Módosító javaslat!
Dr. Gál Zoltán úrnak,
az Országgyûlés elnökének
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
A Házszabály alapján az egyes fontos tisztségeket betöltõ személyek
ellenõrzésérõl szóló 1994. évi XXIII. törvény módosításáról szóló T/1805.. sz.
törvényjavaslat (a továbbiakban: Tj.) módosítása érdekében az alábbi
képviselõi módosító indítványt
terjesztjük elõ.
3. pont
A Tj. 3. §-a helyébe a következõ szöveg lép:
«Az Etv. 2. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"2. § [(1) Az 1. §-ban meghatározott ellenõrzés - a (2) bekezdésben
meghatározottak kivételével - az Országgyûlés, illetõleg a köztársasági elnök
elõtt eskütételre kötelezett személyekre terjed ki.
(2) Az ellenõrzés nem terjed ki azokra az (1), (3) és (4) bekezdésben
meghatározott tisztséget betöltõ személyekre, akik 1972. február 14. napja
után születtek.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott személyek ellenõrzését az alábbi
sorrend szerint kell elvégezni:
1. az országgyûlési képviselõk,
2. a köztársasági elnök,
3. a Kormány tagjai,
4. az Állami Számvevõszék elnöke, alelnökei,
5. az állampolgári jogok országgyûlési biztosa és helyettese, a nemzeti és
etnikai kisebbségi jogok országgyûlési biztosa, az adatvédelmi biztos,
6. az Alkotmánybíróság tagjai,
7. a Legfelsõbb Bíróság elnöke,
8. a legfõbb ügyész,
9. az államtitkárok,
10. a Legfelsõbb Bíróság elnökhelyettese,
11. a legfõbb ügyész helyettesei,
12. a Magyar Nemzeti Bank elnöke, alelnökei, a Jegybank Tanács tagjai,
13. a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, alelnökei,
14. a Magyar Rádió és Magyar Televízió elnöke, alelnökei, a Magyar Távirati
Iroda vezérigazgatója.
(4) A Történeti Hivatal elnökének és helyettesének ellenõrzését a
kinevezésüket megelõzõen kell elvégezni.] Az 1. §-ban meghatározott ellenõrzés
1. az országgyûlési képviselõk;
2. az Országgyûlés által megválasztott és eskütételre kötelezettek;
3. a Kormány tagjai;
4. a Magyar Nemzeti Bank elnöke;
5. a politikai, címzetes, a közigazgatási államtitkárok és az azonos jogállású
állami vezetõk;
6. a fõváros fõpolgármestere;
7. a nagykövetek;
8. a helyettes államtitkárok és az országos hatáskörû szervek vezetõi,
valamint a velük azonos jogállású más közszolgálati vezetõk;
9. a Magyar Honvédség parancsnoka, vezérkari fõnöke, a Határõrség országos
parancsnoka és az országos rendõrfõkapitány;
10. a Magyar Rádió, a Magyar Televízió elnökei és a Magyar Távirati Iroda
vezérigazgatója;
11. a tábornoki rendfokozattal rendszeresített beosztásba kinevezettek és a
rendõrfõkapitányok;
12. a Magyar Nemzeti Bank alelnökei;
13. a Magyar Honvédség parancsnokának, vezérkari fõnökének, a Határõrség
országos parancsnokának és az országos rendõrfõkapitánynak a helyettesei;
14. a minisztériumi fõosztályvezetõk és az azonos jogállású állami vezetõk;
15. a megyei közgyûlések elnökei, a városok és a fõvárosi kerületek
polgármesterei és a fõváros fõpolgármesterének helyettesei;
16. a Magyar Rádió, a Magyar Televízió alelnökei és a Magyar Távirati Iroda
vezérigazgató-helyettesei;
17. a rendõrkapitányok;
18. a köztestületek országos és területi szervezeteinek elnökei, alelnökei,
fõtitkárai és titkárai, illetõleg a velük azonos jogállású vezetõ
tisztségviselõi;
19. a hivatásos bírák;
20. az ügyészek;
21. az Országos Rádió és Televízió Testületnek, a közszolgálati
mûsorszolgálatok kuratóriumainak és ellenõrzõ testületeinek tagjai,
valamint a Magyar Rádió, a Magyar Televízió politikai mûsorainál dolgozó
szerkesztõk és ennél magasabb beosztású személyek, illetõleg a Magyar
Távirati Iroda szerkesztõi és ennél magasabb beosztású dolgozói
adataira terjed ki."»
