ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Módosító javaslat!
G á l Z o l t á n úrnak
az Országgyûlés elnökének
H e l y b e n.
Tisztelt Elnök Úr!
Az erdõrõl és az erdõ védelmérõl szóló, T/1686.. számon benyújtott
törvényjavaslathoz
m ó d o s í t ó j a v a s l a t o k a t
terjesztünk elõ.
1.
A törvényjavaslat Preambuluma a következõképpen módosul:
"[Az erdõ sokoldalú természeti és gazdasági szerepet tölt be az emberi
életfeltételek biztosításában:
- olyan nemzeti kincs, amely nem csupán termõföld a rajta található
faállománnyal, hanem talajával, vizeivel és a benne élõ, egymással szoros
kölcsönhatásban álló mikroor-ganizmusokkal, növényekkel és állatokkal
összetett életkö-zösséget alkot;
- mint a legkevésbé háborított élõhely, biztosítékot nyújt az élõvilág
fennmaradására, védi a talajt, a vize-ket, tisztítja a levegõt, pihenést
biztosít az emberek számára, meghatározza a táj arculatát;
- megújítható gazdasági erõforrásként a környezetet és a természetet nem
terhelõ nyersanyagot és energiahordozót szolgáltat.
A hazai erdõk - jelenlegi szerkezetükben - több évszázados gazdálkodás során
alakultak ki. Fenntartásuk és bõvítésük szakszerû és tartamos erdõgazdálkodás
keretében lehetsé-ges. Az erdõ és a fásítás védõhatásaira, továbbá gazdasá-
gilag értékelhetõ hozamaira azonban csak akkor számítha-tunk, ha megóvjuk a
kedvezõtlen emberi és természeti hatá-soktól is. Ehhez az ép talajtakaró, a
tiszta és megfelelõ mennyiségû víz, a szennyezéstõl mentes levegõ, valamint az
erdei életközösség létét és megújítását nem veszélyeztetõ vadállomány a
legfontosabb alapfeltételek.]
Az erdõ a szárazföld legösszetettebb természeti (ökológi-ai) rendszere,
amelynek léte a környezetére gyakorolt ha-tásaiból eredõen az egészséges
emberi élet egyik alapvetõ feltétele.
Az erdõ a termõtalaj, a légkör és a klíma védelmében, a vizek mennyiségének és
minõségének szabályozásában betöl-tött meghatározó szerepe mellett:
- meghatározza a táj jellegét, szebbé teszi a környeze-
tet,
- testi, lelki felüdülést ad,
- õrzi az élõvilág fajgazdagságát,
- megújítható természeti erõforrásként a környezeti álla-
pot folyamatos javítása mellett nyersanyagot, energia-
hordozót és élelmet termel.
Erdeink jelenlegi területe, állapota több évszázados embe-ri tevékenység során
alakult ki. Területi széttagoltságuk és a rájuk ható környezeti ártalmak miatt
az erdei életkö-zösségek nélkülözhetetlen fennmaradására, védõhatására és
termékeire (hozamaira) csak akkor számíthatunk, ha szak-szerûen kezeljük és
megóvjuk a károsító hatásoktól, a túl-zott használattól és igénybevételtõl,
biztosítjuk növény- és állatvilágának sokféleségét és megfelelõ összhangját,
az erdei életközösség dinamikus és természetes egységét.
Az erdõ fenntartása és védelme az egész társadalom érdeke, jóléti
szolgáltatásai minden embert megilletnek, ezért az erdõvel csak a közérdekkel
összhangban, szabályozott módon lehet gazdálkodni.
Mindezekre figyelemmel az Országgyûlés a következõ tör-vényt alkotja:"
Indokolás
A Preambulum átfogalmazására a környezet védelmérõl szóló 1995. évi LIII.
törvénnyel és a napirenden levõ, a természet védelmérõl szóló
törvényjavaslattal való összhang megteremtése miatt van szükség.
2.
A törvényjavaslat 1. §-ának a) pontja a következõképpen módosul:
"E törvény célja:
a) annak elõsegítése, hogy az erdõ, mint a természeti té-nyezõktõl és az
emberi beavatkozástól függõ életközösség és élõhely, a természeti környezet
nélkülözhetetlen része, és egyben mint [gazdasági] megújuló természeti
erõforrás, folyamatosan fennmaradjon és gyarapodjon,"
Indokolás
Az 1995. évi LIII. tv. 4. §-ának c) pontja meghatározza a természeti erõforrás
fogalmát, amely tartalmazza a gazdasági célt: "...a társadalmi szükségletek
kielégítésére...". Erre alapozva kell meghatározni az erdõ társadalmi
szerepét.
3.
A törvényjavaslat 2. §-ának (1) bekezdése a következõképpen módosul:
"(1) Az erdõ mennyiségi és minõségi védelme, [és] a tar-tamos (fenntartható)
erdõgazdálkodási tevékenység biztosí-tása érdekében arra kell törekedni, hogy
az erdõ megõrizze biológiai sokféleségét, természetszerûségét, termõképessé-
gét, felújuló képességét, életképességét (a továbbiakban: fenntartható
erdõgazdálkodás), továbbá megfeleljen a tár-sadalmi igényekkel összhangban
levõ védelmi és gazdasági elvárásoknak, és betöltse természet- és
környezetvédelmi, gazdasági, egészségügyi-szociális, turisztikai, valamint
oktatási és kutatási célokat szolgáló szerepét."
Indokolás
Egyértelmûvé kell tenni, hogy az erdõ védelme mennyiségi és minõségi védelmet
jelent.
4a.
A törvényjavaslat 2. §-ának (1) bekezdése a következõképpen módosul:
"(1) Az erdõ védelme és a tartamos (fenntartható) erdõ-gazdálkodási
tevékenység biztosítása érdekében arra kell törekedni, hogy az erdõ megõrizze
biológiai sokféleségét, [természetszerûségét] természetközeliségét,
termõképessé-gét, felújuló képességét, életképességét (a továbbiakban:
fenntartható erdõgazdálkodás), továbbá megfeleljen a tár-sadalmi igényekkel
összhangban levõ védelmi és gazdasági elvárásoknak, és betöltse természet- és
környezetvédelmi, gazdasági, egészségügyi-szociális, turisztikai, valamint
oktatási és kutatási célokat szolgáló szerepét."
4b.
A törvényjavaslat 17. § (3) bekezdésének elsõ mondata a következõképpen
módosul:
"(3) Védett erdõnek minõsül a különleges védelmet igény-lõ, természeti
értéknek minõsülõ erdõ, illetõleg az az erdõ, amely különlegesen alkalmas a
[természetszerû] ter-mészetközeli erdei életközösség, a biológiai sokféleség
megõrzésére, valamint az erdõfejlõdés kutatására, továbbá az erdõterületen
lévõ történelmi emlékhely területe."
4c.
A törvényjavaslat 17. § (3) bekezdésének d) pontja a következõképpen módosul:
/Ennek megfelelõen védett erdõnek minõsül:/
"d) a [természetszerû] természetközeli erdei életközösség megõrzését,
fejlõdésének kutatását szolgáló erdõrezervá-tum;"
Indokolás
A "természetszerû" kifejezést a törvényjavaslat nem értelmezi és szakmai
terminológia más felfogáaban használja (tevékenység jelzõjeként, míg itt
élõhely, életközösség jelzõjeként szerepel), ami a jogalkalmazásban
nehézségeket okozhat. A természet védelmérõl szóló törvényjavaslat 4. §-ának
d) pontjában meghatározásra kerül a "természetközeli állapot" kifejezés,
amelynek alkalmazása egyben javítja a két törvény közötti összhangot is.
