1

Az Országgyülés

Foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága

T/1644/40..

Bizottsági kapcsolódó

módosító javaslat

Dr. Gál Zoltán Úrnak

az Országgyûlés elnökének

Helyben

Tisztelt Elnök Úr!

A T/1644.. számon beterjesztett "a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II.

törvény, valamint a gyógyszertárak létesítésérõl és mûködésük egyes

szabályairól szóló 1994. évi LIV. törvény, továbbá a Munka Törvénykönyvérõl

szóló 1992. évi XXII. törvény módosításáról" címû törvényjavaslathoz -

kapcsolódva a 33/1. alszámú módosító indítványhoz - az alábbi

bizottsági kapcsolódó módosító indítványt

nyújtjuk be:

A törvénymódosító javaslat 11.§-ával a módosításra kerülõ T. 103. §-a (1)

bekezdése a következõkre módosul:

"103. § (1) A társadalombiztosítás kiadásainak fedezetére a munkáltató -

ideértve a szakképzõ iskolai tanuló gyakorlati képzését tanulószerzõdés

alapján ellátó gazdálkodó szervezetet is - az egyéb szerv [103/C. (3)

bekezdés] és az egyéni vállalkozó [103/D. § (1) bekezdés] - a kiegészítõ

tevékenységet folytató kivételével - 24,5 százalékos mértékû

nyugdíjbiztosítási járulékot és 16,5 százalékos, a külön jogszabály szerint

célszervezetnek minõsülõ munkáltató 10 százalékos mértékû egészségbiztosítási

járulékot (a továbbiakban együtt: társadalombiztosítási járulékot) köteles

együttesen fizetni.

INDOKOLAS

Az egészségkárosodottak, a megváltozott munkaképességûek esélye az egészségi

állapotnak megfelelõ munkahely megszerzésére fokozatosan csökken. Ennek oka

az ismert munkaerõpiaci helyzet mellett elsõsorban a megfelelõ munkahely

hiánya. A célszervezetek kifejezetten az õ foglalkoztatásukra szakosodott

munkaáltatók, és az általuk igénybevehetõ állami támogatás 1996-ban nem bõvül,

noha a foglalkoztatás költségei jelentõsen megnövekednek. Az

egészségbiztosítás és a nyugdíjbiztosítás reformja alapvetõen érinteni fogja

az egészségkárosodással összegfüggõ társadalombiztosítási ellátások

feltételrendszerét, amelynek feltehetõleg egyik következménye az ellátásban

részesülõk számának csökkenése. Számukra az egyetlen lehetséges alternatíva az

egészségi állapotnak megfelelõ munkahely megteremtése.

A javasolt mértékû egészségbiztosítási járulékcsökkentés - az 1995. évi

létszámadatok alapján - hozzávetõlegesen 400 mFt bevételkiesést jelent a

társadalombiztosítás számára, ugyanakkor ez az összeg forrásul szolgál a

meglévõ munkahelyek számának növeléséhez.

Az említett reform megteremti a társadalombiztosítás érdekeltségét az ilyen

funkciójú munkahelyek teremtésében, a terhek egy részének átvállalása

indokolt.

Budapest, 1995. december 6.

(a bizottság elnöke)

Eleje Honlap