1
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
KORMÁNYA
T/1647/139.. szám
EGYSÉGES JAVASLAT
a polgári védelemrõl
Ellenjegyezte: Kuncze Gábor
belügyminiszter
Budapest, 1996. április 25.
1996. évi ......... törvény a polgári védelemrõl
Az Országgyûlés a polgári védelemrõl a következõ törvényt alkotja:
1. § E törvény célja, hogy elõsegítse a fegyveres összeütközés, a katasztrófa,
valamint más veszélyhelyzet életet és a létfenntartáshoz szükséges anyagi
javakat fenyegetõ hatásai elleni védekezést, a lakosság oltalmazása érdekében
a védekezésre való felkészítést, tekintettel az 1989. évi 20. törvényerejû
rendelettel kihirdetett, a háború áldozatainak védelmére vonatkozóan Genfben
1949. augusztus 12-én kötött Egyezmények I. és II. Kiegészítõ Jegyzõkönyvében
meghatározott kötelezettségekbõl eredõ feladatokra.
Értelmezõ rendelkezések
2. § (1) E törvény alkalmazásában
a) polgári védelem: a honvédelem rendszerében megvalósuló szervezet, feladat-
és intézkedési rendszer, amelynek célja a fegyveres összeütközés, a
katasztrófa és más veszélyhelyzet esetén a lakosság életének megóvása, az
életben maradás feltételeinek biztosítása, valamint az állampolgárok
felkészítése azok hatásainak leküzdése és a túlélés feltételeinek megteremtése
érdekében;
b) polgári védelmi kötelezettség: az állampolgárokat e törvényben
meghatározott körben terhelõ állampolgári kötelezettség, a honvédelmi
kötelezettség része;
c) polgári védelmi szervezet: az a szervezet, amely hivatásos személyi
állománya és az állampolgárok polgári védelmi kötelezettségének teljesítése
útján kizárólag e törvényben meghatározott polgári védelmi feladatokat lát el;
d) hivatásos polgári védelmi szerv: az a szerv, mely a hivatásos, valamint a
köztisztviselõi és közalkalmazotti állománya útján illetékességi területén a
lakosság és az anyagi javak védelme érdekében a polgári védelmi feladatok
tervezését, szervezését és ellenõrzését végzi;
e) fegyveres összeütközés: a rendkívüli állapot vagy szükségállapot idején,
valamint az Alkotmány 19/E. § (1) bekezdésében foglalt esetben a szembenálló
felek közötti fegyveres összecsapás;
f) katasztrófa: olyan történés, amely számos ember életét vagy egészségét, a
lakosság jelentõs dologi értékeit, alapvetõ ellátását, avagy a környezetet
veszélyezteti vagy károsítja olyan mértékben, hogy elhárítására és leküzdésére
hatóságok, intézmények és szervezetek együttmûködése szükséges;
g) rendvédelmi szerv: a rendõrség, a polgári nemzetbiztonsági
szolgálatok, a büntetés-végrehajtási szervezet, a vám- és pénzügyõrség, a
hivatásos polgári védelmi szerv, valamint a hivatásos állami és
önkormányzati tûzoltóság;
h) polgári szerv: az államigazgatási és az önkormányzati szervek, a fegyveres
erõk és a rendvédelmi szervek kivételével valamennyi jogi személy, jogi
személyiséggel nem rendelkezõ szervezet és az egyéni vállalkozó.
(2) E törvény alkalmazásában veszélyhelyzet a szükséghelyzetet (Alkotmány 19.
§ (3) bek. i) pont) el nem érõ mértékû, az állampolgárok élet- és
vagyonbiztonságát vagy a környezetet veszélyeztetõ természeti csapás,
illetõleg ipari baleset okozta állapot, amelyet különösen a következõ
események válthatnak ki:
a) súlyos, több embernél halálos lefolyású, tömeges megbetegedést elõidézõ
kórokozó megjelenése, amely kórokozót ürítõ embertõl, kórokozót tartalmazó
holttesttõl, kórokozóval szennyezett élelmiszerbõl, vízbõl, talajból,
tárgyról, anyagról, levegõbõl, állatból vagy állati tetembõl származik;
b) ivóvíz célú vízkivétellel érintett felszíni vizek haváriaszerû szennyezése;
c) kedvezõtlen meteorológiai viszonyok következtében fellépõ
légszennyezettségi állapot, amelynek során bármely légszennyezõ anyag
koncentrációja a 30 perces levegõminõségi határértéket a megengedett
esetszámon felül meghaladja;
d) a környezet veszélyes hulladékkal való közvetlen és súlyos szennyezése;
e) az atomenergia alkalmazását szolgáló létesítményben, berendezésben
radioaktív anyaggal végzett tevékenység során vagy nukleáris ûrobjektum
becsapódását követõen a biztonságot kedvezõtlenül befolyásoló és a lakosság
nem tervezett sugárterhelését elõidézõ esemény;
f) ipari létesítményben, továbbá szénhidrogén kitermelés során vagy veszélyes
anyag tárolása és szállítása közben bekövetkezõ baleset, amikor a szabadba
kerülõ mérgezõ anyag az emberi életet vagy egészséget, továbbá a környezetet
tömeges méretekben és súlyosan veszélyezteti;
g) árvízvédekezés során, ha az elõrejelzések szerint az áradó víz az addig
észlelt legmagasabb vízállást megközelíti és további jelentõs áradás várható,
vagy elháríthatatlan jégtorlasz keletkezett, illetõleg, ha töltésszakadás
veszélye fenyeget;
h) háromnál több napon keresztül tartó folyamatos, intenzív hóesés;
i) régión belül egyidejûleg járhatatlan vasútvonal, fõút, valamint legalább öt
mellékút;
j) belvízvédekezés során, ha a belvíz lakott területeket, ipartelepeket, fõ
közlekedési utakat, vasutakat veszélyeztet és további elöntések várhatók.
