ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Módosító javaslat!
dr. Gál Zoltán
az Országgyûlés elnökének
HELYBEN
Tisztelt Elnök Úr!
A Házszabály 94. § (1) bekezdése és 102. § (1) bekezdése alapján A
szövetkezetekrõl szóló 1992. évi I. tv. módosításáról szóló T/1718.. számú
törvényjavaslathoz a következõ
m ó d o s í t ó j a v a s l a t o t
terjesztjük elõ:
1. A javaslat 1. §-a az alábbiak szerint változik:
1. §
[ A szövetkezetekrõl szóló 1992. évi I. törvény (a továbbikaban: Tv.) 4. §-
ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A szövetkezetnek természetes és jogi személyek lehetnek a tagjai."]
A szövetkezetekrõl szóló 1992. évi I. törvény (a továbbikaban: Tv.) 4. §-a az
alábbi 4/A §-sal egészül ki:
4/A. §
Másodlagos szövetkezet
(1) Szövetkezetet - közös céljaik megvalósítását szolgáló együttmûködésük
elõsegítésére - szövetkezetek is alpíthatnak (másodlagos szövetkezet).
(2) A másodlagos szövetkezet alapszabálya a szövetkezet tevékenységével és
gazdálkodásásval kapcsolatos egyes kérdésekben megengedheti a vagyoni
közremûködés arányában való szavazást azzal, hogy legalább egy szavazat minden
tagot megillet és egy tag szavazati aránya nem haladhatja meg az összes
szavazat tíz százalékát. Az ilyen módon hozott határozathoz a tagok legalább
egyharmadának szavazata szükséges.
(3) A törvénynek a tisztségviselõkre vonatkozó rendelkezéseit másodlagos
szövetkezet esetében a tag képviselõjére kell alkalmazni azzal, hogy a
tisztségviselõ megbízatása megszûnik, ha a tagszövetkezet a képviseleti
megbízást visszavonja.
Indoklás:
A szövetkezetekrõl szóló hatályos törvény, az 1992. évi I. tv. a
szövetkezést csak egy szinten és döntõen természetes személyek részvételével
teszi lehetõvé. Ebbõl következõen a szövetkezetek közötti szorosabb
együttmûködés vagy gazdasági társasági formában valósulhat meg, vagy pedig -
ha ragaszkodnak a szövetkezeti elven mõködõ és ezt megjelenésében is kifejezõ
szervezet alakításához - a törvényi elõírás kedvéért természetes stzemélyek
bevonásával tudnak szövetkezetet alakítani.
Elfogadva azt, hogy az Szvt. elsõsorban a természetes személyek
szövetkezését kívánja szabályozni, a gyakorlatban felmerülõ igények
kielégítésére a törvény módosításával kell lehetõvé tenni az Szvt. szerinti
szövetkezéshez képest egy magasabb szintû együttmûködés szövetkezeti formában
történõ megvalósítását. Ennek gyakorlati jelentõsége a szövetkezeti
integrációs tevékenység (elsõsorban a közös beszerzés és értékesítés) magasabb
szintû, illetve átfogóbb megteremtésében lenne. Ezt a célt kívánta szolgálni a
benyújtott törvényjavaslat is, azonban annak a megfogalmazása azt a célt nem
fejezi ki kellõen és máris értelmezési vitákat váltott ki a szövetkezeti
érdekképviseletek körében. Ez teszi szükségessé a pontosabb és részletesebb
szabályozást, amelyet ebben a megfogalmazásban már valamennyi szövetkezeti
szövetség támogat. A módosítás ebben a formában nem érinti a törvény hatályos
szabályait, hanem a vázolt célt szolgáló szövetkezetet - annak ellenére, hogy
mûködésére a törvény szabályainak többsége értelemszerûen alkalmazható -
sajátosságaira tekintettel önálló intézményként szabályozza.
2. A törvényjavaslat 6.§-a a következõk szerint módosul:
[ (1) Nem szûnik meg a szövetkezet, ha nem valamennyi tag lép be a gazdasági
társaságba.
(2) A részleges átalakulás során a vagyonmegosztásra, valamint a döntések
meghozatalára a szétválás és az átalakulás szabályait kell megfelelõen
alkalmazni.]
