
(3) A tanári, illetve docensi kinevezéskor a határozott idejû oktatói
megbízás határozatlan idejûre változik.
(4) A más jogszabályban megállapított oktatói és tudományos fokozatok
után járó pótlékok a hivatásos állomány tagját is megilletik.
10. §
(1) Az intézmény oktatója intézményi feladatainak ellátása során köteles
a pártpolitikai tevékenységtõl tartózkodni.
(2) A képzés, gyakorlati felkészítés során az oktató köteles a hallgatók
életének és testi épségének megóvása érdekében a balesetvédelmi rendszabályok
betartására és betartatására.
(3) Az e §-ban foglalt kötelezettségek megsértése esetén fegyelmi
eljárásnak is helye van.
A vezetõkre vonatkozó külön szabályok
11. §
(1) A miniszter az intézményi tanács felterjesztésére a mûvelõdési és
közoktatási miniszter egyetértésével tesz javaslatot a köztársasági elnöknek a
magyar állampolgárságú egyetemi tanárok közül a rektor, a miniszterelnöknek a
magyar állampolgárságú egyetemi és fõiskolai tanárok közül a fõiskolai
fõigazgató megbízására, illetve felmentésére.
(2) A honvédelmi miniszter az intézményi tanács felterjesztését a
honvédség parancsnokának véleményezésre megküldi.
(3) A belügyminiszter az intézményi tanács felterjesztését az érintett
országos parancsnokoknak véleményezésre megküldi.
(4) A rektor és a fõiskolai fõigazgató felett a munkáltatói jogkört - a
kinevezési és felmentési jogkör kivételével - a miniszter gyakorolja. Egyes
munkáltatói jogok gyakorlása az intézményi tanácsra rendelettel átruházható.
12. §
(1) A rektor és a fõiskolai fõigazgató helyetteseit, a fõtitkárt, a
gazdasági (fõ)igazgatót, a dékánt és a kari fõigazgatót az intézményi tanács
javaslata alapján a belügyminiszter, illetõleg - a honvédség parancsnoka
véleményének kikérésével - a honvédelmi miniszter 5 évi idõtartamra bízza meg.
A megbízás további 5 évre meghosszabbítható.
(2) Rektorhelyettesi, dékáni és kari fõigazgatói megbízást egyetemi tanár
vagy docens, és fõiskolai tanár, fõiskolai fõigazgató helyettesi megbízást
rajtuk kívül fõiskolai docens kaphat.
(3) Az (1) bekezdés szerinti vezetõ megbízását - a saját kérésére, vagy
az intézményi tanács javaslatára - a miniszter a határidõ lejárta elõtt
visszavonhatja.
13. §
A Rendvédelmi Fõiskola rendvédelmi szolgálati ismereteket oktató
szervezeti egységeinek vezetõit az oktatott szakterület szerint illetékes
országos parancsnok véleményét kikérve kell kinevezni, illetve megbízásukat
visszavonni.
14. §
Az intézmény vezetõje köteles a tananyag összeállítása során az érintett
fegyveres szerv véleményét beszerezni.
III. FEJEZET
A HALLGATÓK
Hallgatói jogviszony
15. §
(1) A hallgatói jogviszony az intézménybe történõ elsõ beiratkozás napján
létesül.
(2) Az Ftv. 27. §-a szerinti hallgató e törvény alkalmazása során
a) ösztöndíjas hallgató, ha a felvételt nyert nappali tagozatos
személy a katonai felsõoktatási intézményben a honvédséggel vagy a
határõrséggel kötött ösztöndíjszerzõdés alapján a honvédség illetve a
határõrség tényleges állományú tagjaként, vagy a Rendvédelmi Fõiskolán
valamely fegyveres szervvel kötött ösztöndíjszerzõdés alapján végzi a
tanulmányait,
b) kettõs jogállású hallgató, ha az intézménybe felvett, Hszt.
szerinti hivatásos állomány tagja folytat tanulmányokat,
c) polgári hallgató: ha nem tartozik az a) és b) pont hatálya alá.
