1
T/1644/48.. számú
EGYSÉGES JAVASLAT
a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény, valamint a
gyógyszertárak létesítésérõl és mûködésük egyes szabályairól szóló 1994. évi
LIV. törvény, továbbá a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény
módosításáról szóló törvényjavaslat
ZÁRÓSZAVAZÁSÁHOZ
Ellenjegyezte:
Szabó György
népjóléti miniszter
Budapest, 1995. december 14.
1995. ...... évi törvény
a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény, valamint a
gyógyszertárak létesítésérõl és mûködésük egyes szabályairól szóló 1994. évi
LIV. törvény, továbbá a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény
módosításáról
A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény (a továbbiakban: T.) a
következõk szerint módosul:
1. §
A T. 5. §-ának elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép:
"A társadalombiztosítás kiadásainak fedezetére járulékot kell fizetni és a
táppénz kiadáshoz a munkáltató hozzájárul."
2. §
(1) A T. 10. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép:
[E törvény alapján biztosított: ]
"e) a szakmunkástanuló, ha ösztöndíjban (munkabérben) részesül, a
tanulószerzõdés alapján szakképzõ iskolai tanulmányokat folytató tanuló,"
(2) A T. 10. §-a (2) bekezdésének d) és e) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdésben említett személyeken túl a biztosítás kiterjed]
"d) a korlátolt felelõsségû társaság tagjára és a közhasznú társaság tagjára,
ha a társaság tevékenységében nem munkaviszony, nem megbízási jogviszony
keretében személyesen közremûködik, munkát végez, továbbá a szabadalmi
ügyvivõi társaság tagjára, ha a társaság tevékenységében személyesen
közremûködik,
e) az ügyvédi iroda tagjára, a szabadalmi ügyvivõi iroda tagjára."
(3) A T. 10. §-a (3) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) A bedolgozóra, a megbízási és a 103/D. § (1) bekezdésének hatálya alá nem
tartozó, vállalkozási jellegû jogviszony keretében díjazás ellenében
személyesen munkát végzõ személyre a biztosítás akkor terjed ki, ha az e
tevékenységébõl származó havi keresete (díjazása) eléri a tárgyévet megelõzõ
év utolsó napján érvényes minimális bér havi összegének hatvan százalékát,
illetõleg a naptári napokra annak harmincad részét. A kereset (díjazás)
összegének megállapításánál a szerzõi jogvédelem alá tartozó esetekben
kifizetett szerzõi díjat figyelmen kívül kell hagyni."
(4) A T. 10. §-a (4) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(4) A (2) bekezdés rendelkezéseitõl eltérõen nem terjed ki a biztosítás az
egyéni vállalkozóra, továbbá a közkereseti társaság, a betéti társaság, a
korlátolt felelõsségû társaság, a közhasznú társaság, a szabadalmi ügyvivõi
társaság, a gépjármûvezetõképzõ munkaközösség, az oktatói munkaközösség
tagjára, az ügyvédi iroda tagjaként mûködõ ügyvédre és a szabadalmi ügyvivõi
iroda tagjára, ha a 118/A. § szerint kiegészítõ tevékenységet folytatónak
minõsül."
3. §
A T. 16/A. §-a (6) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(6) A biztosítottnak orvosilag indokolt esetben és szükséges mértékben
rendelt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz árához társadalombiztosítási
támogatás jár. A gyógyászati céllal rendelt gyógyszerek, gyógyászati
segédeszközök árához társadalombiztosítási támogatás akkor jár, ha azt az
egészségügyi szolgáltatás nyújtására finanszírozási szerzõdést kötött
intézmény kijelölt orvosa, vagy a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök
társadalombiztosítási támogatással való rendelésére az illetékes megyei
(fõvárosi) egészségbiztosítási pénztárral szerzõdést kötött orvos rendeli.
Társadalombiztosítási támogatással rendelhetõ gyógyszerek, illetõleg
gyógyászati segédeszközök körét és a támogatás mértékét (összegét) külön
jogszabály állapítja meg."
4. §
A T. a következõ címmel és 38/A. §-sal egészül ki:
"A nyugellátás, baleseti nyugellátás évenkénti rendszeres emelése
38/A. § (1) A Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap
kiadásának minõsülõ nyugellátást, baleseti nyugellátást - megállapításuk
naptári évét követõen - évente a tárgyévet megelõzõ naptári évi nettó
átlagkereset tényleges növekedésének megfelelõen, két alkalommal január
hónapban és - januári visszamenõleges hatállyal - július hónapban kell emelni.
(2) A nyugellátás, baleseti nyugellátás évenkénti rendszeres emelésének
végrehajtásához szükséges tényadatot - a tárgyévet megelõzõ naptári évben
megvalósult nettó átlagkereset-növekedés mértékére vonatkozó számadatot - a
Központi Statisztikai Hivatal hivatalos lapjában évenként, legkésõbb május
hónap 15. napjáig közzé kell tenni.
(3) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy a Nyugdíjbiztosítási és az
Egészségbiztosítási Önkormányzattal egyetértésben rendeletben állapítsa meg az
esedékes emelések mértékét, az emelés legkisebb és legnagyobb összegét, a
végrehajtás szabályait."
5. §
(1) A T. 44. §-a (1) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"A betegszabadság tartamára a folyósított összeg helyett az annak alapját
képezõ összeget, a foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek
ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben biztosított juttatások
folyósításának tartamára pedig a megállapításuk közvetlen vagy közvetett
alapjául szolgáló átlagkeresetet, illetõleg az e juttatások alapjául szolgáló
minimális bér összegét kell keresetnek tekinteni azzal a feltétellel, hogy a
figyelembe vehetõ kereset ezzel az összeggel sem haladhatja meg a 103/B. § (2)
bekezdésben meghatározott összeget."
(2) A T. 44. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) A (2) bekezdésben foglaltak alapján az 1988-ban elért keresetet 3,242-
del, az 1989-ben elért keresetet 2,774-del, az 1990-ben elért keresetet 2,281-
del, az 1991-ben elért keresetet 1,817-del, az 1992-ben elért keresetet 1,498-
del kell szorozni, ha az ellátást 1995. december 31-ét követõ és 1997. január
1-jét megelõzõ idõponttól kell megállapítani."
6. §
A T. 44/A. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"44/A. § Ha az öregségi nyugdíj alapját képezõ havi átlagkereset 25000
forintnál több:
a 25001-30000 forint közötti átlagkeresetrész kilencven százalékát,
a 30001-35000 forint közötti átlagkeresetrész nyolcvan százalékát,
a 35001-40000 forint közötti átlagkeresetrész hetven százalékát,
a 40001-50000 forint közötti átlagkeresetrész hatvan százalékát,
az 50001-60000 forint közötti átlagkeresetrész ötven százalékát,
a 60001-70000 forint közötti átlagkeresetrész negyven százalékát,
a 70001-80000 forint közötti átlagkeresetrész harminc százalékát,
a 80000 forint feletti átlagkeresetrész tíz százalékát
kell az öregségi nyugdíj megállapításánál figyelembe venni."