(1) A szövetkezet vagyonát az 1992.évi II. törvény szabályai szerint
üzletrészekben teljes mértékig nevesített mezõgazdasági és ipari szövetkezet
átalakulásának kezdeményezése esetén (79-82. §) nem szûnik meg a szövetkezet,
ha legalább öt tag nem lép be a gazdasági társaságba. (Részleges átalakulás)
(2) A törvénynek a szövetkezet átalakulására vonatkozó szabályait részleges
átalakulás esetén az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:
a.) Az elõkészítõ közgyûlést követõ 8 napon belül az igazgatóság köteles
valamennyi távolmaradt tagot és kívülálló üzletrész-tulajdonost írásban
felhívni, hogy 15 napon belül nyilatkozzon hovatartozási szándékáról. A
felhívásban közölni kell, hogy nyilatkozat hiányában a szövetkezeti tagsági
viszony, illetve a szövetkezethez kötõdõ üzletrész-tulajdonosi kapcsolat
változatlanul fennmarad.
b.) Az elõkészítõ közgyûlésen tett, illetve írásban adott nyilatkozatok
alapján az igazgatóság elkészíti a vagyonmérleget és annak alapján a
vagyonmegosztási javaslatot, amelyet - a lakásszövetkezeteket kivéve -
könyvvizsgálóval kell véleményeztetni.
c.) Az igazgatóság az elõkészítõ közgyûlést követõ 60 napon belül újabb
közgyûlést köteles összehívni. A közgyûlés az összes tag kétharmados
szótöbbségével határoz az üzletrészek új névértékének megállapításáról
valamint a vagyon megosztásáról a szövetkezet és a tervezett gazdasági
társaság között.
A gazdasági társaságban való részvétel mellett nyilatkozó üzletrész-
tulajdonosok az igazgatóság által készített indítvány alapján
(81.§.(1)bekezdés), a gazdasági társaságokról szóló 1988.évi VI.törvény
szabályainak megfelelõen döntenek a gazdasági társaság megalakításáról. A
gazdasági társaság a vagyonmegosztásról szóló közgyûlési határozat szerint õt
megilletõ vagyon felett a rendelkezési jogot a társasági szerzõdés (alapító
okirat) elfogadásával szerzi meg.
d.) A szövetkezet kötelezettségeiért a részleges átalakulást követõen a
szövetkezet és az újonnan alakuló gazdasági társaság - valamennyi hitelezõvel
kötött eltérõ megállapodás hiányában - az egymás közötti vagyonmegosztás
arányában felelnek.
e.) A szövetkezet a részleges átalakulásról és a vagyonmegosztásról szóló
közgyûlési határozatról a c.)pont szerinti közgyûlést követõ három napon belül
köteles tájékoztatni az ismert hitelezõket.
Indoklás:
A szövetkezeti gazdálkodás fejlesztésére, hatékonyabbá tételére, valamint
az üzletrészekben megjelenõ tulajdonosi jogok fokozottabb érvényesítésére való
törekvés számos esetben felveti a gazdasági társasággá való átalakulás
igényét. Különösen tapasztalható ez a termelõ típusú (mezõgazdasági és ipari)
szövetkezeteknél, ahol az 1992.évi II.törvény alapján a vagyon nevesítése
teljeskörû volt. Az üzletrészeknek a tagok, illetve a szövetkezet által való
vásárlásának támogatása ellenére nem csökken számottevõen az un. külsõ
tulajdonosok száma, akik szintén érdekeltek a szövetkezet gazdasági társasággá
való átalakulásában, ami által a tagokkal azonos beleszólási joghoz jutnának a
vagyonukkal való gazdálkodásban.
Ugyanakkor általános tapasztalat, hogy a tagság jelentõs része
ragaszkodik a szövetkezet megtartásához. Mivel a hatályos törvény a gazdasági
társasággá való átalakulást csak a szövetkezet egyidejû megszûnésével teszi
lehetõvé, a két igény ellentéte az ésszerû átalakulási törekvéseket is
megakadályozza.
A javaslat mindkét igény érvényesítésére méltányos lehetõséget ad.
Budapest, 1996. február 19.
Karakas János Pásztohy András
MSZP MSZP