1

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

T/1805/134..

E G Y S É G E S J A V A S L A T

Az egyes fontos tisztségeket betöltõ személyek ellenõrzésérõl szóló 1994. évi

XXIII.törvény módosításáról szóló törvényjavaslat zárószavazásához

Ellenjegyezte:

Kuncze Gábor

Budapest, 1996. június 27.

Az Országgyûlés az egyes fontos tisztségeket betöltõ személyek ellenõrzésérõl

szóló 1994. évi XXIII. törvényt (a továbbiakban: Etv.) a következõk szerint

módosítja:

1. §

Az Etv. címe a következõképp változik meg:

"1994. évi XXIII. törvény egyes fontos tisztségeket betöltõ személyek

ellenõrzésérõl és a Történeti Hivatalról."

2. §

Az Etv. 1. §-ának a) és b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

" a) hivatásos - nyílt vagy "szigorúan titkos" - állományú tisztként

teljesítettek-e szolgálatot a volt BM III/III-as Csoportfõnökségnél, a

budapesti vagy a megyei rendõr-fõkapitányságok III/III-as osztályainál,

illetve elõdeiknél (a Magyar Államrendõrség Budapesti Fõkapitányság Politikai

Rendészeti Osztálya, a Magyar Államrendõrség Államvédelmi Osztályának, a

Belügyminisztérium Államvédelmi Hatóságának, az Államvédelmi Hatóságnak a

"Belsõ reakció" elhárításával foglalkozó szervezeti egységei, a

Belügyminisztérium IV. Belsõ reakció elhárítási osztálya, a Belügyminisztérium

Politikai Nyomozó Fõosztály V. Belsõ reakció elleni harc osztálya); vagy

b) végeztek-e az a) pontban felsorolt szervek részére érdemi

tevékenységet, azaz

- aláírták-e a hálózati feladatok vállalására vonatkozó nyilatkozatot és

adtak-e jelentést, illetve

- kaptak-e e szervezetektõl illetményt, prémiumot, kedvezményt és aláírtak-e

hálózati feladatok vállalására vonatkozó nyilatkozatot vagy adtak-e jelentést,

illetve

- szerepelnek-e az a) pontban felsorolt szervek hálózati nyilvántartásában és

kaptak-e e szervezetektõl illetményt, prémiumot, kedvezményt, vagy adtak-e

jelentést, vagy"

3. §

Az Etv. a következõ új 1/A. §-sal egészül ki:

"1/A. § E törvény alkalmazása szempontjából:

1. iraton és nyilvántartáson (a továbbiakban együtt: irat) a

köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelmérõl szóló

1995. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 3.§ c) pontjában meghatározott

iratot kell érteni;

2. érintett: minden olyan személy, akinek személyes adata a törvény

hatálya alá tartozó iratokban bármilyen jogcímen szerepel."

4. §

Az Etv. 2.§-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"2.§ (1) Az 1.§-ban meghatározott ellenõrzés - a (2) bekezdésben

meghatározottak kivételével - az Országgyûlés, vagy a köztársasági elnök

elõtt eskütételre kötelezett, illetve az Országgyûlés által megválasztott

személyekre terjed ki.

(2) Az ellenõrzés nem terjed ki azokra az (1), (3) és (4) bekezdésben

meghatározott tisztséget betöltõ személyekre, akik 1972. február 14. napja

után születtek.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott személyek ellenõrzését az

alábbi sorrend szerint kell elvégezni:

1. az országgyûlési képviselõk,

2. a köztársasági elnök,

3. a Kormány tagjai,

4. az Állami Számvevõszék elnöke, alelnökei,

5. az állampolgári jogok országgyûlési biztosa és helyettese, a nemzeti

és etnikai kisebbségi jogok országgyûlési biztosa, az

adatvédelmi biztos,

6. az Alkotmánybíróság tagjai,

7. a Legfelsõbb Bíróság elnöke,

8. a legfõbb ügyész,

9. az államtitkárok,

10. a Legfelsõbb Bíróság elnökhelyettese,

11. a legfõbb ügyész helyettesei,

12. a Magyar Nemzeti Bank elnöke, alelnökei, a Jegybank Tanács

tagjai,

13. a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, alelnökei,

14. a Magyar Rádió és Magyar Televízió elnöke, alelnökei, a Magyar

Távirati Iroda vezérigazgatója,

15. az 1-14. pontokban fel nem sorolt (1) bekezdés szerinti

személyek.

