1

T/1644/48.. számú

EGYSÉGES JAVASLAT

a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény, valamint a

gyógyszertárak létesítésérõl és mûködésük egyes szabályairól szóló 1994. évi

LIV. törvény, továbbá a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény

módosításáról szóló törvényjavaslat

ZÁRÓSZAVAZÁSÁHOZ

Ellenjegyezte:

Szabó György

népjóléti miniszter

Budapest, 1995. december 14.

1995. ...... évi törvény

a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény, valamint a

gyógyszertárak létesítésérõl és mûködésük egyes szabályairól szóló 1994. évi

LIV. törvény, továbbá a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény

módosításáról

A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény (a továbbiakban: T.) a

következõk szerint módosul:

1. §

A T. 5. §-ának elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép:

"A társadalombiztosítás kiadásainak fedezetére járulékot kell fizetni és a

táppénz kiadáshoz a munkáltató hozzájárul."

2. §

(1) A T. 10. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következõ rendelkezés

lép:

[E törvény alapján biztosított: ]

"e) a szakmunkástanuló, ha ösztöndíjban (munkabérben) részesül, a

tanulószerzõdés alapján szakképzõ iskolai tanulmányokat folytató tanuló,"

(2) A T. 10. §-a (2) bekezdésének d) és e) pontja helyébe a következõ

rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdésben említett személyeken túl a biztosítás kiterjed]

"d) a korlátolt felelõsségû társaság tagjára és a közhasznú társaság tagjára,

ha a társaság tevékenységében nem munkaviszony, nem megbízási jogviszony

keretében személyesen közremûködik, munkát végez, továbbá a szabadalmi

ügyvivõi társaság tagjára, ha a társaság tevékenységében személyesen

közremûködik,

e) az ügyvédi iroda tagjára, a szabadalmi ügyvivõi iroda tagjára."

(3) A T. 10. §-a (3) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A bedolgozóra, a megbízási és a 103/D. § (1) bekezdésének hatálya alá nem

tartozó, vállalkozási jellegû jogviszony keretében díjazás ellenében

személyesen munkát végzõ személyre a biztosítás akkor terjed ki, ha az e

tevékenységébõl származó havi keresete (díjazása) eléri a tárgyévet megelõzõ

év utolsó napján érvényes minimális bér havi összegének hatvan százalékát,

illetõleg a naptári napokra annak harmincad részét. A kereset (díjazás)

összegének megállapításánál a szerzõi jogvédelem alá tartozó esetekben

kifizetett szerzõi díjat figyelmen kívül kell hagyni."

(4) A T. 10. §-a (4) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) A (2) bekezdés rendelkezéseitõl eltérõen nem terjed ki a biztosítás az

egyéni vállalkozóra, továbbá a közkereseti társaság, a betéti társaság, a

korlátolt felelõsségû társaság, a közhasznú társaság, a szabadalmi ügyvivõi

társaság, a gépjármûvezetõképzõ munkaközösség, az oktatói munkaközösség

tagjára, az ügyvédi iroda tagjaként mûködõ ügyvédre és a szabadalmi ügyvivõi

iroda tagjára, ha a 118/A. § szerint kiegészítõ tevékenységet folytatónak

minõsül."

3. §

A T. 16/A. §-a (6) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(6) A biztosítottnak orvosilag indokolt esetben és szükséges mértékben

rendelt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz árához társadalombiztosítási

támogatás jár. A gyógyászati céllal rendelt gyógyszerek, gyógyászati

segédeszközök árához társadalombiztosítási támogatás akkor jár, ha azt az

egészségügyi szolgáltatás nyújtására finanszírozási szerzõdést kötött

intézmény kijelölt orvosa, vagy a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök

társadalombiztosítási támogatással való rendelésére az illetékes megyei

(fõvárosi) egészségbiztosítási pénztárral szerzõdést kötött orvos rendeli.

Társadalombiztosítási támogatással rendelhetõ gyógyszerek, illetõleg

gyógyászati segédeszközök körét és a támogatás mértékét (összegét) külön

jogszabály állapítja meg."

4. §

A T. a következõ címmel és 38/A. §-sal egészül ki:

"A nyugellátás, baleseti nyugellátás évenkénti rendszeres emelése

38/A. § (1) A Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap

kiadásának minõsülõ nyugellátást, baleseti nyugellátást - megállapításuk

naptári évét követõen - évente a tárgyévet megelõzõ naptári évi nettó

átlagkereset tényleges növekedésének megfelelõen, két alkalommal január

hónapban és - januári visszamenõleges hatállyal - július hónapban kell emelni.

(2) A nyugellátás, baleseti nyugellátás évenkénti rendszeres emelésének

végrehajtásához szükséges tényadatot - a tárgyévet megelõzõ naptári évben

megvalósult nettó átlagkereset-növekedés mértékére vonatkozó számadatot - a

Központi Statisztikai Hivatal hivatalos lapjában évenként, legkésõbb május

hónap 15. napjáig közzé kell tenni.

(3) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy a Nyugdíjbiztosítási és az

Egészségbiztosítási Önkormányzattal egyetértésben rendeletben állapítsa meg az

esedékes emelések mértékét, az emelés legkisebb és legnagyobb összegét, a

végrehajtás szabályait."

5. §

(1) A T. 44. §-a (1) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következõ

rendelkezés lép:

"A betegszabadság tartamára a folyósított összeg helyett az annak alapját

képezõ összeget, a foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek

ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben biztosított juttatások

folyósításának tartamára pedig a megállapításuk közvetlen vagy közvetett

alapjául szolgáló átlagkeresetet, illetõleg az e juttatások alapjául szolgáló

minimális bér összegét kell keresetnek tekinteni azzal a feltétellel, hogy a

figyelembe vehetõ kereset ezzel az összeggel sem haladhatja meg a 103/B. § (2)

bekezdésben meghatározott összeget."

(2) A T. 44. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A (2) bekezdésben foglaltak alapján az 1988-ban elért keresetet 3,242-

del, az 1989-ben elért keresetet 2,774-del, az 1990-ben elért keresetet 2,281-

del, az 1991-ben elért keresetet 1,817-del, az 1992-ben elért keresetet 1,498-

del kell szorozni, ha az ellátást 1995. december 31-ét követõ és 1997. január

1-jét megelõzõ idõponttól kell megállapítani."

