ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Módosító javaslat!
G á l Z o l t á n úrnak
az Országgyûlés elnökének
H e l y b e n.
Tisztelt Elnök Úr!
A vad védelmérõl, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló, T/1662..
számon benyújtott törvényjavaslathoz
m ó d o s í t ó j a v a s l a t o k a t
terjesztünk elõ.
1.
A törvényjavaslat Preambuluma a következõképpen módosul:
"Az Országgyûlés
felismerve azt, hogy valamennyi vadon élõ állatfaj a Föld megújuló
természeti erõforrásainak, valamint a bioló-giai életközösség pótolhatatlan
része,
tudatában annak, hogy a vadon élõ állat esztétikai, tu-dományos,
kulturális, gazdasági és genetikai értékek hor-dozója, s ezért - mint [az
egész emberiség és nemzetünk kincsét] a nemzeti vagyon részét - természetes
állapotuk-ban a jövõ nemzedékek számára is meg kell õrizni,
a természet védelme, a vadállomány ésszerû hasznosítása érdekében a
következõ törvényt alkotja:"
Indokolás
A kevésbé patetikus megfogalmazás a természet védelmérõl szóló
törvényjavaslattal való összhang megteremtését is szolgálja.
2.
A törvényjavaslat Preambuluma a következõképpen módosul:
"Az Országgyûlés
felismerve azt, hogy valamennyi vadon élõ állatfaj a Föld megújuló
természeti erõforrásainak, valamint a bioló-giai életközösség pótolhatatlan
része,
tudatában annak, hogy a vadon élõ állat esztétikai, tu-dományos,
kulturális, gazdasági és genetikai értékek hor-dozója, s ezért - mint az egész
emberiség és nemzetünk kincsét - természetes állapotukban a jövõ nemzedékek
szá-mára is meg kell õrizni,
a [természet védelme] vadon élõ állatvilág általános védelmének
részeként, a vadállomány ésszerû hasznosítása érdekében a következõ törvényt
alkotja:"
Indokolás
A természet védelmérõl külön törvény fog rendelkezni, a kettõt nem lehet
összekeverni. A módosító javaslat összhangot teremt az említett
törvényjavaslattal.
3.
A törvényjavaslat 9. §-ának (3) bekezdése a következõképpen módosul:
"(3) A nem vadászterületen elhullott vad teteme, valamint a hullatott agancs a
fellelés helye szerinti [jogosult] föld tulajdonosának tulajdonába kerül."
Indokolás
Vadászterületté nem minõsített területen, például belterületen nincsen
vadászatra jogosult.
4.
A törvényjavaslat 19. § (2) bekezdésének f) pontja a következõképpen módosul:
/A vadászterület határának megállapításánál figyelemmel kell lenni:/
"f) a [vízfelületen való] biztonságos vadászat lehetõsé-
gére;"
Indokolás
A vadászterület határának kijelölésénél a biztonságos vadászás szempontja nem
csak a vízfelületen történõ vadászásnál fontos.
5.
A törvényjavaslat 22. §-ának (3) bekezdése a következõképpen módosul:
"(3) A vadászterület vadaskert létesítése céljából törté-nõ bekerítését a
földterület tulajdonosának, használójának - a HM kezelésében, illetve
használatában levõ terület esetében a honvédelmi miniszter - elõzetes
hozzájárulásá-val, a jogosult kérelmére a miniszter [- a természetvéde-lem
alatt álló terület esetében] a természetvédelemért fe-lelõs miniszterrel[, a
HM kezelésében illetve használatá-ban levõ terület esetében a honvédelmi
miniszterrel] egyetértésben [-] határozatban engedélyezi."
Indokolás
A természeti értékek és a természeti területek általános védelme érdekében -
különös tekintettel a biológiai sokféleség megõrzésére -, a felelõs tárcának
kell mérlegelnie az egyes állatfajok életterének szabályozását.
6.
A törvényjavaslat 22. §-ának (5) bekezdése elmarad:
"[(5) A vadászterület engedély nélküli bekerítése esetén a vadászterület
bekerítését engedélyezõ hatóság határoz a kerítés fennmaradásáról, vagy annak
lebontásáról. A kerí-tés fennmaradásának engedélyezése nem mentesíti a
jogosul-tat a vadgazdálkodási szabályok megsértése miatti felelõs-sége alól.]"