16. §
A hallgatói jogviszony megszûnik:
a) a felsõfokú végzettséget tanúsító oklevél kiállításának napján,
b) a hallgató által írásban beadott lemondó nyilatkozattal, a
benyújtását követõ 8. napon,
c) az intézményvezetõ határozata alapján elbocsátással, a határozat
jogerõre emelkedésének napján,
d) kizárás fegyelmi büntetés esetén, a fegyelmi határozat jogerõre
emelkedésének napján,
e) a hallgatói névjegyzékbõl való törléssel az Ftv. 28.§-ának (1)
bekezdésében említett esetben, a törlés napján.
17. §
(1) A hallgatói jogviszony - a (3) bekezdésben foglalt korlátozással -
elbocsátással akkor szüntethetõ meg, ha
a) az intézményben a hallgató által látogatott szak oktatása
megszûnt,
b) a hallgató körülményeiben olyan változás állt be, amelynek
következtében már nem felel meg a felvételkor támasztott alkalmassági
követelményeknek,
c) a hallgató a tanulmányi kötelességét a tanulmányi és
vizsgaszabályzatban megengedett mértéket meghaladóan önhibájából nem
teljesítette.
(2) Az intézmény az elbocsátást köteles megindokolni. Az indokolásból az
elbocsátás okának világosan ki kell tûnnie, továbbá szükség esetén az
intézménynek kell bizonyítania, hogy az elbocsátás indoka valós és okszerû.
(3) A hallgató az (1) bekezdés a) és b) pontja alapján csak akkor
bocsátható el, ha más intézménybe vagy az intézményen belül más szakra nem
irányítható át, vagy ha az átirányítást a hallgató nem vállalta. Az
átirányítási kötelezettségre nem hivatkozhat a hallgató, ha az (1) bekezdés b)
pontja szerinti körülményváltozás neki felróható.
18. §
(1) A hallgatói jogviszony az oktatási idõszak elején szükséges
beiratkozás elmaradása esetén, valamint szükségállapot vagy rendkívüli állapot
idején szünetelhet.
(2) A hallgatót a hallgatói jogviszony szünetelése alatt vagy a hallgatói
jogviszony megszûnése után az intézményi Szabályzatban meghatározott egyes
jogok megilletik és egyes kötelezettségek terhelik.
(3) A (2) bekezdés szerinti kötelezettség különösen a kártérítési és a
titoktartási kötelezettség.
19. §
A hallgatók érdekvédelmi és érdekképviseleti szervezeteket, szövetségeket
hozhatnak létre, azokba beléphetnek, továbbá azokkal kapcsolatot létesíthetnek
és tarthatnak fenn.
20. §
A hallgató köteles
a) megtartani az államtitkot és a szolgálati titkot,
b) óvni és rendeltetésszerûen használni a rábízott haditechnikai
eszközöket és felszerelési tárgyakat,
c) tiszteletben tartani társai emberi méltósághoz fûzõdõ jogait, szükség
esetén nekik segítséget nyújtani.
21.§
A hallgató a tanulmányi feladatainak ellátása során köteles tartózkodni a
pártpolitikai tevékenységtõl. Az intézményben, annak kollégiumában, valamint a
gyakorlat teljesítésének helyén politikai agitációt nem folytathat, politikai
szervezet képviselõjeként vagy megbízottjaként véleményt nem nyilváníthat.
22. §
A hallgató fegyelmi és kártérítési felelõsségét - e törvényben
szabályozott kivételekkel - az Ftv., valamint az intézmény fegyelmi és
kártérítési szabályzata állapítja meg.
23. §
(1) Az intézmény hallgatója a tanulmányi idõ alatt a tanterv szerinti
szakmai gyakorlaton vesz részt.
(2) A Rendvédelmi Fõiskola nappali tagozatos hallgatója az elméleti
képzés megkezdése elõtt alapkiképzésen vesz részt.
Ösztöndíjas hallgató
24. §
(1) Az ösztöndíjas hallgató juttatásait e törvény és az
ösztöndíjszerzõdés tartalmazza. Az ösztöndíjszerzõdést a fegyveres szerv és a
hallgató közös megegyezéssel módosíthatja. Nem minõsül módosításnak a hallgató
juttatásainak jogszabály szerinti emelése.