6. §

A T. 44/A. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"44/A. § Ha az öregségi nyugdíj alapját képezõ havi átlagkereset 25000

forintnál több:

a 25001-30000 forint közötti átlagkeresetrész kilencven százalékát,

a 30001-35000 forint közötti átlagkeresetrész nyolcvan százalékát,

a 35001-40000 forint közötti átlagkeresetrész hetven százalékát,

a 40001-50000 forint közötti átlagkeresetrész hatvan százalékát,

az 50001-60000 forint közötti átlagkeresetrész ötven százalékát,

a 60001-70000 forint közötti átlagkeresetrész negyven százalékát,

a 70001-80000 forint közötti átlagkeresetrész harminc százalékát,

a 80000 forint feletti átlagkeresetrész tíz százalékát

kell az öregségi nyugdíj megállapításánál figyelembe venni."

7. §

A T. 45. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"45. § A szakmunkás öregségi nyugdíját, ha a nyugdíjazását közvetlenül

megelõzõ egy éven át már nem szakmunkásként végzett munkát, kérelmére annak a

keresetnek az alapulvételével kell megállapítani, amelyet nyugdíjazása évében

a szakképzettségének megfelelõ munkakörben foglalkoztatottak átlagosan elértek

annál a munkáltatónál, ahol az igénylõ utoljára szakmunkásként dolgozott. Ha

az említett adat nem áll rendelkezésre, akkor a szakmunkás öregségi nyugdíját

az utolsó egy évben szakmunkásként elért - a 44.§ (3) bekezdése alapján növelt

- keresetének alapulvételével kell megállapítani. Ezt a rendelkezést arra a

szakmunkásra lehet alkalmazni, akinek szakmunkás-bizonyítványa vagy ezzel

egyenértékû szakképesítése van, és az öregségi nyugdíj megállapításánál

figyelembe vett szolgálati idõ tartama alatt tizenöt éven át

szakképzettségének megfelelõ munkakört töltött be."

8.§

(1) A T. 54. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés

lép:

[Szolgálati idõ]

"c) a 10. § (1) bekezdés e) pontja szerinti szakmunkástanuló-viszonyban,

valamint a tanulószerzõdés alapján szakképzõ iskolában tanulói jogviszonyban,"

(2) A T. 54. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A társas vállalkozás [103/E. § (1) bek.] - ideértve a gazdasági

munkaközösséget, valamint az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoportot

(a továbbiakban: ipari szakcsoport) is - tagjának az e címen szerzett

szolgálati idejét csak akkor lehet figyelembe venni, ha a társas

vállalkozásnak a tagok után társadalombiztosítási járulék befizetés

elmulasztása miatt tartozása nincs. A tagi minõségben eltöltött idõ szolgálati

idõként - legkorábban a befizetés napját magában foglaló naptári hónap elsõ

napjától - csak akkor vehetõ figyelembe, ha a társas vállalkozás e tartozását

teljes egészében megfizette."

9. §

A T. 98.§-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a jogosultság igazolásának a (2)

bekezdésben foglaltaktól eltérõ módját rendeletben szabályozza."

10. §

A T. 100. §-a (1) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:

"100. § (1) Ha az igény elbírálása után megállapítást nyer, hogy az igényt

tévesen utasították el, vagy az igénylõnek tévesen alacsonyabb összegû

ellátást állapítottak meg, illetõleg folyósítottak, a hiba felfedésétõl

visszafelé számított öt éven belül járó összeget és az utána járó - az e

törvény 110. § (2) bekezdésében meghatározott mértékû - késedelmi pótlékot

utólag ki kell fizetni."

11. §

A T. 103. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"103. § (1) A társadalombiztosítás kiadásainak fedezetére a munkáltató -

ideértve a szakképzõ iskolai tanuló gyakorlati képzését tanulószerzõdés

alapján ellátó gazdálkodó szervezetet is - az egyéb szerv [103/C. (3)

bekezdés] és az egyéni vállalkozó [103/D. § (1) bekezdés] - a kiegészítõ

tevékenységet folytató kivételével - 24,5 százalékos mértékû

nyugdíjbiztosítási járulékot és 18 százalékos mértékû egészségbiztosítási

járulékot (a továbbiakban együtt: társadalombiztosítási járulékot) köteles

együttesen fizetni.

(2) A biztosított - ha a törvény másképp nem rendelkezik - egészségbiztosítási

és nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett. Az egészségbiztosítási járulék

mértéke 4 százalék, a nyugdíjjárulék mértéke 6 százalék.

(3) A munkáltató a táppénzkiadások fedezetéhez a biztosítottnak a 18. § a)

pontjában említett keresõképtelensége, valamint a kórházi (klinikai) ápolása

idõtartamára folyósított táppénz egyharmadának megfizetésével hozzájárul. A

hozzájárulás részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg."

12. §

(1) A T. 103/A. §-a (3) bekezdésének 5. és a 21. pontja helyébe a következõ

rendelkezés lép:

[nem képez társadalombiztosítási járulékalapot]

"5. a társadalmi munka ellenértéke, ha azt a biztosított nem veszi fel, hanem

valamely közérdekû célra felajánlja, valamint a társadalmi munka

elismeréseként nem a munkáltató által adott jutalom, ideértve a munkavállalói

érdekképviseletet ellátó szervezet által ilyen címen adott juttatást is,"

"21. a munkáltató által viselt (átvállalt) albérleti (szállás) díj teljes

összege, továbbá a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjai részére a

szolgálati érdekbõl más helyõrségbe történõ áthelyezés miatt jogszabály

alapján folyósított lakhatási költségtérítés,"

(2) A T. 103/A. §-a (10) bekezdésének a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(10) Nem képez járulékalapot a magánszemély munkáltatója által az önkéntes

kölcsönös biztosító pénztárba a tag javára történõ befizetés a havonta

fizetett tagdíj összegének erejéig, de legfeljebb havi húszezer forintig."

13. §

(1) A T. 103/D. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés

lép:

[ E törvény alkalmazásában egyéni vállalkozó:]

"c) az egyéni ügyvédi tevékenységet folytató személy, az egyéni szabadalmi

ügyvivõ,"

(2) A T. 103/D. §-a (2) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Az egyéni vállalkozó - a kiegészítõ tevékenységet folytató (118/A.§),

valamint a tevékenységet kezdõnek minõsülõ kivételével - az e tevékenységébõl

származó és a tárgyévet közvetlenül megelõzõ naptári évben elért személyi

jövedelemadó alapját képezõ jövedelme (a továbbiakban: adóköteles jövedelem),

átalányadózó esetén az átalányadó alapját képezõ jövedelem egy naptári hónapra

jutó összege, de legalább a tárgyévet megelõzõ év utolsó napján érvényes

minimális bérnek megfelelõ összeg után köteles a 103. § (1) bekezdése szerinti

társadalombiztosítási járulékot fizetni, legfeljebb évi 900.000 forint (havi

75.000, napi 2.500 forint) jövedelem után."