Indokolás
A vadászterület engedély nélküli bekerítése a vad mozgásának korlátozásával
nem csak vadgazdálkodási érdekeket sérthet, hanem a biológiai sokféleség
megõrzését is akadályozza, amellett, hogy egy törvénysértés legalizálását
teszi lehetõvé.
7.
A törvényjavaslat 28. §-ának (2) bekezdése a következõképpen módosul:
"(2) A vad [élõhelyének] védelme érdekében [a jogosult hozzájárulása nélkül]
tilos a vad élõhelyét, így különösen a búvóhelyét, [lakó- és] a táplálkozási
helyét, valamint a szaporodási vagy költési helyét zavarni."
Indokolás
Bár a vad nyugalmának biztosítása az élõhely védelmén keresztül valósítható
meg, elsõsorban mégsem az élõhely védelmérõl kell beszélni hanem a vad
védelmérõl.
8.
A törvényjavaslat 28. §-ának (2) bekezdése a következõképpen módosul:
"(2) A vad élõhelyének védelme érdekében a jogosult hoz-zájárulása nélkül
tilos a vad búvóhelyét, lakó- és táplál-kozási helyét, valamint a szaporodási
vagy költési helyét a rendeltetésszerû területhasználat mértékén felül zavar-
ni."
Indokolás
A vadat indokolatlanul a jogosult hozzájárulásával sem lehet zavarni,
ugyanakkor a terület tulajdonosa tulajdonának hasznosítása közben
elkerülhetetlenül zavarja a vadat, és ez nem függhet a jogosult
hozzájárulásától.
9.
A törvényjavaslat 31. §-a a következõ új mondattal egészül ki:
"Vadászterületen a kerítés létesítésekor figyelemmel kell lenni a vad
természetes életfeltételeire, jellemzõ mozgás-irányára. A már kialakult
személy- és gépjármûforgalom (turista és erdõmûvelõ) áthaladását lehetõvé kell
tenni."
Indokolás
Biztosítani kell az ember mozgásszabadságát (turisták) és az
erdõgazdálkodáshoz szükséges gépjármûforgalom lebonyolítását. (Elsõsorban
létrák, kapuk szükségesek.)
10.
A törvényjavaslat 31. §-a a következõ új (1) bekezdéssel egészül ki, az
eredeti rendelkezés a § (2) bekezdése lesz:
"(1) Védett természeti területen vadgazdálkodási-, vadá-szati létesítmény a
természetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulásával létesíthetõ."
Indokolás
A természetkárosítás megelõzésére a vadászati létesítmény helyét a
természetvédelemi szempontok figyelembevételével kell megállapítani.
11.
A törvényjavaslat 32. §-ának (1) bekezdése a következõképpen egészül ki:
"(1) Mesterséges vadtenyésztési tevékenység folytatásá-hoz, továbbá vad
zárttéri tartásához, vad vadászterületre történõ kiengedéséghez a vadászati
hatóság engedélye szük-séges. A vadászati hatóság az engedélyt - védett
természe-ti terület esetében a természetvédelmi hatóság, erdõ ese-tében az
erdészeti hatóság, valamint az állategészségügyi hatóság - elõzetes
szakhatósági hozzájárulásával adja ki."
Indokolás
A tenyésztett vad kibocsátása olyan jelentõs vadgazdálkodási cselekedet,
amelyhez elengedhetetlen a hatóság ellenõrzése.
12.
A törvényjavaslat 32. §-ának (3) bekezdése a következõképpen egészül ki:
"(3) Mesterséges vadtenyésztõ telepet létesíteni, továbbá a tenyésztett vadat
vadászterületre kiengedni csak az ál-lategészségügyre vonatkozó szabályok
alapján, és a termé-szetvédelmi hatóság elõzetes hozzájárulásával lehet."
Indokolás
A vadtenyésztés és kibocsátás olyan jelentõs beavatkozás az természetes
élõvilágba, amelyhez a természetvédelmi hatóság jóváhagyása is szükséges.
13.
A törvényjavaslat 33. §-ának (2) bekezdése a következõképpen módosul:
"(2) A vadászterületen Magyarország állatföldrajzi kör-nyezetében nem honos
[állatfaj vadászati célú telepítését a miniszter - a természetvédelemért
felelõs miniszterrel egyetértésben - engedélyezi] állatfajt vadászati céllal
telepíteni tilos."