7. §
A T. 45. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"45. § A szakmunkás öregségi nyugdíját, ha a nyugdíjazását közvetlenül
megelõzõ egy éven át már nem szakmunkásként végzett munkát, kérelmére annak a
keresetnek az alapulvételével kell megállapítani, amelyet nyugdíjazása évében
a szakképzettségének megfelelõ munkakörben foglalkoztatottak átlagosan elértek
annál a munkáltatónál, ahol az igénylõ utoljára szakmunkásként dolgozott. Ha
az említett adat nem áll rendelkezésre, akkor a szakmunkás öregségi nyugdíját
az utolsó egy évben szakmunkásként elért - a 44.§ (3) bekezdése alapján növelt
- keresetének alapulvételével kell megállapítani. Ezt a rendelkezést arra a
szakmunkásra lehet alkalmazni, akinek szakmunkás-bizonyítványa vagy ezzel
egyenértékû szakképesítése van, és az öregségi nyugdíj megállapításánál
figyelembe vett szolgálati idõ tartama alatt tizenöt éven át
szakképzettségének megfelelõ munkakört töltött be."
8.§
(1) A T. 54. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép:
[Szolgálati idõ]
"c) a 10. § (1) bekezdés e) pontja szerinti szakmunkástanuló-viszonyban,
valamint a tanulószerzõdés alapján szakképzõ iskolában tanulói jogviszonyban,"
(2) A T. 54. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A társas vállalkozás [103/E. § (1) bek.] - ideértve a gazdasági
munkaközösséget, valamint az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoportot
(a továbbiakban: ipari szakcsoport) is - tagjának az e címen szerzett
szolgálati idejét csak akkor lehet figyelembe venni, ha a társas
vállalkozásnak a tagok után társadalombiztosítási járulék befizetés
elmulasztása miatt tartozása nincs. A tagi minõségben eltöltött idõ szolgálati
idõként - legkorábban a befizetés napját magában foglaló naptári hónap elsõ
napjától - csak akkor vehetõ figyelembe, ha a társas vállalkozás e tartozását
teljes egészében megfizette."
9. §
A T. 98.§-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a jogosultság igazolásának a (2)
bekezdésben foglaltaktól eltérõ módját rendeletben szabályozza."
10. §
A T. 100. §-a (1) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:
"100. § (1) Ha az igény elbírálása után megállapítást nyer, hogy az igényt
tévesen utasították el, vagy az igénylõnek tévesen alacsonyabb összegû
ellátást állapítottak meg, illetõleg folyósítottak, a hiba felfedésétõl
visszafelé számított öt éven belül járó összeget és az utána járó - az e
törvény 110. § (2) bekezdésében meghatározott mértékû - késedelmi pótlékot
utólag ki kell fizetni."
11. §
A T. 103. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"103. § (1) A társadalombiztosítás kiadásainak fedezetére a munkáltató -
ideértve a szakképzõ iskolai tanuló gyakorlati képzését tanulószerzõdés
alapján ellátó gazdálkodó szervezetet is - az egyéb szerv [103/C. (3)
bekezdés] és az egyéni vállalkozó [103/D. § (1) bekezdés] - a kiegészítõ
tevékenységet folytató kivételével - 24,5 százalékos mértékû
nyugdíjbiztosítási járulékot és 18 százalékos mértékû egészségbiztosítási
járulékot (a továbbiakban együtt: társadalombiztosítási járulékot) köteles
együttesen fizetni.
(2) A biztosított - ha a törvény másképp nem rendelkezik - egészségbiztosítási
és nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett. Az egészségbiztosítási járulék
mértéke 4 százalék, a nyugdíjjárulék mértéke 6 százalék.
(3) A munkáltató a táppénzkiadások fedezetéhez a biztosítottnak a 18. § a)
pontjában említett keresõképtelensége, valamint a kórházi (klinikai) ápolása
idõtartamára folyósított táppénz egyharmadának megfizetésével hozzájárul. A
hozzájárulás részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg."
12. §
(1) A T. 103/A. §-a (3) bekezdésének 5. és a 21. pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
[nem képez társadalombiztosítási járulékalapot]
"5. a társadalmi munka ellenértéke, ha azt a biztosított nem veszi fel, hanem
valamely közérdekû célra felajánlja, valamint a társadalmi munka
elismeréseként nem a munkáltató által adott jutalom, ideértve a munkavállalói
érdekképviseletet ellátó szervezet által ilyen címen adott juttatást is,"
"21. a munkáltató által viselt (átvállalt) albérleti (szállás) díj teljes
összege, továbbá a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjai részére a
szolgálati érdekbõl más helyõrségbe történõ áthelyezés miatt jogszabály
alapján folyósított lakhatási költségtérítés,"
(2) A T. 103/A. §-a (10) bekezdésének a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(10) Nem képez járulékalapot a magánszemély munkáltatója által az önkéntes
kölcsönös biztosító pénztárba a tag javára történõ befizetés a havonta
fizetett tagdíj összegének erejéig, de legfeljebb havi húszezer forintig."
13. §
(1) A T. 103/D. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép:
[ E törvény alkalmazásában egyéni vállalkozó:]
"c) az egyéni ügyvédi tevékenységet folytató személy, az egyéni szabadalmi
ügyvivõ,"
(2) A T. 103/D. §-a (2) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) Az egyéni vállalkozó - a kiegészítõ tevékenységet folytató (118/A.§),
valamint a tevékenységet kezdõnek minõsülõ kivételével - az e tevékenységébõl
származó és a tárgyévet közvetlenül megelõzõ naptári évben elért személyi
jövedelemadó alapját képezõ jövedelme (a továbbiakban: adóköteles jövedelem),
átalányadózó esetén az átalányadó alapját képezõ jövedelem egy naptári hónapra
jutó összege, de legalább a tárgyévet megelõzõ év utolsó napján érvényes
minimális bérnek megfelelõ összeg után köteles a 103. § (1) bekezdése szerinti
társadalombiztosítási járulékot fizetni, legfeljebb évi 900.000 forint (havi
75.000, napi 2.500 forint) jövedelem után."
