ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Módosító javaslat!
G á l Z o l t á n úrnak
az Országgyûlés elnökének
H e l y b e n.
Tisztelt Elnök Úr!
A vad védelmérõl, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló, T/1662..
számon benyújtott törvényjavaslathoz
m ó d o s í t ó j a v a s l a t o k a t
terjesztünk elõ.
1.
A törvényjavaslat 14. §-ának (3) bekezdése a következõképpen módosul:
"(3) Amennyiben több földtulajdonos [- a Magyar Állam ki-vételével -] a
kialakítandó vadászterületen külön-külön [száz] harminc hektárt el nem érõ
földtulajdonnal rendel-kezik, és e tulajdonosok a határozathozatal idõpontjáig
közös képviseletükrõl másként nem gondoskodnak, a 12. § szerinti kérdésekkel
kapcsolatos jognyilatkozatokat a tu-lajdonos törvényes képviselõjeként az
érintett föld fekvé-sének helye szerint illetékes települési önkormányzat
jegyzõje jogosult megtenni."
Indokolás
Jogállamban a tulajdonosok társaságában a szavazati jogok súlyának
vonatkozásában kizárólag a tulajdoni hányad alapján lehet a tulajdonosokat
megkülönböztetni.
A rendelkezés a földtulajdonosok döntõ többségét kizárja az e törvényben adott
jogok gyakorlásából. A vadászterületek általunk javasolt meghatározása esetén
ezzel a módosító javaslattal a vadászati jog hasznosításának módjába
közvetlenül beleszóló földtulajdonosok körét úgy lehet kezelhetõ létszámra
leszorítani, hogy az a gyakorlatban nem jár jogsérelemmel.
2.
A törvényjavaslat 14. §-ának (3) bekezdése a következõképpen módosul:
"(3) Amennyiben több földtulajdonos - a Magyar Állam kivételével - a
kialakítandó vadászterületen külön-külön száz hektárt el nem érõ
földtulajdonnal rendelkezik, és e tulajdonosok a határozathozatal idõpontjáig
közös képvise-letükrõl másként nem gondoskodnak, a 12. § szerinti kérdé-sekkel
kapcsolatos jognyilatkozatokat - az érintett föld-tulajdonosok felszólítását
követõ kilencven nap után - a tulajdonos törvényes képviselõjeként az érintett
föld fek-vésének helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzõje
jogosult megtenni."
Indokolás
A módosítás a 98. § (1) bekezdésével való összhang megteremtését szolgálja. A
jegyzõ ebben az esetben is legyen köteles az összes érintett tulajdonost
felszólítani, és azok kapjanak elegendõ idõt feladatuk megoldására.
3.
A törvényjavaslat 16. §-ának (1) bekezdése a következõ új a) ponttal egészül
ki, a további pontok jelölése értelemszerûen változik:
"A vadászati jog haszonbérlõje lehet:
a) a vadászjeggyel rendelkezõ természetes személy;"
Indokolás
Ma már a természetes személy is garantálhatja vagyonával a vad és élõhelye
védelme érdekében vállalt kötelezettségek megvalósulását, ezért kizárásuk a
haszonbérletbõl nem indokolt.
4.
A törvényjavaslat 16. § (1) bekezdésének c) pontja a következõképpen módosul:
/A vadászati jog haszonbérlõje lehet:/
"c) [kizárólagosan] többségi kizárólagosan belföldi tulaj-donban levõ
mezõgazdasági, illetõleg erdõgazdálkodás ága-zatba sorolt gazdasági társaság,
közhasznú társaság, szö-vetkezet, továbbá az erdõbirtokossági társulat[,
feltéve, ha a vadászterület több mint a felét mezõgazdasági, erdõ-gazdálkodási
vagy természetvédelemmel összefüggõ gazdasági tevékenység folytatása céljából
használja]."
Indokolás
Egy Európai Unió tagságot rövid idõn belül elérni kívánó állam nem rekesztheti
ki teljesen a gazdasági társaságok, szövetkezetek stb. külföldi
résztulajdonosait a haszonbérlet lehetõségébõl.