I. fejezet
ALAPVETE RENDELKEZESEK
3. § (1) A polgári védelem megszervezése és irányítása államigazgatási
feladat, amelyet az államigazgatási, az önkormányzati szervek és a hivatásos
polgári védelmi szervek e törvényben foglalt feladatkörükben látnak el.
(2) Az e törvényben meghatározott polgári védelmi feladatok végrehajtásában,
jogszabályban foglalt alapvetõ feladataik ellátása mellett közremûködõként
vesznek részt a fegyveres erõk és - a hivatásos polgári védelmi szervek
kivételével - a rendvédelmi szervek.
(3) A polgári védelmi feladatok megvalósítása érdekében az állampolgárt és a
polgári szervet az e törvényben szabályozott polgári védelmi kötelezettség és
vagyoni szolgáltatási kötelezettség terheli.
(4) Polgári védelmi szervezet az Alkotmány rendelkezéseinek megfelelõen
kihirdetett szükségállapot idején is csak az e törvényben meghatározott
emberbaráti feladatait láthatja el, fegyveres vagy súlyos erõszakos
cselekmények elhárítására nem használható fel.
Polgári védelmi feladatok
4. § Az 1. §-ban meghatározott célok megvalósítása érdekében polgári védelmi
feladat:
a) a lakosság felkészítése a védekezés során irányadó magatartási szabályokra;
b) a polgári védelmi szervezetek létrehozása és felkészítése, valamint a
mûködéshez szükséges anyagi készletek biztosítása;
c) a figyelmeztetés, a tájékoztatás, a riasztás;
d) az egyéni védõeszközökkel történõ ellátás;
e) az óvóhelyi védelem;
f) a lakosság kimenekítése és kitelepítése;
g) a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak (különösen víz-, élelmiszer-,
takarmány- és gyógyszerkészletek, állatállomány) védelme;
h) az elsötétítés, a fényálcázás;
i) a kárterület felderítése, a mentés, az elsõsegélynyújtás, a mentesítés és a
fertõtlenítés, illetõleg az ezzel összefüggõ ideiglenes helyreállítás, továbbá
a halálos áldozatokkal kapcsolatos halaszthatatlan intézkedések;
j) a polgári védelmi tervezés, szervezés;
k) a szakhatósági tevékenység ellátása;
l) a települések veszélyeztetettségének felmérése;
m) közremûködés a lakosság légiriasztásában, a kulturális javak védelmében, a
vizek kártételei elleni védekezés külön jogszabályban meghatározott
feladatainak ellátásában, a menekültek elhelyezésében és ellátásában, továbbá
a tûzoltásban, illetõleg a nemzetközi szerzõdésekbõl adódó tájékoztatás és
kölcsönös segítségnyújtás feladatainak ellátásában.
II. fejezet
A POLGÁRI VÉDELEM IRÁNYÍTÁSA
Az Országgyûlés feladata
5. § Az Országgyûlés állapítja meg a Magyar Köztársaság honvédelmét
meghatározó alapelvek körében a polgári védelem alapelveit, valamint az
azokban elõírt feladatok végrehajtásának fõ irányait és feltételeit.
A Kormány feladata
6. § A Kormány a polgári védelem irányítása körében:
a) a belügyminiszter útján elrendeli a polgári védelmi
szervezetek egyidejû alkalmazását (26. § (2) bekezdés), az
Országgyûlés és a Köztársasági Elnök tájékoztatása mellett;
b) gondoskodik a központi költségvetési tervezés keretében a polgári védelem
mûködésének és fejlesztésének pénzügyi feltételeirõl;
c) összehangolja a polgári védelemmel összefüggõ oktatási, képzési,
tudományos, kutatási és mûszaki-fejlesztési tevékenységet;
d) a belügyminiszter javaslatára meghatározza a polgári védelmi szervezetek
összlétszámát.
A belügyminiszter feladata
7. § (1) A polgári védelem irányításáért és a polgári védelmi feladatok
végrehajtásáért a belügyminiszter felelõs.
(2) A belügyminiszter e feladatkörében:
a) elrendeli a polgári védelmi szervezetek részleges alkalmazását (26. § (3)
bekezdés) a Kormány egyidejû tájékoztatása mellett;
b) megállapítja a Belügyminisztérium Polgári Védelmi Országos Parancsnokság (a
továbbiakban: BM PVOP) Szervezeti és Mûködési Szabályzatát;
c) kinevezi és felmenti a polgári védelem országos parancsnokát (a
továbbiakban: országos parancsnok) és helyetteseit, felettük munkáltatói
jogkört gyakorol;
d) a hivatásos polgári védelmi szervek részére - törvény eltérõ rendelkezése
hiányában - az országos parancsnok útján polgári védelmi feladatok
teljesítésére utasítást adhat;
e) a hivatásos polgári védelmi szervek irányítását az országos parancsnok
útján gyakorolja;
f) az országos parancsnok javaslatára dönt hivatásos polgári védelmi szerv
létrehozásáról és megszüntetésérõl.
