ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ

T/1571/227..

Kapcsolódó módosító javaslat megváltoztatása

G á l Z o l t á n úrnak,

az Országgyûlés elnökének

H e l y b e n

T i s z t e l t E l n ö k ú r !

A személyi jövedelemadóról szóló, T/1571.. számon benyújtott

törvényjavaslathoz az általam benyújtott T/1571/75. sz., a T/1571/167.sz. és a

Nahimi Péter által benyújtott T/1571/74/7.. sz. módosító javaslatokhoz

kapcsolódva benyújtott kapcsolódó módosító javaslatomat az alábbiak szerint

m e g v á l t o z t a t o m :

A könnyebb áttekinthetõség és a döntési alternatívák jobb feltárása érdekében

a kapcsolódó módosító javaslatban szerepelt A/ ill. B/ változatot külön -

külön egységként kérem kezelni.

A / v á l t o z a t :

Megjegyzés: a javaslatok összefüggenek.

1. A törvényjavaslat 30. §-ához:

A T/1571/75. sz. módosító javaslat sorszáma a 172. számú ajánlásban: 46.

A 30.§ rendelkezései helyébe az alábbiak kerüljenek:

"30. § Az adó mértéke, ha a jövedelem összege:

0 - [150] 180 000 Ft 20 %

[150] 180 001 - [220] 260 000 Ft

[30] 36 000 Ft és a [150] 180 000 Ft-on felüli rész [25] 29 %-a

[220] 260 001 - [380] 700 000 Ft

[47 500] 59 200 Ft és a [220] 260 000 Ft-on felüli rész [35] 38 %-a

[380] 700 001 - [550 000 Ft] Ft-tól

[103 500] 226 400 Ft és a [380] 700 000 Ft-on felüli rész [40] 44%-a.

2. A törvényjavaslat 33.§-ához:

A T/1571/74/7.. sz. módosító javaslat sorszáma a 172. számú ajánlásban: 48.

A 33.§ szövege maradjon el, helyébe az alábbi rendelkezések kerüljenek:

33.§ Ha a magánszemélynek az adóévben bérjövedelme van, számított adóját

adójóváírás csökkenti. Az adójóváírás mértéke a magánszemély által az adóévben

megszerzett bér 18 %-a, de legfeljebb 50 000 Ft.

3. A törvényjavaslat 46.§-ához:

A T/1571/167. sz. módosító javaslat sorszáma a 172. számú ajánlásban: 75.

A 46.§ 2-4 bekezdése maradjon el, a továbbiakban pedig az alábbiak szerint

változzék:

"A munkáltató, a bér kifizetõje által történõ adóelõlegmegállapítás

46. § (1) A munkáltatónak, a bér kifizetõjének - a ([6]3) bekezdésben

meghatározott kivétellel - az általa havonta rendszeresen kifizetett bérbõl,

annak tizenkétszerese után megállapított várható adóösszeg egytizenketted

részét kell adóelõlegként levonnia.

[(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a várható adó összegét, ha a magánszemély

várható összevont adóalapja, osztaléka, árfolyamnyeresége, külterületi

termõföld bérbeadásából származó jövedelme együttesen

a) legfeljebb 960 ezer forint, akkor a (3) bekezdésben elõírt sávos kulcsok,

b) több, mint 960 ezer forint, akkor az összevont adóalap adójának

kiszámítására elõírt adótábla

szerint kell megállapítani.

(3) A (2) bekezdésben említett sávos kulcsok a következõk:

Ha az évi bér

a) nem több, mint 200 ezer forint, akkor adót nem kell számítani;

b) több, mint 200 ezer forint, de legfeljebb 300 ezer forint, akkor a 200 ezer

forintot meghaladó rész 27 százaléka az adó;

c) több, mint 300 ezer forint, de legfeljebb 600 ezer forint, akkor 27 ezer

forint és a 300 ezer forintot meghaladó rész 35 százaléka együttesen az

adó;

d) több, mint 600 ezer forint, de legfeljebb 960 ezer forint, akkor 132 ezer

forint és a 600 ezer forintot meghaladó rész 60 százaléka együttesen az

adó.