(3) A T. 103/D. §-a (5) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés

lép:

[Az egyéni vállalkozó nem köteles járulékot fizetni arra az idõtartamra, amely

alatt:]

"b) katonai szolgálatot vagy polgári szolgálatot teljesít,"

(4) A T. 103/D. §-a (7) bekezdésének bevezetõ mondata helyébe az alábbi

rendelkezés lép:

"Az egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási, illetõleg az

egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot, valamint a baleseti járulékot"

14. §

(1) A T. 103/E. §-a (1) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) E törvény alkalmazásában társas vállalkozás: a közkereseti társaság, a

betéti társaság, a korlátolt felelõsségû társaság, a közhasznú társaság, a

szabadalmi ügyvivõi társaság, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivõi iroda, a

gépjármû vezetõképzõ munkaközösség, az oktatói munkaközösség."

(2) A T. 103/E. §-a (6) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés

lép:

"b) katonai szolgálatot teljesít, ideértve a polgári szolgálatot teljesítõt

is,"

15. §

A T. 104. §-a elõtti alcím helyébe a következõ alcím lép:

"A járulékfizetési kötelezettség teljesítése és a végrehajtási eljárás"

16. §

A T. a következõ 104/A. §-sal egészül ki:

"104/A. § (1) A társadalombiztosítási követelések (tartozás) végrehajtására az

e törvényben foglalt eltérésekkel a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi

LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) I., továbbá III-VII. fejezeteiben

meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

(2) Ahol a Vht. bíróságot említ, ott a Megyei (Fõvárosi) Egészségbiztosítási

Pénztárat (Kirendeltséget) (a továbbiakban: MEP), ahol a bíróság vezetõjét,

ott a MEP vezetõjét, ahol bírósági végrehajtót, ott a MEP

társadalombiztosítási végrehajtókat kell érteni. Ahol a Vht. végrehajtást

kérõt említ, ott a MEP-et, ahol adóst, ott a fizetésre kötelezettet kell

érteni.

(3) A társadalombiztosítási szerv jogerõs határozata, fizetési meghagyása,

illetõleg a járulék fizetésére kötelezett munkáltató, egyéb szerv és személy

által tett járulékbevallás, továbbá a járuléktartozás rendezésére irányuló

megállapodás végrehajtható közigazgatási okirat.

(4) A társadalombiztosítási követelést a beszedési bankszámlával (a

továbbiakban: bankszámla) rendelkezõ kötelezett esetén azonnali beszedési

megbízással kell behajtani. Az azonnali beszedési megbízás a kötelezett

bármelyik bankszámlája ellen benyújtható.

(5) A bankszámlával nem rendelkezõ magánszemélyt terhelõ társadalombiztosítási

tartozást a társadalombiztosítási szerv letiltása alapján a kötelezett

munkáltatója, illetõleg a folyósító szerv a Vht. 7. § (1) bekezdésében foglalt

munkabérbõl köteles levonni és a társadalombiztosítási szervnek átutalni.

(6) Ha a (4) és (5) bekezdésben foglalt eljárás nem, vagy elõreláthatóan nem

vezetne eredményre, a fizetésre kötelezettel szemben ingó-, és

ingatlanvégrehajtásnak van helye.

(7) Az ingó- és ingatlanvégrehajtást a tartozást nyilvántartó MEP szakágazati

egysége (Behajtási-, Végrehajtási Fõosztály, Osztály a továbbiakban:

szakágazati szerv) végrehajtási értesítés kiállításával rendeli el.

(8) Ha az ingóvégrehajtással a követelést nem, vagy csak részben lehetett

behajtani, a MEP vezetõje határozatban rendeli el az ingatlanvégrehajtást.

(9) Ingatlanvégrehajtás elrendelésének akkor van helye, ha a tartozás összege

a 100.000 forintot meghaladja, illetve ennél kevesebb összeg esetén akkor, ha

a tartozás a végrehajtás alá vont ingatlan értékével arányban áll.

(10) Az ingatlanvégrehajtást elrendelõ határozattal a MEP megkeresi az

ingatlan fekvése szerint illetékes földhivatalt, hogy a végrehajtási jogot

jegyezze be az ingatlannyilvántartásba. A földhivatal a megkeresés alapján a

végrehajtási jogot bejegyzi.

(11) Ha az ingatlanvégrehajtás elrendelésének a (9) bekezdés alapján nincs

helye, a követelést nyilvántartó MEP-et az adós ingatlanán jelzálogjog illeti

meg, amelyet a földhivatal a MEP kérelmére jegyez be.

(12) A végrehajtás felfüggesztése a MEP vezetõjének hatáskörébe tartozik."

17. §

A T. a következõ 104/B. §-sal egészül ki:

"104/B. § (1) A társadalombiztosítás végrehajtási joga öt év alatt évül el.

(2) Az elévülést megszakítja:

a) a követelés rendezésére irányuló eljárási cselekmény, így a felszólítás, a

kérelem, az önellenõrzés alapján tett bevallás, a részteljesítés;

b) bármely végrehajtási cselekmény;

c) a tartozás végrehajthatatlanság miatt történt törlése.

(3) A megszakítás napjával az elévülés újrakezdõdik.

(4) Nyugszik az elévülés:

a) a kereset benyújtásától a bíróság határozatának jogerõre emelkedéséig, ha a

társadalombiztosítási szerv határozatát a bíróság felülvizsgálja;

b) a végrehajtási eljárás felfüggesztésének, illetõleg szüneteltetésének

idõtartama alatt.

(5) A nyugvás idõtartamával az elévülési idõ meghosszabbodik."

18. §

A T. a következõ 104/C. §-sal egészül ki:

"104/C. § A végrehajtással felmerült költség, így különösen az alkalmazott

becsüs díjazása, a szállítási, a tárolási, az értékesítési és egyéb költség az

adóst terheli. A költséget a MEP szakágazati szerve állapítja meg, amelynek

összege ingó- és ingatlanvégrehajtásnál nem lehet kevesebb 2000 forintnál. "

19. §

A T. a következõ 104/D. §-sal egészül ki:

"104/D. § (1) A T. 115. § (3) bekezdése szerinti fellebbezést a határozat

kézhezvételétõl számított 15 napon belül, a végrehajtási kifogást az

intézkedés foganatosításától, illetve a mulasztás tudomásra jutásától

számított 8 napon belül lehet elõterjeszteni. A fellebbezésnek a határozat,

illetve intézkedés végrehajtására halasztó hatálya van. A végrehajtási

kifogásnak nincs halasztó hatálya.

(2) A fellebbezést és a végrehajtási kifogást a MEP-nél kell benyújtani. A

fellebbezés, illetve a végrehajtási kifogás benyújtására elõírt határidõtõl

számított hat hónap elteltével igazolásnak helye nincs, ilyen esetben a

benyújtott fellebbezést, illetve végrehajtási kifogást a MEP érdemi vizsgálat

nélkül utasítja el.

