ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Módosító javaslat!
dr. Gál Zoltán
az Országgyûlés elnökének
HELYBEN
Tisztelt Elnök Úr!
A Házszabály 94. § (1) bekezdése és 102. § (1) bekezdése alapján a Magyar
Köztársaság Polgári Törvénykönyve egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló
T/1592.. számú törvény javaslathoz a következõ
m ó d o s í t ó j a v a s l a t o k a t
terjesztem elõ:
1. A törvényjavaslat 251. § (4) bekezdése a következõképpen változik és
az alábbi (5) bekezdéssel egészül ki:
(4) Ha a felek meghatározott tartós jogviszonyból keletkezõ követeléseket
[biztosítanak zálogjoggal és késõbb a jogviszonyba új kötelezett lép, a
zálogjog a jogviszonyból korábban létrejött követeléseken felül azoknak a
követeléseknek is biztosítékául szolgál, amelyek a jogviszonyból az új
kötelezett terhére keletkeztek. ] kívánnak jelzálogjoggal biztosítani, az
ingatlannyilvántartásban a jogviszonyt és azt a legmagasabb összeget kell
feltüntetni, amelyen belül a zálogjog a követeléseket biztosítja.
(5) Ha a jogviszonyba új kötelezett lép, a jelzálogjog a jogviszonyból
korábban létrejött követeléseken felül azoknak a követeléseknek is
biztosítékául szolgál, amelyek a jogviszonyból az új kötelezett terhére
keletkeztek.
Indokolás:
Az ingatlanforgalom biztonsága megköveteli, hogy az ingatlant terhelõ
kötelezettség és annak terjedelme az ingatlannyilvántartásból kitûnjön. A
tervezet sérti ezen elvet, mikor nem követeli meg a tartós jogviszonynak,
valamint azon legmagasabb összegnek a feltüntetését, melyen belül a
jelzálogjog a követelést biztosítja. Továbbá aggályos - álláspontunk szerint -
, hogy ha a követelést egy adott jogviszonyhoz kapcsoljuk és a jogviszony
feltüntetését nem követeljük meg az ingatlannyilvántartásban, hogyan
biztosítja az új kötelezett elleni követeléseket a korábbi zálogjog törvény
alapján? E körben a jelenleg hatályos szabályozás egyértelmûbb és pontosabb,
annak fenntartását javasoljuk.
2. A törvényjavaslat 253. § (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
(1) A zálogjog kiterjed a zálogtárgy alkotórészeire és tartozékaira [,így
a mezõ- és erdõgazdaságban a gazdálkodásra rendelt gépekre és egyéb eszközökre
is].
Indokolás
A Polgári Törvénykönyv kommentárja szerint a tartozék olyan dolog, amely
a fõdologgal nem fizikai, hanem gazdasági (gazdaságossági) kapcsolatban van,
tehát amely a dolog rendeltetésszerû használatához szükséges, vagy azt
elõsegíti.
A gazdaságossági kört azonban a gyakorlati tapasztalatokra figyelemmel a
javaslatban írt megoldást tekintve elfogadni nem lehet. Méltánytalanul nehéz
helyzetbe hozza ugyanis a javaslat azon mezõgazdasági, illetve erdõgazdasági
vállalkozót, amely több ingatlannal rendelkezik, de azok közül csupán egyet
terhel zálogjoggal. Álláspontunk szerint gyakorlatilag nem választhatóak szét
azok az eszközök, amelyek a zálogjoggal terhelt, illetve azzal nem terhelt
ingatlanok mûvelését szolgálják. Egyébként is ezen megoldás megfosztaná a
mezõgazdasági ingatlan tulajdonosát attól a lehetõségtõl , hogy eszközét külön
zálogjoggal terhelje.
3. A törvényjavaslat 254. § (1) és (2) bekezdése az alábbiak szerint
változik és egy új, (3) bekezdéssel egészül ki.
(1) A követelés biztosítékául a kötelezett [gazdálkodó szervezet] vagyona
vagy annak meghatározott hányada is szolgálhat, a vagyont alkotó egyes dolgok,
jogok meghatározása nélkül. Ebben az esetben a zálogjog kiterjed a kötelezett
által a zálogszerzõdés hatályba lépése után szerzett valamennyi dologra és
jogra is attól az idõponttól kezdve, hogy a kötelezett a rendelklezési jogot
megszerzi. Kereskedelmi forgalomban, a rendes gazdálkodás körében eladott
dolgon a jóhiszemû vevõ zálogjoggal nem terhelt tulajdonjogot szerez, ez
esetben a zálogjog a vételárra terjed ki.
(2) A kielégítési jog megnyíltával [- a zálogjogosult nyilatkozata
alapján a kielégítési jog megnyílta elõtt is -] a vagyont terhelõ zálogjog
egyes meghatározott vagyontárgyakat terhelõ zálogjoggá alakul át.