(3) A T. 103/D. §-a (5) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép:
[Az egyéni vállalkozó nem köteles járulékot fizetni arra az idõtartamra, amely
alatt:]
"b) katonai szolgálatot vagy polgári szolgálatot teljesít,"
(4) A T. 103/D. §-a (7) bekezdésének bevezetõ mondata helyébe az alábbi
rendelkezés lép:
"Az egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási, illetõleg az
egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot, valamint a baleseti járulékot"
14. §
(1) A T. 103/E. §-a (1) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) E törvény alkalmazásában társas vállalkozás: a közkereseti társaság, a
betéti társaság, a korlátolt felelõsségû társaság, a közhasznú társaság, a
szabadalmi ügyvivõi társaság, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivõi iroda, a
gépjármû vezetõképzõ munkaközösség, az oktatói munkaközösség."
(2) A T. 103/E. §-a (6) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"b) katonai szolgálatot teljesít, ideértve a polgári szolgálatot teljesítõt
is,"
15. §
A T. 104. §-a elõtti alcím helyébe a következõ alcím lép:
"A járulékfizetési kötelezettség teljesítése és a végrehajtási eljárás"
16. §
A T. a következõ 104/A. §-sal egészül ki:
"104/A. § (1) A társadalombiztosítási követelések (tartozás) végrehajtására az
e törvényben foglalt eltérésekkel a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi
LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) I., továbbá III-VII. fejezeteiben
meghatározott szabályokat kell alkalmazni.
(2) Ahol a Vht. bíróságot említ, ott a Megyei (Fõvárosi) Egészségbiztosítási
Pénztárat (Kirendeltséget) (a továbbiakban: MEP), ahol a bíróság vezetõjét,
ott a MEP vezetõjét, ahol bírósági végrehajtót, ott a MEP
társadalombiztosítási végrehajtókat kell érteni. Ahol a Vht. végrehajtást
kérõt említ, ott a MEP-et, ahol adóst, ott a fizetésre kötelezettet kell
érteni.
(3) A társadalombiztosítási szerv jogerõs határozata, fizetési meghagyása,
illetõleg a járulék fizetésére kötelezett munkáltató, egyéb szerv és személy
által tett járulékbevallás, továbbá a járuléktartozás rendezésére irányuló
megállapodás végrehajtható közigazgatási okirat.
(4) A társadalombiztosítási követelést a beszedési bankszámlával (a
továbbiakban: bankszámla) rendelkezõ kötelezett esetén azonnali beszedési
megbízással kell behajtani. Az azonnali beszedési megbízás a kötelezett
bármelyik bankszámlája ellen benyújtható.
(5) A bankszámlával nem rendelkezõ magánszemélyt terhelõ társadalombiztosítási
tartozást a társadalombiztosítási szerv letiltása alapján a kötelezett
munkáltatója, illetõleg a folyósító szerv a Vht. 7. § (1) bekezdésében foglalt
munkabérbõl köteles levonni és a társadalombiztosítási szervnek átutalni.
(6) Ha a (4) és (5) bekezdésben foglalt eljárás nem, vagy elõreláthatóan nem
vezetne eredményre, a fizetésre kötelezettel szemben ingó-, és
ingatlanvégrehajtásnak van helye.
(7) Az ingó- és ingatlanvégrehajtást a tartozást nyilvántartó MEP szakágazati
egysége (Behajtási-, Végrehajtási Fõosztály, Osztály a továbbiakban:
szakágazati szerv) végrehajtási értesítés kiállításával rendeli el.
(8) Ha az ingóvégrehajtással a követelést nem, vagy csak részben lehetett
behajtani, a MEP vezetõje határozatban rendeli el az ingatlanvégrehajtást.
(9) Ingatlanvégrehajtás elrendelésének akkor van helye, ha a tartozás összege
a 100.000 forintot meghaladja, illetve ennél kevesebb összeg esetén akkor, ha
a tartozás a végrehajtás alá vont ingatlan értékével arányban áll.
(10) Az ingatlanvégrehajtást elrendelõ határozattal a MEP megkeresi az
ingatlan fekvése szerint illetékes földhivatalt, hogy a végrehajtási jogot
jegyezze be az ingatlannyilvántartásba. A földhivatal a megkeresés alapján a
végrehajtási jogot bejegyzi.
(11) Ha az ingatlanvégrehajtás elrendelésének a (9) bekezdés alapján nincs
helye, a követelést nyilvántartó MEP-et az adós ingatlanán jelzálogjog illeti
meg, amelyet a földhivatal a MEP kérelmére jegyez be.
(12) A végrehajtás felfüggesztése a MEP vezetõjének hatáskörébe tartozik."
17. §
A T. a következõ 104/B. §-sal egészül ki:
"104/B. § (1) A társadalombiztosítás végrehajtási joga öt év alatt évül el.
(2) Az elévülést megszakítja:
a) a követelés rendezésére irányuló eljárási cselekmény, így a felszólítás, a
kérelem, az önellenõrzés alapján tett bevallás, a részteljesítés;
b) bármely végrehajtási cselekmény;
c) a tartozás végrehajthatatlanság miatt történt törlése.
(3) A megszakítás napjával az elévülés újrakezdõdik.
(4) Nyugszik az elévülés:
a) a kereset benyújtásától a bíróság határozatának jogerõre emelkedéséig, ha a
társadalombiztosítási szerv határozatát a bíróság felülvizsgálja;
b) a végrehajtási eljárás felfüggesztésének, illetõleg szüneteltetésének
idõtartama alatt.
(5) A nyugvás idõtartamával az elévülési idõ meghosszabbodik."
18. §
A T. a következõ 104/C. §-sal egészül ki:
"104/C. § A végrehajtással felmerült költség, így különösen az alkalmazott
becsüs díjazása, a szállítási, a tárolási, az értékesítési és egyéb költség az
adóst terheli. A költséget a MEP szakágazati szerve állapítja meg, amelynek
összege ingó- és ingatlanvégrehajtásnál nem lehet kevesebb 2000 forintnál. "
19. §
A T. a következõ 104/D. §-sal egészül ki:
"104/D. § (1) A T. 115. § (3) bekezdése szerinti fellebbezést a határozat
kézhezvételétõl számított 15 napon belül, a végrehajtási kifogást az
intézkedés foganatosításától, illetve a mulasztás tudomásra jutásától
számított 8 napon belül lehet elõterjeszteni. A fellebbezésnek a határozat,
illetve intézkedés végrehajtására halasztó hatálya van. A végrehajtási
kifogásnak nincs halasztó hatálya.
(2) A fellebbezést és a végrehajtási kifogást a MEP-nél kell benyújtani. A
fellebbezés, illetve a végrehajtási kifogás benyújtására elõírt határidõtõl
számított hat hónap elteltével igazolásnak helye nincs, ilyen esetben a
benyújtott fellebbezést, illetve végrehajtási kifogást a MEP érdemi vizsgálat
nélkül utasítja el.