(3) Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a határozatot megváltoztathatja, a

törvénysértõ intézkedését visszavonhatja, az elmulasztott intézkedést

elrendelheti. Szükség esetén a MEP-et új eljárásra utasíthatja. Határozatában

fizetési halasztást, részletfizetést, mérséklést engedélyezhet,

kormányrendeletben meghatározott feltételek szerint.

(4) A jogerõs határozat felülvizsgálatát a fizetésre kötelezett a

kézhezvételtõl számított 15 napon belül keresettel kérheti a bíróságtól. A

keresetnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van. A határidõ

elmulasztása miatt igazolásnak csak különösen indokolt esetben van helye.

Nincs helye keresetnek fizetési halasztás, részletfizetés, mérséklés tárgyában

hozott határozat ellen.

(5) A bíróság jogszabálysértés esetén a határozatot hatályon kívül helyezi és

- ha szükséges - a MEP-et új eljárás lefolytatására utasíthatja."

20. §

A T. 105. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"105. § (1) Ha a fizetésre kötelezett az õt terhelõ tartozást nem fizette meg

és azt tõle nem lehet behajtani, annak megfizetésére a MEP vezetõje

határozattal kötelezi

a) az örököst az örökség erejéig, több örökös esetén az örökösöket örökrészük

arányában,

b) a megajándékozottat, a kötelezett által a kötelezettség keletkezését

követõen okirattal juttatott ajándék erejéig, kivéve, ha az ingyenes elõnytõl

neki fel nem róható módon esett el,

c) a kötelezett jogutódját, ideértve az átalakulás esetét is,

d) a társadalombiztosítási bevétel csökkentésével kapcsolatos bûncselekmény

elkövetõjét az azzal összefüggõ társadalombiztosítási követelés tekintetében,

e) a gazdasági társaság, a közös név alatt mûködõ polgári jogi társaság, a

szakcsoport tartozásáért a rájuk vonatkozó szabályok szerint helytállni

köteles tagját, illetve szervezetet, a jogi személy felelõsségvállalásával

mûködõ vállalkozó esetében a felelõsségvállalót, továbbá azt a jogi személyt,

aki a vállalkozás kötelezettségeiért törvény alapján kezesként felel,

f) a társasház (társas üdülõ, társas garázs), építõközösség kötelezettsége

tekintetében a rájuk vonatkozó szabályok szerint a tulajdonostársakat a

tulajdoni hányaduk arányában,

g) a kötelezett kezesét és tartozás átvállalóját, vállalt felelõsségük

szerint.

(2) Társadalombiztosítási követeléssel szemben kizárólag társadalombiztosítási

jogviszonyból származó követelés számítható be."

21. §

A T. 105/A. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"105/A. § A társadalombiztosítási járulékot, az egészségbiztosítási és

nyugdíjjárulékot, továbbá a baleseti járulékot havonta a tárgyhónapot követõ

hónap 10. napjáig kell megfizetni. A bankszámlával rendelkezõ járulékfizetõ a

járulékfizetési kötelezettségének banki átutalással köteles eleget tenni."

22.§

A T. a 111. §-a elõtt a következõ új címmel egészül ki és a T. 111. §-a

helyébe a következõ rendelkezés lép:

"Járulékbírság és mulasztási bírság

111. § (1) Járulékbírságot köteles fizetni a munkáltató, egyéb szerv és

személy, ha a társadalombiztosítási jogszabályokban meghatározott

járulékbevallási kötelezettségének nem vagy nem az elõírt módon tesz eleget. A

járulékbírság mértéke a bevallani elmulasztott társadalombiztosítási járulék,

nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék, baleseti járulék és

szakszövetkezeti járulék ötven százaléka, a mulasztás önkéntes pótlása esetén

huszonöt százaléka.

(2) Ha a járulékot azért kellett kiróni, mert a munkáltató, egyéb szerv és

személy nem tett eleget az elõírt bejelentési, valamint nyilvántartásba vételi

kötelezettségének, a járulékbírság összege azonos a kirótt járulék összegével.

Egy éven belüli ismételt mulasztás esetén - járulékbírság címén - a kirótt

járulék kétszeresét kell felszámítani.

(3) Mulasztási bírságot köteles fizetni a munkáltató, egyéb szerv és személy,

ha a társadalombiztosítási jogszabályokban meghatározott bejelentési,

nyilvántartási, adatszolgálatási, illetõleg a társadalombiztosítási feladatok

ellátásával kapcsolatos kötelezettségének nem, vagy nem az elõírt módon tesz

eleget. A mulasztási bírság összege 10.000 forinttól 100.000 forintig, egy

éven belüli ismételt mulasztás esetén 200.000 forintig terjedhet.

(4) Mulasztási bírságot nem kell fizetni, ha a mulasztás miatt járulékbírság

felszámítás történt."

23.§

A T. 115. §-a az alábbi (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A végrehajtási eljárás során a MEP bármely elsõ fokú határozata ellen az

adós által benyújtott fellebbezést, törvénysértõ intézkedés, illetõleg

intézkedés elmulasztása elleni végrehajtási kifogást - a (4) bekezdésre is

figyelemmel - az Országos Egészségbiztosítási Pénztár bírálja el.

(4) A társadalombiztosítási végrehajtó törvénysértõ intézkedése, illetõleg az

intézkedés elmulasztása elleni végrehajtási kifogást a MEP vezetõje bírálja

el.

(5) A társadalombiztosítási végrehajtási eljárás jogorvoslati rendjérõl a

104/D. § rendelkezik."

24. §

A T.118/A.§-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

[A 103/D. § (1) bekezdés a)-d) pontjában említett egyéni vállalkozót, továbbá

a társas vállalkozás tagját akkor kell kiegészítõ tevékenységet folytatónak

tekintetni, ha egyidejûleg]

"b) öregségi nyugdíjas (ideértve a korengedményes nyugdíjban, az

elõnyugdíjban, a nyugdíj elõtti munkanélküli segélyben részesülõ személyt, a

bányásznyugdíjban, az egyes mûvészeti tevékenységet folytatók öregségi

nyugdíjában és a szolgálati nyugdíjban részesülõt is), rokkantsági, baleseti

rokkantsági nyugdíjas, vagy növelt összegû öregségi, munkaképtelenségi

járadékos, rokkantsági járadékos,"

25. §

A T. 119/A. §-a (1) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A kiegészítõ tevékenységet folytató egyéni vállalkozó - a tevékenységet

kezdõnek minõsülõ kivételével - az e tevékenységébõl származó és a tárgyévet

közvetlenül megelõzõ naptári évben elért személyi jövedelemadó alapját képezõ

jövedelem, átalányadózó esetén az átalányadó alapját képezõ jövedelem egy

naptári hónapra jutó összege - legfeljebb azonban évi 900.000 forint (havi

75.000, napi 2.500 forint) - után baleseti járulékot köteles fizetni."