(4) A munkáltatónak, illetõleg a bér kifizetõjének a (2) bekezdés b) pontjának

rendelkezését kell alkalmaznia, ha nyilvántartásai alapján megállapítható,

hogy a magánszemélynek az összevont adóalapja, osztaléka, árfolyamnyeresége és

külterületi termõföld bérbeadásából származó jövedeme együttesen várhatóan

meghaladja az adóévben a 960 ezer forintot. Ha a munkáltató, illetõleg a bér

kifizetõje nyilvántartásai alapján ez nem állapítható meg, akkor a (2)

bekezdés a) pontjának rendelkezése abban az esetben alkalmazható, ha a

magánszemély írásban nyilatkozik a munkáltatójának, hogy az adóévben várható

összevont adóalapja, osztaléka, árfolyamnyeresége és külterületi termõföld

bérbeadásából származó jövedeme együttesen nem haladja meg a 960 ezer forintot

és, vállalja annak bejelentését, ha az említett értékhatárt túllépi. Ez utóbbi

esetben a bejelentést, illetõleg az említett összeghatár túllépését követõen,

a munkáltatónak, a bér kifizetõjének az adóév további idõszakában esedékes

kifizetéseknél a (2) bekezdés b) pontjának rendelkezése szerint kell az

adóelõleget megállapítania.]

([5] 2 ) A munkáltató, a bér kifizetõje az adóelõleg megállapításánál

figyelembe veszi

a) a nyugdíjat és a nyugdíj adójának levonását

b) igazolás alapján a súlyosan fogyatékos magánszemélynek járó kedvezményt,

azzal, hogy a fogyatékos állapot véglegessége esetén azt elegendõ egyszer,

annak megállapítását követõen igazolni,

c) a bérfizetést megelõzõen az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár(ak)ba

fizetett munkáltatói hozzájárulás és/vagy az önkéntes kölcsönös biztosító

pénztár(ak)ba a magánszemély által történt igazolt tagdíjbefizetés után

járó kedvezményt,

d) a 33.§-ban meghatározott adójóváírás idõarányos részét.

([6] 3 ) Ha a társadalombiztosítási igazgatóság fizet ki adóköteles

társadalombiztosítási ellátást - ide nem értve a nyugdíjat -, vagy a fegyveres

erõknél tartalékos katonai szolgálatot teljesítõ részére fizetnek ki

illetményt - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az adóelõleget a

következõ módon kell kiszámítani és levonni: a juttatás teljes összegét el

kell osztani annyival, ahány napra a juttatás vonatkozik, az így kiszámított

összeget meg kell szorozni 365-tel (évesítés). Az így kapott összeg után [a

(2)-(5) bekezdés értelemszerû alkalmazásával kell kiszámítani a várható adót,

és annak] ki kell számítani a várható adót, ezután a 33.§ szerinti mértékû

adójóváírással csökkenteni kell, és az így kiszámított összegnek annyiszor

365-öd részét kell adóelõlegként befizetni, ahány napra a juttatás

vonatkozott.

([7] 4 ) A havonta nem rendszeres bér kifizetése esetén [az (1)-(5) bekezdés

szerint] meg kell határozni a várható adó összegét ezen kifizetés nélkül,

valamint ennek figyelembevételével, és a két adóösszeg különbözetét kell

levonni a nem rendszeres bér összegébõl. Így kell eljárni a munkáltató által

kötött olyan biztosítás esetében is, amelynek biztosítottja a vele

munkaviszonyban álló magánszemély, ha annak adóköteles díját nem havi

rendszerességgel fizeti a munkáltató, továbbá az önkéntes kölcsönös biztosító

pénztárba nem havi rendszerességgel fizetett munkáltatói hozzájárulás esetében

is.

([8] 5 ) Nem rendszeres bér különösen a jutalom, a prémium, a magánszemélynek

fizetett albérleti (szállás) díj - kivéve, ha ezeket havonta számolják el -, a

sorkatona egyszeri bevonulási segélye, a közlekedésben alkalmazott forgalmi

juttatás, a bányász hûségjutalma, a melegüzemi pótlék, a szabadságmegváltás,

az üdülési hozzájárulás. A munkáltató egyéb bérkifizetéseket is nem rendszeres

bérnek tekinthet, ha ennek eredményeként az év végén rendezendõ adókülönbözet

összege nem növekszik.