(3) Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a határozatot megváltoztathatja, a
törvénysértõ intézkedését visszavonhatja, az elmulasztott intézkedést
elrendelheti. Szükség esetén a MEP-et új eljárásra utasíthatja. Határozatában
fizetési halasztást, részletfizetést, mérséklést engedélyezhet,
kormányrendeletben meghatározott feltételek szerint.
(4) A jogerõs határozat felülvizsgálatát a fizetésre kötelezett a
kézhezvételtõl számított 15 napon belül keresettel kérheti a bíróságtól. A
keresetnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van. A határidõ
elmulasztása miatt igazolásnak csak különösen indokolt esetben van helye.
Nincs helye keresetnek fizetési halasztás, részletfizetés, mérséklés tárgyában
hozott határozat ellen.
(5) A bíróság jogszabálysértés esetén a határozatot hatályon kívül helyezi és
- ha szükséges - a MEP-et új eljárás lefolytatására utasíthatja."
20. §
A T. 105. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"105. § (1) Ha a fizetésre kötelezett az õt terhelõ tartozást nem fizette meg
és azt tõle nem lehet behajtani, annak megfizetésére a MEP vezetõje
határozattal kötelezi
a) az örököst az örökség erejéig, több örökös esetén az örökösöket örökrészük
arányában,
b) a megajándékozottat, a kötelezett által a kötelezettség keletkezését
követõen okirattal juttatott ajándék erejéig, kivéve, ha az ingyenes elõnytõl
neki fel nem róható módon esett el,
c) a kötelezett jogutódját, ideértve az átalakulás esetét is,
d) a társadalombiztosítási bevétel csökkentésével kapcsolatos bûncselekmény
elkövetõjét az azzal összefüggõ társadalombiztosítási követelés tekintetében,
e) a gazdasági társaság, a közös név alatt mûködõ polgári jogi társaság, a
szakcsoport tartozásáért a rájuk vonatkozó szabályok szerint helytállni
köteles tagját, illetve szervezetet, a jogi személy felelõsségvállalásával
mûködõ vállalkozó esetében a felelõsségvállalót, továbbá azt a jogi személyt,
aki a vállalkozás kötelezettségeiért törvény alapján kezesként felel,
f) a társasház (társas üdülõ, társas garázs), építõközösség kötelezettsége
tekintetében a rájuk vonatkozó szabályok szerint a tulajdonostársakat a
tulajdoni hányaduk arányában,
g) a kötelezett kezesét és tartozás átvállalóját, vállalt felelõsségük
szerint.
(2) Társadalombiztosítási követeléssel szemben kizárólag társadalombiztosítási
jogviszonyból származó követelés számítható be."
21. §
A T. 105/A. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"105/A. § A társadalombiztosítási járulékot, az egészségbiztosítási és
nyugdíjjárulékot, továbbá a baleseti járulékot havonta a tárgyhónapot követõ
hónap 10. napjáig kell megfizetni. A bankszámlával rendelkezõ járulékfizetõ a
járulékfizetési kötelezettségének banki átutalással köteles eleget tenni."
22.§
A T. a 111. §-a elõtt a következõ új címmel egészül ki és a T. 111. §-a
helyébe a következõ rendelkezés lép:
"Járulékbírság és mulasztási bírság
111. § (1) Járulékbírságot köteles fizetni a munkáltató, egyéb szerv és
személy, ha a társadalombiztosítási jogszabályokban meghatározott
járulékbevallási kötelezettségének nem vagy nem az elõírt módon tesz eleget. A
járulékbírság mértéke a bevallani elmulasztott társadalombiztosítási járulék,
nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék, baleseti járulék és
szakszövetkezeti járulék ötven százaléka, a mulasztás önkéntes pótlása esetén
huszonöt százaléka.
(2) Ha a járulékot azért kellett kiróni, mert a munkáltató, egyéb szerv és
személy nem tett eleget az elõírt bejelentési, valamint nyilvántartásba vételi
kötelezettségének, a járulékbírság összege azonos a kirótt járulék összegével.
Egy éven belüli ismételt mulasztás esetén - járulékbírság címén - a kirótt
járulék kétszeresét kell felszámítani.
(3) Mulasztási bírságot köteles fizetni a munkáltató, egyéb szerv és személy,
ha a társadalombiztosítási jogszabályokban meghatározott bejelentési,
nyilvántartási, adatszolgálatási, illetõleg a társadalombiztosítási feladatok
ellátásával kapcsolatos kötelezettségének nem, vagy nem az elõírt módon tesz
eleget. A mulasztási bírság összege 10.000 forinttól 100.000 forintig, egy
éven belüli ismételt mulasztás esetén 200.000 forintig terjedhet.
(4) Mulasztási bírságot nem kell fizetni, ha a mulasztás miatt járulékbírság
felszámítás történt."
23.§
A T. 115. §-a az alábbi (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A végrehajtási eljárás során a MEP bármely elsõ fokú határozata ellen az
adós által benyújtott fellebbezést, törvénysértõ intézkedés, illetõleg
intézkedés elmulasztása elleni végrehajtási kifogást - a (4) bekezdésre is
figyelemmel - az Országos Egészségbiztosítási Pénztár bírálja el.
(4) A társadalombiztosítási végrehajtó törvénysértõ intézkedése, illetõleg az
intézkedés elmulasztása elleni végrehajtási kifogást a MEP vezetõje bírálja
el.
(5) A társadalombiztosítási végrehajtási eljárás jogorvoslati rendjérõl a
104/D. § rendelkezik."
24. §
A T.118/A.§-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
[A 103/D. § (1) bekezdés a)-d) pontjában említett egyéni vállalkozót, továbbá
a társas vállalkozás tagját akkor kell kiegészítõ tevékenységet folytatónak
tekintetni, ha egyidejûleg]
"b) öregségi nyugdíjas (ideértve a korengedményes nyugdíjban, az
elõnyugdíjban, a nyugdíj elõtti munkanélküli segélyben részesülõ személyt, a
bányásznyugdíjban, az egyes mûvészeti tevékenységet folytatók öregségi
nyugdíjában és a szolgálati nyugdíjban részesülõt is), rokkantsági, baleseti
rokkantsági nyugdíjas, vagy növelt összegû öregségi, munkaképtelenségi
járadékos, rokkantsági járadékos,"
25. §
A T. 119/A. §-a (1) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A kiegészítõ tevékenységet folytató egyéni vállalkozó - a tevékenységet
kezdõnek minõsülõ kivételével - az e tevékenységébõl származó és a tárgyévet
közvetlenül megelõzõ naptári évben elért személyi jövedelemadó alapját képezõ
jövedelem, átalányadózó esetén az átalányadó alapját képezõ jövedelem egy
naptári hónapra jutó összege - legfeljebb azonban évi 900.000 forint (havi
75.000, napi 2.500 forint) - után baleseti járulékot köteles fizetni."