Vegyes rendelkezések

26. §

(1) A gyógyszertárak létesítésérõl és mûködésük egyes szabályairól szóló 1994.

évi LIV. törvény (a továbbiakban: Gyt.) 44. §-ának (2)-(6) bekezdése helyébe

az alábbi rendelkezés lép, egyidejûleg a (7) bekezdés számozása (4) bekezdésre

változik.

"(2) A törvény hatálybalépésekor mûködõ és az (1) bekezdés hatálya alá nem

tartozó közforgalmú gyógyszertárak esetén a személyi jogot pályázat kiírása

nélkül a miniszter annak a gyógyszertár vezetésére jogosult gyógyszerésznek

engedélyezi, akivel a gyógyszertár tulajdonos önkormányzat a gyógyszertár

mûködtetésére szerzõdést köt, vagy akire a jogszabályokban foglaltaknak

megfelelõen a tulajdonjogot átruházza (a továbbiakban: privatizáció).

(3) A (2) bekezdés szerint nem privatizált önkormányzati tulajdonú

gyógyszertár fenntartásáról és mûködtetésérõl az önkormányzat gondoskodik. A

gyógyszertár vezetésére és mûködésére egyebekben a személyi jog alapján mûködõ

gyógyszertárakra vonatkozó rendelkezéseket kell értelemszerûen alkalmazni. "

(2) A Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény 137. §-a (1)

bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A munkavállalót a betegsége miatti keresõképtelenség idejére - ide nem

értve a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási

betegség miatti keresõképtelenséget - naptári évenként tizenöt munkanap

betegszabadság illeti meg."

Hatályba léptetõ és átmeneti rendelkezések

27. §

(1) Ez a törvény 1996. január 1-én lép hatályba. Egyidejûleg a T. 44.§-ának

(8) bekezdése, a T. 103/A. §-a (3) bekezdésének 9. pontja, a T. 103/B. §-a (3)

bekezdésében a "(15) és (16)" szövegrész, a T. 103/B. §-a (7) bekezdésében a

"négy százalékos mértékû" és a "hat százalékos mértékû" szövegrész, a T.

103/B. §-a (8) bekezdésében a "hat százalékos mértékû" szövegrész hatályát

veszti.

(2) A T. 16/D. §-ában a "16/A. §-16/C. §"-ra történõ hivatkozás "16/A. §-16/B.

§" -ra, a T. 103/A.§-a (2) bekezdésében a "betegszabadság idejére járó

átlagkereset" szövegrész a "betegszabadság idejére járó összeg" szövegrészre

változik, a T. 103/A. §-a (3) bekezdésének 22. pontja kiegészül "a kifizetõ

belföldi forgalmi engedéllyel és rendszámmal ellátott személygépkocsija

használatára tekintettel keletkezõ jövedelem" szövegrésszel, a T. 103/A. §-a

(5) bekezdésében a "negyvennégy százalékos mértékû" szövegrész "a 103. § (1)

bekezdése szerinti" szövegre változik, a T. 103/A. §-a (5) bekezdésében a

"tárgyév elsõ" szövegrész "tárgyévet megelõzõ év utolsó" szövegrészre

változik, a T. 103/A. §-a (9) bekezdésében a "24,5 százalékos mértékû"

szövegrész elmarad, a T. 103/A. §-a (11) bekezdésében a "negyvennégy

százalékos mértékû" szövegrész "a 103. § (1) bekezdés szerinti" szövegre

változik, a T. 103/B. §-a (9) bekezdésében a "hat százalékos mértékû"

szövegrész "a 103. § (2) bekezdése szerinti" szövegre változik, a T. 103/C.

§-a (1) bekezdésében a "hatszázalékos mértékû" szövegrész "a 103.§ (2)

bekezdése szerinti" szövegre változik, a T. 103/C. §-a (2) bekezdésében a

"négy százalékos mértékû" szövegrész "a 103.§ (2) bekezdése szerinti" szövegre

változik, a "hatszázalékos mértékû" szövegrész elmarad, a T. 103/C. §-a (3)

bekezdésében "negyvennégy százalékos mértékû" szövegrész "a 103.§ (1)

bekezdése szerinti" szövegre változik, a T. 103/C. §-a (5) bekezdésében az

1991. évi IV. törvény 27. §-ának (5) bekezdésére hivatkozás (6) bekezdésre, a

"negyvennégy százalékos mértékû" szövegrész "a 103. §. (1) bekezdése szerinti"

szövegre, a "hatszázalékos mértékû" szövegrész "103. § (2) bekezdése szerinti"

szövegre változik, a T. 103/C. §-a (6) bekezdésében a "tárgyév elsõ"

szövegrész "tárgyévet megelõzõ év utolsó" szövegrészre változik, a T. 103/D.

§-a (3) bekezdésében a "négyszázalékos mértékû" szövegrész "a 103. § (2)

bekezdése szerinti" szövegre változik, a "hatszázalékos mértékû" szövegrész

elmarad, a T. 103/E. §-a (2) bekezdésében a "negyvennégy százalékos mértékû"

szövegrész "a 103. § (1) bekezdése szerinti" szövegre változik, a T. 103/E.

§-a (2) bekezdésében a "tárgyév elsõ" szövegrész "tárgyévet megelõzõ év

utolsó" szövegrészre változik, a T. 103/E. §-a (3) bekezdésében a

"négyszázalékos mértékû" szövegrész, "a 103. § (2) bekezdése szerinti"

szövegre változik, a "hatszázalékos mértékû" szövegrész elmarad, a T. 113. §-a

(3) bekezdésének utolsó mondatában a "105. § (2)-(4) bekezdésének" szövegrész

a "104/A.§, 104/B. §, 104/C. §, 105. §" szövegre, a T. 119/D. §-a (4)

bekezdésének a) pontjában a "tárgyév elsõ" szövegrész "tárgyévet megelõzõ év

utolsó" szövegrészre, a b) pontjában "naptári év elsõ" szövegrész "tárgyévet

megelõzõ év utolsó" szövegrészre változik, az (5) bekezdésben a "tárgyév elsõ"

szövegrész "tárgyévet megelõzõ év utolsó" szövegrészre változik, a T. 119/D.

§-a (6) bekezdésének a) pontjában az "54 %" "52,5 %"-ra, a b) pontjában a "47

%" "46 %"-ra változik.

(3) A T. 103/B. § (7) bekezdés "Az öregségi" szöveg után "(ideértve a

korengedményes nyugdíjban, az elõnyugdíjban, a nyugdíj elõtti munkanélküli

segélyben részesülõ személyt, a bányásznyugdíjban, az egyes mûvészeti

tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában és a szolgálati nyugdíjban

részesülõt is)" szövegrésszel egészül ki.