A vadászterület elsõdleges hasznosításának módja nincsen összefüggésben a
haszonbérlõ gazdasági tevékenységével, indokolatlanul szûkíti a lehetséges
haszonbérlõket, a bérletért folyó versenyt.
5.
A törvényjavaslat 16. §-ának (2) bekezdése elmarad:
"[(2) Egy haszonbérlõ - ha törvény eltérõen nem rendelke-zik - legfeljebb
egy vadászterület vadászati jogára köthet érvényesen haszonbérleti
szerzõdést.]"
Indokolás
A törlésre javasolt rendelkezés a haszonbérlõk, és így az eleve jó vadászati
lehetõségekkel rendelkezõk egy részét védelmezi, míg az alkalmilag vadászók
széles táborát, valamint a föld tulajdonosainak lehetõségeit korlátozza. A
zárt vadásztársaságok által bérelt területekrõl kiszorulók vadászati
lehetõségei nagy mértékben csökkennek, míg a föld tulajdonosainak alig marad
lehetõsége a vadászati jogok vásárlói közötti választásra, így a rendelkezés
jogilag sértõ és piacellenes.
6a.
A törvényjavaslat 16. §-ának (3) bekezdése elmarad:
"[(3) A vadászati jog haszonbérletére kötött szerzõdés megszûnésekor - a
felek eltérõ megállapodás hiányában - az új jogosult köteles megtéríteni a
korábbi haszonbérlõ ál-tal létesített vadgazdálkodási, vadászati rendeltetésû
lé-tesítmények, berendezések ellenértékét. A vadgazdálkodási, vadászati
rendeltetésû létesítmények, berendezések körét a miniszter rendeletben teszi
közzé.]"
6b.
A törvényjavaslat 99. §-ának (4) bekezdése elmarad:
"[(4) Amennyiben a vadászterületen korábban létesített létesítmények,
berendezések tulajdonjogának, illetve hasz-nálatának kérdésében 1997. március
1. napjáig nem jön lét-re megállapodás, a létesítmények, berendezések
létesítõje a jogalap nélküli gazdálkodás szabályai szerint megtéríté-si
igénnyel léphet fel a föld tulajdonosa, jogszerû hasz-nálója, illetõleg a
jogosult ellen.]"
Indokolás
Mivel a régi és az új bérlõ között nincsen jogviszony, a vagyontárgyak sorsa
legfeljebb kölcsönös megegyezés tárgya lehet, ami nem igényel törvényi
elõírást, és a polgári jog általános szabályai szerint kell eljárni.
7a.
A törvényjavaslat 17. § (1) bekezdésének d) pontja elmarad, a további pontok
jelölése értelemszerûen változik:
/A haszonbérleti szerzõdésnek tartalmaznia kell:/
"[d) a vadászterületen nem bérvadászként vagy vendégva-
dászként vadászók legmagasabb létszámát;]"
7b.
A törvényjavaslat 18. §-ának (4) bekezdése a következõképpen módosul:
"(4) A vadászati hatóság nem hagyja jóvá a vadászati jog haszonbérletére
kötött szerzõdést, amennyiben [nem bizto-sított:
a) hogy a vadászterületen egy vadászra legalább száz hek-
tár vadászterület-hányad jusson;
b) a vadgazdálkodási üzemtervben foglaltak - ide értve an-
nak természetvédelmi elõírásait is - végrehajtása; to-
vábbá
c) ha a haszonbérleti díj mértékét nem a 17. § (2) bekez-
désében foglaltak figyelembevételével állapították
meg.]"
az nem felel meg e törvény elõírásainak.
7c.
A törvényjavaslat 18. §-ának (5) bekezdése elmarad, a további bekezdések
jelölése értelemszerûen változik:
"[(5) A vadászati hatóság a (4) bekezdés a) pontja sze-rinti feltételtõl
eltérhet, amennyiben a vadászati jog szakszerû gyakorlása, vagy hasznosítása
egyébként bizto-sítható.]"