Vegyes rendelkezések
26. §
(1) A gyógyszertárak létesítésérõl és mûködésük egyes szabályairól szóló 1994.
évi LIV. törvény (a továbbiakban: Gyt.) 44. §-ának (2)-(6) bekezdése helyébe
az alábbi rendelkezés lép, egyidejûleg a (7) bekezdés számozása (4) bekezdésre
változik.
"(2) A törvény hatálybalépésekor mûködõ és az (1) bekezdés hatálya alá nem
tartozó közforgalmú gyógyszertárak esetén a személyi jogot pályázat kiírása
nélkül a miniszter annak a gyógyszertár vezetésére jogosult gyógyszerésznek
engedélyezi, akivel a gyógyszertár tulajdonos önkormányzat a gyógyszertár
mûködtetésére szerzõdést köt, vagy akire a jogszabályokban foglaltaknak
megfelelõen a tulajdonjogot átruházza (a továbbiakban: privatizáció).
(3) A (2) bekezdés szerint nem privatizált önkormányzati tulajdonú
gyógyszertár fenntartásáról és mûködtetésérõl az önkormányzat gondoskodik. A
gyógyszertár vezetésére és mûködésére egyebekben a személyi jog alapján mûködõ
gyógyszertárakra vonatkozó rendelkezéseket kell értelemszerûen alkalmazni. "
(2) A Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény 137. §-a (1)
bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A munkavállalót a betegsége miatti keresõképtelenség idejére - ide nem
értve a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási
betegség miatti keresõképtelenséget - naptári évenként tizenöt munkanap
betegszabadság illeti meg."
Hatályba léptetõ és átmeneti rendelkezések
27. §
(1) Ez a törvény 1996. január 1-én lép hatályba. Egyidejûleg a T. 44.§-ának
(8) bekezdése, a T. 103/A. §-a (3) bekezdésének 9. pontja, a T. 103/B. §-a (3)
bekezdésében a "(15) és (16)" szövegrész, a T. 103/B. §-a (7) bekezdésében a
"négy százalékos mértékû" és a "hat százalékos mértékû" szövegrész, a T.
103/B. §-a (8) bekezdésében a "hat százalékos mértékû" szövegrész hatályát
veszti.
(2) A T. 16/D. §-ában a "16/A. §-16/C. §"-ra történõ hivatkozás "16/A. §-16/B.
§" -ra, a T. 103/A.§-a (2) bekezdésében a "betegszabadság idejére járó
átlagkereset" szövegrész a "betegszabadság idejére járó összeg" szövegrészre
változik, a T. 103/A. §-a (3) bekezdésének 22. pontja kiegészül "a kifizetõ
belföldi forgalmi engedéllyel és rendszámmal ellátott személygépkocsija
használatára tekintettel keletkezõ jövedelem" szövegrésszel, a T. 103/A. §-a
(5) bekezdésében a "negyvennégy százalékos mértékû" szövegrész "a 103. § (1)
bekezdése szerinti" szövegre változik, a T. 103/A. §-a (5) bekezdésében a
"tárgyév elsõ" szövegrész "tárgyévet megelõzõ év utolsó" szövegrészre
változik, a T. 103/A. §-a (9) bekezdésében a "24,5 százalékos mértékû"
szövegrész elmarad, a T. 103/A. §-a (11) bekezdésében a "negyvennégy
százalékos mértékû" szövegrész "a 103. § (1) bekezdés szerinti" szövegre
változik, a T. 103/B. §-a (9) bekezdésében a "hat százalékos mértékû"
szövegrész "a 103. § (2) bekezdése szerinti" szövegre változik, a T. 103/C.
§-a (1) bekezdésében a "hatszázalékos mértékû" szövegrész "a 103.§ (2)
bekezdése szerinti" szövegre változik, a T. 103/C. §-a (2) bekezdésében a
"négy százalékos mértékû" szövegrész "a 103.§ (2) bekezdése szerinti" szövegre
változik, a "hatszázalékos mértékû" szövegrész elmarad, a T. 103/C. §-a (3)
bekezdésében "negyvennégy százalékos mértékû" szövegrész "a 103.§ (1)
bekezdése szerinti" szövegre változik, a T. 103/C. §-a (5) bekezdésében az
1991. évi IV. törvény 27. §-ának (5) bekezdésére hivatkozás (6) bekezdésre, a
"negyvennégy százalékos mértékû" szövegrész "a 103. §. (1) bekezdése szerinti"
szövegre, a "hatszázalékos mértékû" szövegrész "103. § (2) bekezdése szerinti"
szövegre változik, a T. 103/C. §-a (6) bekezdésében a "tárgyév elsõ"
szövegrész "tárgyévet megelõzõ év utolsó" szövegrészre változik, a T. 103/D.
§-a (3) bekezdésében a "négyszázalékos mértékû" szövegrész "a 103. § (2)
bekezdése szerinti" szövegre változik, a "hatszázalékos mértékû" szövegrész
elmarad, a T. 103/E. §-a (2) bekezdésében a "negyvennégy százalékos mértékû"
szövegrész "a 103. § (1) bekezdése szerinti" szövegre változik, a T. 103/E.
§-a (2) bekezdésében a "tárgyév elsõ" szövegrész "tárgyévet megelõzõ év
utolsó" szövegrészre változik, a T. 103/E. §-a (3) bekezdésében a
"négyszázalékos mértékû" szövegrész, "a 103. § (2) bekezdése szerinti"
szövegre változik, a "hatszázalékos mértékû" szövegrész elmarad, a T. 113. §-a
(3) bekezdésének utolsó mondatában a "105. § (2)-(4) bekezdésének" szövegrész
a "104/A.§, 104/B. §, 104/C. §, 105. §" szövegre, a T. 119/D. §-a (4)
bekezdésének a) pontjában a "tárgyév elsõ" szövegrész "tárgyévet megelõzõ év
utolsó" szövegrészre, a b) pontjában "naptári év elsõ" szövegrész "tárgyévet
megelõzõ év utolsó" szövegrészre változik, az (5) bekezdésben a "tárgyév elsõ"
szövegrész "tárgyévet megelõzõ év utolsó" szövegrészre változik, a T. 119/D.
§-a (6) bekezdésének a) pontjában az "54 %" "52,5 %"-ra, a b) pontjában a "47
%" "46 %"-ra változik.
(3) A T. 103/B. § (7) bekezdés "Az öregségi" szöveg után "(ideértve a
korengedményes nyugdíjban, az elõnyugdíjban, a nyugdíj elõtti munkanélküli
segélyben részesülõ személyt, a bányásznyugdíjban, az egyes mûvészeti
tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában és a szolgálati nyugdíjban
részesülõt is)" szövegrésszel egészül ki.