(4) A Történeti Hivatal elnökének és helyettesének ellenõrzését a

kinevezésüket megelõzõen kell elvégezni. A Történeti Hivatal

alkalmazottainak ellenõrzését az elnök írásos kérésére soron kívül kell

elvégezni."

5. §

Az Etv. 3.§-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"3.§ Az ellenõrzést a 2.§ (3) bekezdése azonos pontjában meghatározott

tisztségek vonatkozásában az ellenõrzés alá vont személyek nevének alfabetikus

sorrendje szerint az 5.§-ban meghatározott bizottság által összeállított,

személyazonosításra alkalmas névsor alapján kell lefolytatni."

6. §

(1) Az Etv. 5. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(5) Az egyes fontos tisztségeket betöltõ személyeket ellenõrzõ bizottság

a központi költségvetés Országgyûlés fejezetének "Országgyûlés hivatali

szervei" alcímén belül szerepel. A bizottság tagjának munkavégzési

jogviszonyára a díjazás kivételével a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992.

évi XXIII. törvényt (a továbbiakban: Ktv.) kell alkalmazni. A bizottság

tagjának díjazásáról az Országgyûlés rendelkezik. A bizottság tagjaival

kapcsolatos munkáltatói jogokat az Országgyûlés elnöke gyakorolja."

(2) Az Etv. 5. §-a (6) bekezdésének második mondata helyébe a következõ

rendelkezés lép:

"A bizottság tagja bíróság vagy más hatóság elõtt nem vonható

felelõsségre az e megbízatása gyakorlása során közölt tény vagy vélemény

miatt, ez azonban nem mentesít a titokvédelemre és a személyes adatok

védelmére vonatkozó jogszabályok megtartásának kötelezettsége alól."

7. §

Az Etv. 7.§-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"7.§ A bizottság tagjává jelölt bíró ellenõrzését az Országgyûlés

Nemzetbiztonsági Bizottsága hajtja végre."

8. §

Az Etv. 8.§-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"8. § (1) Az e törvény szerinti ellenõrzést az 1. §-ban meghatározottakra

vonatkozó adatokat tartalmazó iratok alapján kell lefolytatni.

(2) A bizottság, valamint a 7. §-ban foglalt ellenõrzés során az

Országgyûlés Nemzetbiztonsági Bizottsága a titokvédelemre és a személyes

adatok védelmére vonatkozó jogszabályok megtartásával, minden egyéb

korlátozástól mentesen vizsgálhatja az ellenõrzött személyek tekintetében a

Történeti Hivatalban kezelt, valamint a Történeti Hivatalnak történõ átadásáig

az 1990. február 14-én lezárt és a Belügyminisztériumban õrzött iratokat,

illetõleg azokból adatszolgáltatás teljesítését kérheti.

(3) A belügyminiszter, a honvédelmi miniszter és a polgári

nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter a hatáskörébe,

illetõleg a felügyelete vagy irányítása alá tartozó szervek által kezelt

iratokból adatszolgáltatást, betekintést köteles biztosítani a bizottság,

valamint az Országgyûlés Nemzetbiztonsági Bizottsága részére az ellenõrzés

lefolytatásának céljára az ellenõrzés alá vont személyek 1. §-ban

meghatározott adatainak és iratainak tekintetében.

(4) A bizottság, illetõleg az Országgyûlés Nemzetbiztonsági Bizottsága az

ellenõrzés alá vont vagy tanúként meghallgatni kívánt személy

személyazonosságának és lakcímének megállapítása céljából név- és lakcím

adatokat igényelhet a (3) bekezdésben meghatározott iratokból, illetõleg a

polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából.

(5) A bizottság és az Országgyûlés Nemzetbiztonsági Bizottsága az

ellenõrzés alá vont személy tekintetében az ellenõrzés lefolytatása céljából

bármely, az 1. §-ban meghatározottakra vonatkozó iratot is vizsgálhat.