5a.
A törvényjavaslat 2. §-ának (1) bekezdése a következõképpen módosul:
"(1) [Az erdõ védelme és a tartamos (fenntartható) erdõ-gazdálkodási
tevékenység biztosítása érdekében arra kell törekedni,] Az erdõt olyan módon
és ütemben kell használ-ni, igénybevenni, hogy a gazdálkodási lehetõségek a
jövõ nemzedékei számára is fennmaradjanak (a továbbiakban: tar-tamos
erdõgazdálkodás), úgy, hogy az erdõ megõrizze bioló-giai sokféleségét,
természetszerûségét, termõképességét, felújuló képességét, életképességét [(a
továbbiakban: fenntartható erdõgazdálkodás)], továbbá megfeleljen a tár-
sadalmi igényekkel összhangban levõ védelmi és gazdasági elvárásoknak, [és]
betöltse természet- és környezetvédel-mi, [gazdasági,] egészségügyi-szociális,
turisztikai, va-lamint oktatási és kutatási célokat szolgáló szerepét."
5b.
A törvényjavaslat 23. §-a (1) bekezdésének felvezetõ mondata a következõképpen
módosul:
"(1) A tartamos [(fenntartható)] erdõgazdálkodási tevé-kenység
tervszerûségét:"
5c.
A törvényjavaslat 33. §-a a következõképpen módosul:
"33. § A tartamos [(fenntartható)] erdõgazdálkodási tevé-kenység
feltételeinek folyamatos biztosítása (a továbbiak-ban: erdõvagyon-védelem)
érdekében a miniszter gondoskodik az országos, illetõleg a körzeti
hozamszabályozás elkészí-tésérõl."
5d.
A törvényjavaslat 97. §-ának g) pontja a következõképpen módosul:
/A miniszter irányítási, szervezési feladatkörében/
"g) gondoskodik a [hosszú távú] tartamos [(fenntartható)]
erdõgazdálkodási tevékenység szakmai feltételeinek biz-
tosításáról;"
Indokolás
Az egyértelmû jogalkalmazás érdekében a rendelkezésnek tartalmaznia kell
tartamosság (fenntarthatóság) értelmezését, fogalmi meghatározását és
összhangban kell állnia a természet védelmérõl szóló törvénnyelT/4.. § l) pont,
16. § (1) bekezdés/. A továbbiakban egyszerûbb megfogalmazás is elegendõ.
6.
A törvényjavaslat 2. §-ának (2) bekezdése a következõképpen egészül ki, és a
(3) bekezdése elmarad:
"(2) E törvény rendelkezéseit a természet védelmére, a termõföld védelmére, a
talajvédelemre, a növényvédelemre, valamint a vadászati jog gyakorlására,
hasznosítására vonatkozó külön jogszabályok rendelkezéseivel összhangban kell
alkalmazni.
[(3) Védett természeti területen lévõ erdõ esetén e tör-vény rendelkezései a
természet védelmérõl szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.]"
Indokolás
A természet védelmérõl szóló törvényjavaslat minden természeti érték és
terület, így a nem védett területek védelmrõl is rendelkezik, ezért helytelen
csak a védett természeti területen lévõ erdõkre korlátozni e törvény
rendelkezéseinek alkalmazását.
7.
A törvényjavaslat 5. §-a a következõképpen módosul:
"5. § E törvény alkalmazásában erdõnek kell tekinteni a földmûvelésügyi
miniszter (a továbbiakban: miniszter) ál-tal rendeletben meghatározott fajú
fás növényekbõl és a társult élõlényekbõl kialakult életközösséget (a további-
akban: erdei életközösség) annak talajával [és élõvilágá-val] együtt,
függetlenül attól, hogy a faállomány vagy az életközösség valamelyik más eleme
átmenetileg hiányzik."
Indokolás
A talaj élõvilága a fás növényekkel társult élõlényekbõl kialakult
életközösségben benne van.
8.
A törvényjavaslat 6. § (1) bekezdésének a) pontja a következõképpen módosul:
/E törvény alkalmazásában:/
"a) fasornak kell tekinteni a miniszter által rendeletben meghatározott
fajú, egysorban lévõ fák összességét, ahol a fák [egymás közti] tõtávolsága
nem nagyobb a fák idõs ko-rában várható korona átmérõjének a kétszeresénél;"
Indokolás
Szövegpontosítás.
9a.
A törvényjavaslat 6. § (1) bekezdésének b) pontja a következõképpen módosul:
/E törvény alkalmazásában:/
"b) facsoportnak kell tekinteni a miniszter által rende-letben meghatározott
fajú fák idõs korára várható korona vetülete által legalább hatvan százalékban
fedett [ezer-ötszáz] ötezer négyzetméretnél kisebb földterületet;"
9b.
A törvényjavaslat 8. §-ának (1) bekezdése a következõképpen módosul:
"(1) E törvény alkalmazásában erdõterületnek kell tekin-teni:
a) az erdõ által elfoglalt [ezerötszáz] ötezer négyzetmé-ter vagy annál
nagyobb kiterjedésû földterületet - ide értve a beerdõsült, valamint az
idõlegesen igénybevett földterületet is - a benne található nyiladékokkal és
tûz-pászmákkal együtt;
b) az olyan [ezerötszáz] ötezer négyzetméter vagy annál nagyobb kiterjedésû
földterületet, melyen az erdõ telepí-tését (magvetést, csemeteültetést,
dugványozást) elvégez-ték;
c) az e törvény hatálybalépése után, egy termelési cik-lusra, de legfeljebb
harminc évre, állami támogatás igény-bevétele nélkül, az ország
természetföldrajzi környezeté-ben nem õshonos fafajokkal borított [ezerötszáz]
ötezer négyzetméter, vagy [ennél] annál nagyobb kiterjedésû faül-tetvény
területét (a továbbiakban: faültetvény)."
9c.
A törvényjavaslat 71. §-ának (1) bekezdése a következõképpen módosul:
"(1) Amennyiben az erdõterületnek a rendeltetésszerû használatot akadályozó
igénybevételére kerül sor, és ezál-tal az erdõterületen hat méternél szélesebb
és [ezeröt-száz] ötezer négyzetméternél nagyobb összefüggõ területen
faállomány nem tartható fenn, akkor az erdõterület idõle-ges igénybevétele
esetére megállapított összeget kell a külön jogszabály szerinti számlára
befizetni."
Indokolás
A teljes értékû erdei életközösség nem alakulhat ki ötezer négyzetméter
kiterjedésnél kisebb földterületen. Ez a rendelkezés nem érinti az
ingatlannyilvántartásban meghatározott erdõterületet.
10a.
A törvényjavaslat 8. §-a (1) bekezdésének c) pontja a következõképpen módosul:
"c) az e törvény hatálybalépése után[, egy termelési cik-
lusra, de legfeljebb harminc évre, állami támogatás igény-bevétele nélkül,]
korábban más mûvelési ágban hasznosított területen, az ország
természetföldrajzi környezetében nem õshonos fafajokkal borított ezerötszáz
négyzetméter, vagy [ennél] annál nagyobb kiterjedésû faültetvény területét (a
továbbiakban: faültetvény)."
