ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ

T/1686/87..

Módosító javaslat!

Dr. Gál Zoltán úrnak,

a Magyar Országgyûlés elnökének

Helyben

Tisztelt Elnök Úr!

Az erdõrõl és az erdõ védelmérõl szóló T/1686.. számú törvényjavaslathoz az

alábbi

m ó d o s í t ó j a v a s l a t o t

terjesztem elõ:

1./ A törvény címe a következõk szerint módosul:

"...törvény [az erdõrõl és] az erdõ védelmérõl és használatáról, valamint a

fásításról"

Indokolás

Az erdõ természeti törvényeit nem mi alkotjuk, csupán felfedezhetjük a

megfigyelt jelenségek törvényszerûségeit. Helyes, ha a törvény címében a

védelem szó szerepel elsõ helyen, de az erdõ használatára is utalni kell,

annál is inkább, mert a törvényi szabályozás zöme arra vonatkozik. A fásítást

a javaslat külön fejezetben tárgyalja, megítélésem szerint jelentõségénél

fogva a törvény címében erre is indokolt utalni.

2./ A 6. § (1) bekezdése c/ pontja a következõk szerint módosul:

"c/ fás legelõnek kell tekinteni az olyan legelõterületet, amely a miniszter

által rendeletben meghatározott fajú fák idõs korára várható korona vetülete

által egyenletes elosztásban legalább harminc, legfeljebb hetven százalékban

fedett"

Indokolás

Hetven százalék fölött már nem beszélhetünk fás legelõrõl, hiszen az már

erdõnek minõsül.

3./ A 8. § (1) bekezdés c/ pontja a következõk szerint módosul:

"c/ az e törvény hatálybalépése után, [egy termelési ciklusra, de legfeljebb

harminc évre] állami támogatás igénybevétele nélkül létesített, [az ország

természetföldrajzi környezetében nem õshonos fafajokkal borított] ezerötszáz

négyzetméter vagy ennél nagyobb kiterjedésû [faültetvény területét (a

továbbiakban: faültetvény)] erdõ területét (továbbiakban: szabadrendelkezésû

erdõ)"

Indokolás

A "faültetvény" kifejezés a szakirodalomban elfogadott fogalom, bár

egyértelmûen nem definiálható, ezért célszerûbb "szabadrendelkezésû erdõrõl"

beszélni. A faültetvény mint szabadrendelkezésû erdõ, azért kerül a törvénybe,

hogy ezzel is ösztönözzük az állami támogatás nélküli erdõtelepítést, de

semmiesetre sem azért, hogy "nem õshonos fafajok" telepítésére ösztönözzünk.

4./ A 8. § (2) bekezdése a következõk szerint egészül ki:

"(2) [Faültetvény] Szabadrendelkezésû erdõ esetében e törvény rendelkezései

közül csak az erdõtervezésre, az erdõtelepítésre, az erdõ nyilvántartására,

valamint a károsító hatások elleni védekezés szabályaira vonatkozó

rendelkezéseket kell alkalmazni."

Indokolás

Ez a módosítás szervesen összefügg a 8. § (1) c/ pontjára tett javaslatommal.

5./ A 1O. § (1) bekezdés a következõk szerint egészül ki:

"(1) E törvény alkalmazásában erdészeti létesítménynek minõsül [az] a legalább

részben erdõterületen található, vagy ahhoz csatlakozó

a/ állandó....

b/ erdei...

c/ az erdõgazdálkodási...

...létesítmény"

Indokolás

Az erdészeti létesítmények - legalábbis részben - gyakran terjednek tzúl az

erdõ területén. Ezért indokolt, hogy a törvény ezekre az esetekre is adjon

szabályozást.

6./ A 13. § (3) a következõk szerint egészül ki:

"(3) Az erdõ tulajdonosa vagy jogszerû használója a nyilvántartásba vétel

nélkül is köteles az e [törvénynek] törvény - [az] erdõ védelmére [, valamint]

és fenntartására vonatkozó - elõírásainak eleget tenni.

Indokolás

A javaslat nem érdemi, hanem stilisztikai tartalmú.

7./ A 17. § (1) bekezdése a következõk szerint módosul:

"(1) A természet- és környezetvédelmi, valamint egyéb védelmi szempontok

megvalósítása érdekében védelmi rendeltetésû az a védett-, illetve védõ erdõ,

[amely] amelyben különleges [kezelést igényel, és ezért abban] kezelésre, vagy

az erdõgazdálkodási tevékenység korlátozására lehet szükség."