Indokolás
A "kültagok" korlátozásával a rendelkezés látszólag a vadászterület
túlzsúfoltságát, vadászati túlterhelését hivatott megakadályozni, de mivel a
"beltagok" (a vadásztársaság tagjainak) számát nem lehet korlátozni ez célt
téveszt, és indokolatlanul csökkenti a haszonbérlõk lehetõségeit - így pedig
sérti a szerzõdési szabadságot.
A szerzõdés jóváhagyásakor "csak" a törvényességnek lehet érvényt szerezni. Az
elõírások betartását a terv végrehajtása közben kell kikényszeríteni, amelyre
e törvény - módosító javaslatokkal kiegészítve - megfelelõ lehetõséget
teremt.
Tekintettel arra, hogy nem hatósági árról van szó, ez nem lehet feltétele a
haszonbérleti szerzõdés jóváhagyásának.
8.
A törvényjavaslat 17. §-ának (2) bekezdése a következõképpen módosul:
"(2) A haszonbérleti díj mértékét [az adott vadászterület vadállományának
összetételére a terület hasznosítási mód-jára tekintettel kell megállapítani]
a szerzõdõ felek - állami tulajdonú vadászterület esetében nyilvános pályázat
alapján, árverésen - állapítják meg."
Indokolás
A bérleti díj megállapításának módját kizárólag az állami tulajdonú
vadászterület esetében lehet jogszabályban elõírni. A vadállomány védelmére, a
megfelelõ vadgazdálkodás kikényszerítésére a törvényjavaslat - módosító
javaslatokkal kiegészítve - több helyen megfelelõ garanciákat tartalmaz. Így
például a szerzõdés megsértõit a 17. § (4) bekezdésének megfelelõ
alkalmazásával lehet a vadászati jog megfelelõ hasznosítására kényszeríteni.
9.
A törvényjavaslat 17. §-ának (3) bekezdése a következõképpen módosul:
"(3) A vadászati jog haszonbérletére kötött szerzõdést [határozott idõre, a
vadászterületre vonatkozó vadgazdál-kodási üzemterv érvényességének
idõtartamára] a Ptk. elõí-rásai szerint határozatlan vagy határozott idõre
kell meg-kötni."
Indokolás
A haszonbérlõ érdekeltsége a hosszú távú gazdálkodásban csak úgy teremthetõ
meg, ha határozatlan idõtartamú szerzõdésre is lehetõsége nyílik.
Nincsen összefüggés a tízéves bérleti idõszak és a nemes nagyvad hasonló
átlagos élettartama között, mert normális esetben a korösszetétel nem mutat 10
éves ciklikusságot.
10.
A törvényjavaslat 19. § (2) bekezdésének g) pontja a következõképpen módosul:
/A vadászterület határának megállapításánál figyelemmel kell lenni:/
"g) az [erdõgazdálkodói] erdõgazdálkodási üzemterv [elõ-írásainak]
betartásának lehetõségére;"
Indokolás
A rendelkezés megfogalmazása pontatlan és rossz stílusú.
11.
A törvényjavaslat 20. §-ának (2) bekezdése a következõképpen módosul:
"(2) A vadászterület határának megváltoztatásakor - ide értve a vadászterület
egyesítését, megosztását is - a va-dászati hatóságnak [egyidejûleg határoznia
kell a vadásza-ti jog haszonbérletérõl, valamint a vadgazdálkodási üzem-terv
jóváhagyásáról is] az e törvénynek a vadászterületek kialakításával
kapcsolatos elõírásai szerint kell eljár-nia."
Indokolás
Az elhagyásra javasolt rész hiányos és felesleges.
12a.