10b.
A törvényjavaslat 8. §-ának (2) bekezdése a következõképpen módosul:
"(2) [Faültetvény esetében] A faültetvényre, valamint ál-lami támogatás
igénybevétele nélkül egy termelési ciklus-ra, de legfeljebb harmincöt évre
telepített erdõterületre e törvény rendelkezései közül csak az erdõtervezésre,
az erdõ nyilvántartására, valamint a károsító hatások elleni védekezés
szabályaira vonatkozó rendelkezéseket kell al-kalmazni."
Indokolás
Az erdõterületet az ökológiai szempontok alapján kell meghatározni, a pénzügyi
támogatás igénybevétele nem lehet szempont.
11a.
A törvényjavaslat 13. §-ának (1) bekezdése a következõképpen egészül ki:
"(1) E törvény alkalmazásában erdõgazdálkodó: az erdõ tu-lajdonosa, vagy az
erdõgazdálkodási tevékenységet folytató jogszerû használó."
11b.
A törvényjavaslat 13. §-ának (3) bekezdése a következõképpen módosul:
"(3) Az [erdõ tulajdonosa vagy jogszerû használója] erdõ-gazdálkodó a
nyilvántartásbavétel nélkül is köteles [az] e törvénynek az erdõ védelmére,
valamint fenntartására vo-natkozó elõírásainak eleget tenni."
Indokolás
Szövegpontosítás.
12a.
A törvényjavaslat 13. §-ának (4) bekezdése a következõképpen módosul:
"(4) Amennyiben [az erdõterület több személy tulajdoná-ban] a természetben
összefüggõ erdõterületnek több tulaj-donosa van, az erdõ védelmével, valamint
fenntartásával kapcsolatos kötelezettségek teljesítéséért - az erdészeti
hatóságnál nyilvántartásba vett erdõgazdálkodó hiányában - a tulajdonosok
egyetemleges felelõsséggel tartoznak."
12b.
A törvényjavaslat 13. §-ának (5) bekezdése a következõképpen módosul:
"(5) [Jogszabály eltérõ rendelkezése hiányában az erdõ-gazdálkodási
tevékenységhez kapcsolódó állami támogatást az erdészeti hatóság által
nyilvántartásba vett erdõgaz-dálkodó vehet igénybe. Az erdõgazdálkodót
jogszabályban, hatósági vagy bírósági határozatban, valamint szerzõdésben
egyébként meghatározott jogok és kötelezettségek nem érin-tik az erdõterület
tulajdonosának tulajdonosi jogosítvá-nyait és kötelezettségeit.]
Amennyiben a természetben összefüggõ erdõterületnek több tulajdonosa
van, a tulajdonosok kötelesek azt erdõ-gazdálkodó személy használatába, vagy
haszonbérletébe ad-ni, vagy pedig az erdõgazdálkodási tevékenységgel arra jo-
gosult személyt (erdõgazdálkodót) megbízni."
12c.
A törvényjavaslat 13. §-a a következõ új (6) bekezdéssel egészül ki, a további
bekezdések jelölése értelemszerûen változik:
"(6) Abban az esetben, ha az erdõterület tulajdonosa(-i) és az erdõgazdálkodó
személye nem azonos, úgy az erdõgaz-dálkodót illetõ, jogszabályon, bírósági,
vagy más hatósági határozaton, valamint szerzõdésen alapuló jogok és kötele-
zettségek - a tulajdonos(-ok) és az erdõgazdálkodó külön megállapodásának
esetét kivéve - nem érintik a tulajdo-nos(-ok)nak a tulajdonjogból fakadó
egyéb jogait és köte-lezettségeit."
12d.
A törvényjavaslat 95. §-a (1) bekezdésének d) pontja a következõképpen egészül
ki:
/Az erdészeti hatóság eljárása során jogosult/
"d) a természetben összefüggõ erdõterületre, a miniszter
által rendeletben meghatározott feltételek megléte ese-
tén határozatban elõírni, hogy azon csak társult erdõ-
gazdálkodói tevékenység folytatható."
Indokolás
A magángazdálkodásra történõ átállás során sok személy tulajdonába került
természetben összefüggõ erdõterület. Az erdõgazdálkodónak a törvényjavaslat
14. §-ában meghatározott jogosítványait gyakorolni, kötelezettségeit ellátni
csak egy (jogi, vagy természetes) személy tudja. A használatba adás
erdõbirtokossági társulat megalapításával történik. Haszonbérletbe adni gt-
nak, szövetkezetnek vagy más erdõgazdálkodással jogszerûen foglalkozó jogi
személynek, jogi személyiség nélküli gazdálkodó szervezetnek, vagy természetes
személynek lehet. Egyik esetben sem zárható ki az erdõgazdálkodói
tevékenységre való megbízás eredményfelelõsséggel járó szerzõdés alapján.
A c) pontban a törvényjavaslat eredeti (5) bekezdésének második mondata, a
tulajdonos(-ok) és az erdõgazdálkodó közötti jogosítványok és kötelezettségek
egyértelmûbb elhatárolása miatt szükséges.
13.
A törvényjavaslat 13. §-ának (4) bekezdése a következõképpen módosul:
"(4) Amennyiben az erdõterület több személy tulajdonában van, az erdõ
védelmével, valamint fenntartásával kapcsola-tos kötelezettségek
teljesítéséért - [az erdészeti ható-ságnál nyilvántartásba vett]
erdõgazdálkodó hiányában - egyetemleges felelõsséggel tartoznak."
Indokolás
A nyilvántartás nélküli erdõgazdálkodó esetére a § (3) bekezdése vonatkozik.
14.
A törvényjavaslat 14. §-a (1) bekezdésének g) pontja a következõképpen egészül
ki:
/Az erdõgazdálkodó az erdõgazdálkodási tevékenysége kere-tében jogosult,
illetve köteles gondoskodni/
"g) az erdõ közcélú funkcióinak biztosítását szolgáló te-
vékenység teljesítésérõl, a miniszter által rendeletben
meghatározott feltételek szerint."
Indokolás
A teljesítési kötelezettség nem lehet feltétlen és korlátlan, részletes
feltételeit meg kell határozni.
15.
A törvényjavaslat 14. §-ának (2) bekezdése a következõképpen módosul:
"(2) Ha az erdõterület tulajdonosa, jogszerû használója, illetõleg az
erdõgazdálkodó az erdészeti hatóság felszólí-tása ellenére nem tesz eleget az
erdõgazdálkodási kötele-zettségének, és ezáltal az erdõ fennmaradását és
fejlõdé-sét veszélyezteti, az erdészeti hatóság javaslatára a mi-niszter az
érintett költségére a szükséges munkák elvégzé-se céljából más erdõgazdálkodó
szerv kijelölésérõl gondos-kodik. [A felszólítás hirdetményi úton is
kézbesíthetõ.]"
Indokolás
A hirdetmény kézbesítésének képzavarán túl nem elfogadható a személyre szóló
felszólítás hirdetmény általi közzététele.
16.