Indokolás

A védelmi szempontok érvényesülése az erdõgazdálkodás során kétféle módon

valósulhat meg, ezért rendkívül lényeges annak kiemelése, hogy az

erdõgazdálkodási tevékenység korlátozása nem minden esetben jár együtt a

különleges kezeléssel.

8./ A 17. § (2) bekezdés c/ pontja a következõk szerint módosul:

"c/ a [honvédelmi miniszter által kijelölt] honvédelmi érdekeket szolgáló

erdõ;"

Indokolás

Nem ez a törvényhely szabályozza a kijelölésre jogosultak körét, így itt

szükségtelen és indokolatlan a honvédelmi minisztert, mint kijelölésre

jogosultat nevesíteni.

9./ A 17. § (4) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

"(4) Az erdõ elsõdleges rendeltetését az erdészeti hatóság

[a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a talajvédelmi hatóság;

b) a (2) bekzdés e) pontja szerinti esetben a vadászati hatóság;

c) a (2) bekezdés f), g) pontjai szerinti esetben a vízügyi hatóság;

d) a (2) bekezdés h) pontja szerinti esetben az épöítésügyi hatóság;

e) a (2) bekezdés i) pontja, valamint a (3) bekezdés szerinti esetben a

természetvédelmi hatóság;

f) a (2) bekezdés j) pontja szerinti esetben az illetékes közlekedési hatóság

kezdmeényezésére, illetõleg szakhatósági hozzájárulása alapján, továbbá

g) a (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben a honvédelmi miniszter,

h) a (2) bekezdés d) pontja szerinti esetben a belügyminiszter kijelölése

alapján

állapítja meg.]

a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a talajvédelmi hatóság;

b) a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a mezõgazdasági hatóság;

c) a (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben a honvédelmi miniszter;

d) a (2) bekezdés d) pontja szerinti esetben a belügyminiszter;

e) a (2) bekezdés e) pontja szerinti esetben a vadászati hatóság;

f) a (2) bekezdés f), g) pontjai szerinti esetben a vízügyi igazgatóság;

g) a (2) bekezdés h) pontja szerinti esetben az építésügyi hatóság;

h) a (2) bekezdés i) pontja, valamint a (3) bekezdés szerinti esetben a

természetvédelmi hatóság,

i) a (2) bekezdés j) pontja szerinti esetben az illetékes közlekedési hatóság

kezdeményezésére, illetõleg szakhatósági hozzájárulása alapján állapítja meg".

Indokolás

Az elsõ fokú mezõgazdasági hatóságot is meg kell, hogy illesse a

kezdeményezési és hozzájárulási jog. A szakterületért felelõssé tehetõ további

fõhatóságokat e bekezdés átszámozott pontjaiban meghatározottak szerinti

sorrendiségben javaslom elfogadni. Az eljárás szempontjából szükségtelen

különbséget tenni az egyes fõhatóságok között. Az együttmûködés az e

törvényhely alapján történõ egyeztetés útján is biztosítható.

1O./ A 21. § (1) bekezdés a következõk szerint módosul:

"(1) Az erdõ elsõdleges rendeltetésének megváltoztatását - a 17. § [(2)

bekezdés c) és d) pontja kivételével] (4) bekezdés a)-tól i) pontja szerint

illetékes hatóság kezdeményezésére, illetõleg szakhatósági hozzájárulása

alapján - az erdészeti hatóság engedélyezi.

Indokolás

A módosítás a 17. § (4) bekezdés módosításával összhangban szabályozza az

engedélyezési eljárást.

11./ A 21. § (3) bekezdése elhagyandó:

["(3) A védõ erdõ elsõdleges rendeltetésének megváltoztatására a 17. § (4)

bekezdése szerinti szakhatóság döntése, illetve hozzájárulása alapján

történhet."]

Indokolás

A 21. § (1) bekezdés módosítása ezt a bekezdést feleslegessé teszi.

12./ A 21. § (4) bekezdése a (3) bekezdés helyébe lép az alábbi

módosításokkal:

"(3) Az erdõ elsõdleges rendeltetésének közérdekbõl történõ megváltoztatását

kezdeményezheti

a) a miniszter

b) a természetvédelemért felelõs miniszter

c) az oktatásért felelõs miniszter

d) az egészségügyért felelõs miniszter

e) a honvédelemért felelõs miniszter [és]

f) a belügyminiszter

g) a vízgazdálkodásért felelõs miniszter, és

h) a közlekedésért felelõs miniszter.