(4) A T. 44.§-a (1) bekezdésének, a 44/A. §-ának, a 45. §-ának, valamint az
54. §-a (5) bekezdésének rendelkezéseit az 1995. december 31-e utáni
idõponttól megállapításra kerülõ nyugellátásoknál kell alkalmazni.
(5) A T. 103. §-a (3) bekezdésének rendelkezéseit az 1995. december 31-ét
követõen kezdõdõ keresõképtelenség esetén kell alkalmazni.
(6) A T. 119/B. §-ában a "de havonként legalább a tárgyév január 1-jén
érvényes minimum bér összege után" szövegrész 1995. április 1-jével hatályát
veszti.
(7) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy
a) a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap kiadásának nem
minõsülõ nyugellátások a T. 38/A. §-a (1) bekezdése szerinti emelését,
b) a nyugdíjszerû rendszeres szociális ellátások emelését
rendeletben megállapítsa.
Általános indokolás
A T. nyugdíj vonatkozású módosításai lényegében a nyugdíj alapjául szolgáló
havi átlagkereset megállapításával, kiszámításával kapcsolatosak. A módosítást
elkerülhetetlenné teszi, hogy a T. 44. §-ának jelenlegi (3) bekezdése csak az
1994. december 31-ét követõ és 1996. január 1-jét megelõzõ idõponttól
megállapított (megállapítandó) nyugdíjakra nézve határozza meg a keresetek
növelésének a mértékét.
Indokolt a nyugellátások, baleseti nyugellátások évenkénti, általános
emelésének rendszerét új alapokra helyezni, nevezetesen az emelés mértékét a
nettó átlagkereset várható növekedése helyett a nettó átlagkeresetnek a
tárgyévet megelõzõ naptári évi tényleges növekedéséhez igazítani. A Javaslat
az eljárást is egyszerûsíti.
A járulék szakterületen javasolt módosítások a járulékmértékek csökkentésén
túl a járulékbevallási és fizetési fegyelem javítását célozzák.
Az önkormányzati törvény módosításával lezárult tulajdonjogi vita
eredményeként önkormányzati tulajdonba került gyógyszertárak zavartalan
mûködtetése és a folyamatos gyógyszerellátás érdekében szükséges a
gyógyszertárak létesítésérõl és mûködésük egyes szabályairól szóló 1994. évi
LIV. törvény 44. §-ának módosítása.
A betegszabadság 15 napban történõ meghatározása szükségessé tette a Munka
Törvénykönyvérõl szóló l992. évi XXII. törvény 137. §-a (1) bekezdésének
módositását.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
Az Egészségbiztosítási járulékmérték csökkentés, valamint a munkáltatói
érdekeltség megteremtése érdekében a T. 103. § (3) bekezdésében bevezetésre
kerül a táppénzköltség munkáltatóra történõ részbeni áthárítása. A módosítás
miatt az alapelvek kiegészítése is szükséges.
Az 2. §-hoz
A módosításra a szakképzésrõl szóló törvénnyel való összhang megteremtése
miatt van szükség. Jelenleg a szakképzésben részt vevõ tanulók közül a T.
hatálya csak a szakmunkástanulókra terjed ki, minimális társadalombiztosítási
járulékot azonban csak az ösztöndíjban részesülõ tanuló után kell fizetni. A
tanuló a járulék fizetés alól mentesített. A javaslattal a
társadalombiztosítás hatálya alá - a korábbi hagyományoknak megfelelõen -
kizárólag a tanulószerzõdést kötött tanulók tartoznának. E tanulók jogállását
a szakképzésrõl szóló törvény is néhány kérdésben a többi tanulóétól eltérõen
szabályozza. Ezért az indokolt, hogy a tanulószerzõdés alapján gyakorlati
képzésben részesülõ tanuló biztosított legyen és ezzel összhangban a
társadalombiztosítási járulék fizetésével kapcsolatos kötelezettség is
egyértelmûen kerüljön szabályozásra.
A módosítást a szabadalmi ügyvivõkrõl szóló 1995. évi XXXII. törvény 1996.
január 1-jei hatályba léptetése teszi indokolttá.
A Javaslat a szerzõi jogvédelem alá tartozó esetekben a biztosítást érintõ
kérdéseket törvényi szintre emeli.
A Javaslatok a T. 10. §-ának módosítását és a 89/1990. (V. 1.) MT rendelet 2.
§-ának hatályon kívül helyezését igénylik.
A 3. §-hoz
Az Egészségbiztosítási Alap 1996. évi költségvetési hiányának mérséklése
érdekében - figyelemmel a külföldi biztosítási rendszerek mûködésére is -
elengedhetetlen egyes nem alapvetõ egészségügyi szolgáltatások esetében a
lakossági térítés elõírása. A javaslat a Kormány számára ad felhatalmazást a
részleges térítési díjak elõírására.
A gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatással
való rendelésére vonatkozó jogszabályi háttér összhangjának megteremtése
érdekében a 16/A. § (6) bekezdésének újrafogalmazása indokolt. A szabályozás
lényege, hogy az 1995. évi LXXIII. törvény 10. §-a elõírásainak megfelelõen a
biztosított részére társadalombiztosítási támogatás gyógyászati céllal rendelt
gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök árához akkor jár, ha azt az
egészségügyi szolgáltatás nyújtására finanszírozási szerzõdést kötött
intézmény kijelölt orvosa vagy az illetékes megyei (fõvárosi)
egészségbiztosítási pénztárral a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök
társadalombiztosítási támogatással való rendelésére szerzõdést kötött orvos
rendeli.
A 4. §-hoz
A nyugellátásokat, baleseti nyugellátásokat évente kétszer, márciusban és
szeptemberben kell emelni. Az emelés a tárgyévi nettó átlagkereset várható
növekedését követi, és az emelésrõl minden évben az Országgyûlésnek kell
döntenie.
A Javaslat a nettó átlagkeresetnek a tárgyévet megelõzõ évi tényleges
növekedéséhez viszonyítja az emelés mértékét és egyidejûleg az idõpontját
januárra és júliusra módosítja. Változatlan marad, hogy az emelés a tárgyévet
megelõzõen megállapított nyugellátások után jár és júliusban visszamenõleges
hatállyal. A módosítás átmeneti szabályozást nem igényel, a Kormány kap
felhatalmazást arra, hogy - a Nyugdíjbiztosítási és Egészségbiztosítási
Önkormányzattal egyetértésben - meghatározza a két emelés aktuális mértékét,
az emelés legkisebb és legnagyobb összegét.