(2) A katonai felsõoktatási intézmény ösztöndíjas hallgatója vállalja,
hogy a honvédség vagy a határõrség tényleges állományába lép, és tanulmányai
befejezte után meghatározott ideig a képzettségének és végzettségének
megfelelõ hivatásos szolgálatot teljesít.
(3) A Rendvédelmi Fõiskola ösztöndíjas hallgatója a szerzõdésben azt
vállalja, hogy tanulmányai befejezése után meghatározott ideig az
ösztöndíjszerzõdést kötõ fegyveres szervnél hivatásos szolgálatot,
köztisztviselõi vagy közalkalmazotti jogviszonyt teljesít, a fegyveres szerv
pedig a hallgató képzettségének és végzettségének megfelelõ beosztásban munkát
biztosít számára.
25. §
(1) Az ösztöndíjas hallgató az intézmény Szabályzatában meghatározott
módon - a Rendvédelmi Fõiskola hallgatója esetében az ösztöndíjszerzõdésben
érintett fegyveres szervek engedélyével - a képzés elsõ félévében intézményt,
elsõ évében szakot változtathat .
(2) Az ösztöndíjas hallgató nem csatlakozhat olyan szervezethez, amelynek
szervezõdési célja vagy tevékenysége a fegyveres szervek törvényben
meghatározott feladataival ellentétes.
(3) Az ösztöndíjas hallgató - a katonai kiképzés vagy alapkiképzés és a
szakmai gyakorlat idõtartama, valamint a szükségállapot vagy rendkívüli
állapot kivételével - szolgálati feladat ellátására nem vehetõ igénybe.
(4) A (3) bekezdés szerinti szakmai gyakorlat teljesítése során a
Rendvédelmi Fõiskola ösztöndíjas hallgatója önálló hatósági jogkör gyakorlása
nélkül, felügyelet mellett, a fegyveres szerv tevékenységére vonatkozó
eljárási szabályok szerint köteles a fegyveres szerv szolgálati feladatainak
végrehajtásában közremûködni, jogosult bármely cselekménynél jelen lenni,
intézkedésben részt venni, részfeladatokat önállóan végrehajtani.
26. §
(1) Az intézmény ösztöndíjas hallgatója külön jogszabály szerint
egyenruha vagy formaruha (a továbbiakban együtt: egyenruha) és évfolyamjelzés
viselésére köteles.
(2) Az ösztöndíjas hallgató pártrendezvényen egyenruhát nem viselhet. Az
intézményen kívül egyéb politikai rendezvényen egyenruhát csak akkor viselhet,
ha az intézmény vezetõjének engedélyével az intézményt hivatalosan képviseli.
27. §
A katonai felsõoktatási intézmény alapképzésben részt vevõ, ösztöndíjas
hallgatója, ha nem teljesített sorkatonai szolgálatot, az elméleti képzés
megkezdése elõtt katonai kiképzésen vesz részt. A kiképzés során a hallgató a
honvédelemrõl szóló 1993. évi CX. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 49. §-a
szerint esküt tesz.
28. §
A katonai felsõoktatási intézmény ösztöndíjas hallgatója katonai
kiképzésben vagy szakmai gyakorlaton köteles
a) részt venni a Hvt. 22. §-ának (1) bekezdése szerinti feladatok
végrehajtásában,
b) a haza katonai védelmére felkészülni, részt venni az ehhez
szükséges kiképzésben,
c) õr-, ügyeleti, készenléti, készültségi és futárszolgálatot,
valamint katonai rendészeti szolgálatot ellátni,
d) a katonai szervezet mûködéséhez szükséges munkák ellátásában
részt venni.