Indokolás
A tájidegen fajok telepítésének hatása a honos élõvilágra nem kiszámítható és
beláthatatlan károkat okozhat.
14a.
A törvényjavaslat 34. §-ának (2) bekezdése a következõképpen módosul:
"(2) A jogosult köteles nem zárt vadászterületén a vadál-lomány tömeges
pusztulásának megelõzése, mentése érdeké-ben, vadaskertjében, vadasparkjában a
vadállomány fenntar-tásának érdekében a vad életfeltételeihez szükséges megfe-
lelõ minõségû takarmánymennyiségrõl[, továbbá ha ez szük-séges, a vadnak] és
ivóvízzel való ellátásáról gondoskod-ni."
14b.
A törvényjavaslat 78. § (1) bekezdésének b) pontja elmarad, a további pontok
jelölése értelemszerûen változik:
/A jogosult a károk megelõzése érdekében köteles:/
"[b) a vad élelmezésérõl és szükség szerint ivóvízzel va-ló ellátásról
gondoskodni;]"
Indokolás
Kerülni kell a természetes folyamatokba történõ túlságos beavatkozást, a
természetes szelekció erõs korlátozását. A vadállomány védelmét a természet
védelmérõl szóló törvényjavaslattal összhangbanT/16.. § (2)/ kell biztosítani.
15.
A törvényjavaslat 43. §-ának (3) bekezdése a következõképpen egészül ki:
"(3) A körzeti vadgazdálkodási terv készítése során biz-tosítani kell, hogy a
körzethez tartozó jogosultak és te-lepülési önkormányzatok a tervet még annak
kiadása elõtt - a rájuk vonatkozó adatok vonatkozásában - megismerhes-sék, és
ahhoz javaslatokat tegyenek. A körzeti vadgazdál-kodási tervet az érintett
jogosultak és települési önkor-mányzatok véleményének kikérése után kell
elkészíteni."
Indokolás
Mivel az önkormányzat népességének életkörülményeit és az erdei haszonvételt
/25. § d) pont, 58. §/ befolyásolja a környék vadállománya, a lakosság
választott testületének lehetõséget kell biztosítani arra, hogy a tíz évre
szóló körzeti vadgazdálkodási tervben érdekeit képviselhesse.
16a.
A törvényjavaslat 43. §-ának (1) bekezdése a következõ új f) ponttal egészül
ki:
/A körzeti vadgazdálkodási terv az adott térségre vonatko-zóan tartalmazza:/
"f) a környezeti hatásvizsgálatot.
16b.
A törvényjavaslat 45. §-ának (1) bekezdése a következõ új f) ponttal egészül
ki, a további pontok jelölése értelemszerûen változik:
/A vadgazdálkodási üzemterv tartalmazza:/
"f) a környezeti hatásvizsgálatot.
Indokolás
A vadállomány nagysága, valamint a mesterséges körülmények között szaporított
és a természetbe kijuttatott vadak alapvetõen meghatározzák a terület, az
élõhely élõvilágának állapotát, minõségét: a biológiai sokféleséget, a vadak
genetikai jellemzõit. A megalapoztott döntéshez - a terv elfogadásához - e
tényezõk várható alakulását környezeti hatásvizsgálatban kell felmérni,
bemutatni.
17a.
A törvényjavaslat 48. §-ának (1) bekezdése a következõképpen egészül ki:
"(1) A vadgazdálkodás, a vad és élõhelye védelmének or-szágos szintû
szabályozása érdekében a miniszter állami feladatként egységes, a nemzetközi
követelményeknek is megfelelõ Adattárat tart fenn és mûködtet."
17b.
A törvényjavaslat 48. §-a a következõ új (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Az Adattár az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer önálló
része."
Indokolás
A környezet igénybevételének, terhelésének és a környezet állapota
változásának alapvetõ alanyai a vadon élõ állatok, és köztük a vadászható
állatok, amelynek mennyiségi és minõségi változása alapvetõ információt jelent
a környezetvédelem számára. Ezért összhangban az erdõrõl és az erdõ
védelmérõl, valamint a természet védelmérõl szóló törvényjavaslatokkal
elengedhetetlen az adatok széleskörû kompatibilitása.