(4) A T. 44.§-a (1) bekezdésének, a 44/A. §-ának, a 45. §-ának, valamint az

54. §-a (5) bekezdésének rendelkezéseit az 1995. december 31-e utáni

idõponttól megállapításra kerülõ nyugellátásoknál kell alkalmazni.

(5) A T. 103. §-a (3) bekezdésének rendelkezéseit az 1995. december 31-ét

követõen kezdõdõ keresõképtelenség esetén kell alkalmazni.

(6) A T. 119/B. §-ában a "de havonként legalább a tárgyév január 1-jén

érvényes minimum bér összege után" szövegrész 1995. április 1-jével hatályát

veszti.

(7) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy

a) a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap kiadásának nem

minõsülõ nyugellátások a T. 38/A. §-a (1) bekezdése szerinti emelését,

b) a nyugdíjszerû rendszeres szociális ellátások emelését

rendeletben megállapítsa.

Általános indokolás

A T. nyugdíj vonatkozású módosításai lényegében a nyugdíj alapjául szolgáló

havi átlagkereset megállapításával, kiszámításával kapcsolatosak. A módosítást

elkerülhetetlenné teszi, hogy a T. 44. §-ának jelenlegi (3) bekezdése csak az

1994. december 31-ét követõ és 1996. január 1-jét megelõzõ idõponttól

megállapított (megállapítandó) nyugdíjakra nézve határozza meg a keresetek

növelésének a mértékét.

Indokolt a nyugellátások, baleseti nyugellátások évenkénti, általános

emelésének rendszerét új alapokra helyezni, nevezetesen az emelés mértékét a

nettó átlagkereset várható növekedése helyett a nettó átlagkeresetnek a

tárgyévet megelõzõ naptári évi tényleges növekedéséhez igazítani. A Javaslat

az eljárást is egyszerûsíti.

A járulék szakterületen javasolt módosítások a járulékmértékek csökkentésén

túl a járulékbevallási és fizetési fegyelem javítását célozzák.

Az önkormányzati törvény módosításával lezárult tulajdonjogi vita

eredményeként önkormányzati tulajdonba került gyógyszertárak zavartalan

mûködtetése és a folyamatos gyógyszerellátás érdekében szükséges a

gyógyszertárak létesítésérõl és mûködésük egyes szabályairól szóló 1994. évi

LIV. törvény 44. §-ának módosítása.

A betegszabadság 15 napban történõ meghatározása szükségessé tette a Munka

Törvénykönyvérõl szóló l992. évi XXII. törvény 137. §-a (1) bekezdésének

módositását.

Részletes indokolás

Az 1. §-hoz

Az Egészségbiztosítási járulékmérték csökkentés, valamint a munkáltatói

érdekeltség megteremtése érdekében a T. 103. § (3) bekezdésében bevezetésre

kerül a táppénzköltség munkáltatóra történõ részbeni áthárítása. A módosítás

miatt az alapelvek kiegészítése is szükséges.

Az 2. §-hoz

A módosításra a szakképzésrõl szóló törvénnyel való összhang megteremtése

miatt van szükség. Jelenleg a szakképzésben részt vevõ tanulók közül a T.

hatálya csak a szakmunkástanulókra terjed ki, minimális társadalombiztosítási

járulékot azonban csak az ösztöndíjban részesülõ tanuló után kell fizetni. A

tanuló a járulék fizetés alól mentesített. A javaslattal a

társadalombiztosítás hatálya alá - a korábbi hagyományoknak megfelelõen -

kizárólag a tanulószerzõdést kötött tanulók tartoznának. E tanulók jogállását

a szakképzésrõl szóló törvény is néhány kérdésben a többi tanulóétól eltérõen

szabályozza. Ezért az indokolt, hogy a tanulószerzõdés alapján gyakorlati

képzésben részesülõ tanuló biztosított legyen és ezzel összhangban a

társadalombiztosítási járulék fizetésével kapcsolatos kötelezettség is

egyértelmûen kerüljön szabályozásra.

A módosítást a szabadalmi ügyvivõkrõl szóló 1995. évi XXXII. törvény 1996.

január 1-jei hatályba léptetése teszi indokolttá.

A Javaslat a szerzõi jogvédelem alá tartozó esetekben a biztosítást érintõ

kérdéseket törvényi szintre emeli.

A Javaslatok a T. 10. §-ának módosítását és a 89/1990. (V. 1.) MT rendelet 2.

§-ának hatályon kívül helyezését igénylik.

A 3. §-hoz

Az Egészségbiztosítási Alap 1996. évi költségvetési hiányának mérséklése

érdekében - figyelemmel a külföldi biztosítási rendszerek mûködésére is -

elengedhetetlen egyes nem alapvetõ egészségügyi szolgáltatások esetében a

lakossági térítés elõírása. A javaslat a Kormány számára ad felhatalmazást a

részleges térítési díjak elõírására.

A gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatással

való rendelésére vonatkozó jogszabályi háttér összhangjának megteremtése

érdekében a 16/A. § (6) bekezdésének újrafogalmazása indokolt. A szabályozás

lényege, hogy az 1995. évi LXXIII. törvény 10. §-a elõírásainak megfelelõen a

biztosított részére társadalombiztosítási támogatás gyógyászati céllal rendelt

gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök árához akkor jár, ha azt az

egészségügyi szolgáltatás nyújtására finanszírozási szerzõdést kötött

intézmény kijelölt orvosa vagy az illetékes megyei (fõvárosi)

egészségbiztosítási pénztárral a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök

társadalombiztosítási támogatással való rendelésére szerzõdést kötött orvos

rendeli.

A 4. §-hoz

A nyugellátásokat, baleseti nyugellátásokat évente kétszer, márciusban és

szeptemberben kell emelni. Az emelés a tárgyévi nettó átlagkereset várható

növekedését követi, és az emelésrõl minden évben az Országgyûlésnek kell

döntenie.

A Javaslat a nettó átlagkeresetnek a tárgyévet megelõzõ évi tényleges

növekedéséhez viszonyítja az emelés mértékét és egyidejûleg az idõpontját

januárra és júliusra módosítja. Változatlan marad, hogy az emelés a tárgyévet

megelõzõen megállapított nyugellátások után jár és júliusban visszamenõleges

hatállyal. A módosítás átmeneti szabályozást nem igényel, a Kormány kap

felhatalmazást arra, hogy - a Nyugdíjbiztosítási és Egészségbiztosítási

Önkormányzattal egyetértésben - meghatározza a két emelés aktuális mértékét,

az emelés legkisebb és legnagyobb összegét.