A Kormány feladata, hogy rendeletben állapítsa meg a Társadalombiztosítási
Alapok kiadásának nem minõsülõ nyugellátások (pl. elõnyugdíj, bányásznyugdíj,
korengedményes nyugdíj) emelési mértékét.
A Javaslat a T-be 38/A. § felvételét és a T. 44. §-a (8) bekezdésének hatályon
kívül helyezését igényli.
Az 5. §-hoz
A T. 44. §-ának (1) bekezdése egyebek között azt írja elõ, hogy a nyugdíj
kiszámításánál a betegszabadság tartamára a folyósított összeg helyett az
annak alapját képezõ átlagkereset teljes összege, az 1991. évi IV. törvényben
biztosított juttatások folyósításának tartamára pedig a megállapításuk
alapjául szolgáló átlagkereset vagy minimális bér számítson keresetnek.
A Javaslat szerint a törvény kiegészül azzal, hogy az általános szabályozásnak
megfelelõen a járulékfizetési felsõ határt e keresetek sem haladhatják meg.
A T. 44. §-a (2) bekezdésének jelenleg hatályos rendelkezései szerint
tartalmazza - a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett adatoknak
megfelelõen - az 1996. évi nyugdíj-megállapításoknál alkalmazandó valorizációs
szorzószámokat.
A 6. §-hoz
Ha a nyugdíj alapját képezõ havi átlagkereset több 20.000 forintnál, a 20.000
forint feletti átlagkeresetrészt meghatározott összeghatárok között, elõírt
mértékben csökkentve lehet csak figyelembe venni (ún. sávos degresszió).
A Javaslat a korábbi években kialakult gyakorlatnak és a 60/1991. (X. 29.) OGY
határozat elõírásának is megfelelõ módosítást tartalmaz az alsó sávok
megváltoztatásával. A Javaslat szerint a nyugdíj alapjául szolgáló keresetet
csak a jelenlegi nettó átlagkereset szintje felett lehet degresszív módon
beszámítani.
A változtatás kihatása éves szinten várhatóan 0,6-0,8 Mrd Ft. A Javaslat a T.
44/A. §-ának a módosítását igényli.
A 7. §-hoz
A szakmunkás-képesítéssel rendelkezõ személy nyugdíját - ha az utolsó egy éven
át már nem szakmunkásként dolgozott és az egyéb feltételeknek is megfelel - a
nyugdíjazása évében az utolsó munkáltatójánál a szakképzettségének megfelelõ
munkakörben foglalkoztatottak átlagos keresetébõl kell kiszámítani, ha ezt
kéri.
A Javaslat ezt - adatbeszerzési nehézségek miatt - kiegészíti azzal, hogy a
szakmunkáskedvezmény alkalmazásánál magának az igénylõnek azt a keresetét
vegyék figyelembe, amelyet szakmunkásként az utolsó egy év alatt elért. A
Javaslat a T. 45. §-ának módosítását igényli.
A 8. §-hoz
Az 2. §-ban javasolt módosításnak megfelelõen a tanulószerzõdés alapján
gyakorlati képzésben résztvevõ tanulókra a kötelezõ biztosítás kiterjed, így a
szolgálati idõ elismerést is szabályozni kell.
A társas vállalkozás tagjaként 1988. december 31-e után eltöltött idõnek az a
tartama képez szolgálati idõt, amelyre a tag nyugdíjjárulékot fizetett és
amelyre utána társadalombiztosítási járulékot fizettek.
A Nyugdíjbiztosítási Alap védelme érdekében a Javaslat a tag után fizetendõ
társadalombiztosítási járulékkal tartozó társas vállalkozás tagjánál az e
minõségben eltöltött idõt mindaddig nem engedi szolgálati idõként figyelembe
venni, amíg a társas vállalkozás a teljes - tagi- járuléktartozást nem fizette
meg.
A Javaslat a T. 54. §-ának a módosítását igényli.
A 9. §-hoz
Az egészségügyi ellátások körében bekövetkezett jogszabályi változások
indokolttá teszik az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés esetén
igénybe vett baleseti egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó jogszabályi
elõírások pontosítását.
A 10. §-hoz
A T. 98. §-a (5) bekezdésének beiktatását az teszi indokolttá, hogy
megállapodás jött létre a Belügyminisztérium és az OEP között a
Társadalombiztosítási Igazolványról szóló 184/1994. (XII.29.) Korm. rendelet
16. § (8) bekezdése alapján. A megállapodás értelmében a szolgálati viszonyban
állók szolgálati igazolványa a társadalombiztosítási azonosító jelet is
tartalmazza, ezért az alkalmas a jogosultság igazolására.
A 11. §-hoz
A Javaslat a jelenleg magas egészségbiztosítási munkáltatói járulékmérték 3 %-
os csökkentését tartalmazza 1996. január 1-jétõl. A munkáltatói
nyugdíjbiztosítási járulék 1996. július 1-jétõl csökken 1 %-kal. (Ezt a
módosítást a záró rendelkezések tartalmazzák.) A munkáltatói járulékbevétel a
társadalombiztosítási alrendszerben mintegy 66 Mrd Ft-tal csökken. A
munkavállalók által fizetendõ nyugdíjjárulék 1996. január 1-jétõl 6 %-ról 8 %-
ra nõ. Ez a módosítás az alrendszer bevételét mintegy 30 Mrd Ft-tal növeli.
Az 1. §-hoz írt indoklás szerint bevezetésre kerül a munkáltatók hozzájárulása
a táppénzkiadásokhoz.
A 12. §-hoz
A módosítást a szabadalmi ügyvivõkrõl szóló 1995. évi XXXII. törvény 1996.
január 1-jei hatályba lépése, a járulékmentes juttatások pontosítása teszi
szükségessé.
A T. 103./A. §-a (10) bekezdésének módosítását indokolja, hogy a módosítással
egyszerûbbé válik a jelen rendelkezés alkalmazása, feleslegessé válik a
havonta változó személyi jellegû kifizetésekhez és az ezzel párhuzamosan az
éves felsõ határhoz történõ viszonyítás. Lényegesen csökken a korábbi eltérés
az adójogszabályok által biztosított adómentes és a járulékalapot nem képezõ
összeghatár között.
A 13. §-hoz
A módosítást a szabadalmi ügyvivõkrõl szóló törvény hatálybalépése, valamint
az átalányadózók járulékköteles jövedelmének meghatározása indokolja. Továbbá
az egyéni vállalkozó járulékfizetési mentességének elõírását bõvíti a javaslat
- az egységes szabályozás érdekében - a polgári szolgálat idejével, valamint
pontosítja a vállalkozás idõtartamának meghatározását a baleseti
járulékfizetés esetén.