18.
A törvényjavaslat 48. §-ának (2) bekezdése a következõ új h) ponttal egészül
ki:
/Az Adattár tartalmazza:/
"h) a vad ismert genetikai jellemzõit."
Indokolás
A vadon élõ állatok állományaiban a genetikai változatosság megõrzése a
biológiai sokféleség fenntartásának egyik legidõszerûbb kérdése. A vadállomány
genetikai védelme csak a genetikai jellemzõk ismeretén és a változások
nyomonkövetésén alapulhat.
19.
A törvényjavaslat 49. §-a a következõ új (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A miniszter az adatgyûjtés alapján évenként tájékoz-tatót tesz közzé az
ország vadállományának helyzetérõl."
Indokolás
Az 1995. évi LIII. törvénnyel összhangban a környezeti adatok nyilvánosságának
biztosítása érdekében ismertetni kell az ország lakosságával - mint az egyik
jellemzõ környezeti adatot - a vadállomány mennyiségének és minõségének
jellemzõit, változását.
20a.
A törvényjavaslat 67. §-ának (3) bekezdése a következõképpen módosul:
"(3) Vadat csak az e célra szolgáló hálóval, élvefogó csapdával, [valamint]
befogó karámmal, valamint altató-, bénító lövedékes fegyver használatával
lehet elfogni."
20b.
A törvényjavaslat 67. §-a a következõ új (4) bekezdéssel egészül ki, a további
bekezdések jelölése értelemszerûen változik:
"(4) Altató-, bénító lövedékes fegyvert csak a vadászati hatóság elõzetes
engedélyével, erre képesített vadász használhat."
Indokolás
A vad befogásának kíméletes eszköze az altatólövedék, de szakszerû
használatához megfelelõ képzettség szükséges.
21.
A törvényjavaslat 69. §-a a következõ új (5) bekezdéssel egészül ki, a további
bekezdések jelölése értelemszerûen változik:
"(5) A vadászaton nem vehet részt az a személy aki nin-csen a biztonságos
vadászathoz szükséges állapotban, a va-dászati képességére hátrányosan ható
szer befolyása alatt áll, szervezetében szeszesital fogyasztásából származó
al-kohol van."
Indokolás
A § (6) bekezdésének rendelkezése nem elegendõ, mert csak a jogosult
kötelességét határozza meg a vadászat alatt észlelt esetre. A biztonságos
vadászat érdekében a gépjármûvezetéshez hasonlóan, de annál szigorúbban meg
kell határozni a vadászaton résztvevõ összes személy alapvetõ kötelmét.
22.
A törvényjavaslat 71. § (1) bekezdése a következõ g) ponttal egészül ki, a
további pontok jelölése értelemszerûen változik:
/E törvény alkalmazásában tiltott vadászati módnak minõ-sül:/
"g) a falkavadászat;"
Indokolás
A falkavadászat különösen kegyetlen módszer. Nem szükségszerû vadgazdálkodási
mód, és a készülõ állatvédelmi törvény elõírásaival összeegyeztethetetlen.
23.
A törvényjavaslat 71. § (1) bekezdésének i) pontja a következõképpen módosul:
/E törvény alkalmazásában tiltott vadászati módnak minõ-sül:/
"i) a vaddisznó és a róka vadászatának kivételével [nap-nyugta után egy
órától] a csillagászati napnyugtát egy órával követõ és a [napkeltét megelõzõ
egy óráig terjedõ idõtartamon belül] csillagászati napkeltét egy órával meg-
elõzõ idõpontok közötti vadászat (a továbbiakban: éjszakai vadászat)."
Indokolás
A napnyugta és a napkelte jogilag csak akkor alkalmazható normaként, ha pontos
idõ megjelölést jelent, és a tiltott idõtartam meghatározása egyértelmû.
24.
A törvényjavaslat 72. §-ának (1) bekezdése a következõképpen egészül ki:
"(1) Vadászlõfegyverrel és vadászíjjal lövést leadni csak akkor szabad, ha a
vadász a vadat kétséget kizórólag fel-ismerte, és a lövéssel mások életét,
testi épségét, illet-ve a vagyonbiztonságot nem veszélyezteti. A lövés elõtt
mérlegelni kell a lövedék várható útját és a becsapódás helyét."