A törvényjavaslat 16. §-ának (3) bekezdése a következõképpen egészül ki:
"(3) Új erdõ telepítésekor - az erdõgazdálkodó javaslata figyelembevételével -
az erdõtelepítési terv jóváhagyása-kor - a feltételek vizsgálata alapján - az
elsõdleges ren-deltetés szerint illetékes hatóság szakhatósági hozzájáru-
lásával az erdészeti hatóság állapítja meg az erdõ elsõd-leges rendeltetését.
Ennek során az állami támogatás igénybevétele nélkül jogszerûen telepített
erdõ gazdasági rendeltetésének jóváhagyását az erdészeti hatóság nem ta-
gadhatja meg."
Indokolás
Elõfordulhat jogellenes telepítés is, amelynek megítélésében nem célszerû
szûkíteni a hatóság eljárási lehetõségeit.
17.
A törvényjavaslat 17. §-a (2) bekezdésének g) pontja a következõképpen egészül
ki:
/A védõ erdõ elsõsorban a természeti környezet, a létesít-mények védelmét vagy
egyéb védelmi célokat szolgálja. En-nek megfelelõen védõ erdõnek minõsül:/
"g) az árvízvédelmi töltés hullámverés és jég elleni védel-mét szolgáló erdõ,
a csatorna, a folyó, a tó és holtág partszakaszait védõ partvédelmi erdõ;"
Indokolás
A holtágak partszakaszainak védelmét biztosító erdõt éppen úgy védeni
szükséges mint a tavak partvédelmi erdeit.
18.
A törvényjavaslat 17. §-a (3) bekezdésének a) pontja elmarad, a további pontok
jelölése értelemszerûen változik:
/Védett erdõnek minõsül a különleges védelmet igénylõ, természeti értéknek
minõsülõ erdõ, illetõleg az az erdõ, amely különlegesen alkalmas a
természetszerû erdei életkö-zösség, a biológiai sokféleség megõrzésére,
valamint az erdõfejlõdés kutatására, továbbá az erdõterületen lévõ történelmi
emlékhely területe. Ennek megfelelõen védett erdõnek minõsül:/
"[a) a fokozottan védett természeti területen lévõ er-
dõ;]"
Indokolás
A természet védelmérõl szóló törvényjavaslat 28. §-ának (8) bekezdése szerint
a fokozottan védett természeti területet a természetvédelmi területen belül
lehet kijelölni. Ezért ha a b) pont értelmében az erdõ védettnek minõsül,
akkor ez egyúttal vonatkozik a fokozottan védett természeti területen fekvõ
erdõre is.
19.
A törvényjavaslat 17. §-a (3) bekezdésének a) pontja elmarad, a további pontok
jelölése értelemszerûen változik:
/Az erdõ elsõdleges rendeltetését az erdészeti hatóság/
"[a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a talajvé-
delmi hatóság;]"
/kezdeményezésére, illetõleg szakhatósági hozzájárulása alapján ... állapítja
meg./
Indokolás
Ha az 52. § (2) bekezdése értelmében erdõterületen a talajvédelmi hatósági
jogkört az erdészeti hatóság gyakorolja, akkor csak zavart okoz ez a
rendelkezés.
20.
A törvényjavaslat 17. §-a (4) bekezdése szerkezetileg és tartalmilag a
következõképpen módosul:
"(4) Az erdõ elsõdleges rendeltetését az erdészeti ható-ság
a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a talajvé-
delmi hatóság;
b) a (2) bekezdés e) pontja szerinti esetben a vadászati
hatóság;
c) a (2) bekezdés f), g) pontja szerinti esetben a vízügyi
hatóság;
d) a (2) bekezdés h) pontja szerinti esetben az építésügyi
hatóság
e) a (2) bekezdés i) pontja, valamint a (3) bekezdés sze-
rinti esetben a természetvédelmi hatóság;
f) a (2) bekezdés j) pontja szerinti esetben [az illeté-
kes] a közlekedési hatóság [kezdeményezésére, illetõleg
szakhatósági hozzájárulása alapján, továbbá]
kezdeményezésére, illetõleg szakhatósági hozzájárulása alapján, továbbá
g) a (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben a honvédelmi
miniszter
h) a (2) bekezdés d) pontja szerinti esetben a belügymi-
niszter kijelölése alapján
állapítja meg."
Indokolás
Mindegyik esetben értelemszerûen a területileg illetékes hatóságról van szó,
ezt egy esetben jelezni felesleges. A szerkezeti módosítás segíti az elõírás
helyes értelmezését.
21a.
A törvényjavaslat 18. §-a a következõ új c), d) és e) pontal egészül ki,
valamint az utolsó mondata elmarad:
"18. § Gazdasági rendeltetésû erdõnek minõsül az az erdõ, amelyben a
gazdálkodás elsõdleges célja az erdei termékek elõállítása és hasznosítása,
így különösen
a) a faanyag termelést szolgáló erdõ,
b) a szaporítóanyag-termelést szolgáló erdõ,
c) az intenzív vadgazdálkodásra kijelölt bekerített erdõ
(a továbbiakban: vadaskert),
d) az erdõterületen létesített karácsonyfa telep,
e) bot, vesszõ és díszítõgally termelését szolgáló erdõ.
[Gazdasági rendeltetésû erdõnek minõsül az intenzív vad-gazdálkodásra
kijelölt, bekerített erdõ (a továbbiakban vadaskert) is.]"
21b.
A törvényjavaslat 50. §-a (1) bekezdésének c) pontja a következõképpen
módosul:
/Tilos erdõterületen/
"c) az erdei élõfáról, a cserjérõl gallyat, díszítõ lombot
gyûjteni [- a minõségi törzsnevelést elõsegítõ nyesés
kivételével -], kivéve a bot, vesszõ, díszítõgally ter-
melését szolgáló erdõt, és a minõségi törzsnevelést
elõsegítõ nyesést, valamint"
21c.
A törvényjavaslat 102. §-ának (1) bekezdése a következõ új c) ponttal egészül
ki, a további pontok jelölése értelemszerûen változik:
/Az erdõgazdálkodó az erdészeti hatóság határozata alapján erdõgazdálkodási
bírságot köteles a határozat jogerõre emelkedésétõl számított harminc napon
belül a külön jog-szabályban meghatározott számlára befizetni, ha/
"c) megszegi a törvény 50. §-ának (1) bekezdése c) pontjá-
ba foglalt rendelkezést;"
21d.
A törvényjavaslat 102. §-a (2) bekezdésének b) pontja a következõképpen
egészül ki:
/Az erdõgazdálkodási bírság mértéke/
"b) az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti esetekben
hektáronként az újraerdõsítési költség húsz százalé-
ka;"
Indokolás
Az a) pontban meghatározott új gazdasági tevékenységek felvétele nélkül a
gally szedés tiltása a további pontokban nem érvényesíthetõ, és így például a
vízügyi erdõk botoló fûzesei kezelésére nem lenne mód. Ezek nélkül a gazdasági
rendeltetésû erdõk meghatározása hiányos.
A jelzett termelési célú erdõterületeken lehetõvé kell tenni a gally és a lomb
gyûjtését, hogy máshol a tiltás jogos legyen.