(6) A bizottság tagjai jogosultak megismerni mindazokat a minõsített

adatokat, amelyek a 2. §-ban felsorolt személyek 1. §-ban meghatározott

tevékenységére vonatkoznak és az ilyen adatokat tartalmazó iratokba - a

minõsített adat jogszabályok szerinti megõrzésének és védelmének

kötelezettségével - betekinthetnek. A bizottság által tanúként meghallgatott

személy számára - az ellenõrzéshez szükséges adatokra vonatkozóan - az

államtitok megõrzésének kötelezettsége alóli felmentést a minõsítõ nem

tagadhatja meg."

9. §

Az Etv. 10. §-a a következõ új (1) bekezdéssel egészül ki, és az (1)-(3)

bekezdések számozása (2)-(4) bekezdésre változik:

" (1) A bizottság eljárása során - ha e törvény másként nem

rendelkezik - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957.

évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni."

10. §

Az Etv. 13.§-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"13.§ A bizottság ülése zárt, azon a bizottság tagjain kívül csak az

ellenõrzés alá vont személy, valamint írásban meghatalmazott képviselõje,

illetõleg a bizottság által a 10. § (2)-(3) bekezdése szerint megállapított

idõpontra beidézett személy vehet részt."

11. §

Az Etv. 18. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"18. § (1) Ha a bizottság döntése szerint az ellenõrzött személy végzett

az 1. §-ban meghatározott tevékenységet, a bizottság felszólítja tisztségérõl

30 napon belül való lemondásra, illetõleg felmentése kezdeményezésére, egyben

tájékoztatja arról, hogy ellenkezõ esetben döntését a 30 napot követõ 15. nap

elteltével nyilvánosságra hozza. A bizottság felhívja továbbá az ellenõrzött

személy figyelmét arra, hogy a döntés ellen bírósághoz fordulhat, és a döntés

hatályon kívül helyezését kérheti. Ha az ellenõrzött személy a bizottság

döntése ellen bírósághoz fordult, akkor a perben a bíróság soron kívül jár

el. A tárgyalást - ha egyéb intézkedésre nincs szükség - legkésõbb a

keresetlevélnek a bírósághoz érkezésétõl számított 30. napra kell kitûzni. A

döntésben foglaltak tekintetében a személyhez fûzõdõ jogok megsértése miatt

nincs helye bírósági eljárásnak.

(2) Ha az ellenõrzött személy az (1) bekezdés szerinti felszólítást

tartalmazó döntés, illetõleg a döntés ellen benyújtott keresetet elutasító

jogerõs ítélet közlésétõl számított 30 napon belül tisztségérõl nem mond le,

vagy felmentését nem kezdeményezi, a bizottság a 30. napot követõ 15. nap

elteltével döntését nyilvánosságra hozatal céljából a Magyar Közlöny személyi

részében és a Magyar Távirati Iroda útján közzéteszi."

12. §

Az Etv. 23.§-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"23.§ (1) A bizottság az eljárása során keletkezett iratokat, a döntés,

valamint a jogerõs bírósági ítélet egy-egy példányát, továbbá az ellenõrzött

személy tisztségérõl való lemondásának, illetõleg felmentése kezdeményezésének

megtörténtét tanúsító iratokat a döntés, illetõleg az ítélet jogerõre

emelkedésétõl számított 30 napon belül átadja a Történeti Hivatalnak, amely

azt az e törvényben foglalt szabályok szerint õrzi és kezeli.

(2) A bizottság eljárásának alapjául szolgáló iratokat - az (1)

bekezdésben meghatározott idõpont után - vissza kell adni az iratokat

szolgáltató szervnek, amely azt a továbbiakban a rá vonatkozó szabályok

szerint kezeli.

(3) Az e törvény 1. §-ában meghatározottakra vonatkozó iratok nem

selejtezhetõk."