29. §
A katonai felsõoktatási intézmény ösztöndíjas hallgatójának jogaira és
kötelességeire a katonai kiképzés és a szakmai gyakorlat ideje alatt az általa
ellátott beosztásnak a hadköteles katonák szolgálati viszonyáról szóló törvény
(a továbbiakban: Hkt.) szerinti szabályai az irányadóak azzal, hogy a hallgató
fenyítési és elismerési jogkört nem gyakorolhat, illetményre pedig e törvény
szabályai alapján jogosult.
30. §
(1) A katonai felsõoktatási intézmény ösztöndíjas hallgatójára a katonai
kiképzés és a szakmai gyakorlat ideje alatt kiszabott fegyelmi büntetés a
tanulmányi idõszakban is letölthetõ.
(2) A katonai felsõoktatási intézmény ösztöndíjas hallgatója esetén az
Ftv. 39.§-a (1) bekezdésének c) pontja szerinti, a tanulmányok folytatásától
meghatározott idõre eltiltás fegyelmi büntetés nem alkalmazható.
(3) A katonai felsõoktatási intézmény ösztöndíjas hallgatója büntetõjogi
és szabálysértési felelõsségének elbírálására a hadköteles katonákra vonatkozó
szabályok az irányadóak.
31. §
(1) Az ösztöndíjas hallgatói jogviszony megszûnik, ha
a) a hallgatói jogviszony a 16. § szerint megszûnt,
b) az ösztöndíjszerzõdés közös megegyezéssel megszûnt,
c) a hallgató az ösztöndíjszerzõdést felbontotta,
d) a fegyveres szerv az ösztöndíjszerzõdést felbontotta.
(2) Az ösztöndíjszerzõdést a hallgató és a fegyveres szerv közös
megegyezéssel bármikor, bármelyik fél kezdeményezésére megszüntetheti. A közös
megegyezést írásba kell foglalni, amelyben rögzíteni kell a feleknek a
megszüntetett ösztöndíjszerzõdésbõl eredõ, egymás iránti jogait és
kötelezettségeit.
(3) A fegyveres szerv egyoldalúan akkor bonthatja fel az
ösztöndíjszerzõdést, ha
a) az Országgyûlés vagy a Kormány döntése alapján a fegyveres szerv
állományát érintõ létszámcsökkentést kell végrehajtani, vagy átszervezés miatt
a hallgatót a képzettségének és végzettségének megfelelõ kezdõ beosztásba nem
lehet helyezni, és
b) a hallgatónak más intézménybe vagy az intézményen belül más
szakra történõ átirányítására nincs lehetõség, illetõleg ha az átirányítást a
hallgató nem vállalta.
(4) Ha az ösztöndíjas hallgatói viszony az (1) bekezdés b) - d) pontja
alapján szûnt meg, a hallgató a tanulmányait az intézményben polgári
hallgatóként folytathatja, ha a szak felvételi feltételei a polgári hallgató
jelentkezését megengedik.
(5) Ha az ösztöndíjas hallgatói viszony a hallgató érdekkörében felmerült
okból szûnik meg, az ösztöndíjszerzõdésben vagy a (2) bekezdés szerinti
megegyezésben meghatározott költségeket a hallgató megtéríteni köteles. E
törvény alkalmazásában az egészségi ok a fegyveres szerv érdekkörében
felmerült oknak minõsül.
Kettõs jogállású hallgató
32. §
(1) A kettõs jogállású hallgató szolgálati jogviszonyból eredõ jogaira és
kötelességeire a Hszt. az irányadó.
(2) A kettõs jogállású hallgató esetén e törvény 22. §-át nem kell
alkalmazni, a hallgató fegyelmi és kártérítési felelõsségére a Hszt. szabályai
az irányadóak.
(3) A kettõs jogállású hallgató intézményt vagy szakot a kinevezési
parancs szerinti fegyveres szerv engedélyével változtathat.
(4) A kettõs jogállású hallgató jogszabály szerinti egyenruha, illetõleg
formaruha viselésére köteles.
(5) A kettõs jogállású hallgató esetében - a 48. §-ban felsorolt
rendelkezéseken túlmenõen - az Ftv. 29. §-a és 39-46.§-a sem alkalmazható.