A védelmi bizottság
8. § (1) A megyei, a fõvárosi, illetve a helyi védelmi bizottság illetékességi
területén irányítja és összehangolja a honvédelemrõl szóló 1993. évi CX.
törvény (a továbbiakban: Hvt.) 259. § (1) bekezdés c) pontja szerinti helyi
védelmi igazgatási szervek, valamint a Hvt. 66. § (1) bekezdésében
meghatározott szervek polgári védelmi feladatai ellátását és az arra való
felkészülést.
(2) A Hvt. 15. § (3) bekezdésében meghatározott helyzeteken túl,
veszélyhelyzet és katasztrófa esetén a védelmi bizottság teljes jogkörét a
megyei közgyûlés elnöke, illetõleg Budapest fõvárosban a fõpolgármester
gyakorolja.
A megyei közgyûlés elnöke, a fõpolgármester
9. § (1) A megyei közgyûlés elnöke, Budapest fõvárosban a fõpolgármester
illetékességi területén irányítja és szervezi a polgári védelmi feladatok
végrehajtását. E jogkörében:
a) elrendeli a belügyminiszter intézkedése alapján - vagy halasztást nem tûrõ
esetben annak utólagos tájékoztatásával - a polgári védelmi szervezetek
alkalmazását;
b) szervezi a közigazgatási szervek, a fegyveres erõk és a rendvédelmi
szervek, a társadalmi szervezetek, valamint a polgári védelmi szervezetek
együttmûködését;
c) felelõs a riasztás, tájékoztatás elõkészítéséért és végrehajtásáért;
d) összehangolja a lakosság és az anyagi javak kitelepítését, kimenekítését,
befogadását, ellátását, továbbá a helyi védekezés megszervezését;
e) felelõs a polgári védelmi kötelezettségen alapuló területi polgári védelmi
szervezetek megalakításáért;
f) felelõs a vezetési rendszer fenntartásáért, mûködõképességének
biztosításáért.
(2) A fõpolgármester az (1) bekezdésben foglaltakon kívül:
a) felelõs a fõváros riasztási rendszerének mûködtetéséért;
b) szervezi és irányítja a fõváros lakosságának óvóhelyi védelmét,
gondoskodik a fõvárosi önkormányzat tulajdonában levõ polgári védelmi
objektumok, közterületi és lakóházi óvóhelyek fenntartásáról, a metró
kijelölt szakaszaiban az óvóhelyi védelem biztosításáról;
c) hatósági határozattal elrendeli a fõvárosi önkormányzat tulajdonában vagy
irányítása alatt álló polgári szervek polgári védelmi kötelezettségen alapuló
polgári védelmi szervezetének létrehozását.
A polgármester
10. § (1) A polgármester illetékességi területén irányítja a polgári védelmi
feladatok végrehajtását. E jogkörében:
a) a polgári védelmi kötelezettség alatt álló állampolgárt határozattal
polgári védelmi szolgálatra kötelezi, illetõleg a területi, települési és
munkahelyi polgári védelmi szervezetbe, kiképzésre és gyakorlatra osztja be;
b) a polgári szervek részére elrendeli a polgári védelmi kötelezettségen
alapuló települési és munkahelyi polgári védelmi szervezetek megalakítását és
az alkalmazás feltételeinek biztosítását;
c) biztosítja a lakosság riasztására szolgáló és a közigazgatási területén
lévõ, rendelkezésre bocsátott technikai berendezések mûködtetését;
d) polgári védelmi ügyekben elsõ fokú hatósági jogkört gyakorol;
e) felelõs a település polgári védelmi terveinek kidolgozásáért;
f) gondoskodik a központi készletekbõl átadott anyagi-technikai eszközök
állagának megóvásáról és megfelelõ tárolásáról.
(2) A polgármester a polgári védelmi feladatok végrehajtása során:
a) szervezi és irányítja a lakosság felkészítését, egyéni és óvóhelyi
védelmét, kitelepítését, kimenekítését, illetõleg befogadását és
visszatelepítését;
b) szervezi és irányítja az anyagi javak védelmét, a lakosság létfenntartáshoz
szükséges anyagi javakkal történõ ellátását;
c) elrendeli a megyei közgyûlés elnöke, a fõpolgármester rendelkezése alapján
- vagy halasztást nem tûrõ esetben annak utólagos tájékoztatásával - a polgári
védelmi szervezetek alkalmazását;
d) szervezi a fegyveres erõk és rendvédelmi szervek, valamint a társadalmi
szervezetek együttmûködését, illetõleg együttmûködik más települések
polgármestereivel a polgári védelmi feladatok végrehajtásában.
11. § A megyei közgyûlés elnöke, a fõpolgármester és a polgármester a polgári
védelmi kötelezettség teljesítése, a polgári védelmi feladatok tervezése és
végrehajtása érdekében az adattal rendelkezõ szervtõl vagy hatóságtól a
munkavállalóról a 33. § (2) bekezdésében meghatározott személyes adatát, a
foglalkozására, illetõleg a szakképzettségére vonatkozó adatot, illetõleg
egyéb, a szerv vagy a hatóság technikai eszközeire vonatkozó adatot kérhet. Az
adatszolgáltatást az adattal rendelkezõ szerv 15 napon belül köteles
teljesíteni.