A Kormány feladata, hogy rendeletben állapítsa meg a Társadalombiztosítási

Alapok kiadásának nem minõsülõ nyugellátások (pl. elõnyugdíj, bányásznyugdíj,

korengedményes nyugdíj) emelési mértékét.

A Javaslat a T-be 38/A. § felvételét és a T. 44. §-a (8) bekezdésének hatályon

kívül helyezését igényli.

Az 5. §-hoz

A T. 44. §-ának (1) bekezdése egyebek között azt írja elõ, hogy a nyugdíj

kiszámításánál a betegszabadság tartamára a folyósított összeg helyett az

annak alapját képezõ átlagkereset teljes összege, az 1991. évi IV. törvényben

biztosított juttatások folyósításának tartamára pedig a megállapításuk

alapjául szolgáló átlagkereset vagy minimális bér számítson keresetnek.

A Javaslat szerint a törvény kiegészül azzal, hogy az általános szabályozásnak

megfelelõen a járulékfizetési felsõ határt e keresetek sem haladhatják meg.

A T. 44. §-a (2) bekezdésének jelenleg hatályos rendelkezései szerint

tartalmazza - a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett adatoknak

megfelelõen - az 1996. évi nyugdíj-megállapításoknál alkalmazandó valorizációs

szorzószámokat.

A 6. §-hoz

Ha a nyugdíj alapját képezõ havi átlagkereset több 20.000 forintnál, a 20.000

forint feletti átlagkeresetrészt meghatározott összeghatárok között, elõírt

mértékben csökkentve lehet csak figyelembe venni (ún. sávos degresszió).

A Javaslat a korábbi években kialakult gyakorlatnak és a 60/1991. (X. 29.) OGY

határozat elõírásának is megfelelõ módosítást tartalmaz az alsó sávok

megváltoztatásával. A Javaslat szerint a nyugdíj alapjául szolgáló keresetet

csak a jelenlegi nettó átlagkereset szintje felett lehet degresszív módon

beszámítani.

A változtatás kihatása éves szinten várhatóan 0,6-0,8 Mrd Ft. A Javaslat a T.

44/A. §-ának a módosítását igényli.

A 7. §-hoz

A szakmunkás-képesítéssel rendelkezõ személy nyugdíját - ha az utolsó egy éven

át már nem szakmunkásként dolgozott és az egyéb feltételeknek is megfelel - a

nyugdíjazása évében az utolsó munkáltatójánál a szakképzettségének megfelelõ

munkakörben foglalkoztatottak átlagos keresetébõl kell kiszámítani, ha ezt

kéri.

A Javaslat ezt - adatbeszerzési nehézségek miatt - kiegészíti azzal, hogy a

szakmunkáskedvezmény alkalmazásánál magának az igénylõnek azt a keresetét

vegyék figyelembe, amelyet szakmunkásként az utolsó egy év alatt elért. A

Javaslat a T. 45. §-ának módosítását igényli.

A 8. §-hoz

Az 2. §-ban javasolt módosításnak megfelelõen a tanulószerzõdés alapján

gyakorlati képzésben résztvevõ tanulókra a kötelezõ biztosítás kiterjed, így a

szolgálati idõ elismerést is szabályozni kell.

A társas vállalkozás tagjaként 1988. december 31-e után eltöltött idõnek az a

tartama képez szolgálati idõt, amelyre a tag nyugdíjjárulékot fizetett és

amelyre utána társadalombiztosítási járulékot fizettek.

A Nyugdíjbiztosítási Alap védelme érdekében a Javaslat a tag után fizetendõ

társadalombiztosítási járulékkal tartozó társas vállalkozás tagjánál az e

minõségben eltöltött idõt mindaddig nem engedi szolgálati idõként figyelembe

venni, amíg a társas vállalkozás a teljes - tagi- járuléktartozást nem fizette

meg.

A Javaslat a T. 54. §-ának a módosítását igényli.

A 9. §-hoz

Az egészségügyi ellátások körében bekövetkezett jogszabályi változások

indokolttá teszik az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés esetén

igénybe vett baleseti egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó jogszabályi

elõírások pontosítását.

A 10. §-hoz

A T. 98. §-a (5) bekezdésének beiktatását az teszi indokolttá, hogy

megállapodás jött létre a Belügyminisztérium és az OEP között a

Társadalombiztosítási Igazolványról szóló 184/1994. (XII.29.) Korm. rendelet

16. § (8) bekezdése alapján. A megállapodás értelmében a szolgálati viszonyban

állók szolgálati igazolványa a társadalombiztosítási azonosító jelet is

tartalmazza, ezért az alkalmas a jogosultság igazolására.

A 11. §-hoz

A Javaslat a jelenleg magas egészségbiztosítási munkáltatói járulékmérték 3 %-

os csökkentését tartalmazza 1996. január 1-jétõl. A munkáltatói

nyugdíjbiztosítási járulék 1996. július 1-jétõl csökken 1 %-kal. (Ezt a

módosítást a záró rendelkezések tartalmazzák.) A munkáltatói járulékbevétel a

társadalombiztosítási alrendszerben mintegy 66 Mrd Ft-tal csökken. A

munkavállalók által fizetendõ nyugdíjjárulék 1996. január 1-jétõl 6 %-ról 8 %-

ra nõ. Ez a módosítás az alrendszer bevételét mintegy 30 Mrd Ft-tal növeli.

Az 1. §-hoz írt indoklás szerint bevezetésre kerül a munkáltatók hozzájárulása

a táppénzkiadásokhoz.

A 12. §-hoz

A módosítást a szabadalmi ügyvivõkrõl szóló 1995. évi XXXII. törvény 1996.

január 1-jei hatályba lépése, a járulékmentes juttatások pontosítása teszi

szükségessé.

A T. 103./A. §-a (10) bekezdésének módosítását indokolja, hogy a módosítással

egyszerûbbé válik a jelen rendelkezés alkalmazása, feleslegessé válik a

havonta változó személyi jellegû kifizetésekhez és az ezzel párhuzamosan az

éves felsõ határhoz történõ viszonyítás. Lényegesen csökken a korábbi eltérés

az adójogszabályok által biztosított adómentes és a járulékalapot nem képezõ

összeghatár között.

A 13. §-hoz

A módosítást a szabadalmi ügyvivõkrõl szóló törvény hatálybalépése, valamint

az átalányadózók járulékköteles jövedelmének meghatározása indokolja. Továbbá

az egyéni vállalkozó járulékfizetési mentességének elõírását bõvíti a javaslat

- az egységes szabályozás érdekében - a polgári szolgálat idejével, valamint

pontosítja a vállalkozás idõtartamának meghatározását a baleseti

járulékfizetés esetén.