(3) A zálogjogosult a kötelezettel kötött megállapodás alapján jogosult a
kötelezett fedezetelvonó magatartásának megelõzése céljából a kötelezett
gazdálkodását ellenõrizni. Amennyiben a jogosult a kötelezett fedezetelvonó
magatartását észleli, úgy a vagyont terhelõ zálogjog a jogosult nyilatkozata
alapján a kielégítési jog megnyilta elõtt is vagyontárgyakat terhelõ
zálogjoggá alakul át.
Indokolás
Az (1) bekezdéssel kapcsolatosan aggályosnak tartjuk a "gazdálkodó
szervezet" megjelölést. Amennyiben ugyanis a Ptk. értelmezõ rendelkezésében
foglalt gazdálkodó szervezet fogalmát tekintjük, úgy kétséges, hogy a
költségvetési szerv, az egyesület, az egyéni vállalkozó, a társadalmi
szervezet vagyonára hogyan alapítható zálogjog akként, hogy nem kerül
megállapításra, mely vagyontárgyak pontosan a zálogjog tárgyai.
A (2)-(3) bekezdés indokolásaként elõadjuk, hogy már az eddigi bankhitelt
biztosító zálogjog tapasztalatai is egyértelmûen igazolják, hogy a
záloghitelezõ ellenõrzési jogosítvánnyal bírjon a kötelezetti visszaélés
megelõzése érdekében érdekében.
4. A törvényjavaslat 259. § (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
(1) Zálogjog szerzõdés, jogszabály vagy bírósági határozat alapján
megindított végrehajtás során történt foglalás vagy végrehajtási jog
bejegyzésével keletkezhet.
Indokolás
Sem a Polgári Törvénykönyv sem egyéb jogszabályok nem fejtik ki, hogy
melyik az az eset, amikor zálogjog bírósági határozaton alapulva keletkezik. A
jelenleg hatályos bírósági végrehajtásról szóló jogszabály sem nyilatkozik
errõl egyértelmûen, csak azt mondja ki, hogy ha a végrehajtási kérelem alapján
a végrehajtó értékesíti a vagyontárgyat és tudomására jut, hogy valakinek a
vagyontárgyán zálogjog áll fenn, akkor a jogosultat értesítenie kell, s a
zálogjogosult az elsõbbségi igényét bejelentheti. A javaslat a fenti
bizonytalan helyzetre kínál megoldást.
5. A törvényjavaslat 260. § (1)-(3) bekezdése az alábbiak szerint
módosul:
(1) Ingatlant terhelõ jelzálogjog és kézizálogjog alapításához a
zálogszerzõdés írásba foglalása és a jelzálogjognak, illetõleg a
kézizálogjognak az ingatlannyilvántartásba való bejegyzése szükséges.
(2) Más zálogtárgyat terhelõ jelzálogjog, valamint vagyont terhelõ
zálogjog alapításához - amennyiben jogszabály eltérõen nem rendelkezik - a
zálogszerzõdés közjegyzõi okiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett okiratba
foglalása és a jelzálogjognak a Magyar országos Közjegyzõi Kamaránál külön
törvény rendelkezése szerint vezetett nyilvántartásba való bejegyzése
szükséges.
(3) A bejegyzésnek ki kell terjednie a követelés összegére (tartós
jogviszony fennállása esetén a jogviszony megjelölésére, valamint az ezen
jogviszonyból származó vagy jövõbeli követelések esetén a biztosítani kívánt
legmagasabb összegre), illetõleg keretére, amelyekre a zálogjog alapján a
jogosult kielégítést kereshet. A követelés csökkenése vagy megszûnése a
nyilvántartásban levõ bejegyzés tartalmára tekintet nélkül kihat a zálogjogra.
Indokolás
Az (1) bekezdéssel kapcsolatosan ismételten elõadjuk, hogy az
ingatlanforgalom biztonsága megköveteli, hogy az ingatlanokat terhelõ
kézizálogjog az ingatlannyilvántartásban feltüntetést nyerjen.
A (2) bekezdés indokolásaként elõadjuk, hogy a felek választására kell
bízni, hogy az okirati formát a jelzálogjog alapításakor maguk válasszák meg.
E körben a tervezet indokolatlanul szigorú alaki kényszert ír elõ.
A (3) bekezdés megváltoztatását indokolja, hogy a felek közötti tartós
jogviszony fennállása esetén szerencsés, ha ezen jogviszony a közjegyzõi
nyilvántartásból is ellenõrizhetõ.
6. A törvényjavaslat 262. § (2) bekezdésének elhagyását javasoljuk.
[(2) Ha a zálogszerzõdést közokiratba foglalták, a közokirat alapján
bírósági határozat nélkül is végrehajtásnak van helye.]
Indokolás
Az elhagyni kívánt (2) bekezdés tartalma ellentétes a hatályos jogi
szabályozással. Az 1994. évi LIII. törvény 21. §-a szerint közjegyzõ által
szerkesztett közokirat esetén is bírósági végrehajtásnak csak abban az esetben
van helye, ha a bíróság végrehajtási záradékkal látja el a közjegyzõi
okiratot.
Budapest, 1996. február 29.
dr. Csizmadia László dr. Csákabonyi Balázs
MSZP MSZP