33. §
(1) Ha a kettõs jogállású hallgató szolgálati viszonya megszûnt,
tanulmányait az intézményben polgári hallgatóként folytathatja, feltéve hogy
a) a szak felvételi feltételei a polgári hallgató jelentkezését
megengedik, és
b) a szolgálati viszony megszûnése nem volt a hallgatónak felróható.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti felróhatóság szempontjából a Hszt.
alapján a hivatásos szolgálati viszony megszûnésekor kiadott szolgálati
viszonyra vonatkozó igazolás az irányadó.
(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti követelmény alól az intézmény
vezetõje különös méltánylást érdemlõ esetben kivételt tehet.
Polgári hallgató
34. §
(1) Az a polgári hallgató, aki a fegyveres szervek törvényben
meghatározott feladataival ellentétes célú szervezethez tartozik, a hallgatói
jogviszony idõtartamára köteles a tagsági viszonyát felfüggeszteni és az azzal
összefüggõ tevékenységét mellõzni.
(2) A Rendvédelmi Fõiskola polgári hallgatója szakmai gyakorlatára,
formaruha és évfolyamjelzés viselésére az ösztöndíjas hallgatókra vonatkozó
25. § (4) bekezdésének, valamint a 26. §-ának a rendelkezéseit kell
alkalmazni.
IV. FEJEZET
A KATONAI FELSÕOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK TANDÍJA
ÉS A HALLGATÓK JUTTATÁSAI
A hallgató által fizetendõ tandíj
35. §
(1) A katonai felsõoktatási intézmény polgári hallgatója tandíj
fizetésére kötelezett, az ösztöndíjas és a kettõs jogállású hallgatót
tandíjmentesség illeti meg.
(2) A tandíj alaptandíjból és képzési költségtérítésbõl áll. A tandíjból
befolyt összeget a katonai felsõoktatási intézmény jogosult felhasználni.
(3) Az alaptandíj mértéke megegyezik az állami felsõoktatási
intézményekben fizetendõ alaptandíj mértékével.
(4) A képzési költségtérítés mértékét a képzés jellegéhez és költségeihez
igazodó módon az intézmény határozza meg, és a Felsõoktatási Felvételi
Tájékoztatóban évente közzéteszi.
(5) A félévre megállapított tandíjat havonta egyenlõ részletekben vagy a
hallgató kérésére egy összegben a Szabályzat szerinti módon kell befizetni.
36. §
(1) Az intézmény a tanulmányi és vizsgaszabályzatban rögzített
kötelezettségek elmulasztása vagy késedelmes teljesítése esetére a
Szabályzatban díjakat határoz meg. A díj mértéke az állami felsõoktatási
intézményekben megállapítható díj mértékét nem haladhatja meg.
(2) Az (1) bekezdés szerinti díjakból befolyt összeget a hallgatói
önkormányzat feladatainak ellátására, valamint az intézmény hallgatóinak
alanyi jogon járó juttatásaira kell fordítani.
A hallgató juttatásai
37. §
(1) A katonai felsõoktatási intézmény kettõs jogállású hallgatója a Hszt.
szerint jogosult illetményre.
(2) A polgári hallgató az állami felsõoktatási intézményekre vonatkozó
szabályok szerint jogosult a katonai felsõoktatási intézménytõl ösztöndíjra
és egyéb támogatásokra.
38. §
(1) Az ösztöndíjas hallgató a honvédségtõl, illetve a határõrségtõl
illetményre jogosult, amely alapilletménybõl és a (2)-(4) bekezdés szerinti
pótlékból áll. A hallgatót az illetménye a tanulmányi idõszakon kívül is
megilleti.
(2) A hallgató az elõzõ félévi tanulmányi eredménye alapján - az elsõ
évfolyam második félévétõl kezdõdõen - tanulmányi pótlékra jogosult. A
tanulmányi és vizsgaszabályzatban megfogalmazott követelményeknek megfelelõ
hallgatónak kiemelt összegû tanulmányi pótlék adható.
(3) A kiképzési tervben szereplõ repülési feladatok végrehajtásáért az
ösztöndíjas hallgató repülési pótlékra jogosult.
