ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Kapcsolódó
módosító javaslat!
G á l Z o l t á n úrnak
az Országgyûlés elnökének
H e l y b e n.
Tisztelt Elnök Úr!
A vad védelmérõl, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló, T/1662..
számú törvényjavaslathoz T/1662/129/1. számon benyújtott módosító javaslathoz
k a p c s o l ó d ó m ó d o s í t ó j a v a s l a t o t
terjesztek elõ.
1a.
A törvényjavaslat 8. §-a és a § címe a következõképpen módosul, a további
bekezdések jelölése értelemszerûen változik:
"A vadgazdálkodási terület és a vadászterület
8. §
(1) [Vadászterületnek] Vadgazdálkodási területnek minõsül
- a hasznosítási formájától függetlenül - az [a földterü-let, valamint
vízfelület, amely a háromezer hektárt eléri, és szemközti határvonalainak
távolsága legalább háromezer méter, továbbá] adott földterületre, valamint
vízfelületre jellemzõ vad területi eloszlására, minõségi jellemzõjére és az
élõhelyi jellemzõkre vonatkozó adatok, továbbá a vadbiológiai kutatások
alapján kijelölt azon terület, ahol a vad
a) a szükséges táplálékot megtalálja,
b) természetes szaporodási feltételei, valamint
c) természetes mozgásigénye, búvóhelye, nyugalma adott.
(2) Nem minõsül [vadászterületnek] vadgazdálkodási terü-letnek, és a
[vadászterület] vadgazdálkodási terület ki-terjedésének megállapításánál
figyelmen kívül kell hagyni az azon található:
a) település közigazgatási belterületét, valamint
b) lakóingatlanul szolgáló bekerített külterületi in-
gatlan,
c) gazdasági célú tanya, valamint major,
d) temetõ,
e) nem mezõ-, erdõ-, vagy vadgazdálkodási célból beke-
rített hely,
f) repülõtér,
g) közút, továbbá
h) vasút
területét.
A változat
(3) Vadászterület a vadgazdálkodási terület, vagy az (1) és (2) bekezdés
értelemszerû alkalmazásával a vadászat szempontjából mértékadó állandó
vadállomány népessége alapján a vadgazdálkodási területen belül kijelölt,
a) õz vadászata esetén legalább 500,
b) dámszarvas vadászata esetében legalább 1000,
c) gímszarvas vadászata esetében legalább 2000,
d) egyéb vad vadászata esetében legalább 300
hektárt elérõ olyan terület, amelyen a vad jogszerû, biz-tonságos és kultúrált
elejtésére lehetõség van.
(4) A (3) bekezdésben meghatározottak alapján vegyesen be-népesült területen
a nagyobb életterû vadhoz igazodik a vadászterület nagysága.
(5) A vadászterület szélességének és hosszának aránya nem lehet nagyobb 1:3-
nál."
B változat
(3) Vadászterület a vadgazdálkodási terület, vagy az (1) és (2) bekezdés
értelemszerû alkalmazásával a vadászat szempontjából mértékadó állandó
vadállomány népessége alapján a vadgazdálkodási területen belül kijelölt,
a) õz és vaddisznó vadászata esetén legalább 1000,
b) dámszarvas vadászata esetében legalább 2000,
c) gímszarvas vadászata esetében legalább 4000,
e) egyéb vad vadászata esetében legalább 500
hektárt elérõ olyan terület, amelyen a vad jogszerû, biz-tonságos és kultúrált
elejtésére lehetõség van.
(4) A (3) bekezdésben meghatározottak alapján vegyesen be-népesült területen
a nagyobb életterû vadhoz igazodik a vadászterület nagysága.
(5) A vadászterület szélességének és hosszának aránya nem lehet nagyobb 1:3-
nál."
1b.
A törvényjavaslat 19. § (2) bekezdésének j) és k) pontja a következõképpen
módosul:
/A vadászterület határának megállapításánál figyelemmel kell lenni:/
/továbbá arra, hogy/
"j) a [háromezer hektár vagy azt meghaladó természetvéde-lem alatt álló]
védett természeti területek - a védelmük-höz szükséges övezettel együtt -
lehetõleg önálló vadász-területet képezzenek;
k) a [háromezer hektárnál] vadgazdálkodási területnél ki-sebb területû
természetvédelem alatt álló területek lehe-tõleg egy vadászterületre essenek."
Indokolás
A törvényjavaslat a vadászatot úgy kezeli mint az állománykezelés kizárólagos
formáját, és nem mint a vadgazdálkodás egyik, bár kétségtelenül alapvetõ
elemét. Ezzel a két tevékenység és annak szabályozása egybemosódik és ez a
konfliktusok forrása. Napjaink gyakorlata is azt igazolja, hogy a kettõ nem
szükségszerûen azonos: egy vadgazdálkodási területen több vadászati terület is
kijelölhetõ. Száz ha nagyságrendû területen nem lehet vadgazdálkodást
folytatni, de egyes vadra vadászni lehet. A javaslat - a vad védelme érdekében
- a vadállomány tartamosságát kívánja garantálni, a vadászati érdekek
figyelembevételével.
Minél elnyújtottabb a vadászterület annál nagyobb hatása van a szomszéd
vadászati tevékenységének, ezért a vadászterület alakját szabályoni szükséges.
2.
A törvényjavaslat 19. §-ának (3) és (4) bekezdése elmarad:
"[(3) A vadászati hatóság a vadászterület legkisebb mér-téktõl - a (4)
bekezdésben foglalt eset kivételével - öt-szász hektárral eltérhet, amennyiben
a kialakítandó va-dászterületen a vadászati jog szakszerû gyakorlása, ille-
tõleg hasznosítása egyébként biztosított.
(4) Különleges rendeltetésû vadászterület esetén az azt elrendelõ határozat a
vadászterület legkisebb területmér-téktõl korlátozás nélkül eltérhet,
amennyiben a kialakí-tandó vadászterületen a vadászati jog szakszerû gyakorlá-
sa, illetõleg hasznosítása egyébként biztosított.]"
Indokolás
A 2. pont elfogadása esetén nincsen szükség kivételeket tenni.
3.
A törvényjavaslat 50. §-ának (1) bekezdése a következõképpen módosul:
"(1) A jogosult a vadgazdálkodási üzemtervben és az éves vadgazdálkodási
tervben foglaltak szakszerûségének bizto-sítása, továbbá a vad és élõhelyének
védelme érdekében kö-teles a szakirányítási faladatok ellátására
[vadászterüle-tenként] vadgazdálkodási területenként egy, illetve min-den
megkezdett háromezer hektár után legalább egy, a külön jogszabályban
meghatározott képesítéssel és vadászlõfegy-ver tartási engedéllyel rendelkezõ,
a vadászati hatóság által nyilvántartásba vett hivatásos vadász alkalmazásáról
gondoskodni."
Indokolás
A 2. pontba foglaltaknak megfelelõen a vadgazdálkodási egységhez kell kötni a
hivatásos vadász alkalmazását.
Budapest, 1996. május 20.
Kiss Róbert
SZDSZ