ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ

T/1662/166..

Módosító javaslat!

dr. Gál Zoltán

az Országgyûlés elnökének

HELYBEN

Tisztelt Elnök Úr!

A Házszabály 94. § (1) bekezdése és 102. § (1) bekezdése alapján a vad

védelmérõl, a vadgazdálkodásról szóló T/1662.. számú törvény javaslathoz a

következõ

m ó d o s í t ó j a v a s l a t o t

terjesztem elõ:

1. A 66.§ (2) bekezdés utolsó mondata az alábbiakkal egészül ki:

" ...Az íjjal vadászók gyakorlati vadász-íjász, a ragadozó madárral vadászók

gyakorlati sólymász vizsgát tesznek."

2. A 67.§ (1) - (2)-(3)bekezdése az alábbiak szerint módosul:

"(1.) Vadat a.) lõfegyveres vadászat esetén csak vadászati célra engedélyezett

- legalább negyvenöt centiméter csõhosszúságú - vadászlõfegyverrel lehet

elejteni.

[(2)]b.) vadász - ijászat esetén gimszarvast, dámszarvast, muflont, vaddisznót

és õzet kizárólag 22,7 kilopond húzóerõt meghaladó engedélyezett vadászíjjal

és arra alkalmas vadászvesszõvel szabad elejteni.

[(3)] c.) élve befogni csak az e célra szolgáló hálóval, élve fogó csapdával,

valamint befogó karámmal [lehet] szabad elfogni.

d.) vadat agarászat esetén kizárólag származási lappal és képességvizsgával

rendelkezõ magyar agárral szabad elfogni."

3. A 67.§ (4) bekezdésének sorszáma 67§ (2) bekezdésre változik

4. A 10§ (1) b.) pontja az alábbiakkal egészül ki:

" általa meghívott vadász számára biztosítja a vadászat lehetõségét ( a

továbbiakban : vendégvadászat ) Vendégvadászatnak minõsül az a vadászat, ahol

a vadászatra jogosult minden közvetett, vagy közvetlen anyagi ellentételezés

nélkül biztosítja a vadászat lehetõségét nem több, mint vadászati évenként egy

vendég esetében összesen harminc vadásznap idõtartamra. A vendégvadászat során

a meghívás nem szólhat úgy, hogy egy adott területen, vagy területrészen -

beleértve a vadászati biztonsági körzeteket is - kizárólagos vadászati

lehetõséget ad több, mint hat vadásznapra. "

5. A 10 § (1)c.) pontja az alábbiakkal egészül ki:

" Külön megállapodás alapján biztosítja más vadász számára meghatározott fajú

és darabszámú vad vadászatát ( a továbbiakban: bérvadászat ). Bérvadászat az

olyan szerzõdés alapján történõ vadászat, amely szerzõdés nem biztosíthatja

egy adott területen megtalálható bármely vadfaj kizárólagos vadászatát az

adott vadászati évben. Kizárólagos vadászat egy adott területhez, vagy

területrészhez kötõdõ teljes éves vadgazdálkodási terv szerint elejthetõ

vadfaj, vagy azon belül korcsoport vagy ivar lelövésének biztosítása. "

6. A 17§ (4)b.) pontja az alábbiak szerint egészül ki:

"a vadászati jogot alhaszon bérletbe adja. Alhaszonbérletnek minõsül minden

olyan szerzõdés, amelynek alapján adott területen vagy területrészen minden -

, vagy valamely vadfaj, vagy ezen belül korcsoport vagy ivar kizárólagos

vadászatának ( lelövésének ) jogához jut a haszonbérlõvel, vagy a vadászat

jogát hasznosító állami szervvel, vagy többségi állami tulajdonban lévõ

gazdasági társasággel szerzõdõ. Az alhaszonbérlet megvalósul akkor is, ha azt

egymásra tekintettel hallgatólagos megállapodással több személy együttesen

szerzett joga valósítja meg."

7. A 64.§ (1) d.) pontja az alábbiak szerint módosul:

" d.) a vadászlõfegyver - tartási engedélyt, vagy ragadozó madárral való

vadászatra jogosító engedélyt, vagy a ragadozó madár tartási engedélyt, vagy

vadászíj-tartási engedélyt, vagy az agrár képességviszga engedélyt "

8. A 66.§ (1) bekezdés utolsó mondata az alábbiakkal egészül ki:

" A bizottság munkájában való részvételre legalább két fõ esetén csak

felsõfokú vadgazdálkodási képesítéssel rendelkezõ személy kérhetõ fel."

9. A 66. § (2) bekezdés az alábbi mondattal egészül ki:

"...vadászvizsgát tesznek. Az agárral vadászók agarász vizsgát tesznek."

Indokolás:

A törvényjavaslat nem tárgyalja az agarászatot, ezt az õsi és természetes

vadászati módot. (Amely csupán az utolsó 50 évben nem volt engedélyezett.) A

törvényjavaslat indokolásában hivatkozott nemzeti érdekek és értékek közé

tartozik e hagyományos vadászat akár kis mértékben is történõ megõrzése. Az

ismét engedélyezendõ agarászat kizárólag törzskönyvezett (származási lappal

bíró ) és képességvizsgával rendelkezõ magyar agár fajtával történne. Ezzel

kis létszámú, így könnyen szabályozható és ellenõrizhetõ az agarászat.

Szabályai valamennyi vadászati mód közül a legszigorúbbak, a múlt században

alakult ki és sok évtizeden keresztül csiszolódot. Fenti kiegészítéssel

magyarországon az agarászat korlátozott mértékben szabályozott és ellenõrzött

keretek között ismét folytatható.

Budapest, 1996. április 29.

dr. Soós Gyõzõ

országgyûlési képviselõ (MSZP)

Eleje Honlap