Elsõsorban a fiatal lusfenyveseinkel rövid távon gondolkodó gazdálkodók és az
illegális gallyszedõk megfékezése érdekében a b) pontban meghatározott
tiltásnak érvényt kell szerezni, ezért ezen a területen is fontos a bírság
kiszabását lehetõvé tenni.
22.
A törvényjavaslat 19. §-ának a) pontja a következõképpen módosul:
"19. § Egészségügyi-szociális turisztikai rendeltetésû er-dõnek minõsül:
a) a gyógyintézet területén, valamint annak környezetében
levõ [gyógyerdõ] erdõ (gyógyerdõ);"
Indokolás
Szövegpontosítás.
23.
A törvényjavaslat 21. §-ának (5) bekezdése a következõképpen módosul:
"(5) Erdõ, valamint fásítás [külön törvény alapján tör-ténõ] védetté
nyilvánításához a miniszter egyetértése szükséges."
Indokolás
A rendelkezés jogi nonszensz. Törvényt az Országgyûlés alkot, amikor is a
Kormány "csak" elõterjesztõ lehet, illetõleg állást foglalhat az önálló és nem
önálló indítvánnyal kapcsolatban.
24.
A törvényjavaslat 23. §-ának (1) bekezdése a következõ új e) ponttal egészül
ki:
/A tartamos (fenntartható) erdõgazdálkodási tevékenység tervszerûségét:/
"e) a kutatások eredményeinek gyakorlati alkalmazásával"
/kell biztosítani./
Indokolás
Az erdõgazdálkodás tervrendszere és az Adattár alkalmazása csak akkor lehet
eredményes ha a kutatási eredmények beépülnek az erdõgazdálkodási
tevékenységbe.
25.
A törvényjavaslat 23. §-a (3) és (4) bekezdésének sorrendje megváltozik:
"[(3)] (4) A körzeti erdõterv, az üzemterv, az egyszerû-sített üzemterv és
az erdõgazdálkodási terv készítésének részletes szabályait a miniszter
rendeletben állapítja meg.
[(4)] (3) A faültetvények és a hat hektár terület alatti gazdasági
rendeltetésû szórvány erdõk esetében egyszerûsí-tett üzemtervet kell
készíteni."
Indokolás
A § rendelkezéseinek logikája a javasolt sorrendet kívánja meg.
26a.
A törvényjavaslat 25. §-a a következõ új (2) bekezdéssel egészül ki, a további
bekezdések jelölése értelemszerûen változik:
"(2) A körzeti erdõterv készítése során
a) az erdõfelújítási feladatok meghatározásánál elõnyben
kell részesíteni a természetes (õshonos) és természet-
közeli erdõtársulások visszaállítását;
b) az erdõnevelési feladatok meghatározásánál törekedni
kell a természetes elegyfajok megõrzésére."
26b.
A törvényjavaslat 35. §-a a következõ új (2) bekezdéssel egészül ki, a további
pontok jelölése értelemszerûen változik:
"(2) Ahol a termõhelyi viszonyok lehetõvé teszik, a tele-pítési-kivitelezési
terv készítésénél õshonos fafajok al-kalmazásával elõnyben kell részesíteni a
természetközeli erdõtársulások visszaállítását."
26c.
A törvényjavaslat 44. §-ának (1) bekezdése a következõképpen módosul:
"(1) Ha az erdõ faállományának eredete, fajösszetétele és szerkezete nem
[felel meg a termõhelyi adottságoknak vagy az elsõdleges rendeltetésnek,
erdõfelújítással kell a megfelelõ állományszerkezet kialakításáról
gondoskodni] a termõhelyi adottságoknak megfelelõ természetközeli állapo-tú,
úgy az erdõfelújítás során a megfelelõ állapotú erdõ kialakításáról
gondoskodni kell (a továbbiakban: erdõszer-kezet átalakítás)."
Indokolás
A törvényjavaslat 24. § (3) bekezdése szerint az erdõterv elkészítése állami
feladat, amelyrõl a miniszter gondoskodik. A 26. § (2) bekezdése szerint az
erdõgazdálkodó az erdõterv alapján készített üzemterv végrehajtásával
folytatja tevékenységét.
Az 1995. évi LXXXI. törvényben Magyarország is nemzetközi kötelezettséget
vállalt a biológiai sokféleség megõrzésére. Ennek itt is érvényesülnie kell,
ezért az erdõgazdálkodás alapját jelentõ erdõterv készítéséhez
iránymutatásként úgy kell rendelkezni, hogy ez megvalósuljon.
27.
A törvényjavaslat 25. §-ának (2) bekezdése a következõképpen egészül ki:
"(2) A körzeti erdõterv készítése során biztosítani kell, hogy a körzetben
érintett erdõgazdálkodók és önkormányza-tok a tervben foglaltakat még annak
kiadása elõtt a rájuk vonatkozó mértékben megismerhessék, és ahhoz javaslatot
tehessenek. A körzeti erdõtervet az erdõgazdálkodók és ön-kormányzatok
javaslatainak figyelembevételével - ha azok az e törvényben meghatározott
célokat és elõírásokat nem sértik - kell készíteni."
Indokolás
Mivel az illetékes önkormányzat népességének életkörülményeit alapvetõen
meghatározza a környék erdeje, és az erdei haszonvételekbenT/25.. § d) pont,
58. §/ a lakosság közvetlenül érdekelt, ezért választott testületének
lehetõséget kell biztosítani arra, hogy a tíz évre szóló körzeti erdõtervben
érdekeit érvényesíthesse.
28.
A törvényjavaslat 27. § (1) bekezdésének bg) pontja a következõképpen egészül
ki:
/Az üzemterv tartalmazza:/
/az egyes erdõrészletekre vonatkozóan/
"bg) az egyes egyéb erdei haszonvételek módját és mérté-
két;"
Indokolás
A fenntartható erdõgazdálkodást az erdei haszonvétel módjánál még nagyobb
mértékben meghatározza annak mértéke, amelybe az 58. § értelmében nem csak a
fakitermelés /be) pont/ tartozik bele.
29.
A törvényjavaslat 29. §-a (1) bekezdése a következõképpen módosul:
"(1) Az erdõgazdálkodó e törvény keretein belül - a mi-niszter által kiadott
rendelet szerint - köteles erdõgaz-dálkodási tervet készíteni, amelyben maga
határozza meg, hogy az üzemtervben az [adott erdõrészletre] egyes erdõ-
részletekre megállapított feladatait és [a haszonvétele-ket] haszonvételi
lehetõségeit - a rendeletben meghatáro-zott kereteken belül - melyik évben
kívánja [elvégezni] végrehajtani, illetve gyakorolni."
Indokolás
Az erdõk védelme érdekében lehetõséget kell teremteni a tíz éven belüli
gazdálkodói döntések szabályozására.
30.
A törvényjavaslat 30. §-a elmarad, a további §-ok jelölése értelemszerûen
változik:
"[30. § (1) Ha az üzemterv erdõállomány szerkezet-átala-kítást ír elõ, az
erdõgazdálkodó köteles termõhelyfeltárá-son alapuló erdõsítési tervet
(továbbiakban: erdõsítési tervet) készíteni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti erdõsítési terv készítésére és jóváhagyására az
éves erdõgazdálkodási tervre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az
erdészeti hatóság jóváha-gyását követõen az erdõsítési terv az üzemterv részét
ké-pezi.]"