Indokolás

Az erdõ elsõdleges rendeltetésének közérdekbõl történõ megváltoztatását

kezdeményezhetik a törvényjavaslatban feltüntetett jogosultak körén túlmenõen

a vízgazdálkodásért, valamint a közlekedésért felelõs miniszterek is.

13./ A 21. § (5) bekezdése (4) bekezdésre változik:

"(4) Erdõ, valamint fásítás külön törvény alapján történõ védetté

nyilvánításához a miniszter egyetértése szükséges."

Indokolás

A módosítás a (3) bekezdés törlését indítványozza, ebbõl következõen az (5)

bekezdés számozása (4) bekezdésre változik.

14./ A 23. § (4) bekezdése a következõk szerint változik:

"(4) [A faültetvények] A szabadrendelkezésû erdõk és a hat hektár terület

alatti elsõdlegesen gazdasági rendeltetésû ún. szórványerdõk esetében

egyszerûsített üzemtervet kell készíteni.

Indokolás

Hangsúlyozni kell az erdõ elsõdleges rendeltetését, mint meghatározó

körülményt, hiszen másodlagosként csaknem valamennyi erdõ gazdasági célokat

szolgál.

15./ A 25. § (2) bekezdése a következõk szerint módosul:

"(2) A körzeti erdõterv készítése során biztosítani kell, hogy a körzetben

érintett erdõgazdálkodók, szakhatóságok, önkormányzatok a tervben foglaltakat

még annak kiadása elõtt a rájuk vonatkozó mértékben megismerhessék és ahhoz

javaslatot tehessenek. A körzeti erdõtervet [az erdõgazdálkodók javaslatainak]

a javaslatok figyelembevételével - ha azok az e törvényben meghatározott

célokat és elõírásokat nem sértik - kell elkészíteni."

Indokolás

A körzeti erdõterveknek elsõsorban a társadalom erdõvel, erdõsítéssel szemben

támasztott jogos igényeit és elvárásait kell érvényre juttatni. E cél

érdekében indokolt, hogy az erdõgazdálkodók, a szakhatóságok és az

önkormányzatok, és ezeken keresztül az állampolgárok részére a megfelelõ,

tartamos erdõgazdálkodás megvalósítása érdekében nagyobb arányú ráhatást

biztosítson a törvény.

16./ A 25. § egy új (3) bekezdéssel egészül ki, a következõk szerint:

"(3) A körzeti erdõterv készítésének részletes szabályait - Erdõrendezési

Szabályzatba belefoglalva - a miniszter határozza meg az elsõdleges

rendeltetés szerint illetékes miniszterekkel egyetértésben."

Indokolás

Az ország teljes erdõállományával való gazdálkodást törvényi felhatalmazás

alapján az erdõrendezési szabályzatban kell kidolgozni. A részletes

szabályozás kiemelten fontos része a körzeti erdõterv elkészítésére vonatkozó

joganyag. A szabályzatot a korábban kifejtettek miatt is a miniszternek az

érintett társminiszterekkel egyeztetni kell.

17./ A 28. § a következõk szerint módosul:

"Amennyiben [az üzemterv elkészítésekor elõre nem látott,] az erdõ állapotában

bekövetkezett, az üzemterv elkészítésekor elõre nem látott változás ezt

indokolja, az erdészeti hatóság kérelemre vagy hivatalból - az érintett

szakhatóság elõzetes hozzájárulásával - az üzemtervtõl eltérõ gazdálkodási

feladatokról és lehetõségekrõl határozatban dönt.

Indokolás

A törvényjavaslat eredeti szövegéhez képest megváltoztatott szórendet tartom

helyesnek.

18./ A 32. § (3) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

"(3) Az Adattár [az erdõterület tulajdonosa, jogszerû használója, valamint az

erdõgazdálkodó részére - a rájuk vonatkozó adatok tekintetében - nyilvános.]

körzeti erdõtervre és nyilvántartásra vonatkozó adatai bármely természetes

személy és jogi személy részére nyilvánosak. Az erdõgazdálkodó által

készített, készíttetett üzemterv és éves erdõgazdálkodási terv adatai az

érintett erdõgazdálkodó és az erdõbirtok tulajdonosa részére nyilvánosak. A

miniszter az Adattárból való adatszolgáltatást rendeletben feltételhez,

illetõleg díj fizetéséhez kötheti."