13. §

Az Etv. 24.§-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"24.§ A bizottság mûködése, továbbá ezzel összefüggésben az iratok

vizsgálata, illetõleg az adatszolgáltatás teljesítése során a 8.§-ban

meghatározott szerveknél felmerülõ költségekhez szükséges pénzügyi fedezetrõl

a központi költségvetésben kell gondoskodni."

14. §

Az Etv. a következõ új 25/A. - 25/H. §- sal egészül ki:

"25/A. § (1) A Történeti Hivatal õrzi és kezeli:

a) a törvény 1. § a) pontjában meghatározott szervezetek, valamint a volt

BM Külügyi Osztály, Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya, Belbiztonsági Osztály és

a volt BM Határõrség Felderítõ Osztály iratait, valamint a volt

Állambiztonsági Operatív Nyilvántartó Osztály saját keletkeztetésû iratait, ha

azok az e törvény hatálybalépésekor a Belügyminisztérium, Honvédelmi

Minisztérium és szerveik, vagy a nemzetbiztonsági szolgálatok törvényben

meghatározott feladatai ellátása céljából nem szükségesek,

b) a volt BM III. Fõcsoportfõnökség és elõdei egyéb olyan iratait,

valamint a volt HM MNVK Felderítõ Csoportfõnökség és elõdei azon iratait,

amelyek az e törvény hatálybalépésekor a nemzetbiztonsági szolgálatok

törvényben meghatározott feladatai ellátása céljából - adattartalmuk miatt -

nem kezelhetõk, valamint

c) a törvény 5. §-a szerinti bizottság eljárása során keletkezett

iratokat.

(2) A Történeti Hivatal önálló állami költségvetési szerv, amely az

állami költségvetés szerkezeti rendjében önálló fejezet.

25/B. § (1) A Történeti Hivatal élén elnök áll.

(2) A Történeti Hivatal elnökét és elnökhelyettesét a miniszterelnök

javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki, illetõleg menti fel. A kinevezés

elõtt a miniszterelnök által jelölt személyeket meghallgatja az Országgyûlés

Nemzetbiztonsági, az Emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi, valamint a

Kulturális és sajtó bizottsága. A megbízás 7 évre szól és csak egyszer

hosszabbítható meg.

(3) A Történeti Hivatal elnökének és elnökhelyettesének megbízatása

megszûnik, ha

a/ a megbízatási ideje lejár,

b/ lemond,

c/ meghal,

d/ a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök felmenti.

(4) Felmentésnek van helye, ha az elnök (elnökhelyettes)

a/ tisztségére méltatlanná vagy alkalmatlanná vált,

b/ az összeférhetetlenségi okot nem jelentette be vagy nem szüntette meg.

(5) Tisztségére méltatlannak kell tekinteni az elnököt (elnökhelyettest),

ha a bíróság jogerõs ítéletével szándékos bûncselekmény elkövetésében bûn

össégét megállapította.

(6) Tisztségére alkalmatlannak lehet tekinteni az elnököt

(elnökhelyettest), ha

a/ munkaköri feladatait egészségi okból 90 napon túl folyamatosan nem

tudja ellátni,

b/ feladatainak neki felróható okból nem tesz eleget."

25/C. § (1) Nem lehet a Történeti Hivatal elnöke (elnökhelyettese) az, aki a

kinevezés idõpontját megelõzõ tíz évben a Kormány tagja, államtitkár, párt

országos szervének tisztségviselõje vagy alkalmazottja volt. Nem lehet a

Történeti Hivatal elnöke (elnökhelyettese) az sem, aki a volt BM III.

Fõcsoportfõnökség és elõdei alkalmazásában állt, vagy azok jelentéseit

megkapta, illetve e szervek hálózati személye volt, valamint tagja volt az

1956-57-es karhatalmi alakulatoknak, illetve a Nyilaskeresztes Pártnak.

(2) A Történeti Hivatal elnöke (elnökhelyettese) a tudományos, az

oktatói, a mûvészeti, a szerzõi és szabadalmi jogi védelem alá esõ, továbbá

lektori, szerkesztõi tevékenységre irányuló megbízási jogviszony kivételével

más megbízást nem fogadhat el, keresõ foglalkozást nem folytathat, nem lehet

gazdasági társaság vezetõ tisztségviselõje, felügyelõ bizottság tagja.