Indokolás
A törvényjavaslat "Üzemterv" része megfelelõen szabályozza az erdõgazdálkodó
kötelmeit, ez itt törvényi szabályozást nem igénylõ részletkérdés.
31a.
A törvényjavaslat 31. §-a feletti alcíme a következõképpen egészül ki:
"Az Országos Erdõállomány Adattár és az erdészeti kutatás"
31b.
A törvényjavaslat 33. §-a a következõ új (1) bekezdéssel egészül ki, az
eredeti rendelkezés a § (2) bekezdése lesz:
"(1) Az erdõgazdálkodás tartamosságának és fejlesztésének érdekében az állam
erdészeti kutatóintézetet mûködtet."
31c.
A törvényjavaslat 97. §-ának d) pontja a következõképpen módosul:
/A miniszter irányítási, szervezési feladatkörében/
"d) mûködteti, illetõleg irányítja az állami erdészeti igazgatás [egyes
szervezeteit] és az erdészeti kutatás szervezetét;"
31d.
A törvényjavaslat 98. §-ának d) pontja a következõképpen egészül ki:
/Az állami erdészeti szolgálat szervezési feladatai kere-tében/
"d) gondoskodik a miniszter megbízása alapján az erdészeti kutatóintézmény
és az erdõvédelmi mérõ- és megfigyelõ rendszer mûködésével kapcsolatos
feladatokról;"
Indokolás
Az erdei ökoszisztémákban uralkodó természeti folyamatok megismerése, a
mûködésükben bekövetkezett zavarok elemzése, valamint a változó környezeti és
társadalmi tényezõk hatásainak feltárása az erdészeti kutatás feladata. Az
ország erdõállományának védelme, negújítása és fejlesztése csak akkor
biztosítható ha az állam biztosítja a hosszú távú erdészeti kutatást.
32a.
A törvényjavaslat 31. §-ának (1) bekezdése a következõképpen egészül ki:
"(1) Az erdõgazdálkodás országos szintû szabályozása ér-dekében a miniszter az
országos erdészeti hatóság útján állami feladatként egységes, a nemzetközi
követelményeknek is megfelelõ Adattárat tart fenn és mûködtet."
32b.
A törvényjavaslat 31. §-a a következõ új (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Az Adattár az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer önálló
része."
Indokolás
A környezet igénybevételének, terhelésének és a környezet állapota
változásának egyik legfontosabb alanya az erdõ, amelynek mennyiségi és
minõségi változása alapvetõ információt jelent a környezetvédelem számára.
Ezért összhangban a vad védelmérõl, a vadgazdálkodásról, valamint a
vadászatról, továbbá a természet védelmérõl szóló törvényjavaslatokkal
elengedhetetlen az adatok széleskörû kompatibilitása.
33.
A törvényjavaslat 31. §-ának (2) bekezdése a következõ új d) ponttal egészül
ki, a további pontok jelölése értelemszerûen változik:
/Az Adattár tartalmazza:/
"d) az erdõt alkotó fafajok ismert genetikai jellemzõit."
Indokolás
A biológiai sokféleség megõrzése keretében a genetikai változatosság
fenntartása az erdõgazdálkodásnak is alapvetõ feladata. A faállomány genetikai
védelme csak a genetikai jellemzõk ismeretén és a változások nyomonkövetésén
alapulhat.
34.
A törvényjavaslat 32. §-a a következõ új (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A miniszter az adatgyûjtés alapján évenként tájékoz-tatót tesz közzé az
ország erdõállományának helyzetérõl."
Indokolás
Az 1995. évi LIII. törvénnyel összhangban a környezeti adatok nyilvánosságának
biztosítása érdekében ismertetni kell az ország lakosságával - mint az egyik
legfontosabb környezeti adatot - az erdõállomány mennyiségének és minõségének
jellemzõit, változását.
35.
A törvényjavaslat 41. §-ának (3) bekezdése a következõképpen módosul:
"(3) Ahol a termõhelynek megfelelõ õshonos fafajok magról történõ természetes
felújításának feltételei adottak, azt [elõnyben kell részesíteni] kell
alkalmazni. Mesterséges erdõfelújítás esetén csak a körzeti erdõtervben elõírt
fa-fajú, és a külön jogszabályban meghatározott minõségû sza-porítóanyagot
szabad felhasználni."
Indokolás
A magról történõ természetes felújítás a természetszerû erdõmûvelés alapja,
ezért ezt kötelezõen alkalmazni kell az õshonos fafajok esetében az arra
alkalmas termõhelyen.
36.
A törvényjavaslat 53. §-a a következõ új (2) bekezdésel egészül ki, a további
bekezdések jelölése értelemszerûen változik:
"(2) A miniszter a belügyminiszterrel egyetértésben az erdõterületeket
tûzveszélyességi osztályba sorolja."
Indokolás
A tûz elleni védekezésrõl, a mûszaki mentésrõl és a tûzoltóságról szóló
T/1544.. számú törvényjavaslat 48. § (4) bekezdésének tervezett felhatalmazása
szerint a miniszternek rendeletben kell megállapítania a tûzvédelem ágazatára
vonatkozó különös szabályait. Az erdõ esetében ennek alapja az erdõterületek
tûzveszélyességi osztályba sorolása. Ez fontos környezetbiztonsági kérdés is,
ezért törvényi elõírás szükséges.
37.
A törvényjavaslat 54. §-ának (1) bekezdése a következõképpen módosul:
"(1) Tilos tüzet gyújtani erdõterületen, valamint annak kétszáz méteres
körzetében, ha a tûz továbbterjedésének feltételei különösen kedvezõek.
Ugyancsak tilos az erdõte-rületen tüzet közvetlenül vagy közvetve okozó
tárgyak el-helyezése, tárolása és eldobása. Fokozottan védett termé-szeti
területen lévõ erdõben tûz [gyújtása tilos] gyújtá-sához a természetvédelmi
hatóság szakhatósági hozzájárulá-sa szükséges."
Indokolás
Fokozottan védett természeti területen is szükség lehet tûz gyújtására, ezért
nem általános tiltásra, hanem engedélyhez való kötésre van szükség.
38.
A törvényjavaslat 59. §-ának (4) bekezdése a következõképpen egészül ki:
"(4) Az 58. § b) és d)-i) pontjai szerinti erdei haszon-vételek gyakorlásának
feltételeit - amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik - az
erdõgazdálkodó jogosult meg-határozni."
Indokolás
Az eddigi gyakorlat alapján a szaporítóanyagra is ki kell terjeszteni a
rendelkezést.
39.
A törvényjavaslat 60. §-ának (1) bekezdése a következõképpen módosul:
"(1) [Erdõ] Az erdõ faállományának kitermelését - a fa-ültetvény kivételével -
[kitermelését] az üzemtervi elõí-rásokkal [is] összhangban is csak az
erdészeti hatóság en-gedélye alapján lehet végezni. A faültetvénybõl történõ
fakitermelést az erdészeti hatóságnak elõzetesen be kell jelenteni."
Indokolás
Szövegpontosítás és stílus javítás.
40.
