1
Kapcsolódó módosító javaslat!
Dr. Gál Zoltán
az Országgyûlés elnöke részére
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény, valamint a
gyógyszertárak létesítésérõl és mûködésük egyes szabályiról szóló 1994. évi
LIV. törvény, továbbá a Munka törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény
módosításáról szóló T/1664.. számú törvényjavaslathoz az alábbi
k a p c s o l ó d ó m ó d o s í t ó j a v a s l a t o t
terjesztem elõ:
A törvényjavaslat 24.§ (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
(1) A gyógyszertárak létesítésérõl és mûködésük egyes szabályairól szóló 1994.
évi LIV. törvény (a továbbiakban: Gyt. 44.§-ának (2)-(6) bekezdése helyébe az
alábbi rendelkezés lép, egyidejûleg a (7) bekezdés számozása (4) bekezdésre
változik.
"(2) A törvény hatályba lépésekor mûködõ és az (1) bekezdés hatálya alá nem
tartozó gyógyszertárak esetén a személyi jogot pályázat kiírása nélkül a
miniszter annak a gyógyszertár vezetésére jogosul gyógyszerésznek engedélyezi,
akivel a gyógyszertár tulajdonos önkormányzat a gyógyszertár mûködtetésére
szerzõdést köt. [vagy akire a jogszabályokban foglaltaknak megfelelõen a
tulajdonjogot átruházza] (a továbbiakban: privatizáció.)
(3) A (2) bekezdés szerint nem privatizált önkormányzati tulajdonú
gyógyszertár fenntartásáról és mûködtetésérõl az önkormányzat gondoskodik. Az
önkormányzat, illetve az önkormányzat többségi tulajdoni részesedésével mûködõ
gazdálkodó szervezet vagy önkormányzati intézmény által mûködtetett, továbbá
az e törvény hatályba lépését követõen létesített önkormányzati [A]
gyógyszertár vezetésére és mûködésére egyebekben a személyi jog alapján mûködõ
gyógyszertárakra vonatkozó rendelkezéseket kell értelemszerûen alkalmazni."
INDOKOLÁS
1./ A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 107.§ (1) bek.
b) pontja alapján a megyei gyógyszertári központok vagyona, így az egyes
gyógyszertárak korlátozás nélkül kerültek az önkormányzatok tulajdonába. A
tervezet eredeti szövege azt a látszatot kelti, hogy van olyan törvényi
rendelkezés, amely szerint az önkormányzat a gyógyszertár tulajdonjogát
köteles átruházni a magángyógyszerészre. A törvényhozó a vagyonátadáshoz nem
írt és utólag nem is írhat elõ elidegenítési kötelezettsége, ezért a
félreértelmezhetõ szövegrész elhagyását javasolom.
Az állam tulajdonából az önkormányzatok tulajdonába került gyógyszertárak - a
kialakult bírói gyakorlat által is megerõsítetten - a gyógyszerellátás
közmûvei és mint ilyenek az önkormányzatok törzsvagyonába tartoznak. Az
önkormányzati vagyon e körében speciális szabályok érvényesülnek a
vagyontárgyak forgalomképességére, amit a tervezet eredeti szövege elfed és
ezzel téves jogértelmezésre ad ösztönzést. A jogbiztonság érvényesülése
megköveteli, hogy a kifogásolt szövegrész elhagyásra kerüljön.
2./ A tervezet a Gyt. (3) bekezdésében csak azon önkormányzati tulajdonú
gyógyszertárak mûködtetésére ad megoldást, amelyek a törvény hatályba lépése
napján már mûködnek. Továbbra sem rendezett azonban az önkormányzatok
vállalkozásai - a gyógyszertári központok, vagy jogutódainak - által
üzemeltetett, valamint a törvény hatályba lépését követõen létesülõ
önkormányzati gyógyszertárak mûködtetése.
Az Ötv. 8.§ (4) bekezdése szerint a gyógyszerellátás a települési
önkormányzatok kötelezõ feladata és az önkormányzat a feladatai ellátásra
intézményt, gazdálkodó szervezetet hozhat létre vagy szövetkezet alapítását
kezdeményezheti. (Ötv. 9.§) A tervezet eredeti szövege alapján ez az alapvetõ
önkormányzati jog nem érvényesülhet, mert nem oldja fel az Ötv. és a Gyt.
közötti ellentmondást, amely szerint az önkormányzat a Gyt. hatályba lépését
követõen nem létesíthet gyógyszertárat, illetve - a betéti társaságot kivéve
- gazdasági társaság nem mûködtethet gyógyszertárat.
A javasolt szöveg összhangot teremt az Ötv. és a Gyt. között és egyben
lehetõvé teszi, hogy az önkormányzati gyógyszertárat a magángyógyszerész
személyi jog alapján mûködtesse.
Budapest, 1995. november 29.
Nagy Sándor s. k. (Újfehértó) Dr. Pálfi Dénes
MSZP
KDNP