A 14. §-hoz

A társas vállalkozások tagjaira vonatkozóan is indokolt a törvény

kiegészítése a szabadalmi ügyvivõi társasággal és a polgári szolgálat idejének

elismerésével.

A 15-18. §-hoz

A társadalombiztosítás behajtásának szabályait jelenleg az 1975. évi II. tv.,

az 1990. évi XCI. tv., valamint az 1994. évi LIII. tv. tartalmazza. A

társadalombiztosítási tartozások eredményesebb behajtása érdekében szükséges

és indokolt az önálló végrehajtási szabályok megalkotása.

A Javaslat új 104/A., 104/B., 104/C., §-ok beiktatását és a 105. § módosítását

teszi szükségessé.

A 19. §-hoz

Szükségesnek tartjuk a T. 105/A. §-ának kiegészítését, hogy a bankszámlával

rendelkezõ munkáltatók járulékfizetési kötele-zettségüknek banki átutalással

legyenek kötelesek eleget tenni.

A 20. §-hoz

A T. rendbírságra vonatkozó szabálya nem igazodott a járulékfizetõk körében

bekövetkezett változásokhoz, nem követte a gazdaság szereplõinek magatartását.

Ezért a mulasztásoktól való visszatartó ereje nem érvényesül kellõen. Indokolt

a járulékbírság fogalmának bevezetése és megkülönböztetése abból a szempontból

is, hogy a járulékot azért kellett kiróni, mert a munkáltató valamilyen

könyvelési hibát követett el, nem kellõen ismerte a jogszabályi elõírásokat,

vagy azért, mert a munkáltató a biztosítottat nem jelentette be, nem vette

nyilvántartásba. Ez utóbbi módosítás - összhangban a "fekete munka" elleni

hatékonyabb fellépést szolgáló kormányhatározattal - az eddigieknél

célirányosabban segítheti a társadalombiztosítási ellenõrzés feladatainak

ellátását, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak védelmét. A javasolt

módosítás a bírságok összegét is a T-ben szabályozza és az ismételten

mulasztókat fokozottabban sújtja, miközben a javaslat az eddigiektõl eltérõen

tartalmazza a kiszabható legalacsonyabb összegû mulasztási bírság összegét.

Utalni kell arra is, hogy a javaslat kialakításánál a társadalombiztosítási

sajátosságok mellett figyelemmel voltunk az adóigazgatási eljárás bírságolási

rendjére.

A 21. §-hoz

A behajtás - végrehajtás önálló társadalombiztosítási szabályozása indokolja

az eltérõ jogorvoslati rend törvényi szintû szabályozását.

A 22. §-hoz

Az egyértelmû jogalkalmazás érdekében indokolt meghatározni, hogy kik

minõsülnek öregségi nyugdíjasnak, a kiegészítõ tevékenység szempontjából.

A 23. §-hoz

Összhangban a 103/D. § (2) bekezdésének módosításával a kiegészítõ

tevékenységet folytató egyéni vállalkozóknál is rendezni kell az átalányadózó

vállalkozó járulékalapjának meghatározását.

A 24. §-hoz

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.)

módosításáról szóló 1994. évi LXIII. törvény hatálybalépésével a gyógyszertári

központok az önkormányzatok tulajdonába kerültek.

A gyógyszertárak létesítésérõl és mûködésük egyes szabályairól szóló 1994. évi

LIV. törvény 44. §-ának most módosításra kerülõ szabályai abban az átmeneti

idõben születtek, amelyben a gyógyszertári központok feletti tulajdonjogi vita

még nem zárult le.

A javaslat alapvetõ célja, hogy az idõközben, az Ötv. módosításával lezárult

tulajdonjogi vita eredményeként önkormányzati tulajdonba került gyógyszertárak

mûködtetése továbbra is zavartalan legyen.

Az egészségbiztosítási járulékmértékek csökkentésével egyidejûleg a

munkáltatók által fizetett betegszabadság idõtartamának 10 napról 15 napra

történõ emelését javasoljuk a munkáltatói érdekeltség növelése érdekében.

A 25. §-hoz

A törvényjavaslat 1996. január 1-jei hatálybaléptetést javasol. Egyidejûleg a

következõ módosítások szükségesek:

+ a korábbi nyugdíjemelési szabály hatályon kívül helyezése (T. 44. § (8)),

+ a T. 103/A. §-a (15) és (16) bekezdésének - az Alkotmánybíróság döntésének

alapján történõ - megszûnése miatt a T. 103/B. §-ának (3) bekezdésében a

hivatkozások hatályon kívül helyezése,

+ a Munka Törvénykönyvében a távollét idejére járó díjazás szabályainak

megfelelõ szövegpontosítás [T. 103/A. § (2)],

+ a T. 16/D. §-ban, valamint a T. 113. §-a (3) bekezdésében a hivatkozások

pontosítása,

+ az 1991. évi IV. törvény 1995. évi módosítása miatt a T. 103/C. §-a (5)

bekezdésében a hivatkozás pontosítása,

+ a T. 103/A. §-a (3) bekezdésében a 9. pont eltörlése, mivel ilyen kereset-

kiegészítés már nincs,

+ a járulékmértékek változása miatt a hivatkozások módosítása, megállapodás

esetén az új járulékmérték meghatározása.

A gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló 1995. évi

XLVIII. tv. (GST) megszüntette a természetbeni juttatásoknál a kifizetõ

személygépkocsijának használatánál keletkezõ jövedelem meghatározását,

helyette a gépkocsi beszerzési árának és idejének függvényében fix összegû

adókat állapított meg. Így ilyen címen természetbeni juttatásból származó

jövedelem nem keletkezik. Ez a szabályozás a társadalombiztosítási

jogszabályoknál értelmezhetetlen helyzetet eredményezett, mert a természetbeni

juttatások járulékkötelesek, de ebben az esetben nem határozható meg a

fizetendõ járulék alapja. Mivel járulékot csak személyi jellegû kifizetések,

jövedelmek után lehet elõírni, e jogcímen a járulékfizetési kötelezettséget

nem lehet elõírni.

Az Alkotmánybíróság a kiegészítõ tevékenység esetében a minimális

járulékfizetés elõírását az 1995. szeptemberi határozatában

alkotmányellenesnek találta és az egyéni vállalkozókra vonatkozóan

visszamenõleges hatállyal megsemmisítette. Az indokolásban foglaltaknak

megfelelõen a társas vállalkozások esetében (T. 119/B.) is indokolt a

visszamenõleges hatálytalanítás.

A törvénymódosítás 11. §-ának indoklásában leírtak szerint módosul 1996.

július 1-jétõl a munkáltatók nyugdíjbiztosítási járulékmértéke.

Budapest, 1995. november 10.

Eleje Honlap