A törvényjavaslat 27. §-a (1) bekezdésének helyére a következõ új rendelkezés
lép:
"(1) [Amennyiben a vadászterületnek minõsülõ föld tulaj-donosa a vadászati jog
gyakorlási vagy hasznosítási köte-lezettségének a vadászati hatóság
felszólítását követõen sem tesz eleget, a vadállomány védelme, a vadkárok
megelõ-zése érdekében a vadászati hatóság határozattal az érin-tett tulajdonos
költségére:
a) a területet vadászterületté minõsítheti;
b) elrendelheti, hogy a vadászterületnek minõsülõ föld tu-
lajdonosa - társult vadászati jog esetén annak tulajdo-
nosai - a vadászati jog haszonbérbeadásáról a vadászati
hatóság által nyilvánosan meghirdetett pályázat alapján
kiválasztott haszonbérlõvel kössön szerzõdést;
c) megállapíthatja a vadászterület vadgazdálkodási üzem-
tervét;
d) megállapíthatja a vadászterület éves vadgazdálkodási
tervét;
e) gondoskodhat az idõszerû vadgazdálkodási, illetõleg
vadvédelmi munkálatok elvégzésérõl;
f) hatósági vadászatot rendelhet el
(az a)-f) pontokban foglaltak a továbbiakban együtt: vadá-szati jog
kényszerhasznosítása).]
Amennyiben a vadászterületnek minõsülõ föld tulajdo-nosa a vadászati
jog hasznosítási kötelezettségének a va-dászati hatóság felszólítását követõen
sem tesz eleget, a vadászati hatóság határozata alapján a területileg érin-
tett település jegyzõje a vadászterületnek minõsülõ föld tulajdonosának
költségére
a) a területet vadászterületté minõsítteti, és
b) a vadászati jogot nyilvános pályázat alapján, nyilvános
árverésen haszonbérbe adja.
(Az a) és b) pontokban foglaltak a továbbiakban együtt: vadászati jog
kényszerhasznosítása.)"
12b.
A törvényjavaslat 27. §-ának (4) bekezdése elmarad, a további bekezdések
jelölése értelemszerûen változik:
"[(4) A hatósági vadászat során az elejtett vad, illetve annak trófeája
értékesítésérõl a vadászati hatóság gondos-kodik, a föld tulajdonosa, illetve
a jogosult csak a fel-merült költségeket meghaladó részre tarthat igényt.]"
12c.
A törvényjavaslat 80. §-a a következõ új (5) bekezdéssel a egészül ki:
"(5) A hatósági vadászat során az elejtett vad, illetve annak trófeája
értékesítésérõl a vadászati hatóság gondos-kodik. A jogosult csak a felmerült
költségeket meghaladó részre tarthat igényt.
Indokolás
Hatóságra a saját maga által ellenõrzött gazdálkodási körbe tartozó feladatot
bízni nem lehet. A jegyzõ megbizása illeszkedik a hagyományokhoz.
A haszonbérbeadással a törvényjavaslat c), d) és e) pontjaiban leírt
kötelezettségek a haszonbérlõre szállnak /44. § (4) bek., 47. § (1) bek., 34-
36. §/, az f) pontra vonatkozóan pedig a 80. § tartalmaz rendelkezést.
13.
A törvényjavaslat 51. §-ának (2) bekezdése a következõképpen módosul, valamint
a (3) és (4) bekezdése elmarad:
"(2) A vadászati hatóság a hivatásos vadászokról nyilván-tartást vezet, [amely
tartalmazza:
a) a hivatásos vadász nevét, lakcímét, szolgálati helyét;
b) a vadászati hatóság által kiállított igazolásokat;
c) a vadászati hatóság által végzett ellenõrzések eredmé-
nyét;
d) a hivatásos vadász fegyvertartási engedélyének számát.
(3) A hivatásos vadászok nevét, szolgálati igazolványuk számát, valamint
szolgálati helyüket két évenként a mi-nisztérium hivatalos lapjában közzé kell
tenni.
(4) A vadászati hatóság a nyilvántartásból a hivatásos va-dász személyi
adatait törli:
a) a hivatásos vadász kérelmére,
b) ha a bíróság a hivatásos vadászt e foglalkozás gyakor-
lásától eltiltja; vagy
c) a vadászjegy visszavonásának feltételei esetében;
d) ha az illetékes hatóság a hivatásos vadász fegyvertar-
tási engedélyét bevonta.]
amelynek tartalmát a miniszter rendeletben határozza meg."
Indokolás
A nyilvántartásra vonatkozó részletes szabályokat miniszteri rendeletben kell
meghatározni.