(3) Az összeférhetetlenségi ok keletkezését haladéktalanul be kell

jelenteni a miniszterelnöknek. Az összeférhetetlenségi okot a kinevezéstõl,

illetõleg a keletkezésétõl számított 30 napon belül meg kell szüntetni.

25/D. § (1) A Történeti Hivatal elnöke saját, valamint az elnökhelyettes

munkaidõ-beosztását, illetõleg szabadságát maga állapítja meg.

(2) A Történeti Hivatal elnökére egyebekben a közigazgatási

államtitkárokra, elnökhelyettesére a helyettes államtitkárokra vonatkozó

szabályokat kell megfelelõen alkalmazni azzal, hogy a munkáltatói jogokat az e

törvényben meghatározott eltérésekkel a miniszterelnök gyakorolja.

(3) A Történeti Hivatal munkatársaira a Ktv. rendelkezéseit kell

alkalmazni.

25/E. § A Történeti Hivatal elnöke a Hivatal tevékenységérõl évente beszámol

az Országgyûlésnek.

25/F. § (1) A Történeti Hivatal feladata:

a/ biztosítja - az e törvényben foglalt korlátokkal - az érintettek

számára a róluk nyilvántartott adatok megismeréséhez való joguk gyakorlását;

b/ gondoskodik az 5.§-ban meghatározott bizottságnak, az Országgyûlés

Nemzetbiztonsági Bizottságának (7.§), illetõleg a bíróságnak az e törvényben

meghatározott eljárás lefolytatásához szükséges adatok és iratok

szolgáltatásáról;

c/ az e törvényben foglalt feltételekkel biztosítja a kutatási

tevékenység folytatását;

d/ az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény

(a továbbiakban: Ttv.) alapján minõsített adatok vonatkozásában gondoskodik a

titokvédelmi szabályok betartásáról,

e/ irattári anyagára vonatkozóan ellátja az Ltv. 13. §-ának b/-d/

pontjában meghatározott feladatokat;

f/ gondoskodik megrongált vagy pusztulásnak indult irattári anyagának

konzerválásáról és restaurálásáról, ezekrõl, illetõleg különösen jelentõs

irattári anyagáról biztonsági másolatot készít vagy készíttet;

g/ a tudományos munkamegosztás keretében részt vállal az általa õrzött

iratanyag publikálásában.

(2) A Történeti Hivatalban tárolt irattári anyagra az Ltv. szabályait az

e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

a/ A Történeti Hivatalban tárolt iratokra nem terjednek ki az Ltv. 6.§-

ának, 12.§-ának, 22.§-a (1) bekezdésének, 23.§-ának, valamint a 28. §-ának

rendelkezései, míg a 24. §-át az e törvényben meghatározott módon kell

alkalmazni;

b/ a 25/A. § (1) bekezdésében meghatározott iratok csak a Történeti

Hivatalba való kerülésük után - az illetékes levéltár jóváhagyásával -

selejtezhetõk. A maradandó értékû iratokban adat csak akkor törölhetõ, ha azt

bíróság az adatvédelmi eljárás során elrendelte, illetve a törlést az érintett

e törvény 25/G. § (3) bekezdése szerint kéri.

(3) Bármely természetes személy, a személyes adatok tanulmányozását és

megismerését kivéve, korlátozás nélkül kutathat - szükség szerint az azokról

készült másolatok segítségével - a Történeti Hivatalban õrzött iratokban,

beleértve ebbe a belsõ használatra készült, valamint döntéselõkészítést

tartalmazó irattári anyagot is, amennyiben az abban szereplõ adatokat a Ttv.

alapján nem minõsítették vagy az adatok nyilvánosságra hozatalát törvény nem

korlátozza.

25/G.§ (1) A Történeti Hivatalban kezelt iratokban szereplõ érintett személy a

rá vonatkozó adatokat megismerheti. A bemutatott iratokon a más személy

azonosítására alkalmas adatokat felismerhetetlenné kell tenni.