Indokolás
A 67. § megkülönbözteti a két vadászati eszközt, ezért a rendkívül veszélyes
vadászijra is érvényesíteni kell a lövés leadásának alapkövetelményét.
25.
A törvényjavaslat 78. § (1) bekezdésének d) pontja a következõképpen egészül
ki:
/A jogosult a károk megelõzése érdekében köteles:/
"d) a vadászati jog gyakorlását, hasznosítását úgy kell megszervezni, hogy
az a föld használatával összefüggõ gaz-dasági tevékenységgel összhangban
legyen;"
Indokolás
Mivel egyáltalán nem szükségszerû, hogy a vadászati jog hasznosítója
vadgazdál-kodási, vadászati tevékenységet végez, ezért a vadászati jog
gyakorlását is nevesíteni kell.
26.
A törvényjavaslat 80. §-ának (1) bekezdése a következõképpen egészül ki:
"(1) Ha egyes vadfajok állománya a mezõgazdasági és erdõ-gazdasági termékeket,
mezõgazdasági és erdõgazdasági ül-tetvényeket, az erdõ ökológiai, gazdasági
értékét, a mes-terséges vizek halállományát, a vadászterület biológiai
életközösségét, valamint a védett természeti területet ve-szélyezteti, az
adott vadfaj állományát csökkenteni kell."
Indokolás
A Központi Statisztikai Hivatal termékosztályozási rendszerében az
erdõgazdálkodási termékek nem tartoznak a mezõgazdasági (növény- és állati)
termékek közé, ezért ezeket itt is külön kell nevesíteni. Az ültetvényeket és
az erdõt a jövendõ termékek érdekében kell védeni.
27.
A törvényjavaslat 80. §-ának (1) bekezdése a következõképpen módosul:
"(1) Ha egyes vadfajok állománya a mezõgazdasági terméke-ket, a mesterséges
vizek halállományát, [a vadászterület biológiai életközösségét] élõhelyük
életközösségét, bioló-giai sokféleségét, valamint a védett természeti
területet veszélyezteti, az adott vadfaj állományát csökkenteni kell."
Indokolás
A meghatározás nem illeszkedik a természet védelmérõl szóló
törvénytervezethez.
28.
A törvényjavaslat 81. §-ának (2) bekezdése a következõképpen egészül ki:
"(2) Vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kár megállapítását a
miniszter által - a természetvédelemért felelõs miniszterrel egyetértésben -
jogszabályban megha-tározott képesítéssel rendelkezõ kárszakértõ (a további-
akban: szakértõ) végezheti."
Indokolás
A vad védett természeti értékekben is okozhat károkat, ezért a kárszakértõnek
természetvédelmi képzettséggel is rendelkeznie kell.
29.
A törvényjavaslat 86. § (1) bekezdésének c) pontja a következõképpen egészül
ki:
/A vadászati igazgatással összefüggõ egyes irányítási, szervezési, valamint
hatósági feladatokat:/
"c) területi szervként az erdészeti- és vadászati felügye-
lõségek"
/látják el./
Indokolás
A rendelkezés új szervezetet kíván létrehozni, amely ellentétben áll a
Kormánynak az államigazgatás korszerûsítésérõl szóló irányelveivel. A meglévõ
erdészeti felügyelõségek hatásköreinek, valamint kis mértékû létszám és eszköz
bõvítéssel jelentõs költségvetési tehernövekedés nélkül biztosítható a
vadgazdálkodás és a vadászat hatósági felügyelete.
30.
A törvényjavaslat 86. §-a a következõ új (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A vadászati hatósági feladatokat ellátó személy mû-ködési területén nem
vadászhat."
Indokolás
Összeférhetetlen az, hogy az ellenõrzési jogok birtokosa olyan tevékenységet
végezzen, amelyet saját magának kell ellenõriznie, és esetleg alárendeltségi
viszonyba kerüljön a jogosulttal. A 87. § (4) bekezdésébe foglaltak
szûkkörûek, nem elegendõek.
Budapest, 1996. április 22.
Mayer Antal Mészáros Béla
MSZP SZDSZ
Vargáné Kerékgyártó Ildikó Juhász Pál
MSZP SZDSZ