(4) A hallgató az alapilletményben ki nem fejezhetõ többletkövetelmények
teljesítéséért - a (3) bekezdés alá nem tartozó - egyéb pótlékokra is
jogosultságot szerezhet. A pótlékok feltételeit és mértékét a Hkt-nek a
sorkatonákra vonatkozó rendelkezései alapján kell megállapítani.
(5) Az alapilletmény és a pótlékok összege a köztisztviselõi
illetményalap és az e törvény mellékletében meghatározott érték szorzata. A
hallgatók illetményjogosultságát naptári napokra kell meghatározni.
39. §
(1) A katonai felsõoktatási intézmény hallgatója - a (3) bekezdés
kivételével - kollégiumi díj fizetése ellenében jogosult kollégiumi
elhelyezésre.
(2) A kollégiumi díj mértékét az állami felsõoktatási intézményekre
vonatkozó szabályoknak megfelelõen az intézmény állapítja meg.
(3) A kettõs jogállású hallgató és az ösztöndíjas hallgató
térítésmentesen jogosult a kollégiumi elhelyezést igénybe venni.
40. §
A katonai felsõoktatási intézmény ösztöndíjas hallgatója a tanszerek és
tankönyvek árának részbeni megtérítése érdekében félévente - a jogszabályban
meghatározott mértékben - tanszertámogatásra jogosult.
41. §
(1) Az ösztöndíjas hallgató a sorkatonai szolgálatot teljesítõ
személyekre vonatkozó szabályok szerint jogosult természetbeni ellátásként
ruházati és élelmezési ellátásra, illetve kiküldetés esetén napidíjra.
(2) A polgári hallgató élelmezésre és ruházati ellátásra jogszabályban
meghatározott térítés ellenében jogosult.
(3) A kettõs jogállású hallgató élelmezésre jogszabályban meghatározott
térítés ellenében jogosult.
V. FEJEZET
A RENDVÉDELMI FÕISKOLA TANDÍJA
ÉS A HALLGATÓK JUTTATÁSAI
A hallgató által fizetendõ tandíj
42. §
(1) A Rendvédelmi Fõiskolán az alapképzésben részt vevõ ösztöndíjas és
kettõs jogállású hallgató tandíjmentességben részesül.
(2) A polgári hallgató tandíjfizetésre kötelezett. A tandíj alaptandíjból
és képzési költségtérítésbõl áll.
(3) Az alaptandíj mértéke megegyezik az állami felsõoktatási
intézményekben fizetendõ alaptandíj mértékével.
(4) A képzési költségtérítés mértékét a képzés jellegéhez és költségeihez
igazodó módon a fõiskola évente határozza meg, és azt a Felsõoktatási
Felvételi Tájékoztatóban évente közzéteszi.
(5) A félévre megállapított tandíjat havonta egyenlõ részletekben, vagy a
hallgató kérésére egy összegben a fõiskolai Szabályzatban meghatározott módon
kell befizetni.
A hallgató juttatásai
43. §
A Rendvédelmi Fõiskolán a hallgató - a polgári hallgató kivételével -
pénzbeli és természetbeni juttatásokra jogosult.
44. §
(1) Az ösztöndíjas hallgató pénzbeli juttatásként ösztöndíjra jogosult.
Az ösztöndíj fedezetét a szerzõdést kötõ fegyveres szerv éves költségvetésében
kell biztosítani a költségvetésrõl szóló törvényben a Rendvédelmi Fõiskola
hallgatójára meghatározott normatíva szerint. A hallgatót megilletõ pénzbeli
juttatásokat a Rendvédelmi Fõiskola folyósítja.
(2) Az ösztöndíj alanyi jogon járó alapjuttatásból, szociális és
tanulmányi juttatásból áll. Az alapjuttatás mértékét, a szociális és
tanulmányi juttatás feltételét és mértékét a fõiskolai Szabályzat állapítja
meg.
(3) A kettõs jogállású nappali tagozatos hallgató pénzbeli juttatásként a
hivatásos szolgálati viszonyának megfelelõ alapilletményre jogosult, ennek
költségvetési fedezetét a küldõ fegyveres szerv éves költségvetésében kell
biztosítani.