(2) Az érintett az iratokban szereplõ adatai tekintetében helyesbítési

jogát az eredeti adat változatlanul hagyása mellett a helyes adatot tartalmazó

feljegyzésnek az irathoz csatolásával hajthatja végre.

(3) A Történeti Hivatal által kezelt iratokban bármilyen jogcímen

szereplõ személy 2000. június 30-át követõen kérheti személyes adatának

törlését. Nem törölhetõ az Ltv. szerinti maradandó értékû iratokban lévõ

személyes adat, azonban az érintett - legfeljebb az adat keletkezésétõl

számított 90 évre - írásos nyilatkozatban megtilthatja annak a személyes

adatának a (4) bekezdés szerinti kutatását, amelyet titkos információgyûjtõ

eszközök, illetve módszerek felhasználásával rögzítettek és nem valamely

nyilvános szereplésére, közéleti, politikai tevékenységére vonatkozik, vagy -

ha az érintett valamely állami szerv hatáskörében eljáró személy volt - nem a

feladatkörével összefüggõ személyes adata.

(4) A Történeti Hivatalban õrzött iratokban található személyes adatok

kutatására az Ltv. 24. §-át az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:

a/ az a személyes adat, amelyet titkos információgyûjtõ eszközök, illetve

módszerek felhasználásával rögzítettek, akkor sem kutatható, ha az adatot a

Ttv. alapján egyébként nem minõsítették vagy nyilvánosságra hozatalát törvény

nem korlátozza, kivéve

- ha a kutatás - a kutató költségére - anonimizált másolattal is

megvalósítható,

- ha az érintett által a (3) bekezdés szerint meghatározott kutatási tilalom

határideje letelt, illetve tilalom híján az Ltv. 24. § (1) bekezdése szerinti

feltételek teljesültek,

- ha az érintett, illetõleg annak halálát követõen bármely örököse vagy

hozzátartozója a kutatáshoz hozzájárult,

- ha az adat az érintett nyilvános szereplésére, illetve közéleti, politikai

tevékenységére vonatkozik vagy valamely állami szerv hatáskörében eljáró

személynek a feladatkörével összefüggõ személyes adata és az adat

keletkezésétõl már 15 év eltelt, feltéve, hogy a kutatásra tudományos cél

megvalósításához van szükség és az Ltv. 24. § (3)-(4) bekezdésében foglaltak

megvalósultak;

b/ a törvény hatálybalépését követõ 90 évig csak az érintett, illetõleg

annak halála után bármely örököse vagy hozzátartozója engedélyével kutathatók

az Avtv. 2. § 2) pontjában meghatározott adatok, kivéve a büntetett elõéletre

vonatkozó adatokat;

c/ nem minõsített adat esetén is, illetve ha az adat nyilvánosságra

hozatalát törvény nem is korlátozza, csak az Ltv. 24. § (1) bekezdése szerinti

határidõk letelte után kutathatók és hozhatók nyilvánosságra azok a személyes

adatok, amelyek a volt állambiztonsági szervek és elõdeik "szigorúan titkos"

állományú tisztjeinek, illetve hálózati személyeinek nevét, természetes

személyazonosító adatait tartalmazzák.

(5) Az iratokban a (4) bekezdésben és a 25/F.§ (3) bekezdésében foglalt

kutatáson kívül - a törvény hatálybalépésétõl számított 30 évig kutatás - nem

engedélyezhetõ. Az iratokba a 25/G. § (1) bekezdése szerinti betekintésen és

a 25/F. § (1) bekezdés b/ pontja szerinti adatszolgáltatás teljesítésén túl

csak az érintettek törvényes jogainak érvényesítésével kapcsolatos bírósági

eljárások, valamint az öt évnél hosszabb idejû szabadságvesztéssel büntethetõ

el nem évült bûncselekményekkel kapcsolatos büntetõ eljárások esetén a

bíróság, illetve a nyomozó hatóság számára engedélyezhetõ betekintés, illetve

azokból adatszolgáltatás. A fenti eseteket kivéve a Történeti Hivatal irattári

anyagából sem adat, sem irat nem továbbítható, hozható nyilvánosságra, és az

ország területérõl nem vihetõ ki.