12. § (1) A megyei közgyûlés elnöke, a fõpolgármester és polgármester a
polgári védelmi feladatok e törvényben meghatározott irányítása és
végrehajtása során a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 7.
§-ának (2) bekezdésében biztosított államigazgatási jogkörben jár el.
(2) A megyei közgyûlés elnöke, a fõpolgármester, a polgármester polgári
védelmi feladatait a megyei közgyûlés hivatala, a fõpolgármesteri hivatal, a
polgármesteri hivatal és az illetékes hivatásos polgári védelmi parancsnokság
közremûködésével látja el.
(3) A polgári védelmi feladatok ellátása érdekében az (2) bekezdésben
meghatározott hivatal köztisztviselõje túlmunkára kötelezhetõ.
A polgári szerv vezetõje
13. § Hatósági határozat alapján kijelölt polgári szerv vezetõje felelõs a
szervezet védekezési feladatainak ellátásáért. Ennek keretében:
a) hatósági határozatban megjelölt, polgári védelmi kötelezettségen alapuló
települési és munkahelyi polgári védelmi szervezetet hoz létre, kijelöli a
munkahelyi polgári védelmi szervezet tagjait, és beosztásuk esetén gondoskodik
a felkészítésükrõl, valamint a szervezet mûködtetésérõl;
b) szervezi és irányítja az alkalmazottak polgári védelmi felkészítését;
c) gondoskodik a létfenntartáshoz nélkülözhetetlen anyagi javak (különösen
élelmiszer-, víz-, gyógyszer-, takarmánykészletek, állatállomány) mûszaki-
technikai, valamint radiológiai, biológiai és vegyi megelõzõ védelmérõl;
d) mûködési területén kívül közremûködik a károk csökkentésében, valamint a
mentéshez szükséges halaszthatatlan munkák végzésében;
e) gondoskodik az alkalmazottak védelmét szolgáló védõlétesítmények
létrehozásáról, fenntartásáról, az egyéni védelmet szolgáló védõeszközök
biztosításáról;
f) az illetékes hivatásos polgári védelmi parancsnokság elõzetes
egyetértésével jóváhagyja a polgári szerv polgári védelmi tervét.
III. fejezet
A POLGÁRI VÉDELEM SZERVEZETE
A polgári védelem hivatásos szervei
14. § (1) A polgári védelem hivatásos szervei államigazgatási feladatokat
ellátó állami, rendvédelmi szervek, amelyek tagjai hivatásos állományúak,
köztisztviselõk és közalkalmazottak.
(2) A polgári védelem országos hatáskörû központi szerve a BM PVOP, területi
szerve a megyei, fõvárosi polgári védelmi parancsnokság, helyi szerve a
körzeti polgári védelmi parancsnokság és a kirendeltség.
(3) A BM PVOP önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv. A BM PVOP
irányítja az alárendelt hivatásos polgári védelmi parancsnokságok
jogszabályban meghatározott polgári védelmi feladatainak végrehajtását,
ellátja a katasztrófa elleni védekezéssel összefüggõ tervezõ, szervezõ
tevékenységet, illetõleg másodfokon jár el az elsõ fokú polgári védelmi
hatóság határozata ellen benyújtott fellebbezés elbírálása során.
(4) A BM PVOP közvetlen alárendeltségében mûködõ területi szerve a megyei,
fõvárosi polgári védelmi parancsnokság. A megyei, fõvárosi polgári védelmi
parancsnokság részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, amely
jogszabályban meghatározott ügyekben elsõ fokú szakhatóságként jár el, ellátja
a jogszabályokban és az ügyrendben részére meghatározott feladatokat,
irányítja, ellenõrzi a körzeti polgári védelmi parancsnokságot.
(5) A megyei, fõvárosi polgári védelmi parancsnokság közvetlen
alárendeltségében mûködnek a körzeti polgári védelmi parancsnokságok, amelyek
végrehajtják a felettes parancsnokság által meghatározott feladatokat,
illetõleg közremûködnek a polgármester polgári védelmi feladatainak
ellátásában.
Az országos parancsnok
15. § (1) Az országos parancsnok vezeti az országos parancsnokságot,
irányítja a területi és helyi hivatásos polgári védelmi szervek mûködését és
szakmai tevékenységét.
(2) Az országos parancsnok e jogkörében:
a) a hivatásos polgári védelmi szervek számára utasítást adhat ki;
b) gondoskodik a polgári védelem szerveinek törvényes mûködtetésérõl, a
jogszabályok által meghatározott feladatok végrehajtásáról;
c) gondoskodik a szervezeti és mûködési szabályzat, valamint a más belsõ
szabályzatok elkészítésérõl, összhangjáról és elõírásainak érvényesítésérõl;
d) kidolgozza a polgári védelem fejlesztési terveit;
e) javaslatot tesz a belügyminiszter részére a polgári védelem mûködését,
feladatkörét érintõ jogszabály és az állami irányítás egyéb jogi eszköze
megalkotására;
f) munkáltatói jogot gyakorol a területi és helyi hivatásos polgári védelmi
szerv vezetõje felett;
g) jóváhagyja a polgári védelem területi szerveinek ügyrendjét;
h) közremûködik a polgári védelemre vonatkozó nemzetközi szerzõdések
elõkészítésében, a nemzetközi kapcsolattartásban;
i) ellátja a jogszabályban, a Kormány, illetõleg kormánybizottság
határozatában a nukleárisbaleset-elhárításra vonatkozó és részére
meghatározott feladatokat;
j) gondoskodik a polgári védelmi tervekben a Magyar Honvédség parancsnoka
által meghatározott hadmûveleti követelmények érvényesítésérõl.