([9] 6 ) Ha a havi rendszeres bért a munkáltató egy hónapon belül több

részletben fizeti ki, a havi tényleges bér megállapítása után kell az

adóelõleget kiszámítani és levonni. A munkáltató a korábbi hóközi kifizetés

során az ezen kifizetésre esõ adóelõlegnek megfelelõ összeget a hó végi

elszámolásig visszatarthatja.

([10] 7 ) A több havi rendszeres bér egyszerre történõ megszerzése esetén az

adóelõleget úgy kell kiszámítani és levonni, mintha a bért a magánszemély

havonként szerezte volna meg. Így kell eljárni akkor is, ha a munkáltató az

adóéven belül több hónapra ad visszamenõleg béremelést.

([11] 8 ) Munkaviszony hóközi megszüntetése esetén az adóelõleget az elõzõ

munkáltató a bérre vonatkozó általános szabályok szerint vonja le. Ha a

magánszemély ugyanabban a hónapban új munkaviszonyt létesít, az új munkáltató

az adott hónapban együttesen kifizetett bére után számítja ki az adóelõleget.

Az így megállapított összeg azonban csökkentendõ az elõzõ munkáltató(k) által

már levont adóelõleggel.

([12] 9 ) A munkáltató, a bér kifizetõje, az adóhatóság által elõzetesen

engedélyezett számítási rendszer alapján jogosult az adóelõleget az e §-ban

meghatározott szabályoktól eltérõ módszerrel kiszámítani, ha az év végén

elszámolandó adókülönbözet az alkalmazott módszer által mérsékelhetõ. E

rendelkezést lehet alkalmazni az összevont bérszámfejtési körbe tartozó

kifizetõ esetében is.

([13] 10 ) E § értelemszerû alkalmazásával az összevont adóalap adójának

kiszámítására elõírt adótábla szerint kell az adóelõleget kiszámítani a társas

vállalkozás, a polgári jogi társaság magánszemély tagja részére, annak nem

önálló tevékenységére tekintettel kifizetett jövedelembõl, valamint a

szabadságvesztés-büntetése idején munkát végzõ, továbbá javító-nevelõ munka

vagy szigorított javító-nevelõ munka büntetését töltõ magánszemélynek az e

tevékenységbõl származó jövedelme utáni adóelõleg kiszámításánál."

B / v á l t o z a t :

Megjegyzés: a javaslatok összefüggenek.

1. A törvényjavaslat 30. §-ához:

A T/1571/75. sz. módosító javaslat sorszáma a 172. számú ajánlásban: 46.

A 30.§ rendelkezései helyébe az alábbiak kerüljenek:

"30. § Az adó mértéke, ha a jövedelem összege:

0 - [150] 185 000 Ft 20 %

[150] 185 001 - [220] 300 000 Ft

[30] 37 000 Ft és a [150] 185 000 Ft-on felüli rész [25] 32 %-a

[220] 300 001 - [380] 700 000 Ft

[47 500] 73 800 Ft és a [220] 300 000 Ft-on felüli rész [35] 40 %-a

[380] 700 001 - [550] 1 500 000 Ft

[103 500] 230 800 Ft és a [380] 700 000 Ft-on felüli rész [40] 44 %-a

[550] 1 500 001 Ft-tól

[171 500] 582 800 Ft és az [550] 1 500 000 Ft-on felüli rész [44] 47 %-a."

2. A törvényjavaslat 33.§-ához:

A T/1571/74/7.. sz. módosító javaslat sorszáma a 172. számú ajánlásban: 48.

A 33.§ szövege maradjon el, helyébe az alábbi rendelkezések kerüljenek:

33.§ Ha a magánszemélynek az adóévben bérjövedelme van, számított adóját

adójóváírás csökkenti. Az adójóváírás mértéke a magánszemély által az adóévben

megszerzett bér 18 %-a, de legfeljebb 55 000 Ft.