A 14. §-hoz
A társas vállalkozások tagjaira vonatkozóan is indokolt a törvény
kiegészítése a szabadalmi ügyvivõi társasággal és a polgári szolgálat idejének
elismerésével.
A 15-18. §-hoz
A társadalombiztosítás behajtásának szabályait jelenleg az 1975. évi II. tv.,
az 1990. évi XCI. tv., valamint az 1994. évi LIII. tv. tartalmazza. A
társadalombiztosítási tartozások eredményesebb behajtása érdekében szükséges
és indokolt az önálló végrehajtási szabályok megalkotása.
A Javaslat új 104/A., 104/B., 104/C., §-ok beiktatását és a 105. § módosítását
teszi szükségessé.
A 19. §-hoz
Szükségesnek tartjuk a T. 105/A. §-ának kiegészítését, hogy a bankszámlával
rendelkezõ munkáltatók járulékfizetési kötele-zettségüknek banki átutalással
legyenek kötelesek eleget tenni.
A 20. §-hoz
A T. rendbírságra vonatkozó szabálya nem igazodott a járulékfizetõk körében
bekövetkezett változásokhoz, nem követte a gazdaság szereplõinek magatartását.
Ezért a mulasztásoktól való visszatartó ereje nem érvényesül kellõen. Indokolt
a járulékbírság fogalmának bevezetése és megkülönböztetése abból a szempontból
is, hogy a járulékot azért kellett kiróni, mert a munkáltató valamilyen
könyvelési hibát követett el, nem kellõen ismerte a jogszabályi elõírásokat,
vagy azért, mert a munkáltató a biztosítottat nem jelentette be, nem vette
nyilvántartásba. Ez utóbbi módosítás - összhangban a "fekete munka" elleni
hatékonyabb fellépést szolgáló kormányhatározattal - az eddigieknél
célirányosabban segítheti a társadalombiztosítási ellenõrzés feladatainak
ellátását, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak védelmét. A javasolt
módosítás a bírságok összegét is a T-ben szabályozza és az ismételten
mulasztókat fokozottabban sújtja, miközben a javaslat az eddigiektõl eltérõen
tartalmazza a kiszabható legalacsonyabb összegû mulasztási bírság összegét.
Utalni kell arra is, hogy a javaslat kialakításánál a társadalombiztosítási
sajátosságok mellett figyelemmel voltunk az adóigazgatási eljárás bírságolási
rendjére.
A 21. §-hoz
A behajtás - végrehajtás önálló társadalombiztosítási szabályozása indokolja
az eltérõ jogorvoslati rend törvényi szintû szabályozását.
A 22. §-hoz
Az egyértelmû jogalkalmazás érdekében indokolt meghatározni, hogy kik
minõsülnek öregségi nyugdíjasnak, a kiegészítõ tevékenység szempontjából.
A 23. §-hoz
Összhangban a 103/D. § (2) bekezdésének módosításával a kiegészítõ
tevékenységet folytató egyéni vállalkozóknál is rendezni kell az átalányadózó
vállalkozó járulékalapjának meghatározását.
A 24. §-hoz
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.)
módosításáról szóló 1994. évi LXIII. törvény hatálybalépésével a gyógyszertári
központok az önkormányzatok tulajdonába kerültek.
A gyógyszertárak létesítésérõl és mûködésük egyes szabályairól szóló 1994. évi
LIV. törvény 44. §-ának most módosításra kerülõ szabályai abban az átmeneti
idõben születtek, amelyben a gyógyszertári központok feletti tulajdonjogi vita
még nem zárult le.
A javaslat alapvetõ célja, hogy az idõközben, az Ötv. módosításával lezárult
tulajdonjogi vita eredményeként önkormányzati tulajdonba került gyógyszertárak
mûködtetése továbbra is zavartalan legyen.
Az egészségbiztosítási járulékmértékek csökkentésével egyidejûleg a
munkáltatók által fizetett betegszabadság idõtartamának 10 napról 15 napra
történõ emelését javasoljuk a munkáltatói érdekeltség növelése érdekében.
A 25. §-hoz
A törvényjavaslat 1996. január 1-jei hatálybaléptetést javasol. Egyidejûleg a
következõ módosítások szükségesek:
+ a korábbi nyugdíjemelési szabály hatályon kívül helyezése (T. 44. § (8)),
+ a T. 103/A. §-a (15) és (16) bekezdésének - az Alkotmánybíróság döntésének
alapján történõ - megszûnése miatt a T. 103/B. §-ának (3) bekezdésében a
hivatkozások hatályon kívül helyezése,
+ a Munka Törvénykönyvében a távollét idejére járó díjazás szabályainak
megfelelõ szövegpontosítás [T. 103/A. § (2)],
+ a T. 16/D. §-ban, valamint a T. 113. §-a (3) bekezdésében a hivatkozások
pontosítása,
+ az 1991. évi IV. törvény 1995. évi módosítása miatt a T. 103/C. §-a (5)
bekezdésében a hivatkozás pontosítása,
+ a T. 103/A. §-a (3) bekezdésében a 9. pont eltörlése, mivel ilyen kereset-
kiegészítés már nincs,
+ a járulékmértékek változása miatt a hivatkozások módosítása, megállapodás
esetén az új járulékmérték meghatározása.
A gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló 1995. évi
XLVIII. tv. (GST) megszüntette a természetbeni juttatásoknál a kifizetõ
személygépkocsijának használatánál keletkezõ jövedelem meghatározását,
helyette a gépkocsi beszerzési árának és idejének függvényében fix összegû
adókat állapított meg. Így ilyen címen természetbeni juttatásból származó
jövedelem nem keletkezik. Ez a szabályozás a társadalombiztosítási
jogszabályoknál értelmezhetetlen helyzetet eredményezett, mert a természetbeni
juttatások járulékkötelesek, de ebben az esetben nem határozható meg a
fizetendõ járulék alapja. Mivel járulékot csak személyi jellegû kifizetések,
jövedelmek után lehet elõírni, e jogcímen a járulékfizetési kötelezettséget
nem lehet elõírni.
Az Alkotmánybíróság a kiegészítõ tevékenység esetében a minimális
járulékfizetés elõírását az 1995. szeptemberi határozatában
alkotmányellenesnek találta és az egyéni vállalkozókra vonatkozóan
visszamenõleges hatállyal megsemmisítette. Az indokolásban foglaltaknak
megfelelõen a társas vállalkozások esetében (T. 119/B.) is indokolt a
visszamenõleges hatálytalanítás.
A törvénymódosítás 11. §-ának indoklásában leírtak szerint módosul 1996.
július 1-jétõl a munkáltatók nyugdíjbiztosítási járulékmértéke.
Budapest, 1995. november 10.