Indokolás

Jelentõs társadalmi érdek fûzõdik ahhoz, hogy a közérdek fokozottabb érvényre

jutása érdekében - természetesen tiszteletben tartva a tulajdonos

magánérdekeit - a körzeti erdõterv és a hozzá tartozó nyilvántartási adatok

nyilvánosságot kaphassanak.

19./ A 33. § a következõk szerint módosul:

"A tartamos (fenntartható) erdõgazdálkodási tevékenység feltételeinek

folyamatos biztosítása (a továbbiakban: erdõvagyon-védelem) érdekében a

miniszter gondoskodik az országos, illetõleg a körzeti hozamszabályozás és

igen nagy távlatú termelésszabályozás elkészítésérõl."

Indokolás

A hozamszabályozás csak egy része az erdõvel való gazdálkodás állami

szabályozásának. Hosszabb távon ugyancsak nagyon fontos az erdõ-felújítási

stratégia, az ún. erdõfelújítási fafaj-politika, valamint az erdõtelepítési

stratégia. Mindezek magukba foglalják a racionális földhasznosítás erdészeti

vonatkozásait, az adott térség erdõsültségének alakítását, azaz az

erdõtelepítési fafaj-politikát. Az igen nagy távú termelés-szabályozás

koncepcionális kérdés, így természetesen az idõtartam meghatározása nem

törvényi szabályozást igénylõ kérdés.

2O./ A 35. § (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

"(1) Az erdõtelepítés, valamint a fásítás szakszerûségének, valamint a talajra

és a környezetre gyakorolt kedvezõ hatásának biztosítása érdekében az

erdõgazdálkodó erdõ telepítését [- ha e törvény másként nem rendelkezik -]

csak jóváhagyott telepítési-kivitelezési terv alapján, fásítást miniszteri

rendelet elõírásától függõen telepítési-kivitelezési terv, egyszerûsített

telepítési-kivitelezési terv, vagy bejelentés alapján végezhet".

Indokolás

A módosítási javaslat pontos eligazítást ad arra vonatkozóan, hogy az

erdõgazdálkodó erdõtelepítést, valamint fásítást milyen tervek alapján

végezhet jogszabályszerûen.

21./ Az 5O. § (2) bekezdése a következõk szerint módosul:

"(2) Az (1) bekezdésben foglaltak megsértése az [erdõgazdálkodási]

erdõvédelmi szabályok megsértésének minõsül."

Indokolás

A törvényjavaslat VI. fejezete az erdõvédelem általános szabályairól szól,

következésképpen e fejezetben nem az erdõgazdálkodási, hanem az erdõvédelmi

szabályok megsértésérõl rendelkezik.

22./ A 61. § egy új (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Ha az erdõgazdálkodó az elrendelt fakitermelést a megadott határidõre nem

végzi el, az erdészeti hatóság azt az erdõgazdálkodó költségére

elvégeztetheti."

Indokolás

Ez a kiegészítés egyformán szolgálja az erdõ és valamennyi erdõtulajdonos

érdekét. Az erdészeti hatóság részére biztosítani kell a törvény erejénél

fogva ezt a jogkört, természetesen az ezzel kapcsolatos költségeket az

erdõgazdálkodónak kell viselnie.

23./ A 68. § (1) bekezdése a következõk szerint egészül ki:

(1) Gazdasági rendeltetésû erdõ mezõgazdasági mûvelésbe vonását az erdészeti

hatóság a talajvédelmi hatóság véleményének figyelembevételével engedélyezi,

ha ez a tartamos (fenntartható) erdõgazdálkodást nem veszélyezteti."

Indokolás

E törvényhely kapcsán is kiemelt hangsúlyt kell kapnia a tartamos

erdõgazdálkodásnak.

24./ A 83. § (2) bekezdés b/ pontja a következõk szerint módosul:

"b/ a vadállomány [védelmét] védelme ezt különösen [veszélyezteti] indokolja."

Indokolás

A törvényjavaslat szövege félreérthetõ, tekintettel arra, hogy az erdõterület

egyes részeinek látogatása nem a vadállomány védelmét veszélyezteti, hanem a

látogatás eltiltásának oka lehet a vadállomány védelme.

Budapest, 1996. április 9.

Dr. Medgyasszay László

(MDF)

Eleje Honlap