(6) A nemzetbiztonsági szolgálatok, a Honvédelmi Minisztérium, a

Belügyminisztérium és szerveik munkatársai a Történeti Hivatalban elhelyezett

iratokban lévõ személyes adatokba az Országgyûlés illetékes bizottságának

elõzetes jóváhagyása után, illetve különösen gyors intézkedést követelõ

esetekben utólagos tájékoztatásával tekinthetnek be, ha az a nemzetbiztonság,

a honvédelem vagy a bûnmegelõzés érdekében törvényben elõírt feladataik

ellátása céljából szükséges.

25/H. § (1) Az 1980. elõtt keletkezett és a 25/A.§ (1) bekezdésének hatálya

alá tartozó iratokat a Ttv. 28. § (2) bekezdésében elõírt titokvédelmi

felülvizsgálat befejezése után elkülönítetten kell tárolni, és a Történeti

Hivatal mûködésének megkezdésétõl számított 60 napon belül részére át kell

adni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott idõpont után keletkezett, a 25/A. §

(1) bekezdésében meghatározott iratokat a titokvédelmi felülvizsgálat

elvégzését követõ 60 napon belül, de legkésõbb 2000. február 29-ig kell átadni

a Történeti Hivatalnak.

(3) A Történeti Hivatalnak való iratátadás során az Etv. 5. §-a szerinti

bizottság mûködésének feltételeit biztosítani kell.

(4) Nem adhatók át a Történeti Hivatal részére azok az iratok, amelyek

együttesen tartalmazzák a 25/A. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat,

valamint az átadó szervek jogszabályban meghatározott feladatai folyamatos és

zavartalan teljesítéséhez szükséges kezelhetõ adatokat, amennyiben ezek

technikai szétválasztása csak az irat eredeti állapotban történõ

helyreállításának lehetetlenné válásával lenne megvalósítható.

(5) A bizottság tevékenysége során keletkezett iratokat - beleértve az

Etv. 19.§-a szerinti eljárás során a Fõvárosi Bíróságnál keletkezett iratokat

is - az eljárás jogerõs befejezése után folyamatosan, de legkésõbb 2000.

december 31-ig kell a Történeti Hivatalnak átadni."

15. §

Az Etv. 27. § (4) bekezdése utolsó mondata helyébe a következõ rendelkezés

lép:

"(4) ... A bizottság a döntés nyilvánosságra hozatalára a 18. § és a 20.

§ értelemszerû alkalmazásával a felszólítás közlésétõl számított határidõvel

intézkedik."

16. §

(1) Ez a törvény a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba.

Egyidejûleg hatályát veszti az egyes fontos tisztségeket betöltõ személyek

ellenõrzésérõl szóló 1994. évi XXIII. törvény 9. §-a, 11. §-ának (2)

bekezdése, 12. §-a, 19. §-ának (3) és (5) bekezdése, 21.§-a, 22. §-a és

25. §-a, valamint a 27. § (1) bekezdésébõl az "...és - a 23., 25. és 26. §

kivételével - 2000. június 30-án hatályát veszti" szövegrész, illetõleg a 27.

§ (3) bekezdése.

(2) Az Etv. 27. §-a a következõ új (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A törvény - a 24-26. §-sok kivételével - 2000. június 30-án hatályát

veszti."

(3) Az Etv. 27. §-a a következõ új (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A 2. §-ban foglalt tisztségek az 1996. évi .... törvény hatályba

lépésekor betöltõk ellenõrzését a hatálybalépést követõ egy éven belül, az azt

késõbb betöltõk esetében a hivatalba lépést követõen kell lefolytatni."

(4) E törvény hatályba lépésével egyidejûleg a polgárok személyi

adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 21. §-

a a következõ h/ ponttal egészül ki:

"h/ az egyes fontos tisztségeket betöltõ személyek ellenõrzésérõl

szóló 1994. évi XXIII. törvény 5. §-ában meghatározott bizottság, az

Országgyûlés Nemzetbiztonsági Bizottsága, valamint a bíróság a törvényben

meghatározott ellenõrzés lefolytatásához."

Eleje Honlap