A polgári védelmi kötelezettségen alapuló polgári védelmi szervezetek
16. § (1) Az e törvényben meghatározott polgári védelmi feladatok ellátására
területi, települési, illetõleg munkahelyi polgári védelmi szervezetet kell
létrehozni a polgári védelmi kötelezettség alatt álló állampolgárok körébõl.
(2) A településen polgári védelmi parancsnokságot a polgári védelmi
kötelezettség alatt álló személyekbõl is létre lehet hozni.
A területi polgári védelmi szervezet
17. § (1) Területi polgári védelmi szervezeteket kell létrehozni annak a
polgári védelmi feladatnak a végrehajtására, amelyet a települési polgári
védelmi szervezetek nem képesek ellátni.
(2) A területi polgári védelmi szervezetek felépítésérõl, létszámáról az
országos parancsnok határoz a megyei, fõvárosi polgári védelmi parancsnok
javaslata alapján.
(3) A területi polgári védelmi szervezet személyi állományát a fõvárosi,
megyei hadkiegészítõ parancsnokságokkal történõ elõzetes egyeztetés alapján, a
polgári védelmi kötelezettség alatt álló állampolgárokból a megyei, fõvárosi
polgári védelmi parancsnok jelöli ki. A jelölés alapján a kötelezettet a
lakcíme szerint illetékes polgármester osztja be.
A települési polgári védelmi szervezet
18. § (1) Községben, városban, megyei jogú városban, fõvárosi kerületben
polgári védelmi kötelezettségen alapuló települési polgári védelmi szervezetet
kell létrehozni.
(2) A települési polgári védelmi szervezetek létszámát a település polgári
védelmi besorolásának megfelelõen a körzeti hivatásos polgári védelmi
parancsnok javaslata alapján a polgármester állapítja meg, és az állományt
határozattal osztja be.
A munkahelyi polgári védelmi szervezet
19. § (1) Munkahelyi polgári védelmi szervezetet a polgári szerv polgári
védelmi feladatainak végrehajtása érdekében hatósági határozat alapján kell
létesíteni.
(2) A munkahelyi polgári védelmi szervezet tagját a polgári szerv vezetõje
jelöli ki, és a kötelezett lakcíme szerint illetékes polgármester osztja be.
IV. fejezet
POLGARI VEDELMI KÖTELEZETTSEG
20. § (1) A polgári védelmi kötelezettség - a (2) bekezdésben foglalt
kivétellel - a belföldi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel (a továbbiakban:
lakcím) rendelkezõ magyar állampolgár férfiakra 16-60, nõkre 18-55 éves
korukig terjed ki [Hvt. 132.§].
(2) Mentes a polgári védelmi kötelezettség alól:
a) a terhes nõ, terhességének megállapításától kezdve;
b) a gyermekét saját háztartásában nevelõ anya, a gyermek 6 éves koráig;
c) a gyermekét saját háztartásában egyedül nevelõ szülõ, a gyermek 14 éves
koráig;
d) a szülõ, ha 3 vagy ennél több 14 éven aluli gyermekét gondozza;
e) aki a vele közös háztartásban élõ, állandó ápolásra vagy gondozásra szoruló
egyenes ági rokonát vagy házastársát egyedül látja el;
f) aki munkaképességét legalább 67 %-ban elvesztette, vagy aki egészségi
állapota folytán a kötelezettség teljesítésére alkalmatlan.
21. § A polgári védelmi kötelezettségét munkaköre ellátásával, közmegbízatása
gyakorlásával teljesíti:
a) az országgyûlési képviselõ;
b) a miniszter, az államtitkár, a politikai államtitkár, a vezetõi megbízású,
valamint ügyköre szerint polgári védelmi feladatot ellátó köztisztviselõ és
közalkalmazott;
c) a jegyzõ;
d) a bíró, az ügyész, a közjegyzõ, a bírósági végrehajtó;
e) a fegyveres erõk tényleges állományú, a rendvédelmi szervek hivatásos
állományú tagja, e szervek alkalmazottja;
f) az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat köztisztviselõje;
g) a kórházi, a járóbeteg- és alapellátást végzõ orvos és szakképzett
szakdolgozó;
h) az Országos Mentõszolgálat dolgozója;
i) a készenléti szolgálatot ellátó önkéntes tûzoltó;
j) a közfeladatot ellátó ágazati védekezési szervezet tagja;
k) a hivatását gyakorló lelkész.
22. § (1) A polgári védelmi kötelezettség az adatszolgáltatási, a
bejelentési, a megjelenési kötelezettséget és a polgári védelmi szolgálatot
foglalja magában.
(2) A polgári védelmi megjelenési és szolgálatadási kötelezettség
teljesítését, valamint a település azonnali beavatkozást igénylõ mentési
munkálataira történõ beosztást a kötelezett lakcíme szerint illetékes
polgármester határozatban rendeli el. A határozatot a köziratok kezelésének
szabályai szerint tárolja a kötelezettség megszûnését követõ öt évig.
