ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Módosító javaslat!
Dr. Gál Zoltán Úrnak
az Országgyûlés elnökének
Helyben
Tisztelt Elnök Úr !
A Házszabály 94. § (1) bekezdése és 102. § (1) bekezdése alapján a helyi
önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló T/1912.. számú
törvényjavaslathoz az alábbi
módosító javaslatot
terjesztem elõ:
A II. fejezet az adósságrendezés megindításának idõpontjához fûzõdõ
jogkövetkezmények 12. § (2) bekezdésének elhagyását javaslom, s a (3)-(4)
bekezdések számozása értelemszerûen változik:
["(2) Az adósságrendezés megindításának idõpontjában a helyi önkormányzat
ingatlanán és egyéb vagyontárgyain fennálló zálogjog, valamint szerzõdésen
alapuló elidegenítési és terhelési tilalom, visszavásárlási és vételi jog
megszûnik. A szükséges földhivatali eljárást a polgármester kezdeményezi. A
zálogjog megszûnése nem érinti a zálogjoggal biztosított követelés kielégítési
rangsorban [31.§ (1) bek. b./ pont] elfoglalt helyét."]
Indokolás
Az elhagyásra javasolt rendelkezés mindenképpen sérti az önkormányzattal
korábban szerzõdést kötõk érdekeit, akik vagy amelyek az említett jogokat
jóhiszemûen szerezték meg, s ezek most egyik napról a másikra megszûnnek. Ez
pedig mind a szerzõdéses rendszerben, mind a jogok bejegyzésének ingatlan-
nyilvántartási rendszerében -ha csak átmenetileg is- de teljes fejetlenséget
okoz. (Elõfordulhat az is, hogy a földhivatalokhoz egy idõben
feldolgozhatatlan mennyiségû beadvány érkezik, s a törvényjavaslatban
meghatározott szûkös határidõk alatt nem kerül sor elintézésükre.)
A zálogjog, stb. megszûnése komolytalanná teszi a korábbi hitelszerzõdéseket,
a hitelezõk jogosan vélhetik azt, hogy az általuk hitel fedezetéül lekötött
vagyontárgyakon fennálló -s követelésük biztosítását szolgáló- jogaik
megszûnnek, hiába rendelkezik úgy a javaslat, hogy a zálogjog megszûnése nem
érinti a zálogjoggal biztosított követelés kielégítési rangsorban elfoglalt
helyét, hiszen a két kifejezés nem ugyanazt takarja.
Mind a szerzõdésen alapuló elidegenítési és terhelési tilalom, mind a
visszavásárlási és vételi jog megszüntetése adott esetben az adós érdekeit
sértheti -mellyel párhuzamosan sérülhetnek a hitelezõi érdekek is- helyette
ezeket a jogosultságokat, kötelezettségeket a maguk szerzõdési viszonylatában
kellene értékelni, és dönteni fenntartásukról, vagy megszüntetésükrõl,
figyelembe véve a hitelezõk véleményét is. A hitelezõk érdekében sokszor
inkább az ingatlanon fennálló zálogjog fenntartása áll, nem pedig a tartozás
azonnali behajtása.
Módosítás nélkül a törvényjavaslat rendelkezése az önkormányzat szinte
valamennyi szerzõdéses kapcsolatát felbontja, s figyelmen kivül hagyja az adós
és a hitelezõ -mint szerzõdéskötésre jogosult felek- szerzõdéses akaratát.
A javaslat indokolása szerint nem engedhetõ meg, hogy bármelyik hitelezõ a
többiek elöl -akár végrehajtással, akár zálogjogát érvényesítve- a
vagyontárgyakat elvigye. Ugyanakkor a zálogjog lényege a polgári jog szerint
éppen az, hogy a zálogjoggal biztosított követelés jogosultja a zálogtárgyból
más hitelezõket megelõzve kielégítést kereshet.
A javaslat hivatkozik arra is, hogy a biztosítékkal rendelkezõ hitelezõk
visszaélhetnek helyzetükkel, lehetetlenné tehetik a vagyon természetbeni
szétosztását. Vagyis figyelmen kívül marad, hogy ezen biztosítékokat a
hitelezõk (és így a felek) éppen a kielégítés biztosítása érdekében kötötték
ki, így természetes, hogy a hitelezõnek az áll érdekében, hogy más hitelezõket
a kielégítés folyamatában megelõzzön. A biztosíték megszüntetése pedig ezt
akadályozza meg.
A javasolt módosítás elfogadása így mind az adós önkormányzatok, mind a
hitelezõk érdekeit szolgálja.
Budapest, 1996. március 01.
Dr. Rapcsák András
országgyûlési képviselõ
KDNP