45. §
A nappali tagozatos, alapképzésben részt vevõ ösztöndíjas és kettõs
jogállású hallgató térítésmentes természetbeni juttatásként jogosult:
a) külön rendelet szerint ruházati ellátásra,
b) az alapkiképzés bentlakásra kötelezett idõszakában elhelyezésre
és ellátásra.
VI. FEJEZET
A VEZETÕKRE, OKTATÓKRA ÉS HALLGATÓKRA VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK
Titokvédelem
46. §
(1) A vezetõ, oktató és hallgató az államtitkot vagy szolgálati titkot
képezõ, vagy azt tartalmazó találmányainak szabadalmaztatását, tudományos
kutatásainak közzétételét csak engedéllyel kezdeményezheti.
(2) Találmányt, kutatási eredményt államtitokká, vagy szolgálati titokká
a miniszter minõsíthet a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi
XXXIII. törvény 17. §-ának figyelembevételével.
(3) A (2) bekezdés szerinti minõsítés során az érintett országos
parancsnok véleményét ki kell kérni.
47. §
A minõsített adatot tartalmazó dokumentációk, könyvtári segédletek az
államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény IV.
fejezete alapján az intézmény titokvédelmi szabályzatában meghatározottak
szerint ismerhetõek meg.
Egyes rendelkezések alkalmazásának kizárása
48. §
(1) Az intézmény vezetõire, oktatóira és hallgatóira az Ftv. szabályait
az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni, nem alkalmazható a 16. §
(2) bekezdésének elsõ mondata valamint a 30. és 31. §.
(2) Az Ftv. 9. §-a (4) bekezdésének elsõ mondata csak a polgári hallgatók
vontkozásában alkalmazható.
VII. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Hatálybalépés
49. §
(1) Ez a törvény a kihirdetését követõ 3. hónap 1. napján lép hatályba.
E törvény hatályba lépése az azt megelõzõen kötött tanulmányi szerzõdésekben
foglalt hivatásos állományba vételi kötelezettséget nem érinti.
(2) A hallgatói juttatásokra és a tandíjfizetési kötelezettségre
vonatkozó rendelkezéseket elsõ ízben az 1996/97-es tanévben elsõ évfolyamot
megkezdõ hallgatók esetében kell alkalmazni.
(3) A vezetõi beosztásokat a 11-13. § rendelkezései szerint elsõ ízben
legkésõbb 1998. június 30-ig kell betölteni.
(4) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a Hvt. 11. §-a (1)
bekezdésének h) pontja a hatályát veszti.
Felhatalmazás
50. §
Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza:
a) a 40. § szerinti tanszertámogatás mértékét,
b) a térítés ellenében igénybe vehetõ élelmezési és ruházati ellátás
körét és mértékét,
c) az illetményfolyósítás részletes szabályait,
d) a képzési költség visszatérítésének részletes szabályait.
Módosító rendelkezések
51. §
(1) A Hvt. 10. §-a a következõ l) ponttal egészül ki:
(A honvédelmi miniszter a honvédelmi tevékenység szakmai irányítása
körében)
"l) a honvédelem képzési igényeit is biztosító katonai
felsõoktatási, szak- és közoktatási intézmények tekintetében, az intézményekre
vonatkozó jogszabályok alapján gyakorolja a közvetlen felügyeleti, a
szakképesítést felügyelõ minisztert megilletõ, továbbá az alapítói és
fenntartói jogköröket. "
(2) A Hvt. 44. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép, a bekezdés a következõ e) ponttal egészül ki, és a c) pont
végérõl a "továbbá" szó elmarad:
(A tényleges katonai állományba tartoznak:)
"d) a katonai felsõoktatási intézmények honvédségi ösztöndíjas
hallgatói és
e) a katonai középfokú oktatási, illetõleg katonai felsõoktatási
intézmények középfokú szakképzésben (a továbbiakban: katonai szakképzés) részt
vevõ, szolgálati viszonyban álló hallgatói."