14a.
A törvényjavaslat 52. §-ának (1) bekezdése a következõképpen módosul,
"(1) A jogosult köteles a hivatásos vadász alkalmazását[, azt megelõzõen
legalább tizenöt nappal - a szolgálati hely megjelölésével - a vadászati
hatóságnak nyilvántartásbavé-tel céljából] - a munkavégzés helyének
megjelölésével - a vadászati hatóságnak haladéktalanul bejelenteni."
14b.
A törvényjavaslat 53. §-a elmarad, a további §-ok jelölése értelemszerûen
változik:
"[53. § (1) A hivatásos vadász a vadászati jog szakszerû gyakorlásának,
illetõleg hasznosításának biztosítása érde-kében köteles:
a) a vadgazdálkodási üzemtervben és az éves vadgazdálkodá-
si tervben foglalt elõírások teljesítését szakmailag
felügyelni;
b) a vadállomány és élõhelyének védelmével kapcsolatos
szakfeladatokat ellátni;
c) a vadászterületen folyó vadászatot szakmailag felügyel-
ni;
d) az a)-c) pontokkal kapcsolatos magállapításait, intéz-
kedéseit a szolgálati naplóban rögzíteni.
(2) A vadászati hatóság - kérelemre vagy hivatalból - legfeljebb egy évre
bevonhatja a hivatásos vadász szol-gálati igazolványát, jelvényét, és
szolgálati naplóját, ha a hivatásos vadász az (1) bekezdés szerinti
feladatainak ellátásával kapcsolatos kötelezettségeit megszegi.]"
Indokolás
A rendelkezések nem a munkaadó-munkavállaló jogviszony alapján határozzák meg
a hivatásos vadász (vadászati szakszemélyzet tagjának) bejegyzését,
feladatait. A hivatásos vadász végrehajtója és nem felügyelõje a
vadgazdálkodási tervnek. A jogosult alkalmazottja általi ellenõrzése polgári
demokráciában elképzelhetetlen. Ha a vadászati hatóság jogsértést észlel,
akkor nem az alkalmazottal, a hivatásos vadásszal, hanem a vadgazdálkodásra,
vadászatra jogosulttal szemben kell eljárnia. A T/1686.. számú törvényjavaslat
megoldása az iránymutató.
15.
A törvényjavaslat 56. §-ának (3) bekezdése a következõképpen módosul:
"(3) A föld [használójának] használójával elõzetesen egyeztetett
vadkárelhárító vadászat kivételével tilos va-dászni július hónap elsõ napjától
a szüret befejezéséig a szõlõültetvény, valamint a gyümölcsös területén."
Indokolás
Gépelési hiba kijavítása.
16.
A törvényjavaslat 61. §-ának (2) és (3) bekezdése a következõképpen módosul:
"(2) [A] Az egy évig érvényes vadászjegyet a vadászati hatóság öt évre állítja
ki azzal, hogy [annak érvényessé-gét évente meg kell hosszabbítani] azt évente
érvényesíte-ni kell.
(3) A vadászjegy kiadásakor, [meghosszabbításakor] ille-tõleg
érvényesítésekor a miniszter által rendeletben meg-állapított összegû díjat
kell fizetni."
Indokolás
A rendelkezés szövege nem egyértelmû. Az évenkénti kötelezõ érvényesítés nem
meghosszabbítás. A vadászjegy érvényességét egy-egy évvel meghosszabbítani az
öt év elteltével kell.
17.
A törvényjavaslat 68. § (1) bekezdésének d) pontja a következõképpen módosul:
/E törvény alkalmazásában tiltott vadászati eszköznek mi-nõsül:/
"d) a vaddisznóra történõ vadászat esetén [- a sörétes va-dászlõfegyverbõl
kilõhetõ golyóval történõ vadászat kivé-telével - a sörétes vadászlõfegyver] a
sörétes töltény."
Indokolás
Stilisztikai javítás.
18.
