ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Módosító javaslat!
Dr. Gál Zoltán Úrnak
az Országgyûlés elnökének
Helyben
Tisztelt Elnök Úr !
A Házszabály 94. § (1) bekezdése és 102. § (1) bekezdése alapján a helyi
önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló T/1912.. számú
törvényjavaslathoz az alábbi
módosító javaslatot
terjesztem elõ:
A II. fejezet A pénzügyi gondnok feladata, hatásköre 18. § (3) bekezdésének
elhagyását javasolom:
"[A helyi önkormányzat a válságköltségvetéssel nem finanszírozhat olyan
egészségügyi, szociális, oktatási intézményt, amelynek kihasználtsága az 50 %-
ot nem éri el, valamint ahol a közszolgáltatás fajlagos kiadása az elõzõ évi
országos átlagot 30 %-kal meghaladja, kivéve, ha a településen
intézménytipusonként csak egy intézmény üzemel.]"
Indokolás
Az önkormányzati törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat maga dönt
arról, hogy kötelezõen ellátandó feladatain túl mely feladatok ellátását, s
milyen mértékben vállalja.
A javaslatban szereplõ %-os meghatározás durva beavatkozást jelent az
önkormányzatok Alkotmányban és az Ötv-ben biztosított jogába.
A javaslatnak az intéményfinanszírozásra vonatkozó rendelkezése ágazati
jogszabályokkal
ütközik. Az egészségügyi intézményeket az OEP finanszírozza, míg a szociális,
oktatási intézmények finanszírozása részben a költségvetési törvényben
meghatározott normatíva megigénylésével, részben pedig önkormányzati
erõforrásból történik. A kihasználtságnak e tekintetben túl nagy jelentõsége
nincs, hiszen ha a szolgáltatást igénybe vevõk száma a foglalkoztatottak
számával arányban áll, a költségvetést többlet - kötelezettségvállalás nem
terheli.
A gazdaságosabb müködtetés érdekében természetesen sor kerülhet intézmények
átszervezésére vagy összevonására, de ez történhet a válságköltségvetésben
meghatározott intézkedések egyikeként is.
Világosan látszik, hogy a javaslat szerint nem finanszírozható intézmények -
ha csak idõlegesen is - bezárásra kerülnek, igy az itt foglalkoztatottak sorsa
bizonytalan, valamint semmiféle garancia nincs arra vonatkozóan, hogy az
adósságrendezés során "elszegényített" önkormányzatnak belátható idõn belül
lehetõsége nyilik a bezárt intézmények újbóli üzemeltetésére. Ha az
önkormányzat nem képes ezen intézményeket újra üzemeltetni, az munkajogi
problémákat vet fel, azok költségkihatásával együtt.
Ugyanakkor a módosítani kívánt rendelkezés komoly ellátás - szervezési
problémákat okozhat, amelynek fõleg az egészségügyben és a szociális ellátások
területén beláthatatlanok a következményei.
Az intézmények bezárásával az önkormányzat egy pusztán alapszolgáltatásokat
nyújtó szolgáltatóvá válik, s rákényszerül a lakossági igények teljes
figyelmen kívül hagyására, holott a helyi önkormányzatok alapvetõ
kötelezettsége ezen igényeknek megfelelõ mûködés lenne.
Nem veszi figyelembe a javaslat a településen élõ polgárok esetleges
reagálását sem az intézmények bezárása tekintetében, s azt sem, hogy sok
önkormányzat éppen e feladatok ellátása és a lakossági igények kielégítése
érdekében tart fenn intézményeket elsõsorban saját forrásaiból biztosított
bevételei terhére, hiszen az állami normatívák az intézményfinanszírozásnak ma
már csak töredékét képesek fedezni.
Meg kell jegyezni azt is, hogy a javaslat szabályozása diszkriminatív elemeket
tartalmaz egyes intézményekkel szemben.
A javasolt módosítás elfogadása biztosítaná az intézmények folyamatos
mûködtetését, s ezen keresztül a megfelelõ egészségügyi, szociális és oktatási
ellátását a település polgárai számára, s nem súlyosbítaná az önkormányzat
helyzetét a már jelzett ellátás - szervezési problémákkal.
Budapest, 1996. március 01.
Dr. Rapcsák András
országgyûlési képviselõ
KDNP