Bejelentési kötelezettség
23. § A polgári védelmi szervezetbe beosztott állampolgár köteles a
szakképzettség megszerzését, a foglalkozás gyakorlásának megkezdését,
munkahelye és lakcíme megváltozását a nyilvántartást vezetõ szervnél
bejelenteni. A bejelentést a kötelezettség alapjául szolgáló esemény,
illetõleg változás napjától számított 15 napon belül kell teljesíteni.
Megjelenési kötelezettség
24. § (1) A polgári védelmi szervezet tagja határozattal polgári védelmi
kiképzésre és gyakorlatra osztható be (felhívás), melynek idõtartama évente
nem haladhatja meg kiképzés céljából a 40, illetõleg gyakorlat esetében a 72
órát. A megjelenésre kötelezett a felhívásban megjelölt helyen és idõpontban
köteles megjelenni.
(2) A felhívást a kiképzés, illetõleg a gyakorlat idõpontját megelõzõen
legalább nyolc nappal kell kézbesíteni.
(3) A polgári védelmi kiképzést lehetõleg a kötelezett lakóhelyén vagy
munkahelyén, illetõleg polgári védelmi oktatási intézményben kell megtartani.
25. § (1) A polgármester a polgári védelmi kiképzésen és gyakorlaton való
részvétel alól indokolt esetben kérelemre halasztást, illetve felmentést
adhat.
(2) A felmentés alapjául szolgáló okot a kiképzés, illetõleg a gyakorlat
idõpontját megelõzõ öt napon belül kell bejelenteni és igazolni.
A polgári védelmi szolgálat
26. § (1) A polgári védelmi szervezet tagját polgári védelmi szolgálatra lehet
kötelezni.
(2) A kötelezett polgári védelmi szolgálat folyamatos ellátására idõbeli
korlátozás nélkül vehetõ igénybe rendkívüli állapot és szükségállapot idején,
illetõleg az Alkotmány 19/E. § (1) bekezdésében meghatározott esetben.
(3) Veszélyhelyzetben vagy katasztrófa esetén, illetõleg a katasztrófa
megelõzése érdekében szükséges beavatkozás céljából, a polgári védelmi
szervezetbe beosztott kötelezett részére ideiglenes polgári védelmi szolgálat
rendelhetõ el, amelynek idõtartama alkalmanként a 15 naptári napot nem
haladhatja meg.
(4) A területi, valamint települési rendeltetésû polgári védelmi szervezetbe
csak a település, fõvárosban a fõvárosi kerület területén lakó vagy ezek
területén munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló
személyt lehet beosztani.
(5) A polgári védelmi kötelezettség teljesítése szempontjából a polgári
védelem területi szervezeteibe való beosztás a települési és a munkahelyi
szervezetbe való beosztást, a lakcím szerinti beosztás a munkahelyi beosztást
megelõzi.
27. § (1) Aki a polgári védelmi szolgálat ellátására felhívást kapott, köteles
az abban megjelölt helyen és idõpontban megjelenni, a rábízott polgári védelmi
feladatot ellátni és a kapott utasítást végrehajtani.
(2) A polgármester a szolgálatadási kötelezettség alól indokolt esetben
kérelemre felmentést adhat. A felmentés alapjául szolgáló okot a szolgálat
elrendelt idõpontját megelõzõ három napon belül kell bejelenteni és igazolni.
28. § (1) Aki polgári védelmi kötelezettség alatt áll, köteles a polgármester
határozata alapján részt venni annak a településnek az azonnali beavatkozást
igénylõ mentési munkálataiban, amelynek területén tartózkodik.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt mentési munkák alól mentesíteni kell, aki
igazolja, hogy hivatásbeli vagy szolgálati feladatának ellátása, illetõleg
katonai kötelezettségének teljesítése céljából a helyszínt haladéktalanul el
kell hagynia, illetõleg a munkavégzésre egészségi állapota miatt alkalmatlan.
A polgári védelmi szolgálat elrendelése
29. § (1) A polgári védelmi kötelezettséggel kapcsolatos ügyekben elsõ fokon a
polgármester jár el.
(2) Az ideiglenes polgári védelmi szolgálat azonnali teljesítésének
elrendelésére a Kormány, a belügyminiszter, a megyei közgyûlés elnöke, a
fõpolgármester, valamint a polgármester jogosult.
30. § (1) A polgári védelmi szervezetbe beosztott munkavállalót a polgári
védelmi feladatok ellátására történõ kiképzés, gyakorlat és ideiglenes
szolgálat idejére a munkavégzés alól fel kell menteni. A felmentés
idõtartamára távolléti díj jár, amelyet a munkáltató folyósít.
(2) Ha a megjelenési vagy az ideiglenes szolgálatadási kötelezettségét
teljesítõ állampolgár nem áll munkaviszonyban, az egyébkénti kiesett
munkaidõre járó térítésre jogosult. A térítést - a teljes munkaidõben
foglalkoztatott munkavállaló kötelezõ legkisebb havi munkabérének
alapulvételével - az elrendelõ folyósítja.
(3) A távolléti díj és az ellátás igazolt költségei az elrendelõt terhelik.
31. § Aki adatszolgáltatási, bejelentési, megjelenési vagy szolgálatadási
kötelezettségét elmulasztja, a polgári védelmi kötelezettségek elmulasztására
vonatkozó szabályok szerinti felelõsséggel tartozik.
32. § (1) A polgári védelmi szolgálatot teljesítõ személy ruházatát, továbbá a
polgári védelmi célra használt jármûvet és egyéb technikai eszközt, valamint
létesítményt a polgári védelem nemzetközi megkülönböztetõ - a Magyar
Köztársaság Polgári Védelme feliratú - jellel kell ellátni.