A törvényjavaslat 60. §-a (2) bekezdésének a) és b) pontja a következõképpen
módosul:
/A fakitermelés módja lehet:/
"a) az ápoló vágásnak minõsülõ, az erdõsítés befejezését
követõ [tíz] öt éven belüli fakitermelés;
b) tisztító vágásnak minõsülõ, az erdõsítés befejezését
követõ hatodik évtõl a fiatal erdõ nevelése céljából
végzett fakitermelés;"
Indokolás
A gyorsan növekvõ fafajoknál az erdõsítés befejezését követõen elõhasználati
és nem ápoló jellegû a fakitermelés, a lassan növekvõ fafajoknál pedig
tisztító vágásról van szó.
41.
A törvényjavaslat 60. §-ának (2) bekezdése a következõképpen módosul:
"(2) A fakitermelés módja lehet[:]
a) [az] ápoló vágás[nak minõsülõ,]: az erdõsítés befeje-
zését követõ tíz éven belüli fakitermelés;
b) [a] tisztító vágás[nak minõsülõ,]: a fiatal erdõ neve-
lése céljából végzett fakitermelés;
c) [a] gyérítés[nek minõsülõ,]: az erdõ faállománya minõ-
ségének javítását és a fahozam növelését szolgáló faki-
termelés;
d) [a] véghasználati fakitermelés[nek minõsülõ,]: a termé-
szetes úton magról történõ felújulásra nem alkalmas,
vagy nem a termõhelynek megfelelõ faállomány letermelé-
se (a továbbiakban: tarvágás), valamint a termõhelynek
megfelelõ és magról történõ természetes felújulásra al-
kalmas faállományban végzett fakitermelés (a továbbiak-
ban: felújító vágás;
e) [a] szálalás: a folyamatos borítottságot és készlet-
gazdálkodást biztosító [szálalás] fakitermelés;
f) [az] egészségügyi fakitermelés[nek minõsülõ,]: az el-
halt, súlyosan sérült, vagy veszélyes károsítók elsza-
porodását elõidézõ beteg fák kitermelése."
Indokolás
Szövegpontosítás és stílus javítás.
42.
A törvényjavaslat 61. §-a a következõ új (1) bekezdéssel egészül ki, a további
bekezdések jelölése értelemszerûen változik:
"(1) A gyérítés és a felújító vágás során a miniszter ál-tal - a
természetvédelemért felelõs miniszterrel egyetér-tésben - rendeletben
meghatározott, az adott termõhelyre jellemzõ õshonos mellékfafajokat az erdõ
rendeltetésének figyelembevételével, az erdészeti hatóság által elõírt
mértékig meg kell hagyni."
Indokolás
A biológiai sokféleség megõrzése érdekében pár %-nyi mértékben minden
erdõrészletben biztosítani kell a gazdaságilag nem értékes un. mellékfajok
jelenlétét.
43.
A törvényjavaslat 61. §-ának (4) bekezdése a következõképpen módosul:
"(4) Az erdészeti hatóság a fa kitermelését határidõ [tû-zésével elrendelheti]
kitûzésével rendeli el, ha az az er-dõ egészségi állapotának megõrzése,
javítása vagy az erdõ felújítása érdekében szükséges."
Indokolás
Szövegpontosítás és szigorítás.
44.
A törvényjavaslat 62. §-ának (1) bekezdése a következõképpen módosul:
"(1) A tarvágáshoz az erdészeti hatóság akkor járulhat hozzá, ha:
a) síkvidéki és dombvidéki erdõterületen tíz hektárnál
[nem] nagyobb[;],
b) hegyvidéki erdõterületen öt hektárnál nagyobb [egybe-
függõ felújítatlan vágásterület nem keletkezik. Kivéte-
lesen indokolt esetben az erdészeti hatóság ettõl na-
gyobb területen történõ tarvágást is engedélyezhet;],
c) hullámtéri erdõterületen a töltés és a folyó között
[egybefüggõ felújítatlan vágásterület nem keletkezik.]
egybefüggõ felújítatlan vágásterület nem keletkezik, de hegyvidéki
erdõterületen - kivételesen indokolt esetben - öt hektárnál nagyobb területen
történõ tarvágás is engedé-lyezhetõ."
Indokolás
Szövegpontosítás és stílus javítás.
45.
A törvényjavaslat 62. §-a a következõ új (3) bekezdéssel egészül ki, a további
bekezdések jelölése értelemszerûen változik:
"(3) Az erdészeti hatóság a tarvágás engedélyezésekor természeti területen
elõírhatja a faállomány 10 %-ának mértékéig fák, facsoportok (hagyásfák)
visszahagyását."
Indokolás
A kitermelt állományra jellemzõ fák meghagyásának az a célja, hogy az
élõvilágnak menedéket nyújtsanak az új állomány kialakulásáig, és így
teljesüljön a biodiverzitás megõrzésének követelménye.
46.
A törvényjavaslat 66. §-a a következõ új (2) bekezdéssel egészül ki, a további
bekezdések jelölése értelemszerûen változik:
"(2) Erdõterület engedély nélkül vagy engedélytõl eltérõ igénybevétele esetén
az erdészeti hatóság elrendelheti az erdõ mûvelési ág visszaállítását és a
terület újraerdõsí-tését."
Indokolás
Az erdõ védelme csak ezzel a rendelkezéssel biztosítható. E nélkül a bírság
vállalásával bárki megszüntetheti az erdõterületet.
47.
A törvényjavaslat 69. §-a a következõképpen módosul:
"69. § Erdõterületet termelésbõl kivonni kivételes esetben és csak akkor
lehet, ha az erdõterületre tervezett léte-sítmény elhelyezésre vagy
tevékenység gyakorlására az adott térségben nem található más arra alkalmas
[földrész-let] földterület."
Indokolás
Szövegpontosítás.
48.
A törvényjavaslat 73. §-ának (4) bekezdése a következõképpen egészül ki:
"(4) Amennyiben az ingatlannyilvántartásban erdõként nyilvántartott
földterület nem felel meg e törvény elõírá-sainak, az erdészeti hatóság -
védett természeti területen a természetvédelmi hatóság elõzetes szakhatósági
hozzájá-rulásával - a földhivataloknál kezdeményezi a földterület más mûvelési
ágban való nyilvántartását."
Indokolás
A természeti értékek és a természeti területek általános védelme az erdõk
esetében csak így biztosítható.
49.
A törvényjavaslat 83. §-a (2) bekezdésének felvezetõ szövege a következõképpen
egészül ki:
"(2) A vadászati jog gyakorlására jogosult az erdõgazdál-kodó hozzájárulásával
átmenetileg korlátozhatja az erdõte-rület egyes részeinek a látogatását,
amennyiben az"
Indokolás
A megadott két eset egyike sem indokolja azt, hogy a korlátozás mértéktelen
legyen.
50.
A törvényjavaslat 83. §-a (2) bekezdésének b) pontja a következõképpen
módosul:
/A vadászati jog gyakorlására jogosult az erdõgazdálkodó hozzájárulásával
korlátozhatja az erdõterület egyes része-inek a látogatását, amennyiben az/
"b) a [vadállomány védelmét] vadállományt különösen veszé-lyezteti."
Indokolás
Szövegpontosítás.
51.