A törvényjavaslat 68. § (1) bekezdése a következõ i) ponttal egészül ki, a
további pontok jelölése értelemszerûen változik:
/E törvény alkalmazásában tiltott vadászati eszköznek mi-nõsül:/
"i) a lõfegyverre szerelt hangtompító eszköz;"
Indokolás
A vadászat sportszerûségének növelése, veszélyességének csökkentése céljából
meg kell tiltani a hangtompító használatát.
19.
A törvényjavaslat 75. §-ának (1) bekezdése a következõképpen módosul:
"(1) A jogosult az e törvényben foglaltak alapján köteles megtéríteni a
károsultnak [a gímszarvas, a dámszarvas, az õz, a vaddisznó, valamint a muflon
által] a mezõgazdaság-ban és az erdõgazdálkodásban[, továbbá az õz, a mezei
nyúl és a fácán által a szõlõben, a gyümölcsösben, az erdõsí-tésben, valamint
a csemetekertben] a vad által okozott kár öt százalékot meghaladó részét (a
továbbiakban [együtt]: vadkár)."
Indokolás
A megfogalmazás szükségtelenül túlbonyolított és indokolatlan kivételeket
tesz.
20.
A törvényjavaslat 75. §-ának (4) bekezdése a következõképpen egészül ki:
"(4) Az (1) bekezdésben fel nem sorolt vad, valamint a nem vadászható vad
által okozott kárért e törvény keretein belül kártérítési igény nem
érvényesíthetõ."
Indokolás
A károsultat e törvény nem foszthatja meg esetleges más jogforrásból származó
jogainak gyakorlásától.
21.
A törvényjavaslat 78. §-ának (3) bekezdése a következõképpen módosul:
"(3) A vadászati jog társult hasznosítása esetén a föld használója az
akadályoztatás mértékével arányos kártalaní-tásra [tarhat igényt] is igényt
tarthat."
Indokolás
A kártérítési felelõsséget nem lehet leszûkíteni az akadályoztatás esetére.
22.
A törvényjavaslat 79. §-ának (2) bekezdése a következõképpen egészül ki:
"(2) A föld használója az (1) bekezdésben elõírt kötele-zettségek
teljesítésével összefüggésben a rendes gazdálko-dás körét meghaladó
közremûködésért ellenszolgáltatásra tarthat igényt. Amennyiben a föld
használója e törvény szerinti, a rendes gazdálkodás körébe tartozó
közremûködé-si kötelezettségének nem tesz eleget, vagy alapos ok nél-kül nem
járul hozzá ahhoz, hogy a jogosult a vadkárok el-hárításához szükséges
létesítményeket, berendezéseket fel-állítsa, az ebbõl eredõ vadkárt a föld
használójának a terhére kell figyelembe venni."
Indokolás
A kárfelelõsség alóli kivédhetetlen kibúvót jelentene, ha ezen a téren
bármilyen mértékû és jellegû "mulasztás" a kártérítésre való jogosultság
elvesztését jelentené. Ennek elkerülésére kell a szankcionált mulasztást a
rendes gazdálkodás körébe tartozó közremûködésre leszûkíteni.
23.
A törvényjavaslat 81. §-ának (2) bekezdése a következõképpen egészül ki:
"(2) Vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kár megállapítását a
miniszter által jogszabályban meghatáro-zott képesítéssel rendelkezõ
kárszakértõ (a továbbiakban: szakértõ) végezheti, kivéve az erdõben okozott
kár azon eseteit, amelyeket az erdészeti hatóság hivatalos eljárása során
megállapít, valamint ha a hosszú távon jelentkezõ kár miatt az erdészeti
hatóság hivatalból vagy az erdõgaz-dálkodó kezdeményezése alapján elmarasztaló
határozatot hoz."
Indokolás
A kármegállapítás (és kártérítés) ezen formája megszokott, jól mûködõ és
jogszerû. Az erdõt naponként figyelõ erdõfelügyelõket nem célszerû drága
alkalmi szakértõkkel felváltani.
24.