(2) A polgári védelmi szervezet tagját igazolvánnyal kell ellátni.
V. fejezet
ADATSZOLGÁLTATÁS, ADATKEZELÉS
33. § (1) A polgári védelmi szervezetbe történõ beosztás céljából a
polgármester a településen lakcímmel rendelkezõ, polgári védelmi kötelezettség
alatt álló állampolgárokról a (2) bekezdés szerinti adatokat a következõ
forrásból gyûjtheti:
a) a 11. § szerinti adatszolgáltatás,
b) a hadkiegészítõ parancsnokságnak a hadkötelesekre kiterjedõ
adatszolgáltatása,
c) a helyi személyi adat- és lakcímnyilvántartásból történõ adatátvétel,
d) a polgári védelmi kötelezettség alatt álló állampolgár adatszolgáltatási
kötelezettsége.
(2) A polgármester, illetõleg az illetékes hivatásos polgári védelmi szervezet
a kötelezett alábbi személyes adatait kezelheti:
a) a családi- és utónév, leánykori név,
b) a nem,
c) a születési hely, idõ (év, hónap, nap),
d) anyja családi és utóneve,
e) a lakcím,
f) a foglalkozás,
g) a szakképzettség,
h) a munkahely,
i) a szervezeti beosztásra vonatkozó adatok.
(3) A hadkiegészítõ parancsnokság a polgármester kiválasztási szempontokat is
tartalmazó megkeresésére átadja a beosztható személyeknek a (2) bekezdés a)-
g) pontjában meghatározott adatait.
Adatszolgáltatási kötelezettség
34. § (1) Azokat a kötelezetteket, akik nem tartoznak a munkáltató, valamint a
hadkiegészítõ parancsnokság által átadott személyi körbe, a polgármester
adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére hívhatja fel.
(2) Az adatszolgáltatási kötelezettség a következõ adatokra terjed ki:
a) a szakképzettség,
b) a foglalkozás,
c) a munkahely megnevezése, címe,
d) a 20. § (2) bekezdésében és a 21. §-ban foglalt mentességi ok.
35. § (1) A polgármester az általa kezelt adatállományt a beosztásra jelölés
céljából átadja az illetékes hivatásos polgári védelmi szervnek, amely ennek
alapján kijelöli a polgári védelmi kötelezettségen alapuló polgári védelmi
szervezetbe beosztható személyeket, és errõl tájékoztatja a polgármestert.
(2) A polgármester a kijelöltek adatállománya alapján kiválasztja azokat a
kötelezetteket, akiket a szervezetbe határozattal beoszt, és errõl a jogerõs
határozattal tájékoztatja a jelölést tevõ hivatásos polgári védelmi szervet,
valamint a beosztottak adatairól a hadkiegészítõ parancsnokságot.
(3) A polgármester a 33. § (1) bekezdése szerint összegyûjtött adatokról nem
vezethet nyilvántartást, az adatállományt a beosztó határozat jogerõre
emelkedése és az illetékes hivatásos polgári védelmi szerv tájékoztatása után
haladéktalanul törli.
36. § (1) A 35. § (2) bekezdése szerint átadott adatok felhasználásával az
illetékes hivatásos polgári védelmi szerv nyilvántartást vezet azoknak a
személyeknek a 33. § (2) bekezdése szerinti adatairól, akiket mûködési
területén a polgármester polgári védelmi szervezetbe osztott be.
(2) A nyilvántartás adatait a beosztás megszûnésekor törölni kell.
37. § (1) A hivatásos polgári védelmi szerv és a hadkiegészítõ parancsnokság
a hadkötelezettség elsõdlegességének érvényesítése céljából a nyilvántartásban
szereplõ adatokat legalább évente egy alkalommal egyezteti.
(2) A hivatásos polgári védelmi szerv a nyilvántartásban kezelt adatokban
bekövetkezett változások átvezetése céljából, a személyi adat- és
lakcímnyilvántartásból adatot igényelhet.
VI. fejezet
A KÖLTSÉGVISELÉS RENDJE
38. § (1) Az Országgyûlés
a) a hivatásos polgári védelem központi, területi, illetõleg helyi szervei
fenntartásával, mûködésével és fejlesztésével összefüggõ kiadások,
b) a polgári védelmi kötelezettség alapján létrehozott polgári védelmi
szervezetek mûködéséhez szükséges technikai eszközök beszerzésének,
c) a polgári védelmi szervezeteknek a Kormány, illetõleg a belügyminiszter
irányítási jogkörében elrendelt felkészítésével, alkalmazásával összefüggõ
kiadások, ezen belül
d) a munkavállaló és a munkaviszonyban nem álló személy polgári védelmi
kötelezettségének teljesítésével összefüggésben a munkáltatónál felmerülõ és
igazolt költségeinek, valamint a térítési díjnak,
e) a lakosság riasztását szolgáló berendezések telepítésének, fejlesztésének,
karbantartásának és mûködésének
fedezetét évente a költségvetésrõl szóló törvény a Belügyminisztérium
fejezetében biztosítja.
(2) Az Országgyûlés más minisztérium esetén a polgári védelmi feladatok
végrehajtására a forrást az adott költségvetési fejezeten belül elkülönítetten
biztosítja.