A törvényjavaslat 84. §-ának (1) bekezdése a következõképpen egészül ki:
"(1) Az erdõgazdálkodó az erdõterület egyes részei láto-gatásának három
hónapot meghaladó korlátozását köteles be-jelenteni az erdészeti hatóságnak. A
bejelentéshez mellé-kelni kell a korlátozással érintett földrészlet vázrajzát
és a látogatás korlátozásának indokát, illetve feltételhez kötésének módját és
idejét."
Indokolás
Az erdõterület látogatásának huzamosabb korlátozásánál az intézkedés indokát
is be kell jelenteni az erdészeti hatóságnál.
52.
A törvényjavaslat 87. §-a a következõképpen módosul:
"87. § Az erdészeti szakszemélyzet e feladatokat ellátó tagja a mûködési
helye szerint illetékes hatóság elõtt es-küt tesz. Az [eskü letételét] esküt
követõen az erdészeti hatóság [az erdészeti szakszemélyzet tagját] nyilvántar-
tásba veszi, részére szolgálati igazolványt és azzal azo-nos sorszámú
[igazolványt és] jelvényt, valamint hitelesí-tett szolgálati naplót ad át."
Indokolás
Szövegpontosítás és stílus javítás.
53.
A törvényjavaslat 90. §-a a következõképpen módosul:
"90. § Az erdõgazdálkodó az e törvényben, valamint a külön jogszabályokban
foglaltak szerint [gondoskodik] gondoskod-ni köteles az erdõ õrzésérõl."
Indokolás
Szövegpontosítás egy alapvetõ kötelesség hangsúlyozására.
54.
A törvényjavaslat 95. §-a (1) bekezdésének d) pontja a következõképpen egészül
ki:
/Az erdészeti hatóság eljárása során jogosult/
"d) a természetben összefüggõ erdõterületre - ha annak több
tulajdonosa van - határozatban elõírni, hogy azon csak
társult erdõgazdálkodói tevékenység folytatható."
Indokolás
Szövegpontosítás.
55.
A törvényjavaslat 98. §-ának d) pontja a következõképpen módosul:
/Az állami erdészeti szolgálat szervezési feladatai kere-tében/
"d) [gondoskodik a miniszter megbízása alapján] a miniszter
megbízása alapján gondoskodik az erdõvédelmi mérõ- és
megfigyelõ rendszer mûködésével kapcsolatos [feladatok-
ról] feladatok ellátásáról;"
Indokolás
Szövegpontosítás és stílus javítás.
56.
A törvényjavaslat 98. §-ának f) pontja a következõképpen módosul:
/Az állami erdészeti szolgálat szervezési feladatai kere-tében/
"f) nyilvántartja az [erdõterület mûvelési ágának, továbbá tulajdonjogi
változását] erdõgazdálkodókat;"
Indokolás
A telekkönyvi hivatallal párhuzamos nyilvántarási tevékenység végzése
szükségtelen.
57.
A törvényjavaslat 100. §-a szerkezetileg és tartalmilag a következõképpen
módosul:
"100. § [Az Országos Erdészeti Tanács tagjait az illeté-kes kormányzati,
érdekképviseleti és szakmai szervek, va-lamint a tudomány képviselõibõl a
miniszter kéri fel, és gondoskodik az Országos Erdészeti Tanács mûködési
feltéte-leirõl.]
(1) Az Országos Erdészeti Tanácsban egyenlõ arányban vesz-nek részt
a) az erdõtulajdonosok - a tulajdoni hányad arányában,
b) a szakmai érdekképviseleti szervek,
c) a gazdasági érdekképviseleti szervek,
a maguk által meghatározott módon választott képviselõi,
valamint
d) a miniszter által felkért személyek.
(2) Az Országos Erdészeti Tanács mûködési feltételeirõl a miniszter
gondoskodik.
(3) Az Országos Erdészeti Tanács tagjai sorából elnököt választ, ügyrendjét
maga határozza meg."
Indokolás
Az Országos Erdészeti Tanácsnak a törvényjavaslat 100. §-ában meghatározott
összetétele nem biztosítja a 99. § (2) bekezdésében meghatározott
erdõgazdálkodói, valamint a közérdek érvényesülését. Mûködésük kereteirõl is
rendelkezni kell.
58.
A törvényjavaslat 101. §-ának (1) bekezdése a következõképpen módosul:
"(1) Az erdõgazdálkodó az erdészeti hatóság [által kiter-melésre
engedélyezett] engedélye alapján kitermelt bruttó fatérfogat után a
véghasználatok, valamint a növedékfokozó gyérítések esetében a törvény
mellékletében foglalt mérté-kek szerint erdõfenntartási járulékot köteles a
külön jog-szabályban meghatározott számlára fizetni."
Indokolás
Stílus javítás.
59.
A törvényjavaslat 102. §-a (1) bekezdésének a) pontja a következõképpen
egészül ki:
/Az erdõgazdálkodó az erdészeti hatóság határozata alapján erdõgazdálkodói
bírságot köteles a határozat jogerõre emelkedésétõl számított harminc napon
belül a külön jog-szabályban meghatározott számlára befizetni, ha/
"a) erdejében neki felróható okból engedély nélküli faki-
termelés történik;"
Indokolás
Az ország sok erdejében a tulajdonos nem képes megvédeni az erdejét, és a
sikertelen õrzésért nem marasztalható el.
60.
A törvényjavaslat 103. §-a a következõ új (3) és (4) bekezdéssel egészül ki, a
további bekezdések jelölése értelemszerûen változik:
"(3) Az erdészeti hatóság hivatalból, vagy az erdõ tulaj-donosának,
használójának kezdeményezésére hozott határoza-ta alapján a vadászatra
jogosult erdõvédelmi bírságot kö-teles fizetni, ha vadászterületén a vad olyan
hosszú távra kiható kárt okoz, amely a külön törvényben szabályozott
kártérítési eljárás során nem érvényesíthetõ.
(4) A (3) bekezdés alkalmazásában
a) nem számszerûsíthetõ kár esetén a bírság legkisebb mér-
téke húszezer forint, legnagyobb mértéke kétszázezer
forint hektáronként;
b) számszerûsíthetõ kár esetén a bírság mértéke a kár más-
félszerese;
c) folyamatos károsítás esetén a bírság kétévenként ismé-
telten kiszabható."
Indokolás
Az új rendelkezés a jövõ generációinak érdekeit védi. Különös szerepe van
azokban a gyakori esetekben, ahol nem a tulajdonos az erdõ kezelõje,
használója, és ahol a vadászati jogot is gyakorló erdõgazdálkodó a vadászatot
olyan mértékben részesíti elõnyben, hogy ezzel kizárja a természetszerû
gazdálkodás lehetõségeit, vagy más módon veszélyezteti az erdõ jövõbeli
közjóléti szerepét, ökológiai értékét.
61.
A törvényjavaslat 105. § (1) bekezdésének elsõ mondata a következõképpen
módosul:
"(1) Az egyes erdõrészletekre [a] e törvény hatálybalépé-se elõtt
megállapított elsõdleges rendeltetést az e tör-vényben foglaltak megfelelõ
alkalmazásával [e törvényen alapuló] kell elsõdleges rendeltetésûnek [kell]
tekin-teni."
Indokolás
Szövegpontosítás.
Budapest, 1996. április 22.
Mayer Antal Mészáros Béla
MSZP SZDSZ
Vargáné Kerékgyártó Ildikó Juhász Pál
MSZP SZDSZ