A törvényjavaslat 81. §-ának (3) bekezdése a következõképpen módosul:
"(3) Amennyiben a felek a szakértõ személyének kiválasz-tásában nem tudnak
megállapodni, vagy ha a károsult kárá-nak megtérítését nem közvetlenül a
bíróságtól kéri, a szakértõt a felek közös kérelmére a károkozás helye sze-
rint illetékes jegyzõ rendeli ki. A kár becslését [-] a miniszter által
rendeletben megállapított, [egyszerûsített vadkárbecslési szabályok szerint -]
a kárfelelõsséget nem csökkentõ vadkárbecslési szabályok szerint a
bejelentéstõl számított nyolc napon belül kell lefolytatni."
Indokolás
A vad által okozott kár felmérését egyetlen, korrekt szabályzat alapján kell
elvégezni.
25.
A törvényjavaslat 81. §-ának (5) bekezdése a következõképpen módosul:
"(5) Az a [károsult] fél, aki a jegyzõ által kirendelt szakértõ
kármegállapítását nem fogadja el, a jegyzõkönyv kézhezvételétõl számított
harminc napon belül [a vadászat-ra jogosult, illetõleg a föld használója
elleni keresettel kérheti kárának] polgári peres úton kérheti a kár megálla-
pítását. A határidõ elmulasztása jogvesztéssel jár."
Indokolás
Nemcsak a károsultnak, hanem mindkét félnek lehetõséget kell adni a szerinte
hibás szakértõi vélemény elleni fellépésre.
26.
A törvényjavaslat 89. § (1) bekezdésének d) pontja a következõképpen módosul:
"d) a [vad védelmét] vadat veszélyeztetõ, vagy annak szá-mító tevékenység
abbahagyását, illetve a tevékenységtõl való tartózkodást elrendelni;"
Indokolás
Elírás javítása.
27.
A törvényjavaslat 90. § (3) bekezdésének e) pontja elmarad, a további pontok
jelölése értelemszerûen változik:
"[e) javaslatokat tesz, illetve dolgoz ki a vadászati jog hasznosításával
összefüggõ vadásztatás és kezelés irányel-veire;]"
Indokolás
A jogosult számára a körzeti vadgazdálkodási tervben kell egyértelmûen
meghatározni a vadállomány kezelésének módját. Ezen túlmenõen a vadásztatás
módja csak a jogosultra tartozik. Az ezzel összefüggõ kérdésekrõl a
"vadászától" és a szakirodalomból tájékozódhat a tulajdonos.
28.
A törvényjavaslat 98. §-ának (3) bekezdése a következõképpen módosul:
"(3) Amennyiben az érintett tulajdonosok a vadászati ha-tóság által a
vadászterület kialakítására tett javaslat módosítását kezdeményezik, errõl a
vadászati hatóság leg-késõbb 1997. [február] január 1-ig határoz."
Indokolás
Amennyiben a földtulajdonosok a vadászterület kialakítására vonatkozó kezdemé-
nyezéseit elutasító hatósági határozatot csak 1997. február 1-ig kapják meg, a
törvény hatálybalépéséig nem lesz elegendõ idõ arra, hogy a felkészüljenek a
vadászati joguk hasznosítására, vagy gyakorlására, és nem tudják elkerülni a
kényszerhasznosítást.
29.
A törvényjavaslat 99. §-ának (3) bekezdése elmarad:
"[(3) E törvénynek az elõhaszonbérletre vonatkozó rendel-kezéseit azokra
a jogosultakra kell alkalmazni, akik 1997. február hónap utolsó napján
érvényes haszonbérleti szer-zõdéssel rendelkeznek, vagy az államot megilletõ
vadászati jogot üzemi kezelésben hasznosították.]"
Indokolás
A bekezdés felesleges, mert az elõhaszonbérleti jogról a 16. § (4) bekezdése
megfelelõen rendelkezik. Az üzemi kezelés intézménye megszünik és a "vadászati
rendszerváltás" pillanatában az elõvásárlási jog a jelenlegi haszonbérleteken
kívül rekedt vadászok esélyegyenlõségét súlyosan sértené.
Budapest, 1996. április 22.
Mayer Antal Mészáros Béla
MSZP SZDSZ
Vargáné Kerékgyártó Ildikó Juhász Pál
MSZP SZDSZ