ORSZAGGYûLESI KEPVISELI
Módosító javaslat
Dr. Gál Zoltán Úrnak
az Országgyûlés elnökének
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
A T/1571.. számon beterjesztett személyi jövedelemadóról szóló
törvényjavaslathoz az alábbi
módosító indítványt
nyújtom be:
A törvényjavaslat 65 §-ának (4) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
"(4) A kamatból származó bevétel egésze jövedelem, amely után az adó mértéke
látra szóló betétek kamatai esetén 0, egyéb kamatjövedelmek esetén 10
százalék. A kamat adóját a kifizetõ a kamat kifizetésének napján állapítja meg
és vonja le."
Indokolás
A törvényjavaslat az 1.§ (2) bekezdésében foglaltak szerint az arányosság és a
méltányosság elvének érvényesítésével biztosítja az állami feladatok
ellátásához szükséges bevételeket. A kamatjövedelmek 0 százalékos adóztatása
sérti ezeket az elveket. A kamatot terhelõ adókulcs azonban nem lehet azonos a
jövedelmeket terhelõ adótáblába foglaltakkal. A kamat adózott jövedelem
kihelyezésébõl származik, így alacsonyabb kulcs megállapítása indokolt. A
kulcs további emelése ellen szól az is, hogy a pénzintézetek a kamat
adóztatása miatti betétállomány csökkenéstõl félve e rendelkezésre kamat-
emeléssel reagálhatnak, s ez kihathat a kincstárjegyeken át az államadóság
kamatterheire is. Mindennek inflációs nyomása is van. Az ellentétes szempontok
egyidejû figyelembe vétele alapján a kamatokat terhelõ adó mértékét az
osztalékéval megegyezõen 10 %-ban célszerû megállapítani. Ezáltal egy újabb
méltánytalanság is megszûnik: a gazdaság számára kívánatos, hogy a
részvénypiac élénküljön, s azokat akik tõkéjüket részvényekbe fektetik, ne
hozzuk az adórendszeren keresztül hátrányosabb helyzetbe, mint a
takarékbetéteseket.
A 10 %-os kamatadó bevezetése, feltételezve, hogy a betétek és az értékpapírok
állományának növekedése az elmúlt 30 hónap átlagának megfelelõ lesz és így
1996 közepére ezen megtakarítások együttes értéke megközelíti az 1700 milliárd
Forintot, több mint 40 milliárd személyi jövedelemadó bevételi többletet
eredményez.
Ez a bevételi többlet lehetõséget teremt arra, hogy az adózó állampolgárok az
általuk eltartott személyek után eltartottanként havi 1000 Forint
adókedvezményben részesüljenek. Amennyiben ezt a kedvezményt a családi
pótlékban részesülõk és az önálló jövedelemmel, nyugdíjjal nem rendelkezõ 65
évnél idõsebb eltartottak után lehet igénybe venni, a kedvezmény mintegy 30
milliárd személyi jövedelemadó bevétel kiesést jelent. A kamatok adóztatása
tehát nemcsak fedezi a javasolt eltartotti adókedvezményt, hanem mintegy 10
milliárddal csökkenti az államháztartás hiányát, mérsékelve ezáltal a kamatadó
bevezetésének esetleges káros hatásait.
Budapest, November 18, 1995
Dr. Surján László
KDNP