(3) Az (1) bekezdés b) pontjában és a (2) bekezdésben meghatározott feladat
teljesítéséhez szükséges költségek fedezetét 1997. január 1-tõl kell
biztosítani.
39.§ Az Országgyûlés a helyi önkormányzatok normatív forrásszabályozási
rendszerében biztosítja - amennyiben jogszabály kivételt nem tesz - a megyei
közgyûlés elnöke, a fõpolgármester és a polgármester polgári védelmi
feladatának ellátásához szükséges anyagi feltételeket.
40. § (1) A munkahelyi polgári védelmi szervezetek létrehozásával, mûködésével
és fenntartásával összefüggõ kiadások fedezete a polgári szervet terheli.
(2) A polgári szerv a hatósági határozattal elrendelt polgári védelmi
feladatok ellátásával összefüggésben felmerülõ kiadásait költségként
számolhatja el.
VII. fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
41. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követõ harmincadik napon lép hatályba.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti az idõleges
munkakötelezettségrõl szóló 1967. évi 29. törvényerejû rendelet és a
végrehajtására kiadott 50/1970. (XII. 20.) Korm. rendelet, valamint a
szabálysértésekrõl szóló 1968. évi I. törvény 102. §-a.
42. § (1) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben határozza meg:
a) a települések polgári védelmi besorolásának szabályait és a védelmi
követelményeket;
b) a polgári védelmi szakhatósági jogkört;
c) az óvóhelyi védelem, az egyéni védõeszköz-ellátás, a lakosság riasztása, a
kitelepítés és befogadás általános szabályait;
d) a mentésben való részvétel szabályait;
e) a minisztériumok, országos hatáskörû szervek polgári védelmi feladatát;
f) az e törvényben megjelölt célok eléréséhez szükséges mértékben a Hvt. 199.
§ (4) bekezdésében foglalt intézkedések alkalmazásának szabályait.
(2) A belügyminiszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben határozza meg:
a) a települések polgári védelmi besorolását, a körzeti polgári védelmi
parancsnokságok illetékességi területét;
b) a polgári védelmi tervezés rendszerét és követelményeit;
c) a polgári védelmi közelezettségen alapuló polgári védelmi szervezetek
létrehozásának, irányításának, anyagi-technikai ellátásának, illetõleg
alkalmazásának szabályait;
d) a polgári védelmi felkészítés követelményeit;
e) a polgári védelem hivatásos állományának Szolgálati Szabályzatát;
f) a rendkívüli állapot, a szükségállapot, a veszélyhelyzet és az Alkotmány
19/E. § (1) bekezdésében meghatározott helyzet idejére a hivatásos polgári
védelmi szervezetek mûködési szabályzatát (Törzsszolgálati Szabályzat).
(3) A miniszterek felhatalmazást kapnak arra, hogy - a belügyminiszterrel
egyetértésben - rendeletben gondoskodjanak a feladat- és hatáskörüket érintõ
polgári védelmi feladatok meghatározásáról és a polgári védelmi hatósági
elõírások kiadásáról.
43. § (1) A fegyver és kényszerítõ eszközök alkalmazására a Hvt. 34. §-a, a
polgári védelmi kötelezettséget teljesítõk és hozzátartozóik jogosultságaira a
Hvt. 135. §-a, a 137-140. §-ai, a 142. § (1) bekezdése, a 164. §-a, a 166.
§-a, a 170-190. §-ai, a vagyoni szolgáltatási kötelezettségekre a Hvt.
gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettségekrõl szóló 191-198. §-ai, a
diplomáciai és egyéb mentességre a Hvt. 257. §-a, az illetékmentességre a 258.
§-a rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt rendelkezések alkalmazásakor, ahol a Hvt.
hadkötelest említ, azon a polgári védelmi kötelezettségét teljesítõ
állampolgárt, ahol hadkiegészítõ parancsnokságot említ, azon a hivatásos
polgári védelmi szervet kell érteni.
44. § (1) A Hvt. 9. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) A határõrséget és a polgári védelmet a belügyminiszter irányítja. A
belügyminiszternek a határõrséggel, illetõleg a polgári védelemmel kapcsolatos
irányítási jogkörét külön törvények szabályozzák."
(2) A Hvt. IX. fejezetének a címe a következõképpen módosul, valamint a
199. §-a a következõ új (4) bekezdéssel egészül ki és a jelenlegi (4) és (5)
bekezdések számozása (5)-(6) bekezdésekre módosul:
"A RENDKÍVÜLI ÁLLAPOT, A SZÜKSÉGÁLLAPOT ÉS A VESZÉLYHELYZET IDEJÉN
ALKALMAZANDÓ RÉSZLETES SZABÁLYOK"
"(4) A Kormány az Alkotmány 35. § (1) bekezdés i) pontjában kapott
felhatalmazás alapján a polgári védelemrõl szóló törvényben meghatározott
veszélyhelyzetben a veszélyhelyzet elhárításhoz szükséges mértékben és körben
e törvény 202-204., 206-208., 213-218., 220-221., 234., 243-247. §-aiban
meghatározott intézkedéseket vezethet be."
45. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló
1992. évi LXVI. törvény 21. §-a a következõ i) ponttal egészül ki:
/E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti
adatokat jogosultak igényelni:/
"i) a polgári védelmi kötelezettség érvényesítése céljából a polgári védelem
hivatásos szervezete, valamint a polgármester."