(3) A Hvt. 48. §-a és az azt megelõzõ cím helyébe a következõ cím és
rendelkezés lép:
"A honvédségi ösztöndíjas és szolgálati viszonyban álló hallgatók
48. § (1) A katonai felsõoktatási intézmények honvédségi ösztöndíjas
hallgatói - a katonai életviszonyokhoz igazodó, sajátos körülmények között -
külön jogszabály szerint készülnek a hivatásos katonai pályára.
(2) A katonai szakképzésben részt vevõ, szolgálati viszonyban álló
hallgatók - a katonai szolgálat keretében - külön jogszabály szerint készülnek
a hivatásos katonai pályára."
(4) A Hvt. 96. §-ának (3)-(5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések
lépnek:
"(3) Ha a katonai, illetve rendvédelmi középfokú szakképzésben részt
vevõ személy a tanulmányait a sorkatonai szolgálati idõnél rövidebb idõ alatt
abbahagyta, alkalmassága esetén az (1) bekezdésben megállapított idõ
fennmaradó részére sorkatonai szolgálatra köteles.
(4) Ha a katonai, illetve rendvédelmi felsõoktatási intézmény
hallgatója a tanulmányait abbahagyta, alkalmassága esetén sorkatonai
szolgálatra köteles. A sorkatonai szolgálat (1) bekezdés szerinti idejét az
intézmény által igazolt, katonai kiképzésre vagy alapkiképzésre és szakmai
(csapat-, területi, üzemi) gyakorlatra fordított idõtartammal csökkenteni
kell. A katonai illetve rendvédelmi felsõoktatási intézményben tanulmányait
eredményesen befejezõ hallgató mentesül a sorkatonai szolgálati kötelezettség
alól.
(5) Kivételes méltánylást érdemlõ esetben, különösen ha a
jogviszony megszûnése a sorkötelesnek nem róható fel, - a (3), illetve (4)
bekezdés szerinti oktatási intézmény vezetõjének javaslatára - a sorkatonai
szolgálat hátralévõ idõtartamát a honvédség vezérkari fõnöke csökkentheti vagy
elengedheti."
(5) A Hvt. 114. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
(A váltási rendtõl eltérõ idõpontban kell leszerelni azt a sorkatonát,
akinek:)
"b) a katonai vagy rendvédelmi szakképzésben, illetve
felsõoktatásban töltött idõ beszámításával a szolgálati ideje letelt."
(6) A Hvt. a következõ új 203/A. §-sal egészül ki:
"A szükségállapot vagy rendkívüli állapot idejére jogszabály a
katonai és rendvédelmi felsõoktatási intézmények vezetõinek, oktatóinak és
hallgatóinak jogállásáról szóló . törvénytõl, valamint a felsõoktatásról
szóló 1993. évi LXXX. törvénytõl eltérõ szabályokat állapíthat meg."
52. §
Az Ftv. 1. mellékletének II. Fõiskolák része A) Állami fõiskolák címû
felsorolásában a "Rendõrtiszti Fõiskola" szövegrész helyébe a "Rendvédelmi
Fõiskola" megfogalmazás lép.
Melléklet a katonai és rendvédelmi
felsõoktatási intézmények vezetõinek,
oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról
szóló törvényjavaslathoz
A katonai felsõoktatási intézmények
ösztöndíjas hallgatóinak illetménye
I. Havi alapilletmény
Évfolyam Szorzószám
I. 0, 25
II. 0, 27
III. 0, 29
IV. 0, 31
II. Havi tanulmányi pótlék
Átlageredmény Szorzószám
- 3,50 nem jár
3,51 - 4,00 0, 10
4,01 - 4,50 0, 15
4,51 - 5,00 0, 20
kiemelt tanulmányi pótlék 0, 40
III. Repülési pótlék
A repülési pótlék szorzószáma az éves repülési tervben meghatározott
repülési feladatok 100 %-os teljesítése esetén - a repülõgép (helikopter)
típusától függõen - 0,25-tõl 1,00-ig terjedhet.