Indokolás
Az Alkotmánybíróság vonatkozó határozata rendelkezõ részének 2. b)
pontja alapján az Etv. 2. §-ában meghatározott személyi körben a
törvényhozónak saját döntése szerint egységes mércét kell meghatároznia és
következetesen érvényesítenie. Az alkotmányõrök indokolása rámutat, hogy a
törvényhozó a jelenlegi diszkriminációt megszüntetheti az ellenõrzés
kiterjesztésével, de az ellenõrzendõk körének egységes ismérveken nyugvó,
szûkebb meghatározásával is.
Az Ind. ezt az egységes mércét "a társadalom által kizárólag közjogi
áttételeken keresztül befolyásolható, intézményesült, közhatalmi vagy
közszolgálati szervezetek" kategóriarendszerénél kívánja meghúzni. Az e körbe
nem tartozó szervezetek (így különösen az egyházak, a szakszervezetek, a
pártok, a társadalmi szervezetek és az írott, illetõleg az elektronikus sajtó)
a szabályozáson kívül maradnak.
Az Ind.-ban meghatározott szervezetek ugyanis [1] törvénnyel
nevesítetten létrehozott [2] csak törvényi beavatkozással megszüntethetõ [3]
kizárólag vagy részben állami feladatot ellátó [4] társadalmi jelleg esetén
nem ritkán kényszertagságon alapuló [5] költségvetési támogatásból és/vagy
közadók módjára is behajtható tagdíjakból (is) gazdálkodó szervezetek. E
szervezetek fenti jellemzõik következtében a hozzájukéhoz hasonló funkciókat
ellátó más, civil (társadalmi, piaci) szervezetekhez képest [1] önnön
"létbiztonságukat" és [2] a közhatalomhoz való viszonyukat illetõen preferált
helyzetben vannak.
A 2. §-ban meghatározott szervezetekhez a magánszemély mint
állampolgár viszonyul. Az azokról alkotott értékítéletét kizárólag a közjog
által körülhatárolt tisztújítások (választások és kinevezések) rendszerén át,
közvetve tudja érvényesíteni.
Ezzel ellentétben az Ind.-ban fel nem sorolt szervezetekhez való
viszonyában a magánszemély elsõsorban (jelzõ nélküli) polgár. åtéletalkotását
közjogi lépcsõfokok beiktatása nélkül, közvetlenül is kifejezésre tudja
juttatni (a felekezetet, szakszervezetet, pártot, egyesületet nem látogatja,
azokba be- vagy azokból kilép, az újságot és a kábelcsatornát elõfizeti vagy
az elõfizetést lemondja, stb.). A törvényi ellenõrzés itt azért szükségtelen,
mert a közbizalom megfogyatkozása vagy hiánya ezeket a szervezeteket minden
további nélküll "kiüresítheti".
A fentiek miatt bõvíti az Ind. a hatályos törvényszöveget a
köztestületek vezetõ tisztségviselõvel (18.), és szûkíti a napi- és
hetilapokhoz kapcsolódó, a jelenlegi törvény 2. § 22.-ban meghatározott
személyi körrel.
A közszolgálati médiumok ellenõrizendõ személyi körére vonatkozó új
szöveg (21.) az Alkotmánybíróság határozata indokolásának IV.7.3. a) pontját
követi. A Magyar Távirati Iroda tekinetében a politikai jelleg alapján történõ
esetleges szûkítés továbbra sem indokolt, tekintettel az "állami hírügynökség"
által szolgáltatott valamennyi hír prioritására és az azokhoz tapadó fokozott
állami és társadalmi bizalomra.
Budapest, 1996. február 26.
Tisztelettel:
Dr. Sepsey Tamás Dr. Balsai lstván
(a Magyar Demokrata Fórum országgyûlési képviselõi )