MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
BELÜGYMINISZTÉRIUMA
H/1569/17.. sz.
E G Y S É G E S J A V A S L A T
a személyazonosító jelre vonatkozó 46/1995. (VI. 30.) AB határozat
következtében teendõ intézkedésekrõl szóló országgyûlési határozati javaslat
zárószavazásához
Ellenjegyezte:
Kuncze Gábor
Budapest, 1995. december 14.
2
Az Országgyûlés
......../1995. OGY
h a t á r o z a t a
a személyazonosító jelre vonatkozó 46/1995. (VI.30.) AB határozat
következtében teendõ intézkedésekrõl
Az Országgyûlés
1. kötelezi a Kormányt, hogy a szakazonosító jelek képzését,
használatát és a személyiadat- és lakcímnyilvántartás különbözõ
nyilvántartásokkal való kapcsolatának kérdéseit, továbbá a
szakazonosító jelek használatára történõ áttérést szabályozó egységes
törvény tervezetét 1995. december 31-ig nyújtsa be az
Országgyûlésnek;
2. a törvény szabályozási elveit a következõkben határozza meg:
a/ a közigazgatásban három különbözõ szakazonosító jel bevezetésére
kerül sor:
- a közteherviseléssel kapcsolatos nyilvántartások azonosító jele,
melynek alkalmazása kiterjed az állami és önkormányzati
adóigazgatásra, a vámigazgatásra és az illetékre,
- a jóléti, szociális és egészségügyi ellátások, illetve
szolgáltatások igénybevételével, valamint a jóléti, szociális és
egészségügyi igazgatással kapcsolatos nyilvántartások azonosító
jele (a továbbiakban: jóléti és szociális azonosító jel). E körbe
tartozik a nyugdíj- és egészségbiztosítás, az egészségügyi, a
munkaügyi és a szociális ellátások igénybevétele, illetve az
egészségügyi, a munkaügyi és szociális igazgatás (ez az azonosító
jel a társadalombiztosítási azonosító jel /TAJ/),
- a személyi- és lakcím-azonosító jel, melyet az adott eljárás
lefolytatásához a jövõben is a személyi adat- és
lakcímnyilvántartás - beleértve az adatgyûjtési rendszerében
érintett szerveket és eljárásokat (anyakönyvi igazgatás, lakcím-
bejelentési eljárás) -, a honvédelmi nyilvántartás, az ingatlan-
nyilvántartás, a bíróságok, az ügyészségek, a nemzetbiztonsági
szolgálatok, a választási, népszavazási, népi kezdeményezési, népi
ülnök-választási eljárásban érintett polgárok és szervek, valamint
a bûnüldözés szervei használhatnak. Mivel az ingatlan-
nyilvántartás közhiteles és nyilvános, a személyi- és lakcím-
azonosító jelet az adatkezelõn és az érintetten kívül más nem
ismerheti meg;
b/ a közteherviseléssel kapcsolatos azonosító jelet a Kormány által
kijelölt szerv, a jóléti és szociális azonosító jelet az Országos
Egészségbiztosítási Pénztár, a személyi- és lakcím-azonosító jelet a
személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve képzi;
c/ a személyi- és lakcím-azonosító jel képzésének módja feleljen meg
az európai nemzetközi egyezményeknek és a nemzetközi gyakorlatnak is.
1997. január 1-jétõl már csak az ily módon képzett személyi- és
lakcím- azonosító jelet lehet kiadni;
d/ a szakazonosító jelek teljes körû alkalmazása 1997. január 1-jével
valósul meg, 1997. január 1-je után csak az új szakazonosító jelek
adhatók ki. A személyazonosító jel a rendszerekben a múltbeli adatok
azonosításához, és ennek alapján az aktuális természetes
személyazonosító adatok elérésére belsõ azonosítóként a törvényben
meghatározott határidõig használható;
e/ a szakazonosító jeleket a polgároknak a törvény hatályba lépését
követõen fokozatosan kell kiadni, elsõsorban akkor, amikor a polgár
az érintett nyilvántartással kapcsolatba kerül, kivéve, ha az
azonosító hiánya a polgárt jogai gyakorlásában vagy kötelezettségei
teljesítésében akadályozza;
f/ a szakazonosító jelekkel rendelkezõ nyilvántartások - törvényi
felhatalmazással - szakazonosító jeleken, illetõleg közbensõ
kapcsolati azonosítókon és természetes személyazonosító adatokon; a
szakazonosító jelekkel nem rendelkezõ nyilvántartások pedig
természetes személyazonosító- és lakcím-adatok felhasználásával
kerülhetnek kapcsolatba a személyi adat- és lakcímnyilvántartással. A
természetes személyazonosító- és lakcím-adatokon alapuló
kapcsolattartás szabványosított illesztési felületeken történik.
A törvényben szabályozni kell, hogy a személyi adat- és
lakcímnyilvántartás mely ágazatoknak, milyen adatvédelmi és
adatbiztonsági követelmények betartása mellett szolgáltathat
adatokat. A személyi adat- és lakcímnyilvántartás szervei az
adatigénylõ szervek adataiból csak azokat az adatokat vehetik át,
illetõleg ismerhetik meg, amelyek az adatszolgáltatás teljesítéséhez
(azaz a polgárok személyi adat- és lakcím-nyilvántartásban való
egyértelmû azonosításához) szükségesek.
g/ a nyilvántartási rendszerek anyagi jogi szabályozottságát és
mûködési rendjüket érintõ eltéréseket figyelembe véve megfelelõ
határidõket kell megállapítani a személyazonosító jel használatának
lehetõségére a manuális, illetve az un. archív adatokat kezelõ
nyilvántartásokban. A nyilvántartásokból a személyazonosító jelet
visszamenõleg nem kell törölni, azok archív adatként kezelendõk,
azzal a megszorítással, hogy ezek az adatok nem hozhatók
nyilvánosságra és harmadik személynek nem adhatók ki;
h/ a törvény kötelezze a Kormányt, hogy 1996. szeptember 1-jéig
terjessze az Országgyûlés elé az ágazati törvényeknek - figyelemmel a
személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról
szóló 1992. évi LXIII. törvényben foglaltakra - az ágazatok
adatkezeléseinek, adattovábbításainak részletes szabályozásáról szóló
törvényjavaslatokat.
i/ a törvény záró rendelkezései tartalmazzák az érintett ágazati
törvényeknek a szakazonosító jelek bevezetéséhez szükséges mértékû
módosítását is.
3. Az új szakazonosítók bevezetéséhez szükséges pénzügyi fedezetet az
1996. évi költségvetésben biztosítani kell.
4. Ez a határozat a közzétételét követõ harmadik napon lép hatályba.